udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzeti Egyseg Ideiglenes Tanacsa /CPUN/

1990. február 1.

Két külön szervezeti egységre vált szét a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. Létrehozták a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsát és a Nemzeti Megmentési Frontot. Az utóbbi önálló politikai csoportosulássá alakul és indul a választáson. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1990. február 13.

Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága 13-án megbeszélést tartott, napirendre került a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa megalakulása. Az RMDSZ harmadik küldöttgyűlését febr. 24-25-én tartják, Sepsiszentgyörgyön. /Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának közleményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 28.

Febr. 28-án bukaresti székházában ülést tartott az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnöksége. Király Károly, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsának alelnöke tájékoztatást tartott a politikai helyzetről, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos tárgyalásokról. Sütő András kérte, hogy egészségi állapota miatt helyette mást nevezzenek ki a parlamenti csoportba. Kérésének eleget téve helyette Lőrincz Lászlót, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa Kisebbségi Bizottságának alelnökét nevezték ki. Szerkesztőbizottságot neveztek ki a nemzeti kisebbség sérelmeit, jogfosztását bemutató Fehér könyv összeállítására. Létrehozták az RMDSZ Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, felkért tagjai: Cs. Gyímesi Éve, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András és Totó Tibor. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1990. március 17.

Márc. 17-én folytatódtak Marosvásárhelyen a magyarellenes megmozdulások: tüntettek a magyarok ellen. A Vatra Romaneasca hívei márc. 16-án Marosvásárhelyen zavargásokat kezdeményeztek, több embert bántalmaztak, a magyar tévéoperatőröket és a Népújság két munkatársát megverték, alig sikerült őket megmentetni. Márc. 17-én behatoltak a református egyház felsővárosi hivatalába és bántalmazták az ott tartózkodókat, egyházi javakat tettek tönkre. Az események hátterében a Vatra Romaneasca áll. Az RMDSZ többszöri sürgetése ellenére a rendőrség nem avatkozott be, sőt az RMDSZ képviselőit kiutasították a rendőrsétől. Az RMDSZ Maros megyei szervezete követeli a nemzeti kisebbség létbiztonságának és intézményei biztonságának szavatolását. A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának címzett felhívást az RMDSZ nevében Sütő András, az RMDSZ megyei elnöke írta alá. /Sütő András: A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1990. március 17.

Az RMDSZ Elnöksége márc. 17-i nyilatkozatában a magyarellenes provokációk ellen tiltakozott, amelyek Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen történtek. Marosvásárhelyen Tőkés László, Smaranda Enache ellen tüntettek, a felvonulók magyar vért követeltek, s kötelet Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak. A Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa nem reagált az RMDSZ helyzetjelentéseire. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

1990. március 21.

Az RMDSZ és a MADISZ Kovászna megyei szervezetei nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz. A Vatra Romaneasca tevékenysége kimeríti az elvakult fasiszta népgyűlölet fogalmát. Magas rangú katonatisztek egyértelműen a soviniszta uszítás oldalára álltak, a televízió és a román lapok a magyarság ellen uszítanak. "A romániai magyarsággal együtt a román demokrácia is életveszélyben van." A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alkossa meg a nemzetiségek létét garantáló jogszabályokat. /Tisztelt elnök úr! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

1990. március 22.

Jakab Antal gyulafehérvári római katolikus püspök a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához intézett, márc. 22-i nyílt levelében tiltakozott a marosvásárhelyi események során a magyar nemzetiséget ért sérelmek ellen. Kérte az ügy kivizsgálását és a pogromban résztvevők felelősségre vonását. /A római katolikus főpásztor levele a NEIT-hez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

1990. április 1.

A Független Magyar Párt /FMP/ márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartotta II. országos értekezletét, ahol megválasztották a párt ideiglenes vezetőségét: Lőrincz Pál elnök, alelnökök: Dudás László, Kocsis Sándor, Molnár Kovács István, Böszörményi Albert és Székely Erzsébet. Az FMP felkérte Lányi Szabolcsot az elnöki funkcióra és arra, hogy képviselje a pártot a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában. Lányi Szabolcs az ajánlatot feltételekhez kötötte, majd bejelentette a Magyar Demokrata Párt megalakulását, ezzel kizárta magát az FMP-ből. - Az FMP az RMDSZ kollektív tagjaként harcol a romániai magyarság egységének megőrzéséért. /A Független Magyar Párt közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ A Magyar Demokrata Párt megalakulásáról, tevékenységéről nem közölt hírt a lap.

1990. április 22.

Ápr. 21-22-én tartották /23-án hajnalban ért véget/ az RMDSZ I. kongresszusa Nagyváradon, 350 küldött részvételével, 120 újságíró jelenlétében.. Az elnökségen ült többek között Király Károly, a Nemzeti Egységfront alelnöke, Tőké László püspök és Domokos Géza, az EMDSZ Ideiglemes Intézőbizottságának elnöke. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta, majd Tőkés László püspök. Végül Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. A 15 tagú elnökség tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Béres András, Bodó Béla, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Formanek Ferenc, Erőss Péter, Markó Béla, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt, Verestóy Attila és Zonda Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A következő lapszámok sorra hozták az elhangzott fontosabb beszédeket. Az RMDSZ kongresszusának határozata felhívással fordult a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsához, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. Az RMDSZ elítéli a Vatra Romaneasca magatartását és akcióit. Az RMDSZ osztja a keresztény világnézet és erkölcs elveit, igényt tart a magyar iskolahálózatra az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ részt vesz a májusban tartandó parlamenti választásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1990. április 24.

Bukaresten nagy tömegek tüntettek ápr. 22-e óta. Ápr. 24-én a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Bizottsága ülésén csavargóknak titulálták a tüntetőket és ezen a napon a rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre. Ez volt az első eset december óta, hogy a hatalom erőszakhoz folyamodik, mondták a tüntetők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

1990. május 9.

A közelmúlt eseményeire gondolva mondta dr. Buchwald Péter /Kolozsvár/, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának városi alelnöke: "Nem az valósult meg, a miért sokan az életüket áldozták, s amiért én is az első szóra otthagytam kutatómunkámat, hogy azt tegyem, amit tenni kell." A bűnösök felelősségre vonását egyre késleltetik. Fellobbant "a diktatúra alatt szándékosan szított gyűlölet a magyarság ellen..." "A romániai magyarságnak hosszú küzdelemre kell felkészülnie, bármilyen párt kerül is hatalomra." /Bálint Tibor: Beszélgetsé dr. Buchwald Péterrel, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa városi alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1990. augusztus 4.

A Romániai Magyar Szó egymás mellett közölte a Minzatu-jelentést /a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa kivizsgáló bizottságának jelentését/ és a Helsinki Watch jelentését a márciusi marosvásárhelyi eseményekről. Minzatué elfogult, 1918-ig megy vissza, részletezi, hogy 1989 végén a székely megyékben meggyilkoltak román állampolgárokat, nem említette, hogy milicistákról volt szó és akkor románlakta vidéken is voltak hasonló cselekmények, meggyalázták Avram Iancu szobrát /ismeretes, hogy részeg fiatalok megpróbáltak felmászni a szoborra/, olvasható, de nem szól magyar szobrok meggyalázásáról, összetöréséről, stb. Minzatu azt állította, hogy 1990. márc. 16-án Marosvásárhelyen eltávolították egy gyógyszertár a román nyelvű feliratát. Ez nem igaz, valójában a román mellé magyarul is kiírták, hogy gyógyszertár. Sok valótlanság van a Minzatu jelentésben, nem is lehet mindet felsorolni. Román tüntetők feldúlták az RMDSZ székházát. A Helsinki Watché tárgyilagosabb, jelezte azt is, hogy csak cigányokat ítéltek el. A Helsinki Watch jelentése szerint románok támadtak az RMDSZ-székházba menekült magyarokra, megverték az ottrekedt magyarokat, a rendőrség mindezt tétlenül tűrte. A jelentés felvételekkel igazolta, hogy a környező falvakból botokkal felfegyverzett románok érkeztek a városba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., 3., 4./

1990. október 9.

Kincses Előd visszautasította Ion Minzatunak a Viitorul Romanesc hetilap szept. 5-i számában közölt kijelentését, miszerint Kincses Előd a felbujtók közé tartozik. Ez az állítás még a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentésben /Minzatu-jelentés/ sem szerepel. Amikor Tőkés László hazaérkezett amerikai útjáról, Minzatu a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának márc. 21-i ülésén elismerő szavakkal méltatta Tőkés László szereplését, majd felajánlotta az RMDSZ-nek a pártjával /Minzatu a Republikánus Párt elnöke volt/ való választási szövetséget. A választási szövetség nem jött létre, pár nap múlva Minzatu a tévében éles kirohanást intézett Tőkés László ellen, majd a Román Nemzeti Egység Pártjával /PUNRT/, a Vatra Romaneasca nevű szervezet politikai változatával lépett szövetségre. /Kincses Előd: Tisztelt Ion Minzatu úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1991. március 8.

Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2002. július 11.

A Hargita Megyei Önkormányzat alapköveit még az 1989. december 28-án megválasztott rendszerváltó közigazgatási hatósága, a Nemzeti Megmentési Frontnak megyei tanácsa illetve az ezt követő Nemzeti Egység Ideiglenes Megyei Testülete rakta le. Az önkormányzat megyei testületének fennállása és tizedik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülésen az elismerés hangján emlékeztek meg az önkormányzat évtizedes eredményeiről, a megválasztott képviselők munkájáról. Az első rendszerváltó közigazgatási testületnek nem volt könnyű: megkezdeni az önálló szervezési, gazdasági, szociális és urbanisztikai módszerek alkalmazását, valamint a fejlett nyugati országok közigazgatási tapasztalatainak gyakorlati megismerése. Emlékezetes marad 1990 februárja, amikor a hideg időben a megyeháza előtt több ezren álltak sorban órákig, hogy aláírhassák a magyar nyelvű oktatás és az egyetem létrehozását igénylő országos szintű 500 ezres névjegyzéket. Az első megválasztott közigazgatási testület munkatársai, Pataki Imre, Lászlófy Pál, Csutak István, Somay Péter és mások útkeresői voltak az első demokratikus és reformálódó megyei közigazgatásnak. Pataki Imre szívügyének tekintette a szociális beruházások előkészítését és azok megvalósítási feltételeinek biztosítását. Pataki Imre például egy beruházási elemzés szünetében telefonált Bukarestből, és a megyei szakigazgatóság dolgozói hajnalra elkészítették az előre nem jelzett és soron kívül kért bizonylatokat, amelyeket Pataki elnök az érkező gyorsvonatról leszállva és átülve a bukarestire, reggel elsőként tette le a dossziét a pénzt jóváhagyók asztalára. Ekkor hangzott el az a megjegyzés, hogy a hargitaiak nem is olyan rossz emberek, ahogy a "Harkov" jelentében leírták. Kolumbán Gábor elnök idején a megyei tanács megalapozta a fejlesztő elvű önkormányzatiságot. A mai önkormányzat Zsombori Vilmos elnökletével a közigazgatási reformok felgyorsításán dogozik, az Európai Unió normáinak megfelelően. /Dr. Balázs Sándor Csíkszereda: Rendszerváltó és fejlesztő közigazgatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11., Postafiók rovat./

2003. november 4.

Vekov Károly Kolozs megyei képviselő a megosztás-meghátrálás politikáját 1997-től számítja, Jakabffy Attila szerint viszont 1990-ben. Jakabffy szemtanúként állította, hogy a meghátrálás, cserbenhagyás politikája, a megosztottság már a marosvásárhelyi fekete márciust követő napon, vagyis 1990. márc. 21-én elkezdődött. Akkor a pogromkísérlet két napját, március 19-ét és 20-át Budapesten töltő Markó Béla, továbbá valamint Borbély László és Béres András Kincses Elődnek, a Maros megyei Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alelnökének kifejezett tiltakozása ellenére leült tárgyalni a Vatra Romaneasca vezetőségével. Kincses azzal érvelt, hogy nem szabad összemosni az agresszort és az áldozatot. Ragaszkodott ahhoz, hogy valamennyi román párttal kell tárgyalni, nem csak a Vatrával. Markóék azonban Verestóy Attilára hallgattak, aki már akkor a román központi hatalmat képviselte, és Kincsest eltávolítva leültek tárgyalni - írta Jakabffy. Ezzel kialakították magukról a toleráns, a román hatalommal mindenáron egyezkedő politikus képét - későbbi karrierjüket így alapozták meg. A cserbenhagyott Kincses Elődnek el kellett menekülnie az országból, csak közel hat év után, a gyilkosságra való felbujtás vádjának visszavonását követően térhetett haza. A "tárgyalók" pedig kisajátították a romániai magyar érdekképviselet vezetését. /Jakabffy Attila, Marosvásárhely: Mikor kezdődött az osztódás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2005. március 4.

Az elmúlt években voltak Csíkban (is) a kisebb-nagyobb határtologatások. Kezdődött a földtörvényekkel, a közbirtokosságok kapcsán a közösségek is bekapcsolódtak, sor került a falvak szétválására. Ezeket a magyar–magyar ügyeket felvállalta az RMDSZ is. Vajon emlékszik ma már valaki arra, hogy 1990-ben Gyimesbükkön több mint ezer tagja volt az RMDSZ-nek, s a község lakosságának zöme biztosnak vette, hogy a közösség visszatér Hargita megyéhez. Gyimesbükk visszakerülése Csíkhoz, Hargita megyéhez. A visszakerüléshez aláírások gyűltek, mintegy 1500 személy látta el kézjegyével a listát. A gyimesbükki aláírásokat felküldték Bukarestbe. Mindez még az 1990 májusi választások előtt történt. Akkor a Nemzeti Egység Tanácsa élén Iliescu állt, egyik helyettese Király Károly volt. Deáky András bevitte Király Károlyhoz a dokumentációt a parlamentbe, és ígéretet kapott, hogy hamarosan meglesz a megyék rendezése, s Gyimesbükköt nem feledik el. Nem így történt. Elfeledték. Gyimesbükköt ugyanis 1950-ben Bákó megyéhez csatolták, ennek megszüntetéséért, Hargita megyéhez való visszatérésért küzdöttek a település lakói. 1950-ben Nagy Szilveszter volt Gyimesbükk polgármestere. A most 85 éves Nagy Szilveszter, elmesélte a lap munkatársának, Szondy Zoltának, mi is történt akkor: Bákóból jöttek hozzá, hogy át kell csatolni a községet. Akkoriban 75 százalék volt a magyarság aránya, Nagy Szilveszter kijelentette, legyen népszavazás a kérdésről. Ezt nem fogadták el. Becsületére váljék Nagy Szilveszternek, hogy nem írt alá semmit, sőt figyelmeztetett Csíkban egy gyűlésen, hogy mi készül. Végül a gyimesbükki alelnök, Görbe Miklós, aki román ember volt, ellopta a bélyegzőt, s leírta, hogy a gyimesbükki nép oda akar tartozni. Ennek alapján a községet leválasztották Csíktól. – A mai adatok szerint Gyimesbükk 52 százaléka magyar. Deáky András adatai szerint 700 iskolaköteles gyerekből alig 250 jár magyar iskolába, nem minden magyar szülő kockáztatja meg az anyanyelvű oktatást. /Szondy Zoltán: Ezeréves határ, ötvenéves határ... = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

2005. szeptember 16.

Megkezdődött az oktatás Déva önálló magyar iskolájában, azonban a Téglás Gábor Iskola félkész állapotban nyitotta meg kapuit. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a széleskörű összefogással szembekerülő sajtót okolta a jelentős késésért. Takács emlékeztetett, 1990-ben Varga Károly mint dévai RMDSZ-elnök és ő, mint a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa RMDSZ-es képviselője és alelnöke létrehozták az önálló magyar iskolát. Az iskola egy évig működött is jogi személyként, Széll Zoltán volt az igazgatója, míg a PUNR be nem került a parlamentbe. /Chirmiciu András: Ígéretek nyomán haladva, avagy hol a hiányzó láncszem. Beszélgetés Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

2006. június 28.

Az 1990. évi bukaresti bányászinvázió eseményeit újravizsgálják, de az 1990-es marosvásárhelyi fekete március okainak tisztázása szóba sem kerül. A Pro Europa Liga felvette a kérdést, de semmiféle hivatalos reagálás nem történt. Sajnálatosan szaporodik azoknak a pártoknak a száma, amelyek a kisebbségi kérdést többségi nacionalizmussal meglovagolva kovácsolnak politikai tőkét maguknak. Boda József egyetemi tanár, politológus, aki tagja volt annak a bizottságnak, amely az ideiglenes parlament (CPUN) részéről kiszállt Marosvásárhelyre kivizsgálni az eseményeket, elmondta emlékeit. Boda József az 1989-es fordulat utáni első hónapokban Király Károly munkatársa volt, aki akkor a CPUN alelnöke volt és egyben a Nemzeti Kisebbségi Jogok Bizottságának elnöke, ennek a bizottságnak az alelnöke pedig – emlékezete szerint – Verestóy Attila volt. A bizottság eléggé népessé alakult, együtt dolgozott például Varujan Vosganiannal és még sok más kisebbségi személyiséggel, lévén, hogy nagyhirtelen többen is kinyilvánították kisebbségi mivoltukat. Boda akkor csodálkozott, mert olyan nemzeti kisebbségek is jelentkeztek, amelyekről ő eddig nem tudott. Marosvásárhelyről egyre-másra érkeztek rémhírek, de egyiknek-másiknak volt valóságalapja is, ezért időben jobban oda kellett volna figyelni. Boda szerint nem lehet analógiát találni arra, hogy más kisebbségi megmozdulásokkal összevessék. Boda szerint az RMDSZ érdeme, hogy megindult a kisebbségi kérdés békés, párbeszéden alapuló rendezése. Kezdődött mindez abban a tárgyalóhelyiségben, ahol többek között egymással szemben ültek az RMDSZ és a Vatra Romaneasca egyesület képviselői. A szóban forgó bizottságban Boda Verestóy Attilával, Gelu Voican Voiculescuval, N.S. Dumitruval és másokkal együtt volt 1990. március 20-án Marosvásárhelyen. A tárgyalóterem egyik felén ültek a magyarok képviselői, az RMDSZ-vezetők, velük szemben a Vatra. A magyar szóvivő Frunda György volt, de Borbély László is jelentős szerepet vállalt. Frunda logikus érveket sorakoztatott fel, és megoldásokat javasolt. A Vatra nevében egy Pop nevezetű törvénybíró beszélt, aki képtelen volt a másik felet is figyelembe venni. Az RMDSZ magatartása mégis olyan meggyőző volt, hogy Gelu Voican Voiculescu és N. S. Dumitru egymás után verték vissza a Vatra vádjait. Annak idején Ion Iliescu javasolta, Boda kérdezze meg az RMDSZ-től, igényt tart-e rá, mert ki lehet eszközölni kisebbségügyi tárcát a kormányban. Emlékezete szerint Szőcs Géza válasza az volt, hogy nem kérnek belőle. Boda a jelenről kifejtette, az RMDSZ politikusai – Markó Béla és kollégái – kiváló professzionisták, akik sok esetben meghatározó tényezők a kormányzás adott területein. Amennyiben a romániai magyarság felaprózódik, elveszhet minden eddigi eredmény. Az a tény, hogy a Demokrata Párt Tabarát bízta meg a kisebbségi törvény eláztatásával, olyan gesztus volt az RMDSZ ellen, amely miatt az RMDSZ-nek tiltakoznia kellett volna. /Béres Katalin: Emlékek, az együttélés hajóján. Beszélgetés Boda József politológussal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998