udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Oktatasi es Kulturalis/Mûvelõdesi Miniszterium (Magyarorszag)

2007. január 5.

A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok ellátására az idei évi költségvetésben ugyanannyi forrás szerepel, mint a 2006. éviben – közölte Gémesi Ferenc, Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Ez nagyjából mintegy 12 milliárd forint körüli összeget jelent. A források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, illetve még több tárcánál is található „határon túli” támogatás. A változások között említette az elmúlt évhez képest, hogy az egészségügyi tárcához kerültek azok a források, amelyeket a határon túli magyarok egészségügyi ellátására biztosítanak. Megemlítette még a földművelésügyi tárcát is, ahol a gazdaszervezeteknek különítettek el támogatási összegeket. A szakállamtitkár szerint az, hogy nem csökkentették a határon túli magyarokra szánt forrásokat, jelzi: a figyelem megmaradt e területen. Kitért arra is, hogy a Szülőföld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, de a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják át. Összességében két, legfeljebb két és fél milliárd forintra „töltődhet” fel a Szülőföld Alap – tette hozzá. /A kormány nyugtatgatja a határon túliakat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szakállamtitkár azt is elmondta, hogy a megszűnő Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás közalapítványok 30-40 munkatársa közül “nagyjából” hatan dolgozhatnak majd a Szülőföld Alap irodájában, ahol várhatólag 10-12 munkatárs fogja ellátni a feladatokat. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke aggodalmát fejezte ki a szervezetnél dolgozó, a határon túli magyarok ügyeit jól ismerő munkatársak jövőjéért. Pomogáts Béla szerint a közalapítványnál dolgozó, sokéves tapasztalattal bíró szakembereket helyzetismeretük kiválóan alkalmassá teszi a további munkára. Pomogáts Béla nehezményezte, hogy nem kapott hivatalos tájékoztatást a támogatási rendszer tervezett megváltozásáról, nem hívták meg arra a találkozóra sem, amelyen a határon túli ügyekről volt szó. Azokra a meg nem erősített hírekre, amelyek szerint megszűnnének az 50 ezer és 300 ezer forint közötti, úgynevezett kis összegű támogatások, Pomogáts azt a véleményét fejtette ki, hogy egy ilyen döntés a kisközösségi élet kárára lehet. /Változatlan összegek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2007. március 31.

A tudományt ünnepelni gyűltek össze a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /MOGYE/ hallgatói és meghívott vendégeik március 29-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Szőcs Iringó ötödéves általános orvosis hallgató a XIV. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) szervezői, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség részéről köszöntötte az egybegyűlteket. A TDK négy napos lesz. Az első helyezettek a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium jóvoltából egy hónapos kutatói ösztöndíjban és személyenként 60000 forint értékű pénzösszegben részesülnek. Csegzi Sándor alpolgármester kifejtette, a szakorvosok hiányával, az egyetemi végzősök „elvándorlásával” kell szembenéznie az országnak. A tapasztaltak ellenére visszatérésre, visszafordulásra biztatta a diákságot. A TDK megszervezése, az itt lezajló előadások, bemutatók olyan hasznos tevékenységet jelentenek, amelyet őrizni és folytatni kell – hangzottak el dr. Nagy Örs egyetemi tanszékvezető, a MOGYE rektor-helyettesének szavai. Idén közel 150 dolgozattal neveztek be a tudományos megmérettetésre, és összesen 30 vendégdiák érkezett a konferenciára. /(ferencz ): XIV. Tudományos Diákköri Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2007. április 21.

Családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői vettek végső búcsút Méhes György írótól, műfordítótól április 20-án Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség örökös tagja életének 91. évében hunyt el Budapesten. Méhes György életét és munkásságát Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke; Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára; Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és erdélyi pályatársai méltatták a ravatalnál. A Székelyudvarhelyen született írót Tőkés László királyhágómelléki püspök búcsúztatta a református egyház szertartása szerint. /Méhes György utolsó útja. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2007. május 31.

A Csíki Játékszín művészei Székelyudvarhelyen vendégszerepelnek A zöld madárral. Az alapötletet a rendező, Budaházi Attila Italo Calvino történetéből merítette. A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium Benedek Elek-ösztöndíjas gyerekszíndarabját maga a szerző állította színpadra. /Barabás Blanka: Hangos taps A zöld madárnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

2007. június 7.

Nemrég ért véget Zentán az Énekelt Versek Fesztiválja, a marosvásárhelyi Kővirág együttes nyerte el a tizenkettedik alkalommal megrendezett fesztivál második díját, a topolyai Csalóka és az óbecsei Prima Vista együttesek közös produkciója után. A harmadik helyezést a kárpátaljai Filep Anita és a felvidéki Kelemen-trió érte el, a különdíj a szabadkai Folton Folk nevű zenekarhoz vándorolt. A gálaműsoron Juhász Attila zentai polgármester és Goldschmied József, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Égtájak Irodájának programigazgatója adta át az értékes díjakat. /Nagy Botond: Ki énekel a legszebben verset? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2007. június 30.

Az anyaországi rendszerváltozás nyomán megszűnt a monolitikus régi képzőművészeti szövetség egyeduralma, az új törvények lehetővé tették új művészeti egyesületek alakulását. Az utóbbi években azonban a támogatások összege fokozatos csökkent, ez idén a mélypontra süllyedt. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nem írta ki a szokásos pályázatot, teljes egészében megszüntetve a körébe tartózó művészeti egyesületek támogatását. Mindezt a nyilvánosság megkerülésével, az érintettek tájékoztatásának mellőzésével tette. Amikor a több mint harminc szakmai egyesületet tömörítő, Butak András vezette Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége (MKITSZ), amelynek a kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh is tagja, az ügyben felvilágosítást kért, a szakállamtitkár válasza kimerült a pénzhiány közlésében. A minisztérium kultúrátlanító intézkedése, a támogatások teljes megvonása következtében 2008-ban kétségessé válhat több kiállítás és tárlat. A megszűnő egyesületekkel sokrétű művészeti tér számolódik fel. A helyén nem lesz semmi. Ez lenne a minisztérium célja? – tette fel a kérdést Kováts Albert a magyarországi Műértő folyóirat legújabb számában. „Ez a jövő a legsötétebb múltat, azaz a Rákosi-korszakot idézi” – nyilatkozta a Magyar Nemzet május 30-i számában Stefanovits Péter Munkácsy-díjas. Az Ernst Múzeum megszüntetésével, „az értékek pusztításával” kapcsolatban pedig úgy vélte: „a nyilvánosság újabb lehetőségét veszítik el a művészek, hiszen olyan műhely szűnik meg, amely hét éven keresztül karakteres programot valósított meg. ” /N. J. : Kultúrtalanító kulturális minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2007. július 2.

Befejeződött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválja. A díjazottak a következők. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium díját, a kisvárdai fesztivál fődíját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című komédiája nyerte, a szakmai zsűri szerint ez volt a legjobb előadás. A szakmai zsűri úgy döntött, hogy a Szülőföld Alap díját megosztja két előadás között, a két nyertes a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának Yvonne burgundi hercegnő című tragi-groteszk komédiája és a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása. A szakmai zsűri döntése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió nyerte el az Alvajáró románc című zenés, színpadi játék együttes teljesítményéért. A szakmai zsűri két színészi fődíjat osztott ki, melyet az Yvonne burgundi hercegnő című előadásában nyújtott játékáért Nagy Dorottya, a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című musicaljében nyújtott alakításáért pedig Fülöp Zoltán nyert elvehette át. A közönségzsűri döntése alapján Kisvárda város közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című előadása nyerte el. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a bábművészet terén végzett, több mint öt évtizedes, nemzetközi hírű alkotómunkájáért Életmű díjat adományozott Kovács Ildikó rendezőnek, és több évtizedes színházi munkássága elismeréseképpen Kincses Elemér rendezőnek. A Duna Televízió különdíját, hogy portréfilmet készít a Kézjegy című sorozatban a szakmai zsűri által legjobbnak tartott színészről, Karna Margit nyerte. A szakmai zsűri döntése alapján dr. Oláh Albert, Kisvárda város polgármesterének díját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásának a fesztivál mezőnyéből kiemelkedő díszletéért Bartha József kapta. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza díjait – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Különös történet című előadásában nyújtott egyéni teljesítményéért Nagy Csongor Zsolt kapta; – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Yvonne burgundi hercegnő, illetve a Tompa Miklós Társulat és a Yorrick Stúdió Alvajáró románc című előadásában nyújtott énekes, táncos, színészi teljesítményéért Szabadi Nóra kapta; – a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Tangó előadásában és a Szabadkai Népszínház Molière előadásban nyújtott kiemelkedő színészi teljesítményéért Karna Margit vehette át; – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadásában nyújtott átütő erejű játékáért Pálffy Tibor kapta; – a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott megható és mulatságos alakításáért Panek Kati kapta. A Várda Drink Zrt. díját a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jákobi és Lájdentál című előadásban nyújtott zongoraszólójáért a szakmai zsűri Bogdán Zsoltnak ítélte. A Kisvárdai Lapok Szerkesztősége által felajánlott díjat Karna Margit színművésznő kapta. /A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljának díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2007. szeptember 22.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2007. október 18.

Megkezdődött a Román Filmhét Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A szemle díszvendége Cristian Mungiu, aki 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjével az idén Cannes-ban elnyerte az Arany Pálma-díjat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával, a Budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében megvalósuló hatnapos mustrán olyan alkotásokat mutatnak be, amelyek a cannes-i filmfesztiválon díjat kaptak. /Román Filmhét Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2007. december 28.

Alapfokú idegenvezető-képzéssel egybekötött honismereti képzés-sorozatot szervez Nagybányám a Teleki Magyar Ház. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával zajló hétvégi tanfolyam keretében szakemberek tartanak előadásokat Nagybánya és Erdély történelméről, környezetéről, műemlékeiről, néprajzi, művészeti és vallási vonatkozásairól. Az elméleti előadásokat vetítések egészítik ki. A tanfolyamon a következő kurzusok hallgathatók: Történelem, Földrajz és környezetismeret, Egyháztörténet, Művészettörténet, Irodalom és kultúra, Néprajz és Gyakorlati idegenvezetés. /Honismereti tanfolyam – 2008. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 28./

2008. március 20.

Január elején még kétséges volt, mégis megrendezik a jubileumi, 20. Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek elnevezésű programsorozatot, melyen a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Csíki Játékszín, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is szerepelni fog. „Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor először rendezte meg az iroda a Vendégségben Budapesten sorozatot, még nem gondoltuk azt, hogy ez a munka ilyen mértékben teljesedik ki, ennyi színes programmal várja majd az érdeklődőket – mondta Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára. Darvay Nagy Adrienne, a program szakmai tanácsadója szerint az idei huszadik vendégségen igyekeznek majd az elmúlt évek szellemiségét felidézni, műfaji és kulturális sokféleségben, valamennyi korosztály igényének megfelelően. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Vendégség határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2008. április 3.

Marosvásárhelynek kellene lennie az erdélyi magyarság számára a második egyetemi központnak, Kolozsvár után – hangzott el az Oktatási és nevelési stratégia a nemzetpolitika szolgálatában elnevezésű műhely keretében Kolozsváron. A Reményik Sándor Galériában megtartott kerekasztal-beszélgetésen Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta, a nemzeti és Kárpát-medencei oktatáspolitika nem egyközpontúnak kellene lennie, hanem többközpontúnak, és az együttműködés közös döntések megszületésében kell érvényesüljön. Szilágyi Pál professzor hangsúlyozta az angol nyelv ismeretének fontosságát. Hozzátette, az elvándorlás a legnagyobb probléma az orvosi egyetemek végzősei körében, akik még el sem végezték a harmadévet, de már Magyarországon biztos, lekötött állásuk van. /Darvas Beáta: Elavult oktatáspolitika? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A Sapientia-EMTE biztosan számíthat a magyar kormány támogatására, hangsúlyozta Arató Gergely, kiemelve, hogy a magyar állami támogatással létrehozott és működtetett intézmény kultúra-, tudomány- és anyanyelvformáló erővel rendelkezik. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök kifogásolta, hogy hivatalosan nem létezik „intézményesített”, a Kárpát-medencében élő összmagyarságra kiterjesztett oktatási és nevelési stratégia. „Úgy vélem, hogy a budapesti kormány felelőssége lenne, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények vezetőivel egyeztetve kidolgozzon egy közös magyar oktatásügyi koncepciót, melynek érdekképviseletét is fel kellene vállalnia” – mondta a püspök. Dr. Szilágyi Pál professzor, a Sapientia-EMTE korábbi rektora felszólalásában hangsúlyozta: a Sapientia terjeszkedése, akárcsak a Babes–Bolyai Tudományegyetem székelyföldi városokban létrehozott fiókintézményei segítenek abban, hogy az ott élő fiatalság a tanulmányok befejezése után otthon, szülőföldjén próbáljon érvényesülni. „Bebizonyosodott, hogy ahol egyetem indul be, megváltozik a város légköre, ez tapasztalható Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen is” – mutatott rá a professzor. /Gyergyai Csaba: Összmagyar koncepciót sürgetnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2008. május 22.

Emelkedik a felsőoktatás támogatása, olvasható a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján (www.okm.gov.hu).,,Jövőre a jelenlegi 223 milliárdról több mint 230 milliárdra, 2010-re pedig 241 milliárdra nő a terület támogatása”. Ezek után hihetetlen, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek 2000-ben megszavazott kétmilliárd forintot az utóbbi pár évben a magyar költségvetés 1,2 milliárdra csökkentette. Másfél milliós nemzetrész saját adminisztrálású tudományegyeteméről lévén szó, megkérdezhető: hogyan választotta meg a kormány ,,nemzetstratégiai főosztályának főigazgatósága” az általa kezdeményezett vita időpontját, számolt-e azzal, az egyetem nyolcéves működésének legkényesebb időszakába érkezett? Most zajlik az intézmény akkreditálása, mely egyebek mellett a román állami társfinanszírozás előtt is megnyitná az utat, az egyetemnek viszont bevételeiből csak szűkös fenntartásra futja, holott akkreditációs követelmény, hogy annak harmadát fejlesztésre beruházza. Mennyire van az intézmény nemzetstratégiai jelentőségével pontosan tisztában az, aki most farag le a magyar állami juttatásokból? Ezzel ,,nemzetstratégiailag” hátba döfi a Sapientiát. Elsorvasztására létezik egy másik tervezet is: olyan hasonló profilú ellenszakokat készül indítani a kolozsvári BBTE Erdély-szerte és a Székelyföldön, melyek elszívnák hallgatóit. Akkor valóban bebizonyosodna, hogy a Sapientiára semmi szükség, s a támogató megspórolhatná maradék 1,2 milliárd forintját is. /B. Kovács András: Vizsgázik a Sapientia – de más is. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

2008. június 18.

A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Pro Cultura Hungarica kitüntetésben részesíti Kozma Mária írónőt, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjét. A kitüntetést dr. Szabó Béla, csíkszeredai magyar főkonzul fogja átadni. A Pro Cultura Hungarica díj a magyar kultúra értékeinek Magyarország határain túli megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar nemzet és más nemzetek művelődési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett nem magyar állampolgárok részére adományozható. /Pro Cultura Hungarica díj Kozma Máriának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18./

2008. június 18.

Kihirdették a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Katona József produkciós pályázat eredményeit, mely a teljes színházi spektrum számára kínált lehetőséget. A pályázatra 50 millió forint állt rendelkezésre az NKA miniszteri keretéből, Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2008 márciusában hirdetette meg. A 61 beadott pályázatból 25 nyert el támogatást. Ebből határon túli a nyertesek közel harmada. A honlap szerint „két-két művel került be a támogatottak közé Parti Nagy Lajos és Visky András”, a csatolt táblázatban viszont három Visky-darab szerepelt: az Alkoholisták (Kolozsvári Állami Magyar Színház), a Megöltem az anyámat (Moira Kulturális és Ifjúsági Egyesület), valamint a Mese az árnyékról és a fényről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat Móricz Zsigmond Színháza) című darabjai. További, erdélyi színházakat érintő döntések: Kozma Mária Csillala mester, (Kolozsvári Állami Magyar Színház), Parti Nagy Lajos Ibusár – megállóhely (monodráma, Csíki Játékszín), Kárpáti Péter Pájinkás János (gyergyószentmiklósi Figura Színház). /A Katona József produkciós pályázat eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2008. június 30.

Öt társulat, a sepsiszentgyörgyi, a révkomáromi, a szabadkai, a beregszászi és a marosvásárhelyi teátrum vehetett át díjat a Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválján Kisvárdán, ahol június 28-án éjszaka fejeződött be a tíznapos rendezvénysorozat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium díját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta. A társulat Gombrowitz: Yvonne, burgundi hercegnő című darabját mutatta be. A Szülőföld Alap díját a révkomáromi Jókai Színház művészeinek ítélték oda, Gárdonyi Géza: A bor című művének bemutatásáért. A legjobb zenés, szórakoztató előadást díját– a Szabadkai Népszínház vehette át, a délvidéki művészek Müller Péter – Seress Rezső: Szomorú vasárnap című darabját játszották a fesztiválon. Ugyancsak díjazott lett a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a kárpátaljai teátrum Szigligeti Ede: Liliomfi című színművét mutatta be. Az ötödik díjazott a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a teátrum tagjai Schimmelpfennig: Nő a múltból című darabjában nyújtott alakításukkal érdemelték ki az elismerést. A beregszásziak a Liliomfi darabbal elnyerték a közönség díját is. A határon túli művészek közül életműdíjat kapott Varsányi Mari és Parászka Miklós, illetve alakításáért egyéni díjat vehetett át Nemes Levente, Antal D. Csaba, Tompa Klára, Rácz József, Pálffy Tibor, Mátrai László, Kicsid Gizella, Berekméri Katalin, Ábrahám Irén, Banka Lívia és Faragó Edit. A darabokat összesen közel 16 ezer néző látta, mintegy kétezerrel többen az előző évinél. /Öt díj a Kisvárdai színházfesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2008. július 26.

Számítások szerint 800 ezer euróba kerülne a Kolozsvár szimbólumaként számon tartott Mátyás-szoborcsoport restaurálása – nyilatkozta László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Hozzátette: a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) javaslatot tett a helyhatóságnak és a román kormánynak a kivitelezés teljes költségének a fedezésére. Ennek feltétele az, hogy a román kormány vállalja át egy magyarországi román műemlék teljes restaurálási költségeit. Amennyiben megállapodás születik, a munkálatok már szeptember elején elkezdődhetnek, a restaurálás decemberben befejeződhet. /800 ezer euróba kerül a restaurálás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2008. szeptember 10.

A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztériumnak megállapodást kell kötnie a kolozsvári polgármesteri hivatallal a Mátyás-szobor műemlék restaurálásáról. – Várjuk, hogy megszülessen a protokollum – jelentette ki László Attila, kolozsvári alpolgármester. Ha ez megszületik, akkor a munkálatok elkezdődhetnek. /Késik a Mátyás-szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2008. szeptember 24.

Rövid időn belül megszülethet az a román–magyar megállapodás, amely alapján felgyorsulhat a kolozsvári Mátyás-szobor két éve húzódó restaurálásának folyamata. A Gyurcsány- és a Tariceanu-kormány 2006. november 16-i budapesti együttes ülésén kötött megállapodást Fadrusz János alkotásának fele-fele arányban történő finanszírozásáról, a konkrét megvalósítást az azóta eltelt két év során számos bürokratikus akadály gátolta. A megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott, 1,2 millió euróról szóló összeget a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) sokallotta, kisebb összeget, mintegy 800 ezer eurót tartott reálisnak. A budapesti szaktárca felajánlotta: teljes egészében átvállalja a kincses város szimbóluma restaurálásának költségeit, ennek fejében pedig a román fél hasonló összegben finanszírozná magyarországi román műemlékek restaurálását. Ezzel szemben a magyar és a román kulturális minisztérium állítja: a Mátyás-szoborcsoport korszerűsítését a két fél fele-fele arányban finanszírozza. /Rostás Szabolcs: Restaurálási kilátások. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2008. szeptember 29.

Az idén először kiosztásra váró Slavici-díjről és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport sorsáról egyeztetett Budapesten a magyar szaktárca illetékeseivel Demeter András művelődési államtitkár. Hamarosan megkezdődhet a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálása, miután a felek aláírják a kolozsvári városháza, a magyar és a román művelődési tárca közötti háromoldalú megállapodást az alkotás felújításáról – számolt be Demeter András művelődési államtitkár. /Szávuj Attila: Új ruhát kap Mátyás király. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2008. október 6.

Október 5-án, vasárnap az aradi vértanúkra emlékező istentiszteleten az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus templomban házigazdaként Tóthpál Béla parókus lelkész üdvözölte az egybegyűlteket, majd dr. Csepregi András lelkész, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője hirdetett igét. Tóthpál Béla átnyújtott Dávid Ibolyának, az MDF elnökének, illetve dr. Csepregi Andrásnak egy-egy kötetet Ficzay Dénes: A vértanúk sírja című, a gyülekezet által kiadott könyvből. /Balta János: Emlékező istentisztelet a vértanúkra. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2008. október 20.

Horvátországból Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából érkeztek pedagógusok Tihanyba, az Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskola Hálózat első konferenciájára. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány hozta létre az Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskola Hálózatot. Október 18-án Tihanyban tartották a hálózat első konferenciáját. A Szülőföld Alap támogatással megvalósuló rendezvény célja a kárpát-medencében működő alap-és középfokú magyar iskolák, valamint vasárnapi iskolák közötti példaértékű együttműködés kialakítása volt. A résztvevők sikeres projekteket ismertettek meg egymással. A hálózat tagjai a jövőben közös honlapot működtetnek. A konferencia vendége volt Varga Attila főtanácsos, aki bemutatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságát és tájékoztatást nyújtott a pályázati lehetőségekről. /Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskola Hálózat. = Kárpátalja, okt. 20./

2008. november 13.

November 12-én Budapesten aláírták a román–magyar megállapodást a Mátyás-szobor felújítási munkálatinak közös finanszírozásáról. A jegyzőkönyvet Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, valamint László Attila, Kolozsvár alpolgármestere látta el kézjegyével. 2009. június 30-áig befejezik a felújítási munkát. /Elkezdődhet a Mátyás-szobor felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2008. december 9.

Lakatos Mihály íróval, aki az 1990-ben színre lépő Serény Múmia fiatal erdélyi írócsoportosulás alapító tagjai közé tartozott, Orbán János Dénes költő beszélgetett december 8-án Kolozsváron a Bulgakov kávéházban az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája által hagyományosan megrendezett évzáró irodalmi fesztivál első estjén. A székelyudvarhelyi születésű, jelenleg Magyarországon élő Lakatos Mihálynak eddig négy kötete jelent meg, két novelláskötete mellett kipróbálta magát a gyermekirodalomban, és könyv formájában lehet kézbe venni drámáit is. Lakatos jelenleg Magyarországon határon túli magyar kulturális ügyekkel foglalkozó főtanácsosként dolgozik az Oktatási- és Kulturális Minisztériumban, ahol többek között a határon túli magyar könyvkiadásért is felelős. /R. Kiss Kornélia: Vidám irodalmi est a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2008. december 16.

Zombainé Szarka Mária román nemzetiségű nyugalmazott tanár a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) elismerésében részesült a december 14-én, vasárnap Budapesten megrendezett Nemzetiségi Gálán. Bogyay Katalin, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta: a kultúra nem az országhatároktól függ, s ha tudjuk, érezzük a gyökereinket, akkor nem félünk kinézni, kitekinteni más kultúrákra sem. Bogyay Katalin köszönetet mondott a megjelent nemzeti és etnikai kisebbségeknek, hogy saját kultúrájuk ápolásával, hagyományaik átörökítésével segítik a nemzetek közötti párbeszéd alakulását. Idén, a román kultúra ápolásának érdekében folytatott tevékenységért, Pro Cultura Minoritatum Hungariae díszoklevelet és emlékplakettet vehetett át Zombainé Szarka Mária a Békés megyei Kétegyháza román általános iskolájának nyugalmazott pedagógusa, akinek munkája révén generációk egész sora ismerkedhetett meg a magyarországi román közösség kulturális értékeivel, és akinek további feladatai között a kétegyházai román közösség elmúlt száz évének történetét feldolgozó fotódokumentum-tár elkészítése is szerepel. Az MMIKL hagyományteremtő céllal hozta létre 2005-ben a Kisebbségek Napjához kötődő ünnepi rendezvényét, az elismerést pedig olyan Magyarországon élő nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, szervezetek kapják, akik/amik kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért. /Kánya Gyöngyvér: Díj a kultúrák közötti párbeszéd ápolásáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2009. január 9.

Az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda közel másfél évtizede a kultúra eszközeivel épít kapcsolatokat Magyarország és a külhoni magyar területek között. Idén Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója, valamint a magyar kultúra napjának jegyében folytatja mindezt. Az immár hagyományosnak nevezhető egész estét betöltő Égtájak január 19-én tartandó évnyitó célja a Kazinczy Ferenc szellemében a zene, a tánc és az anyanyelv szálait egymásba fűzni. A budapesti Thália Színházban sorra kerülő előadáson a vendégeket Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára köszönti majd. /Művészet határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2009. február 4.

Bár korábban román-magyar kormányközi megállapodás született a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásának közös finanszírozásáról, a munkálatok elkezdését egyelőre a magyar fél anyagi hozzájárulásának hiánya akadályozza, közölte László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának ügyvezető alelnöke tíz nappal ezelőtt találkozott a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkárával, Schneider Mártával, akitől megtudta, egyelőre a román nyelvű szerződés magyar fordításával akadtak gondok. A magyar és a román kormány 2006. november 16-i együttes ülésén egyezett meg: közösen állják a Mátyás-szobor helyreállítási költségeit. /Gyergyai Csaba: Tovább késhet a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2009. február 6.

Jelentős csúszásban van a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport munkálatainak elkezdése, hiszen a magyar fél a tavaly novemberben átadott közbeszerzési eljárásra csak a napokban fog reagálni. Budapestről az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) még mindig nem folyósította a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges összeg felét. „A megszokottnál több időt vett igénybe a százmillió forint értékű, több állam részvételével zajló közbeszerzési eljárás bonyolultsága”, a dokumentáció több száz oldalas, román nyelvű anyagának pontos lefordítása, magyarázkodott a magyarországi minisztérium főosztálya. Február harmadik hetében átutalják az összeget. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Akadozik Mátyás ügye. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2009. február 10.

A Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges pénzkeret még mindig nem állt össze, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium levelet küldött a kolozsvári önkormányzatnak, mely szerint a szobor talapzatából hiányzó köveket az Esztergom melletti Süttő falu határában levő bányából kellene hozni, hiszen a korábbit is onnan szállították 1902-ben. Ugyanakkor azt is leszögezik: a kulturális minisztérium képviselői a kolozsvári önkormányzattal közösen felügyelnék a kivitelezést. Az OKM még nem folyósította a szobor restaurálásához szükséges összeg felét, ezért várhatóan tovább késnek a helyreállítási munkálatok. /Gyergyai Csaba: Pénz helyett levél – késik a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2009. február 13.

Hosszas huzavona után a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium átutalta a megfelelő összeget a Mátyás-szoborcsoport restaurálására. /Kiss Olivér: Megérkezett a pénz a restaurálásra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998