udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzeti Kulturalis Alap /AFCN/

2007. június 12.

Az erdélyi magyar szervezetek sikertelenül pályáztak a minisztérium Promocult 2007 programján. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára kiírt programban egy-egy pályázat legtöbb 400 ezer lej vissza nem térítendő támogatást nyerhetett a tízmilliós alapból, képzőművészet, színház, zene, tánc, film és irodalom kategóriában. „Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” – indokolta az elutasítást a Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a temesvári Csiky Gergely és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház esetében, továbbá a sepsiszentgyörgyi Háromszék és az udvarhelyi Kékiringó Táncegyüttes pályázatát is hasonló indokkal utasították el. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint etnikai diszkrimináció miatt nem kaptak pénzt a magyar pályázók. „Úgy látszik, minket nem tekintenek a romániai kultúra részének, tehát nekünk nem jár pénz” – háborgott Nagy Pál, aki fontolgatja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul az ügyben. Az AFNC előadója, Cristina Vlad szerint a nemzetiségi részrehajlásnak még a látszatát is igyekeztek elkerülni. A tanácsos szerint általános elvárás volt minden pályázóval szemben, hogy a világnyelvi elérhetőséget megteremtse, például fordítással. A Háromszék Táncegyüttes a Duna Karnevál nevű nemzetközi néptánc-fesztiválon vett volna részt Budapesten. A tánchoz ugyan nem szükséges szinkrontolmácsolás, a pályázati kiírás szerint azonban a szellemi örökséget bemutató előadásokat, műveket nem támogat a Promocult 2007 program. „Úgy látszik, magyar pályázó csak politikai közbenjárásra kaphat pénzt Bukarestből, nem a teljesítményére” – vélekedett Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. „A Duna Karneválon már tizedik éve rangos olasz, görög, spanyol, lengyel együttesekkel közösen veszünk részt. Még mielőtt európai uniós tagállam lett volna Románia, mi a hazai kortárs táncművészetet képviseltük a fesztiválon. Most először írtak ki részvételi támogatásra pályázatot, de ki is zárnak belőle” – tette hozzá. A Temesvári Állami Csiky Gergely Színház egy Kirkegaard-adaptációval, A csábító naplójával vett volna részt a kecskeméti dán kulturális intézet tízéves évfordulójának ünnepségén. Pályázatukat elutasították. /Kovács Csaba: Pályázni művészet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2007. június 25.

A Nemzeti Kulturális Alap (AFNC) a múlt héten megváltoztatta a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor és a temesvári Csiky Gergely Színház pályázatainak elutasítására vonatkozó indoklását – pénzt azonban továbbra sem kap a két intézmény a kulturális minisztérium által meghirdetett Promocult 2007 program révén. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára kiírt program tízmillió lejes alapjából képzőművészet, színház, zene, tánc, film és irodalom kategóriában lehetett pályázni. A legtöbb erdélyi magyar szervezet sikertelenül jelentkezett a Promocult 2007 kiírására; annak ellenére, hogy az értékelésen magas pontszámot értek el, a végső elbírálásnál elutasították tervezetüket. Az indoklás szerint ugyanis az „nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli. Ilyen kitételek azonban Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója szerint nem szerepeltek az eredeti kiírásban. Nagy Pál az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult, kérve az AFNC döntéseinek kivizsgálását, mert szerinte rosszindulatú etnikai diszkrimináció történt. „A kiírás szövege eleve rosszat sejtetett, mert nem a romániai, hanem a román kultúra képviseletét jelölték meg célul. Ennek ellenére benyújtottunk egy pályázatot, amit magas pontszámmal elfogadtak, joggal gondolhattuk tehát, hogy a kiírás feltételeinek mégis megfeleltünk. Az elutasítás első indoklása etnikai diszkrimináció, az utólagos megváltoztatás pedig elveszi ugyan az elutasítás diszkriminatív élét, de mit sem változtat azon a tényen, hogy magyar kulturális intézmények nem kaphatnak állami támogatást, mert magyar szerzőket vagy magyar nyelvű előadásokat mutatnak be” – mondta Nagy Pál, aki reméli, külön alapból kárpótolhatják, ha számukra kedvező döntést hoz a CNCD. /Kovács Csaba: Régi döntés, új indoklás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2008. március 19.

A romániai Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2007 novemberében megjelent a Száz erdélyi műemlék /Utilitas Kiadó, Kolozsvár/ című könyv átfogó képet nyújt Erdély száz legismertebb, magyar vonatkozású műemlékéről, öt csoportba osztva azokat: műemléki együttesek; várak és erődök; kastélyok, paloták és kúriák; középületek és lakóházak; illetve egyházi épületek. A műemlékekről részletes művészettörténeti leírások készültek fényképes illusztrációval. Az 551 fénykép képaláírása három nyelvű fordításban (román, angol, német) szélesebb közönséget céloz meg. A kolozsvári Utilitas Kiadó és Transsylvania Nostra Alapítvány 200 példányt ajándékoz az erdélyi magyar iskoláknak. Az iskolák megbízottai forduljanak a kiadóhoz, egy román nyelvű, pecsétes felhatalmazással. /Erdélyi magyar iskolák figyelmébe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2008. július 30.

Romániában szinte egyetlen kisebbségi nyelven írott könyv sem jelenhet meg térítésmentes támogatás nélkül. Sértett román kiadók a Ziua című lapban megtámadták az AFCN-t – az Országos Kulturális Alap Ügykezelőségét. A vád: diszkrimináció. A térítésmentes támogatás tizennyolc százalékát „csak” vagy „kizárólag csak” a magyarok kapják. Az AFCN diszkriminálja – így, szó szerint – a jelenkori román írókat, a román irodalom egykori nagyjainak az újrakiadását. A hatszázaléknyi magyar, lakossági részarányához képest háromszor annyi támogatást kap, mint a románok, tehát mint amennyi őt megilletné. Az AFCN további bűnei: a pályázatok értékeléséhez nincsenek „átlátható” értékelési kritériumok. Az AFCN olyan pályázatértékelőket választott, akik „bizonyos irodalmi és kulturális csoportosulások mellett pártoskodnak”. A vádakra válaszolva megkérdőjelezhető, mióta lehet egy irodalmi művet megítélni a lakosság nemzetiségi összetétele szerint? A magyar könyvnek csak a hat százalékát adnák ki, s a többit tegye hozzá az olvasó? Az AFCN idén 115 könyv kiadását támogatja – s nem 70-ét, miként a vádaskodók állítják –, és ezek közül a magyar könyvek száma 26. A könyvekre fordítható támogatás összege 1 395 793 lej, amiből 252 002 lej jut a magyar nyelvű könyveknek. (Közöttük például a fiatal román drámaírók magyar nyelvű antológiájának.) Az AFCN pályázatértékelő bizottságaiba eléggé nehezen jutott be egy-egy magyar, és minden bizottságban – lakossági arányukhoz hasonlóan – elenyésző kisebbségben vannak. A pályázatértékelő bizottságok a valóban támogatni valót és támogatásra szorulót részesítik előnyben. /Zsehránszky István: Hol a hiba? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2008. november 7.

November 6-án kezdődött a XIV. Nemzetközi Marosvásárhelyi Könyvvásár, melyen 39 önálló standon vannak jelen könyvkiadó és könyvterjesztő cégek. Visky András, a kolozsvári Koinónia Kiadó igazgatója elmondta, a pénzügyi válság érezteti a hatását a kisebb intézmények életében is. Van olyan kiadványuk, amelyet át kellett ütemezni a következő évre, mert a megígért magyarországi támogatás a gazdasági válság miatt nem érkezett meg. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója a magyarországi támogatások folyamatos csökkenését tette szóvá. A Kriterion nem aggódik, H. Szabó Gyula szerint, aki eddig nem szokott le a könyvről, ezután sem teszi. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) elnöke szerint a vásár annak köszönheti létét, hogy a városban van érdeklődés a könyv iránt. Minden évben itt van a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös standon 23 könyvkiadó termékével. A nagy bukaresti román kiadók az idén sem jöttek el. A romániai kiadók jelenleg a bukaresti Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) kapnak vissza nem térítendő támogatást, s ezek Demeter András államtitkár szerint nem fognak csökkenni a válság miatt. /Lokodi Imre Túléli a könyv a válságot? Elkezdődött a tizennegyedik Nemzetközi Marosvásárhelyi Könyvvásár. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998