udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nepi Alkotasok Haza

1998. október 6.

Gyimesközéplokon szept. 27-én rendezte meg a hagyományos csángófesztivált a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség, a csíkszeredai Népi Alkotások Háza és a gyimesközéploki önkormányzat. A rendezvényen "összegyűlnek a Dévától Moldváig szétszóródott csángók, hogy számot adjanak őseink hagyatékáról" - mondta megnyitójában Gyimesközéplok polgármestere. Pusztináról és Rekecsinyből is jöttek hagyományőrző csoportok. /Kiss Edit: A Tatros forrásánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 6./

1999. június 16.

Csíkszentkirály volt a házigazdája nemrégiben a Megyei Tanács támogatásával, a Népi Alkotások Háza szervezésében annak a folklórfesztiválnak, amit néhai Antal Miklós koreográfus indított útjára hat évvel ezelőtt, Felsütött a Hold sugára címmel. Kászonújfalu, Csíkszentdomokos, Csíkjenőfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, valamint Csíkszentkirály képviseletében léptek színpadra a népi zenekarok, népdalénekesek, néptáncosok. Ezek a találkozók felvonulással és közös szentmisehallgatással kezdődnek. Gyönyörű momentuma volt a felvonulásnak, amikor a búcsúsmenet bevárta a folklórtalálkozó székely ruhába öltözött, mintegy háromszáz résztvevőjét, és együtt folytatták útjukat a tivai kápolna felé. /Búcsú és folklórtalálkozó Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

1999. szeptember 21.

Hét évvel ezelőtt szervezték meg először a Műkedvelő Színjátszók Találkozóját /MÜSZIT/, emlékezett a kezdetre Borzási Mária, a főszervező. A találkozót Gyergyószentmiklós művelődési háza és az Általános Műveltség Alapítvány szervezi, az Illyés Alapítvány, a budapesti minisztérium és a Hargita megyei Népi Alkotások Háza támogatásával. Évente negyven-ötven csoportnak küldenek meghívólevelet. Idén is lesz MÜSZIT. /Pál Hajnalka: Néhány szóban a MÜSZIT-ről. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 21-23./

1999. november 17.

A 80 éves Bandi Dezső munkássága elismeréséül kitüntetést kapott Göncz Árpád köztársasági elnöktől. Minden idejét leköti a Marosvásárhelyen működő faragókör vezetése. Nem jár szakmai konferenciákra, értekezletekre, mert a tárgyalkotás folyamatát fontosabbnak tartja. Nem ért egyet azzal, hogy a folklórizmust fölösleges. Bandi Dezső /sz. Magyarsáros, 1919. okt. 7./ Ösztöndíjasként elvégezte Budapesten a Képzőművészeti Főiskolát. A fiatal művész az egyéni alkotómunka helyett a közösségépítést, a nép felkarolását helyezte tevékenységének előterébe. 1957-től, több mint egy évtizeden át, a Népi Alkotások Háza Maros megyei irányítója. 1963-ban már 170 népi alkotási kört irányított több mint ezer taggal. A naiv művészeti ágak - festészet, szobrászat - és a szellemi néprajz hagyományainak felkarolásával foglalkozott. Cikkeit az A Hét, az Utunk, az Előre és a Művelődés közölte. 1990 után sem szűnt meg kapcsolata a művészi tárgyak alkotóival. /Bölöni Domokos: Néhány perc Bandi Dezső tanár úr társaságában. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), nov. 17./

1999. december 7.

Csíkszeredában a Művészeti Népiskola ebben a tanévben 146 tanulót iskolázott be a Csíki medencéből. A nyár folyamán Balogh László, a Népi Alkotások Házának új igazgatója helyet kért ebben az épületben az általa vezetett intézménynek, majd később az egész emeletet igényelte. Ez vitát szült a két intézmény között. Kőrössy Orsolya, a Művészeti Népiskola igazgatója szerint ugyanis ők egyetlen berendezett szakteremről sem tudnak lemondani. /Hátsekné Kovács Kinga: Kultúrberki vitákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2000. január 12.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség és a Népi Alkotások Háza idén is megrendezi az "Anyám fekete rózsa" elnevezésű, magyar nyelvű, nemzetközi vers- és prózamondó találkozót, kiterjesztve Románia magyarlakta területeire. Az édesanyák tiszteletére meghirdetett versenyen gyermek (12-15 évesek), ifjúsági (16-21 évesek) és felnőtt csoportokban lehet indulni. A jelentkezőknek három verset vagy prózát kell megjelölniük, ezek közül egynek kortárs magyar alkotásnak kell lennie. Benevezési határidő: 2000. február 15. A megyeközi találkozót 2000. április 7-8-án tartják Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceum dísztermében. A nyertesek május 1-3. között magyarországi vetélkedőn vesznek részt. /"Anyám fekete rózsa" - versenyfelhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2000. november 10.

A Népi Alkotások Házainak meg kell találniuk új szerepkörüket. Baka Mátyás, Háromszék megyei tanácsa alelnöke kiemelte, hogy a megyei önkormányzat irányítási hatáskörébe tartozó, a közművelődést, népi kultúra ápolását, szolgáló intézmények átszervezése várhatóan az önkormányzat decemberi ülésén kerül napirendre. Azt javasolják, hogy új neve legyen: Kovászna Megyei Kulturális Intézet, a Népi Alkotások Háza és a Művészeti Népiskola összevonásával Némileg bővíteni is kell a szakirányító keretet: a népi tánc, kórusmozgalom, a hagyományápoló csoportok szakmai irányítása e pályában jártas, elkötelezett szakembereket igényel. Többen javasolták, hogy a népitánc-kurzusokon, illetve a népi fafaragó szakokon tanulók mentesüljenek az oktatási költségek fizetésétől. A tanács elfogadja ezt a javaslatot. /Flóra Gábor: Intézményként is megújulva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2001. április 26.

A Fonó Budai Zeneházban átadták a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) képviselőinek azt a CD-ROM-csomagot, amely az eddigi legbővebb, legteljesebb válogatás a magyar népzenei anyagból. Dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke elmondta, hogy az Utolsó Óra program keretében az utóbbi öt év során számos erdélyi zenésszel, együttessel készült stúdiófelvétel a magyar fővárosban. A digitalizált anyaggal kapcsolatosan már korábban felvetődött a gondolat, hogy azt Magyarország határain kívül is hozzáférhetővé kell tenni. Így esett a választás a kolozsvári székhelyű KJNT-ra, amelynek képviseletében az elnök vette át a CD-re írt anyagot. - A szerződés szerint mindebből az erdélyi együttesek ingyen másolhatnak át oktatási célra. Eljuttatják a másolatot a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi néptáncegyütteseknek és az Udvarhely Néptáncműhelynek is, amelyek oktatási célra használhatják a felvételeket. A zenei anyagot válogatta és szerkesztette Pávai István népzenekutató, az MTA Népzenetudományi Intézete Népzenei Archívumának vezetője, aki székelykeresztúri születésű. Korábban a csíkszeredai Népi Alkotások Háza, a Maros Művészegyüttes zenei szakirányítója és utóbbi igazgatója, a Marosvásárhelyi Rádió zenei szerkesztője volt. /"Visszaadták" Erdélynek. Kolozsváron a magyar népzenei archívum anyaga. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./

2001. június 6.

A költészet tavasza elnevezéssel első alkalommal tartottak versmondó vetélkedőt Zilahon a Népi Alkotások Háza szervezésében. Zilahi, szilágysomlyói, sarmasági középiskolák tanulói vetélkedtek. Különdíjakat ajánlott fel a városi RMDSZ, valamint a Pro Zilah Egyesület. /A költészet tavasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2001. szeptember 18.

Harminc esztendővel ezelőtt a Kőrösvidéki Múzeum /Nagyvárad/ részeként olyan néprajzi alapkiállítást nyitottak meg Nagyváradon, amely akkor s azóta is európai rangon képviseli a szakterületet. Mózes Teréz emlékezett a néprajzi alapkiállítás megszületésére. A nagyváradi Népi Alkotások Házában igazgató volt, járta falvakat, felmérte a vidék néprajzi jellegét. Mózes Teréz gyűjtötte a legértékesebb népi hímzéseket, felvásárolta az intézet számára valamennyi fazekasközpont jellegzetes készítményét és a néprajzi tájegységek viseletét. Tapasztalhatta, hogy ez az érték a szemünk előtt pusztul, tűnik el. Sokáig érvelt, míg végül 1964-ben megalakult a múzeum keretében a néprajzi osztály, 1966-ban pedig a különálló képzőművészeti és etnográfiai osztály. Az értékes gyűjteményt a Népi Alkotások Házából sikerült átvinni a múzeum tulajdonába. Néhány év alatt 7000-nél több múzeumi tárgyat gyűjtöttek be. /Fábián Imre: Aki álmodott és cselekedett. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./

2001. október 26.

Negyedik alkalommal vett részt a koltói Somfa Együttes a "Szilágysági gyerek vagyok" címmel okt. 20-án megrendezett népdalvetélkedőn. A "Somfa" az előző években három gyermekkel vett részt a zilahi megmérettetésen, ebben az évben tíz gyermek jelentkezett a Szilágy Társaság, a Szilágy megyei Művelődési Felügyelőség és a Népi Alkotások Háza által szervezett vetélkedőre. A "Nénokut" néprajzi társaság felkészítőjén résztvevő gyermekek kimagasló sikert arattak. /Tamás Sajtos Erzsébet: Siker a népdalvetélkedőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 26./

2003. augusztus 29.

A nyolcvanéves Orbán Ferenc népi szobrász most is dolgozik otthonában, Csíktaplocán, Csíkszereda közvetlen szomszédságában. Orbán Ferenc a maga szórakoztatására, kedvtelésére készített szobrokat, majd másoknak is felfigyeltek rá, a népi alkotások házának irányítóitól is biztatást kapott. Imádkozó székely című szobrával megajándékozta Márton Áron püspököt pappá szentelésének 50. évfordulóján, amire köszönőlevelet kapott a jeles személyiségtől 1974-ben. Az elismerő, köszönőlevelek között van egy tavaly kelt levél is, amelyben ez áll: "A Mária-szobor azért is különösen kedves nekünk, mert biztos vagyok benne: annyi balszerencse közt a Boldogasszony tartott meg minket, akinek Szent István felajánlotta hazánkat." Aláírás: Lévai Anikó és az Orbán család. A volt miniszterelnök családját valaki megajándékozta a Feri bácsi szobrával, és a köszönőlevél megérkezett a faragó címére. Magyarországon egymást követő kiállításokon aratott sikereket a székely mester. Az utóbbi időben ugyanis inkább "Jézus-faragó" ember lett belőle, vagyis az egyházi témák kerültek előtérbe. /Ferencz Imre: A műkedvelés udvarában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998