udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzetkozi Gyermekmentõ Szolgalat

1994. szeptember 14.

A harmadik gyermekotthonát építi Romániában a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi egyesülete. A Csíkszentmártonban létesülő otthonban 130 csecsemőt látnak el. László Ottó, a szolgálat budapesti irodájának munkatársa elmondta, hogy a szükséges forrásokat cégek adományai fedezik. /Magyar Nemzet, szept. 15./

2000. május 8.

Tavaly október óta immár másodjára szervezett gyermekgyógyászati előadás-sorozatot a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat romániai szervezete, a magyarországival és németországival közösen. Nagyváradon mintegy harminc orvos és egyetemista gyűlt össze a Gyermekkórház előadótermében, ahol dr. Bárányi Ferenc, a szervezet romániai elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. /Gyermekgyógyászok találkoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2000. október 17.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezésében 1994 óta évről évre, minden májusban és októberben magyarországi orvoscsoport látogat Erdélybe. Több napra a Székelyföldre utaznak, gyermekeket vizsgálnak falvakban, árvaházakban, s gyógyszereket is visznek. Bihar megyében a csegődi és a tenkei gyermekotthon rendbetételéhez nyújtott jelentős segítséget a gyermekmentő szolgálat. E hónap elején is 15 budapesti orvos látogatott az országba. Nagyváradon előadásokat tartottak a gyermekgyógyászat újdonságairól. Ezután egy hétre Hargita megyébe utaztak, és gyógyították a gyermekeket. Mozgó fogászati rendelőt is hoztak magukkal, ugyanis évek óta biztosítják a csíkszeredai árvák ingyenes fogászati kezelését. Gyógyszereket is vittek, a segélyszállítmány értéke 1,3 milliárd forint. 1995-ben kezdték el a csíkszentmártoni gyermekotthon, vagy inkább fejlesztő és módszertani központ építését, melyre mostanáig közel 200 millió forintot költöttek. /Haraji Tóth Hajnal: Gyermekérdekek szolgálatában. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

2001. január 30.

Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanácselnök Magyarországon különböző szervezetekkel és a testvérmegyékkel tárgyalt. Budapesten a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnökével, Edvi Péterrel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral a csíkszentmártoni gyermekotthon beruházása ügyében tárgyaltak. A magyarországi partnerrel közösen építik meg az elhagyott csecsemőket befogadó központot. A Zala megyei Közgyűlés hivatalos meghívására érkezett Zalaegerszegre Hargita megye küldöttsége. Zala megyében, ezek 60%-ban saját jövedelmükből finanszírozzák tevékenységüket. A küldöttség tagjai rövid látogatást tettek Muravidékre. Szlovéniában meglátogatták a lendvai várat. /Ígéretes kapcsolattartás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

2002. február 11.

Székelyudvarhelyen olyan gyermekeket vizsgálnak meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat orvosai, szakemberei, akik kezelése Romániában nem mindig biztosítható. Lelkes magyar orvosok felvállalták az erdélyi beteg kisgyerekek gondozását, és 1994-től évente több százat vizsgáltak meg, elsősorban a társadalom peremére szorultakat, sokakat közülük orvosi kezelésre Budapestre küldtek. Bíró Edit kezdeményezésére megalakult az Eszterlánc Alapítvány, amelynek egyik célja a beteg, rászoruló gyermekek segítése. Eddig körülbelül negyven gyermeket vizsgáltak meg Székelyudvarhelyen a szervezet orvosai. /Fülöp D. Dénes: Az Eszterlánc Alapítvány közvetít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

2002. október 11.

Okt. 10-én felavatták Csíkszentmártonban a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásával létrehozott gyermekközpontot. Az ingatlanban öt tantermes óvodát, számítógépközpontot, leányanya-segélyzőt és egy koraszülött csecsemő-fejlesztőközpontot fognak fenntartani. Eddig mintegy 2,2 millió dollárba került a létesítmény, legnagyobb támogatójuknak, az OTP Bank Rt.-nek köszönhetően. /Rédai Attila: Átadták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat segítségével létrehozott csíkszentmártoni gyermekotthont. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2002. október 27.

Csíkszentmártonban avatták fel a Csibész Alapítvány legújabb létesítményét, a leányanya- és csecsemő-befogadót. Az avatóünnepségen többek között Tamás József segédpüspök és Gergely István csíksomlyói plébános, a Csibész Alapítvány vezetője méltatta a létesítmény jelentőségét. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat segített a létesítmény felépítésében. /Új Csibész-létesítmény, a Gyermekmentők segítségével. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

2003. május 9.

Az informatika által létrejött új területeken való szorosabb magyar-román együttműködés lehetőségeiről tárgyalt máj. 8-án Bukarestben Kovács Kálmán magyar informatikai és távközlési miniszter román kollégájával, Dan Nica informatikai miniszterrel. A találkozón szó volt arról, hogy magyar és román vállalatok közösen pályázzanak az Európai Unió informatikai, kutatási és fejlesztési programjaira. A két miniszter megállapodott abban, hogy üzletemberi fórumot szerveznek az informatikai kis és közepes vállalkozások részére. Kovács Kálmán leszögezte: Magyarország kiemelt kérdésnek tekinti, hogy a határon túli magyar közösségek is mihamarabb az informatikai társadalom részesei legyenek. Bukarestben Kovács Kálmán találkozott a bukaresti Ady Líceum vezetőivel, akiknek átadta a magyar minisztérium jelképes ajándékát, egy számítógépet. A magyar informatikai miniszter együttműködési megállapodást ír alá az RMDSZ vezetőivel, felkeres több magyar intézményt, köztük a Sapientia magánegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi oktatóhelyeit. A látogatás utolsó állomása Kolozsvár lesz. /Kovács Kálmán Bukarestben és a Székelyföldön. Romániai körúton a magyar informatikai és távközlési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter máj. 8-án Hargita megyébe, Csíkszentmártonba és Csíkszeredába látogatott. Megnézte a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által adományozott csíkszentmártoni informatikai központot, utána a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszínét, majd a Dusa Mircea prefektussal folytatott rövid eszmecsere után a Csíki-medence polgármestereivel, megyei önkormányzati képviselőkkel találkozott. Az EMTE dékánja, Lányi Szabolcs a magyar kormány segítségét kérte az informatikai oktatás meghonosításában. A miniszter beszélt a 300 határon túli, magyarul vagy magyarul is tanító oktatási intézménynek a Sulinet-programba való bekapcsolásáról, az eMagyarország-, illetve a Neumann-programba való bekapcsolódás lehetőségeiről, illetve az RMDSZ-szel megkötendő megállapodásról. - A határon túli magyarság kérdése kulcsponti kérdés számunkra - mondta a miniszter. /Sarány István: Határtalan kapcsolat a határon túliakkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2004. április 26.

Nagyváradon a szavazással összeállt a városi tanácsosi jelöltlista. A szavazatok alapján kialakult sorrendben: dr Földes Béla, Lakatos Péter, Cseke Attila, Delorean Gyula, Pető Csilla, Pásztor Sándor, Huszár István, Vági László és Kis Gábor. Nagyváradon a költségvetési pályázati támogatásból 930 millió lejt a református, 670 milliót a római katolikus gyülekezetek, 60 milliót a baptista, 40-et az evangélikus és 20-at az unitárius egyház kapott. A kulturális célra megpályázható 2,1 milliárd lejnek a fele magyar civil szervezetekhez került, például 270 millió a Varadinum Alapítványhoz, 50 millió a Tibor Ernő Galériához. A ifjúsági alapból is jutott a magyarsághoz, a 350 millióból támogatták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és az Albin Alapítványt. /(Balla Tünde): Veletek Váradért – Kilencen a befutó helyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2004. május 4.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi orvostagjaiból alakult 10–15 fős orvoscsoport évente kétszer utazik Romániába, ahol a Hargita megyei kórházban, csecsemőotthonokban, iskolákban és árvaházakban vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket. Az idei első gyógyító körúton, amelyre május 8–16. között kerül sor, Hargita megye és Kolozsvár meglátogatott intézményeit gyógyszerekkel, műszerekkel, illetve szakmai továbbképzéssel segítik. /Gyógyító körúton Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

2004. július 20.

Sokan gondolják úgy, hogy az erdélyi magyarság sorskérdéseit csak önrendelkezési jogának biztosításával lehet megoldani, közölte Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke a vele készült interjúban. Annak idején a gyermekotthonok szörnyű helyzetéről készült beszámolók hívták életre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületét, amelynek Kövér László is alapítója. – Téves az a beállítás, hogy a magyarországi pártviszályok szűrődnek át a határokon, bár ennek is van jele, mondta Kövér László. Kárpátalján például az ottani magyarság ügyéért következetesen kiálló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség mellé a szocialista kormány kreált a Máértben egy új, kétes legitimitású, meglehetősen zavaros hátterű szereplőt. Erdélyben azáltal jelentek meg a feszültségek, hogy stratégiai vita bontakozott ki az autonómia kérdése körül. Vannak, akik úgy látják, ez a politika csak az RMDSZ szűk elitjének hozott befolyás növekedést és kirívó mértékű meggazdagodást. Az RMDSZ képviselői kifejthetik véleményüket a magyarországi politikáról – ezt néha meg is teszik –, a magyarországi politikusoknak pedig jogukban áll véleményt mondani olyan kérdésekről, amelyek néhány éve még RMDSZ-belügynek számítottak. Közös ügyeink vannak, amiként egy olyan család tagjainak, akik nem élnek egy fedél alatt. Amikor a Fidesz kormányon volt, 1998 és 2002 között, szigorúan tartotta magát ahhoz, hogy a határon túli magyar legitim szervezetekkel minden körülmények között bizalmi és építő kapcsolatban legyen. Az RMDSZ vezetősége viszont azt várta el, hogy tegyék kizárólagossá a velük fenntartott viszonyt. „Én büszke vagyok arra, hogy Szász Jenő a barátom, és nem Verestóy Attila. Markó Béla pedig bizonyára arra büszke, hogy neki újabban Kovács László és Medgyessy Péter a barátja, nem pedig Orbán Viktor” – mondta Kövér László. /Gazda Árpád: Egységes nemzetben nincs erdélyi magánügy. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2004. július 27.

A tevékenységek összehangolására és az RMDSZ-szel való jobb együttműködés érdekében egy évvel ezelőtt 54 temesvári és Temes megyei civil szervezet Civil Tanácsot hozott létre. A 24 tagú választott testület öt szakbizottságban fejti ki tevékenységét. Erdei Ildikó, a Temes megyei Civil Tanács elnöke elmondta, hogy a régebbi közművelődési egyesületek (Ormós Zsigmond Társaság, Bartók Béla Dalárda, lugosi irodalmi kör) mellett 1990-ben újak alakultak, a Bartók Béla Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Szórvány Alapítvány. Velük egy időben kezdte meg működését a Máltai Segélyszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint két ifjúsági szervezet, a TEMISZ és a TMD (Temesvári Magyar Diákszervezet). 1998–1999-ben az RMDSZ képzési programot kezdeményezett olyan személyeknek, akik civil szervezetek létrehozására vállalkoztak. Ennek eredménye, például, a jól működő Végvárért Alapítvány, valamint a Geml József Társaskör. A Civil Tanácsot megválasztó fórumra a történelmi egyházak képviselőit is meghívták. A civil vezetőtestület megalakulásával kétkamarás lett a Temes megyei magyar közösség vezetése. A civilek véleményezhetik az RMDSZ vezetősége, a TKT határozatait, egyszeri újratárgyalását is kérhetik, maguk is nyújthatnak be javaslatokat. A jobb kapcsolattartás érdekében kialakítottak egy közös adatbázist. /Szekernyés Irén: Új helyzetben a civil szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2005. május 10.

Évente kétszer érkezik Hargita megyébe a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 25–30 önkéntes orvostagjából álló csoport, hogy szűrjék, vizsgálják és gyógykezeljék a rászoruló gyermekeket. Gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel is segítik a rászoruló intézeteket. A csoport idén május 7–15. között látogat Hargita és Bákó megyébe. /Önkéntes orvosok megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2005. június 6.

Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2005. október 12.

Második gyógyító körútját szervezi az idén Erdélyben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, amelynek tagjai a Székelyföldön elsőként Székelyudvarhelyt keresték fel. Az egyhetes programon 34 önkéntes vesz részt Magyarországról és Erdélyből, a szolgálat orvosaihoz budapesti és kolozsvári orvostanhallgatók csatlakoztak. Az erdélyi program Nagyváradon és Kolozsváron kezdődött, itt előadásokat tartottak. A gyógyító körúton részt vevő orvosok önkéntesek, szabadidejüket feláldozva, térítésmentesen végzik munkájukat. Az idén a szolgálat orvosai több mint tízezer vizsgálatot végeztek. /Erdélyi gyógyító körúton. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2006. május 15.

Székelyudvarhelyre érkeztek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntesei, megvizsgálták a beteg vagy szűrővizsgálatra jelentkezett gyermekeket. Több mint száz gyermeket vizsgáltak meg, az orvosok között volt dr. Varga Péter Pál Amerikából Magyarországra visszatelepedett világhírű gerincsebész professzor, aki első alkalommal csatlakozott a gyermekmentők székelyföldi körútjához. A professzor elmondta, elvállalta két súlyos gerincdeformációban szenvedő gyermek műtétjét, akik olyan beavatkozásra szorulnak, amelyet Romániában nem végeznek. A Gyermekmentő Szolgálat évente két alkalommal szervez magyarországi orvosok önkéntes részvételével székelyföldi körutat. Dr. Edvi Péter, a Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke közölte, hogy székelyföldi útjukra összesen 42-en jöttek el, orvosok, orvostanhallgatók és a szolgálat munkatársai. Emellett számos programban vesznek részt, például Csíkban mentőállomás, tornatermek építését támogatják, idei útjuk végeztével pedig nem lesz olyan székelyföldi település, ahová ne jutottak volna el. Kezd beérni a székelyudvarhelyi Eszterlánc Alapítvány munkája – vélték Hajdó Jolán, az alapítvány elnöke, Bíró Edith, az alapítvány kuratóriumának tagja és Ivácsony Zsuzsa, az Eszterlánc Napközi igazgatója, náluk, a napköziben folyt a vizsgálat. /Kiss Edit: Itt jártak a Gyermekmentő Szolgálat orvosai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./

2007. március 16.

A magyar nemzet egységéről, az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatának fontosságáról beszélt Sólyom László köztársasági elnök március 15-én Nagyváradon. Találkozott Tőkés Lászlóval, majd részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem március 15-i ünnepi műsorán, ahol mindketten köszöntő beszédet mondtak. Előadásában Tőkés visszatekintett a magyar nemzet elmúlt évszázadainak történetére, hangoztatva, hogy ezt a nemzetet többször is kárhoztatta a „kollektív feledékenység”. Ez a „közösségi amnézia” – mondta – nemrég az anyaországon is elhatalmasodott, és a 2004. december 5-i népszavazásba torkollott. Ebből a szempontból értékelte nagyra Sólyom László mostani látogatását, mondván: a köztársasági elnök szakított ezzel a feledékenységgel, segített ismét tudatosítani, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része. Az államfő Tempfli József püspököt is felkereste, aki meghatottan mondta: Sólyom László ezzel az erdélyi látogatásával helyre hozta a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását. A köztársasági elnök megtekintette a székesegyházat és a visszaszolgáltatott püspöki palotát. Sólyom a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnál is látogatás tett. Itt egy környezetvédelmi rajzpályázat nyerteseinek, 6–12 éves gyermekeknek adott át ajándékokat, majd gépkocsival sietett haza Budapestre, hogy délután kitüntetéseket adjon át a Parlamentben. /Tőkéssel és Tempflivel is találkozott Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Sólyom László március 15-én Nagyváradon hangsúlyozta, az ünnep üzenete az, hogy a 12 milliós európai magyar nemzetnek tudnia kell mit akar, és azt meg is kell valósítania. Olyan nemzetstratégiát kell kidolgozni, amely nemcsak gazdaságilag, hanem szellemileg is integrál, és a Kárpát-medence magyar egyetemeit egységes tudományos műhelyben összesíti. „Köszönjük, hogy az összmagyarság nemzeti ünnepén eljött hozzánk – Erdélybe és Partiumba –, és szakítván a közösségi feledékenység nemzetrontó hagyományával, világosan értésünkre adta, hogy nem vagyunk egyedül. Nemzetstratégiai igényű megnyilatkozásait idézve, mi is öntudattal valljuk, hogy az erdélyi, a határon túlra szakadt magyarság nem holmi jöttment kisebbség, hanem a magyar nemzet teljes értékű, elidegeníthetetlen része, amely önálló társadalmi létének teljes voltában kér éltet vagy halált” – mondta Tőkés László. /Gergely Gizella: A közös tudásra kell építeni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2007. május 17.

A Hargita megyei, valamint a csángó gyermekek orvosi ellátását, illetve a helyi egészségügyi és oktatási intézmények támogatását tűzte ki célul májusi erdélyi útján a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. Az iskolák és a leginkább rászoruló gyermekek számára adományokat is hozott magával a szolgálat csapata. Útjuk során orvoscsoportjuk több ezer iskolás- és óvodáskorú gyermeket vizsgált meg. A szolgálat 17 évvel ezelőtti megalakulása óta hangsúlyt fektet az Erdélyben élő hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére. Fontos szerepet vállaltak például a 2006 októberében átadott csíkszentdomokosi Felcsíki Mentőállomás kialakításában. Az előző évek során biztosított 13,75 millió forint összegű támogatást követően idén további 1,62 millió forinttal segítette a szolgálat a mentőállomás működésének beindítását, fejlesztését. /Ingyenes orvosi vizsgálatok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2007. október 11.

Október 14-ig, vasárnapig Hargita és Bákó megyében tartózkodik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar önkéntes orvoscsoportja, tagjai ezúttal eldugott kis hegyi falvakban és településeken is gyógyítják a rászorulókat. Október 11-én Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, Csíkszentdomokoson, október 12-én pedig a Csíkszeredai Megyei Kórházban végeznek szűrővizsgálatokat. Az évente két alkalommal ide látogató orvoscsoport, kórházakban, iskolákban, óvodákban vizsgálja és gyógykezeli a gyermekeket, és gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel segíti a rászoruló intézeteket. /Demeter Kinga-Erika: Önkéntesek gyógyítanak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2007. október 16.

Évente kétszer, tavasszal és ősszel orvoscsapat vizsgálja százával Hargita megye településeinek gyermekeit. Legutóbb a múlt héten nagy hajcihő árán, de mégis elengedték egy napra az iskolából a magyarfalusi és pusztinai csángó gyermekeket, hogy Gyimesbükkön vizsgálják meg őket a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat orvosai. Amióta Solomon Mária a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének szociális felelőse, annyi minden történt a csángó falvakban egészségügyi szűrés, illetve a súlyos esetek ellátása terén, amit az országos egészségfelmérő program sem ér utol. A gyermekmentő szolgálat segítségével tavaly nyitott hátgerincű lábnyiki kisfiút műtöttek sikeresen Debrecenben, hallássérült gyermeket irányítottak a kolozsvári speciális iskolába, saját kezdeményezésre Lujzikalagorban és Magyarfaluban mértek ingyen vércukrot, vérnyomást és koleszterinszintet. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvoscsapata Magyarországon és a határokon túl ezrével végzi a szűrést, segít a bajban. /Fekete Réka: Az egészség megszállottai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./

2008. augusztus 22.

Bákó megye mindmáig egyetlen magyar tannyelvű intézete, a Dani Gergely Általános Iskola udvarán, akár korszerű sportcsarnokkal is felérő tágas sportterem épül. A Csángó Gyermekek Egyesülete, a gyimesbükki önkormányzat, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közreműködésével épül az a tornaterem. A tetőterében – megfelelő helyiségekben – kap helyet a 14 ezer kötetes könyvtár, nemkülönben a számítógépes oktatásra alkalmas informatikaterem – magyarázta Nagy Galaczi Hajnal tanítónő, az egyesület elnöke. Tetőterének helyiségeit már annyira elkészítették, hogy bármikor költözhet a könyvtár, s beszerelhetők a számítógépek is. /Kristó Tibor: Sportterem épül a magyar iskolánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

2008. október 10.

Tizenkilenc Bihar megyei /kilenc nagyváradi és tíz vidéki iskola/ részesült könyvadományban a magyarországi Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jóvoltából. Az iskolák képviselői egyenként körülbelül 400 kötetet vehettek át nagy magyar írók műveiből, a szolgálat Sas-palotabeli székhelyén. /Könyvtámogatás a gyermekmentőktől. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2009. október 15.

Nincs lényeges különbség a csíki és a budapesti gyerekek egészségi állapota között – állítják a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Budapestről érkezett orvosai, akik ezen a héten több csíki településen tartottak gyerekek számára általános szűrővizsgálatot. Egy területen azonban nagy a baj: a kicsik többségénél már nagyon fiatalkorban jelentkezik a fogszuvasodás. A csíki régióban jól felkészült családorvosok dolgoznak, a felszerelések pedig egyre jobbak, mondta az egyik orvos. /Kozán István: Katasztrofális szájhigiénés állapotok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998