udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzetbiztonsagi Hivatal/Kabinet (HU)

2005. augusztus 23.

Elkészült a magyarországi polgári titkosszolgálatok éves jelentése, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságával is ismertettek. Ennek kapcsán szó volt egy kémtörténetről, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalához és Erdélyhez kapcsolódik. – A nemzetbiztonsági szolgálatok a törvény betűjéhez és szelleméhez ragaszkodva végzik munkájukat, ennek konkrét részletei azonban államtitoknak minősülnek – közölte Tóth András, a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár az MTI-vel, akit a Magyar Nemzetben megjelent kémtörténettel kapcsolatban keresett meg a hírügynökség. A Magyar Nemzet augusztus 22-én beszámolt arról, hogy az NBH tavaly kiszorított Magyarországról egy házaspárt, mivel a titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgoztak. A Magyar Nemzet szerint a házaspár nőtagja, Sz. I. korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozott, és itt „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta már leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”. Tóth Károly elfogadhatatlannak tartja, hogy „Magyarországon lassan dicsőség lett valós, vagy nem valós államtitkokat, az állam érdekeit semmibe véve a nyilvánosságnak kiszivárogtatni”. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, határozottan visszautasította, hogy a napilap összefüggésbe hozta őt egy kémtörténettel. Bálint-Pataki József, akit egészségügyi okok miatt, saját kérésére, július elsején mentett fel elnöki tisztéből a külügyminiszter, az MTI-nek elmondta: elkeseredett, hogy ilyen színvonalú koholmányok, képtelenségek jelenhetnek meg egy országos napilapban. Leszögezte: elnöksége alatt, azaz 2002 júliusa és 2005 júliusa között a hivatal egyetlen munkatársával szemben sem merült fel nemzetbiztonsági jellegű probléma. /”Kémbotrány” a HTMH-ban? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Az Index című internetes portál úgy tudja, Szatmári Tiborról és feleségéről van szó, az Sz. I. monogram Szatmári Ildikót takarja, aki egyebek mellett a budapesti oktatási tárca főtanácsosa is volt, férje pedig nem más, mint Szatmári Tibor, az RMDSZ egykori budapesti irodavezetője. Szatmári Ildikó egyébként a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mellett idén áprilisig kuratóriumi tag volt az Apáczai Közalapítványban, Szatmári Tibor pedig idén januárig intézte az RMDSZ anyaországi kapcsolatait. Szatmári Ildikó a magyar titkosszolgálatok információi szerint intim kapcsolatba került a HTMH időközben leköszönt vezetőjével, Bálint-Pataki Józseffel, továbbá ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével. Ezt a lap szerint számos más információn kívül telefonlehallgatási jegyzőkönyvek tanúsítják. Szatmári Tibor az Index megkeresésére tagadta, hogy kapcsolatban álltak a román hírszerzéssel. „Régi szokása az RMDSZ-t kritizáló erdélyi és magyarországi radikálisoknak, hogy a Szekuritátéval és annak utódszervezeteivel hozzák kapcsolatba az RMDSZ vezetőit és azok munkatársait” – magyarázta Szatmári Tibor, aki RMDSZ-es állásának megszűnését azzal indokolta, hogy a szövetség kormányra kerülése után a diplomácia szabályainak mondott volna ellent, ha Markó Béla kormányfő-helyettes tanácsosaként egy másik országban dolgozna. Szatmári jelezte, felesége még tavaly tavasszal átesett, a HTMH-ban kötelező C típusú vizsgálaton, továbbá neje az új támogatáspolitikai főosztály vezetéséről maga mondott le, mert „ebben a minőségben már nem csak oktatási kérdésekkel kellett volna foglalkoznia”. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak az Indexnek elmondta, augusztus 22-én szerzett tudomást a Szatmári-ügyről, viszont az RMDSZ már december–január folyamán megszakította a kapcsolatot budapesti képviselőjével. „Mondjuk úgy, hogy nem tartottunk igényt a munkájára” – fogalmazott Markó. Répássy Róbert, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja – részletek említése nélkül – azt nyilatkozta, hogy a titkosszolgálatok éves beszámolójában mások mellett szerepelt a román hírszerzés magyarországi tevékenysége is. /Besúgó az RMDSZ volt tanácsosa? = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Nemzet cikke: Villányi Károly: Kormányzati érintettek a kémtörténetben /aug. 22./.

2005. augusztus 27.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Tóth András nemzetbiztonsági államtitkártól kért tájékoztatást a kémtörténet kapcsán – közölte a kormányszóvivő. A Cotidianul nevű román napilap Magyar Bálint oktatási miniszter és egy Lorin fedőnevű személy között lezajlott telefonbeszélgetés alapján készült lehallgatási jegyzőkönyvet hozott nyilvánosságra, melyet 2004. május 24-én Budapesten készítettek. Az újság Lorint Szatmári Ildikóval azonosította be, ő korábban az Oktatási Minisztériumban (OM), majd a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) is dolgozott. „Te vagy az egyetlen, akit meghívtam” – a jelentés tanúsága szerint Magyar Bálint így szólt Lorinhoz, majd hozzátette: „személyesen”. Magyar Bálint minisztériumi sajtóosztályán nem tudnak arról, hogy a miniszter lakására invitálta volna Szatmári Ildikót, hangsúlyozták, a tárcavezető és a hölgy között csak szakmai kapcsolat volt. A hvg.hu szerint az egyik nagy párt szóvivője is bizalmas kapcsolatba került a hölggyel. A hirszerzo.hu nevű internetes oldal úgy tudja, hogy a házaspár „hatalmas befolyásra tett szert a magyar kormány határon túli politikájára és százmilliós támogatásainak elosztására” főleg a Medgyessy-kormány időszakában. Szatmári Ildikó 2003-ban magyar állampolgárságot, férje, Szatmári Tibor idén nyáron letelepedési engedélyt kapott Magyarországon, annak ellenére, hogy az Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kiszorította őket munkahelyeikről. A hirszerzo.hu arra is felhívta a figyelmet, hogy Szatmári kapcsolatai elsősorban a határon túli ügyekkel foglalkozó MSZP-vezetőkkel és az SZDSZ-szel voltak kiemelkedően jók. Az NBH a lap információi szerint 2004 utolsó hónapjaiban kezdett nyomozni Szatmáriék ügyében. A gyanú szerint Szatmári Tibor „nagyköveti” beosztása fedőállás lett volna, valójában a budapesti román nagykövetségen keresztül kapott bukaresti megbízásokat teljesítette. A férfi elismerte, hogy volt „munkakapcsolata” a budapesti román nagykövetséggel, állítólagos hírszerző voltát viszont tagadta. /Mucuska fedőneve: Lorin. = Magyar Nemzet, aug. 27./

2005. szeptember 1.

Újabb titkos jegyzőkönyvek kerültek nyilvánosságra Magyar Bálint magyar oktatási miniszter és Lorin fedőnevet viselő minisztériumi beosztott között folytatott telefonbeszélgetésekről, utóbbit több lap is Szatmári Ildikóval, az oktatási tárca volt alkalmazottjával azonosította. A Román Hírszerző Szolgálat vezetője ismét tagadta, hogy a román félnek bármiféle köze is lenne a magyar kémsztorihoz. A magyarországi Index hírportál szerint az egyetlen példányban készült lehallgatási jegyzőkönyvek egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a jelentésekben Magyar Bálint oktatási miniszter és a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű nő beszélgetéseit rögzítették. Az Index azt írja, hogy a birtokába került, elvileg titkos és több szakértő által hitelesnek nevezett dokumentumok szerint a miniszter 2004. május 18-án egyszer, 19-én kétszer is felhívta mobilján a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű személyt, aki a jegyzőkönyvek tanúsága szerint jelentős szerepet játszott a román–magyar oktatási szerződés előkészítésében. A hírportál által ismertetett jelentések szerint Magyar Bálint tehát három beszélgetést is folytatott az időközben kémkedés gyanújába keveredett egykori minisztériumi munkatárssal, Szatmári Ildikóval. Ebből az állítólagos lehallgatási jegyzőkönyvből közölt augusztus 25-én több részletet a Cotidianul című napilap is. A Magyar Nemzet múlt héten megjelentetett cikkében arról ír, hogy egy – akkor még meg nem nevezett – bukaresti kémnőt „szorítottak ki” férjével együtt Magyarország területéről, miután a nő három magyarországi hivatalossággal is intim kapcsolatba került. A magyarországi és a hazai sajtóban is nagy teret kapott sztori szereplői tagadják a vádakat, ahogyan a román titkosszolgálat is. /Újabb titkos jegyzőkönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2005. szeptember 2.

Magyar Bálint oktatási miniszter állítólagosan lehallgatott telefonbeszélgetéseiből készült jegyzőkönyvekből közölt részleteket augusztus 31-én az index.hu internetes lap. A hírportál állítása szerint az egyetlen példányban készült lehallgatási jegyzőkönyvek egész sora került ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a jelentésekben Magyar Bálint oktatási miniszter és a titkosszolgálat által megfigyelt Lorin fedőnevű nő beszélgetéseit rögzítették. Súlyos bűncselekmény, de legalább jogsértés történt akkor, amikor kikerült a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) Magyar Bálint oktatási miniszter telefonbeszélgetéseinek szövege – mondta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Hozzátette: az adatvédelmi törvényt biztos, hogy megsértette az, aki nyilvánosságra hozta a lehallgatási jegyzőkönyvek részleteit. /Lehallgatták Magyar Bálint telefonbeszélgetéseit. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2005. szeptember 2.

Kémügy mégis van. A Magyar Nemzet értesülése szerint éppen Gyurcsány Ferenc kormányfő volt a ludas, aki március környékén, ,,a balliberális médiának tartott szokásos háttérbeszélgetésen említést tett a történtekről, ám tanácsadója jelzésére részleteket nem árult el az ügyről”. Azt, hogy a kormányfő már tavasszal tudott a történetről, azt az Index internetes portál erősítette meg. A Hírszerző.hu úgy tudja, márciusban ,,egy határon túli ügyekkel korábban hivatásszerűen foglalkozó magyarországi közszereplőtől” érkeztek néhány budapesti és erdélyi médiumhoz az első jelzések az NBH vizsgálatáról és Szatmáriék tevékenységéről. A napilap informátora szerint ,,szinte kizárt, hogy erre vonatkozó információkat bárki legális csatornákon megszerezhet”. A bizottságban történtek, a NBH-jelentés megrendelése és az államtitoksértés vizsgálatának ténye a lap forrásai szerint arra engednek következtetni, hogy a ,,kémtörténetnek” van valóságalapja. A portál úgy tudja, az NBH valóban vizsgálódott Szatmári Ildikó és a miniszterek kapcsolata után is; továbbá igazak az ügyről megjelent írásokban használt, Kiszorítás fedőnevű akcióról szóló hírek is, ám itt – a Magyar Nemzet állításával szemben – nem az országból, hanem a felderítő tevékenységet lehetővé tevő pozíciókból történő kiszorításról volt szó. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2005. szeptember 6.

A kémügyben lassan mindenki tényként kezeli, hogy Lorin azonos Markó Béla korábbi munkatársának feleségével, Szatmári Ildikóval. A magyar titkosszolgálati jelentésnek tűnő anyagok hitelességét ugyan nem erősítették meg hivatalos forrásból, de a magyar titkosszolgálat vizsgálja, hogy miként kerülhettek azok napvilágra, az NBH munkatársai már megjelentek az Index és a Hírszerző internetes portálok szerkesztőségében. Az ügyben szokatlan keménységgel szólalt meg a lassan kormánypárttá avanzsáló MDF is. Karsai Péter, a párt frakcióvezető-helyettese követelte, hogy Magyar Bálint valljon színt az ügyben, s aggasztónak mondta, hogy nemzetbiztonsági dokumentumokat szivárogtatnak ki a sajtónak. Almássy Kornél, a párt alelnöke arra is visszautalt, hogy Magyar Bálint szakmai és morális felelőssége már korábban is többször felmerült, elég csak a kétes közbeszerzési eljárásokra és az érettségi botrányra gondolni. /Dorozsmai Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 6./

2005. szeptember 14.

– Nem kémkedett a Szatmári-házaspár, legalábbis a Nemzetbiztonsági Hivatalnak nincs erre utaló adata, ezért a rendőrség elutasította a Deport 56 feljelentését. A kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést elutasítják, mivel hiányzik a bűncselekmény gyanúja. /Nem kémkedett a Szatmári-házaspár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2005. szeptember 23.

A Székely Hírmondónak Tirts Tamás fideszes országgyűlési képviselő és Benyhe István, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára fejtette ki a véleményét a Szatmári-ügyről. Tirts Tamás leszögezte, tizenöt éve parlamenti képviselő, de ilyen típusú üggyel még nem találkozott. A legnagyobb problémának azt tartja: hogyan lehetséges, hogy a román titkosszolgálat ilyen jól tájékozott, és évekig be tudtak építeni olyan ügynököket, akiknek tevékenységére sem a Határon Túli Magyarok Hivatala, sem pedig felelős beosztású miniszterek vagy pártelnökök nem figyeltek fel. A felelősség főként a magyar titkosszolgálatot, a Nemzetbiztossági Hivatalt terheli. Benyhe István szerint a történtek mindkét ország politikai elitjének és titkosszolgálatainak a szégyene. Egy ország hogy engedheti meg magának, hogy gyakorlatilag diverzánst helyezzen el egy másik országban, amelyik annak a szövetségnek a tagja, ahová ő is igyekszik? Magyar részről miért nem leleplezték le az ügy szereplőit? „A kémkedés kérdését a legszigorúbban és a legkomolyabban kéne kezelni, különösen azon történések után, amik folyamatosan felborzolták Magyarország és Románia viszonyát, akár a környezetvédelmi problémákat nézzük, amelyek rendkívül súlyosak, akár a vízumproblémákat és még sorolhatnám.” /Dimény Árpád: A magyar titkosszolgálat szégyene? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./

2005. szeptember 23.

Budapesten a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva utasította el a Deport 56 elnökének feljelentését. Az indoklásban az áll, hogy „Szatmári Tiborral és Szatmári Ildikóval szemben sem a feljelentésben szereplő kémkedés bűntett, sem más bűncselekmény gyanúját megállapítani nem lehet”, a házaspár tekintetében büntetőeljárás megindítására alapul szolgáló adatokkal nem rendelkeznek. Szerdahelyi a kapott válasz ellen panasszal élt, szerinte jogtalanul tagadják meg a nyomozás megindítását. Ismert: a Magyar Nemzet augusztus végén írt először arról, hogy a magyar titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgozott egy romániai magyar házaspár, amelynek nőtagja korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozott. Szatmári Ildikó állítólag „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”. A házaspár férfitagja, Szatmári Tibor többször tagadta, hogy ő vagy felesége a román hírszerzésnek kémkedett volna, s perrel fenyegette meg azokat, akiknél „látható a rosszhiszeműség, illetve nem adták meg a lehetőséget, hogy elmondják véleményünket”. Érdekes, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai megjelentek az internetes Index és a Hírszerző szerkesztőségében, s mindkét helyen arra voltak kíváncsiak, honnan kerültek a médiumok birtokába a kémbotránnyal kapcsolatos információk. /A Szatmári házaspár ellen nincs bizonyíték. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./

2005. október 3.

Miniszterelnökké történő kinevezése óta először hívta össze Gyurcsány Ferenc a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetjét. Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke szerint a „kémügyről” tárgyaltak a testület ülésén. Kövér László szerint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter – aki egyben a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője – az üggyel kapcsolatban tájékoztatja majd a parlamenti bizottságot is. Juhász szerint azt kell áttekinteni, hogy a „kémtörténet” miként szivároghatott ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. A fideszes politikus viszont úgy fogalmazott: „ismervén a kormány eddigi politikáját, attól tartok, nem az ügy érdeméről akarnak velünk beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ilyen sürgős a kormány számára az ülés”. Kövér szerint ugyanis nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy ez az ügy miként szivároghatott ki, hanem azzal is, hogy valójában mi is történt. Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: az állampolgároknak joguk van tudni, biztonságban tudnak-e dolgozni Magyarországon a miniszterek, illetve meg tudják-e védeni őket a nemzetbiztonsági szolgálatok egy esetleges kémkedés veszélyétől. Közleményt adott ki az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT–’56) is, amely rámutat: bár a rendőrség a DEPORT–’56 feljelentése után titkosszolgálati tájékoztatás alapján megtagadta a nyomozást, mondván, nincs semmi a kémügy hátterében, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök olyan szigorúan titkos jelentést kapott a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, amelybe még az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai sem tekinthetnek bele. „A DEPORT–’56 szerint ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni” – zárul a bizottság nyilatkozata. /Gyurcsány Ferenc kormányfő összehívta a Nemzetbiztonsági Kabinetet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2005. október 3.

Miniszterelnökké történő kinevezése óta először hívta össze Gyurcsány Ferenc a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetjét. Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke szerint a „kémügyről” tárgyaltak a testület ülésén. Kövér László szerint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter – aki egyben a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője – az üggyel kapcsolatban tájékoztatja majd a parlamenti bizottságot is. Juhász szerint azt kell áttekinteni, hogy a „kémtörténet” miként szivároghatott ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. A fideszes politikus viszont úgy fogalmazott: „ismervén a kormány eddigi politikáját, attól tartok, nem az ügy érdeméről akarnak velünk beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ilyen sürgős a kormány számára az ülés”. Kövér szerint ugyanis nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy ez az ügy miként szivároghatott ki, hanem azzal is, hogy valójában mi is történt. Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: az állampolgároknak joguk van tudni, biztonságban tudnak-e dolgozni Magyarországon a miniszterek, illetve meg tudják-e védeni őket a nemzetbiztonsági szolgálatok egy esetleges kémkedés veszélyétől. Közleményt adott ki az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT–’56) is, amely rámutat: bár a rendőrség a DEPORT–’56 feljelentése után titkosszolgálati tájékoztatás alapján megtagadta a nyomozást, mondván, nincs semmi a kémügy hátterében, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök olyan szigorúan titkos jelentést kapott a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, amelybe még az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai sem tekinthetnek bele. „A DEPORT–’56 szerint ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni” – zárul a bizottság nyilatkozata. /Gyurcsány Ferenc kormányfő összehívta a Nemzetbiztonsági Kabinetet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2005. október 5.

Amikor a magyar kémügy kirobbant a Magyar Nemzetben, a román és a magyar – tehát az érintett – titkosszolgála­tok mélyen hallgattak, írta Bogdán László. A Deport ’56 elnevezésű csoport (az Ötvenhatos Deportálások Tényfeltáró Bizottsága) feljelentést tett a rendőrségen, amire az a válasz érkezett, hogy a magyar rendőrség nem nyomozhat ebben az ügyben, mert nem bizonyított a tényállás. Gyurcsány regnálása óta először összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet. Kövér László fideszes politikus, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint, ismerve a kormány eddigi politikáját, félő, hogy nem az ügy érdemi részéről akarnak velük beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ennyire sürgős a magyar kormány számára az ülés. Demeter Ervin fideszes képviselő, az Orbán-kabinet volt titokminisztere kifejtette, két kérdés merül fel, amely továbbra már nem képezheti államtitok tárgyát. Az egyik, hogy kapcsolatban állt-e a két miniszter olyan gyanús személlyel, akitől információk juthattak el a román titkosszolgálathoz? A másik kérdés, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól hogyan kerülhettek ki államtitkok, hogyan juthattak el román napilapokhoz s internetszolgáltatókhoz? Megszólalt ismételten a Deport ’56 is, közölték: ,,ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy is, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni…” /Bogdán László: A kémügy kérdőjelei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

2005. október 6.

A múlt héten a Nemzetbiztonsági Kabinet is foglalkozott a „kémüggyel”. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kijelentette: a kabinet ülésének részvevői számára kiderült, hogy az ügy lényege nem az, ami a sajtóban mostanában megjelenik. „Az ügynek olyan politikai természetű vonzatai is vannak, amelyek mindenféleképpen érdekesek és izgalmasak a nemzetbiztonsági bizottság és a parlament politikai erői számára”. Az Országgyűlés Kövér László által vezetett nemzetbiztonsági bizottsága várhatóan a jövő héten hallgatja meg a „kémügyről” összeállított jelentést. Az eredetileg erre a hétre tervezett bizottsági ülést elhalasztották, és emiatt újabb nyilatkozatháború indult meg a kormány és az ellenzék között. Juhász Ferenc közölte: kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság elnökénél, hogy váltsanak szót a testületben az ügyről, Kövér László azonban még nem válaszolt, csak lemondta az esedékes ülést. Kövér László erre reagálva azt közölte: a Fidesz továbbra is egyetért azzal, hogy az úgynevezett Szatmári-ügyet minél előbb tisztázni kell, és reméli, hogy Juhász Ferenc időben a testület rendelkezésére bocsátja az üggyel kapcsolatos nemzetbiztonsági beszámolót. /Változott, de izgalmas a kémügy lényege. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2005. október 25.

Veszélyes kór ütötte fel fejét Budapesten, a turulmadár-influenza. Annyi bizonyos, madárról emberre terjed, a médiumok máris jeleztek néhány megbetegedést. A vírusgazdák között némely SZDSZ-es politikust találunk, köztük országgyűlési képviselőjelöltet és posztján lévő kerületi tanácsost is, akik mindent elkövetnek, hogy a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkán október 22-én felállított, csaknem ötméteres szárnytávolságú turulmadaras emlékművet eltávolíttassák. Ungár Klára és Kecskés Márton, a két SZDSZ-es politikus attól fél, hogy a neonácik beállnak majd a turulmadár szárnya alá. Kecskés Márton szerint ,,ízléstelen és gyalázatos” az, hogy ,,turulmadár szobra alá akarják bevésni a második világháborúban meghaltaknak a nevét”. Újabban Demszky Gábor főpolgármestert is zavarja a turulmadár. A turulinfluenza azért is veszélyes, mert Erdély címerében is őrködik ez a madár. Félő, hogy ha a maradék Magyarországon a turulmadarak ellen bevezetik a statáriális állapotot, és lebontatják az összes turulos emlékművet meg szobrot, a címermezőkből kikapartatják, a zászlókról letépetik ezeknek a madaraknak a festett-rajzolt képét, s a történelemből, a mítoszokból és mondákból is kitakaríttatják őket, a magyarországi után Erdély turultalanítására is sor kerül. Akkor viszont jaj például a pávai pincében negyven évig rejtegetett s ma újra a zabola-pávai emlékmű csúcsán ülő madárnak, öntödébe kerül a sepsisbükszádi emlékmű turulmadara is, a lemhényivel együtt. – ,,Megújulva és Magyarországot védelmezve tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyait Árpád fejedelem törzsének madara. A hit és küldetés népünk oltalmának szimbóluma” – idézték 1992-ben Göncz Árpádot a tatabányai turulszobor újraavatásán. Ugyanő 1992. december 12-én a Magyar Rádióban elhangzott élő műsorban azt mondta: ,,…egy ország nem irthatja saját hagyományaiból ősi mítoszait”. – Egyébként a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szimbólummadara a turul. /Sylvester Lajos: Turulinfluenza, papagáj- és kergemarhakór. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

2005. november 17.

Jelentős mértékben szűkült az a kör a Nemzetbiztonsági Hivatalon belül, ahonnan titkos anyagok kikerülhettek – közölte az MTI-vel Tóth András, a magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár. Folytatódik az a vizsgálat, amelynek célja a Szatmári üggyel kapcsolatban illetéktelen kézbe került titkos anyagok, szám szerint négy irat kiszivárogtatójának azonosítása. Azzal kapcsolatban, hogy állhat-e külföldi hírszerző szolgálat tevékenysége a lehallgatási jegyzőkönyvek kijuttatása mögött, azt mondta, ez gyakorlatilag kizárható. Az államtitkár által a „kémügyről” Gyurcsány Ferencnek készített jelentés szerint a „Szatmári ügy” szervezőinek célja az volt, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva, az esetet „kémügynek” feltüntetve, kormányzati tisztségviselők „félrelépéseivel” összekapcsolva botránykeltésre, a kormány munkájának ellehetetlenítésére használják fel. /Folytatódik a vizsgálat a Szatmári-ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

2005. december 23.

Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója szerint a magyarországi politikai pártok köpönyeget forgatva játszadoznak a határon túli magyarok legszentebb érzelmeivel. Nyoma sincs már a 15 évvel ezelőtti eufóriának. Megfogalmazták – s ebben is valamennyi magyarországi párt egyetérteni látszik –, hogy „az erdélyi magyarokat ki kell szorítani a kormányzati és az államigazgatási funkciókból, mert ezek mind megbízhatatlanok” állította az újságíró. Szerinte ezt bizonyítja a „kémbotrány” is, amelybe az Erdélyből áttelepedett, és Magyarországon is erdélyi célok érdekében tevékenykedő Szatmári Tibort és feleségét mártották bele. Nem kémkedtek ők senkinek, írta Tibori. A Magyar Nemzetben augusztusban arról jelent meg írás, hogy a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal leleplezett és „kiszorított” Magyarországról egy erdélyi házaspárt. Az RMDSZ vezetői magunkra hagyták őket, „egyetlen pillanat alatt elfeledve mindazt, amit ez a két ember itt Erdélyben és Magyarországon a szövetségért tett.” A magyarországi polgári nemzetbiztonsági szerveket felügyelő politikai államtitkár, Tóth András szerint „az egész kémügy szervezőinek az volt a célja, hogy a törvénytelen módon megszerzett minősített adatokat eltorzítva politikai botrányt keltsenek, és ellehetetlenítsék a kormány munkáját”. Tibori szerint azt állították, hogy Bálint-Pataki József, HTMH-elnöki minőségében „hivatali információkat, köztük nagy valószínűséggel minősített adatokat” is ismertethetett Szatmári Ildikóval, s hogy a házaspár a HTMH-ban „illetéktelenül hozzáférhetett a rendszerben tárolt adatokhoz” is. Mindebből egyetlen szó sem igaz, tette hozzá az újságíró. Szatmáriék és Bálint-Pataki József ügyét a magyar kormánynak mielőbb tisztáznia kell, az RMDSZ-nek pedig hamut kell szórni a fejére, írta Tibori Szabó Zoltán. /Tibori Szabó Zoltán: Kettős hontalanság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2006. augusztus 2.

Petru Calian konzervatív párti képviselő szerint a magyar titkosszolgálatok helyettes vezetője a hét végén Tőkés Lászlóval találkozott, akivel az erdélyi magyarok autonómiájával kapcsolatos, Romániai-ellenes tervet készített elő. Vajda Péter, a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője az ÚMSZ-nek cáfolta az információt. „Ezt a Tőkést ki kellene toloncolni az országból őrültségei miatt, abban az értelemben, hogy autonómiát akar. Más sem hiányzik, mint egy olyan magyar állampolgár réteg, amely terrorcselekmények elkövetésébe kezd” – figyelmeztetett Calian képviselő. Majd arról beszélt, hogy a lehető legrövidebb időn belül ki kell nevezni a román titkosszolgálatok vezetőit, különben a testületek nem dolgoznak. „A magyar titkosszolgálatok jól ráéreztek a megfelelő pillanatra, mivel a nyári szabadságok ideje van, de ők a szabadság ideje alatt is dolgoznak” – mondta a konzervatív politikus. Petru Calian régebben a magyarellenességéről híres Nagy-Románia Párt tagja volt, korábban pedig egy kolozsvári napilap főszerkesztőjeként számos magyar-ellenes cikket írt. /Magyar-román kémtörténet. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2006. október 10.

Ismét petícióval fordulnak Sólyom László köztársasági elnökhöz a budapesti Kossuth téren a kormány leváltását követelő tüntetők, amelyben szót emelnek a Nemzetbiztonsági Hivatal szerintük tűrhetetlen eljárása miatt – jelentették be október 9-i sajtótájékoztatójukon a szervezők. “Tűrhetetlen, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal antidemokratikus módon fenyegeti a nemzeti érzelmű tüntetőket” – hangsúlyozta Molnár Tamás, a tüntetést koordináló Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik politikai ügyvivője. A Nemzetbiztonsági Hivatal nem fenyeget békés tüntetőket, csupán arra figyelmeztet, hogy az erőszakos cselekmények színhelyén az abban részt nem vevőket is veszély fenyegetheti – tudatta a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának közleménye. A szocialisták támadást intéztek az alkotmányos rend és az önkormányzatok ellen – így értékelte a Fidesz szóvivője az MSZP-választmányról nyilvánosságra került két beszédet; Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján egyben bocsánatkérésre szólította fel az MSZP szóvivőjét, amiért a Fidesszel hozta kapcsolatba a hangfelvételeket. /Magyar válság. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./

2007. május 26.

Az Élet és Irodalom hetilap május 25-i számában megjelent, balatonőszödi Gyurcsány-beszéddel foglalkozó tényfeltáró cikk szerint a beszéd nyilvánosságra került hangfelvételéhez nem külső lehallgatás eredményeként jutottak hozzá az anyag kiszivárogtatói, s ebből arra lehet következtetni, hogy maguk a szocialisták azok, akik mélyen őrzik az őszödi titkot. A cikkben foglaltakra válaszul Kiss Péter és Szilvásy György közleményt adott ki, míg az MTI által megkeresett több érintett nem kívánt reagálni az írásra. A Nemzetbiztonsági Hivatal által az ügyben lefolytatott vizsgálat eredményei alapján a cikk szerzője arra a következtetésre jut, hogy a tavaly május 26-án elhangzott miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatásához Gyurcsány Ferenc belső, szocialista párti ellenzékének volt köze. A vizsgálatot a miniszterelnök határozott kérésére nem folytatják tovább. /A szocialisták mélyen őrzik az őszödi titkot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

2008. február 8.

Egy orosz lap brüsszeli tudósítójának több diplomata is elismerte, nincs rendben, hogy a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal élére Laborc Sándort nevezték ki, ő ugyanis a KGB-akadémián tanult. A Fidesz és a kereszténydemokraták keményen bírálták Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, amiért Laborc Sándort szemelte ki a nemzetbiztonság élére. /Laborc a NATO mumusa? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2008. július 25.

Néhány hónappal ezelőtt Ján Slota, a szlovákiai politikai paletta magyargyűlöletéről hírhedtté vált meghatározó figurája azt találta ki, hogy a szlovák nemzeti öntudatot erősítendő, kettős kereszteket állíttat Szlovákia-szerte, hogy elriassza az ország felett köröző „hülye magyar turulokat”. A honfoglaló magyarok által totemállatként tisztelt madár, a turul ellen a magyar közélet egyes szereplői is elszánt ideológiai harcot hirdetnek. A két világháború között valóban létezett egy ifjúsági mozgalom, amely magát a turulról nevezte el, és amely a szélsőjobb eszméket képviselte, ez azonban igencsak marginális irányzat volt. A turulmadár nem vált önkényuralmi szimbólummá, azt jelzi, hogy jelenleg a Magyar Honvédség és a Nemzetbiztonsági Hivatal emblémáján is látható. A mai vita tárgyát képező budai szobornak egyetlen „bűne” van: hogy a jogszabályokkal ellentétesen állították fel. Ilyenkor mindig felbukkannak azok is, akik abból próbálnak tőkét kovácsolni, hogy meg akarnak menteni a náciveszélytől. A cikkírónak liberálisként a jobb-, a bal- és a balliberális oldal rögeszméi és pótcselekvései egyaránt ellenszenvesek. Elmond egy nagyváradi városi legendát: a Rulikowski köztemetőben a román katonai emlékműre állítólag a magyar honvédek obeliszkjéről szerelték át a turulszobrot, és egyszerűen „átminősítették” sassá. Ennek alapján a budai szobrot a fehérfejű szirtisas bronzmásának kellene tekinteni. Gyönyörű, nemes madár, és az Egyesült Államok címerállata. Ideológiailag nehezen megalapozható mind a lenácizása, mind a lebolsizása. /Balogh Levente: Turulcsata. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2008. szeptember 30.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese megtette a feljelentést a Legfőbb Ügyészségen Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ellen az adatgyűjtési ügyben, hivatali visszaélés és „hivatalos személy által, közmegbízatás felhasználásával elkövetett személyes adattal visszaélés” miatt, mert Szilvásy György törvényes felhatalmazás, illetve az érintett személyek, Kövér László és Demeter Ervin hozzájárulása nélkül kezelte a Nemzetbiztonsági Hivataltól származó titkos információgyűjtéssel beszerzett, lehallgatott telefonbeszélgetéseket. Szerinte a kormány politikai célokra használta fel a titkosszolgálatokat; minden törvényes indok nélkül hallgattak le ellenzéki országgyűlési képviselőket, a beszélgetéseket pedig törvényellenesen, politikai vádak igazolására használták fel. /A Fidesz feljelentette Szilvásy Györgyöt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2009. május 27.

Az UD Zrt. megfigyelési botránya ügyében máig nem sikerült semmi törvénysértőt feltárni Magyarországon. Gyanúsítottként beidézték, és még a héten kihallgatják Szilvásy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészségen. A volt titokminiszter jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója. Az UD Zrt. cég még tavaly szeptemberben tett feljelentést, miután a sajtónak kiszivárogtattak egy lehallgatott telefonbeszélgetést egy UD Zrt-s vezető és Csányi Sándor OTP-vezér között. Az ominózus beszélgetés során Dávid Ibolya MDF-enökre vonatkozó terhelő adatok gyűjtéséről esett szó. A pártvezető ezt a hírt használta fel riválisa, Almásy Kornél visszaléptetésére a pártelnöki versenytől. Az UD Zrt. körüli botrány tavaly ősszel tört ki, miután a cég Szilvásy titokminiszter szerint megtámadta a kormányzati gerinchálózat informatikai rendszereit, ezért a vagyonvédelmi céget az ellenzékhez kötődő árnyék-titkosszolgálatként próbálták láttatni. Azonban a gyanú nem igazolódott be, az ügynek máig nincs gyanúsítottja. Ugyanakkor kérdések merültek fel az NBH eljárásával kapcsolatban, ugyanis nem volt jogalap a cég megfigyelésére és lehallgatására. /Büntetőeljárás Szilvásy György ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

2009. június 18.

Tavaly szeptemberben Magyarországon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy vagyonvédelmi cég után nyomozott, amely „saját titkos hálózatot hozott létre” és törvénytelen eszközökkel államtitoknak minősülő információkhoz is hozzájutott. – Az ügyben Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere viszi a prímet. Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori titokminisztere bejelentette, hogy az ügyben hivatali hatalommal való visszaélés miatt az ügyészséghez fordulnak. Kifogásolta, hogy Szilvásy György azzal vádolt egy vállalkozót, hogy politikusok és a Fidesz megbízásából adatokat gyűjtött. /Lokodi Imre: Magyar adatgyűjtés: körkörös feljelentések. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2009. december 23.

Házon belül rögzítették Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hírhedt balatonőszödi beszédét; azonban a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el a sajtóhoz, számolt be az MTV december 22-i esti Híradója. Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A kormányszóvivő nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja elmondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e pártpolitikai manipulációra a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP-frakcióülésen készült. /”Házon belüli” az őszödi beszéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998