udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nefelejcs Neptancegyuttes (Majlathfalva)

2000. augusztus 24.

Tokay Györgyöt a Petőfi-Schiller Egyetem ügyéről kérdezték. Tokay kifejtette: a ″Petőfi-Schillerről inkább ne mondjunk semmit. Amiért magam is tettem valamit: lehetett volna egy olyan szaka, amelyen európai kereskedelmet tanulhatott volna a fiatalság németül, német tanároktól is.″ Tokay szerint jogi szempontból a magyar állami egyetem ügye megoldottnak tekinthető, nincs olyan tény, ami ezt megtiltaná. ″Ha mi Petőfi-Schillert vagy magánegyetemet játszunk, amit most nyitnak meg, 5-6 esztendő után juthat el oda, hogy az elfogadási periódus után diplomát adhasson végzősöknek. Nem ez a járható út, hanem egy önálló állami egyetem, amelynek az első pillanattól kezdve olyan tanári kara és struktúrája kell legyen, hogy ha megcsinálom januárban, akkor szeptemberben a fiatalok már egy egyetemi joggal rendelkező intézménybe iratkozhassanak be. Az idő sürget, és nem vagyok hajlandó elfogadni egy magánegyetem ügyét úgy, hogy azt majd hat év múlva ismerjék n″ - szögezte le Tokay György. /Tokay György: A hátrányból előnyt kovácsolni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./5/ Harmincadik alkalommal tartották meg augusztus 13-án a hagyományos Majláthi Vasárnapot, az Arad megyei hagyományőrző együttesek évi seregszemléjét. A színmagyar településen Matekovits Mihály tanár a szemle főrendezője. Ezen Arad megye valamennyi magyar néptáncegyüĐüttese jelen lehet - tájékoztatott Matekovits Mária, az EMKE országos alelnöke. A mostanin fellépett a simonyifalvi Leveles együttes, az erdőhegyi Bokréta együttes, a helybeliek Nefelejcs együttese és a pécskai Búzavirág együttes, Khell Levente tanító vezetésével. Szőke József majláthi RMDSZ-elnök elmondta: kétévi kihagyás után újraélesztették ezt a szép hagyományt. /Pataki Zoltán: Majláthi Vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2002. augusztus 12.

A hagyományos Majláti Vasárnap az utóbbi években Majláthfalvi Hétvégévé alakult. Aug. 9-én a falu utcáin a zenekar kíséretében hintós-lovas hívogatást két kiadós zápor közötti szünetben sikerült lebonyolítani. Aug. 10-én a helyi iskolában a nemzedékek találkozóján több mint százan megjelentek. Újdonság volt az óvodában megszervezett Játszóház. A rendezvény fénypontja a néptáncegyüttesek seregszemléjére volt mint száz néptáncossal. Fellépett az erdőhegyi Bokréta, a pécskai Búzavirág /Arad megye legrégebbi együttese/, a kisiratosi iskolás csoport, a nagyzerindi Ibolya női néptáncegyüttes, a pécskai 2-es számú általános iskola néptáncegyüttese, a majláti Nefelejcs és a simonyifalvi Leveles csoport. Az előadásokon több mint 700-an fordultak meg. /Balta János: A délalföldi tánc ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./

2005. július 25.

A falunapok Kisiratos legnagyobb ünnepe immár négy éve. Ezeken a napokon érkezik a legtöbb vendég a községbe, s viszik a falu tisztaságának hírét a legmagyarabb Arad megyei településről. Kisiratos kiváltságos helyzetben van, ugyanis kevés településnek adatik meg, hogy könyvet, sőt könyveket írjanak róla. Sarusi Mihály kisiratosi származású József Attila-díjas költő, újságíró, író legutóbbi, Szalbek-Iratos című, az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban megjelent könyvét mutatták be. Július 23-án a falunap utcai felvonulással vette kezdetét, a megyéből, sőt a határ túloldaláról érkezett népi tánc-együttesek népviseletbe öltözve ropták a táncot a falu utcáin. A kisiratosi kis Gyöngyvirág után több együttes fellépett, köztük a pécskai gyermektáncegyüttes, a kisiratosi Menyecske asszonykórus, a pécskai Búzavirág, a majláthi Nefelejcs, végezetül a község férfikórusa. Másnap a tájház látogatása után különböző vetélkedőkön vehettek részt a sport kedvelői. /Nagyálmos Ildikó: Az otthon ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

2005. augusztus 15.

Az idei Majláthfalvi hétvége egyszerre volt a hagyományok megőrzésének és új hagyományok teremtésének a színtere. A hagyományosan az augusztus 15-i templombúcsúhoz kötődő népművészeti seregszemle továbbéltetése ugyanis a megőrzés szándékát jelzi, míg az immár második alkalommal megszervezett bográcsos verseny egy új hagyomány megszületését bizonyítja. A helybeli római katolikus templomban tartott szentmise után kezdődött a bográcsos verseny, a rendező a Pro Majláth Egyesület volt. Az Aradi Művészeti Líceum fúvószenekara a főutcán végighaladva köszöntötte a falunapok résztvevőit. Matekovits Mihály műsorvezető sorra jelentette be a fellépő együtteseket: simonyifalvi Pitypang, pécskai Búzavirág, temesvári Geml József Társaskör Nefelejcs hagyományőrző népdalcsoportja, majláthfalvi Nefelejcs, kisiratosi Gyöngyvirág, kisperegi Peregi Rózsás népi táncegyüttes stb. /Kiss Károly: 34. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

2005. szeptember 5.

Szeptember 3-án és 4-én harmadszor került sor a Kisperegi Falunapokra. A kultúrházban megnyitották a helybeli hagyományőrző, népművészeti kiállítást: a falakon varrottasok, falvédők, festmények, az asztalokon, a padlón régi használati eszközök, edények sorakoztak. Voltak vetélkedők, sportversenyek, fellépett a pécskai Búzavirág és az aprók, a simonyifalvi Leveles és a Pitypang, a kisiratosi asszonykórus, a majláthfalvi Nefelejcs, illetve a mezőhegyesi moderntánccsoport. Megkoszorúzták a világháborús emlékművet, majd két lovas felvezetésével a kicsinyek, a magyar ruhába öltözött iskolások, illetve a nemzeti viseletű Rózsás néptánc együttes énekelve vonult ki a futballpályára. Lovasbemutatót is tartottak. A Kisperegi Napok utcabállal zárultak. A kellemes együttlét a legfontosabb a szórványmagyarság életében. /Balta János: Kisperegi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2006. augusztus 14.

Augusztus 12-én, szombaton kezdődött a 37. Majláthfalvi hétvége. A főszervező most nem Sipos György volt, hanem Matekovits Mihály. Az Arad megyei magyar népi táncegyüttesek seregszemléje korábban a Majláthi Vasárnap elnevezést viselte. A szabadtéri színpadon sorra lépett fel a pécskai Búzavirág, a temesvári Bokréta együttes citerazenekara, a kisperegi Peregi Rózsás, a temesvári Geml József Társaskör kórusa, a simonyifalvi Leveles, a vingai bolgár tánccsoport, a kisiratosi Gyöngyvirág, a majláthfalvi Nefelejcs és a kisiratosi férfikórus. /Kiss Károly: 37. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2007. augusztus 13.

Augusztus 9-13-a között 38. alkalommal rendezték meg a majláthfalvi hétvégét. Az ünnepek idején megeredt az eső, áramszünet keletkezett. A majláthfalviak nem ijedtek meg, pillanatok alatt beindítottak egy áramfejlesztőt, s kezdődhetett a műsor. A Pro Majláth Egyesület első alkalommal ítélte oda a Majláthfalva tiszteletbeli polgára címet, amelyet Kapor János helybeli plébános, Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Matekovits Mihály, a Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója kapott meg. A címmel járó díszoklevelet és faluzászlót Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke és Jankó András, az egyesület alelnöke nyújtotta át. Következett a meghívott néptáncegyüttesek színes kavalkádja, a pécskai Búzavirág, a kisiratosi Gyöngyvirág, a simonyifalvi Leveles, a nagyiratosi Rozmaring, a helybeli Nefelejcs és a végvári Csűrdöngölő szerepelt, többek között. Luptovics László aradi születésű, jelenleg Budapesten élő zongora- és orgonaművész orgonakoncertet adott a templomban. /Kiss Károly: 38. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998