udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzeti Mûvelõdesi Intezet/ Magyar Mûvelõdesi Intezet es Kepzõmûveszeti Lektoratus /MMI/

2004. január 24.

A Magyar Művelődési Intézet /MMI/ 2003. évi tevékenységéről, illetve a 2004. évi főbb tennivalóiról évértékelő-évkezdő megbeszélést tartott január 21-én Budapesten, Corvin téri székházában. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háttérintézményeként működő, Beke Pál igazgató által vezetett MMI-ben önálló osztály foglalkozik a határon túli magyarokkal, de lényegében szinte minden szakosztály tevékenysége kiterjed valamilyen formában a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségekre. A MMI felhívással fordult „mindenkihez a határon innen és túl", hogy a jövőre megjelenő – Magyar Kultúra Emlékkönyve c. – album összeállításához küldje el azt az egy idézetet (képeslapon, a település fotójával), amely a legfontosabb számára a magyar irodalomból, a magyar szellemiségből. A Budakalászi Találkozókat, azaz a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát eddig 2000, 2001 és 2003-ban szervezték meg, 2002-ben finanszírozási problémák miatt maradt el. Résztvevői a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek küldöttei; anyaországi határon túli közművelődést támogató civil szervezetek vezetői; anyaországi állami szervezetek vezetői. Az MMI és a Magyar Kollégium CD ROM-ot adott ki, melynek legfontosabb része a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek adatbázisa. Másik kiemelt tevékenysége az osztálynak a képzés. Ezek közül a legfontosabb a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal 2003. októberében megindult közművelődési szakképzés. /Guther M. Ilona: A kultúra és a politika határmezsgyéjén. A Magyar Művelődési Intézet és a kisebbségi magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. április 6.

Romániában közművelődési szakemberképzés – humán menedzsment –nincs. Ezért Balla Zoltán, a Humán Reform vezetője, valamint a Magyar Művelődési Intézet „közművelődési szakemberképzés Székelyudvarhelyen” elnevezésű projektjének szakirányítója, Bánlaki Pál vállalkoztak arra, hogy egy többfős csapattal októbertől júniusig megpróbálják elsajátítani azt, amit egy közművelődési szakembernek tudnia kell. A projektben húszan szerepelnek, jún. 11-én záróvizsgán vesznek részt. Ennek az lenne a célja, hogy létrejöjjön egy olyan egyesület, amely egyértelműen Székelyföld közművelődését hivatott támogatni. /(bb): A közművelődési szakemberek hiányáról és képzéséről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 6./

2004. május 7.

A kisebbségben élő magyarság közművelődési szakmai képzési lehetőségeiről tanácskoztak romániai, szlovákiai, ukrajnai és magyarországi képzési szakemberek máj. 4-én a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. A Magyar Művelődési Intézet a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal közösen elindította 20 résztvevővel az első középfokú, akkreditált – tehát államilag elismert bizonyítványt adó – egyéves intenzív közművelődési- és szolgáltatásszervező felnőttképzést a szovátai Teleki Oktatási Központban. A mostani tanácskozáson e kezdeményezés eddigi tapasztalatait összegezték. A Magyar Művelődési Intézettől Egyed Albert (Kisebbségi Főosztály vezetője) és Romhányi András (Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője), a Human Reform Alapítványtól Balla Zoltán és Sorbán József tartottak beszámolót. Az egyes régiók meghívott szakemberei a képzés lehetőségeit ismertették Romániában – dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár); Szlovákiában – dr. Tóth Károly, a Fórum Kisebbségi Intézet igazgatója (Somorja) és Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ igazgatója (Kassa), Szerbia és Montenegróban – Hajnal Jenő, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója (Zenta), illetve Ukrajnában – dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke (Ungvár). A résztvevők zárónyilatkozatukban megállapították: a kisebbségben élő magyarok közművelődési intézményeinek, szervezeteinek és közösségeinek hátrányos helyzetét elsősorban az okozza, hogy körükben nem létezik olyan közművelődési alapképzés, szakképzés, továbbképzés, amely alkalmassá tenné a feladatvállalókat a kulturális élet kellő megszervezésére. Szükségszerűnek tartják a szakmai képzések intézményesülését, akkreditálását. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakmai képzés és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2004. június 19.

A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumára, közismert nevén a Budakalászi Találkozóra idén mintegy kilencven szervezet képviselői gyűltek össze jún. 18-án Erdélyből, Moldvából, Felvidékről, Délvidékről, de Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából is. Képviselve vannak olyan anyaországi civil szervezetek is, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak a határon túliakkal, mint például a Lakatos Demeter Egyesület vagy a budapesti Magyar-Román Baráti Társaság. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium által szervezett rendezvény jún. 20-án zárul. Romhányi András, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetőjének közlése szerint a tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. /(Guther M. Ilona): IV. Budakalászi Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2004. június 22.

Jún. 20-án, vasárnap befejeződött Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek háromnapos fóruma. Az idei találkozón 86 civil szervezet képviselője volt jelen Romániából, Szlovákiából, Szerbia-Montenegróból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából. Egyes meghívott előadók nem jöttek el, vagy másokat küldtek maguk helyett. Ezért a fórum egyik témája, a Kárpát-medencei kisebbségi ernyőszervezetek (EMKE – Románia, CSEMADOK – Szlovákia, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Szerbia és Montenegró, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – Ukrajna, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége – Horvátország, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Szlovénia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület – Ausztria stb.) bemutatása csak részben valósult meg. A fórumon előadást tartott dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője, valamint Egyed Albert, a Magyar Művelődési Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. Romhányi Andrást a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, a fórum főszervezője hangsúlyozta, a budakalászi találkozó egyik legnagyobb érdeme az, hogy folytatódik. Elégedetten zárhatják az idei találkozót. A tanácskozás összegzéseként a mintegy kilencven résztvevő zárónyilatkozatot fogadott el. /Péterszabó Ilona: Kárpát-medencei közművelődési tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A zárónyilatkozat szerint a fórum tudatosította, hogy a kisebbségi lét pozitívumként, többletként is jelentkezhet. Szükségesnek tartják az anyanyelvű, szakmai képzést és továbbképzést. Szükséges az ifjúság fokozottabb részvétele a civil szervezetek életében. /A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2005. június 15.

A Magyar Kollégium és a Magyar Művelődési Intézet 2000 óta ötödik alkalommal rendezi meg idén, június 17-19-én a Budakalászi Találkozó néven közismertté vált Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát. Erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai és horvátországi közművelődési civil szervezetek vezetőinek részvételével indult a találkozó a millennium évében, majd az évek során rendre bekapcsolódtak a szlovéniai, a bukaresti, a burgenlandi magyarság képviselői, majd a moldvai csángók, tavaly először voltak Bosznia-Hercegovinából, idén pedig kiegészült a kör a csehországiakkal. Idén már több mint száz szervezet képviselői jönnek el találkozóra. Azonban sem az EMKE, sem a CSEMADOK csúcsvezetőségéből – bár minden évben kaptak értesítőt – nem volt senki kíváncsi Az Illyés Közalapítványtól sem jött el senki. /Guther M. Ilona: Budakalászi Találkozó – ötödször. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2005. december 17.

Háromszéken először a múlt héten tartottak Bereckben betlehemes találkozót a gyimesbükki, csíkcsobotfalvi, kézdiszentléleki, valamint a helyi betlehemesek részvételével. A csobotfalvi betlehemezők saját gyűjtésüket, a Csíkcsobotfalván 1998-ban id. Orbán Árpádtól lejegyzett szöveget adták elő. Kézdiszentléleket kivételes hely illeti meg a Kárpát-medencében a betlehemes játékokat illetően. Itt jegyeztek fel legkorábban a betlehemes játékot. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található Czerei János énekeskönyve és feljegyzései. Czerei 1650 táján végezhette a játék lejegyzését. Berecken Fejér János megőrizte édesapja betlehemes játékának leírását 1929-ből, annak betanítását is vállalta. A berecki csoport már tavaly karácsony előtt jelen volt a Magyar Művelődési Intézet által szervezett XIV. Betlehemes Találkozón Budapesten. /Kakas Zoltán: Betlehemes találkozó Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

2006. február 20.

A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezett konferenciát Csíkszeredában, február 18-án. Az erdélyi jövőképet nem Budapesten kell kitalálni – jelentette ki Egyed Albert, a budapesti Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője. Egyed Albert hangsúlyozta: a jövőkép kialakításáról helyben kell dönteni, ugyanis az azt megalapozó információk helyben vannak. Térségi kulturális értékek feltárása és hasznosítása témakörben hangzottak el előadások a rendezvényen. Egyed Albert a Kárpát-medencei jövőképekről tartott beszámolójában kiemelte: a „belső anyaország” kifejezés közösségi felelősséget ró a Székelyföldre. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának idei támogatáspolitikáját vázolta Lakatos Mihály főosztályvezető. Szerinte közös nevezőre kell hozni a szülőföldön való boldogulás és a szabad munkaerő-áramlás igényét. Tóth István, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet munkatársa a kulturális menedzsment teréről szolgált követendő példákkal a hallgatóság számára. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője a közösségek kovászaként tevékenykedő, a helyi művelődési életben jelentős szerepet játszó személyek fontosságáról szólt. Biró A. Zoltán társadalomkutató, egyetemi oktató a szakképzés lehetőségeiről beszélt, majd Karda Emese, a HMKK igazgatója és Lakatos Mihály átadta a szakképzést igazoló diplomákat a kulturális intézményvezetői képzés első végzőseinek. A konferencián bemutatták a HMKK két legújabb kiadványát, a Kultúra – térség – szaktudás című tankönyvet és Oláh Sándor Térség – kultúra című könyvét. /Sarány István: Kultúra és közösségi felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

2006. február 28.

A Magyar Művelődési Intézet /Budapest/, együttműködve az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karával felsőfokú továbbképzést indított a határon túli magyar kulturális szakemberek részére. A február 27-én indult kétéves képzés 20 fős csoporttal, amelyben több erdélyi is részt vesz. A képzést az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatja. /G.M.I.: Kulturális mediátorképzés indult határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2006. március 31.

Március 30-án ünnepelték a 80 éves Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutatót Székesfehérváron, a Magyar Néprajzi Társaság és a Zenetudományi Intézet szervezésében. A konferencián Andrásfalvy Bertalan, a néprajztudomány doktora és mások tartottak előadást. Az ünnepi koncerten tucatnyi együttes lépett fel, illetve egyéni előadók is, többek között Berecz András, Sebestyén Márta és Petrás Mária. A belépő- és pártolójegyek eladásából begyűlt összeggel a válaszúti szórványmagyar iskolát kívánják támogatni. „Isten éltesse számos esztendőkig a 80 esztendős Kallós Zoltánt, szellemi honvédelmünk vezérlő kapitányát!” – áll abban a könyvajándékban, melyet Budapesten ajándékoztak egy nappal korábban a néprajzkutatónak, azon a születésnapi ünnepségen, melyet tiszteletére rendeztek – a magyarországi Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület kezdeményezésére – a Budai Vigadóban, a Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza közreműködésével. „Éppen negyven esztendővel ezelőtt ismerkedtem meg Kallós Zoltánnal, amikor először indultam Moldvába, mégpedig Kolozsváron, Almássy István és Könczey Ádám társaságában, Tőkés István bácsinál, mert ott volt a főhadiszállásom útban a csángókhoz” – nyilatkozta Halász Péter néprajzkutató, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Az ünnepség mellett a Teleki László Alapítvány kiadásában megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár – 1467-1706 /Budapest, 2003/ című kötet újabb kiadását és egy üveg négyputtonyos tokaji bort ajándékoztak a folkloristának, és Olsvai Imre népzenekutató bemutatta az ünnepelt Új guzsalyam mellett című, új könyvét és CD-jét. Ezután Kallós Zoltánt a Magyar Kultúra Alapítvány székházában a Magyar Művészeti Akadémia, a Litea Könyvszalon, az Erdélyi Szövetség és Budapesti Székely Kör ünnepelte. /Guther M. Ilona: Kallós, a szellemi honvéd. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2006. április 7.

Szerte a Kárpát-medencében egymást érik az ünnepségek: betöltötte nyolcvanadik életévét Kallós Zoltán, szellemi honvédelmünk vezérlő kapitánya, írta Halász Péter. Március 29-én, Budapesten, két helyszínen /a Budai Vigadóban, majd a Magyar Kultúra Alapítvány székházában/, másnap Székesfehérváron ünnepelték a jeles folkloristát. A Hagyományok Háza, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyar Művelődési Intézet közös rendezvényén Jáki Sándor Teodóz atya, az egyesület elnöke köszöntötte az ünnepeltet. Kallós Zoltán tudományos munkásságát Olsvai Imre népzenekutató, az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa méltatta. Kallós Moldvában gyűjtött szentes énekekből és imádságokból készült CD-t a szerkesztő, Pávai István népzenekutató mutatta be. Kallós Zoltán hallatlanul nehéz feltételek között gyűjtötte a hatalmas folklóranyagot, évtizedeken keresztül intézményi háttér és anyagi támogatás nélkül, megélhetési gondok között, folyamatos politikai zaklatásnak kitéve. Halász Péter Kallós Zoltánnal először negyven esztendővel ezelőtt, 1966 nyarán találkozott, amikor első moldvai útjára indult. Kallós akkor már túl volt élete első nagy meghurcoltatásán, s nem gondolta, hogy még vár rá egy annál is elszántabb üldöztetés. /Halász Péter: „Le van az életem zárva / Móduvának ládájába…” Budapesten is köszöntötték a nyolcvanesztendős Kallós Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

2006. április 8.

Kovásznán gyertyás-fáklyás megemlékezésen tisztelegtek Kőrösi Csoma Sándor emléke előtt. A Jecza Péter alkotta Csoma-szobor megkoszorúzása után beszédet mondott Zsuffa Levente kovásznai polgármester, György Ervin kormánymegbízott, Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke és Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója. Az ünnepségen dr. Bárdi Lászlót, a pécsi tudományegyetem professzorát Kőrösi Csoma Sándor-emlékdíjjal tüntették ki. /Gyertyás-fáklyás tisztelgés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

2006. május 27.

Hazaértek Budapestről a Gyimes-völgyében tevékenykedő Lépések Színekben és Formákban Alapítvány köré tömörült alkotók. Tímár Károly, Nagy I. Gábor, Csata Jenő és Moldován Zsolt állította ki munkáit. Az erdélyi tájakat bemutató pasztellek, vegyes technikával készült munkák egy, a Magyar Művelődési Intézet által szervezett konferencia társrendezvénye volt. A Dunának, Oltnak egy a hangja című, háromnapos konferencián a kapcsolatteremtésről, az információcseréről hangzottak el előadások. A különböző magyarországi tájegységek képviselői mellett az utódállamokban élő magyarok – köztük erdélyiek – is részt vettek. /Sarány István: Kiállítás Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

2006. június 19.

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ) alakult június 18-án a hatodik alkalommal Budakalászon nyolc országból összesereglett mintegy száz résztvevővel megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán, melynek szervezői a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium. A KKSZ elnökének Szabó Tibort választották, a HTMH volt elnökét, főtitkárnak Romhányi Andrást, az MMI tanácsosát, a Magyar Kollégium elnökét. „Én jelen pillanatban és akkor sem, amikor a HTMH elnöke voltam, nem tekintettem a rám bízott feladatot politikai tisztségnek, tehát képes vagyok civilként gondolkodni” – nyilatkozta Szabó Tibor. Azért vállalta el a KKSZ elnöki tisztségét, mert ez a most megalakult Kárpát-medencei civil szövetség ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai megosztottság ellenére a magyar nemzeti közösségek képesek összefogni, egymás érdekében szót érteni. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Bodó Barna kifejtette, hogy egy ilyen szövetség megalakításának a gondolata a rendszerváltozás óta jelen volt. A KKSZ-t nemcsak kisebbségi magyar civil szervezetek alapították meg, létrehozásában közreműködtek magyarországi civil szervezetek is, többek között a Koncz Gábor vezette Magyar Kultúra Alapítvány. A KKSZ székhelye Budapest, tagszervezeteinek tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria. A szövetség fő célja a magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nemzetközi szinten, valamint tagszervezetei érdekvédelmének biztosítása. Alapelvként határozták meg, hogy a szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely céljának tekinti a Kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elősegítését, egymás kultúrájának megismerését, és az együttműködést ezen népek között. /Guther M. Ilona, Budapest: Kulturális összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Hatodik alkalommal szervezték meg június 16–18 között Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát, röviden a Budakalászi Találkozót. A szervezők – Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet tanácsosa, a Magyar Kollégium elnöke, és Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főtanácsosa – szívvel-lélekkel igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a rendezvényt. Hat évvel ezelőtt 54 szervezet vett részt az akkor június 4-én tartott találkozón, idén már nyolc országból 114 civil szervezet küldte el képviselőjét (romániai, szlovákiai, szerbiai, horvátországi, bosznia-hercegovinai, ukrajnai, cseh- és morvaországi, szlovéniai szervezetek), ebből 33 először volt jelen a találkozón, de öt magyarországi szervezet is elküldte képviselőjét. Valamennyi eddigi találkozó végén zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, ez legtöbbször pusztába kiáltott szónak bizonyult, a hivatalos szervek ugyanis nem figyeltek fel eléggé a találkozó fontosságára. Ezért is határozták el 2005-ben, hogy idén szövetséget alakítanak. A fórumon megfigyelőként jelen volt dr. Bicskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezető helyettese. Meghívottként részt vett, és előadást tartott: C. Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium civil kapcsolatok főosztályának megbízott főosztályvezetője, Filotás Lászlóné, a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati csoportvezetője, dr. Koncz Gábor, a Magyar Kulturális Alapítvány igazgatója, valamint Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határon túli magyarokkal foglalkozó munkatársa. A civil szervezetek leginkább a pénzhiányt sérelmezték, felhívták a figyelmet, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt költségvetésen spóroljon. A jelenlévő hivatalok képviselői azonban tagadták, hogy a megszorítások a határon túliaknak szánt pénzalapokat érintenék. /Köllő Katalin: Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2006. augusztus 23.

Augusztus 19-én Budapesten a Magyar Művelődési Intézetben (MMI) megnyílt a Fotó Natura természetfotó-kiállítás. A tárlat a marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság, valamint az Aquaserv Kht. által meghirdetett pályázatra érkezett magyarországi és hazai alkotók munkájából állt össze. A pályázatot a marosvásárhelyi egyesület Magyarországon is meghirdethette. A szervezők azt tervezik, hogy a jövőben Kárpát-medencei Fotó Natura tárlatot hirdetnek meg. A természetjáró-egyesület nevében Vajda György, a szervezet alelnöke meghívta a jelen levő magyarországi alkotókat, hogy fedezzék fel Erdély szépségeit, jöjjenek el fotózni. /-vagy-: Budapesten is látható a Fotó Natura. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2006. november 15.

Rüsz Karcsi bácsi falusi versmondó, műkedvelő szavaló. Az ő pódiuma a mindenkori erdélyi falu virtuális tornáca. Október 7–14. között tartották a Kaleidoszkóp Versfesztivált Budapesten, a Merlin Színházban. Ennek keretében 12-én mutatta be Rüsz Károly harmincöt perces műsorát Van olyan föld – Vannak vidékek címmel, a színház kamaratermében. Magyari Lajos, Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Székely János és Gellért Sándor tizenhat versét adta elő. A Vigyél hírt a csodáról című vers- és prózamondó verseny döntőjét október 21-én tartották a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. Rüsz Károly díja néhány szép könyv volt (1956 emlékére – fotóalbum, Csoóri Sándor: Futás a ködben; Kortársaink – válogatás kortárs költők verseiből). Debrecenben megrendezték a dr. Kardos Albert (1861-1945) nevével fémjelzett nemzetközi vers- és prózamondó versenyt október 27-29. között. Ezen a felnőtt kategória első helyezését érte el Rüsz Károly. November 4-6. között Karcsi bácsi részt vett az Illyés Gyula III. nemzetközi vers- és prózamondó versenyen is, mégpedig Ozorán, a nagy költő szülőhelyén. Rüsz Károly két különdíjat kapott, Illyés Gyula lányának, Máriának a különdíja a költő Táviratok című kötetének számozott példánya, a Nap Kiadó különdíját pedig az igazgatója, Sebestyén Ilona nyújtotta át. A csomagban Illyés Gyula Nem menekülhetsz című kötete és a nemrég távozott Domokos Mátyás irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő három könyve: A porlepte énekes (Weöres Sándorról), Írósors (Németh Lászlóról), Szembesülés írókkal, művekkel. /b.d.: „Valakinek állni kell a tornác küszöbére”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2007. április 25.

A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma a kilencvenes évek társadalmi fordulata után a kulturális, virtuális intézményi adatbázis létrehozatalának feladatát a Magyar Kollégiumra mint civil szervezetre és a budapesti Magyar Művelődési Intézetre mint költségvetési intézményre bízta, hogy az anyaország és a határon túli régiók között sokcsatornás kapcsolat jöhessen létre. Azonban a magyarországi támogatáspolitika nem képes kezelni a felmerülő igények teljességét. A tanácskozást szervezők kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak a felismerésnek, hogy civil szervezeti munkánkhoz (szakmai, módszertani) a legtöbb segítséget anyaországi civil szervezetektől kapnak. 2005-ben a budakalászi találkozón javasolták a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség megalakítását Tibád Sándor, Sylvester Lajos, Dukrét Lajos és Pásztori Tibor Endre. A 2006-os találkozón megalakult a szövetség, a bíróságon is bejegyeztették. A Kárpát-medencei 110 szervezet képviselőiből 53 erdélyi, illetve romániai volt, mert képviseltette magát a bukaresti és a csángó magyarság is. A 2007. évi, hetedik fórumon mintegy száz fő részvételére számítanak nyolc országból, köztük a határon túli közművelődést támogató anyaországi civil szervezetek, intézmények, közalapítványok, hivatalok vezetői. /Pásztori Tibor Endre: Háromszékiek a budakalászi találkozón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2007. november 22.

A csíkszeredai Hargita Kiadó Bibliotheca Moldoviensis című, hét kötetből álló kétnyelvű sorozata azzal a céllal jött létre, hogy magyar és román nyelven is hozzáférhetővé tegye a moldvai csángómagyarokra vonatkozó nélkülözhetetlen forrásmunkákat. Ez a sorozat segíti az előítéletek nélkül román történészeket is, hogy rátaláljanak a csángó múlt és jelen igazságára, jelezte Halász Péter a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főtanácsosa a Bibliotheca Moldoviensis sorozat bemutatása kapcsán november 20-án, a budapesti Magyarok Házában. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája tizennégy, a közelmúltban megjelent, de eddig Magyarországon még be nem mutatott verseskötettel, monográfiával, sorozattal, naplóval és regénnyel kedveskedett az egybegyűlteknek. Az este egyik szereplője volt az 1978-ban, Magyarfaluban született Iancu Laura, akinek első verseskötete 2004-ben jelent meg Csíkszeredában Pár csángó szó címmel. A négy diplomával rendelkező költő most második, Karmaiból kihullajt című verseskötetéből olvasott fel. Bemutatták a Bakó megyei Somoskán született Demse Márton önéletrajzi fogantatású kötetét /Somoskai tél/, Halász Péternek a moldvai magyarok hagyományos állattartásával foglalkozó monográfiáját, Csoma Gergely szobrászművész naplójának segítségével a tanári pálya is fölvillant. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók pesti diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2007. december 18.

A magyar kormány 1995-ben december 18-át a Kisebbségek Napjának nyilvánította. Ez alkalomból kerül sor immár harmadik éve a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi Gálájára, amikor is elismeréseket adnak át azoknak, akik a legtöbbet tették a magyarországi kisebbségek kultúrájáért. Ruzsa János román nemzetiségű néptáncoktató elismerésében részesült a gálán. „Negyvenöt éven keresztül néptáncot oktattam, négyezer gyermeket tanítottam – nyilatkozta Ruzsa. „A kultúrák közötti párbeszéd legalább olyan fontos kérdés, mint a politika vagy a gazdaság egyenesben tartása” – mondta Kishegyi Viktória nemzetpolitikai főtanácsadó, Szili Katalin, országgyűlési elnök szavait tolmácsolva, aki személyesen nem tudott megjelenni. Idén, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi, kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért Pro Cultura Minoritatum Hungariae közművelődési díjat és elismerő oklevelet vehetett át Ruzsa János a román, a Martenica Táncegyüttes a bolgár, Nagyné Váradi Anna a cigány, dr. Sokcsevits Dénes a horvát, a Villányi Asszonykórus a német nemzeti kisebbség részéről, az Örmény Katolikus „Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely“ Lelkészség, a Magyarországi Szerb Színház és a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozó dr. Tóth István. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj a kisebbségi kultúráért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2008. április 19.

A nevét viselő kovásznai közművelődési egyesület immár tizenkilencedik alkalommal rendezte meg Kovásznán és Csomakőrösön a Csoma-napokat. Évről évre ilyenkor Kőrösi Csoma Sándor helybeli és idegenből érkezett tisztelői, számos hivatásos és műkedvelő előadó, képzőművészek, színjátszók, zenészek és táncegyüttesek, valamint a tudományos világ jeles képviselői hajtanak főt nagy Kelet-kutató tudós emléke előtt. A rendezvénysorozat idei ünnepélyes fáklyás megnyitója április 17-én, Kovászna városi művelődési háza előtti, Jecza Péter alkotta Csoma-szobornál volt. Ünnepi beszédet mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója és dr. Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, majd Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, a Csoma-napok megálmodója szólt a közönséghez. Gazda felidézte az elmúlt tizenkilenc év eredményeit, többek között megemlítette, hogy a Csoma-konferenciák anyagából tizennégy könyvet jelentettek meg, felépítették Csomakőrösön a Csoma-emlékházat.,,Terveztünk múzeumot is. Múzeumot és dokumentációs központot. (...). Azt hittük azokban a pillanatokban, amikor erről álmodoztunk, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egész magyarság értéke, és az egész magyarság mellénk fog állni abban a szándékunkban, hogy valóban gyűjtőhelye legyen itt azoknak a dokumentumoknak, értékeknek, amelyeket neki köszönhetünk. Nem sikerült ezt megvalósítani” ― mondta Gazda. Az ünnepi rendezvényen részlet hangzott el a nagykanizsai Horváth István és Farkas Tibor zenés-verses összeállításából, továbbá közreműködtek: a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet zenekara Kelemen Szilárd, a Tiszta Szív kórus Cseh Béla vezényletével, valamint a Havadtői Sándor Cserkészcsapat. A rendezvénysorozat április 18-án Kőrösi Csoma Sándor ― Jelek térben és időben című tudományos konferenciával folytatódott. Ezzel párhuzamosan a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban programot szerveztek, amelyen többek között volt diákkerekasztal, szavalóverseny, általános műveltségi vetélkedő, szavalóverseny, sakkverseny stb. /Bodor János: Főhajtás nagy Kelet-kutató tudósunk emléke előtt (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

2008. október 9.

Kolozsváron a Magyar Opera előcsarnokában október 8-án megnyitották az Erdély reneszánsza elnevezésű négynapos rendezvénysorozatot. Simon Gábor operaigazgató köszöntő szavai után Dáné Tibor Kálmán kitért arra, hogy a történelem folyamán az erdélyi magyaroknak többször át kellett élniük szellemi reneszánszukat. Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója bemutatta a Kolozsvárra érkezett reneszánsz Nagy Könyvet, amelyet eddig közel száz Kárpát-medencei magyar településre juttattak el. Végül Somogyi Győző festőművész bemutatta a Mátyás király hadseregét ábrázoló kiállítását. /Erdély reneszánsza Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2008. december 16.

Zombainé Szarka Mária román nemzetiségű nyugalmazott tanár a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) elismerésében részesült a december 14-én, vasárnap Budapesten megrendezett Nemzetiségi Gálán. Bogyay Katalin, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta: a kultúra nem az országhatároktól függ, s ha tudjuk, érezzük a gyökereinket, akkor nem félünk kinézni, kitekinteni más kultúrákra sem. Bogyay Katalin köszönetet mondott a megjelent nemzeti és etnikai kisebbségeknek, hogy saját kultúrájuk ápolásával, hagyományaik átörökítésével segítik a nemzetek közötti párbeszéd alakulását. Idén, a román kultúra ápolásának érdekében folytatott tevékenységért, Pro Cultura Minoritatum Hungariae díszoklevelet és emlékplakettet vehetett át Zombainé Szarka Mária a Békés megyei Kétegyháza román általános iskolájának nyugalmazott pedagógusa, akinek munkája révén generációk egész sora ismerkedhetett meg a magyarországi román közösség kulturális értékeivel, és akinek további feladatai között a kétegyházai román közösség elmúlt száz évének történetét feldolgozó fotódokumentum-tár elkészítése is szerepel. Az MMIKL hagyományteremtő céllal hozta létre 2005-ben a Kisebbségek Napjához kötődő ünnepi rendezvényét, az elismerést pedig olyan Magyarországon élő nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, szervezetek kapják, akik/amik kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért. /Kánya Gyöngyvér: Díj a kultúrák közötti párbeszéd ápolásáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2009. április 6.

Április 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében rendezte meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Először szakmai fórumot tartottak, azt követte a közgyűlés, végül ünnepélyes keretek között kiosztottak tizenhárom EMKE-díjat mindazon személyek között, akik különböző területeken kifejtett munkájukkal, művészeti pályafutásukkal Erdély-szerte jelentősen hozzájárultak a hazai magyar kulturális élet gazdagításához. A szakmai fórum keretében vetítették Páskándiné Sebők Anna és a Tofilm Stúdió Memento 1959 című tizenkilenc perces kisfilmjét, amely Sógor Csaba EP-képviselő felkérésére készült a Bolyai Egyetem felszámolásáról. Tavaly megalakult a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal, amely konkrét feladatokat fogalmazott meg erre az évre: információs rendszer kialakítását helyi kulturális honlapok alapján, eseménynaptár elkészítését, kutatómunkát, képzés- szervezést, közös fesztiválok lebonyolítását. Elnöki beszámolójában Dáné Tibor Kálmán, többek között, kiemelte a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus által nyújtott segítséget, amely a 71 társszervezettel és 17 fiókszervezettel rendelkező EMKÉ-t védőszárnyai alá fogadta. /Ördög I. Béla: Évi számadás kulturális értékeinkről az EMKE-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2009. június 30.

Idén kilencedik alkalommal szervezték meg kárpát-medencei magyar közművelődési civilszervezeteinek budakalászi találkozóját. Nyolc országból 68 civil szervezet képviseletében 56 küldött vett részt a tanácskozáson. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL), illetve a Magyar Kollégium által kilencedik alkalommal megrendezett budakalászi fórum idén is a kárpát-medencei magyar civilszféra közművelődési tevékenységének felmérésére, a kapcsolatrendszerek erősítésére és a sokszínűséget tiszteletben tartó, egységes jövőkép kialakítására helyezte a hangsúlyt. A rendezvényen bemutatták a Magyar nemzetstratégia című kötetet, melynek kapcsán vita volt a magyar nemzet helyzetéről, jövőjéről. A szekcióüléseken tárgyalt témákból állt össze a fórum zárónyilatkozata:. 1. Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez tartozás jogához. 2. Fontosnak tartjuk a civil szervezeteink közötti együttműködés és információcsere bővítését, kiterjesztve a társadalom minden területére. Ebben az együttműködésben kiemelkedő feladat hárul a határokon átívelő régiókra és a határok menti kistérségekre. 3. Örömmel üdvözöljük, hogy folytatódik a magyar nemzeti kulturális stratégia kidolgozása. Fontosnak tartjuk magyarságunk vállalását, emberi, kulturális értékeink feltárását, megismertetését, és elfogadtatását. Mindenekelőtt saját közösségeinkben kell a magyarságtudatot fejleszteni, erősíteni, tartalommal megtölteni, hogy cselekvő, pozitív életszemlélet honosodjék meg a jelenlegi gazdasági és morális válság ellenére. 4. Kívánatosnak tartjuk a magyarságon belül a bizalom és a szeretet légkörének megteremtését. Ezt elsődlegesen a magyarságtudat erősítésével érhetjük el, melynek kiindulópontja a családon belüli és az intézményes nevelés-oktatás. A cselekvési programnak is a nevelésre és az oktatásra kell összpontosítania: fel kell építeni újra, amit elvesztettünk. 5. Magyarságtudatunk megőrzése szempontjából múltunk védelme állandó feladatunk. Ennek érdekében fontosnak tartjuk a magyar vonatkozású értékek számbavételét, őrzését és védelmét a köz- és magángyűjteményekben. Kiemelten fontos az épített örökség védelme, megjelölése. 6. Különösen oda kell figyelnünk a szórványban élők magyarságtudatára. Ebben a civil szervezeteknek, az egyházaknak, s a magyar államnak is szerepet kell vállalnia. 7. A civil szervezetek működéséhez szükséges források elosztásában alapelvként állapítjuk meg a támogatás odaítélésének politikamentességét. A forrásokról a civil szervezetek képviselőiből álló bizottságok döntsenek. A döntést értékorientáltság és a nemzeti kultúra fenntartása vezérelje. /Gáspár-Barra Réka: IX. Kárpát-medencei magyar civilszervezetek fóruma. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2009. június 30.

EMKE-díjak Spectator-díj Székely Krisztának értékes újságírói munkájának és higgadt politikai elemzéseinek elismeréseként, Kacsó András-díj Mátéfi Csabának és Mátéfi Zitának az erdélyi magyar néptánckultúránk megőrzése és minőségi művelése érdekében előadói, oktatói, együttes-vezetői tevékenységükért, Bányai János-díj Zsigmond Győzőnek a romániai magyar egyetemi oktatás szervezéséért, magyar tudományosságunk külföldön való népszerűsítéséért és elismertetéséért, a romániai népi kultúránk kutatásában kifejtett tevékenységéért, Kún Kocsárd-díj Csirák Csabának közösségünket „kiművelt emberfőkké” tevő közművelő és helytörténészi tevékenységéért, Nagy István-díj Haáz Sándornak kiváló zenepedagógiai, karnagyi és művészetszervezői munkásságáért, Bánffy Miklós-díj a Csíki Játékszín társulatának tíz éves sikeres színházteremtő munkásságukért, Kovács György-díj Mátray Lászlónak a temesvári magyar színjátszás több évtizedes szolgálatáért, az erdélyi hagyományos közösségi színházi modell működtetésében vállalt szerepéért, Poór Lili-díj Kovács Évának a szatmári színjátszás hűséges szolgálatáért, változatos, hatásos színészetéért, beszédművelő munkásságáért, Szentgyörgyi István-díj Kubánda Olgának az amatőr színjátszásban és a Jádzó vezetőségében betöltött áldozatos tevékenységéért, Szolnay Sándor-díj Murádin Jenőnek az erdélyi magyar vizuális kultúra kiváló ismerőjének és ismertetőjének, több évtizedes művészettörténeti kutatómunkája és művészeti írói tevékenysége elismeréseként, Monoki István-díj Bende Katalinnak következetes és fáradhatatlan kultúrérték-mentésben, nemzedéknevelésben és művelődésszervezésben kifejtett munkájáért, Balázs Ferenc-díj a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusnak a történelmi régiókban élő magyar közösségek versenyképességét elősegítő felnőttképzésben nyújtott támogatásáért, gr. Mikó Imre-díj Király Istvánnak az erdélyi magyar képzőművészetet pártoló tevékenységéért. /Művelődés (Kolozsvár), 2009. május-június/


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998