udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Monitorul de Cluj

1998. július 20.

Dr. Gyenge Csaba, a kolozsvári Műszaki Egyetem Gépgyártástechnolológiai Tanszékének vezetője nyilatkozatban tiltakozott Funar polgármester által nyilvánosságra hozott, állítólag dr. Gyenge Csaba által írt levél ellen. A Funar által írt levélben a román nép ázsiai eredetéről, az Erdély Felszabadításáért Katonai Alakulatról és hasonlókról van szó. A nyilatkozat leszögezte, hogy nem ő írta a levelet, 37 éves tudományos tevékenysége alatt nem foglalkozott ilyen dolgokkal. Megköszönte a Transilvania Jurnal, a Ziua és a Monitorul de Cluj újságoknak, hogy a levél közlése előtt utánanéztek az állítólagos szerzőnek. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

1998. szeptember 21.

Hatalmas vihart kavart az a kiáltvány, melyet a kolozsvári köztévé egyik szerkesztője, Sabin Gherman a Pro Transilvania Alapítvány elnöke a Monitorul de Cluj lapban tette közzé. A "Torkig vagyok Romániával" címet viselő felhívásban Gherman a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette, Bukarestet a vidék "diszkriminációjával" vádolva, fő érvként azt említette meg, hogy ebben az évben a fővárost nagyobb költségvetés illette meg, mint egész Erdélyt. Az 1918-as egyesülés arra adott esélyt az országnak, hogy elsajátítsa Erdély szervezettségét, értékrendjét, de valójában "Románia elnyelte Erdélyt": Bukarestben pedig csak korrupcióval lehet elérni valamit: "itt nem jogaid vannak, hanem engedményeid". Gherman az erdélyiek "ébredését" szorgalmazza, hiszen "minden rossz Bukarestből jön"; 75 éve csak beszélgetünk, és "75-ször szegényebbek vagyunk" - véli. A szerző ugyanakkor határozottan visszautasított mindenféle "etnikai" értelmezést kezdeményezésének; szerinte Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizáció csakis előnyökkel járhat. A fiatal tévésnek elege van abból, hogy a "nem erdélyiek" mondják azt neki, hogy itt "baja van a magyarokkal", de elutasította "Tőkés László etnikai aberrációit" is. "Elegem van Romániából, az én Erdélyemet akarom" - fejezte be Gherman. /Torkig vagyok Romániával, Erdélyemet akarom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ A lap főszerkesztője, Adrian Suciu napi rovatában arról írt, hogy neki is elege van a központ diktátumával és mindenféle, Erdély közigazgatási autonómiájára irányuló törekvést támogatni fog. A tegnapi és mai román lapok hosszú összeállításokban hozták az RNEP, a KDNPP és az ortodox egyház képviselőinek hazaárulást kiáltó nyilatkozatait. A mai Cotidianul a fő ellenzéki párt, az RTDP nyilatkozatát közölte, mely elítélte az "aljas" és "románellenes" nyilatkozatot és azt kéri a Főügyészségtől, vizsgálja ki az ügyet; az RTDP ugyanakkor a jelenlegi kormányt tette felelőssé az "autonomista irányzatok felerősödése miatt", annak "inkoherens és következetlen" politikája miatt. Az Adevarul de Clujban a Vatra Romaneasca Egyesület pedig a nemzet érdekei elleni összeesküvéssel vádolta nemcsak a kiáltvány szerzőjét, de az azt közlő lapot is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 18./

1998. november 17.

Gheorghe Funar hivatalosan is belépett a Nagy-Románia Pártba (NRP) - adják hírül a mai lapok. A kolozsvári polgármester, miután kizárták a Román Nemzeti Egységpártból, sikertelenül próbált meg új pártot bejegyeztetni, és ezután elszánta magát, hogy elfogadja a neki fölajánlott főtitkári tisztséget. Tegnap sajtótájékoztató keretén belül vette át az NRP zászlóját és a funkciójának dukáló pecsétet; a Monitorul de Cluj idézi Corneliu Vadim Tudor fogadó-szólamát: "Isten hozott testvér, egy ezredéve várunk". Az NRP elnöke megígérte, hogy a Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választások jelölőlistáin, az Adevarul pedig jegyzi a még nagylelkűbb ígéretet is: "Ha a Jóisten úgy dönt, hogy én leszek Románia elnöke, Gheorghe Funar Románia miniszterelnöke lesz". Vadim Tudor szerint, írja a lap, birtokában van egy felmérés, melynek eredményei azt mutatják, hogy ha jövő tavasszal lennének választások, az NRP 21%-t szerezne (az RMDSZ 6%-t). /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 17. 213. sz./

1999. július 29.

A Szabadság Kolozsváron a helyi napilapok közül huzamosabb ideje a legnagyobb példányszámban jelenik meg. A helyi román nyelvű napilapok az utóbbi időben nagymértékben veszítettek olvasóközönségükből. Jelenleg a Szabadság átlagos példányszáma 33 százalékkal múlja felül az Adevarul de Clujt és a Monitorul de Clujt, 14 százalékkal a Ziarul de Clujt, 340 százalékkal a Mesagerul Transilvant! Tekintettel Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetételére ez mindenképpen dicséretes! Tudni kell azt is, hogy a viszonylag jómódú magyarok közül sokan érdektelenek a Szabadság iránt, és inkább a központi román újságokat részesítik előnyben. Nemcsak a kincses városban kedvelt a lap, hanem a Szabadság egész vonzáskörzetében: Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Szilágy megyében, és újabban - mutatóban - Marosvásárhelyen. /A Szabadság Kolozsvár legnagyobb napilapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

1999. október 1.

A tízhez közeledik a Sabin Ghermant célozó feljelentések száma. A Pro-Transilvania kiáltvány szerzőjét legutóbb az alkotmányos rend elleni összeesküvés vádjával illette, feltehetően a Iosif Constantin Dragan vezette Dragan Alapítvány. A Monitorul de Cluj napilapnak nyilatkozva Sabin Gherman kijelentette, hogy szükség esetén az illegalitást is vállalja. /(Turós-Jakab László): Kereszttűzben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1999. december 30.

Torkig vagyok Romániával! címmel, a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó gondozásában megjelent román nyelven a Sabin Gherman-jelenséggel kapcsolatos interjúkötet, amely a Pro Transilvania Alapítvány elnökével kapcsolatos újságcikkeket, interjúkat tartalmazza. A könyvben olvasható interjú, melyet Szőcs Géza készített Ghermannal, Gherman híres kiáltványának szövege /melyet a Monitorul de Cluj 1998. szept. 16-i száma közölt először/, majd a sajtó reakciói. - Minden tisztelet kijár e könyv kiadásáért a Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Könyvkiadónak. /Szabó Csaba: Torkig vagyok Romániával! Megjelent a Sabin Gherman interjúkötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2000. január 7.

Sabin Gherman, az Erdély-Bánát Liga vezetője, a Torkig vagyok Romániával kiáltvány szerzője februártól Budapesten, a Károli Gáspár Egyetem balkanisztikai karán ad elő, amennyiben megegyezés születik a felsőfokú oktatási intézménnyel. Gherman Torkig vagyok Romániával - Sabin Gherman sajtószemmel című kötete Budapesten már megjelent, és készül svájci, valamint németországi bemutatója is. "Amennyiben a román államnak nincs szüksége rám, Magyarországon, Svájcban vagy Németországban keresek munkát" - nyilatkozta Sabin a Monitorul de Cluj napilapnak. /Magyarországon fog tanítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2001. október 4.

Terjedelmes cikkben intézett kirohanást a Krónika, valamint a lap főmunkatársa, Demény Péter ellen a Monitorul de Cluj című kolozsvári román nyelvű napilap, valamint testvérlapja, a Curentul című, bukaresti országos napilap. A két kiadvány szóról szóra ugyanazt az írást közölte, a Curentul Eugen Ciufu, a Monitorul Vlad Cernea és Vasile Magradean aláírással. A Curentulban megjelent cikk az Adrian Nastase miniszterelnöknek igaza volt - Egyes romániai iskolákban magyarországi tankönyveket használnak, a magyar sajtó pedig mételyez címet viseli. A Monitorul írásának első két fejezete megegyezik a Curentulban közölt cikkel, de kiegészítették egy, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megnyitásával kapcsolatos résszel is, amelyben Tonk Sándor, az egyetem megbízott rektora nyilatkozik arról, hogy a magyar kormánytól kapott kétmilliárd forint mellett a román államtól is igényelne támogatást az intézmény számára. A cikk itt a Magyar egyetem az "aljas románok" pénzén címmel jelent meg. A cikkben azt állították, hogy a Krónika augusztus 19-i számának Szempont mellékletében közölt, Demény Péter által írt Meddig terjed a határa? - kérdések és állítások a "hazáról" című cikkében a románokat gyalázza. A cikk azt állította, hogy a szerző Nagy-Magyarország visszaállítása mellett szállt síkra. Idézték a szóban forgó, "valami Demény Péter"-nek tulajdonított szövegrészt, amely így hangzik: "a románok aljasok, ostobák, ellenségesek, s ha akad is köztük rendes ember, az a kivételhez tartozik: erősíti a szabályt". Majd fölháborodva teszik föl a költői kérdést: vajon ezt jelenti a jogállam tisztelete? Nos, az idézett sorok valóban szerepelnek a kérdéses írásban, a cikk azonban épp e nézetekkel vitatkozik, s mondanivalója az idézetteknek épp az ellenkezője. A román lapok ugyanis szövegkörnyezetükből kiragadva, a legelemibb sajtóetikai szabályoknak fittyet hányva közölték az idézetet. A teljes szöveg így hangzik: "Számomra Erdély egészen mást jelent, mint annak számára, aki ennek a régiónak a nevét mondja, ha a hazájáról kérdezik. Ő Trianonra gondol, Nagy-Magyarországra, románokra, akik aljasok, ostobák, ellenségesek, s ha akad is köztük rendes ember, az a kivételhez tartozik: erősíti a szabályt. Én csak tudom, hogy volt Trianon, mint ahogy tudom azt is, hogy legalább annyira köszönhetjük magunknak, mint a különféle ellenségeknek, akikre oly könnyű rámutatni. Akárcsak Nádas Péter, én sem tudok elképzelni olyan önvizsgálatot, mely a másik ember vizsgálatával kezdődik. S akárcsak ő, én is ezzel az önvizsgálattal kezdenék minden olyan mozdulatot, amely a másik felé irányul. A hídon nem a hídpénzre gondolok először. Hanem arra, hogy két partot összeköt. És azt sem hiszem, hogy az én partom lenne a szebbik." A teljes szövegből világosan kiderül, hogy munkatársunk, Demény Péter épp azok ellen szólal fel, akik a Monitorul és a Curentul által is bírált hangnemben beszélnek a románokról. A Krónika helyreigazítást kért a két kiadvány főszerkesztőjétől, akiknek elküldte Demény Péter írásának fordítását, valamint eredeti magyar szövegét. /Rosszul fordítottak. Román sajtótámadás a Krónika ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

2001. november 6.

Olyan érzéssel olvastam a Színházi közlemény támadások ellen című írást (Szabadság, október 30.) ahogy a névtelen feljelentéseket szokás olvasni - írta Jancsó Miklós színész. Az írás szerzője: a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetősége. Kik azok, akik nem írták alá közleményüket? Ez a feljelentés megjelent (nem annyira kivonatosan, mint a Szabadságban) a Monitorul de Cluj okt. 29. számában. A Sebesi Bing Lágyen címmel ellátott írást a művészeti vezetőség más román és magyar lapokhoz is elküldte. A művészeti vezetés Jancsó Miklóst "dilettáns színészecskének" titulálta. Három évvel ezelőtt ugyanezen színház művészeti vezetősége az évad egyik legjobb alakításának minősítette Jancsó Ajaxát a Troillus és Crescidából. /Jancsó Miklós: Feljelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. január 18.

A Monitorul de Cluj szerint jan. 21-én, a Kolozs megyei információs iroda megnyitása alkalmából a polgármesteri hivatal különleges intézkedéseket akar tenni. "A megyei RMDSZ székháza elé tojással és paradicsommal felfegyverkezett kolozsvári polgárok tömegét szeretné felsorakoztatni Gheorghe Funar polgármester, hogy híveivel magyarellenes szlogenekkel fogadja az igazolványért folyamodókat" — véli a Monitorul. Az újság szerint a tüntetők nem zárják ki az RMDSZ székhelyét körülvevő kerítésnek román nemzeti színekre való bemázolását sem. Teodor Pop-Puscas, a kolozsvári rendőrkapitányság vezetője közölte, a hatóságok csak abban az esetben hoznak megelőző intézkedéseket, amennyiben valaki jelentést tesz a jan. 21-re időzített tiltakozásról. /B. T.: Funar az infoirodák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2002. február 2.

Államcsínyre készülnek a nagy-romániások, legalábbis ezt állította Aurel Suciu a szélsőjobboldali párt tordai fiókszervezetének egyik szimpatizáns-gyűlésén. A rendezvényen részt vett Damian Brudascu képviselő is, aki nem tagadta, hogy létezik egy "háttérkormány", amelyet Gheorghe Funar vezet, de cáfolta, hogy az esetleges hatalomátvétel államcsíny útján történne. "Mi a törvény diktatúrája mellett kardoskodunk, s a változást csakis demokratikus úton képzeljük el", jelentette ki Brudascu a Monitorul de Cluj jan. 31-i számában napvilágot látott cikkben. /Államcsínyre készülnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2007. április 27.

A Monitorul de Cluj nevű kolozsvári napilap április 17-i számában részletesen beszámolt a nemzeti rockzenét játszó budapesti Kárpátia zenekar április 15-én Kolozsváron tartott koncertéről. Eszerint a rendezvényre magyar lobogókkal érkeztek az együttes helyi rajongói, a buli hemzsegett a Trianon-ellenes bekiabálásoktól, a koncertet olyan erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hozták tető alá – az Erdélyi Magyar Ifjakról és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról van szó –, melyek „tevékenységükkel a román állam egységét hivatottak megbontani”. A tudósító szerint Petrás János, a Kárpátia énekes-basszusgitárosa megjegyezte: „Gheorghe Funar forogna a sírjában, ha tudná, milyen zenekar játszik a kincses városban. ” Petrás nem tudja, hogy Funar él és virul, szenátor, vezető tisztséget tölt be a Nagy-Románia Pártban. A Monitorul de Cluj újságírója megnyugtatott: a buli csetepaték nélkül zajlott le, ami annak köszönhető, hogy a román ifjúság első számú nacionalista szervezete, a Noua Dreapta kolozsvári fiókjának tagjai későn tudták meg, miről is szól a Kárpátia-koncert. Alexandru Santu a Noua Dreapta helyi elnöke elmondta, az ügyet törvényszék elé viszik, mert „amit ezek itt véghezvittek, az tűrhetetlen és alkotmányellenes. ” /Kárpátia-botrány Kolozsváron. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998