udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1619 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1591-1619
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Nyugati Jelen /volt Jelen/

1999. május 3.

Az aradi Jelen és a temesvári Heti Új Szó kiadói évek óta keresik az együttműködés lehetőségét. Májustól az aradi és temesvári régióban párhuzamosan két magyar nyelvű lap jelenik meg: a pénteki Heti Új Szó ismert formájában és szerkezettel, valamint a két lap közös szerkesztésében napvilágot látott Nyugati Jelen napilap. /Új napilapunk: a Nyugati Jelen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Balta János, a Jelen kiadójának igazgatója jelentette be ezt a változást: Jelen című aradi napilap ezentúl Nyugati Jelen címen jelenik meg. Az első, 20 oldalas szám az 1999. április 30. ? május 2. dátumot viselte. Az ország legnagyobb városai közé tartozó Temesvárnak nem szabad saját magyar napilap nélkül maradnia - írta beharangozójában Jámbor Gyula, a Jelen főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1999. május 26.

Csíkszeredában nemrég kibővített elnökségi ülést tartott az RMGE országos vezetősége. Az RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos közös álláspont megfogalmazása, illetve a működő gazdasági tevékenységek elemzése volt a tanácskozás célja, közölte Sebestyén Csaba országos megbízott elnök. Ahol meg tudták oldani a székház kérdését, állandó jelleggel működik a tanácsadó szolgálat. Az Erdélyi Gazdában állandó jelleggel ismertetik az alternatív termelési módokat, de a piaci lehetőségeket is. - A magyarországi felvásárlókkal egyesek megjárták: szerződést kötöttek, ám a terményeket a mai napig sem vásárolták fel. Így jártak Bihar megyében a búzával, Székelyföldön az összegyűjtött bárányokkal, amelyekért nem jött az olasz megrendelő. /Gazdafórum Csíkszeredában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26.)

1999. június 5.

Közel tíz esztendő telt el az 1989 decemberi fordulat óta, de a magyar történelmi egyházak még mindig nem jutottak hozzá elkobzott javaik töredékéhez sem. Azért bontakoznak ki oly nehézkesen a temesvári római katolikus egyházmegye védőszárnya alatt létrejött intézmények és civil szervezetek is. Jól példázza ezt az állapotot a temesvári Katolikus Nőszövetség júniusi számvetése. A lelkes közösség erejét meghaladó munkát végez. Ismerik a Szent Katalin plébániához - és nem csak ehhez - tartozó városrész nyugdíj nélkül vagy csekélyke segélyből tengődő magányos, idős embereket. Közülük kerültek fel a segélyezendők jegyzékére azok, akik a legnehezebben élnek. A Katolikus Nőszövetség tagjai a szó szoros értelemben adakozásból, a saját zsebükből fedeztek minden kiadást. Ezt gyarapítja adományokkal néhány külföldön élő egykori temesvári család. /Júniusi számvetés a Katolikus Nőszövetségben. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), jún. 5./

1999. június 12.

Temesváron, a Millenniumi templomban kitartó munkával napjainkra sikerült felépíteni mindazt, amit az előző negyven év lerombolt. A templomnak ismét van énekkara, König Borbála karnagy vezetésével. A valamikor oly aktív katolikus legényegylet utóda, a Szent Imre Kör néven tartja összejöveteleit minden hét végén. Nemrég a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem /ELTE/ világjáró énekkara és zenekara lépett itt közönség elé, korábban a helyi iskolák magyar tanulói is rendeztek - Szabó Dénes esperes úr támogatásával - szavalóversenyt a száz éves falak között. Újabban Történelmi eseménynaptár címmel indított ismeretterjesztő röplapot a templom esperes-plébánosa. A hívek folyamatosan ismerkedhetnek a kifüggesztett "noteszlap" révén a vallás, a kultúra, a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel. /Millenniumi templom. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12.)

1999. június 16.

A tanügyi sztrájk ellenére jún. 11-én ballagtak a temesvári Bartók Béla Líceum végzősei. Beszédet mondott Kiss Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes. Bányai Ferenc református esperes és Duka János római katolikus káplán Isten áldását kérték a diákokra. Végül Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen című bánsági napilap főszerkesztője nyújtott át adományt a Bartók Béla Líceum diáklapja, a Juventus számára. /Pataki Zoltán: "Álmainkat a XXI. század rejti" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1999. június 23.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöksége június 15-i ülésén elemezte az anyanyelvű oktatás helyzetét, ezen belül a meglévő oktatási hálózat szinten tartási, illetve bővítési lehetőségeit. A megyei szervezet oktatási bizottsága nyolc pontból álló munkatervet dolgozott ki, melyet Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnökét, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Arad megyei elnöke ismertetett. Egyre kevesebb gyermek jár magyar iskolába, fogynak a szakképzett pedagógusok, ezért ötéves időszakra történő felmérést készítenek. Vidéken több helyen ingyenes lakás várja a pedagógusokat, mégsem jönnek. Szorgalmazzák a szülői munkaközösségek megalakítását. /Anyanyelvű oktatásunk munkaterve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

1999. június 26.

Jún. 26-án az egyházi sajtóval kapcsolatos megbeszélés helyszíne volt Nagyenyed. Papp László plébános kezdeményezésére az ország különböző részeiből érkeztek a sajtó képviselői a nagyenyedi római katolikus plébániára. Az egyházi sajtó részéről a Mégis című gyulafehérvári lap két teológus-hallgató munkatársa jött el a találkozóra. A megbeszélés három kérdéssel foglalkozott: vallási szakosztály létrehozása a MÚRE-n (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) belül, Romániai Katolikus Újságírók Szövetségének megalakítása, és annak eldöntése, miként lehet felekezeti médiaközpontokat létrehozni. A résztvevők között volt Kovács Sándor unitárius lelkész, valamint Kuszálik Péter sajtómonográfus, publicista. Ez utóbbi bemutatta a jelenlévőknek a több mint húsz magyar nyelvű felekezeti lapot. A tanácskozáson kiderült, hogy vallási szakosztály már létrejött a MÚRE keretében, de gyakorlati tevékenységet eddig még nem mutatott fel. Elhangzott, hogy szükség lenne a felekezeti lapok munkatársainak szakmai továbbképzésére, ehhez azonban az újságírás minden titkát feltáró kézikönyvre lenne szükség. A harmadik kérdéskört, a felekezeti médiaközpontokat minden résztvevő fontosnak találta, hiszen az ilyen irodák létrejötte után a különböző egyházak tagjai a sajtón keresztül is beszerezhetik a felekezetükkel kapcsolatos legfrissebb információkat. /Húsznál több felekezeti magyar lap Romániában. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 29./

1999. június 30.

Az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport (ez a legújabb hivatalos neve) hét és fél évtizedes hallgatás után újra kiadta Évkönyvét. Legutóbb 1923-ban adott ki hasonló rendeltetésű Évkönyvet az egykori Római Katolikus Főgimnázium. 1990 után újra talpra állt Arad egyetlen magyar középiskolája, egyre többet hallat magáról. /Újra van évkönyve az aradi magyar gimnáziumnak. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 30./

1999. június 30.

Huszonöt kisdiák és kísérő tanáraik érkeztek Aradra, a Vesztőhely melletti kempingbe. Hat napig ez lesz a helyszíne az Aradon először megrendezett történelmi emléktábornak, amelyen két magyarországi és három helybeli csapat vesz részt. A táborozás változatos programot ígér, kezdve a történelmi játékoktól, kirándulásoktól, egészen az élő történelemórákig - ez utóbbiakra a meghívottak dr. Kovách Géza történész, Ujj János és Király András tanár. - Kothencz Erzsébet, a szegedi csapat kísérő tanára megállapította: "Az itt élő magyaroknál sokkal nagyobb a magyarságtudat, mint nálunk. Azt szeretnénk, ha a gyerekek ezt átéreznék. Otthon nem érzik ennek a súlyát, nem tudják, mit jelent megmaradni magyarnak egy idegen országban." /A 13 vértanúra emlékezve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

1999. július 1.

Az idei összesítő adatok szemléletváltásról tanúskodnak: Temes megyében megnőtt a bizalom az anyanyelvű továbbtanulás iránt. A 117 magyarul "kisérettségizett" tanuló közül 108 magyar tannyelvű líceumba iratkozott. Temesváron a Szent Gellértről elnevezett római katolikus líceum magyar osztályába 25 diák kérte felvételét, közülük 5 tanuló Arad megyéből. A temesvári Bartók Béla Líceumban túljelentkezés volt. Nyolcvanan iratkoztak a hetvenöt helyre. /Nő a bizalom az anyanyelvű továbbtanulás iránt Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

1999. július 1.

A Román Televízió temesvári körzeti stúdiójának országos szórásba kerülő műsorában 1997. július 23-a óta heti tizenöt perces magyar adást láthatnak a nézők. Az adás kitalálója, vezetője és szerkesztője Bartha Csaba. A közkedvelt műsor elérkezett a századik adáshoz. Az adás címe jelzi (Körkép a végekről), hogy azokra a magyarok (vagy magyarok is) lakta településekre látogat a szerkesztő, ahová ritkán jut el újságíró. Legsikerültebb adásaik az úgynevezett település-riportok. Emlékezetes maradt az Apácai Bölöni Sándor pécskai tanárral folytatott beszélgetés, mely dokumentum értékű, lévén, hogy a tanár úr időközben elhunyt. /"Lement" a századik adás. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

1999. július 3.

Július 4-én tartja első ünnepi istentiszteletét Aradon a belvárosi baptista gyülekezet az újonnan épült imaházban. 1997-ben kezdték el az új imaház építését a régi imaház telkén. Múlt év márciusától kezdve 16 hónapon át a román nyelvű baptista gyülekezet új templomának alagsora adott helyet az imaházépítő magyar gyülekezetnek. Jún. 27-én a két testvérgyülekezet közös ünnepi istentiszteletén a magyar gyülekezet elköszönt a román gyülekezettől, megköszönve, hogy ingyenesen biztosították az ott-tartózkodást a magyar gyülekezetnek. /Első ünnepi istentisztelet az aradi új baptista imaházban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

1999. július 3.

Papp László tíz év plébános Nagyenyeden. Néhány év alatt sikerült felújítania a rossz állapotban lévő épületet, számos rendezvény helyszínévé vált az egykori Ferenc-rendi kolostor. 1998-ban Emil Constantinescu is meglátogatta a templomot. Államfői minőségben román politikus akkor lépte át először egy nyugati felekezetű egyház kapuját. Amikor tavaly a román nemzeti ünnepségek keretében meghívták Nagyenyedre az államfőt, kerestek egy jó akusztikájú helyet. A rendezvény művészeti tervezői számára a templom megfelelt. - Az ortodoxok kijelentették, hogy ők nem nyugat-orientáltak, az enyedi ortodox pap az elnököt is lehordta, árulónak nevezte, amiért felkereste a katolikus templomot. /Keresztény szellemben nevelni a fiatalokat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

1999. július 6.

Júl. 4-én ünnepi istentisztelettel avatta fel az arad-belvárosi magyar baptista gyülekezet új imatermét. Az egyház életében kiemelkedő jelentőségű eseményen idős Chiciudean Miklós presbiter, ifjabb Chiciudean Miklós lelkipásztor szolgált. A 260 férőhelyes imaterem avatásán több külföldi és más gyülekezetbeli vendég is jelen volt. A munka 1997-ben kezdődött, 16 hónapig, az imaterem elkészüléséig a magyar gyülekezetet a Dragostea elnevezésű román baptista testvérgyülekezet fogadta be. Az új imaház véglegesen jövő húsvétra készülhet el, akkor megtarthatják az egész imaház felavatását, felszentelését. /"Köszönjük, hogy sasszárnyakon hordoztál bennünket". = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

1999. július 6.

Nyolcadik alkalommal ítélte oda a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Arad Megyei Szervezete a Márki Sándor-díjat olyan pedagógusoknak, akik a magyar nyelvű oktatásban fejtik ki tevékenységüket, és munkájukkal az átlagosnál többel és jobban hozzájárulnak gyermekeink, vagy az egész közösség felkészítéséhez. Ebben az esztendőben 7 aktív pedagógusnak ítélték oda az aradi történészről elnevezett díjat és 8 nyugdíjas tanító kapja meg a Márki Sándor életmű emléklapot. /Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

1999. július 6.

Molnár Vilmos /Csíkszereda/ Első kötete /Levél Szingapúrból/ osztatlan elismerésnek örvendett a kritikusok körében is. Második novelláskötete /Az értelmetlen csoda, Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ továbbviszi azt a groteszk, csúfondáros stílust amely már első kötetét is jellemezte. Novelláiban, karcolataiban mindig ott bujkál valami mesés, valami szinte hihetetlen. /Molnár Vilmos második kötete. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

1999. július 6.

Jánk Károly első verseskötete Álom a nyomokban, a második M-á-s-v-i-l-á-g címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Négy modern román költő verseiből válogató fordításkötetét a pécsi Jelenkor adta ki. 1997-98-ban a Korunk versrovatának szerkesztője volt. Jánk Károly Szatmárnémetin él. Nem lát esélyt Kolozsváron kívüli komoly irodalmi műhelyek létrejöttének. "Mindenki Kolozsvár felé húzódik, ott képzeli el a továbbiakban az életét, ahol valamelyes írói csoportosulások vannak, egyetemi szféra, lapok." - szögezte le. Nagyon-nagyon sokan elmentek, és nemcsak Kolozsvárra, hanem Magyarországra, "végülis alkotói hiány van ebben a térségben. Olyan városokra gondolok, mint Temesvár, Arad, Szatmár, Nagybánya, Brassó, és ez szerintem a székelyföldi városok nagy részére is vonatkozik" - tette hozzá. /Az emberi sorsokat láthatatlan pillérek tartják. Beszélgetés Jánk Károly költővel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

1999. július 6.

A Nyugati Jelennek nyilatkozott Roos Márton, a Temesvári Egyházmegye új római katolikus püspöke. Az egyházmegye terület meglehetősen nagy, de a hívek száma ijesztően lecsökken, alig százhúszezren vannak. Az eltelt tíz év alatt - amióta szabadon dolgozhatnak -, sikerült megteremteniük a minimális feltételeket a hitélet újjászervezéséhez. Visszakaptak néhány épületet - köztük a püspöki palotát -, elindították a római katolikus középiskolát, újjászületett néhány szerzetes- és apácarend, megszervezték a hittanoktatást az iskolában. Mostoha körülmények között dolgoznak: elég a közelmúltban - papíron! - visszakapott Piarista Főgimnázium és a Marienheim épületének siralmas állapotát említeni. A Temesvári Egyházmegyét nyolc esperesség, hetven plebánia és több mint kétszáz filiálé (leány-egyházközség) alkotja. Sok helyütt hívek nélkül maradtak a templomok. A kivándorlás, a vallásüldözés, az ateista nevelés okolható a siralmas helyzetért. Nagy feladat bejárni a feloszlatott egyházközségeket, ahol még állnak a templomok és megkeresni, összegyűjteni a szétszéledt híveket. - A nyolcvankilences fordulat után szinte valamennyi plebánián alakult ifjúsági csoport. Az egyházmegye ifjúsági vezetője Kapor János, a Gerhárdinum Katolikus Líceum igazgatója. A püspökség negyvenezer kötetet számláló könyvtárából alig három és fél ezer menekült meg a pusztulástól. A legértékesebb kéziratok, egyedi kiadványok, a könyvtár legértékesebb kincsei tűntek el. /Emitte spiritum tuum. Folytatni az építkezést - Simonyifalvától Orsováig. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Msgr. ROOS MÁRTON, a Temesvári Egyházmegye új püspöke. = Nyugati Jelen (Arad, júl. 6./ Az új püspöknek közel harminc év Németországban szerzett tapasztalattal kell kormányoznia egy olyan egyházmegyét, melyben a németek tömeges elvándorlása után immár a magyar hívek vannak többségben. A püspök magyarul is tud. A távollét évtizedeiben folyamatosan tartotta a kapcsolatot az itteni egyházzal. Tudományos kutatásokat végzett, próbálta feldolgozni az egyházmegye történetét. 1990 júliusában hazajött Temesvárra. A püspök a csanádi egyházmegye egyik legavatottabb kutatója. Németországi szolgálata idején átkutatta, feldolgozta az egyházmegye jugoszláviai és magyarországi részének archívumait. Az elmúlt évtizedekben a három részre osztott egyházmegyét egy egységnek tekintette, és mindhárom részben meglehetősen otthonos voltam mind a papság körében, mind a megfelelő archívumokban. "Tíz éven át a szabadságomat többnyire Nagybecskereken töltöttem, és majdnem az egész archívumot lefénymásoltam, feldolgoztam. Ez elég veszélyes és bonyodalmas munka volt." Az 1867 és 1918 közötti időszakot dolgozta fel legrészletesebben, és ez könyv formájában is megjelent. Feldolgozta a máriaradnai kolostor irattárát is. Ennek az első kötete a múlt évben jelent meg, a második remélhetőleg jövőben lát napvilágot Németországban. /Új püspök Temesváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./ Roos Márton most kinevezett megyéspüspök a lépésről lépésre történő haladás elvét vallja. Püspöki jelmondata: "Emitte spiritum tuum" - Küldd el Szentlelkedet - "kérés, fohász Istenhez a magam és mindazok nevében, akiket rám bízott." Püspöki címere Szent Gellért emlékét idézi. /"Küldd el Szentlelkedet." Beszélgetés msgr. Roos Mártonnal, egyházmegyénk új püspökével. = Heti Új Szó (Temesvár), júl. 9./

1999. július 17.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Tiszától az Al-Dunáig magában foglalja a Partiumot, a Bánságot és a Szörénységet, vagyis olyan vidékeket is, ahol a magyarság nagy számban él, ám olyanokat is, ahol szórványban. E hatalmas terület egyházi adminisztrációs gondjairól beszélt Forró László tiszteletes, közigazgatási előadó. Az egyházkerületben hatalmas méretű a fogyatkozás, a lemorzsolódás, főként a kivándorlás miatt. Ugyanakkor romjaiból éledtek újra a gyülekezetek, több helyen építkezésbe kezdtek. A tiszteletes szerint a Kárpát-medence magyar református egyházkerületei közül a legjobban működő az övék. Az aradi egyházmegyében több olyan egyházközség is van, amelynek nincs lelkésze. A végzős teológusok közül a zilahi és somlyói egyházmegyékbe egy-egy, míg az aradiba három kapott kinevezést, noha lélekszámát tekintve utóbbi a legkisebb. Januártól különvált az aradi egyházmegye a temesváritól. Éppen az ő megsegítésük érdekében történt ez a változtatás, mert szórvány-egyházmegyeként kiemelt státust élveznek. Amíg nem volt a megkülönböztetett státus, nem szívesen jöttek ide lelkészek. A két egyházmegye espereseit az egyházkerület fizeti, a szórvány-egyházmegyékből beérkező, és építkezések érdekében benyújtott pályázatok előnyt élveznek az elbírálásnál. Angyalkúton eddig templomuk sem volt a híveknek, most azt építenek, sőt jövőre fel is szentelik. Az arad-gáji egyházközség is templomot épít, mégpedig hosszú ideje. Nekik elég jól kiépült a külföldi kapcsolatrendszerük. A lelkészhiány a szórványban öt év alatt fog megoldódni, mert a nyugdíjba vonuló lelkészeket is pótolni kell. De gyakorlatilag már ettől az évtől megoldottnak tekinthető, mert a három új kinevezett lelkésszel a egyházmegyében egyetlen olyan gyülekezet sem marad, ahol a szolgálat ne lenne biztosítva. A temesvári egyházmegyében is épülnek új templomok. Temesváron az Új Ezredév Központ, amely nem csak templom, hanem bentlakással ellátva egy olyan központ is lesz, amely a szórványok felkarolására szolgál. A facsádi új templomot jövőre szentelik fel, a buziásfürdői ifjúsági központ is épül. /Mint a főnix, hamvaiból éled újra az egyházkerület. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

1999. július 21.

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából július 30-án és 31-én nagyszabású megemlékezés színhelye lesz Segesvár és a közeli Fehéregyháza. A magyarországi Kiskunfélegyháza erre az alkalomra a segesvári RMDSZ-szervezettel és a fehéregyházi Petőfi Emlékbizottsággal közösen egy egészalakos Petőfi-szobor felállítását határozta el a fehéregyházi múzeumkertben. Máthé István szobrászművész alkotása júl. 20-án, útban az ünnepség színhelye felé, átutazott Aradon. Az adományozó magyar város küldöttei és a szervezők az országos és a helyi RMDSZ-szervezet, valamint az egyházak képviselőinek jelenlétében egy rövid tisztelgés erejéig megálltak a Vesztőhelyen, majd a szobrot és a vendégeket szállító konvoj Déva irányában tovabbhaladt. Érkezését és távozását a történelmi egyházak templomainak harangszava kísérte. /Átutazott Aradon a Petőfi-szobor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

1999. július 21.

Aradon a Pszichiátriai Intézet udvarán építkezés folyik. A fő szervező Sándor Tivadar arad-gáji római katolikus plébános. Svájciak segítségével folyik az ergoterápiás pavilon építései. A svájciak kívánsága az volt, hogy a Caritas vezesse a munkálatokat. Szeretné a Csiky Gergely Líceum bentlakásának felújítását is elkezdeni. Május 10-én volt az alapkőletétel, azóta folyamatosan dolgoznak. Az épületben a magas földszinten klubhelyiség, valamint orvosi szoba a szükséges mellékhelyiségekkel. A fölötte lévő emeleten sportterem orvosi szobával és mellékhelyiségekkel, míg a manzárton kisegítő helyiségek kapnak helyet. /Ergoterápiás központ Aradon. A kórházépítő plébános. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

1999. július 29.

A Gyimesi-szorosban magyar rövidfilmet forgattak. Lakatos Róbert Nyáron piros, télen kék címet viselő produkciójának Kézdi Imola a főszereplője, aki az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban érettségizett és idén fejezte be a marosvásárhelyi színiakadémiát. A fiatal színésznő második filmje egy csángó asszony megvakulásának történetét mutatja be. Kézdi Imola először Marius Barna Háború a konyhában című alkotásában lépett kamerák elé, már akkor főszerepben. A magyar - román együttélés problémáit feszegető filmben ő alakította a magyar lányt. Lakatos Róbert alkotását, a Nyáron piros, télen kéket valószínűleg a Duna tévé tűzi műsorára. /Kézdi Imola újra filmfőszerepben! = Nyugati Jelen (Arad ), júl. 29./

1999. szeptember 28.

Szept. 28-án nyitotta meg idei "évadját" az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör. Dr. Brauch Magda Gyuláról tartott előadást. /A Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), szept. 30./

1999. szeptember 29.

Szept. 22-én volt a Kölcsey Színpad /Arad/ tizedik évadnyitója, fél házzal. Szept. 24-én pedig elindultak Gyergyószentmiklósra, a VII. Műkedvelő Színjátszó Találkozóra. Nagy sikerrel szerepeltek. A találkozón felléptek többek között az érmihályfalvi diákok, a sepsiszentgyörgyi OSONO diákszínpad, Dicsőszentmárton műkedvelői. /Újból Gyergyószentmiklóson. A Kölcsey Színpad a VII. Műkedvelő Színjátszó Találkozón. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), szept. 29./

1999. október 2.

Okt. 1-jén magyar és román történészek tanácskoztak Aradon, az 1848-49-es forradalom volt a téma. Bona Gábor (Budapest) a magyar forradalmi hadsereg nemzetiségi összetételéről szólva sokak számára bizonyára meglepő adatokat közölt: a német, osztrák, lengyel, olasz légiókon kívül a magyar honvédek között mintegy 20-25 ezer román, mintegy 25 ezer szlovák nemzetiségű is szolgált, a tisztek között pedig nagyon sok nem magyar nemzetiségű volt, s kitért arra is, mi vitte őket a magyar seregbe. Többek között Egyed Ákos (Kolozsvár) a korabeli székely határőrezredekről, Csetri Elek (Kolozsvár) pedig Teleki Sándor gróf emlékiratairól tartott előadást. /Magyar - román történész szimpózium 1848-49-ről. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), okt. 2./

1999. október 5.

Az aradi tizenhárom vértanú kivégzésének 150. évfordulóján szervezte az EMKE Arad megyei szervezete és a Romániai Magyar Dalosszövetség a II. magyar gyermekkórus találkozót. Okt. 3-án templomokban léptek fel, megkoszorúzták a tizenhárom vértanú emlékművét, majd a Kultúrpalotában találkoztak. Az összejövetelen öt gyermekkórus vett részt. /Az emlékezés jegyében. II. Aradi Magyar Gyermekkórus Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 5./

1999. október 5.

Ötödik alkalommal gyűltek össze Aradon az egykori Katolikus Gimnázium és a Zárda volt növendékei. Éder Ottó, iskolaigazgató rövid köszöntő beszédében felvázolta a város egyetlen magyar középiskolájának helyzetét. Tájékoztatta az egybegyűlteket az iskola céljairól, a kollégiumi munkálatokról. Az ünnepségen a kollégiumi téglajegyeket árusították, illetve a Szövétnek folyóirat és az Alma Mater, valamint a Wieser Tibor Alap gondozásában megjelentetett könyveket. Ezek bevételét is az internátusi munkálatokra fordítják. /V. Véndiák-találkozó Aradon. "Még mindig van mit mondanunk egymásnak, még tudunk örülni, mint hajdan" = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 5./A véndiák-találkozó egyik fénypontja volt a Delta Nemzeti Galériában okt. 2-án délután megnyitott képzőművészeti kiállítás. Két évvel ezelőtt az Alma Mater Alapítványt támogató aradi képzőművészek egy csoportja bemutatta munkáit Brassóban és Háromszék városaiban. Viszonzásképpen most brassói, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi festők, grafikusok, szobrászok küldték el munkáit az aradi tárlatra. Mellettük 13 aradi mutatta be új alkotásait. /Az Alma Mater Alapítvány képzőművészeti tárlata. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), okt. 5./

1999. október 14.

Mi a magyar sajtó Romániában? Felvetjük, megírjuk sérelmeinket, érvelünk, a napnál világosabban kimutatunk nyilvánvaló, rovásunkra elkövetett "hibákat", félreértéseket oszlatunk el... Ki figyel minderre? Ki olvassa ezeket az írásokat a bennünket gyanakvással kísérő elhárító tiszteken kívül? Pusztába kiáltó szó a legtöbb írás. Mégis írjuk! Magyarul írni újságot Romániában Kiért? Magunkért, akik még olvasunk magyarul. /(Réhon József): Magyarul írni újságot Romániában. = Nyugati Jelen (Arad / Temesvár), okt. 14./

1999. október 14.

A töröktől visszafoglalt Felső-Bega völgyét benépesítették a magyar telepesek. A jelenlegi helyzet siralmas. Az egykor virágzó településeken ott az elmúlás pecsétje. Nem is oly rég Bunyaszekszárd, Hosszúvölgy, Fagyimák néven rendezett utcájú falvak sorakoztak. Lassan kihalt a magyar szó Újbálincon, Nőrincsén, Barán, Szécsényen. Az első sorscsapást a Trianon utáni román földreform mérte a Felső Bega-völgyi magyar falvakra. Elkobozták azokat a birtokokat, amiket a falusi magyarok előzőleg megvásároltak. A szívós magyar gazdák húsz év alatt visszavásárolták birtokaikat a román államtól és ismét a vidék legjobb gazdái lettek. Azután jött 1945 után a kollektivizálás. Az igyekvő magyar gazdákat rendre kikiáltották kuláknak, és elhurcolták a Duna-csatornához őket. Másodszor is kisajátították a hihetetlen nélkülözések árán visszaszerzett birtokaikat, és ezzel örökre elvették a telepes magyarok kedvét a gazdálkodástól. Rajokban hagyták el falvaikat. Mivel lehet lelket verni a megmaradottakban? A törődéssel. hogy a kis közösségek érezzék, számon tartják őket. - Az RMDSZ-nek testvérkapcsolatot kellene teremteni a Felső Bega völgye szórvány falvai és az anyaországi települések között. A magyar szó végállomása Nadrág község, de Tamásd ugyanebben a helyzetben van. Nagyon kicsi a magyar közösség Begamonostoron, Betlenházán (26 lélek), és Facsádon. /Felső-Bega völgye: a magyar szó végállomása. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Kovács Aranka, a lugosi RMDSZ vezetőségi tagja. = Nyugati Jelen (Arad/ Temesvár), okt. 14./

1999. október 16.

Takács Mihály augusztus végén elutazott Párizsba - immáron harmadik alkalommal -, hogy személyesen is részt vegyen egyéni festészeti tárlatának szeptember 6-i megnyitóján. Takács Mihályt felvették a Montmartre Művészeinek Egyesületébe. Ez a tagság nemcsak rendszeres párizsi kiállítási lehetőséget biztosít számára, hanem évente két hét tuniszi tartózkodást is, egy ottani alkotótáborban. /Harmadszor Párizsban. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1591-1619




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998