udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nagybanyai Tortenelmi Muzeum/Maramaros Megyei Muzeum

2004. június 14.

A Máramaros Megyei Múzeum fennállásának 100. évfordulójára emlékeztek az elmúlt hét elején Nagybányán elkezdődött, több napos rendezvénysorozaton. Nem hangzott el egyetlen szó sem a múzeumalapító Schönherr Gyuláról, akinek nagyon sokat köszönhetett mind a nagybányai magyar közösség, mind maga a múzeum is. A neves történész mellszobra ki van állítva ugyan az egyik teremben, s ugyanott látható a szülőházán egykor létező emléktábla negatív képe is, melynek szövege a következő: Itt élte gyermek és ifjúkorát – szülőházában – s tért örök nyugalomra SCHÖNHERR GYULA DR. Történettudós, a M. Tud. Akadémia L. tagja – Szül.: Nagybányán 1864. szept. 26. Meghalt: 1908. március 24. De csak ennyi! A tábla egyelőre nincs meg. Nagybányán, jún. 18-án rendezik meg a Városi Színházban a Schönherr-napokat. /Farkas E. Zoltán: A Megyei Múzeum centenáriumi ünnepsége. Schönherr-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2004. június 25.

A többség még mindig nem fogadja el a kulturális sokféleséget. Nagybányán a Városi Múzeum alapításának centenáriuma ezt bizonyítja. A románság képviselői képtelenek voltak elfogadni: vannak olyan intézmények, amelyek jelentős mértékben az évtizedekkel/századokkal ezelőtt még többségben levő magyar (sváb, zsidó, szász, örmény stb.) közösségnek köszönhetők. Nagybányán a festőtelep centenáriuma idején, egy minisztériumi szintű magyar-román vegyes bizottság létrehozására vonatkozó megállapodást követően, a hivatalosságok kerülni igyekeztek mindenfajta közösködést. A hatóság akadályokat gördített a Ferenczy-Mikola emléktábla tervezett nagybányai felállítása elé, s bizonytalan időre a Képzőművészeti Múzeumba és a művésztelepi épületekbe tervezett kiállításokat is elhalasztották. Az illusztris vendégek láttán végülis rövid két órára hajlandóak voltak megnyitni a „rendezés alatt álló" múzeumi termeket. A vendégek Nagybányán csupán a padlóra helyezett festményeket, képzőművészeti alkotásokat. A Városi Múzeum alapítása 100. évfordulójának hivatalos ünnepségeiből „kifelejtették" magát az alapítót, az alapítás tényét és eseményét. A Megyei Múzeum szervezésében jún. 11-12. között zajló tudományos értekezlet nem esett szó a múzeumalapító Schönherr Gyuláról. Csoma György, az Erdélyi Féniks Szabadegyetem vezetője és a Schönherr Napok főszervezője – mint az most megjelent könyvéből kiderült – eredetileg közös rendezvényt álmodott. /– vásárhelyi – : Morfondír. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 25./

2004. június 25.

Jún. 18-20-a között ünnepelte Nagybánya magyarsága Schönherr Gyula akadémikus-történész születésének 140., és a Nagybánya Városi Múzeum megalapításának 100. évfordulóját. Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem, a Teleki Magyar Ház, a Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány, a Pro Genius Alapítvány, valamint a Nagybánya Művésztelep támogatásával zajlott a rendezvénysorozat. Csoma György – főszervezőként – a hasonló ünnepi rendezvények közösségmegtartó és összekovácsoló erejét hangsúlyozta. Balogh Béla nyugalmazott levéltáros a nagybányai boszorkányperekről tartott előadást. Dr. Pohl Antal a régi nagybányai aranymosók és bányászok emlékét, valamint Tolvaj Dénes legendáját idézte. Csoma György – Schönherr Gyuláról és a város múltjáról írt – dolgozatát Horváthné Kósa Zsuzsa olvasta fel. Megnyílt J. Turóczi Klára „A Nagybánya környéki népi fazekasság szimbólumvilága" című kiállítása. Az ünnepre elkészült Csoma György „Régi dicsőségünk. A múzeumalapítók és a múzeum" c. kötete. A rendezvénysorozat a Teleki Magyar Házban folytatódott. Megalakították a magyar-örmény baráti társaságot. /Tamási Attila: Rangos előadók, várakozáson felüli érdeklődés. Lezajlottak a Schönherr Gyula Napok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 25./

2005. április 29.

Tiszahosszúmezőn a mostani református templomot 1227-ben kezdték építeni, s 1336-ban fejezték be. A máramarosi múzeum dokumentumaiban hat évvel ezelőttig tévesen, XVIII. századiként volt feltüntetve a román stílusú épület. Sebestyén László Ede lelkész, aki szakdolgozatát is a település templomáról írta, közölte az illetékesekkel: a templom XIII. századi, így „mindössze” 500 évet tévedtek. A templom szószéknek van egy jellegzetessége: felső részén a magyar címer látható. Igaz, csak egy bizonyos szögből lehet megpillantani. A helybeliek évtizedeken át féltve őrizték a titkot, mint az összetartozás szimbólumát. A Történelmi Máramarosban Hosszúmező az egyedüli község, ahol még 80%-os a magyarság számaránya. Az összlakosság (kb. 2500 fő) 44%-a vallja magát reformátusnak, tehát 1010-1050 között mozog a gyülekezet lélekszáma. Most a templom tetőjavítására készülnek. A parókia udvarában az új épületet, a gyülekezeti otthont németországi, segítséggel építették. A lelkész a kárpátaljai magyar református egyházzal is szeretné kiépíteni a kapcsolatot, különösen a técsői és a viski egyházközségekkel. /Tamási Attila: Hitélet Tiszahosszúmezőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 29./

2005. augusztus 28.

Már augusztus 12-én – kiállítással – megkezdődött a nagybányai Szent István-napok rendezvénysorozata. Másnap történelmi sétát vezetett a városban Balogh Béla nyugalmazott levéltáros. 14-én, vasárnap délben a Petőfi-tanyára mentek ki az ünneplők, este a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes adott hangversenyt. 16-án délután énekverseny, este szimfonikus hangverseny volt a Szentháromság templomban. 17-én Szent István vallásválasztásáról értekezett Hámori Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára. 18-án a szatmári egyházmegye művészi értékeiből rendezett kiállítást lehetett megtekinteni a Szentháromság templomban, este reneszánsz táncokat mutatott be a kolozsvári Passamezzo Együttes. 19-én a Történelmi Múzeum bányásztörténeti részlegére látogattak sokan, este Transylmania koncert volt a régi főtéren. 20-án este a Schola Rivulina adott hangversenyt, vasárnap este püspöki nagymisével ért véget az ünnepségsorozat. /Szent István király Nagybányán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 28./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998