udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Mundus Magyar Egyetemi Kiado

1997. április 23.

Beke György Barangolások Erdélyben című hatkötetes sorozatának első darabját kiadta a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. A közép-erdélyi magyar szórványok életét ismertető Szigetlakók című kötetet a Magyar Írószövetségben mutatják be. Az 1989 óta Magyarországon élő író monografikus alapossággal tárja fel a magyarlakta vidékek jelenét. A tervezett kötetek bemutatják a szatmári, máramarosi, bihari, bánsági. dél-erdélyi magyarok életét, valamint a székelység sorsát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1998. szeptember 5.

A Mundus Kiadó /Budapest/ hatkötetes sorozatban kiadja Beke György szociográfiai könyveit. Most jelent meg a második kötet /Boltívek teherbírása/, ebben a cenzúra által annak idején kiadott könyvből kihagyatott részek is szerepelnek, továbbá a függelékben a szerző elmesélte a letiltás történetét. A sorozat első kötete Szigetlakók címet viseli, a tervezett következő kötetek: Az Értől Kölesérig, Bartók szülőföldjén, Déva vára alatt és Székelyföld. /Sylvester Lajos: Múltunk teherbírása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

1998. szeptember 30.

Sike Lajos az elismerés hangján szólt Beke György Boltívek teherbírása című, először 1983-ban megjelent könyvéről. Második kiadását a budapesti Mundus-Új Irodalom vállalta. Kár, hogy a szerző elhagyta Erdélyt. Jó lett volna, ha a szerzővel együtt az elit értelmiségből többen maradtak volna. /Sike Lajos. A boltívek kibírják = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2001. március 20.

Nemzetközi konferenciát szervez a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Kós Károly életműve a harmadik évezred elején címmel május 8. és 10. között Budapesten. Nemcsak az építészt, de Kós egész szellemiségét bemutatják: értékmentő tevékenységét, közösségteremtő erejét, a településfejlesztéssel, irodalommal összefüggésben tanúsított látásmódját. A konferencia idején lát napvilágot a Kós Károly műhelye című életműalbum is Anthony Gall építész szerkesztésében, a Mundus Kiadó gondozásában. /Kós Károly életműalbuma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./

2001. május 9.

Kós Károly életműve a 3. évezred elején címmel háromnapos, máj. 8-án kezdődött nemzetközi konferencia zajlik Budapesten, a Mundus Egyetemi Kiadó rendezésében. A konferenciának több mint 30 társszervezője van: magyar állami intézmények és szakmai szervezetek, valamint erdélyi civil szervezetek (EMKE, EME, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Kríza János Társaság stb.). A rendezvény védnöke a Határon Túli Magyarok Hivatala. A szervezők előzetes közleménye szerint "a konferencia célja az, hogy felmutassuk a közel egy századot átívelő életműből mindazt, ami élő üzenetnek számít a harmadik évezredbe lépő magyar társadalom és kultúra számára". A konferencia előadásai az alábbi főbb témák köré csoportosulnak: Kós Károly építészeti öröksége, életművének kisugárzása, nemzetközi szereplése, Kós Károly és Erdély, jelentősége a környezetalakításban, településfejlesztésben, a népi kultúrában, a magyar irodalomban, a műemlékvédelemben, a szépművészetekben, a magyar oktatásban, közéletben, de helyet adnak a felsoroltaktól eltérő témáknak is. Az eseményre Anthony Gall szerkesztésében megjelenik a Kós Károly műhelye c. életműalbum, teljes építészeti katalógussal. (Guther M. Ilona, Budapest): Kós Károly Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2002. október 3.

A 35 éves Anthony Gall az ausztráliai Mackay kisvárosban született, Magyarországon él, időnként Gyergyóban tervez templomokat. Anthony Gall tíz évi kutatómunkája eredményeként megjelent Budapesten Kós Károly műhelye - The workshop of Károly Kós /Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest/ című magyar-angol nyelvű, 528 oldalas impozáns kötete. A kötet a magyar könyvművészet remekműve. Kiadását számos intézmény és magánszemély támogatása tette lehetővé. Első közülük a magyar kulturális hagyaték védelmére létrehozott Hungaria Nostra Alapítvány, melyet dr. Vécsey Esther művészettörténész professzor alapított. Dr. Vécsey Esther évtizedekig dolgozott Los Angelesben múzeumigazgatóként, 1990-ben hazatért Magyarországra. Amerikai házának eladásából származó 150 ezer dollárból 1998-ban létrehozta az alapítványt. Anthony Gall elmondta, hogy ösztöndíjasként érkezett Magyarországra, nagyon megszerette az országot, megtanult magyarul, majd megismerte Erdélyt is. Megismerte Kós Károly gazdag munkásságát és ebből írta meg disszertációját. Ebben Kós Károly munkásságának csak az első világháborúig terjedő munkásságát dolgozta fel, de utána is tovább tanulmányozta és ennek eredmény ez a kitűnő összegzés. Mi ragadta meg Kós Károlyban? "Az építészeti stílusa, az egész filozófiája, emberi tartása, amellyel a romániai magyarságot a legnehezebb időben is minden megalkuvás nélkül szolgálta." /Barabás István: Kós Károly üzenetével, Ausztráliában. Beszélgetés Anthony Gall műépítésszel. = A Hét (Bukarest), okt. 3./

2003. március 1.

Lászlóffy Csaba A csontnyakú furulya /Mundus Kiadó, Budapest, 2002/ című verskötete mondákra, legendákra írott szövegek gyűjteménye - tulajdonképpen a versírás mibenlétét értelmezi. A költői beszéd zenéje a szövegeket kötetté szervező elv. A kötet illusztrációi, Venczel László rajzai a magyar történelmi arcképcsarnokot adják. /Józsa István: Költői beszéd muzsikája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. július 9.

Beke György 1989-ben települt át Budapestre, de másról nem tudott írni, mint Erdélyről. Rendszeresen hazajár, elsősorban a Székelyföldre. A könyvhéten mutatták be Budapesten a Barangolások Erdélyben sorozat 6. kötetét, amely a Székelyföld egy részéről, Marosszékről, Maros megyéről szól. A kötet pontos címe: Barangolások Erdélyben 6. Székelyföld – Maros, Nyárád, Kisküküllő. A sorozatot, annak idején, amikor megindult, Beke hat kötetre tervezte. A Kriterionnál öt kötet látott napvilágot: a Szilágysági hepehupa, a Nyomjelző rokonság, a Búvópatakok, a Boltívek teherbírása és a Bihar megyéről szóló Itt egymásra találnak az emberek címmel. 1996-ban a Mundus Kiadó /Budapest/ kezdeményezte a sorozat újrakiadását, az otthoni három kötetet összevonta Szigetlakók címmel, ez lett az új sorozat első kötete, a második a Boltívek teherbírása. Ide csatolta azt a naplót is, amely annak idején Erdélyben is megjelent 1990-ben a Romániai Magyar Szóban. A harmadik Az Értől a Kölesérig. Ez Bihar megye. A IV. kötet a Bartók szülőföldjén címet viseli. Ez Arad és Bánság. Az ötödik kötet, a Déva vára alatt tavaly jelent meg. Alcíme: Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megyék töredék magyarságáról és a Brassó megyei (hétfalusi) csángókról szól. Az eredetileg tervezett VI. kötet Székelyföldet mutatja be. Székelyföld azonban olyan óriási anyag, hogy ehhez legalább három kötet kell az egy helyett. A sorozat mostani köteteit megjelentető Serfőző Simonnal, a Felsőmagyarország Kiadó vezetőjével megegyezett, hogy a Székelyföldről szóló köteteket három részre osztja. Most jelent meg az első része. Alcíme: Maros, Nyárád, Kisküküllő. A II. kötet alcíme a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó lesz. Ez Udvarhelyről és környékéről szól. A Székelyföld-sorozat III. kötete az Olt völgye és a Feketeügy lenne. Ez Gyergyót, Csíkot és Háromszéket öleli fel. /Bán Péter: A szülőföld vonzásában. Könyvheti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2007. január 26.

Amikor, 1975-ben a Kriterion Könyvkiadónál Beke György „barangoló-köteteinek” első könyve megjelent, talán még a szerző sem sejtette, hogy az itthon megjelent öt könyv csak kezdet. Magyarországi újra megjelentetésük és a folytatás tíz kötetre tervezett, irodalmunkban egyedülálló teljesítményként számon tartott írói vállalkozássá bővül, az életmű legszámottevőbb része lesz. A 2006-os budapesti karácsonyi könyvvásáron bemutatott nyolcadik könyv /Barangolások Erdélyben 8. Székelyföld. Gyilkos-tó, Szent Anna tava Felsőmagyarországi Kiadó, 2006./, a Székelyföldet bemutató 3. kötet Hargita megyébe kalauzolja az olvasót. Legendák földje, de a legendák mögül reális világ bontakozik ki, évszázadok keservektől, csapásoktól sújtott, a megmaradásért vívott véres küzdelme. A könyvben jelen van a felelősség és aggódás érzése. A XX. század a nemzet szétdarabolásával, nemzettesteknek az anyaországtól való elszakításával, a kisebbségbe jutottak teljes kiszolgáltatásával „a nyelv, a kultúra, az öntudat került veszélybe, settenkedő ellenségtől, amely épp olyan kíméletlenül pusztít, mint a tatárok hajdanában. ” Seregnyi azoknak a száma, akik a belső építkezés, az ellenállás nyílt vagy titkos útját járták, szolgálták népüket. Elég a kötetben felidézett szárhegyi példára, Zöld Lajos küzdelmére, Garda Dezső történelemóráira, Dani Gergely, Berszán Lajos, Gergely István, Tőzsér József, Beder Tibor… áldásos munkásságára gondolni, vagy az előttük járókra: a gyergyóalfalvi István papra, Kájoni Jánosra, Zöld Péterre, Domokos Pál Péterre… E sorból kimagaslik Márton Áron püspök alakja. 1946-ban Csíksomlyón tízezrek előtt szólt arról, hogy „a világ sorsát újrarendező nagyhatalmak hallgassák meg az erdélyi magyarság hangját, ne döntsenek nélküle, ne ítélkezzenek könnyelműen fölötte, ne ismételjék meg a trianoni vétséget”. A másik utat a baloldal kínálta az erdélyi magyarság számára. Azonban a Kurkó Gyárfás nevével fémjelzett Magyar Népi Szövetségnek a trójai faló szerepét szánták. Mi maradt? A belső önépítkezés, az egyéni és kisközösségi ellenállás. A csángóság megmentésében Székelyföldnek felelőssége van. Domokos Pál Péter apostolkodásának követői a tanulást, a képzést helyezték előtérbe. Ősz Erős Péter, Nyisztor Tinka, Ferenczes István, Beder Tibor kitartó munkája nyomán vezetett el az út a magyar anyanyelvű oktatás lehetőségének kiharcolásáig, napjainkban pedig Böjte Csaba kezdeményezéséhez, Rekecsinben saját anyanyelvi oktatási központ létrehozásának gondolatáig. A Julianus Alapítvány pedig Erdély szórványmagyarságát kívánja felkarolni. A sorozat további részét az író váratlan halála félbeszakította. /Máriás József: Beke György Barangoló-könyvei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./ Beke György Barangoló-könyvei: Romániai kiadványok: Szilágysági hepehupa – Riportkönyv – Kriterion Könyvkiadó, 1975 Nyomjelző rokonság – Barangolások nagyapámmal Fehér megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1978 Búvópatakok – Barangolások Beszterce-Naszód megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1980 Boltívek teherbírása – Barangolások Máramaros és Szatmár megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1983 „Itt egymásra találnak az emberek” – Barangolások Bihar megyében – Kriterion Könyvkiadó, 1984 A barangoló-kötetek tíz kötetre tervezett magyarországi újrakiadása és kiteljesítése: Szigetlakók – Barangolások Erdélyben 1. kötet: Szilágysági hepehupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok – Pomogáts Béla bevezetőjével. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1996. Boltívek teherbírása – Barangolások Erdélyben 2. kötet: Máramarosban, Szatmárban Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 1998. Az Értől Kölesérig – Barangolások Erdélyben 3. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2000. Bartók szülőföldjén – Barangolások Erdélyben 4. kötet. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest, 2002. Déva vára alatt, Barangolások Erdélyben 5. kötet: Hunyad, Szeben megyék töredékmagyarsága és a Brassó megyei csángók. Felsőmagyarország Kiadó, 2003. Székelyföld I. – Barangolások Erdélyben 6. kötet: Maros, Nyárád, Kisküküllő. Felsőmagyarország Kiadó, 2004. Székelyföld II. – Barangolások Erdélyben 7. kötet: Nagyküküllő, Fehér-Nyikó. Felsőmagyarország Kiadó, 2005. Székelyföld III. – Barangolások Erdélyben 8. kötet: Gyilkos-tó, Szent Anna tava, Felsőmagyarország Kiadó, 2006 Tervezett kötetek: Székelyföld IV. – Az Olt és a Feketeügy. Maradék, Kolozsvár.


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998