udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nicolae Colan Egyhazi Dokumentacios Kozpont es Muzeum

1996. augusztus 8.

Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1996. augusztus 8.

Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

1997. december 6.

Nem készült még tanulmány Székelyföld románosításáról, főleg nem a kommunista évtizedekről. Sorra készülnek a Har-Kov-jelentések a románság üldözéséről, hamis információk alapján. A magyarellenes diszkriminációról közöl Szilágyi Aladár néhány adatot. Az "ellenjelentés" kiinduló alapja lehetne Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárnak az 1994 és 1997 közötti időszakról szóló jelentése és a javasolt kormánystratégiája. Az államtitkár jelentéséből kitűnt, hogy ezekben az években a két megyében kétszeres szubvencióval támogatták az ortodox papokat, ugyanígy növekedtek évről évre a két székely megyében az új ortodox templomok építésére, illetve a meglevők felújítására adott költségvetési összegek /négy év alatt 2,5 milliárd lej/. Ugyancsak az állam fedezte a Bukarestben beindított szemináriumi osztály költségeit, az osztály a jelentés szerint misszionárius ortodox papokat képzett a két székely megye számára. Állami költségvetésből hozták létre Sepsiszentgyörgyön a Román Szellemiség Múzeumát az ortodox katedrálisban, Maroshévízen a Szent Illés Kolostor Múzeumát, és a Nicolae Colan metropolita nevét viselő Egyházi Dokumentációs Központot. Az államtitkár pontokba szedte a két magyar többségű megye román kisebbségének megerősítését szolgáló kormányzati teendőket. Ezek között szerepel, hogy az állam vállalja fel az itteni román ortodox püspökség minden költségét, a személyzet fizetését, biztosítsanak állást a lelkészek feleségeinek, hozzák létre a Keleti-Kárpátok Régészeti, Történelmi és Néprajzi Múzeumát egy- egy részleggel Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Maroshévízen, Kovásznán és Berecken. /Szilágyi Aladár: Ellenjelentés a Har-Kov-ból. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6-7./

2003. április 12.

Székelyföld régióvá válását Románia nemzeti egysége elleni támadásként értékelik a Kovászna, Hargita, Maros megyei román közösségek ,,képviselői", s elhatározták, ellenlépéseket tesznek. A sepsiszentgyörgyi Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központban Ioan Lacatusu különleges kormányfelügyelő meghívására tartott ápr. 10-i összejövetelen olyannyira indulatosan támadták a magyarokat és az RMDSZ-t, hogy még Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőnek is sok volt, s adott pillanatban elhagyta a tanácskozás színhelyét. Casunean közbenjárására a tervezetthez képest megszelídített nyilatkozatot fogadtak el, melyet 18, zömében helybeli civil szervezet, 6 Kovászna, egy-egy Maros és Hargita megyei pártszervezet, két bodzavidéki polgármesteri hivatal, valamint a sepsiszentgyörgyi ortodox esperesi hivatal képviselői írtak alá. Összejövetelükről kiutasították az STV román szerkesztősége által küldött magyar nemzetiségű operatőrt. A nyilatkozatban kérték a Székelyföld fejlesztési régió létrehozásának meggátolását, a magyar nyelv ne lehessen hivatalosan elismert az igazságszolgáltatásban és közigazgatásban. A dokumentum szerint a székelyföldi régió kezdeményezése a nem magyar ajkú lakosság mellőzésére irányuló, az állam nemzeti egysége elleni támadás. A román közösség képviselői találkozót kezdeményeztek az államfővel, a parlament és a kormány vezetőségével. Casunean elsősorban a román közösség radikalizálódása miatti félelmét fejezte ki, mert az összegyűltek még a párbeszédre sem voltak hajlandóak. /Szekeres Attila: Székelyföld mint régió. Támadásba lendül a román közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

2008. május 15.

Sepsiszentgyörgy történetével kapcsolatos kiállítást nyitottak meg a Nicolae Colan Dokumentációs Központban. Többek között ott volt Gödri Ferenc 1899-es polgármesteri jelentése, a szentgyörgyi céhek, egyházak, kultúrintézmények működését illusztráló dokumentumok, a helyi magyar és román sajtóéletre fényt vető kópiák és régi várostérképet. A kiállítás mindenütt kellő teret szentelt a várostörténet román vonatkozásainak, így megemlékeztek a szentgyörgyi ortodox katedrális felszentelésének 25. évfordulójáról. /B. Kovács András: Várostörténeti dokumentumok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998