udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1341 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1321-1341
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nagy-Romania Part /Partidul Romania Mare – PRM/

1991. június 21.

Bukarestben bejegyezték a Nagy-Románia Pártot, elnöke Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges, nacionalista Romania Mare /Nagy-Románia/ hetilap főszerkesztője, alelnöke Eugen Barbu, a hetilap igazgatója. /MTI/

1991. június 24.

Moses Rosen főrabbi jún. 24-én bukaresti sajtóértekezletén kérte a Nagy-Románia Párt és szócsövének, a hatszázezres példányszámú Romania Mare hetilapnak a betiltását és a "nemzeti gyűlöletet és antiszemitizmust szító" lapok, így az Europa megjelenésének leállítását. Ugyancsak elítélte, hogy sok lap nemzeti hőssé magasztosította fel Antonescu fasiszta diktátort, akinek uralma alatt a korábbi 800 ezres zsidó közösség felét elpusztították. /Moses Rosen főrabbi a Romania Mare Párt betiltását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Moses Rosen főrabbi sajtóértekezletén elmondta, hogy Romániában a fasiszta pártok és publikációk fenyegetik a törékeny demokráciát és az országban élő zsidókat. Kijelentette: a Nagy-Románia Párt tipikus fasiszta szervezet. A főrabbi követelte a fasiszta propaganda betiltását. Az AP amerikai hírügynökség megkérdezte Corneliu Vadim Tudort, a Romania Mare főszerkesztőjét, mi a véleménye Moses Rosen szavairól. Corneliu Vadim Tudor szerint a főrabbi túlzott, lapja nem a zsidókat támadja, csak azt a törekvésüket, hogy kezükbe tartsák az államvezetést. Szerinte a román állami intézmények vezetőinek 60 százaléka zsidó. C. V. Tudor szükségesnek tartja a kvóták bevezetését, vagyis meg kellene szabni, hogy az állami intézmények vezetőinek mekkora hányada lehet zsidó. /A Romania Mare vezetője a numerus clausus bevezetését szorgalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1991. augusztus 7.

Az A.M. Press hírügynökség szerint a Szocialista Munkapártnak 42 tartalékos tábornok tagja van. Magas rangú katonatisztek a Nagy-Románia Pártban találhatók még nagyobb számban és a kulturálisnak mondott Vatra Romaneascában, az utóbbiban sok az aktív katonatiszt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

1991. szeptember 15.

Avram Iancu halálának 119. évfordulójára emlékezett a Hunyad megyei Cebén a Vatra Romaneasca és a Nagy-Románia Párt /Romania Mare/. Megjelent Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök is. /MTI/

1992. február 14.

A választások eredményeként a kolozsvári városi tanács összetétele: Román Nemzeti Egységpárt 10 tanácsos, RMDSZ 7 , Nemzeti Megmentési Front 3, Nagy-Románia Párt 1, Romániai Ökologista Mozgalom 1 tanácsos. /Választási végeredmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1992. március 27.

A helyhatósági választások végeredménye szerint a Nemzeti Megmentési Front a szavazatok 33,72 %-át, a Demokratikus Konvenció 24,38 %-át, a Demokratikus Agrárpárt 7,98 %-át, az RMDSZ 6,84 %-át, a Nemzeti Egységpárt 4,48 %-át és a Nagy-Románia Párt 1,68 %-át szerezte meg. /MTI/

1992. május 8.

A parlamentben hosszú vita után döntöttek: júliusban rendezik meg az általános választásokat. Ezt szorgalmazta Borbély László RMDSZ-képviselő is. Az RMDSZ mellett a július időpontra szavazott a Nemzeti Megmentési Front /Petre Roman-szárny és a Liberális Párt fiatal szárnya/. Az ellene szavazók között volt a néhány napja bejegyzett Nemzeti Megmentési Demokrata Front /Iliescu-szárny/, a Románok Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt. Az utóbbi két párt az általános és az elnöki választások egyidejűségét szorgalmazta, azonban ezt a javaslatot leszavazták. /Új Magyarország, máj. 11./

1992. augusztus 31.

A szept. 27-i választásra 39 párt, politikai alakulat és koalíció nyújtotta be jelöltjeinek listáját. Ezek közül 9 állít az ország mind a 42 körzetében jelölteket: Demokratikus Konvenció, Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja, Nemzeti Megmentési Front, Romániai Környezetvédő Mozgalom, Nemzeti Liberális Párt, Köztársasági Párt, Nagy-Románia Párt /Romania Mare Párt/, Szocialista Munkapárt, Románok Nemzeti Egységpártja. /Adevarul (Bukarest), aug. 31., MTI/

1992. október 13.

Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./

1992. november 13.

Kolozsváron tanácskoztak a neokommunista, fasiszta irányultságú vagy ezen eszmékkel szimpatizáló pártok /Román Nemzeti Egységpárt, Nagy-Románia Párt, agrárpárt, a szociáldemokraták, a kormánypárt egyes képviselői. Gyűlésükön hevesen támadták az RMDSZ okt. 25-i kolozsvári nyilatkozatát. A tanácskozáson a kormánypárt képviselői voltak a leghangosabbak. /(makkay): Nem csitulnak a szélsőséges indulatok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1993. január 15.

Jan. 15-én tartotta ez évi első sajtókonferenciáját a Nagy Románia Párt, C. V. Tudor felolvasta pártja állásfoglalását az RMDSZ kongresszusával kapcsolatban. Az RMDSZ-t illegális szervezetnek nevezte, amely az erdélyi magyarok területi autonómiáját követeli. Ezért a párt javasolja, hogy hozzák létre újra a Nemzeti Gárdát és a Hazafias Munkás Gárdát, hogy biztosítsák az erdélyi románok nyugalmát. /MTI, Tineretul Liber (Bukarest), jan. 16./

1993. január 22.

A Nagy Románia Párt /Romania Mare/ felháborodottan tiltakozott Horia Rusunak az RMDSZ "illegális kongresszusán" elhangzott beszéde, a Nagy Románia Pártot támadó kijelentése miatt. Követelik a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését és beperelését hazaárulás miatt. /MTI, Romania Mare (Bukarest), jan. 22./

1993. január 30.

A román parlament jóváhagyta az Európa Tanácshoz küldendő tíztagú küldöttség összetételét, köztük van Frunda György RMDSZ-szenátor, a "másik magyar" Furo Iuliu, a Nagy Románia Párt képviselője. Frunda György szerint ahhoz, hogy felvétele az Európa Tanácsba ne legyen formális, Romániának garanciákat kell nyújtani a kisebbségi jogok biztosítására. /Cseke Gábor, Bukarest: Románia szeretné elnyerni felvételét az Európa Tanácsba. = Magyar Nemzet, jan. 30./

1993. március 1.

A Vacaroiu-kormány ellen megindult a parlamenti támadás. A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front a korményt a törvények sorozatos megsértésével vádolja. Ehhez csatlakozott a többi demokratikus ellenzéki frakció is. Támadja a kormánypártot eddigi szövetségese, a Nagy-Románia Párt is. A miniszterelnök engedett az erősödő nyomásnak, rövidesen két vegyes bizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. /Bogdán Tibor, Bukarest: Roman vizsgálóbizttság elé állíttatná Vacaroiut. = Magyar Hírlap, márc. 1./

1993. március 2.

A román lapok, a rádió és televízió hevesen támadják Tőkés Lászlót. Az ő kijelentése csak ürügy volt egy kampányhoz, nyilatkozta Verestóy Attila a Romániai Magyar Szónak és a Magyar Nemzetnek. A román parlamentben az ilyen problémákra órákat pazarolnak, az RMDSZ probléma-csomagjai azonban visszhang nélkül maradnak. A feszültségkeltésre szükség volt a tanügyi törvény vitája előtt. A Nagy Románia Párt sajtóértekezletén elhangzott, hogy a magyarokat ki kell utasítani az országból, ilyen kijelentés után senki sem robbantott ki parlamenti vitát. Tőkés László a Romania Liberanak nyilatkozott: szerencsétlen kifejezésnek minősítette saját kijelentését, megnevezve a romániai magyarság néhány fontos problémáját is. /Cseke Gábor, Bukarest: Van-e etnikai tisztogatás Romániában? = Magyar Nemzet, márc. 3./

1993. március 8.

A szélsőséges, nacionalista Nagy Románia Párt megtartotta első országos kongresszusát /márc. 6-7./ Bukarestben. Kevés párt képviseltette magát, de a kormánypárt küldöttei megjelentek. Ott volt a Romániai Cigányok Általános Szövetségének főtitkára is. Ez azért keltett meglepetést, mert Vadim Tudor pártvezér korábban a cigányok kényszermunkára fogásának szükségességéről beszélt. A kongresszusát tartó párt az RMDSZ betiltását és Tőkés László püspöknek az országból való kiutasítását követelte. A magát magyar nemzetiségű románnak valló Iuliu Furo javasolta, hogy a parlament fogadjon el egy románellenes tevékenység elleni törvényt, követelte az etnikai lapon szervezett pártok betiltását és Tőkés László ügyészség elé állítását. Megjelent Mihaila Cofariu, az 1990-es marosvásárhelyi pogrom román sebesültje, akit már felköszöntött Iliescu elnök is, és akit most Vadim Tudor elnök köszöntött. A küldöttek nyílt szavazással újraválasztották az elnöki tisztségbe Vadim Tudort. /Magyar Hírlap, Új Magyarország, márc. 8./

1993. március 19.

A román parlament 19-én szavazott a bizalmatlansági indítványról. Az előző napon Iliescu elnök a televízióban durván kirohant az indítványt kezdeményező ellenzéki pártok ellen, beleértve az RMDSZ-t. A parlamenti ülésen a miniszterelnök Iliescuhoz hasonlóan beszélt, baloldali árulásnak minősítve az indítványt. A Nagy Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor útszéli hangon támadt a "magyar- és cigánybérenc" ellenzékre, különösen az RMDSZ-re. Erre a hangnemre az ellenzék kivonult a teremből. Adrian Severin /Nemzeti Megmentési Front/ kijelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor, illetve a Szocialista Munkapárt-beli Adrian Paunescu-féle neofasiszta, szélsőséges nacionalista szónoklatoknak nincs helye a parlamentben. Végül elvetették a bizalmatlansági indítványt, a 462 jelenlevőből 260-an elutasították, 192-en pedig támogatták. /Kiis Zsuzsa, Bukarest: A román parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Magyar Nemzet, márc. 20./

1993. április 5.

Ápr. 5-i sajtóértekezletén a Szocialista Egységpárt elnöke - nemrég még a Nagy Románia Párt tagja -, Radu Theodoru a székelyföldi román prefektusok elleni tiltakozás miatti "nyugtalanságáról és felháborodásáról" beszélt. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "magyar enklávékat kíván létrehozni Hargita és Kovászna megyében". /Magyar Hírlap, ápr. 6./

1993. április 22.

Iliescu elnök egyik szövetséges pártjának antiszemita programja van. A Nagy Románia Párt lapjában, a Romania Mare hetilapban Corneliu Vadim Tudor durva, antiszemita verssel emlékezett meg a holocaust áldozatairól. Ebben szerepel: "Aki románul érez, az gyűlöli ellenségeit: a cigányokat, magyarokat és zsidókat..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Zsidógyűlölők előnyben! = Pesti Hírlap, ápr. 22./

1993. április 23.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke és a két alelnök Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét publikálták ápr. 23-án. A fasiszta eszméket hirdető pártvezér a levélben hevesen bírálta az elnököt, mert Washingtonban részt vett a Holocaust Múzeum megnyitásán. Ez a múzeum a "sátán otthona", mert a romániai zsidóüldözésről is megemlékezik: a román fasiszták közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék tagadják mindezt, aljas történelemhamisításnak mondják. Iliescu Romániát a cionista diktatúra uralma alá akarja hajtani, mindezek miatt a Nagy Románia Párt megvonja a bizalmat tőle, tudatják levelükben. /Magyar Hírlap, Új Magyarország, ápr. 26./

1993. április 26.

Az Amerikából hazatérő Iliescu elnököt durván támadta szövetségese, a szélsőséges Nagy-Románia Párt. Corneliu Vadim Tudor pártelnök az Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében dühödten kikelt azért, mert Iliescu megjelent a washingtoni Holocaust Múzeum megnyitóján. C. V. Tudor szerint ez a múzeum "a sátán otthona". A román fasiszták a világháború idején közel 400 ezer zsidót öltek meg. Tudorék szerint ez hazugság. Iliescu a zsidók kezébe került, olvasható Tudor levelében. A szélsőséges pártvezér ugyancsak elutasította Antonescu marsall elítélését. /Bogdán Tibor, Bukarest: A Nagy-Románia Párt vádaskodó levele Iliescuhoz. = Magyar Hírlap, ápr. 26./

1993. április 29.

Az Európa Tanács jogi bizottsága Brassó megyében tett látogatást. A Német Demokrata Fórum képviselői, élen Paul Philippi elnökkel hangsúlyozták, hogy támogatják Románia integrálódását az európai struktúrákba. Romániában hiányzik az a jogi keret, amely a német kisebbségnek védelmet nyújt az egyes román pártok idegengyűlölete ellen. Megnevezték a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot, rámutatva, hogy egy jogállamban ezeket ügyészség elé kellene állítani. A románok történelme a tantárgy, nem Románia története. /Idegengyűlölet ellen nincs védelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

1993. április 30.

Szelíd hangú levélben válaszolt a román elnöki hivatal a Nagy-Románia Párt Iliescu elnökhöz intézett, durva hangú levelére, amelyben a fasiszta eszméket hirdető párt a Holocaust Múzeum megnyitásán való jelenléte miatt ítélte el az elnököt. Az udvarias hang azt mutatja, hogy Iliescu nem kíván szakítani ezzel a szélsőséges párttal. /Durva levélre szelíd válasz. = Magyar Hírlap, ápr. 30./

1993. május 9.

Baden-Würtenbengben élő magyarok kiálltak Tőkés László püspök mellett, aki az etnikai tisztogatás ellen síkraszállt Erdélyben. Tőkés László igazát bizonyítja a román politika elmúlt években tapasztalt gyakorlata. Erre hoztak több példát. A román parlamentben 1991. okt. 28-án Kossuth Lajost bűnözőnek nevezték, a magyarok kultúrálatlan barbárok, az ország albérlői, hangzott el a parlamentben. A magyarok beszéde a kutya ugatásához hasonlít. Minden magyar emléket el kell távolítani Erdélyből. Marosvásárhelyen 1990. márciusában a békésen tüntető magyarokat láncokkal, botokkal, fejszékkel támadták meg a felbiztatott görgényi románok, Sütő András íróra is rátámadtak, elvesztette fél szemét, Kincses Elődöt száműzetésre kényszerítették. Az új alkotmányból kimaradt a kisebbségi jogok garantálása. Vulpescu szenátor nyilatkozata: "Kitoloncolni, internálni kell a magyarokat." /Parlamenti jegyzőkönyvi kivonat./ A Vatra Romaneasca szerint: "Be kell tiltani az etnikai alapokon szerveződött pártokat, amelyek nagy veszélyt jelentenek Romániára." /1992. márc. 8./ Büntetőjogi felelősségre-vonással fenyegették azokat, akik márc. 15-én eléneklik a magyar himnuszt. Tatu ortodox püspök a protestáns egyházak betiltására szólított fel. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke kijelentése: "A magyar kérdést Hargita és Kovászna megye militarizálásával kell megoldani." /1993. febr. 16., Magyar Nemzet/ Az RMDSZ harmadik kongresszusa előtt Funar polgármester követelte a kongresszus betiltását, az RMDSZ törvényen kívül helyezését és a magyar nyelvű rádió-és tévéadások felfüggesztését. Ez a néhány példa is igazolja, hogy körmönfont etnikai tisztogatás folyik. /"A magyarok Románia albérlői". = Magyar Nemzet, máj. 8./

1993. május 21.

A bukaresti sajtó nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy Fúró Gyula, aki Ion Iuliu Furo néven a Nagy-Románia Párt egyik vezetője, a Romania Mare magyarellenes, antiszemita lap munkatársa, 1958-ban tanúskodásával börtönbe juttatta egykori évfolyamtársát, Picu dan Luciant, és nagy szerepe volt abban, hogy ugyanakkor további húsz egyetemistát kozmopolitizmus vádjával kizárjanak az egyetemről. /Gyarmath János: Nagy-Románia Párt "díszmagyarja". = A Magyar Nemzet, máj. 21./

1993. május 26.

A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./

1993. június 1.

Petre Roman képviselői mandátumának felfüggesztését és bíróság elé állítását követeli a Vacaroiu-kabinet, tájékoztatott a kormány szóvivője, a követeléshez csatlakozott a Nagy-Románia Párt is. Petre Roman állítólag Velencében kijelentette, hogy a jelenlegi kormány kommunistákból, szélsőségesekből és fasisztákból áll, ezért akarják bíróság elé állítani. Petre Roman hazugságnak minősítette ezt a vádat. - Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front constantai konvencióján nevet változtatott, miután egyesült a Demokrata Párttal, az új név: Demokrata Párt /rövidítése a régi marad: NMF/. Az új tömörülés középbal beállítottságú, szociáldemokrata irányzatú. /Bogdán Tibor, Bukarest: Viharfelhők Petre Roman feje felett. = Magyar Hírlap, jún. 1./

1993. június 3.

Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke az Evenimentul Zilei című lapnak adott interjújában egyetértett Tőkés László püspök etnikai tisztogatásra utaló kijelentésével. "Teljes felelősséggel állítom, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik." 1989 decembere után Kolozs megye tanácselnöke volt és akkor még az egyik alpolgármester és a polgármesteri hivatal titkára magyar volt, az állami vállalatoknál vezető beosztásban szintén számos magyar volt. Jelenleg a polgármesteri hivatalban, illetve vállalatok vezető állásaiban egyetlen magyar sincs, etnikai tisztogatás történt. Buracu nyilatkozata után szervezett kampány indult ellene, névtelen telefonálók halállal fenyegették nemcsak őt, hanem családját is, munkahelyén lefokozták. Romániában az államhatalom nem ítéli el a nacionalizmust. "Funar és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetőségének többi tagja az ország törvényeit egyszerűen semmibe veszi." Olyan ún. kultúremberek, mint Romulus Vulpescu, Petre Turlea, Gavra, Motiu professzor, Iustinian Petrescu professzor és mások konjuktúra lovagokká váltak, hogy megvalósítsák terveiket, "a legaljasabb módszerekhez folyamodnak." "A szélsőséges csoportosulások - és ide elsősorban az RNEP és a Nagy-Románia Párt tartozik, de ide sorolható a Szocialista Munka Pártja és a Nemzeti Megmentési Demokrata Front is - a magyar veszély jelszavával igazolják politikai létüket." /Simon Judit: Szervezett kampány indult ellene. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./

1993. június 7.

A jún. 7-i bukaresti lapok, köztük az Evenimentul Zilei beszámoltak arról, hogy a Nagy-Románia Párt hatalomra jutása esetén 177 ellenzéki író, politikus, értelmiségi félreállítását, megsemmisítését tervezi. A feketelistán szerepel - többek között - Doina Cornea, Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Mihály volt román király, Moses Rosen főrabbi, Petre Roman, Theodor Stolojan, Gheorghe Florica volt pénzügyi főbiztos, aki kirobbantotta a korrupciós botrányt. Magyar név nincs a listán, mert "az RMDSZ-eseknek nincs hazájuk, tehát nincs mit eláruljanak." /Gyarmath János: 177 ellenzéki a Nagy-Románia Párt feketelistáján. = Magyar Nemzet, jún. 8./

1993. június 18.

Dr. Friedrich König osztrák képviselő, az Európa Tanács Politikai Bizottságának romániai raportőre válaszolt Alexandru Todericiu, a Romania Libera munkatársa kérdéseire. Elmondta, hogy előtte Gunnar Jonssonon, az ET jogi bizottságának raportőre járt Romániában. Mindketten hasonlóan látják, Romániának meg kell oldani bizonyos dolgokat. Több területen kell változást elérni, így az igazságszolgáltatás területén a főügyész magas rangú tábornok volt. Az ET kérte, hogy civil váltsa fel a tábornokot. Ez megtörtént, azonban a raportőr megtudta, hogy a tábornokot ezután a főügyész helyettesévé nevezték ki. A sajtószabadság területén is vannak problémák, az újságírók például csak speciális engedéllyel vehetnek részt a parlament ülésein. Az újságpapír elosztásánál különbségeket tesznek. Nem lehet sajtószabadságról beszélni, ha egyetlen, a kormányzópárt által felügyelt televízió és rádióadó működik. Szükség van kisebbségi törvényre és az oktatási törvényre és azokat az ET 102-es dokumentumának megfelelően alkalmazzák. König felvetette még az 1990-es marosvásárhelyi eseményekre vonatkozó bírói döntések során a magyar és roma kisebbséget ért megkülönböztetéseket, továbbá Funar polgármester túlkapásait. Hargita és Kovászna megye magyar kisebbségével kapcsolatban megjegyezte, hogy Romániában a prefektusok közreműködésével centralizált vezetés folyik. König sürgette a titkosszolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrzés alá helyezését. Probléma, hogy a kormány szélsőséges, kisebbségellenes, antiszemita pártok /Nagy-Románia Párt, Románok Nemzeti Egységpártja/ támogatásától függ. Ugyanígy nem jó a korrupciós botrány, melybe magasrangú állami tisztségviselők is belekeveredtek. /Románia és az Európa Tanács. "Egyes lényeges kérdések előzetes megoldásától függ Románia felvétele". (I) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16., (II.) = jún. 18. ? Alexandru Todericiu cikke magyar fordításban átvéve a Romania Libera 966. és 967. számából/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1321-1341




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998