udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 55 találat lapozás: 1-30 | 31-55
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Akademiai Akkreditacios Bizottsag

1995. február 11.

Febr. 11-én Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ SZKT Oktatási Szakbizottsága. A megjelent szervezetek, egyesületek, alapítványok /Erdélyi Múzeum Egyesület, Bolyai Társaság, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), Tankönyvtanács, Sulyok István Református Főiskola, Collegium Transsylvanicum Alapítvány, Pro Agricultura Hargitea Alapítvány stb./ képviselői megállapodást írtak alá a munkamegosztásról és az együttműködésről. A megbeszélések két vezérfonala az RMDSZ oktatási főosztálya által összeállított Cselekvési irányelvek a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztésére című tervezet /Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök vezetésével/, a másik az RMPSZ tanulmánya, A megmaradás esélyei. Az első főiskola-centrikus, a másik az óvodától az érettségiig felmerülő gondokat próbálja kezelni. A benyújtott dokumentumok szintézise lesz az oktatási stratégia, ismertette a tanácskozást Nagy F. István, az RMPSZ Bihar megyei elnöke. Szerinte hiányzik egy átfogó elképzelés arról, hogy hol milyen felsőoktatási szakok alakuljanak. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakuljon belső akkreditációs bizottság, amely végiggondolná a megfelelő főiskolai hálózat kialakítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

1995. szeptember 13.

A bukaresti akkreditációs bizottság nem fogadta el a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi karának akkreditációs kérelmét, majd azt a tanügyminisztériumi illetékesek is elutasították, aug. 15-i keltezéssel. Mester Zsolt rektor elmondta, hogy a visszautasítás oka az anyanyelv általános visszaszorítása. Tárgyaltak több egyetemmel, hogy máshol tanulhassanak tovább a hallgatók. Nagyváradon tandíjmentességet élveztek, a magánegyetemeken viszont magas tandíjat kell fizetni, Több hallgatónak erre nincs pénze. A főiskola anyagi segítséget is próbál nyújtani. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./

1995. szeptember 26.

A tanügyminisztériumi akkreditációs bizottság nem adta meg a működési engedélyt a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi kara számára. A döntést úgy hozták, hogy fel sem keresték az intézményt, nem tájékozódtak a helyszínen, számolt be a döntésről dr. Mester Zsolt rektor. Valószínű, hogy a korlátozó intézkedés politikai indíttatásból született. A határozat 76 diákot érint, akiknek más egyetemeken kell folytatniuk tanulmányaikat. Ezeken az egyetemeken nagy összegű tandíjat kell fizetni, ami nehézséget jelent az eddig Nagyváradon tanulók számára, mert a főiskolán nem volt tandíj. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

1996. január 10.

Ötéves a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola. Pártolói közé tartozik a Széchényi Könyvtár, az amerikai Kossuth Klub, az ausztráliai Magyar Alap és sok magánszemély Clevelandtől Kaposvárig. "A romániai magyar nemzeti közösség csak úgy tud fennmaradni, ha megőrzi, sőt fejleszti kultúráját, nyelvét, önazonosságát" - állapította meg Mester Zsolt, a főiskola rektora. Tőkés László püspök személyesen szorgalmazta a főiskola indítását. Az akkreditációs bizottság nem engedélyezte a főiskolán már működő jogi szakot. A joghallgatók nagy részét elhelyezték az aradi és kolozsvári magánegyetemen, a legjobbaknak ösztöndíjat adtak, mert a magánegyetemen magas a tandíj. A főiskola fellebbezett, miután az akkreditációs bizottság nem adta meg a főiskola működési engedélyét, olvasható Tóth Erzsébet tudósításában. /Magyar Nemzet, jan. 10./

1996. február 7.

A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola állásfoglalást adott ki a betiltott vallástanár-jogi fakultás ügyében, amely 1991 őszén létesült és 1995 augusztusában az akkreditációs bizottság nem engedélyezte további működését. A romániai magyar közösségnek égető szüksége van jogászokra. A vallásügyi államtitkárság 1991-ben tudomásul vette a jogi fakultás beindítását, ugyanakkor 1992-ben visszautasította a vallástanár-informatika szak indítását. A betiltás után a volt joghallgatók 70 %-a máshol folytatja jogi tanulmányait, többen átiratkoztak a szociális munkás szakra. A jogi fakultás betiltása nem az alacsony szakmai színvonal, hanem a hatalom kisebbségellenes politikájának következménye. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./

1996. november 30.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként Sepsiszentgyörgyön létrehozandó közgazdasági főiskola ügyében az Országos Akkreditációs Bizottság októberben ült össze, akkor úgy döntöttek, hogy a tanács gazdasági szakbizottsága nov. 15-ig véleményezze a kérést. Birtalan Ákos képviselő, a főiskola kezdeményezője elmondta, hogy erre a célra van egy ingatlan a városban, az oktatókat, a oktatók finanszírozását az egyetemnek kell biztosítani. A bizottság elhalasztotta a döntést, mert Andrei Marga rektor amerikai körúton van. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

1997. április 25.

Az Országos Akkreditációs Bizottság jóváhagyta a román-magyar szak indulását a brassói Transilvania Tudományegyetem keretén belül. Mihaela Gheorghe lektor elmondta, hogy román és magyar irodalomból és nyelvtanból kell felvételizni. /Hetirenden rovat = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./ Ennek a váratlan döntésnek nincs előzménye, kérdéses továbbá, hogyan tudnak biztosítani tanárokat, jegyzeteket, könyvtárat.

1998. október 3.

Kötő József oktatási államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a magyar?német egyetem létrehozásáról rendelkező kormányhatározat tág kereteket biztosít, amibe beleillik az RMDSZ egyetemszervezési koncepciója. A kormányhatározat ugyanis pontos határidőt ír elő: november 15-ét. A dokumentum ugyanakkor azt is előírja, hogy az említett akkreditációs bizottságnak november 30-ig meg kell hoznia a döntését. Ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a képzés zöme Kolozsváron történjék. A születendő magyar?német egyetem pedig modellértékű lehet egy olyan régióban, amelynek az egyik fő értéke épp a multikulturalitás. "Mi csak az olyan multikulturalizmusnak voltunk, vagyunk és leszünk a megveszekedett ellenségei, amelyik egy nyelvi imperializmus jegyében más kultúráknak az asszimilálására tör" - mondotta Kötő József. /Kötő József: Mi csak annak a multikulturalitásnak vagyunk ellenségei, amely más kultúráknak az asszimilálására tör. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1998. október 16.

Az okt. 15-i kormányülésen kinevezték a magyar-német egyetem alapításával kapcsolatos felmérések elkészítésével megbízott munkacsoport tagjait, s így a munkabizottság már a jövő hét elején elkezdheti tevékenységét - nyilatkozta Kötő József oktatási államtitkár. Az államtitkár továbbá elmondta, hogy a kormányülésen meghosszabbították az önálló magyar állami egyetem alapításának lehetőségét tanulmányozó korábbi bizottság tevékenységének határidejét azzal a céllal, hogy tapasztalatait átadhassa az új bizottságnak, az elkészített felméréseket pedig véglegesíthesse, és a kormányhatározat értelmében létrehozott munkacsoport rendelkezésére bocsássa. A kormányhatározat által megszabott, az egyetem akkreditálása véglegesítésének állítólagosan "rövid" határidejére vonatkozó aggodalmak kapcsán Kötő rámutat: tekintettel arra, hogy az egyetemelőkészítő-bizottság, illetve azok a munkacsoportok, amelyek az RMDSZ oktatási főosztályának keretében dolgoznak előrehaladtak a munkában, a bizottság be fogja tudni tartani a kormányhatározat által megjelölt időpontokat. "Természetesen, az akkreditációs bizottság a törvények értelmében még néhány hétig elhúzhatja az időt, de túlzott aggodalmakat nem fogalmaznék meg ezzel kapcsolatban. Egyrészt azért, mert olyan törvényesen szabályozott eljárásról van szó, amely érthető és ellenőrizhető, másrészt, pedig időben beszerezhetők az intézmény ideiglenes működéséhez és a felvételizéshez szükséges jóváhagyások, amelyek feltételeket teremthetnek ahhoz, hogy már a következő iskolai évben beinduljon az új intézmény működése" - mutatott rá Kötő József. /Betartható határidők. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

1999. február 11.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a vele készített interjúban kiállt elődje, Tokay György tevékenysége mellett. A magyar egyetem ügyéről elmondta: decemberben leadta jelentését a különleges bizottság. Az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. Eckstein-Kovács Péter megállapította, hogy a bíróságnak az egyetem létesítését elmarasztaló ítélete törvénybe ütköző. A Kisebbségvédelmi Hivatal a Kormányfőtitkárság egyik főosztálya, nem költségvetési intézmény. Eckstein-Kovács Péter ezen változtatni szeretne. Arra a kérdésre, hogy mi a vélemény az egyes fasiszta megnyilvánulásokról, a kisebbségügyi miniszter kifejtette: a hivatal mindig tiltakozott az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. Erőteljes fellépés a kormánytól indulhat el. - Jelenleg a roma közösség hátrányos szociális helyzete foglalkoztatja a hivatalt. /Incze Ferenc: Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a kormányprogram útján kíván haladni. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 11./

2000. január 7.

1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

2000. április 20.

Kovács Béla rektor a Partiumi Keresztény Egyetem /Nagyvárad/ akkreditálási folyamatáról elmondta, hogy az akkreditációs bizottság elnöke januárban személyesen tájékozódott és megígérte, talán március elejére befejeződik a munka. Március elején a jogi bizottság elnöknőjével még egyszer tárgyalt, aki jelezte, egy módosítást kér: az új akkreditációs törvény szerint egy román nyelvű szak is induljon, akár magyar nyelvű szakkal párosítva. Március 31-én a húsztagú bizottság kérte a román szak indítását. Úgy döntöttek, hogy mivel van egy akkreditált német tannyelvű vallástanár szak, az a megoldás, hogy a németet megtartják főszaknak, és párosítják román mellékszakkal. Ezután a minisztériumi jogtanácsos megismételte, hogy neki nincs más igénye. Kovács Béla elmondta: március 16-án a bővített rektori tanács úgy határozott, hogy a meglévő öt mellett négy új szakkal próbálnak indulni. Első helyen van az ún. vidékfejlesztés menedzselése. Ezenkívül elektrotechnikában hasznosítható menedzselési szak, négyéves közigazgatási szak, továbbá német-román szak lesz. /Haraji Tóth Hajnal: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

2000. augusztus 31.

Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2000. szeptember 29.

A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./

2000. október 9.

A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma okt. 7-i ülésén elfogadta az egyetemépítés stratégiai koncepcióját. Jó esély van arra, hogy második félévtől megkezdődjék az oktatás Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. A további magyarországi költségvetési támogatás sem reménytelen. - Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke ismertette a stratégia lényegét. "Olyan korszerű egyetemet kívánunk létrehozni, amely esélyegyenlőséget biztosít hallgatói számára. Célunk az, hogy az egyetemépítés következetesen szem előtt tartsa a regionális igényeket, s ennek megfelelően a tervezett négyközpontúságot. Vagyis Kolozsvár lenne az egyetem központja, mellette pedig Marosvásárhely, a nagyváradi Partium Egyetem, illetve a székelyföldi tagozat tartozna a hálózathoz." Első lépésként hiányszakokat indítanak, Csíkszeredában ötöt, Marosvásárhelyen egyet. Emellett olyan szakokat is indítanak, amelyek már léteznek ugyan állami egyetemen is, de ezekre a szakokra jóval nagyobb igény van. Ilyen például a közgazdaság, amely Kolozsváron az idén beindult, de messzemenően nem elégíti ki az igényeket. A marosvásárhelyi és a csíkszeredai karok benyújtották hat szak akkreditációs kérelmét, amelyre egyelőre nem kaptak választ. Ezért nem indulhatott első félévtől az oktatási tevékenység. A kuratórium reméli, hogy második félévtől, februártól erre is sor kerülhet. A bukaresti akkreditációs bizottság ülésezett már, és megígérték, hogy a naptári év végéig a hat szak kérdésében megszületik a döntés. A kuratórium határozott ígéretet kapott arra, hogy az erdélyi magyar felekezetközi egyetem támogatása bekerül a kétéves magyar költségvetésbe is. /Gál Mária: Bukaresttől függ az indulás. Elkészült az egyetemépítés stratégiai koncepciója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2000. október 16.

Kötő József államtitkár kifejtette, hogy módosítani lehet ugyan az akkreditációs rendszert, de megváltoztatásához hosszas parlamenti folyamat szükséges. A törvény szerint egy magánintézmény csak akkor válik akkreditált intézménnyé, ha az első két végzős nemzedéknek 50 százaléka sikeresen államvizsgázott egy állami vagy más akkreditált intézményben. A magyar, egyházi hátterű magánegyetem dokumentumait a Sapientia Alapítvány felterjesztette, azok már átestek a Tanügyminisztérium láttamozásán, és az iratcsomó már az akkreditációs bizottságnál van. A bizottság illetékes szakcsoportja kiszáll a helyszínre ellenőrizni, adottak-e az infrastrukturális követelmények az oktatás beindításához. A Sapientia esetében ennek január 1-jéig kell megtörténnie ahhoz, hogy a második félévben elkezdődhessen az oktatás. /Salamon Márton László: Akadályozhatja a Sapientia ügyét az oklevélhamisítási botrány. Nem új akkreditációs törvényre, hanem a meglevő rendelkezések betartására lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2001. január 15.

Csíkszeredában az erdélyi magyar nyelvű magánegyetem első részlegeinek akkreditálását vizsgáló bizottság találkozott a Sapientia Alapítvány vezetőivel. Ioan Mihailescu, az országos akkreditációs bizottság elnöke kijelentette: a tervezett magyar egyetem csak akkor kap alapítási engedélyt - az érvényes törvény előírásának megfelelően -, amennyiben a létesítendő szakok közül egy legalább román nyelvű lesz. A Sapientia Alapítvány illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a leendő magánegyetemen amúgy is terveik között szerepelt egy román nyelv és irodalom szak beindítása. /Döcögve haladó akkreditáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2001. január 19.

A Sapientia Alapítvány által irányított egyetemépítési munka eredményeként a 2001 őszén kezdődő tanévben - talán - az első szakokon beindulhat az oktatás. Tonk Sándor kuratóriumi elnök beszámolt az eddigi tapasztalatokról. A Csíkszeredába kiszállt akkreditációs bizottság azt mérte fel, hogy az ideiglenes működési engedélykérelemben előterjesztettek megfelelnek-e a valóságnak. Tonk Sándor szerint jó eredménnyel zárult ez a szemle. Nincs olyan törvényes előírás, hogy román nyelven oktató szak nélkül nem indulhat egyetem. Az alapítvány egyelőre szakokra, nem pedig egyetemre kéri a működési engedélyt. Ettől függetlenül Csíkszeredában előrehaladott állapotban van egy román nyelv és irodalom szak akkreditációs iratcsomójának előkészítése. Az akkreditációs bizottság következő ülését jan. 26-án tartja. - Az alapítvány eddig 6 szakra nyújtotta be az ideiglenes működési engedély-kérelmet. Várják az akkreditációs bizottság ellenőrzését. Amennyiben az megtörténik, akkor az ősszel a magánegyetem csíráját jelentő első szakokon elkezdődhet az oktatási tevékenység. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem EMTE/ építésével párhuzamosan a Partium Keresztény Egyetemen is újabb szakok beindítását kérelmezték. Szerződést kötöttek a Partium Keresztény Egyetemmel, hogy az EMTE törvényes elismerése után a két egyetem egyesülni fog valamilyen formában. Beindult a háttérintézmények - könyvtárak, bentlakások, kutatási műhelyek - kiépítése. Első lépésként két pályázatot hirdettek meg, egy doktorit (PhD) illetve tudományos kutatóit. E pályázatok elsődleges célja az, hogy a magánegyetem számára szükséges oktatói utánpótlást biztosítsák. Az oktatói kar személyi utánpótlása sok esetben komoly gondot okoz számunkra. Kezdetben vendég- illetve társult tanárokkal kell megoldani az oktatást. A pályázatok és egyetemi tanári tapasztalata alapján úgy látja, hogy van kellő tartalék, a romániai magyarság önerőből biztosítani tudja a tudományos kutatói és oktatói tevékenység fenntartását. /Gál Mária: Van utánpótlás, van jövő - interjú dr. Tonk Sándorral, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2001. február 6.

Febr. 5-én ülésezett az Országos Akkreditációs Bizottság, napirendjén szerepelt a két kérelmezett csíkszeredai szak - az agrárközgazdasági valamint a könyvelési és gazdasági informatika - engedélyezésének kérdése. Kötő József a Sapientia Alapítvány akrreditációs szaktanácsadója elmondta, hogy az előzetes szakbizottsági véleményezések alapján pozitív döntést remélhet az alapítvány a két szak tekintetében. Március 5-én pedig, a bizottság következő ülésén döntenek az élelmiszerkémiai és környezetvédelmi mérnöki szakok akkreditációjáról. Végül az akadémiai akkreditációs bizottság febr. 5-i ülésén nem hoztak döntést az erdélyi magyar magánegyetem ügyében - közölte Ioan Mihailescu professzor. Arra hivatkozott, hogy a jogi szakbizottság még nem dolgozta ki álláspontját, továbbá a román nyelvű szak részletes dokumentációját még nem kapták meg. /Kedvező döntésre várnak a Sapientiánál. Tegnap ülésezett az Országos Akkreditációs Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2001. március 8.

Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2001. március 14.

Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2001. március 20.

Az országos akkreditációs bizottság márc. 19-én újabb 20 szak működését hagyta jóvá. Többek között ideiglenesen akkreditálták az angol nyelv és irodalom szakot a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A testület nem fogadta viszont el a szintén a partiumi egyetemen létrehozandó román nyelv és irodalom, illetve a tanítóképző-idegen nyelv szak jóváhagyására vonatkozó kérést. Kötő József elmondta: a nagyváradi egyetemen eddig a vallástanári-ének szak, egyházi-közgazdasági és filozófia szak nyert ideiglenes akkreditálást. A bizottság közleményében nem esett szó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációs kéréséről. /Újabb akkreditált szakok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2001. március 29.

Az akadémiai akkreditációs bizottságnak (CNEAA) további időre van szüksége ahhoz, hogy döntést hozzon az Erdélyben tervezett magyar magánegyetem akkreditációs kérelmeiről. Aurel Ghimpu, a bizottság szóvivője közölte: jelenleg tárgyalják, a magyar magánegyetemet működtető Sapientia Alapítvány által hat szak indítására benyújtott iratokat. A CNEAA várhatólag április 9-én dönt az ideiglenes engedélyről. A szenátus oktatási bizottsága márc. 27-én elfogadta azt a javaslatot, amelyet még a korábbi törvényhozási ciklusban nyújtott be az RTDP és az NRP. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor tájékoztatása szerint az akkreditációs bizottság javasolta, hogy az újonnan létesített egyetemek kihelyezett karok esetében is kötelező legyen román nyelvű kart létrehozni és a tantárgyak harminc százalékát román nyelven kell tanítani. A végső szavazásnál egyedül az RMDSZ képviselője szavazott az indítvány ellen. Sógor Csaba módosító javaslat előterjesztését tervezi, amelyben az említett rendelkezések eltörlését kéri. /Függőben a magyar egyetem akkreditálása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Az egyetemi akkreditációs törvény módosítására tett javaslat elfogadása, illetve elutasítása terén beigazolódott az állítás: a TDRP nem állja szavát. Egy hónap leforgása alatt ugyanarról a kérdésről kétféleképpen szavaztak a kormánypárt képviselői, illetve szenátorai a két ház oktatásügyi bizottságában. Amit febr. 28-án az alsóházi szakcsoportban elutasítottak, azt márc. 27-én a felsőházban megszavazták. Márc. 27-én csak Sógor Csaba, Hargita megyei szenátor szavazott az akkreditációs törvény ilyetén módosítása ellen, akit Asztalos Ferenc, szintén Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatási bizottságának alelnöke azzal vádol: nem figyelmeztette idejében az RMDSZ-frakciót, mi készül, és így a szövetség nem léphetett fel a tudvalevőleg magyarellenes indítvány ellen. Asztalos szerint a szenátusi bizottságban történtek Sógor Csaba mulasztása miatt következtek be, szerinte a szövetségi elnök figyelmét fel kellett volna hívni arra, hogy egyeztessen a kormánypárt frakcióvezetőjével. A Háromszék érdeklődésére Sógor Csaba szenátor elmondta, márc. 26-án értesítette Markó Béla szövetségi elnököt a szóban forgó márc. 27-i napirendi pontról. Markó felkérte Ioan Solcanu TDRP-s frakcióvezetőt, hogy kollégáival a korábban kötött megállapodás szellemében vonuljon ki a szavazásról. Solcanu ezt nem tette meg. Sógor szerint ha a kormánypártban lett volna hajlandóság az együttműködésre, akkor a bizottságban nem kellett volna egyedül leszavaznia az akkreditációs törvény magyarellenes változatát. /Fekete Réka: A kormánypárt fütyül az egyezségre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2001. április 7.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) legutóbbi ülésének napirendjén a romániai magyar nyelvű műszaki felsőoktatás helyzete és jövője szerepelt. Kolozsváron az EMT az idei tanévben öt szakon indított be magyar nyelvű terminológiai előadássorozatot (építőmérnöki, számítástechnikai, gépészeti, villamosmérnöki, vegyészmérnöki szakok) az illetékes egyetemi hatóságok beleegyezésével; Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia Alapítvány) keretében négy szak (három mérnöki és egy matematika-számítástechnika) indításához állítottak össze iratcsomót, amely az Egyetemi Akkreditációs Bizottság döntésére vár, Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen mérnök-közgazdász szak elindítását tervezik, várva az Egyetemi Akkreditációs Bizottság hivatalos döntését, Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Alapítványnak építőmérnöki, faipari és textilmérnöki karok indítására tettek ajánlatot; a temesvári és brassói egyetemeken a kolozsvárihoz hasonló terminológiai előadások bevezetését tervezik a következő tanévtől. A résztvevők az EMT területi szerveivel együttműködve kidolgozzák a romániai magyar nyelvű műszaki felsőoktatás stratégiáját (április hó végéig), követve a kétsíkú - főiskolai és egyetemi - képzés elvét. Föl kell frissíteni az EMT által létrehozott egyetemi oktatói adatbázisokat, és hozzáférhetővé kell tenni azokat (a világhálón. Az EMT javasolta egy műszaki kutatóintézet létrehozását, amely a fiatal kutatóknak munkahelyet, a felsőoktatásban dolgozóknak a szakmai továbbképzés lehetőségét biztosítaná. A résztvevők nagyobb figyelmet fordítanak majd a műszaki könyvkiadásra. A tanácskozás résztvevői nehezményezték, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nincs a műszaki felsőoktatásban dolgozó tagja. /Napirenden a magyar nyelvű műszaki felsőoktatás helyzete. Ülésezett az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2001. április 10.

Az akkreditációs bizottság (CNEAA) - saját korábbi bejelentése ellenére - ápr. 9-én napirendjére sem tűzte az erdélyi magyar magánegyetem akkreditációs kérelmeit. Aurel Ghimpu, a CNEAA szóvivője március végén azt a tájékoztatást adta, hogy "az intézményi ellenőrzés van még hátra, s a CNEAA várhatólag április 9-én dönt az ideiglenes engedélyről". Ghimpu nem kívánt válaszolni arra, hogy miért halasztották el a magyar magánegyetem kérelmeinek megvitatását, illetve mikor kívánja a bizottság napirendjére tűzni azt. Az akadémiai akkreditációs bizottság február eleje óta halogatja a választ. A tervezett magyar magánegyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány már 11 kar ideiglenes akkreditációs kérelmét nyújtotta be. /Napirendre sem tűzték a magánegyetem ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2001. április 11.

Az erdélyi magyar magánegyetem működésére beadott kérelmeket a román akadémiai akkreditációs bizottság (CNEAA) a jelenleg érvényben lévő akkreditációs törvény alapján fogja elbírálni - jelentette ki Ioan Mihailescu professzor, a CNEAA elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Mihailescu szerint nem szándékos a huzavona magyar egyetem-ügyben. Február elején azért halasztották el a döntést, mert a jogi szakbizottság véleményét várták. Egy hónappal később "az intézményi ellenőrzés hiányzott". Az ápr. 9-i CNEAA-ülésen napirendre sem tűzték a magyar magánegyetem kérdését. /Mihailescu: Nem szándékos a huzavona magyar egyetem-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Tonk Sándor, a Sapientia alapítvány elnöke szerint ha május 7-én sem adja meg a CNEAA az ideiglenes működési engedélyt, veszélybe kerül az idén őszre tervezett tanévkezdés az erdélyi magyar magánegyetemen. /Erdélyi magyar magánegyetem. A CNEAA elnökének álláspontja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

2001. április 11.

Mircea Geoana külügyminiszter egy napra Magyarországra látogatott. Mi volt az eredménye, tette fel a kérdést Fodor Sándor. Magyarország kormánya, mind az RMDSZ, mind pedig a Székelyföld népe szorgalmazta a magyar konzulátus megnyitását Csíkszeredában. Geoana elzárkózott ettől. /Ugyanakkor két német konzulátus is van az országban, Erdélyben, az egyik Szebenben, a másik Temesvárott. - A romániai magyar tannyelvű állami magyar egyetem kérdése már szóba se került Budapesten. A magánegyetemről Geoana azt mondta, a kérdést az akkreditációs bizottság vizsgálja. - Az olcsó és jó minőségű magyar élelmiszereket nem engedik be Romániába. Tulajdonképpen mi szükség is volt erre a kommunista időkére emlékeztető, semmitmondó külügyminiszteri vizitre? Az, hogy Románia jelezze Európa felé: mindent elkövet, hogy jó viszonyban legyen szomszédaival. /Fodor Sándor: Mi is volt az értelme? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11.

2001. április 19.

Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2001. április 23.

Az akadémiai akkreditációs bizottság olyan feltételekhez kívánja kötni a tervezett magyar magánegyetem ideiglenes működési engedélyének megadását, amelyek nem szerepelnek az érvényben lévő törvényekben, illetve ellentmondanak azoknak - derült ki abból a levélből, amelyet Ion Mihailescu, a bizottság elnöke küldött az egyetem felállítására létrehozott Sapientia Alapítvány elnökének. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: megkapta faxon azt a levelet, amelyben Mihailescu kifejtette, hogy a tervezett magyar egyetem minden egyes kirendeltségén legalább egy olyan karnak kell működnie, amelyen az oktatás teljes egészében román nyelven folyik majd. A bizottság elnöke az 1995-ös akkreditációs törvény módosított változatára hivatkozva szabta a feltételt. A szóban forgó törvény 5. cikkének 4. bekezdése azonban azt tartalmazza, hogy csak a létező felsőfokú intézmények szétválásával, illetve összevonásával létrejövő új egyetemek esetében kötelező a román nyelvű szak indítása, az újonnan alapított egyetemek esetében nem. A bizottság elnöke bekérte a Sapientia Alapítvány kihelyezett részlegeinek működési szabályzatát is. Tonk ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az akkreditációs törvény az oktatási intézményekre vonatkozik, nem az azokat működtető alapítványra. - Az országos akkreditációs bizottság február eleje óta halogatja a döntést a tervezett magyar magánegyetem ügyében. A halogatással egy időben Ion Mihailescu szakértői javaslatára a szenátusban megkezdődött az akkreditációs törvény olyan értelmű módosítása, hogy Romániában bármiféle felsőfokú oktatási intézmény csak akkor kapjon működési engedélyt, ha azon az oktatásnak legalább 30 százaléka román nyelven történik. /Magánegyetemi huzavona Mihailescu: Kötelező a román kar. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2001. április 24.

Mint ismeretes, az akadémiai akkreditációs bizottság elnöke, Ion Mihailescu levélben tájékoztatta az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány vezetőségét, hogy a testület olyan feltételekhez kívánja kötni a felsőfokú intézmény ideiglenes működési engedélyének megadását, amelyek nem szerepelnek az érvényben lévő törvényekben. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ ígéretet kapott a kormánypárt részéről, hogy támogatni fogja a működési engedély jóváhagyását. Nyilvánvaló, hogy a tanügyminiszter és a kormánypárt oktatási szakemberei véleményükkel határozottan befolyásolni tudják a testület döntését - fejtette ki Markó Béla. Emlékeztetett: az RTDP és az RMDSZ között létrejött együttműködési megállapodás szerint a kormánypárt támogatásáról biztosítja a magyar anyanyelvű egyetemi oktatás bővítését, az RMDSZ számára tehát a jelenlegi helyzetben ez hivatkozási alapot jelent - mondotta a szövetségi elnök. /Papp Annamária: RTDP-ígéret magánegyetem-ügyben. Az RMDSZ intenzíven foglalkozik a kérdéssel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./


lapozás: 1-30 | 31-55




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998