udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nyaradszeredai Helyi Onkormanyzat/Tanacs

2005. október 12.

Székelytompán először rendeztek falunapokat. Október 8-a mulatsággal, mókázással telt. A művelődési otthon udvarán négy csapat mérte össze pörköltkészítő tudását. Az 1848–49-es szabadságharc székelytompai hősi halottainak állított emlékmű előtt a kegyelet koszorúit helyezte el a nyárádszeredai önkormányzat, az RMDSZ és az egyházközség. Az ünneplő közönség az általános iskola udvarára vonult át, ahol a székelytompai népoktatás megalapítója, Bothos Péter (1604-1685), valamint a falu első ismert tanítója, Bodor Ádám (1807) emlékére állított táblát leplezték le. A programban Székelytompa kismonográfiájának bemutatója is szerepelt. A kötet azonban csak pár napos késéssel kerülhet olvasói kezébe. Tizenegy év gyűjtőmunkájának eredménye a kiadvány, amely 300 példányban jelenik meg. A kismonográfia címe: Székelytompa tegnapjai. /Nagy Annamária: Székelytompai Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2008. február 21.

Nyárádszeredában a helyi önkormányzat tavaly novemberben elvetette Csíki Sándor független képviselő javaslatát, hogy a főteret Bocskai Istvánról nevezzék el. Nagy Imre RMDSZ-es tanácsos felhozta, hogy értelmetlen csupán a főteret átnevezni. A majdnem színmagyar városkában jelenleg egyetlen utca vagy köztér sem viseli magyar személyiség nevét. Nyárádszereda az egyetlen olyan Maros megyei város, amelynek utcái közül egyik sem állít emléket a magyar történelem vagy közélet valamelyik személyiségének. Amikor belevágott a főtér névváltoztatásának kísérletébe, Csíki Sándor biztos volt abban, hogy indítványát az önkormányzat valamennyi képviselője felkarolja. A helyi gimnázium tanára derűlátását Bocskai István Nyárádszeredához való kötődésére és a javaslatát a szakbizottságokban elfogadó tanácsos kollégái addigi álláspontjára alapozta. Az ülésen azonban az RMDSZ volt helyi elnökének, Nagy Imrének a befolyására egyetlen kivétellel az összes tanácsos a javaslat ellen szavazott. /Szucher Ervin: Hársfa helyett Petőfi utcát? = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2008. december 29.

Nyílt levélben fordult az RMDSZ-es szenátorokhoz és képviselőkhöz, a Maros megyei és a nyárádszeredai önkormányzat vezetőihez a nyárádmenti kisváros lakóinak egy csoportja, a város főterére tervezett harmadik ortodox templom ellen tiltakozva. Az új hajlék alapkövét a napokban tették le, holott a mintegy 4000 lelkes Maros megyei kisvárosban alig több mint száz görögkeleti vallású személy él. Az új ortodox templom a főtéren, Bocskai István szobrának közelében épülne fel. „Bár a polgármesteri hivatal nem adott ki építkezési engedélyt az ortodox egyház számára, a központi parkban valóban elhelyeztek egy fakeresztet, amelyen az áll, hogy ezen a területen épül majd fel a Biserica Adormirii Maicii Domnului nevű ortodox szentély” – erősítette meg a templomépítés hírét Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László. Elmondta, hogy először 1997-ben jelentette ki a városka akkori ortodox pópája, hogy a központban, a főtéren ortodox templom fog állni. Korábban Nyárádszereda önkormányzata háromféle indokkal indított pert annak érdekében, hogy megakadályozza az építkezést. Többek között a környezetvédelmi minisztériumnak a 2007-es rendeletére hivatkoztak, amely szerint semmilyen formában nem szabad zöldövezetet beépíteni, és jelen esetben a város központi parkjáról van szó. A polgármesteri hivatal azonban mind a három pert elveszítette. Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szorgalmazza a templom felépítését. /Máthé Éva: Száz hívő, három templom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2009. január 10.

Az RMDSZ az elkövetkező időszakban a szövetség előtt álló tennivalókat leltározza fel, ezeket a kérdéseket január 9-én az ügyvezető elnökség és a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) keretében tárgyalták meg. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, a júniusban esedékes európai parlamenti választások, az önkormányzati munka, illetve a decentralizáció folytatásának elősegítése jelentik a legfontosabb tennivalókat az RMDSZ számára. Az RMDSZ monitorozni fogja a kormány munkáját, a törvényhozási frakciók tagjai ezen a téren pontos feladatokat kapnak. Markó indokoltnak tartja dr. Benedek Imrének RMDSZ-ből való kizárását. /(benedek): Az EP-választások és az önkormányzati munka az RMDSZ idei prioritásai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./ Az RMDSZ-t aggasztja, hogy ellenzékbe kerülvén, az etnikumközi feszültségek növekedhetnek Romániában, mondta Markó Béla RMDSZ-elnök, példának felhozta, hogy Nyárádszeredában az ortodox egyház az önkormányzat és a lakosság ellenkezése dacára erőlteti egy ortodox templom törvénytelen építését, aggasztó a madéfalvi eset is, ahol a rendőrség törvénytelenül eltávolíttatta a magyar nemzeti színű zászlókat. Közölte: az RMDSZ tiltakozni fog minden olyan esetben, amikor magyar tisztségviselőket próbálnának eltávolítani. Kifejtette: az RMDSZ számára nem prioritás a Tőkés Lászlóval való esetleges párbeszéd. /Markó Béla: növekedhetnek az etnikumközi feszültségek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2009. január 12.

Nyárádszeredában nem épül egyelőre új ortodox templom, a polgármester utasítására a polgármesteri hivatal alkalmazottai eltávolították a törvénytelenül letett alapkövet és az ortodox kereszt megmaradt csonkját. Csíki Sándor, a városi önkormányzat képviselője tájékoztatta a sajtót, hogy pártállástól függetlenül, az RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok összefogtak az ügyben, és egyöntetűen adtak hangot véleményüknek, miszerint a városka központi parkjában nem épülhet új görögkeleti templom. A törvénytelenséget elkövetők részéről senki sem jelent meg. /Antal Erika: Nem a román templomra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2009. január 20.

Pert indított a nyárádszeredai önkormányzat ellen Felicia Pop Maros megyei prefektus az ortodox templom ügyében. A prefektus beadványában kéri, hogy a helyi tanács vonja ki a területet a városi köztulajdonból, és ismerje el az ortodox egyházat „valós tulajdonosként”. A kormánymegbízott felszólítást küldött a nyárádszeredai önkormányzatnak, amelyben értesítette: nem állt volna jogában megbírságolni a görögkeletieket, kérte, vonják vissza a határozatot. Mivel az önkormányzat nem reagált a beadványra, a prefektus a közigazgatási bírósághoz fordult. A nyárádszeredai ortodox parókia a zömében magyarlakta városka központi parkjában építené fel harmadik templomát. /Beperelt önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. február 10.

Az újonnan kinevezett Maros megyei kormánybiztos, Marius Pascan a közigazgatási bíróságon megtámadta a nyárádszeredai helyi tanács azon határozatát, amelyben népszavazást írtak volna ki a központi park rendeltetésének megváltoztatásáról. Kerekes Károly parlamenti képviselő elmondta, ha kell, az üggyel a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak. Marius Pascan szerint a park területén levő mintegy 1022 négyzetméter terület az ortodox egyházé, így nem lehet megakadályozni a templom felépítését. Nyárádszereda városban az ortodoxokat a két kezünkön is megszámolhatók. A magyar városban erőszakolják az ortodox templom építését. /–vagy–: Máris szereptévesztésben a prefektus. Nyárádszereda nem adja fel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2009. február 12.

Nem érti Marius Pascan Maros megyei prefektus, miért nem építhet templomot saját telkén az ortodox egyház Nyárádszeredában: „A rendszerváltás óta toleranciáról beszélünk, és mégis meg akarják akadályozni, hogy az egyház templomot építsen a saját területén. Érthetetlen” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ez ügyben nincs helye népszavazásnak. A népszavazásra vonatkozó önkormányzati határozatot korábban megtámadta a prefektus. Március 1-jére kiírt népszavazással döntenék el Nyárádszeredában, hogy beépíthető-e a város parkja. A nyárádszeredai önkormányzatnak szándékában áll beperelni a prefektust – mondta el Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos, aki esélyt lát arra is, hogy megnyerjék az ügyet. Csíki elmondta, a Magyar Polgári Párt kezdeményezésére szerveznek „alternatív” népszavazást, amelyet akár közvélemény-kutatásnak is lehet nevezni, ezt a prefektus nem akadályozhatja meg. A prefektus elmondta, az RMDSZ levélben kért tőle magyarázatot a referendumra vonatkozó határozat megtámadására, de úgy gondolja, mivel ő a törvényt képviseli, senkinek sem tartozik magyarázattal döntéséről. /Antal Erika: Elmarad a népszavazás Nyárádszeredában? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2009. március 19.

Marius Pascan, Maros megye prefektusa bejelentette: békés megoldást kíván javasolni a nyárádszeredai templomépítés ügyében. Szerinte a megoldás az lenne, ha a városvezetés és az ortodox egyház között telekcsere történne. A központi park egy része az ortodox egyház tulajdonát képezi, amelyért cserében az önkormányzat a központtól mintegy 50 méterre, az egyház rendelkezésére bocsátana egy másik telket a lebontásra váró régi iskola mellett – magyarázta a prefektus. A nyárádszeredai ortodox parókia a zömében magyarlakta város központi parkjában szeretné felépíteni harmadik templomát. A helyi önkormányzat és a lakosság ellenzi az építkezést, mivel ezáltal felszámolnák a zöldövezetet. Csíki Sándor helyi tanácsos referendum szervezését kezdeményezte az ügyben, az erre vonatkozó határozattervezetet a képviselő-testület elfogadta, a prefektúra azonban közigazgatási bíróságon támadta meg a testületi határozatot. Csíki Sándor bejelentette: Kétszázhuszonegy nyárádszeredai lakos perelte be Marius Pascan prefektust, amiért meggátolta a népszavazás kiírását. /Máthé Éva: Nyárádszereda: a prefektus telekcserét javasol. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

2009. április 28.

Elutasította a marosvásárhelyi bíróság annak a 221 nyárádszeredai lakosnak a keresetét, akik azért fordultak az igazságszolgáltatáshoz, mivel Marius Pascan Maros megyei prefektus megakadályozta, hogy népszavazást írjanak ki, amelyen a városka főterének sorsáról döntöttek volna. A bíróság indoklás nélkül utasította el a lakosok perbe való belépését – tájékoztatott közleményében Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos. Az MPP-s önkormányzati képviselő szerint a prefektus más módon is megpróbálta befolyásolni az ügy menetét: arra akarta kötelezni a tanács tagjait, hogy tanácsi határozattal vegyék ki a település leltárából azt a főtéri parkrészt, ahova az ortodox egyház templomot akart építeni. Nyárádszereda választottjai a tanácsülésen egyhangúlag elutasították a prefektusi kezdeményezést, és nem szavazták meg a területre vonatkozó határozat módosítását. /Nyárádszereda: elutasított kereset. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

2009. június 26.

Nyárádszereda önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a város polgármestere, Dászkel Lászkó által előterjesztett határozattervezetet, amelynek értelmében le fogják bontani a helyi általános iskola egyik szárnyát. Az így felszabadított területet a város vezetősége cseretelekként ajánlja fel az ortodox egyháznak, templomépítés céljából. Az ortodox egyház képviselői korábban már bejelentették: beleegyeznek a telekcserébe, és így lemondanak arról, hogy a főtéri parkban építsék fel templomukat. A 139 éves iskolaépület egy részének lebontását azonban a település több lakója is ellenzi, és petícióval kívánnak tiltakozni az önkormányzat döntése ellen. Az RMDSZ-es többségű nyárádszeredai tanács kezdeményezése ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége is. „Egyértelműen az ortodox egyház újabb erőszakos térnyeréséről van szó Erdélyben, amelyben az RMDSZ is segédkezik, aprópénzért árusítva ki a helyi közösség érdekeit” – olvasható a polgári párt közleményében. /Gyergyai Csaba: Nyárádszereda: kezdődhet a bontás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

2009. június 30.

Lezárult a nyárádszeredai lakosok által az elemi iskola egyik épülete megmentésének érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtési akció. A petíciót, valamint a 3300 aláírást tartalmazó aláírásgyűjtési íveket a szervezők átadták Dászkel Lászlónak, Nyárádszereda polgármesterének. A petícióban arra kérték a polgármestert és a tanácsot: ne fogadják el azt a határozatot, amelynek következtében a város egyetlen általános iskolájának egy részét lebontják, azzal az indokkal, hogy az iskola helyén található földterületet a város vezetősége cseretelekként felajánlja a román ortodox egyháznak, templomépítés céljából. „Teljesen érthetetlen – olvasható a dokumentumban –, hogy miért van szükség egy ortodox templom felépítésére, amikor azt nem indokolják objektív tényezők: sem az ortodox felekezetű lakosok számának növekedése, sem pedig közösségi igény nem jelentkezett egy új templom felépítése céljából. (...) Az iskolabontás a közösség lakosainak emberi méltóságát sérti, biztonságérzetüket és otthonérzetüket megnyírbálja, gyengíti a közösség kevés erejét, illetve félelmet kelt. ” – áll a Magyar Polgári Párt színeiben tanácsosi tisztséget szerzett Csíki Sándor városi tanácsos által a sajtóhoz eljuttatott közleményben. Csíki sajnálatosnak nevezi azt, hogy a városi tanács megszavazta az iskola lebontását, amikor nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással egy új iskola felépítéséhez. Csíki felhívására Dászkel László egy másik közleménnyel válaszolt. „Minden döntésünknél, javaslatunknál a város, lakosaink, gyerekeink érdekeit tartottuk, tartjuk szem előtt. Városunknak fejlődést szeretnénk, lakosainknak konfliktusmentes, nyugodt életet, gyerekeinknek minél jobb tanulási körülményeket” – olvasható a nyilatkozatban. Dászkel kifejtette, a lebontandó 139 éves, salétromos épület helyett korszerű, új osztálytermeket biztosítanak. Az ortodox egyház képviselői elégedettek a telekcserével, sikerül felépíteniük templomukat Nyárádszereda főterén. A kisvárosban az utolsó népszámlálásnál alig ötven személy vallotta magát ortodoxnak. /Antal Erika: Iskolára hagymakupola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998