udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Neppart – Demokratikus Szlovakiaert Mozgalom /LS-HZDS/ (Szlovakia)

2005. január 17.

A Szlovák Köztársaság belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak nevezte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök autonómia-felvetéseit a Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) országos vezetősége. Lubos Lackovic, a párt egyik alelnöke ugyancsak megengedhetetlennek nevezte, hogy Szlovákia vezető közéleti méltóságai mindmáig nem reagáltak a magyar miniszterelnök határon túli magyarok autonómiatörekvéseit támogató megnyilatkozására. Meciar a héten egyszer már beszélt a kérdésről, amikor azt mondta: személyesen szólította fel Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, nehogy az autonómia témájáról tárgyalásokba bocsátkozzon Magyarországgal. Meciar, a háromszoros exkormányfő a jelek szerint egyre jobban szót ért a jelenlegi kormányfővel. Dzurinda elemzők szerint a következő választások után nem szívesen kormányozna együtt harmadszor is a Magyar Koalíció Pártjával (MKP), amelynek képviselőit már most, a regionális választásokat megelőzően igyekeznek kiszorítani a majdani megyei közgyűlésekből. Ennek érdekében homogén szlovák pártkoalíciók kialakításán fáradoznak. Meciar pártja már kinyilvánította: a 2006-os országos képviselőválasztások után kész együtt kormányozni Dzurindával, de csakis akkor, ha a majdani kormánykoalícióban a magyarok nem lesznek jelen. /Meciar elutasítja a magyar autonómiát. Gyurcsány elszólását a szlovák belpolitikába való beavatkozásnak minősítik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2006. június 19.

Szlovákiában a június 17-én tartott parlamenti választásokon hat párt került be a törvényhozásba. A szavazatok 29,34 százalékát megszerző Fico ellenzéki pártja, az Irány – Szociáldemokrácia 50 mandátumhoz jut. A Mikulás Dzurinda miniszterelnök nevével fémjelzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt 18,35 százalékos eredményével 31, a Magyar Koalíció Pártja /MKP/ 11,68 százalékkal 20 mandátumhoz jut. A magát 11,73 százalékkal – döntően magyarellenes programjával – ismét parlamenti párttá felküzdő szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártnak szintén 20 mandátuma lesz. A Vladimír Meciar-féle ellenzéki Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) mindössze 8,79 százalékos eredménye csupán 15 mandátumot hozott. 14 mandátumot szerzett a választáson a 8,31 százalékot elért szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom, amely az év elején kikényszerítette az előre hozott választásokat. A szlovákiai magyarok rendkívül aktív részvételének és a magyarokra szavazó szlovákok szélesedő táborának köszönhetően az MKP eddigi legjobb választási eredményét érte el. A 11,68 százalékos eredményt Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke „történelmi eredményként” értékelte. /Isán István Csongor: Történelmi siker és nehéz tárgyalások. Kiváló eredményt ért el az MKP a szlovák parlamenti választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. július 3.

Szlovákiában a nacionalista erők kerültek lépéselőnybe. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta, a jelenlegi kormánypártokkal és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal azért fulladtak kudarcba az MKP tárgyalásai, mert a Kereszténydemokrata Mozgalom nem akart együttműködni. A Smer pedig inkább a Szlovák Nemzeti Pártot vette be a koalícióba. Robert Fico pártjában, a Smerben is a nacionalista vonal győzött. A Smer, a Ján Slota által megjelenített szélsőséges erők, és a Vladimír Meciar vezette szövetség megegyezésével a lehető legrosszabb kormánykoalíció jön létre Szlovákiában. Bugár kifejtette, arra készülnek, hogy lesznek magyarellenes megnyilvánulások. A Szlovák Nemzeti Párt kapta meg az oktatási tárcát. /Isán István Csongor: Bugár Béla: magyarellenesség várható. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 5.

A 150 képviselő eskütételével július 4-én Pozsonyban megalakult a Szlovák Köztársaság új, hat pártból álló parlamentje. A június 17-i előre hozott választás alapján a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnevezésű, eddig ellenzéki párt 29,1 százalékos eredményt ért el, 50 mandátumhoz jutott. A leköszönő kormányfő, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt 18,3 százalékkal végzett, és így 31 mandátumot szerzett, az előző ciklusban parlamenten kívüli nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), élén Ján Slotával, 11,7 százalékos eredménnyel 20 mandátumot nyert. Ugyanennyi, 20 mandátumhoz jutott az előző két ciklusban kormánypárti szerepben politizáló, a választáson 11,6 százalékos eredményt elért Magyar Koalíció Pártja. 8,7 százalékos eredménnyel, 15 mandátummal kapott helyet ismét a parlamentben a két cikluson át ellenzékben politizáló Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS), 8,3 százalékkal és 14 mandátummal pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely a Dzurinda-kormányból való kilépésével az előre hozott választást előidézte. Az új kormány megalakításával megbízott Fico a magyarellenes politikájáról elhíresült nacionalista SNS-t és Meciar pártját, az LS-HZDS-t választotta koalíciós partnerének. Fico partnerválasztásának külföldi visszhangja komoly visszatetszéseket jelez. A három kormánypártnak összesen 85, az ellenzéki pártoknak 65 mandátumuk van az új törvényhozásban. /Megalakult Szlovákia új parlamentje. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2007. augusztus 17.

2007 júniusában a magyar kormány egy héten belül két jelentős szomszédságpolitikai lépést tett, egyiket Románia, másikat Szlovákia irányában. Június 13-án a Külügyminisztérium – engedve a Romániában kormányzati tényezőként működő Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) felszólításának – hivatalosan magyarázatot kért a román féltől a román kormány magyar nemzetiségű informatikai és távközlési minisztere, Nagy Zsolt június 11-én bekövetkezett felmentése, valamint néhány egyéb, kisebbségpolitikai természetű kérdés tárgyában. Június 15-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, eleget téve szlovák partnere, Robert Fico meghívásának, Pozsonyba látogatott. A magyar és szlovák közlemények eltérőek a tekintetben, hogy a találkozón szó esett-e a tavaly augusztusban Nyitrán megvert magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig ügyének kivizsgálásáról, azonban a magyar fél ezt nem úgy vetette fel, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik súlyponti, problematikus elemét. A magyar kormány a romániai magyar miniszter ügyében keményen, a szlovákiai magyar diáklány esetében engedékenyen lépett fel. Az RMDSZ vezetői indokoltnak látták, hogy a magyar kormány diplomáciai fellépését szorgalmazzák Nagy Zsolt ügyében. Ennek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szlovákiai látogatása előestéjén eleget is tett. Robert Fico a posztkommunista gyökerű, Smer nevű politikai formáció vezetője egy évvel ezelőtt alakított kormányt, koalíciós partnerül fogadva Vladimír Meciar pártját, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (LS-HZDS), valamint a kisebbségellenes, nacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). Mivel az Európai Szocialista Párt saját elveivel ellentétesnek ítélte a koalíciós partnerek ilyetén megválasztását, felfüggesztette a Smer tagságát az európai szervezetben. Alig egy hónappal a kormányprogram kiadása után Nyitrán egy magyar nemzetiségű diáklány, Malina Hedvig rejtélyes körülmények között inzultust szenvedett magyarsága miatt, majd az ügy kivizsgálása során egyértelmű eljárási mulasztásokat tanúsító rendőrséget, illetve ügyészséget a kormány látványosan védelmébe vette. A magyar közvéleményben meglepetést keltett, hogy Gyurcsány az ügy megnyugtató lezárása előtt meglátogatta szlovák partnerét és a Malina Hedvig ügyében tapasztalható ellentmondásokról nem tett említést Pozsonyban. A kisebbik magyarországi kormánypárt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) több kétoldalú találkozót is tartott az RMDSZ-szel, jóllehet az európai politikai táborok szerint az RMDSZ-nek nem a magyarországi kormánypártok, hanem az ellenzék lenne a természetes szövetségese. /Budapest Analyses: A magyar kormány legújabb szomszédságpolitikai lépései. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2007. október 26.

A pozitív diszkrimináció megvonásával riogatja a szlovákiai magyar iskolákat Ján Mikolaj oktatási miniszter, aki a nem szlovák nyelven tanuló diákok után kijáró 8 százaléknyi többletpénz megvonásán és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésén mesterkedik, egyszersmind a Magyarországon kiadott tankönyvek használatát is betiltaná. A miniszter szerint a magyar iskolák azért kapnak pluszpénzt, mert szlovák nyelven is oktatnak (szlovák nyelvet és irodalmat). Mikolaj szerint a magasabb fejpénz csak akkor lenne indokolt, ha a magyar iskolákban más tantárgyakat is szlovákul oktatnának. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó miniszter valójában ugyanazt szeretné elérni, mint elődje, az ugyancsak SNS-es Eva Slavkovská. Ő annak idején küzdött az alternatív oktatásért, ráadásul betiltotta a kétnyelvű bizonyítványokat, kiváltva ezzel a magyar szülők, pedagógusok és diákok tiltakozási hullámát. Mikolaj elődje, az előző kormány Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált oktatási miniszter, Szigeti László szerint Mikolaj csúsztat. A többletpénz ugyanis nem a szlovák nyelv és irodalom oktatásáért jár, hanem azért, mert a szlovák iskolákkal szemben a magyar iskolákban a magyar nyelvet és irodalmat plusz óraszámban oktatják. Ez azt jelenti, hogy a magyar iskolák heti óraszáma kettővel magasabb, mint a szlovákoké. Mikolaj miniszter törvénytervezete szerint a jövőben, „összhangban a szlovák tantervvel”, a magyarul tanulók csakis Szlovákiában jóváhagyott, magyarra fordított tankönyvekből tanulhatnának. Mikolaj korábban már az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a révkomáromi Selye János Egyetem „lefokozását” is előrevetítette, az egyetem működését anyagi természetű korlátozásokkal is nehezíteni próbálja. Megfigyelők szerint a Slota vezette koalíciós erő, amely kieszközölte a magyarok 1945 utáni meghurcolásához, jogfosztásához és vagyonelkobzásához a kollektív bűnösség elve szerint jogalapot teremtő Benes-dekrétumok parlamenti megerősítését, nem mond le agresszív asszimilációs törekvéseiről. Ezekhez a kormányfő, Robert Fico személyében és a kormány másik koalíciós pártjában, a Vladimír Meciar vezette Néppárt–HZDS-ben „eszményi partnerekre” talált. /Szlovák megszorítások a magyar diákok ellen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2008. április 2.

Ezen a héten a pozsonyi parlament elé terjeszti a közoktatási törvénytervezetet Ján Mikolaj miniszter, a nyíltan magyarellenes radikális Szlovák Nemzeti Párt /SNS/ politikusa, akinek kezdeményezése nem az egyetlen, amely csaknem kizárólag a szlovákiai magyarok ellen irányul. Ha a szlovák kormány nem tartja be a status quot, és nem módosít oktatási törvénytervezetén, a magyar szervezetek készek tiltakozó nagygyűléseket szervezni Dél-Szlovákia városaiban, falvaiban, Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Előzőleg öt másik szervezettel együtt az MKP koordinációs tanácsot hozott létre, amely megszervezi és összehangolja a polgári engedetlenségig menő akciókat. Tarthatatlan, hogy a szlovákiai magyar iskolákban Magyarországon kiadott tankönyvekből, „más forrásokból” tanítsák a történelmet különösen, hogy a szlovák oktatáspolitika a történelemre és a földrajzra is más szemlélettel tekint, mint a magyarok – mondta Vladimír Meciar, a kormánykoalícióhoz tartozó Néppárt (HZDS) elnöke. A készülő törvény egyfajta cenzúrát vezetne be, csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyveket lehet majd használni. Ugyanakkor emelkedne a szlovák nyelv oktatására szánt órák száma, egyúttal pedig csökkenne a magyar óráké. Márciusban az új egyházmegyei felosztás okozott rendkívüli csalódást a felvidéki katolikus magyarok körében. A magyarok már régen kérnek magyarul beszélő segédpüspököt, aki ellátná az összes magyar hívő pasztorációját. /Szőcs Levente: Sorvasztják a szlovákiai magyarságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2008. július 30.

Egy évtizeddel ezelőtt, 1998 tavaszán, alig néhány hónappal a parlamenti választások előtt, hatalmának átmentése céljából Vladimir Meciar pártjával, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal keresztülvitetett a parlamenten egy olyan választójogi törvényt, amivel elejét akarta venni az ellenzék megerősödésének, nagyjából kizárva a vele szembenállók koalíciózásának esélyét. A szlovákiai magyarságot három önállóan politizáló párt: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt laza választási koalíciója (1994) képviselte a törvényhozásban, de így is kevesen, legalábbis nagyon kockázatosan ahhoz, hogy az új jogszabály szerint továbbra is a parlamentben képviselhessék a felvidéki magyarságot. A koalíció lépésre kényszerült, a szlovákiai magyar politikusok belátták, csak akkor juthatnak be a parlamentbe, ha a törvény szerint a magyar képviseletre leadott magyar szavazatok elérik a 15 százalékos támogatottságot. Szlovákia tíz százaléknyi magyarsága külön-külön pártokra szórt szavazatokkal, nem valósíthatta volna meg a parlamenti képviseletet, ezért a vezető politikusok a pártegyesítés mellett döntöttek: 1998 nyarán Dunaszerdahelyen a három párt közös közgyűlésén megalakult a Magyar Koalíció Pártja. Ezt követően a három párt már a Magyar Koalíció Párt név és választási jelkép alatt kezdte meg sikeres kampányát. Akárcsak Romániában az RMDSZ esetében, a kormányzati szerepvállalás miatt folyamatos külső és belső nyomás nehezedett az MKP-re, aminek ára volt, lazult a párt belső építése, a politikusok kevésbé figyeltek a szlovákiai magyar társadalom igényeire. Az MKP-t a választók megbüntették: 2006-ban félszázezerrel kevesebb támogató szavazatot szerzett, mint négy évvel korábban. Ennek ellenére Csáky Pál, az MKP elnökének nyilatkozata szerint az MKP nyolcéves kormányzati szerepvállalása több, mint vállalható. A nyolcéves kormányzás velejárója volt az is, hogy érdekcsoportok alakultak ki a pártban, illetve a párt körül. A tavalyi tisztújító közgyűlésen Bugár Béla alulmaradt Csáky Pállal szemben. Szembe kerültek egymással azok, akik – Csáky megfogalmazása szerint – „egyéni érdekek mentén politizáltak és azoknak a nagy csoportja, akik a közösségi értékek képviseletében látják az MKP küldetését”. Csáky kimondatlanul is Bugárra célzott. Kezdetét vette a Csáky–Bugár nyílt konfrontáció. /Lokodi Imre: Tíz éves a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2008. szeptember 20.

Szlovákia közéletében veszélyes irányba fordult a nemzetiségek és fajok ellen irányuló gyűlölködés – állapította meg nyilatkozatában az ország belpolitikai folyamatait elemző civil intézményhez, a Közéleti Kérdések Intézetéhez (IVO) tartozó értelmiségiek testülete. A mintegy harminc szlovák és néhány szlovákiai magyar értelmiségi által aláírt dokumentum rámutat: "Ján Slota magyarellenes kirohanásaiból összeállítható a bárdolatlanság, az intolerancia és az agresszivitás katalógusa". Az aláírók szerint ennél is riasztóbb tény, hogy "ezeknek az idegengyűlölő, a valódi hazafiságtól távol eső megnyilvánulásoknak nincs semmilyen komolyabb elvi-eszmei nyomatékkal bíró kritikai visszhangja" Slota kormánykoalíciós partnerei részéről. "Éppen ez a felelőtlenség jelent új helyzetet a szlovák társadalomban, mert a politikai kultúrát és az egész ország lelkiállapotát rendkívül veszélyes mélységbe taszítja. A nacionalista közbeszéd olyan politikai fegyverré vált, amely a negatív előítéleteken alapuló legprimitívebb ösztönöket veszi célba. Mivel hatékonynak bizonyul, további politikusokat ösztönöz arra, hogy ugyanezt a retorikát magukévá téve a politikai ellenfeleikkel folytatott csatározásaik során maguk is egyre nyíltabban adjanak hangot saját etnikai és faji előítéleteiknek" – áll a szlovák parlamentben elhangzott zsidóellenes megnyilvánulásokra, Stefan Harabin igazságügyi miniszter és Vladimír Meciar néppárti (HZDS) elnök antiszemita célozgatásainak veszélyére is nyomatékosan figyelmeztető dokumentumban. /Szlovákiai értelmiségiek állásfoglalása: Veszélyes irányba fordult a gyűlölködés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2008. szeptember 25.

Ján Slota, a Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) és annak házigazdáját, Szili Katalint támadta a szlovák Joj Televízióban. Azt mondta, hogy az „intézményesített KMKF szó szerint a magyar parlament kamarája”, és azt állította, hogy a szlovák parlament MKP-frakciójának képviselői az Országgyűlés házelnöke, „Katalina Sziliová Szlovákia területi egységének megbontását célzó utasításainak rendelik alá magukat”. Miközben Magyarország mostohán bánik a területén élő kisebbségekkel, „a független Szlovák Köztársaság területén az állam hivatalos nyelvén nem tud szót érteni” – mondta Slota, kifogásolva, hogy a magyarok magyarul beszélnek. Slota ezúttal koalíciós partnereit, Robert Fico kormányfőt, a Smer-SD elnökét és a Néppárt-HZDS élén álló Vladimír Meciart is bírálta, amiért szerinte nincs bennük elég kurázsi ahhoz, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit a pozsonyi parlament előtt számoltassák el arról, „szlovák képviselői esküjüket megszegve” mit követtek el Budapesten Szlovákia ellen. Közben Budapestre készül vizsgálódni Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes, hogy beszámoljon a szlovák parlamentnek arról, mit követtek el az MKP képviselői, amikor részt vettek a KMKF szeptember 12-i ülésén. A Fico-kormány emberi és kisebbségi jogokat felügyelő alelnöke a három szlovák kormánypárt felkérésére októberben tesz jelentést a pozsonyi parlamentnek, amely felelősségre akarja vonni az MKP-t. /Slota újabb kirohanása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2008. október 10.

Éles hangú felszólalásokban utasították vissza szlovák európai parlamenti képviselők az Európai Parlamentet (EP) brüsszeli plenáris ülésén, napirend előtt országuknak a magyar kisebbségre vonatkozó politikáját ért vádakat. Tőkés László előzőleg felszólalva arról beszélt, sajnálattal állapítja meg, hogy „szélsőségesen nacionalista propaganda folyik a szlovákiai magyarok ellen, megfélemlítő hisztériakeltés érvényesül”. A püspök arra kérte az EP-t, annak elnökét és az Európai Bizottságot, hogy „lépjenek fel az emberi jogok durva megsértése, a Szlovákiában eluralkodó etnikai intolerancia, verbális agresszió és diszkrimináció ellen”. Tőkés László egyúttal késznek mondta magát „közvetítői szerepet vállalni a magyar-szlovák megbékélés érdekében”. Négy szlovák EP-képviselő viszont ezt követően bizonygatta, hogy a szlovák kisebbségi politika megfelel az európai normáknak, és a kormány ráadásul a javítására törekszik. Az egykori miniszterelnök Vladimír Meciar pártjához (Néppárt-HZDS) tartozó Kozlík azt állította, „a magyarok évek óta azt a benyomást keltik, hogy a magyarságot a határon kívül elnyomják”. Mint mondta, az európai vezetők ugyanakkor „nem tudnak arról”, hogy a magyarok sokszor „Nagy-Magyarországról beszélnek”. Párttársa, Belohorská asszony úgy vélte, míg Magyarországon „a szlovák kisebbséget kegyetlenül asszimilálták”, Szlovákiában „főleg a magyar kisebbség kivételes előnyöket élvez”, mint a magyar nyelvű oktatás. A vezető kormánypártot, a Smert képviselő Benová azt hangoztatta, Szlovákia tiszteletben tartja az etnikai kisebbségi jogokat. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, hogy a magyar EP-képviselők az egyperces felszólalásokat kihasználva „minden egyes alkalommal a szlovák kormányt és polgárokat támadják meg”. Kifejtette: a szlovák kormány szeretne jószomszédi viszonyt kialakítani Magyarországgal, de ehhez két partnerre van szükség, és eddig úgy tűnik, „csak a szlovák kormány nyújtja ki a kezét”. Koterec (ugyancsak Smer) szintén azt hangsúlyozta, hogy a szlovák kisebbségi politika már ma is megfelel az európai normáknak. „Ha a feszültséget szítjuk, az mindenki számára lehetetlenné teszi az életet” – szögezte le. Mással foglalkozó felszólalásának végén Olajos Péter (MDF) eljárásjogi kérdést vetett fel a témával kapcsolatban. Arról érdeklődött, hogy „a magyarok ellen gyűlöletbeszédet mondó képviselők miért beszélhettek kétszer”. /Éles felszólalások az EP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2009. június 8.

A kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyerte meg az európai parlamenti (EP) választást Szlovákiában. A nem hivatalos végeredmény szerint a Smer megszerezte a szavazatok 32,1 százalékát, míg az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) 16,98 százalékot kapott. A harmadik helyen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) végzett 11,33 százalékkal, a negyediken pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10,55 százalékkal. Az EP-be való bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt még a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte át 8,97 százalékkal, illetve 5,39 százalékkal. A szavazatok alapján a 13 szlovákiai EP-mandátumból öt a Smeré, kettőt-kettőt az SDKU, az MKP és a KDH szerzett meg, míg a HZDS és az SNS egy-egy mandátumot mondhat magáénak. A Magyar Koalíció Pártját az EP-ben a következő öt évben Bauer Edit és Mészáros Alajos fogja képviselni. A magyar pártra összesen 93 750-en szavaztak. A választási részvétel 19,83 százalékos volt, nagyjából három százalékkal magasabb az öt évvel ezelőttinél. /Felvidék két magyart küld az EP-be. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998