udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 182 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-182
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Audiovizualis Tanacs /Consiliul National al Audiovizualului – CNA/

1992. július 11.

Az RMDSZ a nemzetiségek parlamenti csoportjával együttes nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy nem lesz nemzeti kisebbségi tagja az Audiovizuális Tanácsnak. A parlament két házának döntése sérti a nemzeti kisebbségek jogait és ellentétes az Európa Tanács ajánlásával. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

1992. július 17.

Júl. 17-én háromtagú parlamenti küldöttség /Verestóy Attila szenátor az RMDSZ-frakció nevében, a nem magyar kisebbségi képviselők nevében Andrei Ichim és Varujan Vosganian/ találkozott Iliescu elnökkel. A küldöttség tagjai kifejtették: mivel az Audiovizuális Tanácsba nem kerülhetett be a kisebbség egyetlen jelöltje sem, ezért külön kisebbségi médiatanács megalakítását látják szükségesnek. Iliescu belátta a kérés jogosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1992. július 22.

Az Audiovizuális Tanácsba nem került be egyetlen kisebbségi sem. Erről a kérdésről nyilatkozott az RMDSZ négy parlamenti képviselője. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök emlékeztetett: több tárgyalást folytattak, kaptak ígértet, de csalódniuk kellett. A jövőben alaposabban ki kell kötni a feltételeket, hogy mi a garancia az ígéret betartására, mondta. Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke azt részletezte, hogy igyekeztek mindent megtenni, majd azzal zárta: ez már lezárt ügy. Megsértették az alkotmányos jogokat. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke kifejtette: az Audiovizuális Tanáccsal kapcsolatos kudarc azt mutatja: ha más megoldás nincs, a politikai egyezkedések hozhatnak eredményt. Markó kiállt amellett, hogy külön kisebbségi audiovizuális tanácsot kell létrehozni. Szőcs Géza helytelenítette, hogy az RMDSZ bizonyos parlamenti tagjai megkötötték ezt az egyezséget. Ezt mindenekelőtt erkölcsi szempontból tartja veszedelmeseknek. "Véleményem szerint nekünk eleve tilos alkudoznunk és egyezkednünk a Fronttal", hangsúlyozta Szőcs Géza. "Vannak közöttünk úgynevezett reálpolitikusok, akik a tisztán erkölcsi és elvi szempontokat készek mindenkor alárendelni egyfajta haszonelvűségnek, vagyis előnyben részesíteni a moralitással szemben a realitást." A jelenlegi politikai viszonyok nem teszik lehetővé, hogy egy magyar is legyen az országos tanácsban. Ha ez így van, "akkor miért küzdünk mi kétes erkölcsiségű módszerekkel" - kérdezte Szőcs Géza. - Kiderült, hogy az előző héten folytak az egyezkedő tárgyalások, de erről az alkudozásról nem tájékoztatták Szőcs Gézát. /Béres Katalin: "Nehéz fiúk" és a még nehezebbek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. június 11.

Nagy felháborodást keltett a tévé elnökének, Paul Everacnak jún. 5-i tévészereplése. Nyugatellenes, idegengyűlöletre uszító kijelentései miatt az Audiovizuális Tanács három tagja a képviselőházhoz fordul azzal, hogy járjanak el a tévé elnöke ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11./

1993. október 15.

Amióta Razvan Theodorescu kijelentette, hogy Románia akkor lesz igazán európai ország, amikor a tévében nem lesz nemzetiségi adás, azóta folyik a kampány a műsor megszüntetésére. Az 1989 decemberében kivívott három órás adást Razvan Theodorescu elnöksége alatt kettévágták, másfél órányit a 2-es adásba tettek, amely nem látható a magyarlakta részeken. Az Audiovizuális Tanács, melynek egyetlen kisebbségi tagja sincs -, olyan határozatot hozott, hogy tilos nem román nyelvű reklámot sugározni. A közvélemény-kutatás szerint a magyar adás nézettsége 30-34 %-ról 7 %-ra csökkent. A megkérdezettek között egyetlen magyar sem volt! A Romania Mare, a Vremea és Hajdu Győző Együtt lapja rendszeresen gyalázza Boros Zoltánt, a magyar adás főszerkesztőjét, sőt ezek a szélsőséges lapok közölték Boros Zoltán lakáscímét és autójának rendszámát. Azóta többször feltörték a főszerkesztő kocsiját. A rádió magyar adásánál is baj van: a szerkesztőség tagjai nem ismerik el főszerkesztőnek a magyarul rosszul beszélő Lucia Jurcát. /Ambrus Attila: Veszélben a romániai magyar tévézés, rádiózás?! = Brassói Lapok (Brassó), okt. 15-21./

1994. január 5.

Ion Ratiu ellenzéki politikus házát felgyújtották, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./

1994. január 8.

Ion Ratiu ellenzéki politikus házát feldúlták, így kezdődött az új év. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy dec. 30-án a tévében bemutatott film, amely a száműzött Mihály királyt vádolta meg Antonescu kivégzéséért. A filmet Mircea Hamza, a Nagy-Románia Párt szóvivője készítette. Az országos médiatanács jan. 5-re magához kérette Paul Everecot, a tévé vezérigazgatóját. Everac nem jelent meg, de üzent: jan. 7-én hajlandó eljönni, ha a megbeszélésről kizárják a sajtót. /Magyar Nemzet, jan. 8./"

1995. augusztus 4.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nyilatkozatában tiltakozott az Audiovizuális Tanácsnak a televízió magyar nyelvű műsorát támadó nyilatkozata ellen. A magyar nyelvű adás közszolgálati jellegű, nem tükrözi szolgaian egyetlen párt vagy szövetség véleményét, hanem hiteles, pluralista tájékoztatást ad. Az Audiovizuális Tanács a hivatalos politika szócsövévé kívánja degradálni a magyar szerkesztőséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 4., 589. sz./

1995. augusztus 4.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nyilatkozatában tiltakozott az Audiovizuális Tanácsnak a televízió magyar nyelvű műsorát támadó nyilatkozata ellen. A magyar nyelvű adás közszolgálati jellegű, nem tükrözi szolgaian egyetlen párt vagy szövetség véleményét, hanem hiteles, pluralista tájékoztatást ad. Az Audiovizuális Tanács a hivatalos politika szócsövévé kívánja degradálni a magyar szerkesztőséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 4., 589. sz./

1995. szeptember 16.

A temesvári Analog kábeltelevíziós társaság 40 ezer előfizetője egy hónapja nem láthatta a magyarországi és a belgrádi tévéműsorokat. Azzal indokolták, hogy ellenőrzést tartott az Audiovizuális Tanács /CNA/ és azzal az ürüggyel állíttatta le a közvetítést, hogy nem rendelkeznek írásos engedéllyel. Azóta a budapesti és a belgrádi írásos engedély megérkezett, most ismét láthatók a műsorok, kivéve a Duna TV-t. Úgy tűnik, hogy az intézkedés valójában a Duna TV ellen irányult, hiába van meg tőlük az engedély. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./

1995. november 6.

Bárányi Ferenc RMDSZ-képviselő okt. 30-án írásban beadott kérdésére, hogy miért nem engedélyezi az Országos Audiovizuális Tanács /OAT/ egyes erdélyi városokban /Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár/ a Duna Televízió kábeltelevíziós társaságok általi közvetítését, Titus Raveica, az OAT elnöke nov. 6-án írásban válaszolt: számtalan bejelentést kaptak, hogy "a Duna TV nem kevés műsora olyan hangsúlyokat tartalmaz, amelyek az etnikumközi gyanakvás tényezőit táplálják, megkönnyítik a mesterséges feszültségkeltést, ezért az OAT úgy határozott, hogy bizonyos időre, amíg megfigyelik és elemzik a műsorokat, felfüggeszti a Duna TV adásai közvetítésének engedélyezését egyes kábeltelevíziós társaságoknak." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 657. sz./

1995. december 21.

A romániai Országos Audiovizuális Tanács elnöke részére Toma George Maiorescu tanácsos Jegyzetek a Duna Televízióról címmel belső használatra készült írásában elemezte a magyar műholdas televízió műsorát. Ebben az írásában a szerző Csoóri Sándort sovinisztának és irredentának, míg Kincses Elődöt szintén sovénnek és revizionistának nevezte. Kincses Előd, aki hamarosan ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen, dec. 21-én Budapesten sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy amikor megismerte Maiorescu jegyzetét, amely hazug és a tényeket elferdítő állításokat tartalmaz, akkor nyílt levélben válaszolt és levelét elküldte az Evenimentul Zilei, az Adevarul és a Romania Libera lapoknak. Ezek a lapok azonban két hete nem közlik levelét, ezért fordult a magyar sajtóhoz, segítségért. A tanácsnok Kincses Elődöt bűnösnek nevezte az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban, amikor a román főügyészség hivatalosan megállapította ártatlanságát. Kincses Előd kiigazította Maiorescut: a Duna Tv-t nem a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, hanem a magyar költségvetés finanszírozza. Megengedhetetlennek nevezte Maiorescu azon megállapítását, hogy ha egy magyar Romániában született, akkor szülőhazájának csakis ellensége lehet. /Magyar Nemzet, dec. 22./

1996. január 3.

Bodó Barna tért vissza a Dobogókőn tartott III. Külhoni Magyar Médiatalálkozó tanulságaira. A közszolgálati feladatok vállalása elsősorban a közpénzen működő országos és helyi médiától várható el. Romániában azonban a médiatörvény nem teszi lehetővé a helyi, alapítványi-önkormányzati média kialakítását. A működő adók az Audiovizuális Tanácsnak tartoznak felelősséggel. - A román nemzeti érzület szent, sérteni semmiképpen nem szabad, ez tehát közvetett cenzúra. /Bodó Barna: Közszolgálati sajtó és kisebbségi helyzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Előzmény: 1995/2165, 2201. sz. jegyzet.

1996. január 10.

Bodó Barna tért vissza a Dobogókőn tartott III. Külhoni Magyar Médiatalálkozó tanulságaira. A közszolgálati feladatok vállalása elsősorban a közpénzen működő országos és helyi médiától várható el. Romániában azonban a médiatörvény nem teszi lehetővé a helyi, alapítványi-önkormányzati média kialakítását. A működő adók az Audiovizuális Tanácsnak tartoznak felelősséggel. - A román nemzeti érzület szent, sérteni semmiképpen nem szabad, ez tehát közvetett cenzúra. - Cenzúra az a mód, ahogy a Duna Televízió műsorát nem engedélyezték a kábeltévén, majd az Audiovizuális Tanács elnöke, Titus Raveica elnök kijelentette, nem tiltanak semmit, de az engedélyt mégsem kapták meg a kábeltelevíziós társaságok. Az RMDSZ igazgatási jogosítványokat nem vállalhat el, a művelődési intézménynek esetében a közösségi érdek és értékelés összehangolása párhuzamos intézményrendszer létrehozásával oldható meg, vallja Bodó Barna. A média, a tájékoztatás kérdése is felveti a kisebbségek jogállásának problémáját, csak a kisebbségi autonómia nyújt megoldást. /Bodó Barna: Közszolgálati sajtó és kisebbségi helyzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3., folyt.: jan. 10./ Előzmény: 1995/2165, 2201. sz. jegyzet.

1996. május 7.

Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke élesen támadta a BBC román adását. Az Adevarul jelentette: Nastase a BBC betiltását szorgalmazza, szerinte megfontolandó, hogy a helyi rádióállomások továbbíthatják-e a BBC adásait. "Legyen világos, Nagy-Britannia nem Románia egyik megyéje - hangoztatta. Képtelenségnek tartom, hogy a BBC cselekvően legyen jelen a romániai választási kampányban, az ellenzék oldalán." A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei vezércikkében hasonlóan elítélte a BBC-t, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, máj. 7./ A BBC román szerkesztősége nem áll egyik oldal pártja mellett sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője máj. 7-én, reagálva Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnökének vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi román adókon. Amennyiben a román médiatanács ezt megtenné, kiderülne, hogy a fő román kormánypárt politikai elkötelezettje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1996. július 1.

Egy éve indult Kolozsváron a Sonic magánrádió, amelynek egész napos műsorából napi 4 óra magyar nyelvű. Jún. 27-én azonban bejelentették, hogy megváltozik a műsorszerkezet, megszűnik a magyar adás. A Sonic főszerkesztője, Cozmin Gusa tiltakozásul lemondott, mert nem értett egyet a magyar adás megszüntetésével. Sebesi Karen Attila, a magyar adás vezetője ezt a döntést jelentette az országos Audiovizuális Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl.1./ Sebesi Karen Attila elmondta, hogy a gazdasági ok, amire hivatkoznak, nem állja meg a helyét, mert a magyar adás biztosítja a reklámbevételek 35 %-át, jóval meghaladva a ráeső arányt. A Sonic beindulását számos magyarországi közalapítvány támogatta, több mint kétmillió forinttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./

1996. július 5.

Árokoson tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ háromnapos sajtótörténeti táborát, ahol több előadást hallhattak a résztvevők /például Mircea Popa: Kölcsönhatások a két világháború közötti és utáni magyar sajtóban, Kántor Lajos. Az erdélyi magyar sajtó elfeledett értékei, továbbá Erdélyi magyar sajtóbibliográfiák címmel a kutatók beszéltek/, emellett audiovizuális tanácskozás. Tárgyaltak a jövő sajtószerkezetéről is. Jakab Mária, a Családi Tükör főszerkesztője elmondta, hogy a folyóiratot a megszűnés fenyegeti. A táborban az előadások nem voltak mindig színvonalasak, ezért a fiatal kollégák rendre a kocsmában kötöttek ki, olvasható Zsehránszky István beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1996. július 8.

Az Országos Audiovizuális Tanács felszólította a kolozsvári Sonic Rádió tulajdonosait, hogy térjenek vissza az eredetileg jóváhagyott műsorrendre. Ennek megfelelően visszaállították a napi 4 órás magyar műsort, a kapuból eltűntek a testőrök, a kidobólegények. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./ Előzmény: 1100. sz. jegyzet.

1996. július 29.

A Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ munkaközössége tiltakozott az RTV múlt heti esti tévéhíradója miatt. A tévében azt állították, hogy a múzeumban nem kap jelentőségéhez méltó helyet a román vonatkozású anyag és kifogásolták a múzeum megnevezését is. A muzeológusok a megnevezés történelmi jellegével érveltek, véleményüket így összegezték: "A múzeumunkat lejáratni óhajtó adás részét képezi annak az összehangolt magyarellenes tevékenységnek, amely jól átgondolt forgatókönyv szerint folyik." Nagy Benedek RMDSZ-képviselő felkérte az Audiovizuális Tanácsot, hogy a jövőben vegye elejét az etnikai feszültséget keltő adásoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1996. október 14.

Az országos Audiovizuális Tanács helyt adott az RMDSZ tiltakozásának, amiért a televízió választási műsora megtagadta Frunda György kampányfilmjének sugárzását, mivel azon magyarul beszélt, noha feliratozva olvasható volt a szöveg román nyelvű fordítása. Frunda György és az RMDSZ más vezetői a magyar érdekképviselettel szembeni politikai diszkriminációnak minősítették a televízió eljárását, akárcsak azt, hogy az RMDSZ-t politikai képviseletként megillető támogatást visszatartja a kormány. Az RMDSZ nevében Verestóy Attila szenátor tárgyalt a kormánytisztviselőkkel erről a kérdésről. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1997. július 19.

Székelyudvarhelyen eddig két tévéstúdió létezett, az UTV és az ATI-BETA. Tavasszal a kettő egyesült Digital 3 néven /57 alkalmazottjuk van/, amely naponta sugároz műsort. A kábelhálózatnak Székelyudvarhelyen és környékén 70 ezer előfizetője van. Minden este élőben saját híradót közvetítenek, ezenkívül vetélkedőket, magazinműsorokat, gazdasági adásokat és gyermekműsort készítenek. Baloga Sándor, a társaság vezetője elmondta, hogy az Országos Audiovizuális Tanács felfüggesztette működési engedélyüket. Arra hivatkoztak, hogy a tévétársaságoknak tilos felbujtó, faji gyűlöletre uszító műsorokat sugározni. A csereháti ügyben Bardóczy Csaba tanácsos nyilatkozott a tévéjükben: Udvarhely népe szerezzen érvényt az igazságnak. A tanács ezt felbujtásnak értékelte. A tanács azt írta, hogy a "helyzet tisztázásáig" felfüggesztik működésüket, határidőt nem szabtak.. - Tény, hogy ez a legjobban működő magyar adást készítő helyi stúdió. Kár lenne tönkretenni, jegyezte meg Máthé Éva. /(máthé): Csereháti kálvária. Beszüntették a tévéadást. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

1998. december 9.

Az RTV magyar szerkesztősége közleményben számolt be arról, hogy az Országos Audiovizuális Tanács átiratban szólította fel a Román Televízió Vezető Tanácsát, hogy indítson vizsgálatot a Bukarestből sugárzott magyar nyelvű műsor ellen, mert az utóbbi időben több ízben is áthágta a törvényes normákat. Ezek az esetek: 1. "1998. október 19-én tendenciózusan sokat mutattak egy olyan csoportot, amely azt skandálta, hogy "ki a magyarokkal az országból", mintha minden román soviniszta lenne, és mintha ezek magatartása igazolta volna a magyar huligánok replikáját." /Valójában a riportban semmi általánosítás nem hangzott el./ 2. "Idén november 9-én egy olyan képsor után, amely Németországot mutatta be közvetlenül a náci uralmat megelőző korszakban, Márton Árpád úr azt állította, hogy "Romániában a nemzeti kommunizmus helyét a nemzeti szocializmus fogja elfoglalni?." /Márton Árpád képviselő megismételte tévényilatkozatában parlamenti felszólalásának lényegét: az egyik nagy-románia párti képviselő fegyveres nemzeti gárdák felállítását kérte a székely megyékben "a magyarok elhallgattatására". Ez vészesen emlékeztet a nácizmus kialakulása előtti időkre./ 3. "1998. október 26-án épp azokban a kényes pillanatokban hiányzott a román felirat, amikor egy egyházi személyiség Erdélynek a második világháború utáni elvesztéséről beszélt." /Valóban. A primitív feliratozó kizárólag ilyenkor szokta beadni a kulcsot./ - A vádirat az OAT elé idézte dec. 10-ére az RTV vezető tanácsa, valamint a magyar szerkesztőség képviselőit. /Újabb támadás az RTV magyar nyelvű műsora ellen = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

1999. február 24.

A Román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) döntése értelmében Romániában minden hazai gyártású audiovizuális műsort románra kell fordítani, beleértve a helyszíni közvetítéseket és az élő műsorokat is. A CNA határozata értelmében román felirattal kell ellátni, illetve román nyelven kell szinkronizálni "a Románia területén sugárzott minden más nyelvű audiovizuális műsort". A fordítási kötelezettség vonatkozik a játék- és dokumentumfilmekre, a gyermekműsorokra, valamint az interjúkra, talkshow-kra, továbbá a romántól eltérő "más nyelvű helyszíni közvetítésekre". Ez alól "a zenei videoklipek, az idegen nyelvű tanfolyamok, valamint a nemzeti kisebbségnek szóló adásokban sugárzott hírműsorok" jelentenek kivételt. /Minden tv-adást románra kell fordítani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

1999. február 24.

A Román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) döntése értelmében Romániában minden hazai gyártású audiovizuális műsort románra kell fordítani, beleértve a helyszíni közvetítéseket és az élő műsorokat is. A CNA határozata értelmében román felirattal kell ellátni, illetve román nyelven kell szinkronizálni "a Románia területén sugárzott minden más nyelvű audiovizuális műsort". A fordítási kötelezettség vonatkozik a játék- és dokumentumfilmekre, a gyermekműsorokra, valamint az interjúkra, talkshow-kra, továbbá a romántól eltérő "más nyelvű helyszíni közvetítésekre". Ez alól "a zenei videoklipek, az idegen nyelvű tanfolyamok, valamint a nemzeti kisebbségnek szóló adásokban sugárzott hírműsorok" jelentenek kivételt. /Minden tv-adást románra kell fordítani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

1999. március 1.

A Szövetségi Képviselõk Tanácsa febr. 27-én és 28-án Marosvásárhelyen tartotta ülését. Bevezetõjében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet a koalíciós állapot pillanatnyi helyzetérõl, a magyar-magyar csúcsról, amely Magyar Állandó Értekezlet néven a kapcsolattartás intézményes fórumává vált. A szövetségi elnök külön hangsúlyozta az RMDSZ kezdeményezésére létrejött kis- és középvállalatokkal foglalkozó ügynökség jelentõségét, amelynek élére Birtalan József volt szállításügyi államtitkárt nevezték ki. Ezzel a kezdeményezéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy nemcsak a kisebbségpolitika, hanem más, országos jelentõségû kérdések is foglalkoztatják. A kettõs állampolgárság ügyérõl elmondotta: többszöri éles felvetéseire nem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSZ vezetõsége kérné ezt, a magyar kormány megadná a kettõs állampolgárságot. Markó beismerte, hogy az RMDSZ-en belül igenis léteznek egymásnak feszülõ, egymásnak ellentmondó vélemények. " Én magam is számos tisztségviselõvel nem értek egyet, de senkinek sem szabad a nézetkülönbségeket szembeállítania az RMDSZ egységével." "Miközben a kormánykoalíció kilábalni igyekszik a bányászjárásokból, nem tekinthetünk el attól, hogy körvonalazódik egyfajta háttér-magyarellenesség" - figyelmeztetett Markó Béla és határozott állásfoglalást kért az SZKT-tól a kézdivásárhelyi '89-es eseményekben való részvételért nemrég alapfokon hozott ítéletek ügyében, az úgynevezett Agache-féle perben, éppúgy, mint a csernátoni fórum egyes résztvevõinek a brassói ügyészségre való beidézése esetében Tõkés László tiszteletbeli elnök megköszönte a Tokay György helyébe lépett új kisebbségügyi miniszternek, hogy az utóbbi években elsõ alkalommal hivatalosan felvette a kapcsolatot a vallási vezetõkkel és február 19- én Kolozsvárott találkozott püspökökkel és egyházi fõgondnokokkal. Tokayról viszont úgy nyilatkozott, hogy a leköszönt miniszter távozásának ódiumát rá, a tiszteletbeli elnökre akarta vetni. Igaz ugyan, hogy két évvel ezelõtt felvetette Tokay eltávolítását, mely kezdeményezéssel akkor magára maradt, ám két év után azt mondani, hogy Tõkés László miatt volt eltávolítva, ez politikai lejáratással, egyúttal visszautasított minden, általa kezdeményezett fórummal kapcsolatos vádat is és a magyar-magyar csúcs kapcsán a kettõs állampolgárság ügyét érintve úgy fogalmazott: az anyaországban "elnyilatkozták magukat egyes vezetõk, ahelyett, hogy az RMDSZ-szel kimunkáltak volna egy közös álláspontot." Az ülésen Markó-Tõkés pengeváltásra is sor került, mert a szövetségi elnök megkérdezte hogy az órákig húzódott vitának tulajdonképpen mi volt a célja? Mert végülis ugyanazok a személyek, önmagukat idézve, ugyanazt ismételték el, ami a már elhíresült fórumokon is elhangzott, és a kettõs állampolgárság érzelmi hátterét kihasználva ne próbálja senki kettéosztani a szervezetet. Tõkés László érve erre: amit nem kértünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Ami elhalkul az RMDSZ-en belül, az elhalkul odaát is. Tokay György azt hangoztatta: felelõs romániai magyar politikus nem nyilatkozhat oly módon a kettõs állampolgárság kérdésérõl, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a nemzetközi szerzõdéseket, amelyek Magyarországra szigorú kötelezettségeket rónak. Katona Ádám a kettõs állampolgárság kérdésének a szõnyeg alá seprésével vádolta az RMDSZ vezetõségét. Kijelentette: felelõsségre kell vonni azokat a "régi rendszer" maradványaiként tovább tevékenykedõ magyar külügyi szakértõket, akik egykor "legyúrták" a magyar-román alapszerzõdést, most meg "rossz tanácsokat adnak a jóhiszemû magyar vezetõknek". "Ezen a parton" a püspök úr eddig második személynek érezte magát a szövetségben, most már harmadik. Markó: Nem errõl szól az RMDSZ, hogy ki hányadik helyen áll, hanem arról, hogy aki elöl van, az mit tesz. Febr. 27-én délután a kongresszust elõkészítõ dolgokkal foglalkozott az SZKT. A vita végeredménye: a kongresszuson részt vesz az SZKT meg a Szövetségi Egyeztetõ Tanács mind a 181 tagja, 228 mandátum jut a területi szervezeteknek, 36 a pártoknak, platformoknak, 26 az ifjúsági szervezetek (MIT) képviseletének. A febr. 28-án folytatódó ülésen az SZKT kijelölte tagjait a program-, illetve alapszabályzat-módosító bizottságban Szatmári Tibor, Tamás Sándor, Székely Ervin, illetve Ráduly Róbert, Bulyovszkij Loránd, Márton Árpád személyében. Kijelölték az átvilágító bizottságot. A testület elfogadta a SZET döntését az átvilágító bizottság összetételérõl, amelynek tagjai Szabó Árpád unitárius püspök, Csávossy György SZET-elnök és Antal Attila. Az SZKT ugyanakkor elfogadta egy új, szociális kérdésekkel foglalkozó fõosztály létrehozására vonatkozó javaslatot. Az SZKT úgy döntött, hogy Csíkszereda legyen a következõ RMDSZ-kongresszus színhelye. - A tanácskozás több nyilatkozat és állásfoglalás elfogadásával ért véget: az SZKT elítélte az elmúlt idõszakban "az etnikai diszkrimináció minden jegyét magán viselõ koncepciós pereket", lásd a kézdivásárhelyi rendõrlincselés elítéltjeit, a brassói ügyészség beidézett RMDSZ-politikusokat, vagy az úgymond "rágalmazási" perben súlyos pénzbüntetésre ítélt Kolumbán Gábort, Hargita megye tanácselnökének esetét. Az SZKT állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy az Országos Audiovizuális Tanács túllépte jogkörét, és alkotmányos jogokat korlátozott, amikor határozatban kötelezte a nem román nyelven sugárzott rádiós és televíziós mûsorok szinkrontolmácsolását, illetve román nyelven való feliratozását. Az SZKT megbízta a szövetség vezetõit, hogy járjanak el Eva Maria Barki bécsi jogász Romániából történt kiutasításának visszavonása érdekében. Az SZKT zárt ülést rendelt el a költségvetés megvitatására, amelyet azonban elhalasztott a testület áprilisra tervezett ülésére. /Marosvásárhelyen: Mi fõ a kondérban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1., Székely Kriszta: Csíkszereda az RMDSZ-kongresszus színhelye Nem az RMDSZ-en múlik a kettõs állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

1999. március 3.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete MÚRE/ közleményt adott ki: Az Országos Audiovizuális Tanácsnak a kisebbségi műsorok azonnali fordítására és feliratozására vonatkozó döntése súlyosan megsérti az alkotmány által is biztosított jogok érvényesülését, korlátozza a sajtószabadságot, megszünteti a kisebbségi műsorok versenyképességét. E döntésével az Audiovizuális Tanács maga akarja megszabni a műsorok célrétegét, illetve haszonélvezőjét. Az önkényes döntés rendkívüli módon megnövelné a nem román műsorok önköltségét, gyártási idejét és ezzel megszünteti a szakmai esélyegyenlőséget, amit a 48/1992-es audiovizuális törvény biztosít. Figyelembe véve, hogy az Audiovizuális Tanács az évek során nem először hoz a kisebbségi műsorokat szakmailag korlátozó, az érdekeiket sújtó határozatokat, a MÚRE kéri, hogy a parlamentje vizsgálja felül a CNA egész tevékenységét, intézkedéseit. Ugyancsak kéri, hogy a törvény értelmében erre jogosult felelős intézmények hívják vissza a tisztségükből az Audiovizuális Tanács tagjait. /A MÚRE is sarkára áll. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1999. március 3.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete MÚRE/ közleményt adott ki: Az Országos Audiovizuális Tanácsnak a kisebbségi műsorok azonnali fordítására és feliratozására vonatkozó döntése súlyosan megsérti az alkotmány által is biztosított jogok érvényesülését, korlátozza a sajtószabadságot, megszünteti a kisebbségi műsorok versenyképességét. E döntésével az Audiovizuális Tanács maga akarja megszabni a műsorok célrétegét, illetve haszonélvezőjét. Az önkényes döntés rendkívüli módon megnövelné a nem román műsorok önköltségét, gyártási idejét és ezzel megszünteti a szakmai esélyegyenlőséget, amit a 48/1992-es audiovizuális törvény biztosít. Figyelembe véve, hogy az Audiovizuális Tanács az évek során nem először hoz a kisebbségi műsorokat szakmailag korlátozó, az érdekeiket sújtó határozatokat, a MÚRE kéri, hogy a parlamentje vizsgálja felül a CNA egész tevékenységét, intézkedéseit. Ugyancsak kéri, hogy a törvény értelmében erre jogosult felelős intézmények hívják vissza a tisztségükből az Audiovizuális Tanács tagjait. /A MÚRE is sarkára áll. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1999. március 8.

Márton Árpád képviselő kifejtette, hogy a Román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) határozata /a nem román nyelvű tévé és rádióműsorok feliratozása, illetve szinkrontolmácsolása/ diszkriminatív és elfogadhatatlan, hiszen életbe lépésével a műsorokat "lényegüktől fosztanák meg". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1999. március 8.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter az Országos Audiovizuális Tanács elnökéhez intézett, márc. 3-án kelt jegyzékben emlékeztetett arra, hogy a testület 14/1999-es határozata negatív hatással lesz a kisebbségek nyelvén sugárzott műsorokra, mivel tetemes többletköltséghez vezet, s ezáltal jelentős mértékben korlátozza a kisebbségek tájékoztatáshoz való jogát, s felkérte az OAT elnökét, vonja vissza a rendkívül korlátozó jellegű határozatot. Közben a rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial), s bár még most is visszavonható, de formailag megjelenése pillanatától érvényben van. Márton Árpád RMDSZ-képviselő, a képviselőház média- és kulturális szakbizottságának tagja szerint " olyan méretű törvénytelenség történt, hogy a határozat már megjelenése pillanatában érvénytelennek minősíthető." /A kisebbségi miniszter emlékeztette az OAT-ot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1999. március 16.

Mégsem kell románra fordítani a nem román nyelven sugárzott élő tévéműsorokat és helyszíni közvetítéseket - módosította korábbi döntését a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A CNA két héttel ezelőtt hozott határozatot arról, hogy feliratozással vagy szinkrontolmácsolással román nyelvre kell fordítani a romántól eltérő nyelven sugárzott tévé- és rádióműsorokat, még akkor is, ha élő közvetítésről van szó. A döntés ellen hevesen tiltakozott az RMDSZ, az érintett rádió- és tévéadók pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a kötelezettség nemcsak képtelen helyzetbe hozza őket, hanem gyakorlatilag lehetetlenné teszi működésüket. A tanács most "finomított" döntésén és kimondta: a rendelkezés csak a televíziós műsorokra vonatkozik, az élő televíziós adásokat pedig akkor kell román feliratozással ellátni, ha a műsort felvételről megismétlik. A felvételről sugárzott nem román nyelvű tévéadásokat már a CNA februári határozata előtt is románra kellett fordítani. /Visszakozott a médiatanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-182




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998