udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nyires Lokalpatriota Kor

2004. október 11.

A kisborosnyói Nyíres Lokálpatrióta Kör kezdeményezésére okt. 9-én a falu Millenniumi Parkjában kopjafás emlékművet avattak Székelyföld 1956-os mártírjainak emlékére. Az ünnepi eseményen jelen voltak az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki, illetve Hargita megyei képviselői, a község vezetői. Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi közíró, a Magyar ’56 (Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Hatások a Kárpát-medencében) című kötet társszerzője a Szoboszlay kirakatper székelyföldi mártírjairól szóló előadásában ismertette az ’56-os ellenállás magyarországi és erdélyi összefüggéseit. /(bodor): Székelyföld 1956-os mártírjaira emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

2005. április 14.

A 390 lelket számláló Kisborosnyó faluban (ide tartozik Kispatak is) két éve áprilisban megalakították a Nyíres Lokálpatrióta Kört. A civil tömörülés azóta sok hasznos dolgot valósított meg. Damó Gyula nyugalmazott igazgatótanító elmondta, a kör külön chartát is szerkesztett magának, ebben szerepel a közerkölcs formálása is. A kör keretében működő Kegyeleti Emlékbizottság 2000-ben millenniumi kopját állított. 2001-ben a millenniumi kopjával közös talapzatra helyezték a kisborosnyói hősök turulmadaras emlékművét. 2003-ban felavatták az emlékparkot, bejáratához kis székely kaput építettek. Ekkorra készült el a magyar történelem kopjafája is. 2004-ben avatták fel a magyar nők emlékművét, majd a székelyföldi ’56-os mártírok emlékművét. Létrehozták a tiszteletbeli tagok intézményét is. A Nyíres Lokálpatrióta Kör ajánlotta fel a Rodostóban felállítandó székely kapu faanyagát, és most szeretnének ott lenni a júniusi kapuavatón. Ebben az esztendőben az emlékpark újabb létesítménnyel bővül. Kopjafát állítanak a néhai helybeli iskolamesterek és a református egyházközség volt lelkészeinek emlékére. Sok esztendőre nyúló terveik koronája a Háromszéki Panteon megépítése lesz. /(kisgyörgy): Kisborosnyói példa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2005. október 20.

Október 16-án, vasárnap két kopjafát állítottak Kisborosnyón a falu millenniumi emlékparkjában a néhai iskolamesterek és a volt gimnáziumi tagozat elhunyt végzettjeinek emlékére. 1730-ban már oskolamestere volt a falunak, derült ki Damó Gyula helybeli nyugalmazott tanító ünnepi előadásából. A gimnáziumi tagozatot Sebestyén László szervezte meg 1960-ban. Ennek a tagozatnak 161 végzettje volt. A kopjafát a már elhunyt 17 végzett emlékére állították. Kisborosnyón már csak I–IV. osztályos iskola működik, a felső tagozatos tanulók Nagyborosnyóra járnak. Az emlékekben egyre gazdagodó park két új kopjafáját Bartha Árpád, Ráduly István és Ráduly Imre készítették. Az ünnepség szervezésében oroszlánrészt vállalt a Tompa Miklós Egyesület és a Nyíres Lokálpatrióta Kör. /Kisgyörgy Zoltán: Kopjafaavató Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2006. július 24.

Emlékbeszédekkel idézték július 22-én Kisborosnyón, a történelmi emlékparkban a nándorfehérvári győzelem 550. és az önálló Erdély függetlensége 450. évfordulóját. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A Damó Gyula ny. igazgatótanító vezette helyi Nyíres Lokálpatrióta Kör emlékkopját állíttatott a nándorfehérvári győzelemre (1456) annak éppen napján, július 22-én, és a hársfák árnyékában elhelyezték tizennégy választott erdélyi fejedelem – János Zsigmondtól II. Rákóczi Ferencig – háromszéki jeles faragómesterek által készí­tett díszes kopjáját.  Igazi történelemlecke volt Kónya Ádám előadása. A Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, író és helytörténész a Hunyadi János vezette csata részleteit ismertette. Az Erdély-szerte egyetlen olyan kopjánál, amely a nándorfehérvári győztes csatájára emlékeztet (Bartha Árpád helybeli faragó munkája) virágot tettek a helybeliek, majd koszorúzás követlezett. Az ünnepségen jelen volt Borsos Géza, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyben a Székely Nemzeti Tanács és a Mi Vagyunk a Nép mozgalom üdvözletét is tolmácsolta. /Kisgyörgy Zoltán: Történelemlecke Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

2006. július 29.

Damó Gyula tanító kifejtette Kisborosnyón, hogy szerinte a négyszáz lelkes falucskában van Európa közepe.  Az északi szélesség 45 fokán vagyunk – fejtegette. Ez azt jelenti, hogy Kisborosnyótól – durván – 2500 kilométerre van az Északi-sark, s ugyanennyire az Egyenlítő. A másik érdekesség: Európa kelet-nyugati hosszúságát megmérve megint a félútnál vagyunk. Damó Gyula iskola- és faluigazgatása alatt, a múlt rendszerben száldokfa-köröndöt ültettek a régi állami iskola helyén kialakított parkba, s egy szomorúfűzfát is annak emlékére, amikor az egykori községközpontot, Kisborosnyót faluvá degradálták. A kisborosnyóiak az 1989-es változás után tíz esztendővel erőre kaptak, 2000-2001-ben millenniumi kopjafát állítottak, és megépítették a kétméteresnél magasabb kőtömbből álló hősök emlékművét. A kőszirt tetején turulmadár van. Damó Gyula nyugalmazott tanító és baráti köre 2003-ban megalakította a Nyíres Lokálpatrióta Kört. Életmódszabályzatot – egyféle mai falutörvényt – dolgoztak ki, amelyet fokozatosan alkalmaznak, s eldöntötték, hogy a Millenniumi Emlékparkot olyan emlékművek gyűjtőhelyévé bővítik, ahol a magyarság több mint ezeréves történetének kiemelkedő eseményeit és személyiségeit örökítik meg. A Millenniumi Park előtt székely kapu áll (2002). 2003-ban ikerkopjafát állítottak a magyar történelem dicső éveinek és tragédiáinak emlékére. 2004 tavaszán kopjafával tisztelegtek az anyanyelv előtt, s 2004 őszén ugyancsak kopjafával emlékeztek az 1956-os áldozatokra, s hatalmas emlékkövet avattak Székelyföld 1956-os mártírjainak emlékére. Erdély Nagyasszonyainak emléke előtt ugyancsak rézplakettes emlékkővel tisztelegtek (2004), 2005-ben két kopjafát kaptak az egykori kisborosnyói oskolamesterek. Idén Erdély Választott Fejedelmeinek panteonját avatták. A tizennégy egyedi mintázatú és faragású kopjafát a hársfakörönd fáinak közeibe plántálták. A kopjafákat tizennégy háromszéki pedagógus faragta. Ugyancsak akkor avatták a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulójának és az önálló Erdély megteremtése 450 éves jubileumának emlékére állított kopját, s Köpe Csaba csíkszeredai faragóművész erre a napra készítette el Fohász című allegorikus szobrát. /Sylvester Lajos: Kicsi a bors – de erős. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

2006. szeptember 5.

Kisborosnyón a falu történelmi emlékparkjában szeptember 1-jén emlékeztek a székely mártírok emlékkövénél és a forradalom mártírjainak kopjafájánál 1958. szeptember 1. szomorú napjára, amikor az aradi börtön falánál kivégezték az események tizenkét vértanúját, akikről 48 esztendő eltelte után sem lehet tudni, hol nyugszanak. A tizenkét mártírból öt háromszéki: Ábrahám Árpád, Fodor Pál, Kónya István, Moyses Márton és Szalai Attila. A jelenlevőket Damó Gyula nyugalmazott tanító, a helybeli Nyíres Lokálpatrióta Kör ügyvezető elnöke köszöntötte. Az évforduló jelentőségéről Kozák Albert sepsiszentgyörgyi történelem szakos tanár szólt, s a jelenlevők, köztük politikai bebörtönzöttek, egyperces csenddel áldoztak Lőrincz Károly bajtársuk emlékének, aki az emlékmű avatásán, 2004-ben még beszédet mondott. /Kisgyörgy Zoltán: Az 1956-os mártírokra emlékeztek Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

2007. február 13.

Kisborosnyó már csak történelmi emlékparkja révén is ismertebb a magyar nyelvterületen, mint a községközpont, Nagyborosnyó. Itt nem ismeretlen a kaláka, a közös munkára mindig kész a borosnyói ember. Tavaly új hidat építettek a patakra. Épült autóbuszváró is. Kisborosnyó ikerfalu, református egyházához tartozik a negyedszáznál alig több lakosú Kispatak is, ahol betonhidat építettek a bekötőútra. Kisborosnyón az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács közösen vitadélutánt szervezett, ahol a jelenlevők kimondták: ,,mind a három mi vagyunk, s kijelentjük, hogy az autonómiatörekvéssel egyetértünk, akár aláírásgyűjtést kérnek, akár referendumot szerveznek!” A borosnyóiakat az év elején megalakították a Mircse Ferenc Gazdasági és Művelődési Egyesületet, mely dolgozik azért, hogy megmentse a kultúrotthon épületét. Kisborosnyón a közművelődési életet a helybeli Nyíres Lokálpatrióta Kör irányítja. Farsangi hangulat címmel ifjúsági előadást rendeznek, és felújítják a János Vitéz című előadásukat, mellyel huszonhárom évvel ezelőtt bejárták fél Háromszéket. Május-júniusban történelmi témájú szimpóziumokat rendeznek, novemberben beindítják a helybeli szabadegyetem második évfolyamát. Gondokkal küzd a helybeli Nagy Károly Elemi Iskola. Az óvodában vaskályhával fűtenek, ami életveszélyes. Kisborosnyón három emlékmű és huszonegy kopja örökíti meg az emlékparkban a magyar történelem eseményeit. Gyülekezeti lapot indítottak Kisborosnyói Útjelző címmel. /Kisgyörgy Zoltán: Vízöntő havában Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2007. június 30.

Kisborosnyó nemcsak vendégfogadásra készül, hanem emléket is állít a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója tiszteletére. E faluban található Erdély leggazdagabb történelmi emlékparkja. Az augusztusi történelmi találkozóra, melyre eddig még nem volt példa a történelemben, Kisborosnyón készül Háromszék nagyjainak Oktogonja is, tájékoztatott Damó Gyula nyugalmazott tanító, a Nyíres Lokálpatrióta Kör ügyvezetője. Betonba öntve áll az emlékparkban nyolc monumentális kopjafa – ezeket nevezzük Oktogonnak –, melyeket a világtalálkozó tiszteletére állít a faluközösség, de az egész község, mert augusztus 17–20-án együtt ünnepelnek Nagyborosnyóval. A nyolc kopjafát nyolc tehetséges faragómester készítette, ezekre helyezik el a fémplaketteket, melyeken a megye jeles személyiségeinek, nagyjainak névsora lesz majd olvasható. A hazaérkezett vendégek augusztus 20-án este őrtüzet gyújtanak, akárcsak az ősszékelyek, a falu fölötti Sóhely-tetőn. A tetőről egész Felső-Háromszéket belátni. /Kisgyörgy Zoltán: Kicsi falu nagy programmal (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

2007. július 10.

Nem könnyű hét településnek egy csokorban élni, mert a Nagyborosnyó községközponthoz tartozó Kisborosnyónak és a tőle földrajzilag különálló Kispataknak, Cófalvának, Feldobolynak, Lécfalvának és az ugyancsak külön kis agrár- és munkástelepet alkotó Várhegynek megvannak a maga elvárásai, óhajai. Adós a községi földosztó bizottság egy sor tulajdonbizonylattal. Vannak, kik szerint legalább Lécfalvának dukálna egy önálló községi státus. Feldobolyban új iskola épül, a cófalvit kijavították, a lécfalvi és a kisborosnyói tatarozásra szorul, Várhegynek nincs saját iskolaépülete – a tulajdonjog körüli bonyodalmak miatt. A központi iskolát Nagyborosnyón visszakapta a református egyház. Az elemisták és az óvodás gyerekek létszáma meghaladta a 185-öt. Cófalva iskolája megújult, de kevés a gyereklétszám. Lécfalván az V–VIII. osztályban is alacsony a tanulólétszám. Olyan rossz arra az út, hogy az új iskolabusz ott nem közlekedhet. Kisborosnyón az óvodában és az elemi iskolában van elég gyerek. Cófalván a községnek sikerült önerőből kijavítania az egykori cófalvi faluházát, mely jelenleg a művelődés és az ifjúság hajléka. Kisborosnyón a nyerges-tetői és az Úz-völgyi megemlékezésekre Damó tanító újabb emlékállító terveket szőtt, melyeket a falusfelek és a Nyíres Lokálpatrióta Kör tagjai, támogatói is felkarolnak. /Kisgyörgy Zoltán: Hét falu egy község. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2007. augusztus 18.

Újabb emlékműegyüttessel bővült a kisborosnyói történelmi emlékpark: a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának nyitórendezvényeként augusztus 17-én felavatták a Háromszéki oktogon elnevezésű, a megye nagyjainak emléket állító együttest. A nyolc kopjafán réztábla örökíti meg a megye hírességeit. Emlékoszlopot kaptak a közélet, az irodalom, a hitélet, az egészségügy nagyjai, a jeles művészek, a híres tudósok, pedagógusok, valamint sportolók. Damó Gyula nyugalmazott tanító az emlékpark éltetője. Demeter János, a megyei tanács elnöke hivatalosan is megnyitotta a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját. A háromszéki oktogon avatószalagját Demeter János és Veress Sándor nyugalmazott református lelkipásztor, a Nyíres Lokálpatrióta Kör tiszteletbeli elnöke vágta el. Damó Gyula elmondta, az emlékműállítás folytatódik, szeptemberben felavatják a falu bejáratánál a székely kaput, az emlékparkban a tisztelet és mély főhajtás kapuját és egy újabb emlékműegyüttest, melyet a magyar honfoglalás 1111. évének emlékére állítanak. /Szekeres Attila: Kisborosnyón nyitották meg a nagy találkozót (Kopják megyénk nagyjainak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

2009. július 8.

Ismét gyarapodott a Nyíres Lokálpatrióta Kör által 2001-ben Kisborosnyón létesített emlékpark, melyben szinte már lehetetlen megszámlálni a kopjafákat, emlékköveket, emlékjeleket. Damó Gyula nyugalmazott tanító, az emlékműegyüttes mindenese szerény körülmények között avattatta fel az Árpád-házi királyok emlékkövét július 5-én, vasárnap. A mikóújfalusi kőtömböt már három éve a helyszínre szállították, azóta várta rendeltetését. /Szekeres Attila: Emlékkő Árpád-házi királyainknak (Gazdagodott a kisborosnyói emlékpark). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

2009. október 17.

Magyar elsők felirattal emlékkövet állított Damó Gyula nyugdíjas pedagógus kezdeményezésére a kisborosnyói Nyíres Lokálpatrióta Kör tíz magyar államférfinak. I. Istvántól Antall Józsefig ezer évet ölel át a történelminév-panteon, amelyet réztáblába véstek, és egy sepsibükszádi kőtömbbe illesztettek. Az október 13-án felavatott emlékkő a kisborosnyói emlékpark negyvenhatodik darabja. /(R.): Magyar elsők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998