udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 178 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-178
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzeti Kisebbsegek Tanacsa /CMN/ (Bukarest)

1993. március 26.

Márc. 24-én kormányhatározat született arról, hogy megalakítják a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát. Előzetesen nem konzultáltak erről az RMDSZ-szel, sem összetételére, sem hatáskörére vonatkozóan. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

1993. március 30.

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára márc. 30-i sajtóértekezletén ismertette a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa létrehozását, melynek feladata a kisebbségek alkotmányos jogainak védelme, a törvénykezés és a nemzetközi normák betartásának felügyelete. A tanácsban a kisebbségek képviselői is helyet kapnak. A prefektuscserével kapcsolatban Hrebenciuc kijelentette, hogy az RMDSZ vezetői az erről szóló megbeszélés helyett inkább Budapestre utaztak. /Cseke Gábor: Román kormánytájékoztató. = Magyar Nemzet, márc. 31./

1993. április 14.

Ápr. 14-én megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott Nemzeti Kisebbségi Tanács, élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak, a kisebbségi parlamenti képviselők szintén részt vesznek jövendő munkájában. A tanács a kormány kisebbségi stratégiáját és a kisebbségi törvényt fogja kidolgozni, a törvények kisebbségi vonatkozásait vizsgálja. A megjelentek túlnyomó része kifogásolta, hogy nem tanácskoztak előzetesen a kisebbségek képviselőivel, elhangzott az is, hogy ez csak propagandaszerv. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a kisebbségek megkérdezése nélküli ügyintézés lehetetlenné tesz minden ügyintézést. Tokay György RMDSZ-képviselő szerint a tanács megalakításában rejlő lehetőségeket akkor lehet kiaknázni, ha operatív munka folyik és nem klubtevékenység. Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy a tanácsnak döntési joga van azáltal, hogy törvénytervezeteket felülbírálhat. /Cseke Gábor: Elvágták a szalagot? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1993. április 21.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 21-én Kolozsváron megvitatta a kormány Nemzeti Kisebbségek Tanácsát létrehozó határozatát. A határozat értelmében ebben egyenrangú félként vennének részt a kisebbségek képviselői és a kormánytisztviselők, nem önálló döntéshozó szerv, ezt az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, egyelőre nem jelöli ki képviselőit a Tanácsba, de kész a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásban részt venni. /Az RMDSZ nem jelölt képviselőket az NK-ba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1993. április 22.

Az RMDSZ ápr. 22-i bukaresti sajtótájékoztatóján a román közvélemény pontos tájékoztatása érdekében közleményben ismertették az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti megbeszéléseinek a lényegét. Az RMDSZ ezt a látogatást természetesnek tekinti. Kónya Hamar Sándor képviselő elmondta, hogy szavait félreértették, mert valakiknek nem érdekük, hogy a magyar-román megbékélés tető alá kerüljön. - Megerősítették, hogy az RMDSZ egyelőre nem nevez ki képviselőket a Kisebbségi Tanácsba. A tanács létrehozása csak a kezdet, meg kell hallgatni a kisebbségek legitim képviselőinek a véleményét is. /Cseke Gábor: Budapesttől a költségvetésig és tovább.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./

1993. május 1.

Ápr. 28-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, megjelent Nicolae Vacaroiu miniszterelnök is. Az RMDSZ képviselői több javaslatot tettek a tanács hatáskörére vonatkozóan. Viorel Hrebenicuc elfogadta a javaslatokat, és azokat felterjeszti a következő kormányülésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

1993. június 2.

AZ EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel jún. 2-án érkezett Romániába, az első napon fogadta Melescanu külügyminiszter, jún. 3-án Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, mint a kisebbségi tanács elnöke. Jelen volt Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke is, aki leszögezte, hogy az RMDSZ csak akkor vesz részt ebben a tanácsban, ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. /Magyar Hírlap, jún. 4./

1993. június 3.

Az RMDSZ jún. 3-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy kijelölte képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba: Borbély László, Varga Attila képviselők és Bakk Miklós /Temesvár/. /Új Magyarország, jún. 4./

1993. június 12.

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jún. 9-i ülésén külön napirendi pontként tárgyalták az RMDSZ által benyújtott javaslatcsomagot, melyben sürgős megoldásra váró kérdések szerepeltek. Ezeket a javaslatokat szakbizottságok fogják megtárgyalni. /NKT-ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./

1993. június 20.

Az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén /jún.19-20./. Az előző napon, jún. 18-ám ülésezett az Egyeztető Kerekasztal. Az SZKT ülésén elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok, valamint az alapszabályt kidolgozó szövegszerkesztő bizottság, Takács Csaba beszámolt arról, hogy a készül kisebbségi dokumentum, a romániai magyarság Fehér könyve, a politikai főosztály a kisebbségi törvénytervezeten dolgozik, elkészült a szövetség információs rendszerének tervezete. AZ SZKT határozatában jóváhagyta az RMDSZ részvételét a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában, azzal, hogy ha aug. 31-ig az RMDSZ által benyújtott javaslatok nem oldódnak meg, továbbá a nemzetiségi törvénytervezet addig nem kerül a kormány elé, akkor az RMDSZ visszavonja képviselőit a tanácsból. Az SZKT egyhangúlag elfogadta a Borbély László javasolta állásfoglalást, amely kimondja, Cseresznyés Pál elítélése bizonyítja: a politikai bosszú jogi keretek között lehetséges Romániában, ugyanakkor, amikor a Ceausescu-diktatúra bűnös kiszolgálóit sorozatosan felmentik. Az RMDSZ követeli az igazságtalanul elítélt magyarok szabadon bocsátását. Az SZKT zárt ülésen tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó, SZKT-hoz intézett levelét. Az SZKT Markó Béla elnököt bízta meg álláspont-egyeztető találkozó megszervezésével Tőkés László és a parlamenti csoport között. Tőkés László egyéb programjai miatt nem tudott megjelenni az SZKT munkáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Csiha Tamás, az SZKT elnöke elégedetten állapította meg, hogy eredményes volt az SZKT ülése. Két új platform jelentkezett, a Gaudeamus és a Szociáldemokrata-újbaloldal platform. Kónya-Hamar Sándor javaslatot tett az ENSZ mellett működő Képviselet Nélküli Népek Szervezetébe való belépésről. Madaras Lázár új parlamenti többségi csoport létrehozását kezdeményezte, ezt az SZKT elvetette. /Mózes Edith: Negyedszerre sikerült. Az SZKT tud dolgozni, ha akar. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./ Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi határozatai meglepték, nincs tudomása ilyen elvárásokról, ilyen gondokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./

1993. július 6.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 6-án ülésezett Kolozsvárott. A Tulipán Kft. gazdasági hatékonysága szükséges, állapították meg. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tervezett közlönye számára a Politikai Főosztály az RMDSZ-t ismertető és a jogorvoslást igénylő kérdéseket bemutató anyagot állít össze. /Tulipántól a csíkszéki fórumig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1993. július 14.

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa júl. 14-i ülésén olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő oktatási törvényhez, amely lehetővé tenné magyar egyetem létrehozását. /Új Magyarország, júl. 15./

1993. július 15.

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa júl. 14-i ülésén olyan módosított javaslatot fogadott el a készülő oktatási törvényhez, amely lehetővé tenné a magyar nyelvű egyetem létrehozását. A javaslatot a kormány képviselője is felvállalta, a sorsát azonban a parlamenti szavazás fogja meghatározni. A javaslatot az RMDSZ és más kisebbségi szervezetek együtt terjesztették be. /Lehetőség magyar egyetemre. = Új Magyarország, júl. 15./

1993. július 18.

Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. július 20.

Júl. 18-án Bukarestbe érkezett Alexander Lange olasz képviselő vezetésével az Európa Parlamentnek az Albániával, Bulgáriával és Romániával kapcsolatot tartó küldöttsége. Júl. 19-én a szenátus és a képviselőház elnökével találkoztak. Júl. 20-án pedig találkozni fognak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács elnökével, majd Iliescu államfővel és Vacaroiu kormányfővel. A küldöttség jelentése befolyásolhatja Románia ET-felvételét. /Gyarmath János, Bukarest: Bukarestbe várják az olasz államfőt. = Magyar Nemzet, júl. 20./

1993. július 20.

Az amerikai kezdeményezésű Project on Ethnic Relations /PER/ negyedik tanácskozását tartotta júl. 15-17-én a tengerparti Neptunon. A tanácskozáson részt vevő RMDSZ-képviselők /Borbély László, Frunda György, Tokay György/ találkoztak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács vezetőjével. A Babes-Bolyai Egyetemen 300 helyet hagynak a magyar nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek. Visszavonják azt a rendeletet, ígérte Hrebenciuc, hogy az elemiben a történelmet és földrajzot román nyelven kell tanulni, továbbá azt, hogy tíz román jelentkező esetén kötelező román osztályt nyitni. Ezentúl ez lehetőség lesz és ezt kiterjesztik a kisebbségi tanulók számára is. Itt tudták meg, hogy a román kormány kész megvizsgálni a Romániai Német Demokrata Fórum által kidolgozott kisebbség- és nyelvtörvénytervezetet. /Magyar Hírlap, júl. 20./ A Neptunon tartott tanácskozásról beszámoló The New York Times azt állította, hogy magyar oldalon is létezik szélsőséges elem: az RMDSZ, amely nem csinál titkot abból a vágyból, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Frunda György szenátor szerint a szélsőségesek minimális célja az autonómia, ő viszont boldogan megelégedne a kulturális autonómiával. Borbély László azt mondta: "Hiszem, hogy Hrebenciuc jóhiszeműen cselekszik." Hrebenciuc kijelentette: biztos benne, hogy Iliescu elnök jóvá fogja hagyni az egyezményt. /David Binder: Romanians and Hungarians Building a Bit of Trust. = New York Times, júl. 20./ Másnap az újság az RMDSZ követelésére helyesbített, szerkesztési hibának /editing error/ nevezve azt az állítást, hogy az RMDSZ szeretné Erdély visszacsatolását. /The New York Times, júl. 21./ Az amerikai lap cikkének magyar fordítását közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4., Temesvári Új Szó (Temesvár), aug. 5./

1993. július 29.

Kodolányi Gyula címzetes államtitkár Illyefalván tartott előadást, majd Bukarestben júl. 29-én találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa elnökével. Elsősorban az európai integrációs folyamatokról, Romániának az Európa Tanácsba való felvételéről volt szó. Kodolányi Gyula román partnerének kijelentette: ha Magyarország megnyugtatónak tartja a hátralévő másfél hónapban felmutatott eredményeket, akkor konstruktív módon foglalkozik majd az üggyel. /Hrebenciuc- Kodolányi találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1993. július 30.

A Neptunfürdőn lezajlott találkozás nem volt titkos, az RMDSZ-képviselők magánszemélyként jelentek meg, mondta Markó Béla RMDSZ-elnök az MTI tudósítójának, de nem volt mandátumuk az RMDSZ-től. Az ott elért egyetértés nem mindenben elfogadható az RMDSZ számára. A tanácskozást a román propaganda országszerte arra használta fel, hogy azt előrelépésnek tüntesse fel a romániai magyarság helyzetének rendezésében. Ilyen ígéretek már máskor is elhangzottak. Nem ilyen tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. A megjelent RMDSZ-politikusokat azért illetheti bírálat, mert a felkínált félmegoldások nem fogadhatók el az RMDSZ számára. Az RMDSZ nem asszisztálhat egy ilyen halogató kirakatpolitikához. /A neptunfürdői találkozás utórezgései. = Új Magyarország, júl. 31./ Titkos tárgyalásnak nem nevezhető, hiszen a résztvevők rögtön utána nyilatkoztak a sajtónak, tájékoztatták őt és az ügyvezető elnökséget is, mondta Markó Béla. "A neptunfürdői ígéretek azonban már többször is szerepeltek az egyelőre szintén kirakatintézménynek bizonyuló Kisebbségi Tanács napirendjén, sőt az Európa Tanács jelentéseiben is" - állapította meg Markó Béla. Véleménye szerint "nem ilyen jellegű tanácskozásokon kell ezeket a kérdéseket megoldani. Erre megvannak a megfelelő politikai keretek. Az RMDSZ világosan megfogalmazta céljait a januári brassói kongresszuson és félmegoldásokkal nem fog megelégedni még akkor sem, ha tudjuk, hogy hosszú folyamatról van szó. " /Markó Béla a neptunfürdői találkozóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1993. augusztus 5.

A Neptunfürdőn rendezett megbeszélésen részt vett és ezért Tőkés László által elítélt, Markó Béla által elmarasztalt három RMDSZ-politikus /Frunda György, Tokay György és Borbély László/ közös nyilatkozatban utasította vissza, hogy titkos megbeszélésen vettek volna részt. A PER /Project on Ethnic Relations/ négy alkalommal magánjellegű megbeszéléseket szervezett. A megbeszélések nem voltak titkosak, a megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki, ezenkívül beszámoltak az RMDSZ vezetőségének. A megbeszélésekre a PER hívta meg őket, ahol felleltározták a kisebbségeket érintő kérdéseket. Pozitív eredménynek tekintik, hogy a megjelentek elismerték a kisebbségi probléma létezését, továbbá azt, hogy a megbeszélések alapján a Kisebbségi Tanács elérte a 300 magyar helyet felvételizők számára a kolozsvári tanárképző fakultáson. A megbeszélések másik pozitív eredménye az, hogy a Kisebbségi Tanács javaslatára a kormány remélhetően állást foglal a kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű felirattal kapcsolatban. Szerintük a Királyhágómelléki Egyházkerület tájékoztatója bizalmatlanságot kelt irántuk. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Borbély László a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy nem négy, hanem két találkozó volt és tagadta, hogy egyezkedtek volna. Elmondta még, hogy a találkozó előtt szóltak tárgyalásukról Markó Béla elnöknek, Takács Casba ügyvezető elnöknek és a parlamenti csoportnak is. Borbély furcsának tartja, hogy Tőkés László nem tudott minderről. Borbély László visszautasított minden gyanúsítást. /Mózes Edith: Történt-e egyezkedés a hatalommal? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./ Ugyanezen a napon jelent meg a tárgyaláson résztvevő három képviselő közös nyilatkozata, ott négy találkozóról van szó, azt Borbély László is aláírta.

1993. augusztus 7.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pontos sajtóhivatkozásokkal részletezte, mi is volt a titkos neptuni tárgyalás. Most azt mondják, nem volt titkos, holott a tárgyalásokról először beszámoló Washington Post ápr. 3-i számában David B. Ottoway titkos kerekasztal-találkozóról /secret round-table meeting/ írt. A titkos román-magyar találkozókról a Washinton Postban közzétett tájékoztatáson kívül hónapokon át semmi sem került nyilvánosságra. A New York Times jún. 20-i számában David Binder közölt újabb részleteket a találkozóról. Ezt követően, a Romániai Magyar Szó hasábjain, júl. 21-én, egy körinterjú keretében a tárgyalások résztvevői, Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselők először beszéltek a történtekről. Az amerikai lapok és a részvevők nyilatkozatai alapján összegezhető, hogy a tárgyalások 1992 elején kezdődtek és négy megbeszélés volt. A netuni találkozón egyezmény született, Binder "neptuni megegyezésről" /Neptun acord/ írt, Frundáék azonban csupán "eredményekről" nyilatkoztak. Tőkés László áprilisban az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióihoz írt levelében magyarázatot kért a The Washington Postban megszellőztetett "titkos kerekasztal-találkozóval" kapcsolatban. Levelére nem kapott választ, ezért máj. 30-án Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetőkhöz írt levelében újból sürgette az ügy tisztázását. Legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztett levelébe kért választ, követelve ugyanakkor, hogy az SZKT tisztázza a "titkos kerekasztal-találkozó" ügyét. Április eleje óta Tőkés László nem kapott választ leveleire. A mai napig nincs válasz arra, hogy a nevezett RMDSZ-képviselők milyen felhatalmazás alapján, milyen minőségben tárgyaltak, volt-e megbízásuk? Nem fogadható el az, hogy magánszemélyekként tárgyaltak a hatalommal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mértékadó képviselőit látták bennük. Hrebenciuc magánszemélyként tárgyalt? A hatalom két év óta visszautasítja az RMDSZ II: kongresszusának országis román-magyar kerekasztalra vonatkozó javaslatát. ? Romániának jelenleg szüksége van arra, hogy elfogadják, hogy az Európa Tanács tagja lehessen. Ezért állít fel Nemzetiségi Tanácsot és ezért tart titkos tárgyalásokat. Ez az igazi tétje a tárgyalásoknak. Ezt mutatja a The Washington Post ápr. 3-i cikkének címe is: Románia kezdeményező lépéseket tesz a magyar kisebbség felé. The New York Times, júl. 20-i cikkének címe: Románok és magyarok valamelyest erősítik egymás között a bizalmat. A cikket ismertető International Herald Tribune jún. 21-i írásának címe: Románia bővíti a magyar kisebbségi jogokat. ? Ahány cím, annyi valótlanság, állapította meg Tőkés László. A hiányzó legitimitást kívánták pótolni a találkozók szervezői és a sajtó beszervezői. Az RMDSZ hitelességének csorbítását célozta a The Washington Post áprilisi cikkének megállapítása. "Tőkés és más magyar nacionalista radikálisok Erdély autonómiáját szeretnék újra?" Ez a szövegrész támadás az RMDSZ autonómia-koncepciója ellen. A cikk szerint Tokay György Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésével kapcsolatban kifejtette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkozik, és néha apokaliptikus látomásai vannak. Hibázik." A cikkíró megállapította: "Tőkés vádjai, amiket mind budapesti, mid washingtoni látogatása alkalmával tett, megdöbbenést keltettek nem csupán a román hivatalosságok körében, hanem a mérsékelt magyar nacionalista vezetők között is." /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A Hatalom uszályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1993. augusztus 13.

Frunda György RMDSZ-szenátor a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta a vele készített interjúban. A PER /Project on Ethnic Relations/ Romániában két találkozót szervezett, ahol két RMDSZ-társával együtt felvázolták a legsürgősebben megoldandó problémákat: kisebbségi törvény, tanügyi törvény, kétnyelvű feliratok. Frunda arról neszélt, hogy a találkozóról beszámoltak a képviselő csoportban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozat úgy beszélt róluk, mint nemzetárulókról. Frunda hangsúlyozta, hogy ezeken a találkozókon értek el eredményeket. Nem mondtak le a Bolyai Egyetemről. Frunda szerint az őket elítélő nyilatkozatok a magyarságnak ártanak. A magyarságnak békét kell biztosítani és olyan célokat kell kitűzni, ami elérhető. Frunda mindig is ellenezte a hűbelebalázs-politikát, azt "hogy olyasmiket nyilatkozunk, olyan kijelentéseket teszünk, amelyeknek a következményeit nem fogjuk fel abban a pillanatban, és utána egy egész csapatnak azon kell dolgoznia, hogy megmagyarázza, mit is akartam mondani." Frunda szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanács nem kirakat-intézmény. Frunda nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, az RMDSZ nem akar kormányozni. Frunda határozott nézete, hogy igenis, az RMDSZ-nek be kell kerülni a kormányba. Sok jó magyar szakember van ebben az országban, jegyezte meg. Vida Gyula például miniszter is lehetne, a parlamentben is tekintélye van, mindig meghallgatják. És vannak mások is. Frunda elismeri, hogy van kisebbségi diszkrimináció. "Azzal, hogy mindig azt mondjuk, hogy minket elnyomnak, hogy nincs lehetőség, nem érünk el semmit. Dolgozni kell, vállalkozni, különben itt a vég." /Balázs János: Ha az RMDSZ kormánypárt lenne, akkor lennék a legboldogabb. Interjú Frunda György RMDSZ-szenátorral. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13-19./

1993. augusztus 18.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 18-án összeülő Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban két javaslatot tett: "Az RMDSZ képviselete minimális követelményként terjessze a Nemzeti Kisebbségi Tanács elé a - marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki stb. - magyar politikai foglyok szabadon bocsátásának ügyét. Amennyiben igazságtalanul és törvénytelenül elítélt honfitársaink nem részesülnének azonnali amnesztiában, az RMDSZ vezetősége sürgősen vegye fontolóra a Kisebbségek Tanácsából történő haladéktalan kilépésünket - még az augusztus 31-re kitűzött határidő lejárta előtt." A másik javaslata szerint az RMDSZ-t ne képviselhessék azok, akik előzetesen részt vettek a hatalommal történt nemkívánatos egyezkedésekben. /Tőkés-indítvány az RMDSZ-ben. = Népszabadság, aug. 18./

1993. augusztus 18.

Aug. 18-án ülést tartott a Nemzeti Kisebbségi Tanács, meghívottként megjelent Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki felszólalásában pozitívan értékelte a nemzetiségi jogok terén tett lépéseket, annak ellenére, hogy előzőleg az RMDSZ képviselői tájékoztatták a valós helyzetről. A Tanács a helységnevek, utcanevek nemzetiségek nyelvén való feliratozásáról szóló határozatát elfogadásra felterjesztették a kormányhoz. Elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy a kétnyelvű feliratok ott használhatók, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot. A kérdésben a kormány dönt. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa egyhangúan döntött az Audiovizuális Tanáccsal, a rádióval és a televízióval kapcsolatot tartó bizottság felállításáról, amely tanácsadó testületként fog működni. /Összeült a Nemzeti Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ javasolta történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását általános- és középiskolai fokon, ezt azonban elutasították, ezt csak az elemi III. és IV. osztályában engedélyezik. Az RMDSZ kérte az 1990-ben elítéltek ügyének megvizsgálását, valamint a bebörtönzöttek feltétel nélküli szabadlábra helyezését. /Tanácskozott a Tanács. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./

1993. augusztus 18.

Románia washingtoni nagykövete aug. 13-án látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, ahol Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke fogadta. A nagykövet pozitívan vélekedett a Nemzeti Kisebbségi Tanács eddigi tevékenységéről. Szabó Károly elmondta, hogy az RMDSZ által elfogadott határozatok nagyon kis részét érintette a tanács eddigi működése. Hangsúlyoznia kellett, hogy az autonómia nem jelent határmódosítást. Szabó Károly úgy látja, az USA fontosnak tartja, hogy ne legyenek etnikai feszültségek, fontosabbnak annál, hogy egy népcsoport elnyerjen bizonyos jogokat. Továbbra sem szabad lemondani semmiről, összegezte tapasztalatait az RMDSZ-szenátor, viszont minden körülményre tekintettel kell lenni. /Cseke Gábor: RMDSZ-kontaktus átvilágítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

1993. augusztus 18.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 18-án összeülő Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban két javaslatot tett: "Az RMDSZ képviselete minimális követelményként terjessze a Nemzeti Kisebbségi Tanács elé a - marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki stb. - magyar politikai foglyok szabadon bocsátásának ügyét. Amennyiben igazságtalanul és törvénytelenül elítélt honfitársaink nem részesülnének azonnali amnesztiában, az RMDSZ vezetősége sürgősen vegye fontolóra a Kisebbségek Tanácsából történő haladéktalan kilépésünket - még az augusztus 31-re kitűzött határidő lejárta előtt." A másik javaslata szerint az RMDSZ-t ne képviselhessék azok, akik előzetesen részt vettek a hatalommal történt nemkívánatos egyezkedésekben. /Tőkés-indítvány az RMDSZ-ben. = Népszabadság, aug. 18./

1993. augusztus 18.

Aug. 18-án ülést tartott a Nemzeti Kisebbségi Tanács, meghívottként megjelent Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki felszólalásában pozitívan értékelte a nemzetiségi jogok terén tett lépéseket, annak ellenére, hogy előzőleg az RMDSZ képviselői tájékoztatták a valós helyzetről. A Tanács a helységnevek, utcanevek nemzetiségek nyelvén való feliratozásáról szóló határozatát elfogadásra felterjesztették a kormányhoz. Elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy a kétnyelvű feliratok ott használhatók, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot. A kérdésben a kormány dönt. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa egyhangúan döntött az Audiovizuális Tanáccsal, a rádióval és a televízióval kapcsolatot tartó bizottság felállításáról, amely tanácsadó testületként fog működni. /Összeült a Nemzeti Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ javasolta történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását általános- és középiskolai fokon, ezt azonban elutasították, ezt csak az elemi III. és IV. osztályában engedélyezik. Az RMDSZ kérte az 1990-ben elítéltek ügyének megvizsgálását, valamint a bebörtönzöttek feltétel nélküli szabadlábra helyezését. /Tanácskozott a Tanács. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./

1993. augusztus 19.

Varujan Vosganian, a Romániai Örmények Szövetségének elnöke sérelmezte, hogy a Neptun-üdülőben a kormány és a magyar kisebbség képviselői tárgyaltak, viszont a többi kisebbséget nem hívták meg. Ezek szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanácsot nem veszik komolyan. A kétoldalú, román-magyar különutas egyezkedés nem oldja meg az etnikumok közötti problémákat. /Ararat, 1993. 8. szám, magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1993. augusztus 20.

Funar polgármester az alkotmányra hivatkozva hangoztatta, hogy az egységes nemzeti államban csak egyetlen hivatalos nyelv létezik, a román, így a kétnyelvű feliratok elhelyezése alkotmányellenes. /Alkotmányellenes kormány? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Funar, a Románok Egységpártjának elnöke rádiónyilatkozatában "aljas románellenes tettnek" tartotta már a gondolatot is, hogy a románon kívül más nyelv is érvényesülhet az országban. A BBC román nyelvű adásában Funar kérte a Nemzeti Kisebbségi Tanács betiltását és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárnak, a tanácsot koordináló vezetőnek a menesztését. /Cseke Gábor: A parlamentnek kell határoznia. Funar románellenesnek tartja a többnyelvű feliratok gondolatát. = Magyar Nemzet, aug. 21./

1993. augusztus 21.

Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa találkozott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, előzőleg az RMDSZ vezetőivel és részt vett a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén. Max van der Stoel elmondta, hogy bizonyos ajánlásokat fogalmazott meg a román kormánynak. Tapasztalatairól beszámol az EBEÉ szeptemberi összejövetelén. "Úgy vélem, mindenütt, ahol kisebbségek élnek, problémák is felmerülnek, melyeket meg kell oldani" ? mondotta. A megoldás az emberi jogok tiszteletben tartása. /Ahol kisebbségek élnek, problémák is vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa elismeréssel beszélt a kisebbségek kérdésének kezelésében tapasztalható fejlődésről. /EBEÉ-elismerés Bukarestnek. = Népszabadság, aug. 21./

1993. augusztus 24.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő aug. 20-i sajtóértekezletén elmondta, hogy a Neptunon tartott tanácskozások nem voltak titkosak. A tanácskozást bíráló RMDSZ-vezetőkről megállapította: vélekedésük szélsőséges álláspontnak minősíthető. A kétnyelvű feliratokról kifejtette, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács csak ajánlást fogalmazott meg, döntés még nincs. /Ferencz L. Imre: "Szélsőséges álláspontnak minősíthető". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-178




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998