udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Oktatasi Miniszterium Kisebbsegugyi Fõosztalya (Romania)

2007. március 16.

A történelmi Bánságban és a Dél-Alföldön, illetve az ezekkel szomszédos területeken (a mai Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióban) tevékenykedő helytörténészek, kutatók, honismerettel foglalkozó civilszervezetek tartották meg találkozójukat Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. A történelmi dialógus – délvidéki hagyományok 2006–2007-es program keretében rendezett konferencia A nándorfehérvári diadal és Dél-Magyarország címet kapta. Matekovits Mihály, a román minisztérium nemzetiségi főosztályának vezérigazgatója tartott előadást a szokások sokféleségének létjogosultságáról, majd Papp Sándor turkológus, a Szegedi Tudományegyetem docense Ulászló tragikus sorsának és a békekötés feltételeinek török forrásokban fellelhető adatait ismertette, Koszta László docens Délvidék középkori egyházszervezetét mutatta be, Blazovich László egyetemi tanár meg a 15. századi dél-alföldi városfejlődésről tartott előadást. A konferencia első napját a honismereti műhelyek találkozója zárta, a kerekasztal-beszélgetés moderátora a budapesti Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke volt. Bemutatkoztak a régió honismereti kiadványai: a szabadkai Bácsország, a budapesti Honismeret, a Szeged, az aradi Szövétnek és a temesvári Régi(j)óvilág. A második napon a régió városainak, Makó, Gyula, Temesvár középkori történetével ismerkedhettek meg a részvevők. Temesvárról, a Bánság fővárosáról Vicze Károly történész tartott előadást, majd Bodó Barna mutatta be a temesvári Szórvány Alapítvány eurorégiós honismereti stratégiáját, amely a sajátos értékek védelme és a honismereti oktatás hatékonyabbá tétele érdekében született. Szeged és testvérvárosai tükörben címmel hangzott el Fodor Enikőnek, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanárának az előadása, amely Hunyadi Jánosnak és korának az iskolai oktatásban elfoglalt helyét világította meg. Temesvár nevezetességeiről Kiss Ferenc tanfelügyelő szólt, emellett bemutatkozott Szabadka és Szeged is, Dévát és Hunyad megyét pedig Kofity Magda vajdahunyadi tanár ismertette. A konferencia végén a jelenlévő civilszervezetek, köztük a Karácsony János Honismereti Egyesület, a Bácsország Vajdasági Honismereti Egyesület, a Nyitott Távlatok és a Szórvány Alapítvány képviselői együttműködési egyezményt írtak alá. /Pataky Lehel Zsolt: Honismereti műhelyek euroregionális együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2007. július 11.

Banner Zoltán és a Kriterion Könyvkiadó volt a meghívottja annak a rendezvénynek, amelyet nemrég tartottak Székelyvéckén (Maros megye), az ifjúsági táborban. A megjelentek Dsida Jenő-verseket hallgathattak meg Banner Zoltán előadásában, a Kriterion által Zarándokút cím alatt megjelentetett kötetből. Az est házigazdája H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója volt, aki ismertette a kötethez kapcsolódó Erdélyi hangok című CD-t, és annak előadóját, a Békéscsabán élő Banner Zoltán művészettörténészt, előadóművészt. Banner Zoltán a vele készült beszélgetésben kifejtette, most lesz 75 éves, unalmas lenne, ha elkezdené az életrajzát mondani, a legfontosabb talán az, hogy erdélyi költő, művészettörténész és előadóművész. Szatmárnémetiben született l932. július 12-én, s nagyon korán mind a három pályán elindult. Kolozsváron volt egyetemista, dolgozott az Utunknál és egy évig a bukaresti Oktatási és Művelődésügyi Minisztériumban a Nemzetiségi Főosztályon. Ezen állások mellett körvonalozódott pályája három vonulata: a versírás, a versmondás és az erdélyi magyar művészet jelenéről és múltjáról való írásműfaja. Figyelte, hogyan fejlődött, hogyan alakult az erdélyi magyar művészet. Az anyanyelvű irodalom volt a központban. A képzőművészet ugyanolyan fontosságú, mint az irodalom, de ez nem volt benne a köztudatban, ezért Banner elkezdett műkritikával foglalkozni. Eddig harmincöt kötete jelent meg az erdélyi magyar művészetről. Mattis-Teutsch János művészetéről ő írt először könyvet. Bannernek a képzőművészet mellett volt egy rögeszméje: az erdélyi népi művészet és naiv művészet. Bandi Dezsőnek a mozgalmát nagyon nagyra értékelte és mellé állt elejétől kezdve. Csillagfaragók címen írt is egy könyvet 1972-ben. Következtek a monográfiák: Szervátiusz Jenő nevét említené, Bordi Andrást, aki a marosvásárhelyi művészeti központ képviselője volt, és végül Benczédi Sándorról és Mohi Sándorról is írt. 1990-ben jelent meg Magyarországon az Erdélyi magyar művészet a XX. században című kötete. Ezt tartja a főművének. Ez ma már könyvritkaságnak számít. Később írt egy újabb kötetet a naiv és népi művészekről, Teremtő önvédelem címmel, amely 1994-ben jelent meg Budapesten, a Hét Torony Kiadónál. Ezelőtt pár évvel kötetet szerkesztett az erdélyi művészek írásaiból Kép, eszme, látvány (Mentor Kiadó) címmel. E három kötet egy kis mikrokozmoszként magába foglalja 80 év művészetét. Művészettörténeti hármaskönyvének tartja ezeket. /Székely Ferenc: Erdélyt vittem, reménységet hoztam. Beszélgetés Banner Zoltánnal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2007. augusztus 13.

Augusztus 9-13-a között 38. alkalommal rendezték meg a majláthfalvi hétvégét. Az ünnepek idején megeredt az eső, áramszünet keletkezett. A majláthfalviak nem ijedtek meg, pillanatok alatt beindítottak egy áramfejlesztőt, s kezdődhetett a műsor. A Pro Majláth Egyesület első alkalommal ítélte oda a Majláthfalva tiszteletbeli polgára címet, amelyet Kapor János helybeli plébános, Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Matekovits Mihály, a Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója kapott meg. A címmel járó díszoklevelet és faluzászlót Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke és Jankó András, az egyesület alelnöke nyújtotta át. Következett a meghívott néptáncegyüttesek színes kavalkádja, a pécskai Búzavirág, a kisiratosi Gyöngyvirág, a simonyifalvi Leveles, a nagyiratosi Rozmaring, a helybeli Nefelejcs és a végvári Csűrdöngölő szerepelt, többek között. Luptovics László aradi születésű, jelenleg Budapesten élő zongora- és orgonaművész orgonakoncertet adott a templomban. /Kiss Károly: 38. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

2007. augusztus 24.

Elnapolták a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezet napirendjét az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium, valamint a szakszervezetek képviselői között zajló találkozón. A kisebbségi ügyekért felelős főosztály az anyanyelv olyan speciális oktatására nyújtott be törvénytervezetet, amely nem csak az elemi oktatásban alkalmazott módszerekre vonatkozna, hanem a gimnáziumi oktatásra is. /Illyés Judit: Lebegtetik a kisebbségeket? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2007. augusztus 27.

Botrányba fulladt az Oktatási Minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó főosztálya által benyújtott, a tanügyi törvénytervezet kisebbségi fejezetét is megvitató tanácskozás Sinaián. A minisztérium kisebbségi osztályának igazgatója, Matekovics Mihály elmondta: „a román nyelv-oktatásra, valamint a román történelem és földrajz kisebbségi nyelveken való tanítására vonatkozó javaslatunkat a tanügyi szakszervezetek, szó szerint, leordibálták”. A Hargita és Kovászna megyéket képviselő szakszervezetek vagy nem voltak jelen a tanácskozáson, vagy szó nélkül tűrték a jogtalan vádakat, tájékoztatott Matekovics. Hozzátette: „nem járt végleges ügylezárással a tanügyi törvénytervezet”. Reméli, hogy 2-3 napon belül sikerül meggyőzni a minisztert a javaslatok jogosságáról. Amit sikerült elfogadtatni, az a kisebbségi oktatási egységekben a kisebbségi igazgatók kinevezésére vonatkozik, valamint arra, hogy létrejöhessen kisebbségi oktatás ott, ahol erre igény van. /Oborocea Mónika: Lehurrogták a javaslatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2007. augusztus 30.

Botrányba fulladt a múlt héten Sinaián az Oktatási Minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó főosztálya által benyújtott törvénytervezet kisebbségi fejezetét is megvitató tanácskozás. Matekovits Mihály főosztályvezető elmondta, hogy a tanácskozáson jelen levő öt szakszervezet elnökei gorombán lesöpörték az asztalról a javaslatukat, őt magát arról próbálták meggyőzni, hogy román, még akkor is, ha magyarul beszél. Egyetlen szakszervezeti vezető sem vetette fel például azt, hogy ők a Hargita, Kovászna vagy éppen a Maros megyei tanügyi szakszervezet képviseletében több ezer magyar ajkú tagot is képviselnek, akik szintén a történelem és földrajz anyanyelven való oktatását szorgalmazzák. /Mózes Edith: A puding próbája. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2007. szeptember 4.

Elkezdődött a kisebbségi pedagógusok első több napos találkozója. A magyar óvónők, tanítók találkozóját Marosvásárhelyen tartják a napokban. A szeptember 6-ig zajló tanácskozáson eddig felmerült a tanárok versenyvizsgájának értékelése. Ez ugyanis igazságtalan, mivel a pontozás egyenlően történik a román oktatókéval, és a tételek kidolgozására szánt idő is ugyanannyi, bár a magyar oktatóknak anyanyelvből is vizsgázniuk kell. A megbeszélést Bánházi Emese Csilla, a tárca képviselője moderálta. Ambrus Ágnes Kovászna megyei magyar szakos tanfelügyelő magyarul ismertette a tanterv fontosságát. Évek óta hiába követelik az iskolaigazgatók és a tanárok a tanárfelvétel autonóm intézését, mondta Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős osztály főigazgatója. Az igazgatók legfőbb ellenvetése a tanfelügyelőségek által történt tanárkinevezésekkel szemben, hogy a nem vonhatják teljes mértékben felelősségre a „készen kapott” pedagógusokat, ugyanakkor az iskola igazgatósága sem marasztalható el, ha a tanárai nem teljesítik a minőségi oktatás követelményeit. /Mayla Júlia, Oborocea Mónika: Magyar oktatói kupaktanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2007. szeptember 12.

Európai szabványok szerint, hamarosan elkészül a Romániában élő szerb, cseh, bolgár, szlovák és török kisebbség számára a kisebbségi történelmet és szokásokat ismertető első tankönyv a hatodikos és hetedikes diákoknak – tájékoztatott Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztériumi kisebbségekkel foglalkozó osztályának főigazgatója. „Az idén engedélyeztük a magyar kisebbség számára készülő új történelemtankönyvek kiadását” – számolt be a főigazgató, és hozzátette: a jelenleg érvényben lévők is megfelelőek, de a választási lehetőség kedvéért szükségesnek tartották újabb tankönyvek kiadását. A kisebbségitörténelem-tankönyvektől eltérően a világtörténelmet taglaló iskolakönyveket románból fordították. Pócsai Sándor, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum történelem szakos tanára, aki részt vett a magyar kisebbségek történetét tartalmazó tankönyvek megírásában, elmondta: az európai szabványoknak megfelelően készülnek mind az egyetemes, mind a román, mind pedig a magyar történelmet bemutató tankönyvek. Az alapelv az, hogy mind a három tankönyvben leírtak, a tantervnek kiegészítsék egymást. A szintén történelem szakos Imre Zsolt viszont elkeserítőnek tartja, hogy nem létezik magyar fordításban sem tizedikes, sem tizenegyedikes tankönyv, a diákok román nyelven szerzik meg az egyetemes történelemre vonatkozó ismereteket. /Oborocea Mónika: Kisebbségi tankönyv-premier. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2007. október 6.

Találkozóra hívták össze október 5-én az Arad megyei magyar iskolák tanítóit, magyar szakos tanárait, akik a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban adott választ a kérdésekre az Oktatásügyi Minisztérium két fiatal meghívott képviselője, Bánházi Emőke, a nemzeti kisebbségi főosztály magyar oktatásért felelős szakreferense, illetve Demeter Ignác Attila, az országos tantárgy- és vizsgaközpont vezetője. Többen felvetették a tankönyv és a központból leadott program közötti különbséget. Az előadók hangsúlyozták, hogy nem a tankönyv, hanem a tananyag alapján kell tanítani. Bánházi Emőke szerint egyre kevesebb magyar anyanyelvű gyermeknek adatik meg a lehetőség, hogy magyarul tanuljon. Sok az összevont osztály, ami a pedagógusoknak nagyon sok módszertani nehézséget okoz. Akadályokba ütköznek a csángók oktatásában is, mert sokszor a helyi önkormányzatok akadályozzák az iskolák beindítását. Kevés a kisebbségi szakkönyv és nagyon sok gond van a tankönyvek fordításával is. Nem találnak embereket a tankönyvírásra. /Sólya R. Emília: Tanácsok, javaslatok pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2007. november 2.

Október 22–24-én Bukarestben az oktatási szaktárca kisebbségi főosztályának szervezésében az ország magyar főtanfelügyelői, főtanfelügyelő-helyettesei, a magyar oktatásért megbízott szaktanfelügyelők vagy iskolaigazgatók találkoztak, összesen 39-en. Eddig nem volt példa arra, hogy ennyi pénz álljon a magyar tannyelvű és tagozatos iskolák rendelkezésére. A megbeszélésen elmondták a magyar tannyelvű oktatás gondjait. Szükség van oktatási stratégiára, anyanyelvű tankönyvekre, pedagógus-továbbképzésre, megoldásra vár a szórvány kollégiumok helyzete. Szükség van oktatási adatbázisokra. A megjelentek október 23-ra emlékeztek a bukaresti nagykövetségen és koszorúztak Snagovon, Nagy Imre kopjafájánál. Azért találkoztak, írta Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese, hogy a kapcsolattartás, a kommunikáció hatékonyabb legyen, „hogy Markó Béla, Asztalos Ferenc, Király András, Pásztor Gabriella, Matekovits Mihály, Lakatos András építő jellegű, reformbarát ötletei, tanácsai jó talajba hulljanak”. /Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Találkoztunk, találkozzunk! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2007. december 18.

Több mint két éves elmérgesedett huzavona után, amely 2006 februárjában Kiss László unitárius pap hirtelen, korai halálát is okozta, december 17-én végre jóváhagyták a tordai önálló magyar tannyelvű iskola létesítését. „Köszönettel tartozunk Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárnak, Matekovits Mihály, a szaktárca Kisebbségi Főosztálya vezérigazgatójának és Máté András-Levente képviselőnek segítségükért. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum tehát 2008 szeptemberében megnyithatja kapuit”, közölte Ádámosy Klára RMDSZ-es városi tanácsos. /N. -H. D. : Jövőre indulhat a tordai magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2008. március 6.

Március 5-én Csíkszeredában megkezdődött az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztálya által szervezett tanácskozás. Főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, valamint a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők általában félévente ülnek össze. Az ország 16 megyéjéből érkezett tanfelügyelők a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél tanácskoztak, meglátogatták az Apáczai Csere János Pedagógusok Házát, majd a sportiskolát, délután a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolát és a Bányai János Szakközépiskolát. Matekovics Mihály, a Kisebbségi Főosztály vezérigazgatója elmondta, mindig van hozadéka az itt elhangzottaknak. A minisztérium munkatársai problémajegyzéket készítenek mind a sürgősen megoldandó kérdésekről, mind azokról, amelyek hosszabb tanulmányozást igényelnek. /Takács Éva: Tanfelügyelők országos tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

2008. április 12.

Első ízben szervezték meg Aradon a magyar nyelv napját. A gazdag programsorozat április 11-én kezdődött a Jelen Házban, ahol a házigazdák mintegy 200 diákot, kísérőiket, neves előadókat, pedagógusokat, újságírókat, néptánccsoportokat láttak vendégül. A sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége minden évben megszervezi a több napos eseményt, idén Aradra esett a választás. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezetője, illetve a rendezvény főszervezője, a magyar nyelv szeretetének és tiszteletének a szükségességét hangsúlyozta. Dr. Brauch Magda nyelvművelőnek átadták a Sütő András-díjat. Zenés-táncos összeállítással léptek fel az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport középiskolás diákjai. Párhuzamosan zajlott a kisiskolások Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedője a középiskolások Arad és az 1848-as forradalom és szabadságharc zenében, képzőművészetben és irodalomban című tematikus vetélkedőjével. Délután neves szakemberek, előadók részvételével került sor a Régiók találkozása nyelvben és kultúrában címet viselő szakmai konferenciára, ahol többek között Vekov Károly történész és Murádin László nyelvművelő beszélt. Kiosztották az EMKE-díjakat. Matekovits Mária Arad megyei EMKE elnök, Khell Levente, a Pécskai Búzavirág Népi Együttes egykori vezetője, Lukács Magdolna, a Magányosok Klubjának vezetője, Szabó Ferenc, a Temesvári Bokréta Néptánccsoport vezetője, illetve Pastean Erika, a Végvári Csűrdöngölő Néptánccsoport vezetője vette át a kitüntetést. /Sólya R. Emília: A Magyar Nyelv Napjai Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2008. május 17.

A minisztérium átlagosan harminc százalékban csökkentette az V–VIII. osztályos diákok tananyagát. Az oktatásügyi államtitkár azt nyilatkozta: nem elégedett a megvalósított tananyag-csökkentéssel. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója szerint egyelőre nem lehetett nagyobb mértékű csökkentést eszközölni. „A tananyag-csökkentés következő szakaszában, azaz 2012-ig folytatódik. Az új tananyag bevezetésére fokozatosan kerül sor: a 2008/2009-es tanévtől az V–VII. osztályban, s valószínűleg a VIII. osztályosok tananyag-csökkentésének bevezetése csak a 2009/2010-es tanévben várható. /Harminc százalékkal csökkentik a tananyagot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2008. szeptember 8.

Drámapedagógiai képzést tartottak hétvégén magyar óvó- és tanítónők számára a Nagyvárad melletti Felix- és Május 1. fürdőn a Tanügyminisztérium és a megyei tanítók háza szervezésében. A képzés minisztériumi akkreditációt nyert, ami anyagi támogatást is jelent a tárca részéről, mondta el Nagy Enikő, a minisztérium kisebbségekért felelős osztályának alsó tagozatos oktatási szakértője. A képzésen 75 óvó- és tanítónő hallgathatott előadásokat neves drámapedagógusoktól. A nagyváradin kívül más helyszíneken is folynak továbbképzők, melyeken idén ezerötven pedagógus vehet részt abból a 17 megyéből, ahol tanítanak magyar pedagógusok, jelezte Nagy Enikő. /Mayla Júlia: Drámajáték tanítóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2008. szeptember 13.

A felekezeti oktatás feladását látja a Báthory-líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesítésében Szabó Árpád unitárius püspök. Elmondta: jó lett volna, ha ilyen horderejű döntés előtt a katolikus egyház más felekezetek vezetőivel is konzultál. /Vitatott iskolaegyesítés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ további vélemények:a/ Matekovits Mihály, az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója elmondta: Kovács Sándor főesperes nem követett el törvénytelenséget akkor, amikor nem kérte ki az iskolaegyesítésről a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumba járó gyerekek szüleinek és igazgatójának véleményét. /(N. -H. D.): Csak az egyházi jóváhagyás szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ b/ Czirják Árpád pápai prelátus a vele készült interjúban emlékeztetett, a kolozsvári katolikus líceum, a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium az ő kezdeményezésének is köszönhető, a rendszerváltás után lehetőség mutatkozott a katolikus iskola létrehozására. A testvéregyházak képviselőivel összefogva sikerült az iskolát létrehozni, a Báthory István Líceum épületében. Czirják Árpád számára érthetetlen a katolikus líceum felszámolásának kísérlete. Czirják Árpád Jakubiniy György gyulafehérvári érseket teszi felelőssé a katolikus iskola megszüntetéséért. Az érsek után súlyos felelősség terheli a főegyházmegyei főtanfelügyelőt és a helyi plébánost. /Török János: Államosítás egyházi segédlettel. Interjú Czirják Árpád pápai prelátussal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ c/ „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” – nyilatkozta a református püspök, nem kíván a sajtó nyilvánossága előtt véleményt mondani. Véleményét az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek rendszeresített találkozóján fogja elmondani. Kovács Sándor főesperes elmondta: az egyház bérleti szerződést kötött 20 évre a tanfelügyelőséggel. Eszerint az egyház biztosítja, hogy visszaszolgáltatás alatt álló ingatlanában folytatódjék az oktatás, cserébe állami támogatáshoz juthatnak az épület felújításához, korszerűsítéséhez. Nagyenyeden a református egyház kötött 25 évre szóló ilyen típusú szerződést az önkormányzattal. Előzőleg a minisztérium az enyedi kollégiumnak megszavazott és jóváhagyott milliárdos összeget visszavonta, és újabb határozattal más iskolának adta. A nagyenyedi kollégium pedig képtelen volt a megkezdett munkálatokat befejezni. Pap Géza püspök úgy látja, hogy a politikai élet egyes tisztségviselői is el akarják lehetetleníteni az egyházi tulajdonban lévő iskolák helyzetét, s magát a felekezeti oktatást az anyagi eszközök megvonásával akarják térdre kényszeríteni. /N. -H. D. : „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2008. szeptember 24.

Nyáron a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány volt a házigazdája egy érdekes tanári továbbképzőnek. Kooperatív tanítási módszerek, a kritikai gondolkodás fejlesztése a pedagógiai gyakorlatban, az aktív tanulás elősegítése – így lehetne összefoglalni a tanfolyam témáját. A képzést a Tanügyminisztérium hirdette meg és finanszírozta, a Kolozs megyei Pedagógusok Háza szervezte, előadói Darvasi Gyöngyvér és Ömböli Irma magyar szakos tanárnők voltak. A néprajzi ismeretek bővítésére Kallós Zoltán bemutatta csodálatos ritkaságait. Felmerül a kérdés: a Tanügyminisztérium, a kisebbségi főosztály miért nem gondoskodik arról, hogy egy magyar nyelven tartott, a tanári munkát közvetlenül segítő tanfolyamon kreditpontokat szerezhessen a magyar pedagógus? Hány magyar nyelvű akkreditált képzés-program létezik Romániában? /Dvorácsek Ágoston: Válaszút. Pedagógus továbbképzés tanítási módszerekről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2008. október 30.

Első alkalommal rendezték meg a magyar oktatásért felelős közel száz tanfelügyelő országos tanácskozását október 29-én Kolozsváron, a Kolozs megyei Tanfelügyelőség és az Oktatási Minisztérium szervezésében. Az Oktatási-, Kutatási- és Ifjúságügyi Minisztérium Kisebbségi Főosztályától részt vett, többek között, Pásztor Gabriella államtitkár, Matekovits Mihály vezérigazgató és Murvai László államtitkári tanácsosi igazgató is. Fontos az oktatási stratégia kidolgozása, különös tekintettel a szórványra. /Ferencz Zsolt: Tanácskozás a magyar oktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ A szakmai rendezvényen részt vesz az ország minden magyar tanfelügyelője és pedagógusház-igazgatója. /Magyar tanfelügyelők első országos tanácskozása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

2008. november 10.

Intézményesített magyar nyelvű oktatás 135 éve folyik Dicsőszentmártonban, a Kis-Küküllő menti városkában: az első magyar állami iskolát 1873-ban avatták fel. A polgári iskola 1888-tól indult, az épület 1900-ra készült el teljesen, és ma is a település egyik emblematikus épülete. November 8-án az Alsó-Kis-Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ), a Traian Állami Főgimnázium és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) dicsőszentmártoni kerülete szervezésében tartottak ünnepi ülést a művelődési házban. Az alkalomra Évfordulónk 1888 – 2008 címmel emlékfüzetet nyomtattak. Fodor S. József, a főgimnázium igazgatóhelyettese, önkormányzati képviselő a dicsői magyar oktatásról és az iskoláról beszélt, Magó Attila, a másik középiskola, az Andrei Barseanu nevét viselő intézmény igazgatóhelyettese iskolája történetét és benne a magyar nyelvű oktatás helyzetét taglalta. Dr. Murvai László, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi államtitkárságának igazgatója egy, a segesvári Gaudeamuséhoz hasonló szórványkollégium létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Burus Botond, a pedagógus-szövetség országos elnöke meghatottan emlékezett egykori oktatóira, kollegáira, pályája kezdetén maga is itt tanított. Dicsőszentmártonban magyarul két napközis és három óvodai csoport működik. Dr. Kerényi György, az Országgyűlés elnökének személyi tikára, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör alapító elnöke felolvasta Szili Katalin elnök asszony üdvözlő levelét, és átnyújtotta ajándékát: egy nemzeti zászlót, a magyar parlament emlékérmét és az elnöki csengő kicsinyített mását. ("Ha szükség van, csengessenek!") A műsor után küküllőmenti mulatsággal zárta az estet a Kökényes Néptánccsoport. /Bölöni Domokos: Szórványkollégiumot szeretnének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2008. december 18.

A román pedagógusok nyitottan, a román diákok inkább kelletlenül fogadták azt a hírt, hogy jövő tanévtől a középiskolákban az ország kisebbségeinek történelme választható tantárgy lesz. A segédeszközül szolgáló tankönyvet december 18-án, a kisebbségek napján mutatják be Bukarestben. „Ha már fakultatív tantárgyról van szó, inkább a rajzot vagy zenét választom” – ehhez hasonló kijelentéssel reagált több kolozsvári román középiskolás diák, amikor megtudta: jövő tanévtől választható tantárgyként tanulhatja az ország kisebbségeinek történelmét. A nagyváradi román diákok többsége is inkább kihagyná ezt a fakultatív történelemórát. A tantárgy oktatására hivatott – elsősorban román nemzetiségű – történelemtanárok zömében üdvözlik a tankönyv megjelenését. Annak ellenére, hogy egy 2007-es minisztériumi rendelet Romániában lehetővé teszi a többségi gyermekek számára is a nemzeti kisebbségek történetének választható tantárgyként való bevezetését, csak pár héttel ezelőtt sikerült elfogadtatni a tárgy oktatásához szükséges tantervet. Így a 2009–2010-es tanévtől kezdve a román anyanyelvű diákok elkezdhetik tanulni a 19 nemzeti kisebbség történetét. A Project on Ethnic Relations (PER) regionális központja és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által kezdeményezett projekt keretében a tantárgy oktatásának megkönnyítése érdekében dolgozták ki A romániai nemzeti kisebbségek története című könyvet, amely elsősorban a történelemtanároknak szól, és tömör áttekintést ad 19 kisebbség múltjáról és jelenéről. „A kisebbségek úgy érzik, identitásukat, kultúrájukat, nyelvüket, történelmüket aláásták, az országhoz való tartozásuk pedig értelmetlen. Jelen pillanatban például a XI-es román történelem tankönyvben mindössze négy sor van a kisebbségekről” – magyarázta Koreck Koreck Mária, a PER munkatársa. A késés okáról Matekovits Mihály, a minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója elmondta: minden kisebbség szakértőjével hosszas konzultációra volt szükség a terv véglegessé válása előtt, amely csak ezután kerülhetett országos történelmi bizottság elé. Összetartónak, büszkének és önzőnek látja a magyarokat a többség a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Etnikumközi viszonyok változása című, 2008 októberében és novemberében végzett kutatása szerint. A romákat piszkosnak tartják a legtöbben, közel 40 százalék szerint lusták. A megkérdezettek szerint a román-magyar viszonyt leginkább a kölcsönös együttműködés jellemzi, ezt a magyarok 44, 2 százaléka és az ország lakosságának 46 százaléka látja így. /Hézagpótló kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2009. február 26.

Még tisztségében található több olyan magyar vezető a kormányzati alárendeltségű intézményekben, aki az előző ciklusban lépett hivatalába. Markó Attila államtitkári rangban az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát vezeti, de Damoklész kardja lebeg több magyar intézményvezető feje fölött, így például Talpas János, az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet vezérigazgatója nem látja esélyét, hogy sokáig helyén maradjon. Dézsi Zoltán, az Állami Tartalékok Országos Hivatalának elnöke elmondta, hogy eddig vele „nem közöltek se jót, se rosszat”, és nem észlelt a leváltására utaló jeleket. Hasonlóképpen nyilatkozott Dáné Károly, a Tankönyvkiadó vezérigazgatója is. Csáka József szintén még a kis- és középvállalkozások vezérigazgatósága élén van. Államtitkárból igazgató lesz Pásztor Gabriella. „Valószínűleg a volt oktatásügyi államtitkár lesz az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója” – nyilatkozta Matekovits Mihály, akit a főosztály vezérigazgatójából vezérigazgató-helyettessé „fokoztak le”. Nemes Sándor a Kereskedelemösztönző Hivatal élén maradt, de csak megbízott vezérigazgató-helyettesi beosztásban, – mint nyilatkozta – Markó Béla, Borbély László és Verestóy Attila közbenjárására. Az utóbbi két hétben egyetlen RMDSZ által javasolt igazgatót menesztettek, Lukács Vilmost, az Országos Befektetési Vállalat vezérigazgatóját, helyére Emil Sabót nevezték ki. /”Ottfelejtett” igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2009. május 13.

Május 11-én a minisztérium felmentette tisztségéből Pellegrini Miklós és Maria Orodan aradi főtanfelügyelő-helyetteseket, majd előbbit megbízott főtanfelügyelővé nevezték ki. Főtanfelügyelője az új parlament megalakulása óta nem volt Arad megyének, ugyanis Marius Göndör – aki a tisztséget betöltötte – demokrata-liberális színekben képviselő lett. Azóta Pellegrini látta el a feladatait, és gyakorlatilag ezután is ezt kell tennie, ideiglenes vezetőként. /Pataky Lehel Zsolt: Pellegrinit felmentették, majd kinevezték. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2009. május 14.

Sok diák és a tételeket lefordító Matekovits Mihály, a kisebbségügyi oktatásért felelős igazgatóság vezérigazgató-helyettese is könnyűnek nevezte a hetedik és nyolcadik osztályosok matematika tételeit. /Izzasztó matekdolgozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2009. május 26.

A Testnevelés és Sporttársulás, illetve az RMDSZ Programiroda szervezésében nemrég Marosvásárhelyen, a Bernády-házban ötödik alkalommal került sor a Testnevelő Tanárok Országos Tanácskozására (TTOT). Az erdélyi megyékből érkező közel 30 pedagógus a már hagyományossá vált évi tanácskozáson a testnevelés-oktatás és sport terén felmerülő problémákról, valamint az idei év versenynaptáráról tanácskozott. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgató-helyettese az oktatásban zajló decentralizáció helyzetéről beszélt, majd a www.sportoldal.ro erdélyi online sportportál szerkesztőjének, Zátyi Tibornak a bemutatója következett. A tanácskozók eldöntötték, hol, mikor rendezik az országos bajnokságokat. A labdarúgó-bajnokságot október első felében Székelyudvarhelyen, a kosárlabda-bajnokságot Nagybányán november végén vagy december elején rendezik meg. /Szabó Attila: V. TTOT-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2009. június 9.

„A mindenkori aradi magyar oktatás elhunyt pedagógusainak emlékére” állíttatott kopjafát nyugdíjazása alkalmából a Matekovits házaspár: Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója és biológiatanára, illetve férje, Mihály matematikatanár, aki a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezérigazgató-helyettesi tisztségéből vonul nyugdíjba. A leleplezett kopjafa /Brittich Erzsébet képzőművész alkotása. /Pataky Lehel Zsolt: Kopjafát állíttatott nyugdíjazásán a Matekovits pedagógus házaspár. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2009. július 13.

Július 12-én az előző napi előadások – erdélyi magyar képviselet az unióban, a román oktatási reform, kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörökben – után befejeződött Tusnádfürdőn az EU-tábor, július 14-én kezdődik a huszadik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. 21 előadásra került sor idén az EU-táborban, 63 előadó volt, amelyeket 220 állandó táborlakó nézett végig, foglalta össze Grüman Róbert főszervező a rendezvényt. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint sikeres volt az idei tábor, amely most nem anti-Tusványosként aposztrofálják, hanem saját identitással élő szakmai rendezvényként. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. A román oktatási reformról Pásztor Gabriella, az Oktatási, Kutatási és Innovációs minisztérium kisebbségügyi osztályának vezérigazgatója a szakoktatás problémáiról beszélt: kevés a szakmai gyakorlati lehetőség, a tankönyvek nem jók. Kötő József parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke szerint a kisebbségi oktatásban felmerülő rengeteg problémát a kulturális autonómia, valamint a mindent lefedő magyar nyelvű oktatási intézményrendszer kialakítása tudná a leghatékonyabban orvosolni. Kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörben tartott előadást Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának tagozatvezetője. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint az internetes kampány olcsó, hatékony és sokkal szabadabb. /Véget ért a hatodik EU-tábor, kezdődik a huszadik Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2009. augusztus 15.

A héten Ecaterina Andronescu oktatásügyi tárcavezető bemutatta az általa vezetett szakmai csoport – benne a tanügyi szakszervezetek, a diáktanácsok és a szülői szövetségek képviselői is – oktatási törvénytervezetét. Amennyiben ez a jogszabálytervezet életbe lép, akkor a nemzeti kisebbségek esetében változhat a román nyelv oktatása az V–VIII. osztályban. Eszerint a többségi gyerekekhez képest differenciált módon – külön tanterv és tankönyv alapján – kell majd oktatni a román nyelvet és irodalmat. Azonban, a törvénytervezet egyetlen cikkelye sem foglalkozik a felekezeti oktatással. „Az Andronescu tárcavezető által kidolgozott háromszáz oldalas oktatási törvénytervezet VIII. fejezete foglalkozik kimondottan a nemzeti kisebbségek oktatási kérdéseinek szabályozásával” – tájékoztatott Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója. Nincs változás Románia földrajzának, illetve a románok történelmének oktatását illetően. Ezeket a tantárgyakat továbbra is románul tanulják majd a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek. Az Andronescu-törvénytervezetben is szerepel az, hogy ha a szakoktatás és a posztliceális képzés magyarul zajlik, akkor a szakszavakat magyarul is tudni kell. „Az általános rendelkezésekben az is szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatásának finanszírozásában lesznek külön költségek, ezeket bele kell foglalni az alapfinanszírozásba” – fejtette ki a vezérigazgató. A törvénytervezet kidolgozói előzőleg nem egyeztettek a történelmi magyar egyházakkal a felekezeti oktatásról. Ebből az szűrhető le, hogy a kormány nem veszi figyelembe az oktatásban érintett felek – például az egyház – nézőpontját. „Az Erdélyi Református Egyházkerület többször is eljuttatta az RMDSZ-hez a felekezeti oktatással kapcsolatos, írásba foglalt álláspontját, így hát nem rajtunk múlt, hogy a tervezetbe nem kerültek be a felekezeti oktatással kapcsolatos cikkelyek” – közölte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese. /Nagy-Hintós Diana: Nem esik szó a felekezeti oktatásról az Andronescu-féle törvénytervezetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2009. szeptember 2.

Hat romániai magyar közéleti személyiség, illetve a Román Tudományos Akadémia elnöke kapott magyar állami kitüntetést augusztus 20-a alkalmából. A kitüntetettek között van Matekovits Mihály, a tanügyminisztériumi kisebbségi főosztály aradi illetőségű vezérigazgató-helyettese. Örömmel vette át a kitüntetést, mondta, nem hiába tevékenykedett negyvenegy évig az oktatásban, főleg az aradi, a partiumi és erdélyi tanügyben, munkája az utóbbi négy évben, a minisztériumi tisztsége miatt az egész romániai tanügyre kiterjedt. Egy hónap múlva vonul nyugdíjba. Elmesélte, hogy egy erdélyi kisvárosban, ahol katolikus líceum működik, az igazgató bevitte őt az egyik osztályba, s azt mondta: „Látjátok, gyerekek, ez az a bácsi, akiért imádkozni szoktunk. ” Ez igazán nagy elismerés. Legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy részese volt annak a csapatnak, amelyik Aradon visszaállította az önálló magyar iskolát mint intézményt, később önálló iskolaépületet is. Legalább ilyen fontos, hogy a múlt tanévnyitóra Tordán és Gyulafehérváron is önálló magyar iskolát állítottak vissza, vagy hogy Gyimesfelsőlokon megfelelő körülményeket teremtettek az iskolában. /Pataky Lehel Zsolt: Imába foglalták a nevét. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

2009. szeptember 8.

A romániai magyar tanfelügyelők, módszertani szakfelügyelők országos tanácskozása kezdődött meg szeptember 7-én Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban. Az iskolakezdés előtt az érintettek számba veszik az anyanyelvű oktatás helyzetét, kitérve a diáklétszám, a kinevezések, a tanszerek és az infrastrukturális beruházások körüli problémákra. A több mint ötven részvevőt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának (nyugdíjazás előtt álló) vezérigazgató-helyettese köszöntötte, majd Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes vázolta fel a megye magyar oktatásának – főleg a diák- és tanárhiány miatt nem túl rózsás – helyzetét, végül a házigazda Király András, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója beszélt az aradi magyar oktatás, közelebbről a mostani magyar iskola történetéről. Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója elismerően szólt az aradi magyar pedagógustársadalom és a magyar közösség vezetőiről. Néhány jelenlévő elpanaszolta, hogy sok helyütt a román főtanfelügyelők, iskolaigazgatók még mindig próbálják akadályozni a magyar oktatást. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar pedagógusok országos tanácskozása Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2009. november 24.

Pásztor Gabriella, az oktatásügyi tárca Kisebbségi Főosztályának vezetője közölte, az idei hat nap fizetés nélküli szabadságot a pedagógusoknak november 30-án, valamint december 14-től 18-ig kell kivenniük. Mind a novemberre, mind a decemberre esedékes fizetésükből 15,5 százalékot vonnak le. /Nagy-Hintós Diana: December 11-től kezdődik a vakáció? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998