udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nyaradszeredai Polgarmesteri Hivatal

2005. július 25.

A falakról mállik a festék, az épületbe több helyen befolyik az eső és nincs víz meg lefolyó sem. Ilyen képet mutat a nyárádszeredai Bocskai István Általános Iskola udvarán kormányprogram keretében épített sportterem, melyet július 22-én Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter is megtekintett. Borbély a helyszínen akart tájékozódni arról, hogy miért nem tudják a több hónapja felhúzott, több százezer eurós termet használni. A kivitelezés nagyon sok esetben csapnivaló. Ebből kifolyólag – mondotta Borbély – az országban a mintegy 400 ilyen sportteremből 150 javításra szorul, közülük pedig különböző okok miatt 33 használhatatlan. Nyárádszeredán Borbély megígérte, hogy a minisztérium az épület közművesítésére mintegy kétmilliárd lejt utal át a polgármesteri hivatalnak, ugyanakkor utasította az építőket, hogy a szerződésnek megfelelően, saját költségükön javítsák ki a felmerült hibákat. Ha ez nem történne meg, Borbély pert is kilátásba helyezett. /Bögözi Attila: Sporttermek balsorsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2008. augusztus 2.

Augusztus 1-jén zárultak a Nyárádszeredai Városnapok, országos kirakóvásárral a piactéren. Ugyanitt kezdődött a Játszom a hangszeren című gyerekműsor, amelynek előadója Kepenyes Pál, gyulai gimnáziumi tanár volt. Hangszeres bemutatókból született ez a műsor, amelynek nagy sikere volt Nyárádszeredában is. A kultúrházban nyárádmenti népművészek találkoztak Szatmári Ferenccel, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnökével. Duma András bemutatta Csángó mitológia c. könyvét, majd a csángó népművészetről tartott előadást. A Nyárád mentéről összegyűlt népművészek Bíró János faragó kopjafáit olvasva próbálták megfejteni az alkotó üzenetét. Átvitt értelemben a Nyárádszeredai Városnapokat csángó-székely-magyar-magyar találkozónak is nevezhetjük, mert a szeredaiakkal együtt ünnepeltek a testvértelepülések is – mondotta Kádár Gyöngyi, a polgármesteri hivatal művelődési igazgatója. /Kilyén Attila: Csángó-székely-magyar-magyar találkozó. Tegnap zárultak a Nyárádszeredai városnapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2008. december 27.

A 2008-as esztendő karácsonyának másodnapja, december 26-a új fejezetet nyit Nyárádszereda, a Nyárád mente, a történelmi Marosszék életében. Maros megye legmagyarabb kisvárosának piacterén, Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrával átellenben mintegy 25-30 résztvevő jelenlétében (nagyjából ennyi az ortodox hitű lakosság száma a háromezres Nyárádszeredában), sűrű keresztvetések közepette, fél tucat pópa részvételével elkezdődött a páratlan ceremónia. Egy darab központi földterület, a főtéri park északi része az első román világ idején a görög katolikus vallásúak birtokába került. A kommunizmus idején – köztudomásúlag – ezt a felekezetet törvényen kívül helyezték, ezért ennek hívei szinte mind egy szálig beálltak a római katolikus magyar egyház soraiba. Annak ellenére, hogy a római katolikusokká lett volt görög katolikusok az egyetlen törvényes jogutódai ennek a földterületnek, az ortodoxok vallásúak – gyanús körülmények között – nemrég elbitorolták azt. December 26-án – annak ellenére, hogy tulajdonjoguk nem tisztázott – radikális lépésre szánták el magukat, mit sem törődve azzal, hogy a Nyárádszereda Polgármesteri Hivatalától nincs építkezési engedélyük, önkényes lépéssel a pópák letették ortodox templomuk alapkövét. Létezik egy érvényes kormányhatározat, amely megtilt mindenfajta építkezést a főtéren, de az „államvallás” képviselői törvények fölött állnak. Nyárádszereda lakói – akik szerint – a létező két ortodox templom bőven kielégíti a maroknyi ortodox vallású nyárádszeredai hitbéli igényeit, megdöbbenéssel fogadják a nyilvánvaló provokációt. Vajon reménykedhetnek-e abban a helybeleik, hogy a kerületében frissen megválasztott szenátor, Markó Béla – aki egyben az RMDSZ szövetségi elnöke is – megteszi a megfelelő lépéseket ezen törvénytelenség megszüntetésére? Vajon a Maros Megyei Tanács magyar elnökasszonya, illetve a Maros Megyei Tanács egyik nyárádszeredai alelnöke, aki egyben kerületi RMDSZ-elnök is, keményen kiáll a Nyárád-szeredai magyarság mellett? /Csíki Sándor: Nyárádszeredában letették a harmadik ortodox templom alapkövét. = Erdely. ma, dec. 26./

2008. december 29.

Nyílt levélben fordult az RMDSZ-es szenátorokhoz és képviselőkhöz, a Maros megyei és a nyárádszeredai önkormányzat vezetőihez a nyárádmenti kisváros lakóinak egy csoportja, a város főterére tervezett harmadik ortodox templom ellen tiltakozva. Az új hajlék alapkövét a napokban tették le, holott a mintegy 4000 lelkes Maros megyei kisvárosban alig több mint száz görögkeleti vallású személy él. Az új ortodox templom a főtéren, Bocskai István szobrának közelében épülne fel. „Bár a polgármesteri hivatal nem adott ki építkezési engedélyt az ortodox egyház számára, a központi parkban valóban elhelyeztek egy fakeresztet, amelyen az áll, hogy ezen a területen épül majd fel a Biserica Adormirii Maicii Domnului nevű ortodox szentély” – erősítette meg a templomépítés hírét Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László. Elmondta, hogy először 1997-ben jelentette ki a városka akkori ortodox pópája, hogy a központban, a főtéren ortodox templom fog állni. Korábban Nyárádszereda önkormányzata háromféle indokkal indított pert annak érdekében, hogy megakadályozza az építkezést. Többek között a környezetvédelmi minisztériumnak a 2007-es rendeletére hivatkoztak, amely szerint semmilyen formában nem szabad zöldövezetet beépíteni, és jelen esetben a város központi parkjáról van szó. A polgármesteri hivatal azonban mind a három pert elveszítette. Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szorgalmazza a templom felépítését. /Máthé Éva: Száz hívő, három templom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2009. január 6.

Bírságra számíthat az ortodox egyház, amiért a polgármesteri hivatal engedélye nélkül állította fel az új ortodox templom helyét jelző keresztet Nyárádszereda főterén. A jelképet, amelynek felirata szerint itt áll majd az új ortodox templom, szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek kidöntötték. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő azt javasolja, a 97 százalékban magyarok által lakott kisvárosban szervezzenek helyi népszavazást a harmadik ortodox templom építése kapcsán. A görögkeleti egyház nem rendelkezik építkezési engedéllyel, a polgármesteri hivatal felszólította, hogy a kihelyezéstől számított hét napon belül távolítsák el a keresztet és az alapkövet. Ez azonban nem történt meg, így az önkormányzatnak jogában áll megbüntetni az egyházat, amit meg is tesznek, közölte Dászkel László polgármester. A város polgárainak többsége ellenzi az ortodox terjeszkedést. /Máthé Éva: Bírság a nyárádszeredai ortodoxoknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 12.

Nyárádszeredában nem épül egyelőre új ortodox templom, a polgármester utasítására a polgármesteri hivatal alkalmazottai eltávolították a törvénytelenül letett alapkövet és az ortodox kereszt megmaradt csonkját. Csíki Sándor, a városi önkormányzat képviselője tájékoztatta a sajtót, hogy pártállástól függetlenül, az RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok összefogtak az ügyben, és egyöntetűen adtak hangot véleményüknek, miszerint a városka központi parkjában nem épülhet új görögkeleti templom. A törvénytelenséget elkövetők részéről senki sem jelent meg. /Antal Erika: Nem a román templomra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2009. január 23.

Január 22-én az RMDSZ Maros megyei székházában sajtótájékoztatót tartott Kerekes Károly parlamenti képviselő és Szabó Árpád, a megyei szervezet ügyvezetője. Ezen szó esett a nyárádszeredai ortodox templom ügyéről is. – Mi nem az ortodox egyház ellen vagyunk, hanem a környezetvédelmi előírásokat akarjuk betartani – mondta a képviselő. Azt a területet, ahova az ortodox egyház építkezni szeretne, kormányrendelettel Nyárádszereda város közterületté nyilvánította. Ezeknek megfelelően a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal jogosan járt el akkor, amikor elutasította az építkezést az említett területen. /Vajda György: „Nem az ortodox egyház ellen vagyunk”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2009. június 17.

Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere és Andrei gyulafehérvári ortodox püspök a kisváros polgármesteri hivatalában egyezményt írt alá az ortodox templom építésének ügyében. A felek megegyeztek abban, hogy az egyház elfogadja a helyi önkormányzat felajánlását, miszerint a központi park helyett ugyancsak a főtéren levő iskola udvarán építik fel a templomot, így megmaradhat a park. A templomépítés érdekében az önkormányzat a régi iskola egyik épületét lebontatja. Az egyezmény több mint hét évig húzódó túlpolitizált vitát zárt le, mindkét fél számára elfogadható megoldással. /-vagy-: Győzött a józan ész. Kiegyeztek a nyárádszeredai ortodox templom ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998