udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nagykarolyi Varosi Szinhaz

2007. október 16.

Október 15-én volt száz éve, hogy az első színielőadást bemutatták a nagykárolyi színházban, Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című énekes korrajzát. A 200 ülőhellyel és 26 páhollyal rendelkező épület 1919-ig a helyi születésű költő-drámaíró, Gáll József nevét viselte. Az 1920-as évek elején a városvezetőség bérbe adta az épületet mozifilmek vetítésére, az állandó társulat szerződését felbontották. Azóta a városban helyi kultúrcsoportok, amatőr társulatok működnek. A színháztermet az 1950-es években átépítették. /Babos Krisztina: Ünnep, romokban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2007. november 12.

A hét végén ünnepelték Nagykárolyban a színház fennállásának századik évfordulóját. A nagykárolyi színház épületét Kopecsek György tervei alapján, Bede Antal építőmester irányítása alatt, 1907-ben építették fel. Az ünnepélyes megnyitóra október 5-én került sor, a bemutató Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című énekes korrajza volt. A színház 1919-ig, a helyi születésű költő – drámaíró, Gáll József nevét viselte. 1920-tól az épületet Nagykárolyi Színház – Mozgó névre keresztelték, és a némafilmek korszakával elkezdődött a filmvetítés. 1926-ig csak elvétve kaptak a vándortársulatok engedélyt a színház épületének használatára, majd ez is megszűnt. A második világháború alatt minden előadást jótékony céllal rendeztek, elsősorban a Vöröskereszt javára. Az ‘50-es években a szövetkezeti kultúrcsoportok előadásai jelentették elsősorban a színházi szórakozást. 1953-ban került sor a színház épületének úgynevezett felújítására, melynek során lebontották az alsó páholysort, az emeleti részen levőket pedig befalazták. Az átépítéseknek köszönhetően a színpad és a terem addigi jó akusztikája valósággal megszűnt. A nagykárolyiak számára a színházi élményt a helyi műkedvelő csoportok és a vendégtársulatok előadásai jelentik. A mostani ünnepi előadás is a művelődési otthon műkedvelő csoportjainak a repertoárjából tevődött össze. /(ra): Évszázados ünnepség a Nagykárolyi Városi Színházban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 12./

2008. március 22.

Hitvallása szerint történelmi sorsfordulóinkat viszi színre a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A Délvidéken alakult társulat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében tavaly járt először Erdélyben, s mindjárt kirobbanó sikert aratott a Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! és Jönnek! című regényeiből született A világ és a vége című színpadi drámával. Ezúttal közönség március 27-én Zilahon a Kálvineumban, március 28-án Nagykárolyban a Városi Színházban, március 29-én Szatmárnémetiben az Északi Színházban, március 30-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében, március 31-én Aradon a Jelen Házban tekintheti meg előadásukat. /Wass Albert a Partiumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2008. április 15.

Nagykárolyban, a Városi Színházban rendeztek szavalóversenyt, majd a gálaműsorban fellépett a népszerű Fűszál együttes. A zsűri három díjat osztott ki minden kategórián belül, és nyolc versmondó kapta meg az Ady Társaság /Szatmárnémeti/ díját. A zsűri elnöke, Tóth-Páll Miklós színművész volt. A Fűszál együttes tagjai foglalkozásuk szerint unitárius, református lelkészek, színészek és tanárok. /Dobos Hajnalka: Versmondó verseny és ünnepélyes gálaműsor Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 15./

2008. június 9.

A Minden egér szereti a sajtot című darab Urbán Gyula és Gulyás László rendezésében nagy sikert aratott a Nagykárolyi Színházban. Az előadásra a környező falvakból is érkeztek magyar osztályok, autóbuszokkal. A kétórás zenés mesejátékot a gyermekek vastapssal jutalmazták. /Zenés mesejáték a Nagykárolyi Színházban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./

2008. október 29.

A nagykárolyi színház bejáratánál egy névsort helyeznek el október 30-án, az elhunyt helyi kultúremberek listáját, hogy emlékezzenek rájuk. Sróth Ödön költő fog megemlékező beszédet mondani. Nagykárolyban a listán szerepelnek többek között: Bács József kórusvezető, Benedek Zoltán tanár, kutató, közíró, Birtalan Imre író, Bogáti Sándor festő, Fényi István költő, Jávor Béla író, Kaffka Margit író, költő, Károly S. Mihály író, Kricsfalussy József festő, képzőművész, Nagy László író, kutató, Pakocs Károly pap, költő, Páll Ferenc történész, Ruha István hegedűművész, érdemes művész, Nagykároly díszpolgára, Vitek Aranka zenész, zeneoktató, Vitek Károly zeneszerző, kórusvezető. Szerepelnek továbbá a művelődési ház egykori alkalmazottai, köztük Boldur Emil igazgató, Boros Lajos szaxofonos, a Castelanii zenekar vezetője, Czumbil István szólóénekes, Karácsonyi Péter Pro Urbe-díjas, a Castelanii zenekar alapítója, Keiser Melinda táncos és Marian Ferenc koreográfus. /Gyertyagyújtás a színháznál. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998