udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nemzetkozi Transsylvania Alapitvany

1990. augusztus 9.

Sütő András hosszas külországi gyógykezelése utáni hazatérése új erőt adott a romániai magyarság megmaradásáért folyó küzdelemben, írta Tófalvi Zoltán. 1990. máj. 30-án Tőkés László püspök javaslatára megalakították a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt, elnöke Sütő András. Az alapítvány segítséget nyújt a hazatérőknek. Irodája azért van Budapesten, mert a legtöbb ember Magyarországra menekült. Az alapítvány elleni heves sajtókampányból látható, hogy szerzőik leghőbb vágya, hogy a menekültek, elsősorban a magyarok, ne is térjenek vissza, állapította meg Sütő András. /Tófalvi Zoltán: Sütő András a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról. = A Hét (Bukarest), aug. 9./

1991. április 12.

Sütő András hónapokig volt külföldön, több műtétet végeztek a szemén. Először Budapesten kezelték, majd áprilisban Bostonban esett át egy műtéten, azután újabb műtétre ismét vissza kell térnie Bostonba. Arra akarta rábeszélni 1990. márc. 19-én Marosvásárhelyen a tömeget, hogy térjenek haza, amikor a Vatra Romaneasca által szervezett csoportok, a Libánfalváról és Hodákról teherautón behozott parasztok rátámadtak a magyarokra. Az RMDSZ-székházba menekültek be, hetvenketten. Az ostrom azonban folytatódott. "Öljétek meg őket!", Gyújtsátok rájuk az épületet, hadd égjelek meg elevenen!" - kiáltozták és vasdoronggal törték be az ajtót. Sikerült értesíteniük Judea ezredest és Scrieciu tábornokot, akik a helyszínre érkeztek és felszólították a székházban rekedt magyarokat, hagyják el a székházat, biztosítják a szabad elvonulást. Amikor kiléptek a kapun, a feldühödött románok megtámadták a kijövőket, akkor verték össze Sütő Andrást is, kiverték a fél szemét. Az írót Bukarestbe vitték, a katonai kórházba. Betegágyánál meglátogatta Iliescu elnök, aki megígérte, a támadás elkövetőit azonosítják és bíróság elé állítják. Ezt azóta sem tették meg. Sütő András elmondta még, hogy Budapesten találkozott a közlekedési balesete miatt kórházban ápolt Tőkés László püspökkel, akkor megvitatták a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kérdéseit, melynek ők alapítói. Az alapítvány segíti mindazokat, akik kényszerűen elhagyták Romániát és most szeretnének visszatérni. Sokan kivándoroltak az országból /Magyarországra 30 ezren távoztak/, az alapítvány tevékenysége tehát jótékony hatású. Ennek ellenére támadták Sütő Andrást, az alapítvány elnökét. /Paul Vinicus: "Az általam leírt világnak nem kell visszatérnie, hiszen létezik" állítja Sütő András, aki gyilkosok össztüzében állva is hisz az erkölcsi értékekben. = Valóság (Bukarest), ápr. 12./

1991. szeptember 26.

Nem váltotta be elképzeléseit a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány, nyilatkozta Tőkés László, mert kevés adomány gyűlt össze. Bízik benne, hogy az alapítvány talpon marad és "végül is teljesíteni fogja az egész Erdély megsegítésére szőtt elképzeléseinket." - Erdélyben "a magyarság nemcsak nyelvében, kultúrájában, hanem gazdasági téren is diszkriminációt szenvedett, és minden tovább folytatódik napjainkban is." Nagyon fontos elősegíteni a magyarság gazdasági talpra állítását. Az "iskolát, a magyar sajtót, az erdélyi magyar kultúrát föltétlenül támogatni kell." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

1992. január 22.

Tőkés László püspök sajtótájékoztatón szólt az Erdélyben élők otthonmaradását elősegítő Nemzetközi Transsylvania Alapítványról, majd elmondta, hogy február elsejei határidővel a nagyváradi püspöki palota elhagyására szólították fel a hatóságok az egyházat. A püspök kijelentette, hogy csak erőszak árán hagyja el az épületet. / (botlik): Újabb kilakoltatás előtt Tőkés püspök? = Magyar Nemzet, jan. 22./

1992. június 5.

Jún. 5-én Budapesten, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány díszvacsoráján felszólalt Göncz Árpád köztársasági elnök, kifejtve: a legalapvetőbb nemzetiségi jog, hogy az ember ott élhesse le az életét, ahol született. Tőkés László, az alapítvány elnökhelyettese a jogfosztottak megcsúfolásának nevezte azt, amikor az erdélyi magyarokat magyarkodással vádolják. /Nemzetközi Transsylvania Alapítvány. = Magyar Hírlap, jún. 6./

1992. június 30.

Kádár Attila unitárius teológiai hallgató jún. 28-án éhségsztrájkot kezdett Kolozsvárott tiltakozásul Funar polgármester magyarellenes intézkedései ellen. Tőkés László püspök és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szolidaritást vállalt Kádár Attilával és másokat is felszólított a csatlakozásra. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány felhívással fordult a nemzetközi közvéleményhez, hogy vállaljanak közösséget a hallgatóval. /Transinfo, Pesti Hírlap, jún. 30./

1992. augusztus 6.

A 900 éves Nagyvárad idei Varadinum ünnepségeiből nem hiányoztak az alkalomhoz kapcsolódó könyvek sem. A Szent Lászlóról szóló irodalomból ad válogatást az egyik könyv: Sanctus Ladislaus rex - Kalendarium Varadinum 1192-1992 /Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992/, a másik a régi templomokat idézi fel Marián Antal kiváló fotóival, megjelenését a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány támogatta, a ságvári nyomdából került ki: Magyar egyházak és gyülekezetek Nagyváradon /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, szerkesztették: Veres Kovács Attila és Szilágyi Aladár/. Robotos Imre munkájának címe A Vér városa: Nagyvárad /Művelődéstörténeti tükör, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1992/. Szinte emberfeletti munkát végzett Bálint István János, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, aki korábbi munkájához /Kincses Kolozsvár/ hasonlóan szemelvények tükrében mutatta be Szent László városát, Nagyváradot. Egyedül a felsorakoztatott forrásmunkák száma meghaladja az ezret! Az értékes kiadvány címe: Boldog Várad /Szerkesztette: Bálint István János, Héttorony Kiadó, Budapest, 1992/. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), aug. 6., III. évf. 1.sz./

1992. október 17.

A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ökumenikus nagygyűlést szervezett Budapesten. Tőkés László beszédet mondott, kifejtve, mennyi veszekedést tapasztal itt. Nem úgy viselkedik az anyaország, ahogy joggal elvárhatnánk tőle, mondta. - A résztvevők nyilatkozatban tiltakoztak Pálfy G. István és Chrudinák Alajos televíziós szereplésének felmentése ellen, és fölszólították a televízió elnökét, Hankiss Elmért, hogy döntését azonnal vonja vissza. A nyilatkozatot Tőkés László és Tempfli József püspökök, Paskai László bíboros, Csoóri Sándor és Szőcs Géza írta alá. /Új Magyarország, okt. 19./

1993. június 24.

Az 1989-es fordulatot követően rengeteg új magyar lap és folyóirat született. Közöttük az egyik legfigyelemreméltóbb a Temesváron kiadott Ezredvég, akkor még negyedévesnek tervezett irodalmi-művészeti-társadalmi folyóirat. A második számmal vége szakadt, a harmadik számot hiába várták ősszel. A papír- és nyomdaköltségek lehetetlen helyzetbe sodorta a lapokat. A Temesvárról elköltözött, de az ottani szellemi életet figyelő Tőkés László püspök közbenjárására a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány segített, ugyanúgy segítettek a hajdani temesvári szerzetesrendi iskolák, a Notre Dame és a Piarista Főgimnázium öregdiákjai. Ennek köszöhetően idén tavasszal a két volt iskola öregdiákjai az ötvenéves találkozón már kézbe vehették az 1990-1992 ősz megjelöléssel kiadott harmadik Ezredvég-számot. Az új szám irodalmi anyaga változatos. Van benne többek között tanulmány Franyó Zoltántól, helytörténeti emlékezés Lugos művelődési életéről, a nyolcvanöt éves Anavi Ádám mellett hozták Tőkés László 1989-es értekezését, mely máig nem vesztett igazságából. /Martos Gábor: A "temesvári" Ezredvég feltámadása. = Magyar Hírlap, jún. 24./

1993. október 20.

1990. máj. 29-én alapította meg Tőkés László, Sütő András és a budapesti Ábrahám Dezső a Nemzetközi Transsylvania Alapítványt a Romániába visszatérők és a kisebbségek támogatására. Az elnök Sütő András lett, alelnök Tőkés László, elnökségi tagok Csoóri Sándor és Szőcs Géza, főtitkár Ábrahám Dezső. Idén jún. 4-én az alapítványi kuratóriumi ülésen Koblencz József, a CBI Könyvvizsgáló Kft igazgatója szabálytalanságok sorát állapította meg: a bevételeket és a kiadásokat nem számolta el megfelelően Ábrahám Dezső, nem volt utalványozás, nem könyvelték a pénzmozgást. Ezen a kuratóriumi ülésen úgy határoztak, hogy megvonják Ábrahám Dezsőtől a pénzügyekkel kapcsolatos aláírási jogot, ezt a döntést Ábrahám Dezső elfogadta, de másnap érvénytelennek minősítette az őt érintő határozatot. Kiderült, hogy az alapítvány Alkotás utcai irodájában /melyet havi 100 ezer forintért béreltek/ van Ábrahám Dezső bélyegkészítő műhelye. Ezt csak most tudta meg a kuratórium. Ábrahám Dezső visszautasított minden vádat, szerinte három év alatt kb. hatmilliót költött saját zsebéből az alapítványra és nagyjából ugyanennyi folyt be hazai és külföldi támogatásból. /Kézen-közön alapítvány. = Mai Nap (Budapest), okt. 20./

1993. október 25.

A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány júniusban kuratóriumi ülésén Koblencz József könyvvizsgáló jelentéséből kiderült hogy sem a bevételekről, sem a kiadásokról nincs hiánytalan elszámolás, a számlákon nincs utalványozás és az alapítvány a beszámolási és adóbevallási követezettségének nem tett eleget. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt 1990-ben hozták létre, hogy segítsék a Romániába hazatérőket, és támogassák a nemzeti kisebbségek oktatását, kultúráját. Az alapítvány elnöke Sütő András, az alelnöke Tőkés László lett, elnökségi tagok Csoóri Sándor és Szőcs Géza, a főtitkár Ábrahám Dezső. Az idei kuratóriumi ülésen kiderült, hogy a kuratóriumi tagok semmit sem tudnak az alapítvány pénzügyeiről. Az ülésen Tőkés László püspök és Törőcsik Mari felháborodva értesültek arról, hogy az alapítvány székhelyéül használt helyiség bérleti díja havi 100 ezer forint és hogy ugyanezen helyiségben bélyegkészítő műhely működött, melynek hasznát Ábrahám Dezső főtitkár tette zsebre. A kuratórium ezért felfüggesztette főtitkári tisztségéből Ábrahám Dezsőt és Koblencz Józsefet megbízta teljeskörű pénzügyi kivizsgálásra. A kuratóriumi ülést követő napon Ábrahám Dezső feljegyzést készített az elnökségnek, érvénytelennek nevezve a kuratórium valamennyi határozatát és kifogásolta Koblencz József jelenlétét, aki szerinte súlyos vádakat terjesztett a kuratórium elé. A vizsgálatot Ábrahám Dezső magatartása meghiúsította. A Magyar Hírlap munkatársa Csoóri Sándor véleményét kérdezte, aki nem nyilatkozott. Tőkés Lászlótól sem érkezett válasz. Ábrahám Dezső viszont válaszolt. Ártatlannak mondta magát, ő nem ért a könyveléshez, azért nem könyveltek semmit. Azt állította, hogy saját zsebéből fizetett mindent. Ő fizette például Tőkés László amerikai repülőjegyét. Saját állítása szerint saját zsebéből mintegy hatmillió forinttal támogatta az alapítványt. /Rejtő Gábor. Transsylvania megvétele. = Magyar Hírlap, okt. 25./ Előzmény: okt. 20-i jegyzet. Tőkés Lászlótól válasza: okt. 31-i jegyzet.

1993. november 3.

A Romániai Magyar Szó tájékoztatást adott a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről úgy, hogy újraközölte az alapítvánnyal kapcsolatosan a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25., Magyar Hírlap, okt. 30., Vasárnapi Hírek, nov. 1./. /A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1993. november 3.

A Romániai Magyar Szó A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában címen újraközölte a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25, okt. 30., Vasárnapi Hírek, okt. 31./, hangsúlyozva, hogy a közlés a tájékoztatást szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1993. november 4.

Tőkés László püspök nov. 3-án Nagyváradon sajtótájékoztatót tartott, kitért a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos botrányra is. Nem tudja, ki juttatta el a sajtóhoz az ülésről készült jegyzőkönyvet, feltehetően egyesek lejáratása volt a cél. Már a múlt ősszel megállapították a szabálytalanságot és maguk kezdeményezték a vizsgálatot. Ábrahám Dezsőt felmentették és alapos vizsgálatot rendeltek el. Ábrahám Dezső nem tette lehetővé, hogy a vizsgálatot végzők hozzáférjenek a dokumentumokhoz. /Szűcs László: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4., Bogdán Tibor: Tőkés László nem tudja, ki a kiszivárogtató. = Magyar Hírlap, nov. 4., Tőkés védi a kuratóriumot. = Népszabadság, nov. 4./

1993. november 19.

Tőkés László püspök nyilatkozott a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről. Egyes orgánumok, különösen a Magyar Hírlap ezt a botrányt Tőkés László ellen igyekeznek fordítani. Az érdekli, hogyan került nyilvánosságra a belső ügyirat, milyen szándék van emögött. Alapítványok belső iratait nem szokták nyilvánosságra hozni. A püspök már régóta sürgette a pénzügyi felülvizsgálatot. A nyilvánosságra hozatal azt sugallja, mintha el akarták volna titkolni a történteket. Ábrahám Dezső főtitkár valótlanságokat állított, nem igaz hogy ő fizette volna a püspök amerikai útjának költségeit. /B. M. A.: Az ügy része a diverziónak. Tőkés László a Transsylvania Alapítványról. = Heti Magyarország, nov. 19./

1993. december 7.

Tőkés László hangsúlyozta, hogy a kisebbség számára életveszélyes lehet a fenntartás nélküli konformizmus. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatban pedig elmondta, hogy megbíztak egy könyvvizsgáló céget a pénzügyi ellenőrzéssel, azonban Ábrahám Dezső nem segítette az ellenőrzést. /Joó István: Tőkés László a kivizsgálásról. = Pesti Hírlap, dec. 7./

1994. április 20.

Tőkés László püspök törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeit illetően. Szőcs Géza elmondta, hogy azokat a személyiségeket /Tőkés László, Csoóri Sándor/ akarják mulasztással vádolni, akik a legkövetkezetesebben harcoltak az erdélyi menekültek hazatéréséért. Szőcs Géza számlákkal elszámolt: a kapott pénzből iroda nyílt Budapesten, amely hídfője az erdélyi magyar közösség nagyvilággal való kapcsolattartásának. /Pesti Hírlap, ápr. 20./

1994. április 26.

Az ellenzéki Romania Libera ismertette a Népszabadság cikke alapján a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány helyzetét, Ábrahám Dezső szerint Tőkés László püspök 10 millió forintot vett fel az alapítványtól és nem számolt el. A következő számban Tőkés László felháborodottan visszautasította ezt az állítást, hozzátéve, hogy a Népszabadságban nincs szó arról, hogy ő vett volna fel 10 milliót, az újság szerint ezt Szőcs Géza tette. Szándékos befeketítésről van szó, a román lap így kezdi: Az RMDSZ illetékes köreiből származó hírek szerint... /Új Magyarország, ápr. 26. - A román lapban ismertetett cikk: Népszabadság, ápr. 18./

1994. április 30.

Ábrahám Dezső "a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány egyik kezdeményezője és alapító tagja" aláírással a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez írt hosszú levelével védekezik a támadások ellen, azt állítva, hogy eddig saját vagyonából eddig kb. 6-8 millió forintot költött az alapítványra és napi 18-20 órás munkájáért egy fillért sem kért. Könyvelőt nem alkalmaztak, mert erre nem biztosítottak anyagi alapot. /!/ Ábrahám Dezső elutasít minden bírálatot és elmarasztalja Tőkés Lászlót is, amiért kifogásolta az ő működését. Ugyanezen oldalon Ábrahám Dezső közöltette Sütő Andrásnak és Tőkés Lászlónak írt levelét, ebben is fenyegető hangot használt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30.-máj. 1./ Ábrahám Dezső leveleiben nem említette, hogy a Koblencz József vezette könyvvizsgálók súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg. /Mai Nap, 1993. nov. 20./

1994. május 17.

A Határon Túl Született Magyarok Világszövetsége megalapításának tervéről számolt be Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára a Népszabadságnak. Azért van erre szükség, indokolta, mert a Magyarok Világszövetsége kisajátítja a határon túli magyarság képviseletét, a Határon Túli Magyarok Hivatala pedig önkényesen jelölte ki a határon túli magyarok képviselőit. /Népszabadság, máj. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1994. június 4.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó több cikket közölt a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról /NTA/ , de nem kérdezte meg Tőkés László püspököt erről, ugyanakkor közölték Kis Tibornak a Népszabadságból átvett gyalázkodó, a püspök ellen írt cikkét, ugyanígy átvették ebből a lapból Bodor Pál és Kántor Lajos írását. Mellékeltek az NTA-val kapcsolatos több dokumentumot. Ezeket a Romániai Magyar Szó terjedelmi okokból nem közölte. Tőkés László és Szőcs Géza együttes lejáratása a sepsiszentgyörgyi Európai Időben és a bukaresti Tineramában a radikálisok autonómiapolitikáját hivatott rossz hírbe hozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1994. június 18.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatos kimutatásokat, ezért megkérdőjelezte Gyarmath János főszerkesztő jóhiszeműségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./ Gyarmath János válaszolt, hangsúlyozta, hogy Tőkés László püspök tiszta szándékú, becsületes ember, ezt nem is kell bizonyítani, ezért is tartotta feleslegesnek a mellékletek közlését. A lapját nem kell az ellentáborba sorolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18-19./

1995. január 5.

Sütő András Szoborpénz és tintahal-effektus címen ismertette azt, hogyan próbálta Katona Ádámmal tisztázni az Orbán Balázs-szoborral kapcsolatos elszámolást. Próbálkozása eredménytelen volt. Elszámolást sürgető levelét az elmúlt év augusztusában írta, amikor még nem indultak meg a támadások Katona Ádám ellen. A Román Hírszerző Szolgálat halállistáján viszont tévesen szerepelt Katona Ádám neve a Magyarországon élő Katona Szabó István neve helyett. Az író bejelentette: a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt elnökeként közzé fogja tenni elszámoltatási kísérleteinek dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5., Pest Megyei Hírlap, jan. 6./ Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület intéző bizottsága közleményt adott ki arról, hogy az egyesület pénzkezelése megfelelő, az Orbán Balázs szoborpályázatra mindössze 70 ezer lej gyűlt össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1995. január 13.

Sütő András bejelentette, hogy hamarosan közzéteszi a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ törvényes elszámoltatása érdekében kifejtett - sikertelen - kísérleteit. Sütő András az NTA tiszteletbeli elnöke volt. Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára elmondta a Népszava munkatársának, hogy a céltámogatások felhasználása iránt érdeklődő leveleire alig kapott választ. Ábrahám Dezső az ügyészség alapítványokat felügyelő illetékeseihez fordult. A volt főtitkár a tisztázatlan céltámogatások között említette az RMDSZ-nek - Szőcs Géza közreműködésével átutalt - 8 millió forintot, egy kolozsvári épület megvásárlására átutalt 800 ezer forintot és a Tőkés László könyvei után befolyt 9 millió lejjel nem számolt el hiánytalanul a püspöki hivatal. /Népszava, jan. 13./

1995. január 28.

Az Adevarul de Cluj november eleji száma a budapesti Kurír cikke alapján cikksorozatot írt Szőcs Gézáról, azt állítva, hogy az erdélyi magyarságnak szánt pénzekkel kapcsolatban ügyészségi eljárást készítenek elő ellene Magyarországon. Szőcs Géza cáfolta mindezeket a vele készült interjúban. Akinek erkölcsi hitele és politikai befolyása van, az ellen lejárati kampány indul Romániában. Nem folyik ellene vizsgálat, ellenkezőleg, éppen Tőkés Lászlóval kérték, hogy indítsanak vizsgálatot a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzkezelésének ellenőrzésére. Ábrahám Dezső beférkőzött Tőkés László bizalmába. Nem igaz, hogy áttelepül Magyarországra. Kolozsvár főterének közelében vásárolt ingatlan az Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó tulajdona. A nagyváradi Analóg Kiadó főrészvényese lett és sikerült megmenteni a lapokat. Szeretett volna napilapot indítani Kolozsváron Új Ezred címen, de a szükséges anyagi támogatást nem kapta meg hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

1996. március 4.

Egy viharos ügy végkifejlete címen számolt be Sütő András a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről, amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség 1995. nov. 14-én hozott ítéletével megszüntetett. Az alapítvány eredeti célját, a külföldre menekült erdélyi magyarok hazatérésének támogatását nem tudta elérni, ehelyett alkalmi segélyek kiutalása, céltámogatással érkező pénzösszegek továbbítása történt. Az NTA kuratóriumának 1993 nyarán lezajlott viharos közgyűléséről készült jegyzőkönyv a nyilvánosság elé került. Az ekkor kirobbant sajtóhadjáratban több cikk főleg Ábrahám Dezsőt, az NTA főtitkárát igyekezett erkölcsileg megsemmisíteni, írja Sütő András. Az alapítványra olyan vádak zúdultak, "amelyek félreértés következményei." A céladományokat a főtitkár törvényesen továbbította annak tudatában, hogy az erdélyi átvevők bármikor készek számot adni. "Ilyen elszámolásra sajnos nem került sor." Tőkés László püspök és Sütő András is több levélben kérte a törvényességi felülvizsgálatot, Sütő a Határon Túli Magyarok Hivatalához is fordult, Tabajdi Csabának köszöni a közbenjárását. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ Sütő írása után következik Ábrahám Dezső közleménye, aki a birtokában levő okmányok, nyugták alapján felsorolta, hogy működése idején a kuratórium milyen összegeket szavazott meg, továbbá jelezte, kik nem számoltak el. Listájából kiderül, hogy Szőcs Géza a több ízben felvett, összesen 13 millió forinttal nem számolt el. A költségek között szerepel: helység bérleti díja: 785 ezer forint. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ Mindkét cikket átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ Előzmény: Sok vitacikk megjelent az alapítvánnyal kapcsolatban, Szőcs Géza is nyilatkozott: Mindenről elszámoltam. /Népszabadság, 1995. ápr. 19./

1996. március 4.

Ábrahám Dezső, a megszűnt Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára azt állítja, hogy 1992-ben a Magyar Hitel Bank által folyósított 8 milliós támogatás őket illette volna meg, nem Szőcs Géza Eurotranssylvania Alapítványát. Szőcs Géza elmondta, hogy sajtóügynökség létrehozására kértek támogatást, ebből hozta létre az Erdélyi Híradót. Ábrahám Dezső márc. 1-jén kelt, a Fővárosi Főügyészségnek címzett feljelentésében csalással és sikkasztással vádolta meg Szőcs Gézát, aki szerint viszont az ügyet már három évvel ezelőtt tisztázták. Szőcs Géza szerint éppen az Ábrahám Dezső vezette alapítványnál történtek könyvelési szabálytalanságok. /Magyar Nemzet, márc. 4./

1996. március 7.

Az Adevarul tudósított a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány körüli vitáról, tényként közölve a vádakat, azt állítva, hogy Szőcs Géza 13,7 millió forintot "tulajdonított el". A cikk címe: Pénzügyi botrány a magyarság vezetői körében. Alcíme: Az RMDSZ hajdani ügyvezető elnökét, Szőcs Gázát azzal vádolják, hogy törvénytelenül elsajátított 13 770 000 forintot. /Adevarul (Bukarest), márc. 7., Népszava, márc. 8./

1996. március 11.

A márc. 11-i román lapok foglalkoztak az SZKT csíkszeredai tanácskozásával. Az Adevarul "Nyílt konfliktus Markó Béla és Tőkés László között" címmel tudósított a következő alcímmel: "Szőcs Géza pénzügyletei még inkább kiélezik az RMDSZ-en belüli vitákat". Ugyanebben a számban Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója "Inog Szőcs Géza sajtóbirodalma" címmel számolt be a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

1996. március 12.

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke nyilatkozatban cáfolta azt a vádat, hogy a Nemzetközi Transsylvania Alapítványnak nem számolt el 700 ezer forinttal. Az összeget harmadmagával vette föl 1992-ben, de csak közvetítőként és azonnal továbbadta, erről még akkor beszámolt Ábrahám Dezsőnek, Sütő Andrásnak és Markó Bélának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./


lapozás: 1-30 | 31-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998