udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Oktatasi Miniszterium (Szlovakia)

2007. október 1.

Élesen bírálta a Magyar Koalíció Pártja, hogy Ján Mikolaj, a szlovák oktatási tárca vezetője és a kormány alelnöke a magyarok nyelvi jogait korlátozó intézkedésekkel kísérletezik, amikor egy tankönyvkiadónak levélben tiltotta meg a magyar helységnevek használatát. Berényi József, az MKP alelnöke sajtótájékoztatón mutatott be egy Mikolaj által még januárban jegyzett levelet. Berényi elmondta: a miniszter több kiadót is megintett a szlovákiai helység- és földrajzi nevek nem szlovák nyelvű használata miatt, de a kiadók ellenkezésének nem volt foganatja. „A levélben megfogalmazottnak semmilyen törvényi háttere nincs, az ellenkezik a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, nemkülönben az európai kisebbségek és regionális nyelvek védelméről rendelkező chartával, amelyek a két nemzetközi dokumentummal azonosuló, a dokumentumokat ratifikáló országokban lehetővé teszik a történelmi helységnevek használatát. Szlovákia is ilyen ország, de úgy tűnik, a szlovák kormány ezt annak ellenére sem hajlandó tiszteletben tartani, hogy Robert Fico kormánya a kezdetekben vállalta: megőrzi a nemzetiségi jogok status quo-ját” – mondta. Szlovákiában a szlovákok bármely világvárost vagy magyarországi helységet zavartalanul jelölhetnek olyan szlovák névalakkal, amely mindenütt ismeretlen. Ezért az a nem szlovák ember, aki egy szlovák kiadványban, vagy térképen Münchent, Bécset, Koppenhágát, Egert, Esztergomot, vagy Pécset keresi, de a helyükön Mnichovot, Kodant, Viedent, Jagert, Ostrihomot és Petikostolít talál, mégsem emeli fel a szavát ellene – fejtette ki az MKP alelnöke. /Az MKP tiltakozik a szlovák kormány nyelvi jogokat sértő kísérletei ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2008. január 29.

Huszonöt évvel ezelőtt állították bíróság elé a csehszlovákiai hatóságok Duray Miklóst. A magyar oktatásért küzdő felvidéki ellenzéki írót csaknem ötszáz napig tartották fogva ítélet nélkül. Amikor a csehszlovák hatóságok 1983 januárjában Duray Miklós író ellen meghirdették a kommunista Csehszlovákia első magyarellenes politikai perét, a felvidéki magyar politikusokat érintő tisztogatások már több mint egy évtizede tartottak. Szarka László történész a pozsonyi Szabad Újságban így emlékezett vissza azokra az időkre: „1970-ben felmentették Szabó Rezsőt a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöki tisztségéből, s megszüntették Dobos László tárca nélküli miniszteri tisztségét, 1972-től pedig több rendelet szabályozta a nyelvhasználati és oktatási jogokat. Kötelezővé tették a helynevek szlovák használatát, majd csökkentették a nyitrai magyar tanárképzés keretszámait. Az oktatási tárca folyamatosan próbálkozott a magyar iskolákban a szlovák tannyelv bevezetésével. Emiatt 1978. áprilisában Duray Miklós vezetésével, s szlovákiai magyar értelmiségiek részvételével megalakult a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Jogvédő Bizottság. ” 1982. június 3-án Duray lakásában házkutatást tartottak, majd államellenes bűntény elkövetésével vádolták. 1982. november 10-én letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték, s 1983. január 31-re és február 1-jére meghirdették Duray perét. Szarka László szerint „Duray Miklós a klasszikus koncepciós tárgyalásokat idéző bírói-ügyészi kérdésekre a nemzetiségi politika kíméletlen kritikájával válaszolt. A két és fél hónapos előzetes fogva tartás börtönélményein felülemelkedve tárgyilagosan, világos, egyértelmű érvekkel bizonyította a maga igazát. ” 1983. február 22-én 105 napi fogva tartás után Duray Miklóst szabadlábra helyezték, de 1984. május 10-én a magyar iskolákért folytatott fellépései, a Jogvédő Bizottság memorandumai miatt ismét letartóztatták. Első és második vizsgálati fogsága idején – ítélet nélkül – összesen 470 napon át tartották őt börtönben. Fogva tartása ellen amerikai szenátorok, a PEN Club, valamint magyar és amerikai írók, csehszlovákiai és magyarországi értelmiségi csoportok, emberjogi aktivisták tiltakoztak. 1985 elején szlovákiai származású magyarországi értelmiségiek levélben kérték Szűrös Mátyást és az MSZMP központi bizottságát (KB), hogy segítse elő Duray szabadulását. Az aláíróknak Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője nyomatékosan kijelentette, hogy a párt „nem állhat ki egy antimarxista személyért”. /Kristály Lehel: Negyedszázada kezdődött a Duray-per. = Magyar Hírlap (Budapest), jan. 29./

2008. január 31.

Duray Miklóst, a felvidéki MKP alelnökét bocsánatkérésre és egymillió korona pénzbírságra ítélte január 30-án a pozsonyi kerületi bíróság első fokon, a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota vezette szlovák kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) feljelentése alapján. Slotáék azért perelték be a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét, parlamenti képviselőjét, mert 2006 nyarán a budapesti Info Rádiónak nyilatkozva állítólag fasiszta pártnak nevezte az SNS-t. Duray jelezte, fellebbezni fog. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen természetű perek Szlovákiában általában az indítványozók javára végződnek, majd Strasbourgba jutván rendszerint fordul a kocka. Duray emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, akkor a magyar szülők tiltakozási hulláma állta útját a tervnek, s hogy akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. A vádra, hogy fasisztának nevezte az SNS-t, Duray így reagált: „Nem én mondom így. Ezt a pártot így lehet minősíteni elnökének minden megnyilvánulása szerint. Hogyan lehet minősíteni azt az embert, aki idegengyűlöletet hirdet, aki nemzeti gyűlöletet hirdet, aki becsmérli a másik nemzetet, aki fegyveres akcióra buzdít a másik nemzet ellen” – hangzott el annak idején az Info Rádióban. Duray ezzel arra utalt, hogy Ján Slota egy ízben így buzdította hallgatóságát: „üljetek tankokra és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet. ” /Duray pert veszített. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ Az Új Magyar Szó nem közölte, csak a Krónika: Duray Miklóst 1983. január 31-én állították először bíróság elé, amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felforgatásával vádolták, mert a szlovákiai magyar iskolák részleges felszámolásának ellenszegülő, a hatalmat visszakozásra kényszerítő szervezkedést indított el. Durayt elítélték, mintegy ötszáz napot töltött börtönben. A politikus emlékeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar iskolák felszámolását célzó törekvések 1995-ben ismét erőteljesen helyet kaptak a szlovák politikában, és akkor is Slota pártja kezében volt az oktatási tárca, akárcsak most, amikor a jelenlegi miniszter is hasonló törekvések megvalósításán mesterkedik. /Pénzbírság Duraynak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2008. október 9.

Visszaküldték Szlovákiában a minisztériumnak postán a magyar szülők és iskolák azokat a tankönyveket, amelyekben nem szerepeltek a magyar helységnevek. A Magyar Koalíció Pártja törvénymódosító javaslatot terjesztett a szlovák parlament elé. Az MKP a közoktatási törvénybe foglalná, hogy a kisebbségi nyelvű tankönyvekben a kisebbség nyelvén használják a földrajzi neveket. A magyar helységnevek használata a szlovákiai magyar tankönyvekben és a szlovákiai magyar iskolák európai uniós pályázatokhoz való hozzáférése lesz a témája a jövő heti magyar–szlovák külügyminiszteri találkozónak, jelezte Szelestey Lajos, a magyar külügyminisztérium szóvivője. „Magyarország és Szlovákia kapcsolata mindennek nevezhető e pillanatban, csak problémamentesnek nem, már ami a politikai szintet illeti – nyilatkozta a szóvivő. – Véleményünk az, hogy a gazdaságban, az emberek közötti kapcsolatokban, a regionális együttműködésben igen jól alakulnak a két ország között a dolgok, de a politika szintjén erős a feszültség, aminek kiküszöbölését meg kell vitatni”. Göncz Kinga külügyminiszter hivatalába kérette Juraj Migast, Szlovákia budapesti nagykövetét, és magyarázatot kért azokra az elmúlt hetekben elhangzott szlovák megnyilvánulásokra, amelyek a magyar álláspont szerint elfogadhatatlanok és érthetetlenek két, demokratikus értékrendet valló, szomszédos EU- és NATO-tagállam viszonyában. /Isán István Csongor, Kánya Gyöngyvér: Nem kell tankönyv magyar helységnevek nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2008. november 27.

A szlovák kormány nem támogatja a Magyar Koalíció Pártjának javaslatát az oktatási törvény módosítására. Az MKP két képviselője – Berényi József és Szigeti László – által előterjesztett javaslat a földrajzi megnevezések használatát érintette a szlovákiai nemzeti kisebbségek számára készített tankönyvekben. A szlovák oktatási tárca a módosítás elutasítását azzal indokolta, hogy az ellentétes az érvényben lévő államnyelvről szóló törvénnyel. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) irányítása alatt működő oktatási tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a földrajzi neveket a tankönyvekben és a szakmai publikációkban kötelező módon államnyelven kell használni. /A szlovák kormány nem támogatja az MKP javaslatát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2009. február 6.

Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter jelezte, hogy nem kívánja végrehajtani a parlamentben elfogadott módosított oktatásügyi törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi tankönyvekben két nyelven – előbb a kisebbség nyelvén, aztán szlovákul – legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) már bejelentette, hogy a módosított jogszabályt alkotmányellenesnek tartja, és az alkotmánybíróság elé viszi. Mikolaj az új tankönyvek szerzőitől bizonyítékokat fog követelni arra nézve, hogy az általuk javasolt magyar megnevezések általánosan elfogadottak, és azokat használták a minisztérium által 2002–2006 között jóváhagyott tankönyvekben is. „Ha ezt nem tudják bizonyítani, ilyen megnevezések (a tankönyvekben) nem lesznek” – mondta a tárcavezető. Szerinte ilyen esetekben a kisebbségi tankönyvekben csak a szlovák megnevezések lesznek feltüntetve. A miniszter úgy véli: a feltételeket senki sem tudja teljesíteni, mert az adott időszakban a tárca egyetlen tankönyvet sem hagyott jóvá. „A miniszter rosszul értelmezi a törvényt” – nyilatkozta Szigeti László, az MKP alelnöke. /Szabotál a miniszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2009. március 2.

A pozsonyi Pravda szerint Ján Mikolaj oktatási miniszter megrendelésre akar új történelmet csinálni a magyar nemzetiségű diákoknak. Szlovák öntudatot akar verni a magyar nemzetiségű gyermekek fejébe a szlovák oktatásügyi miniszter – állítja a Pravda. A minisztériumnak nem tetszik az eddig elfogadott magyar kisebbségi történelemkönyv, amely a szlovák történelemkönyvön alapul, kiegészítve a magyar történelem néhány fejezetével. Helyette a minisztérium olyan könyvet szeretne látni a magyar diákok padjain, amely erőteljesen szlovák nemzeti szellemű – mutat rá a lap. /Szlovák öntudatot akarnak verni a magyar gyerekek fejébe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998