udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nep Ugyvedje /Avocatul Poporului/

1996. október 3.

Okt. 2-án és 3-án vitatták meg a szenátusban a Nép Ügyvédje /Ombudsman/ intézményének törvénytervezetét. Hosszú Zoltán szenátor javasolta, hogy a Nép Ügyvédjének egyik helyettese a kisebbségeket képviselje, de javaslatát leszavazták. Dr. Csapó Károly javasolta, hogy ne csak a sérelmet szenvedett egyén fordulhasson az intézményhez, hanem a szervezet vagy közösség képviselője is, azonban ezt sem szavazta meg a többség. Szabó Károly figyelmeztetett, hogy ez csak kirakatintézmény lesz, hiszen sorra elvetették a módosításokat. Ez lett a sorsa Hosszú Zoltán másik javaslatának, amikor törölni akarta a korlátozásokat a katonai szolgálatukat és büntetésüket töltő személyek esetében. A tervezetet okt. 3-án a szenátus megszavazta, figyelmen kívül hagyva a módosító javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 880. sz./

2000. szeptember 21.

A magyar ombudsmani rendszert tanulmányozta Paul Mitroi, a romániai Nép Ügyvédje Hivatal vezetője három napon át, tárgyalt Gönczöl Katalinnal, az állampolgári jogok magyar országgyűlési biztosával. Paul Mitroi elmondta: a román ombudsmani hivatal hasonlóan működik, mint a magyarországi, bár fiatalabb, mivel csak 1998. januárjában kezdte meg munkáját. /Román-magyar ombudsmani megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2003. március 21.

Az RMDSZ képviselőházi frakciója tagjainak aláírásával kezdeményezője lesz az alkotmánymódosító törvénytervezetnek. A módosítás keretében az oktatásra vonatkozó kiegészítést javasolták: "Az oktatás valamennyi szinten (fokon) állami, magán és felekezeti oktatás keretében zajlik". Ez azt jelenti majd, hogy a felekezeti oktatás önálló oktatási formaként jelenik meg. További kiegészítő javaslatok: "Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek jelentős arányban élnek, a szerves törvényben előírt feltételek mellett biztosított anyanyelvük használata szóban és írásban a helyi közigazgatási egységekkel, valamint a dekoncentrált közszolgáltatásokkal való kapcsolatukban." "A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a szerves törvényben előírt feltételek mellett anyanyelvükön fejezzék ki magukat az igazságszolgáltató hatóságok előtt." A Nép Ügyvédje, valamint az Alkotmánybíróság intézményeinek a megerősítése, hatáskörének kiszélesítése. A sürgősségi kormányrendeletek kibocsátásának a megszüntetése, a prefektus intézményének a törlése, a helyi autonómia bővítése. A javaslat szerint a nemzeti kisebbségeket államalkotó nemzeti közösségként kell meghatározni. "A nemzeti közösségnek etnikai, nyelvi, kulturális, vallási identitásának megőrzése, fejlesztése és kifejezése céljából létrehozott intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elvei alapján szerveződnek." /Varga Attila: Összegzés az alkotmánymódosítás első szakaszának végén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./

2004. április 29.

Az RMDSZ vezetősége nagy türelmet tanúsít a két képviselő, Szilágyi Zsolt és Pécsi Ferenc iránt, akik nem csak az RMDSZ-nek, hanem a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) is tagjai, és eddig még nem kezdeményezte kizárásukat a parlamenti frakcióból. Abban a pillanatban viszont, amikor bejegyeztetik alakulatukat, és bejelentik, hogy MPSZ-színekben indulnak a polgármesteri választásokon (Szilágyi Nagyváradon, Pécsi pedig Szatmárnémetiben), az RMDSZ tudomásul veszi döntésüket, és megteszi a szükséges lépéseket, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki sajtóértekezletén visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az RMDSZ áll az MPSZ választásokon való részvételének megakadályozása mögött. Markó Béla elmondta, országos szinten az RMDSZ nem kötött választási koalíciót egyik politikai párttal sem, egyes megyékben azonban a szövetség szervezetei együttműködnek majd a különböző politikai alakulatokkal, ha szükségesnek találják. Varga Attila képviselő ismertette, hogy a képviselők jóváhagyták a Nép Ügyvédje intézményének szervezését. A héten szavaznak a szövetkezeti törvényről, amely jelentős mértékben tükrözi az RMDSZ álláspontját. /Markó: az RMDSZ türelmes a kettős párttagságú képviselőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2005. december 21.

Bekeményített a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a matematika és informatika szakos oktatók lemondása és a kari tanácsban betöltött tisztségük felfüggesztése után. – Személyi és szabad véleménynyilvánítási jogaimat sértette meg az intézmény vezetősége. Ezért a BBTE etikai bizottságához és a Nép Ügyvédjéhez fordulok, ha az egyetem következő hivatalos tájékoztatójában nem jelenik meg a legutóbbi számban közöltek cáfolata – jelentette ki Kovács Lehel, utalva arra a december 15-én iktatott és a most közölt pontosításra. A Nicolae Bocsan rektor és Petru Blaga, a Matematika és Informatika Kar dékánja által aláírt közleményben azzal vádolták Kovács Lehelt, hogy félrevezette a közvéleményt, amikor úgy nyilatkozott: leszavazták a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozását a matematika karon. Mint ismeretes, a karon tanító magyar oktatók egyhangúlag úgy vélik, hogy formailag valóban halasztás történt, de ez gyakorlatilag a leszavazással egyenértékű. A dokumentum ugyanakkor éles támadást tartalmaz az informatika szakos oktatóval szemben. – Sajnos tudományos kutatásai nem érnek fel az elmúlt hetekben kifejtett tevékenységével, ezért azt javasoljuk neki, foglalkozzon szakterületével – áll a közleményben. Indoklásképpen a Műszaki Szemle című folyóiratban közölt, a hétfalusi csángók regionalizmusairól, valamint a hosszúfalui fafaragászati iskoláról szóló cikkeit említik, amelyeknek semmi közük nincs a szakterületéhez. Megjegyzik: ennyit közölt az idén, majd hozzáteszik, várják, hogy megvédje doktori disszertációját. Kovács szerint az egyetem vezetői szelektíven válogattak az idei tudományos terméséből, rosszhiszeműen kezelték ezeket az adatokat, hiszen elvonatkoztattak több olyan kiadványtól, ami szakterületéhez kapcsolódik. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagja sérelmezi, hogy az elmúlt napokban a BBTE vezetői és sajtóosztálya által kiadott közlemények burkolt fenyegetéseket tartalmaztak. /B. T.: Burkolt fenyegetésekre panaszkodnak Hantzék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2006. május 6.

A koalíciós partnerek megdöbbenésére a demokraták lemondtak a Nép Ügyvédje tisztségről a Szociáldemokrata Párt /SZDP/ javára. Az egyezséget a két párt képviselőházi frakcióvezetője, Cristian Radulescu és Viorel Hrebenciuc írta alá. A képviselőház Állandó Bürójának RMDSZ-es képviselője, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: sem a szövetség, sem a többi koalíciós párt nem fogadják el a DP és az SZDP által aláírt egyezményt. Május 5-én a két ellenzéki párt, az SZDP és az Nagy-Románia Párt NRP együttműködési szerződést írt alá. /Geoana kiegyezett a DP-vel, és megnyerte az NRP támogatását is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2006. december 21.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa december 20-i ülésén megszavazta a fegyelmi bizottság jelentését, amelyben Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatók elbocsátását kérték. Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása mellett 71-en szavaztak, 5-en voksoltak ellene és 9-en tartózkodtak. Az egyetem rektorátusa által kiadott közlemény megállapítja, hogy a leadott szavazatokból világosan látszik, hogy ez nem etnikai jellegű volt. Magyari Tivadar, a magyar tagozat vezető tanácsának képviselője elmondta: a szenátusi ülésen felolvasták az egyetem fegyelmi bizottságának határozatát, amely a két oktatót azzal vádolja, hogy a BBTE szétzúzására, destabilizálására törekedtek, megrongálták az intézmény javait, a sajtón keresztül uszítottak, becsmérelték a BBTE-t, sértegették az egyetem vezetőségét, és kétségbe vonták azt, hogy az egyetemen létezik magyar nyelvű oktatás. Ezek alapján a fegyelmi bizottság a két adjunktus elbocsátását javasolta. Ezután vita alakult ki, amelynek során többnyire román dékánok szóltak hozzá az ügyhöz. Magyari szerint rendkívül szenvedélyesen fejtették ki, hogy a két adjunktus az önálló állami egyetemért és a BBTE-n különálló magyar karok létrehozásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) égisze alatt kifejtett tevékenységükkel „sokat ártanak az egyetem arculatának”. Hozzátette: olyan román oktatók is a menesztésüket szorgalmazták, akik „a magyar tagozat őszinte barátai”. Veress Károly, a filozófiai tanszék magyar tagozatának vezetője azt kifogásolta, hogy a magyar oktatók ellen megfogalmazott vádak nem eléggé pontosak, mire Nicolae Bocsan válasza az volt, hogy a tettek ismertek. A magyar tagozat vezető tanácsának nevében Magyari Tivadar azt kérte, amennyiben mégis a két tanár fegyelmezése mellett döntenek, akkor enyhítsenek a kirótt büntetésen, mert a két oktató munkájára szükség van a matematika és fizika kar magyar tagozatán. Magyari szerint a szenátus elég hiányosan jelen lévő magyar tagjainak a többsége tartózkodott. Ezt azzal magyarázta, hogy a két adjunktus nem egyszer a magyar tagozat vezetőit is erőteljesen bírálta, ezért az ellenük indított fegyelmi eljárás kapcsán a magyar oktatók is megosztottak. A magyar tagozat vezetőtanácsának szóvivője közölte: szóvá tették, hogy beadványaikra mindmáig nem kaptak semmilyen választ a rektorátus részéről, a megadott határidő 2007. január 8-a. Az eddigi jelek szerint a BBTE vezetősége nem veszi figyelembe kéréseiket, azokat nem tekinti tárgyalási alapnak. Emlékeztetett: eddig már kétszer is eljutatták írásban javaslataikat, de konkrét választ nem kaptak. A történtekre reagálva Kovács Lehel közölte: a sajtóból értesültek arról, hogy a BBTE szenátusa ismét megszavazta az elbocsátásukról szóló határozatát. Úgy értékelte, hogy az intézmény vezetősége döntésével nem hazudtolta meg önmagát, a saját hibáiból nem tanulva tovább folytatta törvénytelenségeit. A szenátus ülésén jelentést tevő fegyelmi bizottság nem hallgatta meg őket, tehát esélyt sem biztosított a védekezésre. Kovács Lehel hangsúlyozta: a döntés meghozatalánál nem konzultáltak a magyar vonallal, súlyosan megsértették a munkaügyi és az oktatók statútumáról szóló törvényt. Szerinte ezt az elfogadhatatlan állapotot csak az egyetem rektorának lemondatásával lehet megszüntetni, ezért az Egyetemi Charta alapján elkezdik a visszavonási eljárást. A két oktató a Nép Ügyvédjéhez fordult, mivel szerintük a BBTE vezetősége megsértette alapvető alkotmányos jogaikat, a szabad véleménynyilvánításhoz és a védekezéshez való jogot. /Elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2007. január 12.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség visszautasító válaszát követően, a tordai magyarságot képviselő iskolaalapító bizottság panaszlevelet fogalmazott meg, amelyet továbbított a tanfelügyelőségnek, a minisztériumnak, a Diszkriminációellenes Bizottságnak és a Nép Ügyvédjének. - A magyar oktatás a különböző iskolákban egyre alacsonyabb színvonalú, és a magyar osztályok a kis létszám miatt lassan megszűnnek – mondta Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ elnök. Nem tartják valósnak a tanfelügyelőség által felsorakoztatott kifogásokat, és nem értik, hogy miért nem engedélyezik a magyar iskola működtetését. Ádámosy Klára hangsúlyozta, semmiképp nem adják fel, tovább harcolnak. Azt tervezik, hogy a panaszlevelüket eljuttatják az Európai Parlamentbe is. /D. I. : Tovább küzdenek az önálló magyar iskola létrehozásáért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2007. november 30.

A nép ügyvédjéhez fordult a Nagy-Románia Párt (PRM), amely azt kéri, hogy ismételjék meg a vasárnap megrendezett európai parlamenti választásokat. A megmérettetésen a szavazatok mindössze 4,15 százalékát összegyűjtő nacionalista politikai erő arra hivatkozva fordult az ombudsman szerepét betöltő nép ügyvédjéhez, hogy 24 Kárpátokon túli megyében az RMDSZ és Tőkés László együtt több szavazatot kapott, mint ahány magyart regisztráltak ott a 2002-es népszámlálás szerint. Corneliu Vadim Tudor pártja ezért azt akarja, hogy ismételjék meg a voksolást. Tőkés László Székelyföldön kapta a legtöbb szavazatot – körülbelül 100 ezret, – de régiókra lebontva az arányok szerint a regáti és a moldvai megyékben aratta a legfényesebb győzelmet az RMDSZ fölött. Ezekben a megyékben Tőkés összesen 13 465 szavazatot kapott, míg az RMDSZ csak 6 960-at. Tőkés Bukarestben is győzött, itt 3352 szavazatot kapott, az RMDSZ pedig csak 2359-et. A 2002-es népszámlálás szerint valamivel több mint hatezren vallották magukat magyarnak Bukarestben. Az EP-választások értékelése, illetve az elkövetkező időszak lehetséges forgatókönyveinek áttekintése volt a témája annak a politológusok, szociológusok és a sajtó képviselői között zajló kerekasztal-beszélgetésnek, amelyre a Transindex internetes portál kezdeményezésre került sor. Tőkés László szavazóbázisa a szakemberek szerint: a szavazatok bizonyos része RMDSZ elleni „proteszt” szavazat volt, elsősorban a székely megyékben. Ott kapott Tőkés szavazatokat, ahol az RMDSZ-nek legrosszabbak az eredményei, gyenge a szervezet. Továbbá az a szavazatmennyiség sem elhanyagolható, amelyet a püspök a Kárpátokon túli megyékben szerzett. /Borbély Tamás: Tőkés a Regátban és Moldvában nyerte túl magát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2008. február 2.

A Szekuritate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) alkalmazottainak többsége éhségsztrájkba akar lépni a következő napokban, tiltakozásul az alkotmánybíróság ítélete ellen, amely alkotmányellenesnek minősítette az átvilágító bizottság működését szabályozó törvény számos cikkelyét – jelezte Bukarestben Constantin Ticu Dumitrescu, a CNSAS tagja. Úgy fogalmazott: nincs meg a szándék az ügynökmúlt következetes feltárására. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke elmondta: az ő értelmezése szerint érvényes marad valamennyi olyan határozat, amelyet a CNSAS a törvényes procedúrát végigjárva eddig hozott. A szenátor ellenkezőjét vallja annak, amit Lidia Barbulescu, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) elnöke tart a döntésről, aki szerint a CNSAS minden korábbi ítélete semmissé válik az alkotmánybírósági verdikt nyomán. Az Alkotmánybíróság cáfolta, hogy a döntés a CNSAS feloszlatására vonatkozna. Kifejtették: a parlamentnek 45 nap áll rendelkezésére a kifogásolt szakaszok korrigálására. Február 1-jén 23 romániai civil szervezet tiltakozást juttatott el az államfőhöz, a kormányfőhöz és a parlamenthez, amelyben követelik: teremtsék meg a jogi keretet az átvilágítás folytatására, és hogy menesszék az Alkotmánybíróság tagjait, illetve a Nép Ügyvédjét – minden olyan tisztségviselőt, aki hozzájárult a CNSAS működését ellehetetlenítő döntéshez. A civil szervezetek sorozatos tiltakozó akciókat szerveznek mindaddig, amíg követelésüknek nem adnak helyt. /Éhségsztrájkra készülnek az átvilágító bizottság tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2008. augusztus 6.

Két évvel ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökei, Hantz Péter és Kovács Lehet saját kezűleg függesztettek ki kétnyelvű, román–magyar táblákat a Babes–Bolyai Tudományegyetem folyosóira. Hantz Pétert szakmailag próbálta elmarasztalni a kolozsvári egyetem, azóta Európa egyik leghíresebb kutatóintézetének, a németországi Heidelbergi Európai Molekurális Biológiai Laboratóriumnak lett a kutatója. Szabadidejében sokat tesz a nyugati sajtó felvilágosításáért. Elmondta, hogy őket Kovács Lehellel együtt egymás után háromszor rúgták ki a Babes–Bolyai Tudományegyetemről. Az első kirúgás 2006. november 27-én volt, öt nappal a táblaügy után, kizárták őket az oktatói testületből. Utána, december 4-én, egy nyilatkozat keretében született erről megerősítő döntés. Ezt követően minisztériumi vizsgálóbizottság érkezett az egyetemre, amely megállapította, hogy nem távolították el őket a tantestületből, az oktatás tehát normálisan folyik. Közben a portások már nem engedték, hogy Hantz Péter megtartsa előadásait, utolsó előadását a Bulgakov kávézóban tartotta. A harmadik kirúgás, amely már megfelelt a jogi követelményeknek, december 20-án volt, azzal a szándékkal, hogy az ezt követő szabadság ideje alatt az üggyel senki ne tudjon érdemben foglalkozni. Hantz Péter társával fellebbezést nyújtott be a Nép Ügyvédjéhez, amire azóta sem érkezett válasz. A Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. Ezzel párhuzamosan etikai megóvásuk miatt volt egy másik perük is. Ezt Bodó Barna és Hantz Pétert is megnyerte. Az egyetem etikai bizottsága azzal vádolta őket, hogy trehányul vagy egyáltalán nem tartották meg az óráinkat. A bírósági döntés értelmében az egyetemnek vissza kellett vonnia megrovó határozatát. Azóta az egyetem ügyéről a sajtó és a megszólított politikusok révén ma már egész Európa tud. Az Európai Parlamentben sok ember fejében a romániai kisebbségi ügy egyenlő az egyetem-üggyel. Ez a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak köszönhető. Kolozsváron és a marosvásárhelyi orvosi egyetemen is furcsa helyzet állt elő: minél feljebb haladnak az akadémiai ranglétrán, annál nagyobb nemzetárulókat találnak. A pálmát az egyetem rektor-helyettesei viszik el. Élő példa erre Magyari Tivadar, aki nem tiltakozott, amikor a kisebbségi főbiztos, jelenlétében, a multikulturalizmus mintaképének nevezte a Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Csucsuja István tanszékvezető Bukarestben állítólag azért lobbizott, hogy Hantz Péterék doktori dolgozatát ne honosítsák Romániában. Kevesen tudják, hogy Szamosközi István javasolta Hantz Péterék kirúgását. Az anyaország felelőssége volt, hogy nem követelte erélyesebben az önálló állami magyar felsőoktatás megteremtését. 2004-ben az RMDSZ-nek még volt egy próbálkozása, hogy a Babes– Bolyain magyar karokat hozzon létre, ezt viszont Salat Levente és Nagy László árulása akadályozta meg. Azt nyilatkozták, hogy ez hibás döntés, hogy ezt a közösség nem is akarja. A BKB felkérésére egy magyarországi cég készíti az erdélyi magyar felsőoktatás távlati fejlesztési koncepcióját. /Makkay József: A román multikulturalitás halálos sebet kapott. Beszélgetés Hantz Péter kutatóval, egyetemi tanárral. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2008. aug. 6./

2009. április 18.

Az ellenzéki pártok felháborodását váltotta ki a kormány sürgősségi rendelete, melynek alapján meneszthetik a decentralizált intézmények vezetőit. Ezentúl a decentralizált intézmények igazgatói és aligazgatói nem számítanak köztisztviselőknek – így könnyebben leválthatók. Ráadásul a tisztségeket nem versenyvizsga révén nyerhetik el a jelentkezők, hanem kinevezés útján. A jogszabály elfogadását Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke jelentette be. Az intézkedést élesen bírálta a Nemzeti Liberális Párt. Ludovic Orban, az alakulat elnökhelyettese bejelentette: felkérik a Nép Ügyvédjét, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a rendeletet. A rendelet elleni tiltakozás formájáról az RMDSZ a napokban dönt. /Menesztik az ellenzéki intézményvezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2009. június 12.

Emil Boc miniszterelnök június 11-én bejelentette, hogy a kabinet felelősségvállalással fogadja el a büntető- és polgárjogi törvénykönyveket. /Célegyenesben a Btk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ A Boc-kabinet parlament által elfogadott sürgősségi kormányrendelet módosíthatja, akár megakadályozhatja a törvények hatályba lépését. A dokumentum megkönnyíti a felelősségvállalás procedúráját, az így hatályba lépő törvények „megkerülik” a parlamentet. Ez a kormányrendelet felháborodást keltett a civil szervezetek körében. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a kormányrendelet alkotmányellenes, panaszukkal megkeresik a Nép Ügyvédjét. /Vitatott sürgősségi kormányrendelet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2009. június 15.

A legutóbbi két európai parlamenti választás eredményeit összehasonlítva 15 ezer voks tűnt el abból a szavazatszámból, amit két évvel ezelőtt az RMDSZ és a függetlenként induló Tőkés László összegyűjtött a regáti és moldvai megyékben. A 2007-es EP-választásokat követően a Nagy-Románia Párt (PRM) vezetősége bejelentette, hogy a nép ügyvédjéhez fordul, mivel – mint mondták – titokzatos módon megszaporodtak a magyar jelöltek által begyűjtött szavazatok, a 2002-es népszámlálás szerint a Kárpátokon túli megyékben élő magyarok létszámához viszonyítva. Akkor az RMDSZ és Tőkés László együttesen 22 841 szavazatot gyűjtött a regáti és moldvai megyékben. A református püspök győzelmet aratott az interetnikus környezetben köztudottan jól szereplő RMDSZ fölött, és megszerezte a magyar jelöltekre a Kárpátokon túl leadott voksok 65 százalékát, vagyis összesen 14 895 szavazatot gyűjtött. A különbség majdnem 7 ezer volt a felek között, hiszen az RMDSZ a regáti és a moldvai megyékből összesen csak 7946 szavazatot számolhatott össze. A két évvel ezelőtti eredményekhez képest a múlt vasárnapi EP-választáson a „magyar szereplés” jóval gyengébb volt, hiszen ezúttal a Magyar Összefogás listája körülbelül annyit kapott, mint 2007-ben az RMDSZ. A szövetség akkor 7946 szavazatot gyűjtött, most pedig az összefogás listájára 7841 személy voksolt. /B. T. : Eltűnt a titokzatos 15 ezer szavazat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2009. október 9.

Ellentétes az alaptörvénnyel a telefonbeszélgetések és az internetforgalom keretadatainak rögzítését előíró 2008/298-as törvény – állapította meg az alkotmánybíróság. A jogszabály – amelynek alkalmazását elhalasztotta a kormány – alapján a szolgáltatóknak hat hónapig tárolniuk kellett volna minden egyes telefonbeszélgetés vagy internetes adatforgalom több adatát. A törvény elfogadása hatalmas vitát kavart a civil társadalomban, több szervezet arra kérte az ombudsmani hivatalt, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz az ügyben. /Alkotmányellenes az adatrögzítési törvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998