udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nicolaus Lenau Gimnazium (Temesvar)

2004. június 15.

Temesváron 2000 óta minden tanév utolsó hetében rendezik meg a nem román tanítási nyelvű iskolák számára a Merlin inasai nevű előadói versenyt. A rendezvény szervezője, a temesvári Merlin Ifjúsági és Gyermekszínház idén három tagozaton – színjátszás, ének-zene és szórakoztató műsorok – várta a legfiatalabb előadókat. A nemzetiségek nyelvén tanító Bartók Béla Elméleti Líceum (magyar), a Nicolaus Lenau Líceum (német) és a Dositei Obradovici Líceum (szerb) mellett részt vettek a vidám hangulatú vetélkedőn a J. L. Calderon (francia), a W. Shakespeare Líceum (angol) tanulói is. /(Sz. I.): A többnyelvű iskolák diákművészeinek fesztiválja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

2005. augusztus 19.

Borbély Imre politikai szakértő, a Magyarok Világszövetsége stratégiai bizottságának elnöke a vele készült interjúban elmondta, Temesváron német iskolába járt. Régi temesvári hagyomány volt a polgári körökben a német fiúkat magyar iskolába, a magyarokat pedig németbe járatták, hogy a két közösség jól beszélje egymás nyelvét. Elmélyítette benne a magyar öntudatot a német környezet. 1990 tavaszán a Temesvár Társaságban Borbély Imre kezdeményezte, hogy az egykori politikai rendőrség és a kommunista párt vezetői tíz évig ne vehessenek részt a politikai életben. Ez lett később a híres Temesvári Kiáltvány nyolcas pontja. Ugyancsak ő javasolta az erdélyi magyarság társnemzeti státusát, majd a külhoni magyar állampolgárságot.– Politológiai tanulmányait csak azután kezdte el, hogy a politikából kikerült. Benne a határon túli magyar közösségek belső választások útján megélt belső demokráciája, autonóm szerveződése, a magyar állampolgárság kiterjesztése és az erre a két oszlopra épülő szubszidiáris nemzetstruktúra kerek egészként él. Szerinte a magyar nemzeti közösségben súlyos társadalomlélektani traumák élnek, amelyek meggátolják a nagy nemzeti tervek megvalósulását. Úgy látja, hogy a népszavazás nélkül ma nem forogna közszájon a határon túli magyarok állampolgárságának ügye. Az egész magyarság a népszavazás által döbbent rá arra, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A december 5-i népszavazás során a magyarországi posztkommunista és neoliberális baloldal az elutasítás ellen volt. Borbély leszögezte: „Ez a politikai irányzat a nemzetárulásban visszaeső bűnös. Ha ők 1918-ban nem árulják el a nemzet ügyét, akkor ma nem kéne az állampolgárság kiterjesztésén gondolkodnunk. Ha ők nem fosztják ki az országot évtizedeken át, a magyar nép ma jobban élne. Az újabb kor magyar történelmi tragédiáinak belső oka az, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – a magyar baloldal periodikusan ráront saját népére.” Borbély Imre Temesváron született 1948. szeptember 22-én. A Nicolaus Lenau Gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia fakultásán szerzett mérnöki diplomát. 1992-ben Hargita megyei képviselővé választották. 1998–2000 között kidolgozta, magyarországi és külföldi fórumok előtt kifejtette a Külhoni Magyar Állampolgárság Intézményének koncepcióját. 2000-ben a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnökévé választották. 2004-től a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke. /Cél nélkül törvényszerű a szétporladás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998