udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nicolae Balcescu Roman Gimnazium (Gyula)

1998. január 27.

Szegeden folytatta kétnapos hivatalos magyarországi látogatását jan. 27-én Emil Constantinescu. A román államfő és Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében a polgármesteri hivatalban Szeged és Temesvár vezetői testvérvárosi együttműködést kötöttek. A dokumentum ünnepélyes aláírásával - hangoztatták a két város képviselői - Szeged és Temesvár polgárainak a közös históriai múltban gyökerező együttműködési szándékát fejezik ki. Az utóbbi másfél év egyre javuló államközi kapcsolatai tették lehetővé, hogy a hosszú ideje meglévő közös határ menti törekvések immár megfelelő keretet kaphattak, s tovább erősödhet a jószomszédi viszony - hangzott el. A két államelnök koszorút helyezett el annál az emléktáblánál, amely a Békélési Tervezet aláírását idézi föl, azt a történelmi jelentőségű pillanatot, amikor Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu román forradalmár-politikus 1849. július 14-én ellátta kézjegyével megállapodásuk dokumentumát. Szeged magas rangú vendégei ezután részt vettek Románia magyarországi főkonzulátusának megnyitásán. Az ünnepségen Románia és Magyarország külügyminiszterei szóltak az egybegyűltekhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./ Andrei Plesu kijelentette: a két ország közötti hídhoz két pillér szükséges. Az egyiket a fél évvel ezelőtt Kolozsvárott megnyitott magyar főkonzulátus jelenti, a másikat pedig a szegedi román képviselet. Mindkét főkonzulátus a két nép épülését, kapcsolatait szolgálja - hangoztatta. Kovács László szerint a szegedi külképviselet megnyitása is jelzi, hogy a két ország közötti alapszerződés valóra váltása folyamatosan halad előre. Az esemény jelentőségét növeli - tette hozzá -, hogy a román köztársasági elnök látogatásának keretében került rá sor, s mindkét államelnök részt vett a megnyitón. Kifejezte továbbá meggyőződését, hogy a főkonzulátus hasznos és fontos munkát fog végezni, előmozdítja a két ország közötti kapcsolatok bővülését, földrajzi helyzetéből adódóan pedig a Duna-Maros-Tisza eurorégiós együttműködést szolgálja. Emil Constantinescu és Göncz Árpád szegedi programjuk végén az egyetemek központi épületében a sajtó kérdéseire válaszoltak. A román államfő Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában Szegedről Gyulára érkezett. Emil Constantinescu a helyi önkormányzati vezetőkkel folytatott eszmecserét követően a magyarországi román ortodox püspökség székházában tett látogatást. A román elnök fölkereste Gyulán a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, a magyarországi román középiskolát. Emil Constantinescu a gyulai látogatás befejeztével hazautazott Romániába. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Olyan elnökként jöttem Magyarországra, aki felelősséget érez a világ bármely pontján élő románokért. Saját szememmel akartam látni, mik a reményeik, és távlataik az itteni románoknak, hogyan élnek, hogyan dolgoznak azok, akik velünk egy nemzethez, egy valláshoz tartoznak - mondotta Emil Constantinescu Gyulán, a Nicolae Balcescu Gimnáziumban megtartott találkozón. A román elnök kifejtette, milyen segítséget nyújt a magyarországi román kisebbségnek: ezentúl évente 30 diák három hétig Romániában nyaralhat, 25 tanár részt vehet a romániai nyári továbbképzésekben, 10 fiatal a román állam ösztöndíjasaként Romániában tanulhat tovább, 25 diák és tanár két hetes kiránduláson ismerkedhet Romániával. A most születő gyulai román ortodox püspökségnek Románia jelentős könyvadományt nyújt - elsősorban egyháztörténeti műveket kap ajándékba a püspökség -, s a magyarországi románság műemlékeinek helyreállítására az új költségvetésből szintén támogatást szánnak. Végül bejelentette: a román köztársasági elnöki hivatal százmillió lejt ad a gyulai püspökségnek. A gyulai román gimnáziumban megtartott találkozón Göncz Árpád köztársasági elnök rövid beszédében a diáksághoz fordulva egyebek közt így fogalmazott: "Mindenki olyan nemzetiségű, amilyen nyelven a legokosabb". Köztársasági elnök elmondta: örülne, ha valaha olyan román író emléktábláját leplezhetnék le a gimnáziumban, aki itt tanult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Emil Constantinescu Szegeden elmondta, hogy a kisebbségek anyanyelvű felsőoktatása napirenden van Romániában; a kérdést az európai normáknak megfelelően kívánják megoldani. Ennek érdekében a kormány döntött például arról, hogy szeptembertől a magyar nyelven tanuló végzős hallgatók lehetőséget kapjanak felsőfokú tanulmányaikat akár magyar, akár román nyelven való folytatására. Ennek érdekében a magyar diákok számára növelték az egyetemek keretszámait. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán a közelmúltban biztosították a magyar nyelvű oktatás lehetőségét, s hamarosan három főiskolát nyitnak, ahol szintén lehet magyar nyelven tanulni - közölte. Mindezt a román államfő kiegészítette azzal, hogy az eddig magyarul tanuló középiskolások nem kerülnek hátrányos helyzetbe, ha román egyetemre jelentkeznek. Felvételi pontszámukat ugyanis az érettségi átlaguk alapján számítják ki, s helyhiány miatt nem utasítanak el romániai magyart a felsőfokú oktatási intézményekből. - Véleménye szerint - amivel várhatóan kormánya is egyetért - az autópályának át kell szelnie egész Erdélyt. Magyarország NATO-csatlakozásával kapcsolatban kijelentette: Románia a legérdekeltebb abban, hogy Magyarország az első körben bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe, s ez sikertörténet legyen, biztosítékot adva Romániának a második körben való csatlakozásra. Magyarország uniós integrációját hasonlóan fontosnak nevezte, hozzátéve, hogy a két ország szakbizottságainak együttműködése révén Románia is hozzájutna a magyar tapasztalatokhoz, például a jogharmonizációt illetően. Az integráció terén nem versenytársak, hanem partnerek vagyunk, érdekeltek a másik fél sikerében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1999. február 10.

Február 10-én, magyarországi látogatásának második napján Radu Vasile román kormányfő Gyulán a magyarországi románok helyzetével ismerkedett. Vasilét Dabcs László polgármester köszöntötte, aki meglátogatta a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, majd kijelentette, hogy támogatja az ottani románok azon kérést, hogy Gyulán román konzulátus nyíljon, mely minden valószínűség szerint először tiszteletbeli lesz. A román miniszterelnök találkozott Sofronie Drincec gyulai ortodox püspökkel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ Magyarországi látogatásom jó eredményekkel járt. Szükséges és fontos látogatás volt, még ha egyesek eltúlzott módon is reagáltak rá - jelentette ki febr. 10-én este Aradon Radu Vasile román miniszterelnök, aki hazafelé tartva szakította meg rövid időre útját, s első alkalommal nyilatkozott budapesti tárgyalásairól. - Akarjuk, nem akarjuk, Magyarország a NATO tagja lesz, s ennek következtében szerepe jócskán megnövekszik a térségben. A magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral folytatott tárgyalásokon hangsúlyosan került szóba, hogy Magyarország felelősége megkétszereződik, s határozott biztosítékokat kaptam arra, hogy Magyaroszág minden szinten támogatni fogja Romániát a NATO-ba és az európai struktúrákba való integrációjáért tett erőfeszítéseiben - mondta. Radu Vasile kitért arra, hogy Budapesten felvetődött: nyíljon tiszteletbeli román konzulátus Gyulán és tiszteletbeli magyar konzulátus Csíkszeredán. "Szóba került a híres Petőfi-Schiller egyetem ügye is. Elmondtam, hogy a kérdés jelenleg a román Legfelsőbb Bíróság előtt van, s az ott született döntés fényében a román kormány a román törvényeket betartva folytatja az egyetem alapításának procedúráját. Magunk között szólva, ha ez a terv megvalósul, azt szeretném, hogy az egyetem székhelye Arad legyen" - hangsúlyozta Radu Vasile és hozzátette: "a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a román-magyar kapcsolatok fejlesztése a szóban forgó egyetem alapításától függene. Kétségtelenül megfogalmazódott az, hogy a Petőfi-Schiller egyetem létrehozása fontos szerepet játszhatna a román-magyar kapcsolatok fejlődésében. Ugyanakkor hangsúlyozom: nem abban a formában, hogy ez feltétele lenne a két ország közti kapcsolatok javulásának vagy romlásának. " Bukarestbe érkezésekor Radu Vasile nem nyilatkozott az újságíróknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

1999. szeptember 6.

Felavatták Gyulán a román gimnázium /Nicolae Balcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium/ új szárnyát. "Az év legnagyobb magyarországi kisebbségi beruházása, a majdnem félmilliárd forintos költséggel megépült gyulai román kollégium" - mondta Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter az avatóünnepségen. A létesítményben 120 személyes kollégium, 300 néző befogadására alkalmas színházterem, tízszobás vendégház, 400 adagos konyha és tálaló kapott helyet. A gimnáziumot Sofronie Drincec, a magyarországi román ortodox egyház püspöke szentelte föl. /Román kollégium avatása Gyulán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./

2000. április 4.

A magyar állam folyamatosan üldözi és megalázza a magyarországi románokat, akiknek önkormányzata csak papíron létezik. A magyarországi nemzeti kisebbségek jogait nem tartják tiszteletben" - jelentette ki Sofronie Drincec gyulai román ortodox püspök. A Magyarországon tavaly létrehozott román ortodox püspökség feje a nagyszebeni Gozsdu Alapítvány hétvégi közgyűlésén bírálta rendkívül keményen a magyar kormányt. A püspök beszédét a Curierul National bukaresti napilap is ismertette. A püspök szerint a magyar állam ellenségesen és arrogánsan viseltetik a magyarországi románokkal szemben. Ennek példájaként említette, hogy többször kért találkozót Orbán Viktor miniszterelnöktől, de a találkozás lehetősége helyett azt a választ kapta, hogy "jobb lenne, ha a román állam úgy kezelné a romániai magyar kisebbség helyzetét, ahogy a magyar állam a magyarországi román közösség gondjait megoldotta". A püspök hozzátette, hogy arról is úgymond kioktatták: egyházi ember lévén ne avatkozzon világi kérdésekbe. Ezt a választ akkor kapta, amikor arra akarta felhívni a magyar illetékesek figyelmét, hogy az ottani románságot az eltűnés veszélye fenyegeti, mert a magyar állam "burkoltan az asszimiláció és a megfélemlítés politikáját folytatja" velük szemben. A főpap példaként említette a magyarországi Nicolae Balcescu Román Középiskola helyzetét. Mint mondta, a tanintézet csak a nevében román, mindent magyar nyelven tanítanak, a románt idegen nyelvként oktatják. Sofronie szerint a magyarországi román ortodox egyház drámai helyzetben van. "A romániai magyarok jogaiból minden esetben ügyet csinálnak. Miért nem csinálnak ügyet a magyarországi románok ügyéből is?" - tette fel a kérdést az ortodox püspök. /Üldözik a magyarországi románokat?! A gyulai ortodox püspök vádjai. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./ Értetlenül áll Orbán Viktor miniszterelnök egyházügyi tanácsadója, Balogh Zoltán a gyulai román ortodox püspök nyilatkozata előtt. Balogh Zoltán hangsúlyozta, hogy a püspökkel jó személyes kapcsolatokat ápol, és "kedves hangú leveleket váltanak egymással". Sofronie valóban többször jelezte, hogy kevesli az egyháza számára juttatott állami támogatást, de a gyulai román ortodox püspökség messze az arányszámai fölött részesül a támogatásból. A tanácsadó cáfolta, hogy amikor az ortodox püspök személyes találkozót kért Orbán Viktortól, azt a választ kapta: jobb lenne, ha a román állam úgy kezelné a romániai magyar kisebbség helyzetét, ahogy a magyar állam a magyarországi román közösség gondjait megoldotta. A tanácsadó hozzátette: reméli, az ominózus nyilatkozat félreértésen alapul. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

2005. március 9.

Aggodalmát fejezte ki a Határon Túli Románok Hivatala amiatt, hogy megszűnhet a magyarországi Eleken működő román nyelvű általános iskola. Közleményükben felszólították a magyar hatóságokat, tegyék lehetővé a jövőben is az eleki román nemzetiségű diákok oktatási lehetőségét, ugyanakkor a főosztály arra hivatkozik, hogy az anyanyelvű tanuláshoz való európai jog fölötte áll mindenféle helyi politikai érdeknek. „Bízunk abban, hogy a kölcsönösség jegyében a magyar hatóságok mindent megtesznek az eleki románok jogainak tiszteletben tartása érdekében, már csak azért is, mivel a romániai magyarokat valamennyi, a nemzeti kisebbségeknek kijáró jog megilleti” – szögezi le a Határon Túli Románok Hivatala. Népszámlálási adatok szerint Magyarországon mintegy tízezer román nemzetiségű polgár él, azonban az Országos Román Önkormányzat adatai szerint valójában 20–25 ezerre tehető a közösség lélekszáma. Az ország 11 településén működő román nyelvű általános iskolában 1200, míg a gyulai Nicolae Balcescu Gimnáziumban 205 román nemzetiségű diák tanul. Az eleki tanintézet sorsa iránt már régóta aggódnak a román közösség képviselői, mivel a román gyereklétszám fogyatkozása miatt az iskola évről évre kevesebb állami finanszírozásban részesül. Az iskolában jelenleg 39 román nemzetiségű diák tanul. /Rostás Szabolcs: Bukarest óvná az eleki iskolát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

2007. augusztus 11.

A kolozsvári román elektronikus és írott sajtónak lehetősége nyílott arra, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a magyarországi kulturális autonómiával, ugyanis László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Gyulára és Méhkerékre látogatott el egy kolozsvári küldöttséggel. A politikus várhatóan Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökével is találkozik, de Ioan Fodoreanu gyulai román főkonzullal is megbeszélést folytat. László Attila a gyulai román iskolának könyvadományt és sportfelszerelést vitt. Megállapította, hogy a romániai magyarok és a magyarországi románok kölcsönösen irigykedve néznek egymás helyzetére. Egyfelől Magyarországon működik a kisebbségi önkormányzat, amelynek maximális beleszólása van a kulturális intézmények működésébe, másfelől pedig a román kisebbségnek nincs parlamenti képviselete az Országgyűlésben. /B. T. : A magyarországi románokat kereste fel László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2007. december 19.

December 18-án, a kisebbségek napján zárta a közép-, kelet- és dél-európai interetnikai kapcsolatok regionális központja (PER) a Sokféleség – esély a jövőért című rendezvénysorozatát Bukarestben, amelyet a kormánnyal közösen szerveztek a fiatalok kisebbségekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése céljából. Ennek keretében képzőművészeti versenyt szerveztek líceumi diákok számára, sor került egy rádiós kampányra, Románia interkulturális térképének megrajzolására és egy újságírói versenyre is. Ez utóbbi fődíját a bukaresti Új Magyar Szó és a Cotidianul napilapok kapták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007. évi Kisebbségekért Díjat december 18-án adta át. A 16 kitüntetett között volt Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, kisebbségpolitikus, Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium igazgatója, továbbá a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány és Szegedi László kőhalmi református lelkész is. /K. Gy., P. K. : Díjazott kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2008. április 1.

Személyeskedő, kis híján a tettlegességig menő vita és veszekedés jellemezte a Magyarországi Román Országos Önkormányzat /MROÖ/ március 29-én Gyulán tartott közgyűlését. Tavaly novemberben ugyanez a testület elfogadta azt a határozatot, amely szerint a MROÖ átvenné a gyulai román általános iskola és gimnázium fenntartói jogát az önkormányzattól. Ez ellen a Gyulai Román Kisebbségi Önkormányzat, majd az iskola tanári kara és a szülői munkaközösség tiltakozott. Utóbb ezt a gyulai képviselő-testület is elutasította. /Bod Péter: Magyarországi románok országos közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

2008. szeptember 29.

A magyarországi román kisebbség képviselői szerint visszafordíthatatlannak tűnik a közösséget sújtó asszimiláció, amellyel az egyház és az iskola is nehezen képes felvenni a küzdelmet. Közösségük lassú, de biztos beolvadására hívták fel a figyelmet a magyarországi románok képviselői a Project on Ethnic Relation (PER) amerikai civil szervezet által a Bánságban és Magyarországon élő kisebbségek helyzetét taglaló konferencián. A magyarországi román vezetők arra panaszkodtak, hogy a román nemzetiségű fiatalok többsége már a családon belül sem beszél anyanyelvén. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon közel 11 ezren vallották magukat románnak, közülük viszont csak nyolcezren jelentették ki, hogy beszélik is anyanyelvüket. „Elősegítené a nyelvi identitás megőrzését, ha az Aradról, Temesvárról áttelepült román családok hozzánk íratnák gyermekeiket, többségük azonban továbbra is az anyaországban iskoláztatja csemetéjét” – nyilatkozta Iulia Olteanu, az 57 diák oktatását ellátó battonyai román iskola igazgatója. Magyarországon 12 településen működik vegyes tannyelvű, román tagozatokat is magában foglaló iskola, középiskolai szintű képzés kizárólag a gyulai Nicolae Balcescu Gimnáziumban folyik. Juhász Tibor, a Magyarországi Román Önkormányzat gyulai hivatalvezetője szerint a román oktatásra a tekintetben is veszély leselkedik, hogy a helyi önkormányzatok a diáklétszám alapján juttatott fejpénz formájában finanszírozzák a tanintézeteket, ha kevés a román tanuló, akkor a finanszírozáshoz szükséges különbséget a kisebbségi önkormányzatnak kell előteremtenie. A templomba járó hívek számának folyamatos apadására panaszkodik Siluan Manuila gyulai ortodox püspök is, aki szerint a 11 lelkész által lefedett 21 magyarországi görögkeleti egyházközségben az istentiszteletre legtöbb hatvan lélek jár. /Rostás Szabolcs: Otthon sem beszélnek románul. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998