udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 70 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzeti Kulturalis Alapprogram /NKA/

1996. május 13.

A honfoglalás 1100., a magyar iskola 1000., valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójára számos műsortervet készítettek, azonban többségük nem készülhet el a súlyos pénzhiány miatt, nyilatkozta Sára Sándor, a Duna Tv főigazgatója. Összesen kilenc műsor tervét nyújtották be a Nemzeti Kulturális Alap pályázatára, elkészítésükhöz 132 millió forintra lett volna szükség, azonban összesen 3,8 millió forintot kaptak. Egyre súlyosabb a Duna Tv pénzhiánya. /Új Magyarország, máj. 13./

1998. július 29.

Közel fél évszázados fennállása óta először történtek konzerválási és állagmegóvási munkálatok a Tarisznyás Márton Múzeumban /Gyergyószentmiklós/. A szükséges pénzt célpályázaton nyerte a múzeum, amit a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap által a határokon túli intézmények anyagainak állagmegóvására meghirdetett pályázat tette lehetővé. Az eredményes konzerválás elsősorban az egri Dobó István Vármúzeum munkatársainak köszönhető, akik eljöttek, hogy segítsék a munkát. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 29. - aug. 4./

1999. május 1.

Máj. 1-jén Nagyszőlősön felavatták a város egykori lakójának, Bartók Bélának a szobrát. A világhírű magyar zeneszerzőnek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a nagyszőlősi közönség állított emléket - a Magyar Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával - a város egyetlen magyar tanintézménye, a Perényi Zsigmond Középiskola parkjában. Az eseményhez az szolgáltatta az alkalmat, hogy - korabeli újságok tudósításai szerint - 1892. május 1-jén a mostani iskola, akkori vármegyeháza épületében adta a 10 éves Bartók Béla első hangversenyét, amelyen saját szerzeményeit is játszotta /Bartók-szobrot avattak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

1999. május 26.

Gyergyószentmiklóson bemutatták dr. Vofkori László Székelyföld útikönyve I-II. /Cartographia Kft., Budapest/ című kötetét, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. Vofkori a könyvben 607 települést, 600 műemléket mutatott be. Külön tárgyalta a székely székeket. Minden helységet művelődéstörténeti, néprajzi, gazdaságtörténeti vonatkozásaival mutat be, kismonográfiát tárva az olvasó elé. A szerző különben a székelyudvarhelyi tanítóképzőben való oktatás mellett vállalta a gyergyószentmiklósi turisztikai főiskolán is a tanítást. /Székelyföld útikönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2000. április 10.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma április 7-én sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat, a megítélt összegeket, illetve a döntések főbb indokait. Összesen 191 millió forintot osztottak szét, 105 igénylőnek. Az idén első alkalommal határon túli folyóiratokat is támogattak. A 19 határon túli pályázó összesen 13,8 millió forinthoz jutott, ebből hét erdélyi kiadvány (Látó, LKKT, Székelyföld, Erdélyi Múzeum, Firka, Korunk, Múzeumi Füzetek) összesen 5,45 millió forintnyi támogatásban részesül. /Nyílnak a határon túliak számára a magyar intézmények! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ LKKT: Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ tervezett elméleti folyóirata.

2000. július 11.

A magyar kulturális tárca - a legkülönfélébb támogatási formákban - jelentős összegeket fordít a könyvkiadás támogatására, különös figyelemmel arra, hogy az anyanyelvű irodalom eljusson a határon túli magyarsághoz is - közölte Kőrösi Orsolya, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) pályázatai kapcsán elmondta, hogy az NKA Irodalmi és Könyvkiadási Kollégiuma tavaly 257 millió forintos támogatást nyújtott könyvkiadásra, irodalmi és könyves rendezvények támogatására, valamint ösztöndíjakra. A nyolc éve létrehozott Magyar Könyv Alapítvány idén összesen nyolcvanmillió forinttal gazdálkodhat. Az anyaországon kívül élő magyarság könyvkiadását a tárca hatvanmillió forinttal támogatja: mintegy 46 százalékát erdélyi, több mint 23 százalékát felvidéki, 21 százalékát pedig vajdasági magyar művek megjelenésére fordítják. /Könyvkiadási támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. szeptember 27.

Szept. 26-án tartotta évadkezdés előtti sajtótájékoztatóját a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Béres András, a tagozat művészeti igazgatója felvázolta a 2000-2001-es évad társulati elképzeléseit, valamint Molnár Ferenc Liliom című színművének szept. 29-i bemutatójáról tájékoztatott. Elmondta, hogy jelentős pályázatokat nyertek Az ember tragédiájának a színrevitelére. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a magyarországi kulturális alapítványok mellett a társulat támogatásában jelentős részt vállal a marosvásárhelyi székhelyű Prospero Alapítvány. A társulat tagjai most érkeztek haza külföldi turnéjukról, a Svédországi Magyarok Kulturális Szövetsége meghívására Sík Sándor István király című történelmi drámájával vendégszerepeltek az északi országban. /(lokodi): Pénteken este bemutató. Molnár Ferenc: Liliom. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2000. november 3.

Parászka Miklós színházigazgató tájékoztatott a Csíki Játékszín fejlesztéséről. Emlékeztetett arra, hogy 1998 őszén a következő javaslatot tette: biztosítsák évente egy működő vidéki színház költségvetésének a felét jelentő összeget, s ebből teljes értékű évadot valósítanak meg, kiváló színészekkel, bérletrendszert működtetnek és műszakilag felszerelik a színházat. Parászka összehasonlítást is tett: a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház számára az idén 4,5 milliárd lejt szavazott meg az eltartó város, Szatmárnémetiben a két társulatos Északi Színház számára pedig 7,6 milliárd lejes költségvetési keretet határoztak meg. A Csíki Játékszín léte most az 1,5-2 milliárd lejes működési keret mellett azon a 400-500 milliós beruházáson múlik, aminek a terve a városi tanács asztalán fekszik. Parászkának van gyakorlata, hiszen tizenöt évadon keresztül igazgatta a Harag György színtársulat /Szatmárnémeti/ munkáját. A központilag finanszírozott, nehézkes színházintézmények kora lejárt. Ma Csíkszereda a magyar kultúrához felelősen viszonyuló önkormányzatiság kísérleti terepe. Parászka elkötelezte magát a csíkszeredai hivatásos színjátszás mellett. Egyelőre létkérdésnek mutatkozik a szatmári kapcsolat. - Vörösmarty Csongor és Tündéje az évad első bemutatója. Az idei Vörösmarty év alkalmából lehetőség nyílt pályázatok benyújtására. Így sikerült másfél millió forinthoz jutni a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásából. /Budaházi Attila: Jó színházat fele pénzből. Beszélgetés Parászka Miklóssal. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2000. november 13.

Nov. 9-én megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Sajtótájékoztatót tartott Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina KFT, könyvterjesztő cég képviselője, melynek keretében Okolicsányi Tamás, a Magyar Könyvklub kereskedelmi igazgatója bemutatta az Erdélyi Magyar Könyvklubot, mely most indul be, lényegében a "könyvet postán" elv alapján működik. A Kriterion standján Zsók Béla: Én mindig itthon voltam című kötetét, az Erdélyi Híradó Kiadó Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra című kötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó Csiki László, Dávid Gyula, Domokos Géza és Kozma Mária egy-egy új kötetét, a Mentor Kiadó Sebestyén Mihály, Barabás László könyvét és Molter Károly kötetet mutatott be. Jelentkeztek a vásáron a Kriterion, a Pallas-Akadémia, a Glória, a Polis, a Sitka Alaska, a Kalota, az Impress, a Koinónia, a Tinivár, a Mentor, a Juventus és a Nap kiadók. Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke arról tájékoztatott, hogy a könyvvásár fő támogatója idén is a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram volt, mely a megnyitás óta minden évben nyújtott támogatást, idén 407 ezer forinttal szállt be a költségek fedezésébe. Ezenkívül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is nyújtott segítséget. A román Művelődésügyi Minisztérium a megnyitó előtt egy nappal (!) véglegesítette a támogatás összegét, ami 25 millió lej. A marosvásárhelyi tanács tíz millió lejt adott, emellett a Mentor Kiadó mindent meghitelezett. Ebben az évben az volt a gond, hogy sem a Mentor Kiadó, sem a Könyves Céh nem kapta még meg a magyarországi esedékes támogatást. A látogatók száma öt és hét ezer között szokott lenni. Idén sokkal több a gyermekkönyv, mint eddig bármikor. /Máthé Éva: VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2001. január 16.

Marosvásárhelyen tartotta évi közgyűlését a Romániai Magyar Könyves Céh. A gyűlésen a huszonhat tag közül tizennyolc jelent meg. A megbeszélésen három kiemelt napirendi pontot tárgyaltak meg. A legnagyobb vita a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázatok körül alakult. Káli Király István, a céh elnöke beszámolt a tavalyi pályázatok lebonyolításáról, majd a céh egyeztető tanácsának egyes tagjai fenntartásaiknak adtak hangot néhány szaklektor munkájával kapcsolatban. A jelenlévők arról döntöttek, hogy ha a minisztérium az idén is támogatja a romániai magyar könyvkiadást, módosítani kell a pályázati rendszeren. Az egyeztető tanács úgy döntött, észrevételeit levélben jelzi a magyarországi minisztérium illetékes szerveinél. Káli Király István a Krónikának elmondta, nagy a valószínűsége annak, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma mellett 2001-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a román Művelődésügyi Minisztérium is támogatja a magyar nyelvű könyvkiadást. A céh elnöke a kiadókkal kapcsolatban elmondta, hogy jó lenne, ha az erdélyi magyar könyvműhelyek február végéig pályázatra kész, véglegesített munkákkal rendelkeznének. Bővül a céh tevékenységi területe is: az idén a romániai magyar könyvkiadók és terjesztők érdekvédelmi szövetsége adja ki a Könyvjelző című, negyedévente jelentkező szakfolyóiratot, melynek kiadásával eddig a csíkszeredai Corvina Könyvposta foglalkozott. /Szucher Ervin: Egyszerűsítenék a pályázati rendszert. Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Könyves Céh. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

2001. január 18.

Huszonkét igényes, a magyar államalapítás ezredik évfordulójára készített plakátból álló tárlat nyílik meg jan. 19-én Székelyudvarhelyen. A Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetsége, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával meghirdetett pályázat munkáiról van szó. A kiállítás anyagát először Bukarestben és Sepsiszentgyörgyön láthatta a közönség. /Zilahi Imre: Az államalapítás emlékére. Plakátokat mutatnak be Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2001. január 24.

A Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó a Millennium jegyében könyvsorozatot indított útnak A magyarokhoz címmel. Eddig két kötet jelent meg - egy vers és egy prózaantológia - a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával. Az erdélyi vagy erdélyi származású szerzők között van Beke György (Kodály-intelem), Köteles Pál (Magyarország - európaiság), Lőrincz György (Márton Áron mítosszá lett élete, Tamási, te csillag!), Nagy Zoltán (Az erdélyi magyar művészet kisebbségi élete), Székedi Ferenc (Maroknyi székely) és mások. /Guther M. Ilona: A magyarokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2001. április 7.

Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya vezetője összegezte a magyarországi könyvtámogatások szerepét, rendszerét, ezzel reagált a Krónikában korábban megjelent cikkekre. Az előzményekről adott számot Dávid Gyula tanulmányában /A romániai magyar könyvkiadás egy új évezred határán, in: Romániai magyar évkönyv 2000., Szórvány Alapítvány, Temesvár, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000/. 1989-ben 7 kiadónál jelentek meg magyar nyelvű címek, 1992-1993 fordulóján már 63 olyan állami vagy magánkiadót tartottak számon, amelyek könyvet adtak ki magyar nyelven. A romániai/erdélyi magyar könyvkiadás szempontjából leglényegesebb újdonság a magyar állami támogatás megjelenése volt. E feladatok felelőse 1990-1998 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1998 után pedig az újonnan alakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 1992-2000 között a magyarországi költségvetési források mai értéken számolva több mint kétmilliárd forinttal segítették a szomszédos országok magyar könyvkiadásának újjáalakulását. Ennek az összegnek kb. 45-50 százaléka mindig Erdélynek jutott. E forrásból Romániában 1997-ben 32 kiadó 136 könyvcímét, 1998-ban 33 kiadó 124 könyvcímét, 1999-ben 27 kiadó 108 könyvcímét és 2000-ben 34 kiadó 119 magyar nyelven megjelenő kiadványát támogatták. A támogatások elosztása nyilvános, és mindenki számára hozzáférhető pályázati rendszerben történik. Az alkuratóriumok javaslatait minden évben egy szakmai testület zsűrizi Budapesten. A szakmaiság nagyfokú biztosítása végett e testületben jelen van a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Pomogáts Béla, Cholnoky Győző kisebbségkutató szociológus, dr. Ilia Mihály szegedi irodalomtörténész professzor, Borbándi Gyula író és természetesen a kultusztárca szakmai apparátusa. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a határon túli könyvkiadók számára megnyitotta a sikeres pályázás lehetőségét, olyan költségvetési forrásokból, melyeket addig nem vehettek igénybe. Így kaphatott támogatást jó néhány erdélyi könyvkiadó arra, hogy magyar és nem magyar szerzők műveit németre vagy angolra fordíttathassa, és megjelentethesse, hogy ezekkel a kiadványokkal jelen lehessen az 1999. évi Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron, ahol Magyarország díszvendég volt. 1999-ben a tárca millenniumi könyvkiadási pályázatán a határon túli könyvkiadók 20,5 millió Ft (ebből az erdélyiek 15 millió Ft) támogatást nyertek. A tárca megalakulása óta lehetővé tette, hogy a határon túli könyvkiadók és alkotók részt vehessenek a Nemzeti Kulturális Alapprogram Irodalmi és Könyv Szakmai Kollégiumának meghirdetett pályázatain. Ebből a forrásból a 2000. évben a romániai könyvkiadók és alkotók közel 11 millió Ft támogatásban részesültek. A Krónika hasábjain a támogatás módját vitató Láng Zsolt 360 ezer Ft alkotói támogatásban részesült ebből a forrásból. A minisztérium a minőségi könyvkiadás érdekében az elmúlt két évben összesen 50 alkotói ösztöndíjat (ebből 20-at erdélyieknek) biztosított határon túli történészeknek, néprajzkutatóknak, vallástörténészeknek, szépíróknak stb. Az ösztöndíjanként 250 ezer Ft évi támogatás az alkotói munka külső feltételeinek javítását célozta meg. 2001-ben az adható ösztöndíjak számát 25-ről 40-re emelték. - A határon túli könyvkiadás magyarországi költségvetési forrásokból történő támogatási rendszere az elkövetkezendő időszakban is nélkülözhetetlen marad. E támogatás eredményeként teremtődött meg az erdélyi magyar könyvkiadók ma már differenciálódott rendszere, közössége. E támogatások nélkül ma nem beszélhetnénk a Mentor, a Polis, a Pro-Print vagy a Pallas-Akadémia kiadókról. - Kovács András Ferenc Csipkébűl tekert gúzs című könyvének kiadását a minisztérium 1999-ben 158 E Ft-tal támogatta. Furcsa, hogy Káli Király István, a könyvet megjelentető Mentor Kiadó igazgatója ezt az információt a Krónika olvasóival nem közölte. /Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője: A számok önmagukért beszélnek. Gondolatok a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli magyar könyvkiadás támogatásának stratégiájáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

2001. április 12.

A Figura Stúdió Színház idei évadja igazolja, figyelnek a színház tevékenységére, hiszen összesen 4,5 millió forint támogatásban részesítette 2001-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alap. A juttatások előadás-támogatásokra, színpadtechnikai eszközök vásárlására, jelmezek előteremtésére szolgálnak. A Figura Színház nagy lépésre is készül: ha sikerül, ezután Gyergyószentmiklóson szerveznék meg a romániai kisebbségi színházak kollokviumát. /4,5 millió forint a Figurának. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2001. április 13.

Hargita Megye Önkormányzata a gyergyószárhegyi Kulturális Központtal és a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztőségével máj. 10-12. között Irodalom az utódállamokban címmel rendezi meg az erdélyi magyar írók találkozóját. A találkozót a hargitafürdői Ózon Szállóban rendezik meg. Tavaly Gyergyószentmiklóson 32 erdélyi és Erdélyből elszármazott, de ide kötődő író és irodalmár A romániai/erdélyi magyar irodalom 1980-2000 között és tovább... címmel tanácskozott. "Az eltelt húsz esztendő óta irodalmunk helyzetében alapvető változások következtek be - fogalmazták meg közös nyilatkozatukban a tavalyi találkozó résztvevői -; a mai világban más - és másképpen nehéz - helyzetbe került a kultúra, változott az irodalomban az értékrend, átalakult az írók egymáshoz és az irodalom intézményeihez való viszonya. Súlyos gondokat okoz az irodalom és az azt hordozó könyv sorsát meghatározó anyagi feltételek hiánya vagy esetlegessége, megváltoztak az olvasók szokásai, átalakultak a velük való kommunikáció formái." A megjelentek elhatározták, hogy a tábort rendszeresítik. A májusi írótáborban a mai magyar irodalom és a határokon kívüli magyar irodalomrészek kapcsolatának/viszonyának kérdését kívánják megvitatni felkért előadók vitaindítói alapján, minél bővebb részvétellel. A tábor anyagi hátterének előteremtését nyolcvan százalékban az Alkotóközpontnak a magyarországi Nemzeti Kulturális Alapnál való sikeres pályázata biztosítja. A programmenedzseri teendőkkel Fekete Vincét, a Székelyföld és a Helikon laptestében megjelenő Serény Múmiák szerkesztőjét bízták meg. A találkozó vitaprogramjait Egyed Emese, Egyed Péter, Gál Éva Emese, Gergely Edit, Kinde Annamária, László Noémi, Máthé Adél vezetik. /Irodalom az utódállamokban. Írótalálkozó Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

2001. június 23.

A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. július 13.

A Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ megyei turnéra indul Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című vígjátékával. Támogatást nyertek a budapesti Nemzeti Kulturális Alapnál a kiszállás fedezésére. Augusztusra és szeptember közepéig vannak már meghívásaik, szombat-vasárnapi kiszállásokat, fellépéseket is vállalnak, ha arra igény van. Van már meghívásunk más megyéből is. /(benedek): A nyári szünet alatt: Megyei turnéra készül a színház magyar társulata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./

2001. augusztus 2.

Régi álom valósult meg július 28-án, a Szent Kristóf-kápolna felszentelésével a Gyilkos-tónál. Hajdó István főesperes a kápolnát "lelki Dévavár"-nak nevezte, amelybe szívek és lelkek épültek. A Gyilkos-tónál 1916-ban leégett kápolna helyére Kós Károly 1933-ban másikat tervezett, amiről csak egy képeslap maradt fenn a szerencsi Zemplén Múzeumban. A Kós Károly-i hagyományokat is követő tervet Anthony Gall magyar származású ausztráliai építész készítette, együttműködve a belső terveket, körfreskót készítő Stefanovits Péter és Elekes Károly képzőművészekkel. Az építkezés fő támogatói az Illyés Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és több magánszemély. A kápolna római katolikus, de nyitott lesz más felekezetek előtt is. Hajdók István távlati tervei között egy keresztény ház kialakítása is szerepel. A kápolnaszentelés napján körmenet indult a kápolnához, Sebestyén Márta magyarországi énekesnő egyházi énekeket adott elő. A kápolnát Tamás József csíkszeredai segédpüspök szentelte fel. A kápolna alapköve az egri székesegyházból származik, amelyet Szent István király építtetett. /Gál Éva Emese: "Lelki Dévavár" Kápolnaszentelés a Gyilkos-tónál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2001. augusztus 7.

A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Heves Megyei Kulturális Központ képviselői öt évre szóló együttműködési keretmegállapodást írtak alá Csíkszeredában. A Heves Megyei Kulturális Központ vezető munkatársai háromnapos csíkszeredai munkalátogatásuk alatt intenzíven részt vettek a Hargita Megyei Kulturális Központ legújabb projektjének előkészítésében. A tervezet olyan közművelődési értékkataszter, illetve ehhez kapcsolódó számítógépes és internetes adatbázis kialakítását célozza meg, amely részletességében és átfogó jellegében példa nélküli Erdélyben. Az egri Megyei Művelődési Központ vállalja a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) által a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatok lebonyolítási feladatait is. /Simon Attila: Ötéves megállapodás. Együttműködnek a megyei kulturális központok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./

2001. augusztus 10.

Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2001. augusztus 10.

Nem a domboldal csúszása miatt rongálódott meg a hadadi műemlék templom - állapította meg az épület helyreállításának lehetőségeit tanulmányozó szakértői bizottság, A bizottság egyik tagja, Gajdos György budapesti geotechnikai mérnök magyarázata szerint a károsodásokat a vadvizeknek a domboldalon való lefutását szabályozó, egészen a kollektivizálásig rendszeresen tisztított és karbantartott levezetőárkok beszántása okozta. Az azóta eltelt ötven év alatt a víz új utakat keresve magának, beszivárgott a templom alatti rétegekbe, felpuhítva, eliszaposítva az annak alapjait tartó agyagpala-réteget. Ezért kezdett el süllyedni annak egyik része, az említett folyamat pedig a torony megdőlését és a falak megrepedezését, az egész épület életveszélyessé válását vonta maga után. A templom megmentésére több lehetőséget is találtak. A legolcsóbban kivitelezhetőnek az tűnik, ha a kutakéhoz hasonló betongyűrűket süllyesztve az iszapba, elérik a még szilárd és teherbíró agyagréteget, majd betonnal öntik be azok üregét. A tönkrement, összevissza repedezett falakat pedig - erős fagerendákkal támasztva alá közben a tetőzetet - sorjában lebontják és újraépítik. A Nemzeti Kulturális Alaptól kapott támogatás 5,7 millió forint, a Református Zsinati Iroda 1,5 millió forintot utalt ki erre a célra, Budapestről is nemsokára megérkezik a Kulturális Örökség Minisztériumának adománya. Egyedül a román állam nem járult még hozzá semmivel a Szent László korabeli műemlék megmentéséhez. /B. É.: Mi okozta a hadadi műemlék templom megrongálódását? Nem csúszik - csak süllyed... = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 10./

2001. augusztus 15.

Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20. között megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján - közölte a táncosok világtalálkozóját szervező Erkel Ferenc Művelődési Központ. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. A Magyarország határain túli, illetve a nyugati magyarság néptáncmozgalma ezúttal a finnországi Piroska Táncegyüttes fiataljai jóvoltából lesz jelen a gyulai fesztiválon. A Minden Magyarok VII. Néptáncfesztiválján más népek táncos hagyományaival is megismerkedhetnek a Körös-parti fürdővárosban nyaralók. A világtalálkozón két török, egy-egy szlovák és spanyol együttes mutatkozik be. Aug. 18-án délután a városon végigvezető menettánccal veszi kezdetét a fesztivál, amely este a tószínpadi bemutatókkal folytatódik. Aug. 20-án - a gyulaiak Szent István-napi ünnepségének részeként - lovas és népzenei műsorral, valamint fesztiválgálával fejeződik be a Nemzeti Kulturális Alap, a magyar gazdasági minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, valamint egy sor egyéb intézmény támogatásával szervezett rendezvény. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2001. augusztus 20.

A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban aug. 16-17-18-án a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház bemutatta Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komédiáját. A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával létrejött táborban július 25-én kezdődtek el a próbák. Szabó Tibor színházigazgató kifejtette: mivel Erdélyben nincsenek még nyári színházak, a gyergyószárhegyi próbálkozásnak hagyományteremtő szerepet szántak. A Gyergyói Nyári Napok néven kezdeményezett rendezvénysorozat kiállításmegnyitóknak, könyvbemutatóknak, utcai rendezvényeknek, térzenének, koncertnek is helyet adott a színházi előadások mellett (a Budapesti Szkéné Színház például több produkcióval érkezett). /Gergely Edit: Figura a kastélyudvaron. Színházi hétvégéket tervez a gyergyószentmiklósi önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2001. szeptember 24.

Harmadik alkalommal szervezte meg szept. 21-23-án a Homo Ludens Alapítvány a Romániai Magyar Bábostalálkozót. Három helyszínen tizenkét bábtársulat előadását tekinthette meg a kolozsvári közönség. A hazai bábszínházak mellett öt külföldi társulat is részt vett a találkozón. A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata, a temesvári Csiky Gergely Színház bábtagozata, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozata, a nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház, valamint az ugyancsak váradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház Ludas Matyi Társulata mellett - bizonyos értelemben "házigazdaként" - felléptek a kolozsvári Puck Bábszínház magyar és román tagozatai is. A bábostalálkozót a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány és az RMDSZ ügyvezető elnöksége támogatta. /Salamon Márton László: Regionális tudatélesztgetés a művészetben. Véget ért Kolozsváron a III. Romániai Magyar Bábostalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2002. március 17.

Márc. 16-án Sepsiszentgyörgyön Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke tartott előadást a magyar jelképvilágról. Jankovics az Ének a csodaszarvasról című legújabb rajzfilmjéről beszélt, ismertetve a film keletkezésének történetét, a filmben felhasznált jelképrendszert, melyek ismerete nélkül a filmet nehezen lehetne megérteni. /Váry O. Péter: A csodaszarvasról és a világ rendjéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2002. április 3.

Március végétől kezdődően a Hargita Megyei Kulturális Központ nagyszabású programot indított, amelynek során tizenegy amatőr színjátszó csoport turnézik a megyében. Összesen 45 településen lépnek fel, amelyek legtöbbje évek óta hiába vár arra, hogy színielőadást nézhessenek falujukban. A programot a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Heves Megyei Művelődési Központ is támogatja. A legtöbb csoport Székelyudvarhely környékéről való. A Ludas Matyitól Karinthy, Rejtő Jenő vidám jeleneteiig, a klasszikus népszínműtől Tomcsa Sándor néha fanyar humorú írásainak színreviteléig sok minden színpadra kerül. /HMKK ? Udvarhelyszéki Iroda: Az egész megyét érinti. Műkedvelő színjátszók fellépéseiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

2002. szeptember 3.

Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi óraadó tanár dolgozott a Jóbarátnál, a Kriterion Könyvkiadónál, volt megyei könyvtáros, szerkesztette az Erdélyi Szótörténeti Tárat; Nagyváradon és Kolozsvárott részt vesz a felső fokú újságíróképzésben, számos szakmai és civil szervezet tagja. 1991-től a Művelődés folyóirat főszerkesztője. Közben népművelőként járja az országot. Kisiratosra a médiatábor meghívott előadójaként érkezett. A Művelődés az 55. évfolyamnál tart. A folyóirat nehezen és, költségeit a pályázatok, a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium, a MÚRE és a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Communitas Alapítvány, esetenként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével tudják kifizetni. Most készül a szeptemberben megjelenő igen testes (120 oldalas) nyári, összevont szám, amely összefoglalója lesz a romániai magyar képzőművészeti életnek. Szabó Zsolt negyedmagával szerkeszti a lapot: Murad Bettyvel, Sütő Ferenccel és a már nyugdíjas Gábor Dénessel. Van egy megbízható, lelkes, külsős gárdájuk, szakemberek, egyetemi hallgatók. A folyóirat arculata némiképp változott. Egyrészt szűkítették a korábbi évek profilját, mivel egyes cikkek más szakkiadványokban is megjelenhetnek, ugyanakkor szélesítették is. E vonatkozásban először a szociális gondozást említette. A Művelődés felvállalta a településfejlesztés kérdését, a kis tájegységek fejlődési lehetőségeinek megvitatását. /Puskel Péter: Ötvenöt éves a Művelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

2002. október 1.

A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál /Budapest/ is támogatnak határon túli magyarokat, általában a keret 10%-át fordítják erre a célra. Pályázni az NKA szakmai kollégiumainál - folyóirat-kiadás, levéltár, fotó, iparművészet, mozgókép, múzeum, képzőművészet, színház, könyvtár, népművészet, táncművészet, zene, közművelődés stb. - lehet /Új koncepció a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2002. október 10.

A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2002. november 8.

Nov. 7-én megnyitotta kapuit a Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. Idén először megjelentek kárpátaljai, felvidéki és vajdasági kiadók is. Tizennégy romániai magyar kiadó állította ki köteteit. Péliné dr. Bán Éva, a NKÖM főtanácsosa jelentős ajándékkal érkezett: Hollanda Dénes professzornak, a Sapientia Egyetem vásárhelyi karai dékánjának átadta a szaktárca egy millió forint értékű könyvadományát. A kiállítás szponzorai: a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram, a vásárhelyi önkormányzat, az Illyés Közalapítvány és a Lyra Kiadó. /(Máthé Éva): Megnyílt a VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998