udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nevelesugyi Miniszterium (Romania)

1997. július 12.

A Romániai Magyar Szó interjút közöl Szilágyi Pállal a tanügyi törvénnyel kapcsolatosan. A rektor-helyettes elmondja, hogy nem beszélhetünk új tanügyi törvénytervezetről, hanem csupán a meglévő tanügyi törvény néhány vonatkozásának korrigálásáról. "Ahhoz, hogy Románia felzárkózzon az európai normákhoz, ezt a törvényt az elejétől végéig át kell alakítani... Külön kellene választani az alapképzést, az elemi és középfokú oktatást és külön kellene egy felsőfokú oktatási törvényt létrehozni" ? fejtette ki véleményét Szilágyi Pál. Szerinte az egyetemeken nemcsak az oktatásra, hanem a kutatásra is kellene hangsúlyt fektetni, meg kell teremteni egy támogatási rendszert, amely az egyetemeket aszerint pénzeli, hogy mit mutatnak fel. Úgy véli, hogy azok, akik ellenzik a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásait, pártpolitikai tőkét akarnak kovácsolni a kérdésből. Kifejti az anyanyelven való oktatás fontosságát, az abból származó hasznokat. Szilágyi Pál úgy értékeli, hogy az Országos Nevelésügyi Minisztérium lemarad a reformok terén, a Ciorbea-kormány pedig azért folyamodott a sürgősségi kormányrendelethez, mert Románia külföld előtt is elkötelezte magát a törvény módosítására, valamint azt előírta a kormányprogram is. Úgy véli, hogy a hat hónapos határidőből kifutottak és ezért kényszerhelyzetbe kerületek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1997. augusztus 30.

Markó Béla szövetségi elnök kijelölte azt az öttagú küldöttséget, amely az RMDSZ nevében egyeztető tárgyalásokat folytat a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt delegációjával az anyanyelvű oktatással kapcsolatos nézetkülönbségek tisztázása ügyében. A küldöttség vezetője Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, tagjai Tokay György kisebbségügyi miniszter, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatási bizottságának alelnöke, Béres András, a Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Frunda György szenátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 30., 1024. sz./

1997. október 13.

Béres András oktatásügyi államtitkár /a minisztérium neve: Nemzeti Nevelésügyi vagy Nemzetnevelésügyi Minisztérium/ nyilatkozott a magyar oktatás helyzetéről. Kifejtette, hogy javulás észlelhető a romániai magyar oktatás tekintetében. A sürgősségi kormányrendelet minőségi változást hozhat az anyanyelvi oktatásban. "Az RMDSZ-nek nem szabad visszalépnie ebben a kérdésben." "Az eddigiekhez képest megnőtt az egyházak mozgástere. Lehetőségük van, hogy minden korlátozás nélkül saját tanintézetet szervezzenek." Egy PHARE-program segítségével felmérik a szakoktatási igényeket. - Béres András optimista. Ugyanakkor arra a kérdésre válaszolva: hogyan halad a minisztériumban a kisebbségi igazgatóság átszervezése, azt felelte: "Még nem alakult ki az új osztály szervezési kerete." A jelenlegi kisebbségi igazgatóság főigazgatóságként működik majd. Rajta kívül csak Murvai László foglalkozik a kisebbségi oktatás kérdésével, "de a létszámot növelni szeretnénk" - tette hozzá. Az átszervezés befejezése hetek kérdése. /Rais W. István: Tényekké kell változtatni a lehetőségeket. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./ Megjegyzés: Béres Andrást 1997. jan. 14-én nevezték ki államtitkárnak. Az új osztályt még mindig nem szervezték meg.-

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/

1998. június 29.

Június 29-én az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében Varga Attila frakcióelnök beterjesztette a Képviselőház Állandó Bizottságához az RMDSZ-frakció törvénykezdeményezését a kolozsvári székhelyű állami magyar tannyelvű egyetem újraindítására és megszervezésére vonatkozóan. A Nevelésügyi Minisztériumnak alárendelt felsőoktatási intézmény rektorátusa Kolozsváron lenne, de fakultásai és kollégiumai Marosvásárhelyen és más erdélyi városokban is működhetnének. A tervezet szerint az egyetem tíz fakultással indulna, de az intézmény Kolozsvárott vagy más városokban további karokat létesíthetne a teljes körű magyar nyelvű felsőoktatás, illetve szakemberképzés szükségleteivel összhangban. A törvénytervezet szerint a Nevelésügyi Minisztériumnak az 1999/2000-es tanévtől kezdődően kellene biztosítania az egyetem működéséhez szükséges pénzügyi és anyagi feltételeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 30. - 1294. sz./ Mint ismeretes, az RMDSZ kolozsvári szervezetének kérésére négy RMDSZ-képviselő június 16-án személyes kezdeményezésként már benyújtott egy hasonló javaslatot. A bukaresti rádió szerint a két törvénytervezet között annyi a különbség, hogy az RMDSZ-frakcióé "szelídebben bánik a terminusokkal". Az oktatási kormányrendelet parlamenti jóváhagyása mindenképpen őszre maradt. A kormányrendelet azonban érvényben van, és szövegezése elvben lehetővé teszi önálló magyar egyetem létesítését - bár ennek gyakorlati megvalósítása az éles politikai vita közepette nemigen képzelhető el az előtt, hogy a kormányrendelet előírásai törvényerőre emelkednének. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1998. október 10.

Néhány hete hozták nyilvánosságra a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium határozatát, mely szerint a középiskolákban kötelező tantárgynak számít a hittan. A határozatot valamennyi egyház örömmel üdvözölte. Most újabb gond merült fel. Szülők mondták el, hogy azokban az osztályokban, ahol a tanulók túlnyomó többsége ortodox vallású, nem gondoskodnak katolikus, református vagy baptista vallástanárról, hanem kötelezni akarják a diákokat az ortodox hittanra. A Bihari Napló munkatársa Tempfli József püspököt kérdezte meg, hogy mit tehetnek a panaszosok. Az iskolák vezetőségének kötelességük vallástanárokat biztosítani valamennyi felekezetű tanuló számára. Más kérdés, hogy a magyar szülők miért íratták gyermekeiket román iskolába? Emiatt ők is hibásak. Azok a fiatalok, akik a román osztályban nem járhatnak katolikus hittanórára, keressék fel a hitoktatókat. Református részről ugyanezt tanácsolta Lugosi Mihály. /Kötelező hitoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1999. július 14.

A tanárok, a szülők és a diákok felháborodtak amiatt, hogy az érettségi tételeket csak román nyelven továbbították. Nagykárolyban megtörtént az is, hogy a magyar nemzetiségű diákoknak két órát, azaz 9-től 11-ig kellett várniuk arra, míg megkapták a tételeket és elkezdhették ezek kidolgozását. Szabó Károly szenátor Kötő Józsefnél, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkáránál járt, hogy magyarázatot kérjen. A román tannyelvű osztályok diákjai sem kezdhettek neki addig a vizsgának, míg a magyar nemzetiségű tanulók nem kapták meg a tételeket, ennek az lett az eredménye, hogy a román maturandusokat a magyar érettségizők ellen hangolták. A szenátor elutasította a minisztériumnak azt az indoklását, hogy kiszivároghattak volna a tételek, ha ezeket az összeállításkor azonnal lefordítják magyarra is. Ez azt jelenti: besúgók csak a kisebbségek között akadnak, a többség mint mindig, most is feddhetetlen. Kötő József államtitkár beismerte, hogy jogos a felháborodás. Első ízben érettségiztettek ezzel a módszerrel, s bár ők megpróbálták a tételeket magyarul is közzétenni, ezt biztonsági okok miatt nem engedélyezték. Kötő József bízik abban, hogy ez a hiba első és utolsó alkalommal történt meg. /Érettségi tételek, csak románul. A kisebbséget már megint megbízhatatlannak tartják. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

1999. szeptember 3.

Egy magyar fiatal felvételire jelentkezett a jogra a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és kérte, hogy a magyarul tanult tantárgyakból anyanyelvén vizsgázzon. Nem engedték, azzal érvelve, hogy ilyesmit nem ír elő még a módosított tanügyi törvény sem. Asztalos Ferenc képviselő kifejtette: ismerni kell a törvényes előírásokat. A parlament július 3-án elfogadta a tanügyi törvény módosítását és kiegészítését szolgáló 36. sürgősségi kormányrendeletet. A törvény megjelölte azt a 79 módosítást vagy kiegészítést, amivel a parlament véglegesítette a 36. sürgősségi kormányrendeletet. Azt ígérték, hogy a végleges újraközlik a tanügyi törvényt. Azonban már itt az ősz, és még mindig nem jelent meg e jogszabály teljes szövege. Asztalos szerint az a felvételiző, akinek nem engedélyezik az anyanyelvi felvételit, az forduljon a nevelésügyi minisztérium nemzetiségi államtitkárságához, Kötő Józsefhez és Murvai Lászlóhoz, továbbá az RMDSZ- szervezetekhez, de mindenképpen hivatkozzon az 1999 augusztus 3-án a 370. számú Hivatalos Közlönyben megjelent törvényre, és ennek a törvénynek az első artikulusára. /Zsehránszky István: Beszélgetés Asztalos Ferenc képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1999. december 22.

Kolozsváron ünnepség keretében második alkalommal vehették át diplomáikat a Gábor Dénes Főiskola végzős diákjai. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs igazgatója elmondta, hogy idén beindult a csíkszeredai tagozat is, tehát Erdélyben a GDF-nak hét tagozata van, 550 hallgatóval és 120 oktatóval. Nagy eredménynek számít, hogy a megszerzett oklevelet a Nemzetnevelési Minisztérium elismeri. Különbözeti vizsgák nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak a hallgatók, melyet a bukaresti számítástechnikai kar ad ki, informatikus mérnök megnevezéssel. További nyolc román nyelven letett különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a GDF által kiadott diplomát. /Csomafáy Ferenc: Átvették a diplomákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2000. január 13.

Múlt év decemberében vehették át oklevelüket Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola erdélyi tagozatain végzett hallgatók. Dr. Selinger Sándor, a kolozsvári konzultációs központ igazgatója tájékoztatójában kifejtette, hogy a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központját és annak hét tagozatát működtető Gábor Dénes Alapítvány alapvető célja és feladata az erdélyi magyar nyelvű távoktatásos rendszerű informatikusmérnök-képzés. Az alapítvány az 1994-1995-ös tanévben kezdte el tevékenységét, megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy hét erdélyi városban, így Kolozsváron, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön versenyképes és keresett szakmát adjon az érdeklődők kezébe. Az 1999-2000-es tanévben 550 hallgató iratkozott be a főiskolára. Az elmúlt két évben 67 informatikus mérnök végzett, 1998-ban 27-en, míg 1999-ben a júniusi és októberi záróvizsgán már 40 hallgató védte meg sikeresen a diplomamunkáját. A végzősök 4-5 kivétellel Erdélyben helyezkedtek el. A Gábor Dénes Főiskola informatikusmérnök-oklevelét a román Nevelésügyi Minisztérium vizsga nélkül almérnöki diplomának ismeri el. Amennyiben a hallgatók leteszik az igényelt nyolc különbözeti vizsgát, akkor tanulmányaikat okleveles mérnöki végzettségnek tekintik. A marosvásárhelyi tagozat az 1995-1996-os tanévben kezdte meg az oktatást, egy évvel a kolozsvári, nagyváradi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi tagozatok beindulása után. A tanárok egyetemi oktatók, tudományos kutatók, az információtechnológia, valamint az alap- és gazdasági tárgyak elismert szakemberei. - Az oktatás költségtérítéses. Az évi tandíj 800 dollár. /Informatikus mérnököket képez a Gábor Dénes. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2000. február 5.

A pedagógusok mindaddig sztrájkolni fognak, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket - jelentette ki Constantin Caranica, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet főtitkára. Folytatódik a pedagógusok sztrájkja, annak ellenére, hogy a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium arra kérte a tanügyi dolgozókat, kezdjék el a második félévet. /Tovább sztrájkolnak a pedagógusok. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./

2000. július 22.

Idén is Szentegyházán a Gábor Áron Szakközépiskola ad otthont a Bolyai Nyári Akadémia műszaki szakterület és szaknyelv tagozatának, júl. 16-23-a között. Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára a magyarországi szakképzésről, Görbe Péter, a műszaki tanerők szakfelügyelője és a Nevelésügyi Minisztérium magyar oktatásért felelős igazgatója pedig a romániai szakképzésről tartott előadást. A legrégebbi előadó, König Sándor, az Egressy Gábor Műszaki Szakközépiskola /Budapest/ tanára, már kilencedik alkalommal jött Szentegyházára. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

2000. október 6.

A román Közoktatásügyi Minisztérium gátolja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű magániskola, a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Magániskola működését, melyben árva és hátrányos családi helyzetben lévő gyermekek tanulnak. Az iskolát működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetői rengeteg kérvényt írtak a megyei tanfelügyelőségnek, a szakminisztériumnak, de semmi kézzelfogható választ nem kaptak, noha csupán azzal a törvény által előírt lehetőséggel szeretnének élni, miszerint az állam magániskolák esetében fizetheti a tanárok bérét is. Ez esetben nem fizeti. Az RMDSZ tanügyi osztályán régóta tudnak a dologról, mégsem történt semmilyen látható támogatás ez ügyben. Kötő József tanügyi államtitkár: "Csak üdvözölni tudom azt a nagyszerű szervezést, ahogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány működteti az iskolát. Természetesen mindent meg fogok tenni, hogy az állam támogassa őket. Az a baj, hogy eddig egyetlen hivatalos kérelem sem jutott el a szakminisztériumba, ezért nem lehetett lépni az ügy érdekében. De most, hogy én is tudomásul vettem a dolgokat, ígérem, hamarosan megtaláljuk a módját, hogy a dévai magyar magániskola valamilyen keretbővítéssel támogatást nyerjen". A riporter megjegyezte: személyesen látta a beadványokat, melyek a Hunyad Megyei Tanfelügyelőségnek, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztériumnak voltak címezve, sőt már Frunda György szenátor segítségét is kérték a dévaiak. A szenátusi iroda volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan visszajeleztek a magániskolának. Orbán Mária, a Hunyad megyei tanfelügyelőség magyar tanfelügyelője: "A Magyarok Nagyasszonya Magániskolával valóban sok gond adódik. Pedig ez egy nagyon jól működő iskola. Én már azt a variációt is hallottam, hogy amennyiben államosítják, államosíthatnák ezt a tanintézményt, megkapna minden törvény adta támogatást". Ionel, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője: "A ferences kolostor által működtetett Magyarok Nagyasszonya Magániskola problémája rendkívül bonyolult dolog, számos olyan dolgot von maga után, amelyek nem csupán a tanügyi törvények adta lehetőségeket lépik túl, de súlyos szociális gondokra is fényt vetítenek." Magánemberként becsüli és támogatja Bőjte atya terveit. Az intézmény nincs akkreditálva a Nevelésügyi Minisztérium által. Igaz, hogy szeptemberében eljuttattak hozzá egy kérvényt, melyben kérték, hogy az iskolájukban dolgozó képesített és szakképzetlen pedagógusoknak a tanfelügyelőség adjon fizetést. A megyei tanfelügyelőség minden év decemberében szokta továbbítani a szakminisztérium felé a megyei tanügyi költségvetéseket. Szerinte "nincs keretük kétszáz hátrányos helyzetben lévő gyereket egyik percről a másikra felkarolni." "Böjte atya az utcáról begyűjtötte őket, s aztán valószínűleg az utcán végzik megint?" Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetre: 1993-ban néhány gyerek bejött a kolostorba, kijelentették, hogy nagyon éhesek és fáznak. Vakációra befogadta őket. Ősszel nem akartak elmenni, ő pedig nem tudta volna elzavarni őket. A szükséges engedélyeket megkapták és 1995-ig mint a 2-es számú iskola magyar tagozata működtek. 1995-ben megjelent az új tanügyi törvény, mely engedélyezte magániskola alapítását. Úgy döntöttek, élnek a lehetőséggel. Mindenféle engedélyt folyamatosan beszereztek, az ideiglenes működési engedélyt a minisztérium jóváhagyta. A román állam eddig egy lejt nem fizetett ezeknek a gyerekeknek a beiskolázásáért. Furcsa a mostani hozzáállás, hiszen a gyermekek nyolcvan százalékát a román megyei gyermekvédelmi központok bízták rájuk nevelés, oktatás céljából. Böjte Kötő József államtitkárt többször megkereste a minisztériumban, minden alkalommal nagyon kedvesen fogadta őt. Azonban ez nem hozott eredményt. - Közben a szórványban a magyar oktatás napról napra sorvad. Petrozsényben 1992-ben még magyar nyelven érettségiztek diákok, 1999-ben már ugyanott nem indítottak magyar első osztályt. Félő, hogy lassan a dél-erdélyi magyarság teljesen eltűnik, elveszti anyanyelvét, nemzeti öntudatát. /Szőke Mária: Déva: Magyarok Nagyasszonya Magániskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2000. november 10.

Nov. 9-én Nagyváradra érkeztek azok a lelkes fiatalok, akik az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábjának kezdeményezésére az ország 36 településén korteskednek az RMDSZ mellett. Porcsalmi Bálint, az egyik főszervező elmondta: a tizenöt fős csoport nov. 5-én, vasárnap indult Kézdivásárhelyről, és két héten át járja a magyarlakta városokat. Bihar megyében Érmihályfalván, Székelyhídon és Nagyszalontán álltak meg. "Jelmondatunk - Mi Erdélyben utazunk - egyrészt jelzi, hogy az ifjak itthoni tájainkon tartják mozgásban a kampányt, másrészt kifejezi, hogy sok fiatal látja a jövőjét Erdélyben" - magyarázta Porcsalmi. /Váradon járt az RMDSZ Ifjúsági Karavánja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Az RMDSZ Ifjúsági Kampánystábja Beugró-Egyetemek Körútja elnevezéssel találkozósorozatot szervez november 13-16. között. A Szövetség oktatási szakértőinek, tisztségviselőinek, honatyajelöltjeinek, valamint a diákszövetségek képviselőinek részvételével tartandó vitafórumok elsődleges célja a romániai magyar egyetemisták minél szélesebb körű megszólítása, az RMDSZ rájuk vonatkozó üzenetének eljuttatása. A kampánykörút négy várost érint: Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Brassót és Kolozsvárt. Az RMDSZ választási kampányának részeként Nagyváradon, nov. 13-án rendezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség az oktatási fórumot. A rendezvény meghívottja Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó országos ügyvezető alelnöke. /RMDSZ-oktatási fórum Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

2000. november 22.

Az óvodától az egyetemig biztosítani kell az anyanyelvű képzést - jelentette ki Kötő József, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkára a Nagyváradon tartott oktatási fórumon. Az esemény az RMDSZ választási kampányának része volt, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) szervezésében. 1990-ben 7000 magyar diák tanult a romániai felsőoktatási intézetekben, a 2000/2001-es tanévben pedig 19.726-an, s közülük 6-7000-en anyanyelvükön képezhetik magukat. /Rais W. István: RMDSZ-oktatási fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998