udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Molnar Istvan Muzeum (Szekelykeresztur)

1996. október 31.

A SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 6-án alakult meg, akkor még az RMDSZ aktív támogatója volt. Később azonban Borbély Levente az önálló székely nemzet képviseletét hirdette meg Zengő Nyíl című, 1991-es felhívásában. Ebben már szembefordult az RMDSZ-szel, kirohant azok ellen, akiket anti-székelyeknek hívott, köztük volt Sylvester Lajos, Magyari Lajos költő és Fülöp Lajos székelykeresztúri múzeumigazgató. A SZIF tehát a káros megosztást szolgálja. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész már 1992-ben megfogalmazta véleményét, melyet a Tiszatáj (Szeged) 1992/6-os számában publikált. Megállapította, hogy a Borbély Levente, a SZIF ideológusa azt bizonygatja, hogy a székelység külön nemzet. Mindez politikai hazárdjáték. A kovásznai Fábián Ernő pedig megírta, hogy Dumitrascu konstancai szenátor, egykori kommunista párttörténész valóságos szózatot intézett a székelyekhez, hogy elégeljék meg a magyarok elnyomását és szabaduljanak meg a galád magyaroktól. /Fülöp D. Dénes: Önpusztító SZIF-ideológia. Nem magyar a székely? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 31./

1997. november 25.

Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban december végéig tekinthető meg Lestyán Ferenc katolikus pap, vikárius fotókiállítása. Fülöp Lajos múzeumigazgató a kiállítás megnyitásakor elmondta, hogy ezek a több száz templomot bemutató felvételek Erdély ezeréves múltját elevenítik fel, egyszersmind tisztelgést jelentenek templomépítő őseink előtt. Lestyán Ferenc 40 éven át gyűjtött adatokat, készített felvételeket, hogy közreadhassa Megszentelt kövek című unkáját. Ehhez a kötethez készültek a fényképek. Lestyán Ferenc 1913-ban született Csíkszentkirályon. Egy évre internálták, 1955-ben fogott hozzá Marosvásárhelyen az egyházközség szervezéséhez. Idén ment nyugdíjba, 84 éves korában. /Megszentelt kövek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./

1998. augusztus 3.

A Szabadság Torockót mutatta be Falujárás című oldalán. Ughy István festőművész, aki szívesen foglalkozik régészettel, néprajzzal, a székelykeresztúri múzeum volt munkatársa, 1990-ben Pápára költözött. Torockói származású felesége révén azonban régóta visszatérő lakója a falunak. Szerinte Torockót és általában az erdélyi falvakat a szegénység mentette meg. Magyarországon volt pénz, így mindig átalakították a házakat, eltűntek a régi, népművészeti szempontból értékes házak. Torockó százszor szebb, mint Hollókő, vallja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2000. február 29.

Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum a helyi közösség példás összefogásának eredményeként jött létre, még 1946-ban. Egyik alapvető feladata ma is az egykori Keresztúrszék régészeti emlékeinek megmentése és közkinccsé tétele. Idén nyílik majd meg a várostörténeti kiállítás. A városról 1997-ben megjelent egy összefoglaló munka Középkori mezőváros a Székelyföldön címmel, dr. Benkő Elek-Demeter István - Székely Attila közös munkájaként. A három szerző közül ma már csak Székely Attila dolgozik a múzeumnál, aki 1997-től a Kokán kertben végzett ásatásokat, s egy XV. századi kúria alapjait tárta fel, a leletanyag gazdagsága és változatossága minden várakozást felülmúlt. A restaurálási munkálatokkal párhuzamosan folyik a tudományos feldolgozás. A múzeum alapításának 50. évfordulója a szabadtéri részleg gyarapodását eredményezte. - Rendszeressé válnak a múzeumi órák, közel két évtizede indult a kamarakoncert-sorozat, gyakoriak az irodalmi találkozók, emiatt a múzeum a kisváros közművelődési központja lett. Fülöp Lajos 23 éve a múzeum igazgatója. /Veres Ferenc: Mit ér a múzeum egy kisváros életében? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

2000. június 22.

Megjelent Demeter-Zsigmond Ibolya tanár, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum munkatársa és Zsigmond Attila szentábrahámi tanító közös munkája Útravaló /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ címmel, amely az Adatok Szentábrahám falu- és iskolatörténetéhez alcímet viseli. Ez az első olyan könyv 1990 után, amely a község egyik településének helyismeretével kapcsolatos. A szerzők a történelmi források felhasználásával írták meg a falu történetét, kitérve a régészeti leletekre, a XII. század eleji templomra, amelynek maradványát dr. Benkő Elek vezetésével tárták fel. Közlik a több mint nyolcszáz lakosú falu régebbi népességi adatait is. /Útravaló. Adatok Szentábrahám falu- és iskolatörténetéhez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 22./

2001. június 25.

Székelykeresztúron június 23-án hat személyt tüntettek ki. Díszpolgári címet adományoztak a város leghűbb festőjének, Ipó Lászlónak, születésének 90. Évfordulóján. Pro Urbe-kitüntetésben részesült Herbert von Euw svájci állampolgár. Az ő segítségével épült fel a fiatfalvi modern orvosi rendelő, a Petőfi Sándor Általános Iskola és az Orbán Balázs negyed modern fűtésrendszere, továbbá Hartung György Somogybabod polgármestere, Szécsi András festőművész és Kárpáti Zoltán dunakeszi tanácsos. Szabó Kálmán Attila megírta a Székelykeresztúri Állami Tanítóképző Intézetének történetét. Ezért a munkájáért Székelykeresztúr Kultúrájáért kitüntetésben részesült. /Díszpolgári címek Keresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./ Ipó László (Felsőboldogfalva, 1911. március 4. - Székelykeresztúr, 1991. március 22.) első egyéni kiállítása 1936-ban volt Székelykeresztúron, 1944-ben véglegesen Székelykeresztúron telepedett le. A festészet mellett a zenével is foglalkozott, 15 esztendőn át a keresztúri Filharmónia elsőhegedűse volt, kiváló mesterhegedűket is faragott. Versei, elmélkedései, önéletrajzi írásai sem maradnak el többi alkotásaitól. Megfestette, többek között, Kelemen Lajos, Tompa László, Benedek Elek, Makkai Sándor, dr. Molnár István arcképét. Több munkáját a székelykeresztúri múzeumnak adományozta. 1994-ben nevét viselő művészeti alapítvány alakult, 1995-ben emléktáblával jelölték meg azt az épületet, amelyben élt és alkotott. /Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2001. július 10.

Július elsején Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban nyitották meg a 80 éves Sófalvi Jenő műkedvelő festő képzőművészeti, és lánya, Sófalvi Klára textíliákból álló közös kiállítását. /László Miklós: A 80 éves Sófalvi Jenő kiállítása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

2001. szeptember 18.

A Keresztúr nevű települések II. találkozóját Budapest XVII. kerületének önkormányzata, Rákoskeresztúr rendezte meg szept. 14. és 16. között. A rendezvénysorozat a résztvevő 18 település képviselői és a népviseletbe öltözött művészeti csoportok felvonulásával kezdődött. A résztvevők meglátogatták a parlamentet is. A résztvevő magyarországi települések polgármesterei aláírták a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége alapszabályzatát. A határon túli Keresztúr nevű települések egyelőre - adminisztratív, illetve jogi okok miatt - nem írhatták alá az alapító okiratot, erre remélhetőleg sor kerülhet az elkövetkező évben, években. Sikerül baráti kapcsolatokat kiépíteni a települések képviselőinek.Fülöp Lajos, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum igazgatója elmondta, hogy örültek a balatonkeresztúriak tavalyi meghívásának, a kezdeményezésének, mert így a Keresztúr nevű települések is összefoghatnak. "A Keresztúr nevű települések egytől egyig magyar települések voltak, és nem véletlen, hogy a Szent Kereszt nevet kapták" - mondta Fülöp Lajos. Jövőre Székelykeresztúr szervezi a találkozót. Székelykeresztúr polgármestere átvette a Keresztúr Nevű Települések Szövetsége vándorzászlazékelykeresztúré a vándorzászlóját, 2002-ben pedig Ráckeresztúrnak fogják átadni. /Guther M. Ilona: Keresztúr nevű települések II. találkozója. Székelykeresztúré a vándorzászló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2002. január 19.

A székelykeresztúri dr. Molnár István Múzeum munkatársai megszakítás nélkül végzik leletmentő ásatásaikat. Ha egy ház a városban bontásra ítéltetik, előzetesen a régész átkutatja spaklija ezeket a területeket. Így kerültek elő azok a XV–XVI. századi értékes kerámialeletek (edények, csempék, fibulák, pénzérmék stb.), melyeket részben restaurálva a múzeum hat tárlójában szemrevételezhet az érdeklődő. Székely Attila régész, a fáradhatatlan leletmentő újabb felfedezéseit most is megosztja a már Budapesten élő kiváló régésszel, Benkő Elekkel, aki egy időben szintén a keresztúri múzeum munkatársa volt. /Kristó Tibor: Leletmentő múzeum Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2002. március 26.

A Szentegyházi Bútorfestő Tábor értékteremtő kaláka - jelentette ki Haáz Sándor szervező. A rendezvényre a Gyermekfilharmónia Alapítvány finanszírozásával március 19-24. között került sor. Az ötödik alkalommal megrendezett táborba idén több mint 40 személy érkezett. Ebben az évben a székelyudvarhelyi és a székelykeresztúri múzeumok festett bútorkiállítását tekintették meg a résztvevők, majd az énlaki és siklódi festett bútorhagyatékból igyekeztek ihletet meríteni a tábor résztvevői. /(kovács kinga): Értékteremtő kaláka a Székelyföld szívében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2002. december 7.

Székelykeresztúron dec. 8-án a Molnár István Múzeum kiállítótermében tartják a dévaványaiak által adományozandó Ipartestületi zászló másolatának átadási ünnepségét. Csáka József, Székelykeresztúr alpolgármestere, a Székelykeresztúri Magánvállalkozók Szövetségének elnöke mond üdvözlő beszédet. / Ünnepség Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

2002. december 11.

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeum, bár gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, mégsem örvend akkora látogatottságnak, mint a csíki, székelyudvarhelyi vagy a székelykeresztúri múzeumok. Lukács Mária, a múzeum igazgatója leszögezte: az idelátogatókat jobban érdekli a Gyilkos tó környéke. Értékes anyaguk van: a gyergyói viseletet, Gyergyó erdő- és néprajza, a különböző mesterségeket bemutató tárlatok, a Karácsony János képtár, továbbá az Elekes Vencel-gyűjtemény. Szabadtéri részlegük az utóbbi években néhány értékes népi építészeti emlékkel bővült, így a Madaras-féle házzal, a Tászok-tetői kőtömbökkel, melyeken rovásírás-emlékek láthatók. /Kristó Tibor: Kisvárosi múzeumsors. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2003. október 18.

Okt. 20-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban bemutatják Kincsesné Bokor Anna Mesélő Erdély sorozatának első kötetét, A bátorság próbája címűt. A keresztúri születésű szerző a környék mondáinak feldolgozását gyűjtötte kötetbe. /A bátorság próbája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2003. október 24.

Okt. 20-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Kincsesné Bokor Anna Mesélő Erdély c. könyvsorozata első kötetét, a Bátorság próbája című könyvet. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében örömét fejezte ki, hogy ismét székelykeresztúri szerző művét mutathatják be. E könyv folytatása a 100 évvel ezelőtt az Unitárius Gimnáziumban elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére indított munkának. A könyv illusztrátora, Demeter István szintén Keresztúr vidéki. A könyvet Lőrincz György író mutatta be. /(L. M.): Könyvbemutató Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./

2003. november 11.

Incze Ferenc /Gyergyószentmiklós, 1910. aug. 5.- Kolozsvár, 1988. aug. 21./ festőművész halálának 15. évfordulója alkalmából figyelemre méltó kiállítás nyílt meg Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Galériában. Incze Ferenc művészi tanulmányait Budapesten, majd Bécsben folytatta, 1934-ben visszatért Nagyszebenbe, ahonnan 1939-ben végleg átköltözött Kolozsvárra, itt élt hivatásának egészen haláláig. 1973-ban, a Francia Képzőművészek Szalonja háromszázadik évfordulója tárlatán önarcképét ezüstéremmel tüntették ki. 1973-tól a Francia Képzőművészek Társaságának örökös tagja. Munkái egy része nagyszebeni, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri múzeumokban, másik része műgyűjtőknél található Romániában és külföldön. /Csomafáy Ferenc: Démonikusan nagy festő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2003. november 21.

Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban megnyílt a 67 éves székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész alkotásait tartalmazó 29. egyéni kiállítása. 1970-től egyéni kiállításainak színhelyei Székelyföld városai voltak. Fülöp Lajos múzeumigazgató többek közt szólt arról, hogy Nagy Péter életútját kitartó és következetes alkotókedv jellemzi. Számára a legmegfelelőbb technikák az akvarell és a pasztell, de nem idegen tőle az olaj és a tempera sem. A bikafalvi születésű Nagy Péter munkái az ember és a táj elválaszthatatlan kapcsolatát mutatják. /László Miklós: Nagy Péter és a táj elválaszthatatlan kapcsolata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2004. február 5.

Február 3-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban találkozott helyi olvasóival a Krónika felelős szerkesztője és udvarhelyszéki tudósítója. A találkozón meghívottként jelen volt Benyovszki Lajos polgármester és dr. Farkas Csaba, az ENT vezetőségi tagja. Az országos viszonylatban 15.000 példányszámban megjelenő lapot tizenhét autó hordja szét, és 280 terjesztő juttatja el az olvasókhoz. Csinta Samu felelős szerkesztő közölte, hamarosan változásokon esik át a Krónika: március elsejétől megszűnik a szombati szám. A találkozón sokan dicsérték a lap színvonalát, a gondolatébresztő írásokat. Hiányosságként említették meg, hogy Keresztúr vidékéről nagyon kevés tudósítás jelenik meg. /László Miklós: Keresztúron a Krónika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./

2004. március 16.

Márc. 7-én nyitották meg a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola IX-XII. osztályos tanulóinak képzőművészeti kiállítását. /L. M.: Diákok tárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

2004. szeptember 7.

A Keresztúr Kistérségi Szövetség vezetősége tavaly eldöntötte: ezentúl minden év szeptember első hétvégéjén megrendezik a Keresztúri Kistérségi Napokat, melyet idén szept. 3–5-e között tartottak meg Székelykeresztúron. A rendezvénysorozat az új sportcsarnok ünnepélyes átadásával kezdődött. A Molnár István Múzeumban Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte az ünnepi önkormányzati ülésen megjelent vendégeket. Megnyitották a múzeumban a Bem-kiállítást. A városközpontban kézműveskiállítás, a magánvállalkozók székházában pedig népművészeti tárlat nyílt. A katolikus templomban ünnepélyesen átadták az új toronyórát, amelyet Jakubinyi érsek szentelt fel. A fúvószenekar koncertjét a Pipacsok Néptáncegyüttes szervezte nagy sikerű Nemzetközi Néptáncgála követte. A rendezvényen fellépett a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes és a Nagyváradi Filharmónia Magyar Néptáncegyüttese is. Andrási Erika kistérségi menedzser vezetésével kerekasztal-értekezletet rendeztek a kistérség fiatalságának jelenéről és jövőjéről. Az ünnepi műsorban gazdag volt, este Vikidál Gyula koncertje következett. /László Miklós: Befejeződtek a Keresztúri Kistérségi Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

2005. április 26.

A hagyományos székelyudvarhelyi diáknapokhoz hasonló Kistérségi Ifjúsági Napokat szervezett április 25–30. között a Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség. Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban kerekasztal-beszélgetést tartottak a térségben működő ifjúsági szervezetek képviselői. /Péter Attila: Kistérségi ifinapok Székelykeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2005. május 27.

Székely Attila nyugdíjas tanár, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum munkatársa nemrég megkapta a Magyar Tudományos Akadémia magas kitüntetését, A régészeti örökségért – Schönvisner István emlékérmet, amelyet a régészeti örökségemlékek megőrzése terén érdemeket szerzett, nem szakmabeli személyek tevékenységének elismerése céljából ítélnek oda. A rangos kitüntetésre Székely Attilát a Budapesten áttelepült régész, dr. Benkő Elek javasolta. Székely Attila a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett a ’60-as években. Már akkoriban elkezdett ásatásokon tevékenykedni. Később folytatta az ásatásokat, olyan neves tudósok mellett, mint dr. Molnár István (akinek nevét viseli a keresztúri múzeum) vagy dr. Benkő Elek. Székely Attila társszerzője a Székelykeresztúr régészeti és topográfiai vizsgálatának eredményeit rögzítő könyveknek. /(Szente B. Levente): Rangos kitüntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2005. június 3.

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban fertőtlenítették a muzeális tárgyakat. Ezt a műveletet gyakorlatilag 10–15 évenként kellene megismételni, tájékoztatott mondja Fülöp Lajos múzeumigazgató. A múzeum sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál erre. /Kristó Tibor: „Idegenlégiós” a keresztúri múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2005. június 4.

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban a helyi Magánvállalkozók Szövetsége nemrég mutatta be Sándor-Zsigmond Ibolya (a múzeum munkatársa) második, „Mesében éltem” – A székelykeresztúri iparosság története című könyvét. A helytörténeti kuriózumnak is számító munka a régi idők keresztúri iparosait, azok életét mutatja be. A könyv nyomtatási költségeit teljes mértékben Székelykeresztúr magyarországi testvérvárosa, Ajka fedezte. /Szente B. Levente: „Mesében éltem”. A székelykeresztúri iparosság története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2005. június 28.

A székelyudvarhelyi Nagy Péter festőművész /sz. Bikafalva, 1936. febr. 27./ nyugdíjazásáig munkásként, majd tervező technikusként dolgozott. 1960 óta fest, sok közös kiállításon vett részt, s egyéni tárlatainak száma is meghaladja a harmincat. Székelykeresztúron június 19-én, a Molnár István Múzeumban nyitották meg újabb kiállítását. Fülöp Lajos múzeumigazgató megnyitóbeszédében elmondta, hogy a papi családban született ifjú tehetségnek nem adatott meg a felsőfokú képzés lehetősége. Képein fel lehet fedezni a történelmi értékeket is hordozó falurészeket, utcákat, házakat – néhány közülük csak Nagy Péter ecsetje nyomán marad fenn. /László Miklós: Nagy Péter képzőművészeti kiállítása Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 29./

2005. szeptember 29.

Szeptember 25-én Székelykeresztúron, a Dr. Molnár István Múzeumban megnyitották a segesvári Sz. Kovács Géza grafikus-festőművész egyéni tárlatát. Kovács Géza /sz. Székelyszentkirály, 1938/ a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán 1965-ben szerzett diplomát, azóta Segesváron él és dolgozik. Kezdetben rajzzal foglalkozott, utána olajban dolgozott, majd pasztellt, tusrajzot készített, és közben metszeteket is. Alkotásait az európai országokon kívül az Amerikai Egyesült Államokban is kiállították. /László Miklós: A szülőföld szűkebb és tágabb értelemben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./

2005. november 24.

November 21-én a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban a székelyudvarhelyi Riverenza reneszánsz zene- és táncegyüttes koncerttel lépett fel. Hadnagy Melinda tanárnő a Dr. Palló Imre Képzőművészeti Szakközépiskola tanáraival együtt 2005 áprilisában alakították meg a régizene-együttest. Népszerűsíteni szeretnék a XV–XVII. századi magyar, olasz, lengyel, angol és francia zenét és táncot. /László Miklós: Keresztúron is koncertezett a Riverenza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./

2006. január 5.

Decemberben Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban mutatták be Szőcs Ilka Erdély a mindenem /Pro-Print, Csíkszereda/ című második verseskötetét. A szerző /sz. Mátisfalva, 1950/ tehetségét először a festészetben kamatoztatta, időközben pedig verseket is kezdett írni. Első verseskötete 2003-ban Erdély vadvirága címmel jelent meg. /László Miklós: Könyvbemutató volt Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./

2006. január 17.

Nemrég nyitották meg Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban László Károly kézdivásárhelyi keramikus közel 80 kerámiaalkotást felvonultató kiállítását. Az alkotó kézdivásárhelyi családból származik, tanulmányait 1980-ban fejezte be a Babes-Bolyai Tudományegyetem geológiai szakán, és tíz évig mint geológus dolgozott. 1990-től tevékenykedik a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjánál, jelenleg ő a kerámia kör vezetője. László Károly autodidakta módon sajátította el azt a technikai tudást, amit e művészeti ág megkövetel. Célja, hogy a másolatok, rekonstrukciók elkészítésével mindenki számára hozzáférhetővé tegye az egykor gyönyörű csempéket. A csempékkel párhuzamosan kezdett foglalkozni a honfoglalás kori vagy annál régebbi (szkíta, hun, avar) leletekkel. Róth András Lajos megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy László Károly értékmentő és hagyományteremtő úton indult el. Az egykor amatőrként induló alkotó ma már művészi szintre emelte munkáját. /László Miklós: Gazdag kerámia-kiállítás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 17./

2007. május 8.

Május 6-án nyílt a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban Czire Alpár fotográfus kiállítása. A fotók az utóbbi három év munkái, válogatás szocio tematikájú, etno, tájkép és portrékból. A székelykeresztúri Czire Alpár a fotótáborok gyakori vendége. /Vannak vidékek legbelül... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

2007. május 23.

Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998