udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nagyvaradi Egyetem

1992. január 27.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jan. 27-én kiadott Állásfoglalásában tiltakozott a hivatalos felszólítás ellen, amely szerint febr. 1-jéig adják át a püspökség által használt helyiséget a Nagyváradi Egyetemnek. A nevezett épületet az egyház elidegeníthetetlen tulajdonának tekintik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1993. március 10.

Tőkés László püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében márc. 10-i nyilatkozatában tiltakozott amiatt, hogy a harmincas épületben a hívők segítségével épült püspökség épületét újból el akarják venni. A hatvanas években a diktatúra pártbizottsági székháznak használta az épületet, az 1989-es változások után térhetett vissza az épületbe a püspökség. Jelenleg a Nagyváradi Egyetem akarja elvenni az épületet, kilakoltatni onnan a püspökséget, az esperesi hivatalt, a Harangszó és a Közlöny szerkesztőségét, a Sulyok István Református Főiskolát, az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség megyei szervezetét, a Romániai Német Demokrata Szövetséget és a Tulipán Kft-t. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

1993. június 30.

Jún. 26-án tartotta immár második évzáróját Kolozsváron a Bolyai Szabadegyetem. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ alapította a szabadegyetemet, elsősorban diákok számára. Programjukban szerepelt: Erdély története, egyetemes történelem, világirodalom és művészettörténet. A színvonalat hazai és külföldi előadók biztosították. - A Legfelsőbb Törvényszék jún. 24-én ítéletet hirdetett a Nagyváradi Egyetem és a Királyhágómelléki Református Püspökség közötti perben: újratárgyalásra visszautalták a Bihar megyei törvényszéknek. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy a püspökség bizonyíthassa tulajdonjogát a székházra. /Két jó hír.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1996. november 12.

A nov. 3-i választáson Teodor Maghiar, a Nagyváradi Egyetem rektorát, a kormánypárt Bihar megyei alelnökét választási csaláson érték: 15 szavazólapot dobott az urnába. Kezdetben a rektor felesége még elismerte férje tettét, mondván, családtagjai nevében szavazott, akik betegek voltak vagy külföldön tartózkodtak. Később azonban Maghiar rektor azt nyilatkozta, hogy családtagjaival jelent meg, csak azok az általuk már kitöltött /lepecsételt/ szavazatokat adták át neki és ő azokat dobta az urnába. Ennek ellentmond, hogy családja valamennyi tagjának szavazócéduláját ő vette át és az esetet lefényképező újságírók képén nem található egyetlen családtag sem. Ennek ellenére a kormánypárti lapok áldozatnak mutatják be őket, ellenzéki diverziót emleget például Ionel Ungur is, a Román Nemzeti Egységpárt megyei elnöke, írja Pengő Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1999. július 21.

A Bihar megyei írott sajtó nemzetiségekről alkotott képét, az etnikumokkal kapcsolatos információk megjelentetését tanulmányozta két hónapon át a Polgári Akadémia Alapítvány. Az Európai Unió támogatásával, PHARE-pénzek segítségével közvélemény-kutatást is végeztek a témakörben. Ennek eredményét a júl. 20-án kezdődött, kétnapos nagyváradi szemináriumon ismertették. Mérsékelt sikere volt a rendezvénynek. Tulajdonképpen az összes érintettet igyekeztek meghívni a szervezők, így többek között jelen volt az elemzés közreadásán a Német Demokrata Fórum, a Romák Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a Román-Szlovák Barátság Alapítvány, a Nagyváradi Egyetem, valamint a megye lapjainak egy-egy képviselője. Andrei Manole, a felmérés koordinátora elmondta: nyolc hét során minden olyan cikket nyilvántartásba vettek, amely az öt megyei lap hasábjain jelent meg, és bármilyen formában a nemzetiségekkel volt kapcsolatos. Manole természetesnek mondta, hogy a legnagyobb romániai etnikum ügyeivel, vagyis a magyarság kérdéseivel a Bihari Napló foglalkozik a legátfogóbban, kifogásolta ugyanakkor, hogy - legalábbis szerinte - igen kevés a magyarságot érintő kritikus hangvételű megnyilvánulás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az összesítés elkészítésekor nem vették figyelembe azokat az írásokat, amelyek a különböző újságokban az RMDSZ-szel kapcsolatban jelentek meg, mivel álláspontjuknak megfelelően a Szövetség nem feltétlenül reprezentatív a magyarság vonatkozásában. Ezt visszautasította Kapy István, az érdekvédelmi tömörülés jelen lévő Bihar megyei elnöke. Emlékeztetett, hogy már próbálkozott egy etikai kódex kidolgozásával, mivel úgy ítélte meg, hogy káosz uralkodott a sajtóban, ám akkor többen kérdőre vonták, többek között azt tudakolva, hogy milyen minőségében tenné ezt. Az ismertetett - és legalábbis a szervezők által reprezentatívnak mondott - felmérésből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezettek között mintegy 30 százalékos a Bihari Napló olvasottsága, ezen belül elsöprő többségben a magyar nemzetiségű polgárok vannak. Érdekes módon a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy a helyi lapokban nincs elég tere a nemzetiségi és nemzetiségközi ügyeknek, a románok viszont megfelelőnek tartják e téma kezelését. Olvasóink nagy többsége állítja, hogy a Bihari Napló korrekt módon számol be az etnikumokkal kapcsolatos eseményekről, történésekről, s legnagyobb részük szerint a Crisana az, amely a leginkább inkorrekt ilyen tekintetben. /Szeghalmi Örs: Felmérés a megye lapjairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./ A kiadványok olvasottságáról a következő adatokat hozták nyilvánosságra: Jurnal Bihorean (Jb) 66%, Crisana (Cr) 48%, Jurnalul de Dimineasa (Jdd) 38%, Bihari Napló (BN) 30%, Vest (V) 15%. Ezen belül a románok leginkább a Jb-t kedvelik (75%), a magyarok a BN-t (85%), a romák pedig a Cr-t (67%). A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy kielégítő mennyiségű információhoz jut e lapokból a nemzetiségi vonatkozású ügyekről. Ezen belül viszont már érdekesebb a megoszlás: a románok 56%-a elégedett, a magyarok 52%-a viszont azt állítja, hogy nincs elegendő ilyen cikk az újságokban. Nagyvárad magyar nemzetiségű lakóinak túlnyomó többsége (78%) szerint a Bihari Napló korrekt módon tájékoztat ezekről az ügyekről. A románok többsége (53%) úgy látja, hogy a Jurnal Bihorean a legkorrektebb ilyen téren, az e nemzetiséghez tartozók azonban mindössze 4%-ban bíznak a Bihari Naplóban. A romák 0%-ot adtak a Vestnek, az összes többi lapnak 33-at. Inkorrektség terén a magyarok leginkább (54%) a Crisanát jelölték meg, a románok a Bihari Naplót (34%).A összes megkérdezettre vonatkozó "inkorrektségi" adatok a Crisanát tüntetik fel a legrosszabb fényben (37%), a további számok a következők: Vest 34%, Bihari Napló 27%, Jurnalul de Dimineata 23%, Jurnal Bihorean 20%. /Szeghalmi Örs: Melyik a legkorrektebb lap? A magyarság bennünk bízik. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 22./

1999. július 29.

Júl. 28-án Nagyváradon járt Kötő József oktatásügyi államtitkár, aki nagy érdeklődést tanúsított Teodor Maghiar váradi egyetemi rektor nyilatkozata iránt. Maghiar azt mondta, hogy "ha igénylik, akkor ezek a magyar tannyelvű csoportok bármikor megalakulhatnak". A Nagyváradi Egyetemen indítandó magyar tannyelvű csoportok alternatívát jelentenek-e a Bihar megyei magyar nyelvű felsőoktatásban? témakört felölelő tanácskozást 28-án tartották. /Magyar csoportok a váradi egyetemen? = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 29./

1999. augusztus 2.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kapi József pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: új magyar tannyelvű karok létrehozását fogja javasolni a nagyváradi egyetem vezetőségének. Amennyiben a nagyváradi egyetem szenátusa elfogadja az RMDSZ javaslatát, az új karok a 2000/2001-es tanévben beindulnak. Teodor Maghiar rektor kijelentette, hogy csak bizonyos karok létesítésével ért egyet. /Új karok létesítését javasolja az RMDSZ a nagyváradi egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1999. szeptember 18.

Szept. 18-án este Marosvásárhelyen véget ért az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlése. Az SZKT elhalasztotta a belső választások megtartását. A hivatalos indoklás szerint hét területi szervezet nem akarta megrendezni a belső választásokat, illetve nem tudta megteremteni a lebonyolításhoz szükséges anyagi, illetve szervezési kereteket. Hosszas vita folyt. Takács Csaba ügyvezető elnök a teljes kérdéskörről folytatott vita elhalasztását javasolta, Markó Béla azonban úgy fogalmazott, hogy ez visszavetné a teljes Szövetséget, így végül is megtárgyalták a dokumentumot. Ennek lényege, hogy a belső választásokat 2000-ben kell megtartani, a helyhatósági voksolások előtt. A területi szervezetek döntik majd el, hogy a választás közvetlen vagy elektoros lesz. Tőkés László tiszteletbeli elnök Tájékoztatás és tisztázás a partiumi, illetve erdélyi önálló magyar egyetem alapítása ügyében címmel szólalt fel. Kijelentette: "A Bihar megyei RMDSZ-szervezet vezetősége ahelyett, hogy támogatni igyekezne a partiumi kezdeményezést, a Nagyváradi Egyetem közismerten nacionalista rektora által "bedobott", félrevezető nyilatkozatának engedve, heteken át abban a hiedelemben ringatja a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A Teodor Maghiar rektor keltette diverzió természetesen semmi egyébre nem szolgált, mint hogy kifogja a szelet a létrejövő Partiumi Egyetem vitorlájából." A román sajtó ellenséges hozzáállása nem meglepő, mondta a püspök, annál inkább megdöbbentették a magyarországi és hazai "bizonyos" magyar sajtó és politikai közélet megnyilvánulásai. Elsősorban a budapesti Népszabadságot ítélte el, mely azt állította: "Tőkés egyeztetés nélkül kezdeményezett". A Népszabadság nemcsak Kolozsvárt és Nagyváradot állította szembe cikkei által, hanem a többi egyházfőt is őellene uszította, állapította meg a püspök, a Romániai Magyar Szót pedig "előszeretettel átveszi" a Népszabadság cikkeit, "mintha éppen bizony idehaza nem volna képes tájékozódni a hazai helyzetről". Tőkés püspök megemlítette, hogy a Bihari Napló is teret adott eme diverziónak. Még elítélendőbbnek tartotta egyes hazai politikusok megnyilatkozásait. Az egyes RMDSZ-politikusokat azért ítéli el, mert "megszépítik" a tanügyi törvényt, úgy állítják be, hogy az a romániai magyar nyelvű oktatás számára új fejezetet, sok lehetőséget nyit. A tiszteletbeli elnök szerint a román tanügyi törvény gyakorlatilag kizárja a hazai magyar egyetem létesítését. Személyes érintettségre hivatkozva később mind Markó Béla szövetségi elnök, mind pedig Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke visszautasította a vádakat. Markó kifejezetten az RMDSZ legnagyobb törvényhozási megvalósításának nevezte a tanügyi törvény módosított változatának elfogadását, kijelentve és statisztikákkal is bizonyítva, hogy ezáltal a magyar közösség előtt igenis megnyílt az út egy teljesebb felsőoktatás felé. Amikor Ráduly Róbert vette át a tanácskozás vezetését, úgy próbálta visszafogni a növekvő indulatokat, hogy kikapcsolta egyes felszólalók mikrofonját. Így történt ez Katona Ádám esetében is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke azt szorgalmazta, hogy az SZKT tűzze napirendre a dr. Csapó I. József szenátor által elkészített autonómia-statútum-tervezetet. Katona Ádám kurucokra és labancokra próbálta osztani a szervezetet, ekkor Ráduly a szónokot leparancsolta az emelvényről. A Reform Tömörülés javaslata volt, hogy a helyhatósági választás első fordulójában - ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 60 százalékot - az RMDSZ ne állítson saját jelöltet, hanem fogadja el magáénak azokat a magyar jelölteket, akik magukévá teszik az RMDSZ programját, a második fordulóban viszont támogassák a legjobb eredménnyel rendelkező magyar jelöltet. Az SZKT ezt a javaslatot elvetette. Azt viszont elfogadták, hogy ott, ahol az 50 százalékot meghaladja a magyarság részaránya, ha az RMDSZ-jelölt nem nyeri meg a választást, legyen tisztújítás az RMDSZ- szervezetben. Ugyanakkor szavazattöbbséget kapott az a javaslat is, hogy az 50 %-ot meghaladó magyarsággal rendelkező helységekben legyen RMDSZ-előválasztás, melynek során megnevezik a legrátermettebb polgármester-jelölteket. - Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szóvá tette, hogy a kolozsvári jogi fakultáson a magyar diákoknak fenntartott helyekre kimondottan román nevű hallgatók jutottak be, és jó lenne utána nézni, hogy mi van emögött. - Kelemen Hunor művelődési államtitkár, a SZET elnöke ismertette a romániai magyar felsőoktatásra vonatkozó állásfoglalást, amelyet egységesen fogadtak el a szövetségi képviselők: "A Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli a történelmi egyházaink püspökeinek azon szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását, Kolozsvár székhellyel. Az RMDSZ oktatási stratégiájának szellemében felsőoktatási hálózatunk központjának továbbra is Kolozsvárt tartjuk, élén egy államilag támogatott egyetemmel, mint a Romániai Magyar Felsőoktatási Hálózat Telepítési Tervezetének alapköve. Az említett tervezet alapján felsőoktatási hálózatunk alkotórészei az egyházi magánintézmények által létrehozandó felsőoktatási struktúrák is. Az így kialakítandó romániai magyar felsőoktatási hálózat nemcsak földrajzilag válhat többpillérűvé, hanem alapítói, fenntartói szempontból is. (?) A magánegyetemi hálózat létrehozására irányuló fáradozásokkal párhuzamosan semmiképpen sem szabad megfeledkezni a jelenlegi állami felsőfokú oktatási intézmények magyar hallgatóinak és tanszemélyzetének jogi és szellemi szükségleteiről. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások stb.) kialakítására - ez esetben is figyelembe véve a regionális szempontokat. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk összehangolni a rendelkezésre álló alapok (Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium) pályázati rendszerét." - Az ülés elején felvetődött, hogy az SZKT fogadjon el állásfoglalást a kolozsvári, úgynevezett táblabotránnyal kapcsolatban is, ám az ülés végére a képviselők erről gyakorlatilag elfeledkeztek. Markó Béla szövetségi elnök később kifejtette, hogy erre különben nem is lett volna szükség, hiszen a vezető RDMSZ-tisztségviselők számos esetben kifejtették már álláspontjukat ezzel az üggyel kapcsolatban. /Szeghalmi Örs: Belső választások csak jövőre. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., /Máthé Éva: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1999. szeptember 27.

Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke tárgyalt Teodor Maghiarral, a Nagyváradi Egyetem rektorával az intézetben esetleg indítandó magyar szakokról. Maghiar rektor továbbra is fenntartotta ígéretét a magyar szakok beindítására. A hallgatóknak kellene kérvényezni a magyar szak beindítását. /Szeghalmi Örs: Magyar egyetemi szakok. Az kérvényezhet, aki bejutott. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 27./

2000. április 15.

A magánegyetemet létrehozó Sapientia Alapítvány bejegyzése megtörtént, a kuratórium ápr. 14-én tartotta első hivatalos ülését Kolozsváron. Jóvá hagyták a működési szabályzatot, megválasztották a tisztségviselőket. Elnök Tonk Sándor, alelnök Tánczos Vilmos lett. A kuratórium úgy döntött: a 2 milliárd forintos keretre pályázhatnak oktatási intézmények, szervezetek, magánszemélyek egyaránt. Egyetlen feltétel, hogy a benyújtott pályázat beépüljön a magánegyetem struktúrájába. Az elkövetkező napokban három típusú pályázatot hirdet meg a kuratórium. Az első a 2000-2001-es tanévben beindítható tanszékekre vonatkozik. A második típusú pályázat azoknak a karoknak, intézményeknek a létesítésére vonatkozik, amelyek előkészítési foka nem éri el az akkreditációs szintet, még néhány felkészülési évre van szükségük. Ezt a felkészülést is támogatja az alapítvány. A harmadik típus a háttérintézményekre vonatkozik. Tonk Sándor elmondta, hogy a kuratórium tárgyalást folytatott a Partium Keresztény Egyetem vezetőivel. Megállapodás született, amelynek értelmében a nagyváradi egyetem kész integrálódni a létrejövő magánegyetem kereteibe. Misovicz Tibor, a HTMH elnökhelyettese, a magánegyetem személyi felelőse szerint a további magyar költségvetési támogatás a 2 milliárd forint sikeres felhasználásától függ. Birtalan Ákos a magánegyetem székelyföldi területi felelőse rendkívül fontosnak tartotta azt az elvi döntést, hogy a magánegyetemnek székelyföldi pillére is legyen. Az elkövetkező hetek egyeztetései során megtörténik a legéletképesebb alternatívák kiválasztása, és az is véglegesítődik, hogy milyen formában, milyen centrummal épül majd a magánegyetem székelyföldi tagozata. /Gál Mária: Kidolgozta a pályázati rendszert a Sapientia kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

2000. május 27.

Máj. 23-án államvizsgáztak Kolozsváron a Gheorghe Dima Zeneakadémia karmester szakos végzős növendékei: Lászlóffy Zsolt, Dániel Zsolt, Kulcsár Szabolcs és Barbu Ovidiu. Közülük ketten másoddiplomát szereztek. Lászlóffy Zsolt /1991 és 1996 között elvégezte a zeneszerzési szakot, majd 1996-ban beiratkozott a karmesteri szakra/. Kolozsváron a Magyar Operában már többször vezényelt, emellett a nagyváradi egyetem zenepedagógia szakán tanársegéd, ahol összhangzattant, hangszerelést és zeneelméletet tanít. Budapesten pedig zeneszerzésből doktorál. Dániel Zsolt szintén második egyetemként végezte a karmesteri szakot. Előzőleg 1995-ben végzett a Zeneakadémia ének szakán. /Bemutatjuk végzőseinket. Államvizsga a karmester szakon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2000. október 6.

Az október 4-én megtartott hivatalos tanévnyitó óta Szatmár megye 26 ezer lakosú kisvárosában, Nagykárolyban is folyik már egyetemi oktatás: a Nagyváradi Egyetem Környezetvédelmi Fakultásának tanárai egyelőre 20 tagú agronómia-kertészet profilú diákcsoport képzését kezdték el a helybeli Mezőgazdasági Iskolacsoport épületében. A képzés időtartama 5 év, a hallgatók 250 amerikai dollárnak megfelelő összeget fizetnek évente. /Boros Ernő, Nagykároly: Egyetemi oktatás Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2001. február 5.

Bihar megyének nemhogy magyar alprefektusa, de a közhivatalok élén vezető funkciót betöltő RMDSZ-es tisztségviselője sem marad. A kormánypárt megyei bizottsága legutóbbi ülésén eldöntötte: minden közhivatal élére PDSR-s tagot állít. A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) Bihar megyei szervezetének terve szerint a Fogyasztóvédelmi Hivatal eddigi vezetője, Lengyel György helyére Marcel Baltaret kerül. A Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóságot Ritli László helyett ezentúl Adrian Maghiar, a Nagyváradi Egyetem rektorának fia fogja vezetni. A Munkaügyi Igazgatóság éléről Szarka Árpádot már az év elején áthelyezték a Nyugdíjpénztár élére. A PDSR megyei politikusai eldöntötték: Szarka ebben a pozíciójában sem maradhat meg. A PDSR-politikusoknak a közhivatalok élére történő kinevezése mindemellett visszafordíthatatlan folyamatot kezdeményez. A prefektúra 43 tagú adminisztratív bizottságában mutatóban sem marad magyar nemzetiségű. Ebben a bizottságban a Bihar megye lakóinak 30 százalékát kitevő magyarságot ezentúl senki sem képviseli. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő elmondta, eddig csupán hallomásból szerzett tudomást a PDSR terveiről, emellett aggasztónak tartja, hogy a kormánypárt területi szervezete nem tartja tiszteletben az országos vezetés ígéretét. Az RMDSZ és a kormánypárt által kötött egyezményben ugyanis az szerepel, hogy a Szövetségnek a közintézmények élén álló emberei továbbra is helyükön maradhatnak. "Ha ez nem történik meg, és a közintézmények éléről valóban eltávolítják az érdekképviseleti szövetség szakembereit, akkor a PDSR egyezségszegőnek bizonyul, és az RMDSZ országos vezetősége is át kell, hogy értékelje konstruktív ellenzéki státusát" - fejtette ki a tervezett tisztogatásról Szilágyi Zsolt. /Gergely Gizella: Egyetlen RMDSZ-es sem marad a Bihar megyei közhivatalok élén. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2001. március 14.

Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2001. március 20.

Az országos akkreditációs bizottság márc. 19-én újabb 20 szak működését hagyta jóvá. Többek között ideiglenesen akkreditálták az angol nyelv és irodalom szakot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A testület nem fogadta viszont el a szintén a partiumi egyetemen létrehozandó román nyelv és irodalom, illetve a tanítóképző-idegen nyelv szak jóváhagyására vonatkozó kérést. Kötő József elmondta: a nagyváradi egyetemen eddig a vallástanári-ének szak, egyházi-közgazdasági és filozófia szak nyert ideiglenes akkreditálást. A bizottság közleményében nem esett szó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációs kéréséről. /Újabb akkreditált szakok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2001. március 29.

A Nagyváradi Egyetem környezetvédelmi és képzőművészeti karán tanuló magyar diákok kezdeményezésére a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) két új szakosztállyal, a környezetvédelmivel és a képzőművészetivel bővül, tájékoztatott Szabó József elnök. A diákszövetségnek vannak kapcsolatai magyarországi környezetvédő csoportokkal, s a továbbiakban együtt is akarnak működni velük. Környezetvédelmi témájú tudományos diákkonferenciát is terveznek őszre. /Fejlődik a diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./

2002. június 3.

Nagyváradon a tanács RMDSZ frakciója tervezetet készített elő a városháza melletti Antonescu utca nevének megváltoztatására. A május 30-i tanácsülésen dühödten támadták pártszínüktől függetlenül a városatyák az RMDSZ-javaslatot. Kézről kézre adták az Antonescu-életrajzot, a több oldalas összeállításban a nagyváradi egyetem történésze, dr. Mihai D. Drecin ecsetelte a "nemzeti hős" tetteit. Egyes felszólalók szerint Antonescu háborús bűnössége és fasiszta mivolta nem bizonyított, a napokban e téma megvitatásáért összeül a Román Akadémia. Néhány tartózkodás mellett az egész tanács elutasította az RMDSZ javaslatát. Az Antonescu utca megmaradt. /Balla Tünde: Nemzeti össztűz Antonescuért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2002. július 4.

Szándéknyilatkozatot írt alá a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében a nagyváradi PKE mezőgazdasági szakot létesít a cívis városi egyetem együttműködésével - tájékoztatott Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke. Az együttműködési megállapodás alapján 2003-ban, legkésőbb 2004-ben bevezetik az agrárképzést a PKE-n. Kovács Béla rektor elmondta: a PKE-n tizenhárom szak közül hét már szerepel a Hivatalos Közlönyben és hamarosan másik három - közgazdaság, reklámgrafika és szociológia - is megkapja a szükséges engedélyeket. /Simon Judit: Mezőgazdasági szak a PKE-n. A debreceni és nagyváradi egyetemek együttműködése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2002. augusztus 15.

A PSD és RMDSZ között aug. 13-án Bihar megyében is aláírták a protokollumot. Most már csak Kolozs megyében várat magára az egyezmény aláírása. Bihar megyében a protokollum értelmében az PSD és az RMDSZ folyamatosan együttműködik a megyei vezetőségek szintjén. Azokban a helységekben, ahol egy adott kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a két fél támogatja az adott kisebbség nyelvét ismerő rendőrök alkalmazását. A protokollum szerint - igény esetén - közösen intézkednek a Nagyváradi Egyetemen létesítendő magyar tannyelvű csoportok érdekében. A köz oktatásban biztosítják az anyanyelven való tanítást. A Bihar megyei PSD és RMDSZ vezetősége kéthetente rendszeresített találkozón vitatja meg a megye elsődleges kérdéseit. A protokollumban foglaltak megsértése az egyezmény felbontását vonja maga után - jelentette be Florian Serac. /Ferenczi Róbert: Hatalomra került a szövetség. Biharban is megkötötték a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2002. szeptember 26.

A nagyváradi egyetemen az idei tanévtől a Bihar megyei RMDSZ szorgalmazására indították el a tanító- és óvódapedagógusi főiskolai szakot. A rajzzal társított külön tanítói és óvodapedagógusi szakra összesen negyvenen nyertek felvételt, nemcsak Nagyváradról és Biharból, hanem a Székelyföldről is érkeztek jelentkezők - tájékoztatott Pető Csilla tanfelügyelő, a Bihar megyei RMDSZ oktatási bizottságának vezetője. A magyar iskolákban jelentős a létszámcsökkenés. A vidéki kis- és közepes iskolákban egyre gyakoribb az összevont oktatási forma, Nagyváradon a legtöbb iskolában képtelenek a párhuzamos magyar osztályok beindítására, három iskolában pedig nincs magyar első osztály, mert csak két-három jelentkező van. Nyolc tanítónak kellett ezért az állását felfüggeszteni. /(Balla Tünde): Beindult a váradi felsőfokú tanítóképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2002. október 21.

Képzőművészeti tárlat nyílt okt. 18-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) alagsori kávézójában. A Partiumi Galéria azzal a célzattal jött létre, hogy lehetőséget teremtsenek fiatalok bemutatkozására. Három fiatal alkotásai tekinthetőek meg a Partiumi Galériában. Molnár Imola a Nagyváradi Egyetem festészet szakán végzett. Álomfa című festménye Budapesten is kiállításra került. Ács Zsolt a PKE filozófia szakos hallgatója. Hobbiból foglalkozik grafikával. A harmadik kiállító, Remus Ilisie a Nagyváradi Egyetem festészet szakos hallgatója. /Tóth Hajnal: Megnyílt a Partiumi Galéria. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

2003. március 7.

Márc. 5-én Nagyváradon megnyílt harmadik egyéni kiállítása Torkos István festőművésznek. Torkos a Nagyváradi Egyetem képzőművészeti karának tanára. /Vászonra vitt érzésvilág. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 7./

2003. április 5.

Felsőházi honatya lett Teodor Maghiar, a nagyváradi egyetem magyarellenességéről elhíresült rektora, s akit korábban választási csaláson csípett a sajtó. Lefotózták, amint egyszerre több szavazólapot dob az urnába. A vádat azonban ejtették. Maghiar a nagyköveti tisztségbe kerülő Liviu Maior szenátor helyére kerül. /Maghiar rektor szenátor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2003. szeptember 25.

Pert indít a nagyváradi Barokk Palotáért a Nagy Románia Párt - jelentette be Paul Magheru képviselő, a Nagyváradi Egyetem rektor-helyettese. A PRM célja megakadályozni a Kőrösvidéki Múzeum székhelyeként szolgáló ingatlan restitúcióját. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtóközleményben reagált a PRM-s honatya bejelentésére. Ebben Tempfli József megyés püspök ismét hangsúlyozza azon közismert tényt: a Barokk Palota még a kommunista diktatúra idején is az egyház tulajdonában volt. A püspökség sosem mondott le az épületről, az állam örökös használati jog címén bitorolta azt évtizedeken át. /Pengő Zoltán: Perbe száll a PRM. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2003. november 29.

Megbeszélést tartott nov. 28-án Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. A tanácskozáson Tőkés László püspökön és Andrei Marga rektoron kívül jelen volt Bíró András professzor, Buzogány Dezső, a teológiai-didaktikai tanszékről, valamint Néda Árpád és Serban Agachi prorektorok. A megbeszélésről Tőkés László püspök nyilatkozott a Szabadságnak. - A BBTE komoly támogatást nyújt a Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) elsősorban az államvizsgák lebonyolításában, de általában is kedvezően viszonyul hozzánk - mondotta a püspök. A BBTE sok oktatója tanít a nagyváradi egyetemen, továbbá fontos szerepe van az akkreditáció kérdésében is. Kedvezően viszonyul a partiumi és az edélyi magyar tudományegyetemhez, egészében véve tehát szövetségesünknek tartjuk a rektor urat - fejtette ki Tőkés László. Szó esett arról is, hogy a BBTE keretében kihelyezett tanítóképzés fog zajlani majd Nagyváradon. - Mi az önálló magyar egyetem hívei vagyunk, a rektor pedig a multikulturális egyetem révén kifogja a szelet a mi vitorlánkból - fejtette ki Tőkés Lászó. /Köllő Katalin: Margával találkozott Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2004. szeptember 29.

Országos gond az egyetemisták elhelyezése a felsőoktatási tanévkezdés előtt. Több mint 600 ezer fiatal lép be október elsején az állami egyetemek kapuján, azonban alig százezernek képesek bentlakási helyet biztosítani a felsőoktatási intézmények. Kolozsváron a szerencsések elfoglalhatták bentlakási helyeiket. A helyek kiosztása és iktatása hosszadalmas folyamat volt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a most kezdődő egyetemi évre a több mint 40 ezer diákja számára csupán 5015 helyet tud biztosítani bentlakásaiban. A BBTE bentlakó diákjai közül a legtöbben a Hasdeu egyetemi negyedben kapnak helyet. A kétágyas szobákért több mint egymillió lejt kell kifizetni havonta személyenként. A többágyas szobákban már olcsóbbak a helyek /általában 650 ezer lej/. A kolozsvári albérletek: garzon nem található 80 eurónál alacsonyabb áron, a kétszobás lakásért havonta fizetett 100 eurós ár pedig az átlagosnál alacsonyabbnak nevezhető. A diákok által leggyakrabban használt módszer a közös lakásbérlés: a két- vagy háromszobás lakásokat többen bérlik ki, így oszlik minden költség. A kollégiumi helyek ugyanakkor évek óta üzlet tárgyát képezik: egy helyért bentlakástól függően 100-200 eurót elkérnek a tulajdonosok, akik ezért a tettükért vállalják a kizárás veszélyét is. Marosvásárhelyen nem ennyire nagy a bentlakás-hiány. A városban egy kétszobás tömbházlakás bére száz euró körül mozog, de az orvosi és a műszaki egyetem környékén ennek akár a másfélszeresére is megugorhat. Vásárhely legnagyobb felsőfokú intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körülbelül 1300 bentlakási hellyel rendelkezik, melynek elosztásában betartották a diákok etnikai arányát. A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakásaiban mind a 380 hely betelt, de néhányan hely nélkül maradtak. Nagyváradon az állami egyetem infrastruktúrája szegényes. Az intézmény 18 fakultásán több mint 35 ezer hallgató tanul, akiknek mindösszesen 1244 helyet tudnak ajánlani. /D. Balázs Ildikó, Lepedus Péter, Pengő Zoltán, Szucher Ervin: Üzérkedőknek kedvez a bentlakásnyomor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2005. február 5.

A szenátus február 4-i ülésén a romakérdéssel kapcsolatos két törvénytervezetet a kormány képviseletében Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette föl, az RMDSZ javaslatára. A frissen kinevezett államtitkár kedvező benyomást tett a hallgatóságra szakszerű fogalmazásával, kifogástalan román nyelvtudásával. Cseke Attila jogi végzettségű, 31 éves. A nagyváradi egyetemen tanult, ugyanott mesterfokú képzésen vett részt. Csaknem három évig a Bihar Megyei Tanácsnál az elnök tanácsadójaként dolgozott. A kormányfőtitkárságon egyelőre ő az egyedüli államtitkár, két új kollegát várnak még. Cseke Attila főként jogi ügyekkel, meg szervezési kérdésekkel foglalkozik. /(Béres Katalin): Bemutatkozik a kormányfőtitkár-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

2007. augusztus 2.

A politikának is nagy szava lesz az új bukaresti ortodox pátriárka megválasztásában – írta a román sajtó arra hivatkozva, hogy az új egyházfő személyét kijelölő egyházi testület majdnem felét politikai és üzleti kapcsolatokkal rendelkező világiak alkotják. A Ziua napilap adatai szerint az új pátriárkát megválasztó egyházi testület tagjainak több mint 45 százaléka nem egyházi személy, s ezeknek legalább 70 százaléka politikailag elkötelezett. A listán olyan kétes hírű személyek is szerepelnek, mint a nagyváradi egyetem rektora, aki korábban a Szociáldemokrata Párt (PSD) tagjaként képviselői mandátumot is szerzett. Ellene az ügyészek jelenleg egy korrupciós ügyben vizsgálódnak. Azért tapasztalható fokozott érdeklődés a politikai erők részéről a pátriárkaválasztás iránt, mert az egyház a rendszerváltás óta mindig jelentős mértékben befolyásolta az általános parlamenti választásokat. A Cotidianul napilap szerint az ökumenizmust felkaroló Daniel moldvai metropolita a legesélyesebb. /A politikának is beleszólása lesz a pátriárka megválasztásába. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2008. február 22.

Elhunyt Ondrej Stefanko, a Szlovákián kívüli legjelentősebb szlovák nyelvű író. 1949. március 18-án született Temesváron, a nagyváradi főiskola Fizika-kémia szakát végezte el 1972-ben. 1977-ben Pozsonyban jelent meg első verseskötete Dva hlasy (Két hang) címen. További 15 verseskötete jelent meg az évek során, valamint több prózakötete is – főként esszékből és fordításokból. A román–szlovák kétnyelvű Oglinzi paralele-Rovnobezné zrkadlácímű folyóirat megalapítója és haláláig főszerkesztője. Nagylakon megalapította az Ivan Krasko Könyvkiadót, amely szlovák alkotók műveit adta ki román nyelven és fordítva. Temetésére február 22-én lesz Nagylakon. /Kiss Károly: Ondrej Stefanko (1949–2008). = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2008. augusztus 22.

Sem Nagyvárad, sem pedig Debrecen nem vonzó a nagybefektetők számára, éppen ezért szükséges a térségben élők összefogása – állapította meg Dr. Ioan Horga, a Nagyváradi Állami Egyetem nemzetközi kapcsolatok karának vezetője, az augusztus 21-én Nagyváradon megtartott Nyitott ablak Európára elnevezésű konferencián. Az oktatás és a kutatás területén már élő az összefogás, de gazdasági szempontból a termálvíz adta közös lehetőségek kihasználását említette egyik legfontosabb feladatként Horga. A legnagyobb nehézséget az infrastruktúra fejletlensége, az adminisztratív merevség okozza. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő általánosságokban szólt a régiók lehetőségeiről. /D. Mészáros Elek: Konferencia nyitott ablakkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./


lapozás: 1-30 | 31-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998