udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 73 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Feddhetetlensegi Ugynokseg /ANI/

2004. március 4.

Az erdélyi magyar civil szféra politikumtól független érdekvédelme ügyében tanácskozott márc. 1-jén az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) 22 tagú Tanácsadó Testülete Kolozsváron. Megegyeztek abban, hogy létre kell hozni az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségét. A testület felkért öt személyt, Bodó Barnát, Egri Istvánt, Hajdó Csabát, Somai Józsefet és Szenkovics Dezsőt, hogy kezdeményező bizottságot alkotva készítsék elő a szept. 9-én, a VI. Civil Fórumon sorra kerülő közgyűlést, amely hivatott a szövetség megalakítására. A létrehozandó szövetség teljes belső működési szabadságot és függetlenséget biztosít a társuló szervezeteknek, intézményes háttérként szolgál a civil társadalmi kontroll szerepkör betöltésére, és képviseli a romániai magyar civil szféra érdekeit az illetékes hatalmi intézményeknél. A szövetség az alábbi feladatokat vállalná magára: esélyegyenlőség megteremtése az információhoz való hozzájutásban; anyagi javak közvetítése szervezetek, más jogi és magánszemélyek számára; képzések szervezése a nonprofit szféra menedzsmentje, pénzügyvitel, adományszervezés, pályázatírás témakörökben, valamint szakmai könyvtár létesítése; a civil szféra érdekképviselete és érdekvédelme a közéletben. /Köllő Katalin: Alakulóban a civil szervezetek szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2004. július 26.

Júl. 24-én három találkozóra került sor Marosvásárhelyen a Párbeszéd a jövőért konzultációsorozat keretében. Markó Béla és az Erdélyi Magyar Civilszervezetekért Alapítvány képviselői, Somai József kuratóriumi tag és Egri István ügyvivő megbeszélésén a szövetségi elnök felkérte az ERMACISZÁ-t, hogy az alapítvány is tegyen javaslatokat a civiltársadalmat érintő jogszabályokra, beleértve a személyi jövedelemadó egy százalékának az adózó szándéka szerinti átutalására vonatkozó végrehajtási utasítást, valamint arra, hogy az önkormányzatok hogyan támogassák hatékonyabban a civil szervezeteket. Tanácsadó iroda létrehozásához kérte az RMDSZ támogatását Maksay Ádám, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. Szükség lenne az Erdélyben működő magyar műemlékvédő egyesületek tevékenységének összehangolása és egy szakfolyóirat megjelentetése. Végül Markó Béla Káli Király Istvánnal, a Romániai Magyar Könyves Céh elnökével és Burus Endre vezetőségi taggal tárgyalt. A könyvek forgalmazására kivetett 9 százalékos, és azok nyomtatására érvényes 19 százalékos hozzáadott értékadó következtében a könyvek eladásának lehetősége az elmúlt évekhez viszonyítva visszaesett – hangzott el a tanácskozáson. Megállapították: szükséges a romániai közkönyvtárak vásárlási alapjainak növelése, és az, hogy a mindenkori magyar kormányzat alapokat különítsen el az erdélyi könyvek megvásárlására a magyarországi könyvtárak részére. /Párbeszéd a jövőért Marosvásárhelyen. Három civil szervezettel tárgyalt Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2004. augusztus 4.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által évente megrendezett civil szervezetek seregszemléje, a Civil Fórum 2002-es rendezvényének kötetbe foglalt anyagát mutatták be aug. 2-án Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban. A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés című, kötetet a székelyudvarhelyi Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke és Somai József, az ERMACISZA volt elnöke, jelenleg kuratóriumi tagja mutatta be. A kötet az erdélyi magyar civil szféra tükörképét nyújtja, ugyanakkor pedig egyfajta jövőképet is felvillant. A 90-es évek elején jelentős szervezetek alakultak, amelyek a mai napig is sokat tevékenykednek ezen a téren, ilyenek például az EMKE, EKE, EME és az RMKT. Az ERMACISZA adatbankjában 2300 szervezetet tartanak számon, a valós létszám azonban ennél jóval nagyobb, a felmérések szerint évente mintegy 200 új egyesület vagy alapítvány alakul. /Sándor Boglárka Ágnes: Optimista helyzetkép a civil társadalom jövőjéről. Bemutatták a IV. Civil Fórum konferenciakötetet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2004. augusztus 9.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány idén szept. 10–11. között szervezi meg a civil szervezetek konferenciáját VI. Civil Fórum 2004 – A civil szféra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában címmel. Két újabb szekciók lesz: Média és Szórvány. Andreas Gross – az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke – is elfogadta a meghívást. /Csáki Rozália: Civil szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2004. szeptember 10.

Szept. 9-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megalakult a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. A szövetség létrehozásának gondolata az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által szervezett civil fórumokon merült fel. A jelenlévők elfogadták a szövetség alapszabályzatát, majd megválasztották Egri István elnököt, valamint Bodó Barna és Kolumbán Gábor alelnököket. /Köllő Katalin: Civil érdekvédelmi szövetség alakult. Törvényes megoldás a közös problémákra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ A VI. Civil Fórum plenáris ülésekkel folytatódott. /Valkai Krisztina: Szövetségbe tömörült a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

2004. szeptember 11.

A civil szféra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában címmel szept. 10-én kezdte el munkálatait Kolozsváron az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által szervezett VI. Civil Fórum. Az alapítvány elnöke, Bíró Károly rövid köszöntője után Moravcsik Andrea, a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakmai referense felolvasta Bálint-Pataki József, a hivatal elnökének üdvözlő levelét. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke A kultúra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában című előadásában felsorolta azokat a kihívásokat, valamint veszélyeket, amelyek a magyarságot érhetik az uniós csatlakozás miatt. Pomogáts véleménye szerint a kihívások a következők: mi lesz a magyar nyelvvel, hogyan tud helytállni kultúránk a globalizációban. A veszélyek: a tömegkultúra térhódítása, a kulturális elit elvándorlásának veszélye, az ország kettészakítottsága, valamint az uniós csatlakozás menetrendjében lévő ellentmondás. Az előadó végül három alapelvet fogalmazott meg: autonómia, integráció, szolidaritás. Az autonómiát az erdélyi magyarságnak kell kiharcolnia, az integráció útját az európai közösségnek kell megnyitnia, ezzel tartozik az erdélyi magyarságnak, a szolidaritást pedig a magyarországi magyarságtól várja el Pomogáts Béla. Ez a szolidaritás megrendülni látszik az utóbbi évtizedben. Az Új Kézfogás Közalapítványtól (ÚKKA) Németh Attila irodaigazgató ismertette az alapítvány támogatási rendszerét. Az ÚKKA prioritásai: közösségi hatás erősítése, munkahely teremtése, intézményrendszer, hálózatépítés, gazdasági racionalitás, erőforrások összehangolása. /Köllő Katalin: A magyar kultúrának helye van az EU-ban. Megkezdődött a VI. Civil Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2004. szeptember 13.

A hét végén zajlottak a hatodik alkalommal megrendezett Civil Fórum munkálatai. Haller István a Pro Europa Liga programvezetője hangsúlyozta: az átláthatóság a legfontosabb szabály, amelyet a civil szervezeteknek be kell tartaniuk. Tematikus tanácskozások következtek Önrendelkezés és civil szféra, valamint Stratégiák és támogatási rendszerek címmel. A tíz csoportra osztott szakmai tanácskozás a résztvevők számára hasznosan végezte munkáját. Idén új szekcióval, a szórvány-tagozattal bővült a fórum, szentesítették az Erdélyi Magyar Szórványegyesületek Szervezetének létrehozását, amelynek alakuló ülését novemberben tartják. /Köllő Katalin: Átlátható tevékenység – a cselekvés szabadsága. Bezárta kapuit a VI. Civil Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az ERMACISZA adatbankja 2300 romániai magyar civil szervezetet tart számon, de úgy vélik, hogy ennél jóval több létezhet, mivel évente legalább 200 hasonló szervezetet alapítanak. /Megalakult a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2004. szeptember 30.

Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2005. május 12.

– Nem tudják betölteni szerepüket a civil szervezetek, mert a politikum rájuk telepszik, a kisebbségi törvénytervezet pedig ráadásul megerősíti ezt az egyenlőtlenséget –fogalmazta meg aggodalmait Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezető igazgatója a május 10-én tartott Civil Kerekasztal nevű rendezvényen. Egri István nehezményezte, hogy az RMDSZ csupán öt napot – ebből kettő hétvégére esett – adott a szervezeteknek, hogy megtehessék módosító javaslataikat. Veress Emőd jogász, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: azt szeretnék, ha már a tavaszi ciklusban a parlament elé terjesztenék a tervezetet, emiatt kellett siettetni a javaslattételeket. A rendezvényen résztvevők szerint az RMDSZ kizárja a civilek részvételi lehetőségeit, hiszen egyik szervezet sem rendelkezik olyan infrastrukturális háttérrel és kampánylehetőséggel, mint az RMDSZ. /Köllő Katalin: Elégedetlen a civil szféra a kisebbségi törvénytervezettel. 91 tagú autonómiatanácsot hozna létre az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2005. május 21.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) kötet alakjában kiadta a két éve megrendezett V. Civil Fórumon elhangzottak szerkesztett változatát. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában címet viselő kötetet május 19-én mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban. Az első rész a plenáris ülések szerkesztett változata, a második a szekcióüléseken elhangzott vitákat tartalmazza. /Ö. I. B.: Megjelent az V. Civil Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2005. május 23.

Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2005. július 5.

Szakmai műhelytanácskozásra került sor a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a Hidvégi Mikó Imre Alapítvány közös szervezésében Kolozsváron. Témája: A magyarországi támogatáspolitika jelene és jövője az Európai Unión belül és kívül, Románia – erdélyi magyarság. Salat Levente (BBTE) emlékeztetett a magyar alkotmányra, miszerint Magyarország felelősséget érez az utódállamok magyarsága iránt. E téren a kedvezménytörvény volt az egyik próbálkozás, azonban megvalósításai elmaradtak a várakozásoktól. Nagy kérdés, hogyan lehet EU-konformmá tenni a támogatáspolitikát. Mindenekelőtt le kell választani a politikai klientúra kényszerpályájáról. Salat Levente arról a dilemmájáról is szólt, hogy a támogatáspolitikában mi a cél tulajdonképpen. Szerinte egy olyan identitás-szerkezetet erősítenek meg, amely lehetetlenné tesz a romániai magyarság hatékony integrálódását a romániai politikai közösségbe, a román társadalomba. Szerinte a magyar identitás erősítésével az önámításnak az a formája, melyet a támogatáspolitika fenntart, a meg nem hirdetett kiürítésnek a stratégiája. Kiss Dénes A magyarországi támogatások számokban című előadásában, amely az MTA kutatási eredményét ismertette, a romániai magyar kulturális intézményrendszerrel, a nonprofit szervezetekkel foglalkozott. Elmondta: ezek vertikális típusú kapcsolatteremtésre törekszenek, ennek következtében horizontális kapcsolatnak nyoma sincs. A pénzt adók nagyon sokszor nem ellenőrzik, mire is adták ki a pénzt. Tüzetes vizsgálat alapján rájöttek, hogy több, magát kulturális jellegűnek valló szervezet tevékenysége nem fedi ezt a fogalmat. A kutatási adatok szerint az erdélyi intézmények nem nagyon pályáznak EU-s pénzekre. Inkább ismeretségi kapcsolatokat használnak ki. Tibád Zoltán (IKA-alkuratóriumi elnök) a szemléletmód megváltoztatását hangsúlyozta. Úgy tűnik – jegyezte meg –, hogy a magyar politikai elit nem tudja, mit kezdjen a határokon kívül élő magyarokkal. Tibád Zoltán kérte egy összmagyar magyar fejlesztési terv kidolgozását. Horváth Tamás (Hidvégi Mikó Imre Alapítvány) A romániai magyarok uniós felkészítése, közös magyar– román tervezés című előadásában kifejtette: most nagyon sokan Budapesten úgy gondolják, hogy a támogatási rendszer a régi formában nem mehet tovább. Ríz Ádám (Hídvégi Mikó Imre Alapítvány) A határon túli támogatáspolitika újabb dilemmái az EU-ban / az EU határán címmel tartott előadást arról, hogyan lehetséges valamilyen integrált forrás felhasználása. A politikai döntéshozók számára elkészítettek egy közigazgatási szemléletű ajánlatot. A határon túli politikai elit bizonyos értelemben kézben tartja a Magyarországról érkező források irányítását. Ki kell nevelni a térségfejlesztő menedzsereket. Székely István (Jakabffy Elemér Alapítvány) előadása – A magyarországi támogatáspolitika lehetséges szerepe a Romániai EU-csatlakozás után – erdélyi reflexió a szakértői javaslatokra. Az előadó arról értekezett: Magyarországon, az eddigi 15 éves tapasztalat alapján, milyen változtatásokat kell hozni a támogatáspolitikai rendszerben, illetve a támogatás konkrét programjaiban. Bodó Barna (ERMACISZA) az Erdélyi magyar civil szervezetek felkészültsége az EU-s források fogadására című előadásában elmondta: szerinte senkinek nincs tudomása arról, hogy a romániai civil szféra milyen emberi és milyen anyagi erőforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy magasabb, nagyobb erőforrásokat tudjon megcélozni és lehívni. Bodó Barna és csoportja már nyert EU-pályázatot. Horváth Réka (BBTE) A romániai előcsatlakozási alapok és az erdélyi magyarok; mit hozott, mit hozhat az Európai Unió című előadásában hiteles tényekkel bizonyította, hol is lehetne a romániai magyarság érdekeit a magyarországi támogatáspolitikába, pályázati rendszerbe beépíteni. /(Csomafáy Ferenc): A támogatáspolitika jelene és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2006. április 3.

Civilek a médiában címmel tartott évi közgyűlést a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Szatmárnémetiben március 31.–április 2. között. A mintegy 1300 romániai magyar újságíró közül körülbelül 300-at tagjaként átfogó testület megvitatta, és elfogadta Ambrus Attila elnök, Csép Sándor audiovizuális alelnök, Szűcs László írott sajtó alelnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök tevékenységi és pénzügyi beszámolóját, valamint a MÚRE 2006-os tevékenységi tervét és költségvetését. A közgyűlésen bejelentette Ágopcsa Mariann, a MÚRE Becsületbíróságának (BB) az elnöke, hogy tartós akadályoztatás miatt nem tudja ellátni többet tisztségét, ezért a BB alapszabálya szerint az egyik alelnököt, Vincze Lórántot jelölték ki az elnöki feladatok ellátására. /Balló Áron: Újságíróink Szatmárnémetiben – Civilek a médiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Elhangzott Ambrus Attila MÚRE-elnöknek a márciusi napi- és hetilapokról készített tükre, László Edit összefoglalója a közszolgálati rádió civil fórumairól és Simonffy Katalin vetítéssel illusztrált előadása Civil fórum az RTV magyar adásában címmel. A civil szervezetekkel kapcsolatban első helyen kapcsolattartási hiányosságok kaptak nagy teret – mindkét oldalról kölcsönösen elhangoztak elvárások, nem egyszer vádak is. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) igazgatója és Csáki Rozália, az Alapítvány Civil Fórum című kiadványának a főszerkesztője az egyik részről, a jelenlévő újságírók, rádió- és tévériporterek a másik részről vetettek fel gyakran ellentmondásba torkolló igényeket. A végkövetkeztetés az volt, miszerint a sajtó nyitott az egyenlő partnerek szintjén történő együttműködésre. /Kiss Károly: A másik fejével gondolkodni. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2006. augusztus 3.

Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, miután megbeszélést folytatott Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével, kijelentette, hogy a titkosszolgálatokat a parlament ellenőrzése alá kell helyezni. Ugyanakkor aláhúzta, hogy ami a parlament kalendáriumát illeti az integrációra vonatkozóan, nagyon fontos, hogy közvitára bocsássák az összes titkosszolgálatok élére állítandó Országos Integritási Ügynökség létrehozását. /Frattini a titkosszolgálatok helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2006. szeptember 7.

Teoctist, az ortodox egyház pátriárkája, az egyház szinódusának nevében tiltakozó levelet küldött a szenátus állandó bizottságához, amelyben kéri, hogy az egyházi elöljárókat töröljék az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) felállításáról és működéséről szóló törvénytervezetből. Az egyházfő úgy véli, hogy az elöljárók vagyonának ellenőrzése, illetve a vagyonbevallási kötelezettség súlyosan sértené az ortodox egyház és a többi felekezet autonómiáját. Teoctist pátriárka úgy véli: az államnak nincs joga alkotmányellenes módon beavatkozni olyan ügyekbe, amelyek mind a világi, mind az egyházi törvények szerint csakis az egyházra tartoznak. Monica Macovei igazságügyi miniszter azonban kitart a törvénytervezet vonatkozó előírása mellett. A tárcavezető szóvivője kijelentette: az a tény, hogy a főpapok vagyonát az egyház örökli, nem mentesíti őket az állami ellenőrzés alól. /Teoctist nem kér a vagyonellenőrzésből. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2006. szeptember 12.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes válaszlevelet intézett Franco Frattinihez, az Európai Bizottság alelnökéhez és Olli Rehn bővítési biztoshoz, amelyben a két brüsszeli tisztségviselő aggodalmaira reagált. Frattini és Rehn azért fordult az integrációért felelős kormánypolitikushoz, mert a képviselőház jogi bizottsága az RMDSZ közbenjárásával jelentős mértékben módosította a Feddhetetlenségi Ügynökség (AN) létrehozásáról szóló törvényt. Válaszlevelében Markó Béla kifejtette: maga is egyetért azzal, hogy szükség van egy, a közjogi méltóságok és köztisztviselők vagyonnyilatkozatában foglaltakat ellenőrző intézményre. Az RMDSZ elnöke figyelmeztetett: a honatyáknak jogában áll módosítani a kormány tervezetén, „kiküszöbölve azokat az előírásokat, amelyek más törvény módosítását vonják maguk után, és amelyek törlésével elkerülhető, hogy a létrehozandó új intézmény hatásköre a rendőrség, az ügyészség és a bíróság hatáskörére tevődjön rá”. Az RMDSZ elnöke felhívta az európai politikusok figyelmét arra is, hogy nem történt előrelépés a kisebbségi törvény ügyében. /Cseke Péter Tamás: Markó válaszlevelet írt a „csalódott” Rehnnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2006. szeptember 13.

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az RMDSZ olyan feddhetetlenségi törvényt akar, amely nem korlátozza az emberi jogokat. Az RMDSZ mindenképpen megpróbálja érvényesíteni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezet módosítását célzó javaslatait, de akkor sem szavaz majd a jogszabály ellen, ha indítványait nem fogadja el a képviselőház, jelentette be. „Mi azt nem fogadtuk el, hogy létrehozzunk az igazságügyi rendszeren kívül egy olyan intézményt, amely bárkinél házkutatást végezhet, megfigyeltetheti vagy lehallgathatja az illető személyt, tehát különböző nyomozási vagy bűnüldözési tevékenységet folytat” – részletezte az RMDSZ-elnök. A törvény kapcsán az RMDSZ és Monica Macovei igazságügyi miniszter között kirobbant, hónapok óta tartó konfliktushoz az is hozzájárult, hogy Macovei Brüsszelbe azt az üzenetet vitte: az RMDSZ egyáltalán nem akarja az ANI létrehozását. A képviselőház jogi bizottsága múlt héten több, az RMDSZ által támogatott módosító javaslatot fogadott el az ANI-törvény kormány által előterjesztett változatára vonatkozóan. Márton Árpád képviselő javaslatára kikerült a törvényből az a kitétel, amely Macovei szerint az ANI legfontosabb feladata lenne: a magas rangú köztisztviselők konkrét vagyonának ellenőrzése. A módosított változat szerint a feddhetetlenségi ügynökség csupán a köztisztviselők, saját felelősségre adott vagyon-, illetve összeférhetetlenségi nyilatkozatát ellenőrizheti. A módosítások miatt Macovei bejelentette, nem tekinti sajátjának a törvénytervezetet. /Gujdár Gabriella: Veszélyben a jogállamiság. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2006. szeptember 15.

A feddhetetlenségi törvény szakaszonkénti vitája során, többek között az ellenzéki, de koalíciós pártok által benyújtott módosító kiegészítések miatt is, többször élénk vita alakult ki a képviselők között. A liberálisok és a demokrata pártiak azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy szövetségre lépett az ellenzéki pártokkal, a szociáldemokratákkal, a Nagy-Románia Párttal (NRP) és a konzervatívokkal. A kormány által benyújtott törvénynek ugyanis több szakaszát az RMDSZ javaslatára változtatták meg vagy vették ki a törvény szövegéből. Máté András képviselő, a jogi bizottság tagja elmondta, a törvénytervezetet szakmai hiányosságok miatt kifogásolják. A jogszabály többek között azért is elfogadhatatlan, mivel a létesítendő Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget olyan hatáskörrel ruházza fel, mintha ügyészségi kivizsgáló intézmény lenne, és egy személyben összpontosul az ügyészi és bírói hatalom. Máté András szerint az EU nem ezt, hanem a nagy korrupció felszámolását kérte Ráadásul a tervezetben szerepel még a magyar egyházi személyek vagyonának az ellenőrzése az ügynökség, tehát egy román intézmény által, amire nem volt példa még a Ceausescu rendszerben sem. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, Székelyudvarhely polgármestere arra kérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy függessze fel tisztségéből Markó Béla miniszterelnök-helyettest, mivel „Romániának nincs szüksége olyan emberekre, akik személyes érdekből a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozása ellen szavaztak.” /(-i-): Megfeddték a feddhetetlenségi törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2006. szeptember 18.

Tartalom nélküli a kormánykoalíció – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a többpárti szövetség jövőjét 2007. január elseje után nagyon „sötétnek látja”. Markó Béla szerint jelenleg az európai uniós csatlakozás feltételeinek a teljesítése miatti félelem tartja csupán össze a koalíciós pártokat. Meglátása szerint 2007. januárja után sötét és szomorú jövő vár a koalícióra. – Az RMDSZ úgy szeretné kialakítani az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget, hogy az ne váljon politikai befolyásolás, politikai bosszú eszközévé – nyilatkozta Markó Béla. Az 1996-ban megkötött román–magyar alapszerződés vonatkozásában Markó kifejtette: a megállapodás nem nyújtott megfelelő megoldásokat a romániai magyar kisebbség gondjainak megoldásában, és ez okból szükséges a kiegészítése. A szövetségi elnök elmondta, tíz évvel ezelőtt az RMDSZ nem szavazta meg az alapszerződést, tartózkodott ebben a kérdésben, és azért járt így el, mert tudta, hogy szükség van erre a dokumentumra, amely jelentősen hozzájárulhat a két ország közötti viszony alakulásához, azonban ugyanakkor elégedetlenek voltak a szerződés tartalmával. A dokumentum nem tartalmazta azokat a kitételeket és megoldásokat, amelyek szerint alapvetően rendezni lehetett volna a románok és magyarok viszonyát, példaként említette az autonómiaformák, illetve az önálló magyar egyetem kérdését. /Markó: sötét és szomorú jövő vár a koalícióra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2006. szeptember 18.

Szász Jenő az államelnökkel történt március 15-i beszélgetése óta nem nagyon szólalt meg a nyilvánosság előtt. Most megtette, Markó Béla miniszterelnök-helyettes leváltását kérte a román miniszterelnöktől, mert szerinte az RMDSZ Markó, Verestóy és Frunda érintettsége miatt nem szavazta meg a feddhetetlenségi törvényt. Az a Szász Jenő aggódik tehát a politikusok jogtalan vagyonszerzése miatt, akinek számtalan elvarratlan pénzügyét tárta fel eddig a sajtó, a magyarországi közpénzből több száz millió forint támogatást szerzett, s annak jogszerű felhasználását nem tisztázta, írta Stanik István főszerkesztő. Stanik szerint ha a Feddhetetlenségi Ügynökség a Macovei miniszter asszony által javasolt formában létrejön, akkor Szász Jenő valószínűleg hamarosan börtönbe kerül. /Stanik István: Nicsak, ki beszél itt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2006. szeptember 20.

A koalíciós pártok megegyeztek: megszavazzák az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény tervezetét, abban a formában, amelyben Monica Macovei igazságügyi miniszter javaslatát a kormány elfogadta. Kelemen Hunor képviselő elmondta: bár a RMDSZ Szövetség továbbra is fenntartja kifogásait a Macovei-féle tervezettel kapcsolatban, „minimális módosításokkal” megszavazza a jogszabályt. „Nem vállalhatjuk annak a felelősségét, hogy a mi segítségünkkel újabb politikai rendőrség jöjjön létre” – nyilatkozta Kelemen Hunor. /Sz. L.: Megegyezés született a Feddhetetlenségi Ügynökségről. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2006. október 2.

Eckstein-Kovács Péter szenátor az igazságügyi reformmal, a titkosszolgálati dossziék nyilvánosságra hozatalával, továbbá a titkosszolgálatok vezetőinek kinevezésével kapcsolatos álláspontja miatt bírálta Markó Béla RMDSZ elnököt. A besúgók ügye foglalkoztatja az egész romániai, és ezen belül a magyar társadalmat is. Az igazságüggyel kapcsolatos kérdések szintén rendkívül fontosak. Az ún. Feddhetetlenségi Ügynökség éppen az igazolatlan jövedelemszerzés ellenőrzéséről, visszaszorításáról szól. Eckstein-Kovács Péter szerint életet kell lehelni az SZKT-ba, lehetőséget kell teremteni a vélemények ütköztetésére. Vissza kell venni a tékozló fiúkat, hogy az SZKT-ban és általában az RMDSZ-ben különböző elképzeléseket pártoló csoportok között valós verseny bontakozhassék ki. A szenátor támogatja az autonómiáról szóló csíkszeredai nyilatkozatot. /Tibori Szabó Zoltán: Az autonómiaprogrammal csak egyetérteni lehet. Interjú Eckstein-Kovács Péterrel, a Szabadelvű Kör elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2006. október 5.

Igazságügyi minisztériumi kérésre október 4-én elhalasztották az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vitáját a képviselőház jogi bizottságában. A híradásokban elhangzott, hogy tervezet ellenzői a korrupcióellenes harc fékezői, illetve hogy a törvényt az Európai Unió kéri. Kelemen Hunor szerint „Monica Macovei igen jól kommunikál kifelé”, ezért a közvélemény egyszerűen elsiklott afelett, hogy a törvény célkeresztjében elsősorban nem a parlamenti képviselők állnak. Szerinte közel ötmillió embert érint ez a törvény. Az RMDSZ kifogásolja, hogy az ANI névtelen feljelentések alapján indíthat vizsgálatot. „Ilyen sehol a világon nincs „ – hangsúlyozza Kelemen Hunor. /Macovei becsapta Brüsszelt. A reformok hiányát leplezi a Feddhetetlenségi Ügynökség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2006. október 14.

A feddhetetlenségi ügynökség törvényének parlamenti vitája során a jogszabályból azok a lényeges elemek kerültek ki, amelyek az elemzők többsége szerint hatékony eszközzé alakították volna a törvényt. A legmarkánsabb szakaszok jelentős része az RMDSZ javaslatára került ki a szövegből, ezért számos vád illette és illeti a szövetséget. Sokan úgy vélik: a módosítások mögött érdek húzódik, az RMDSZ vezető köreinek törvénytelenül szerzett vagyonát próbálják így tisztára mosni. Kolozsváron október 13-án nyilvános vitára került sor. Máté András Levente szerint az eredeti szöveg lehetőség adott volna az állampolgárok megfélemlítésére. Az RMDSZ-politikusok zömével szemben Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy vélte: bizonyos korlátozások a magasabb cél érdekében elfogadhatók. Markó Béla a jogállam mellett tört lándzsát. Kifejtette: Romániában a magyar kisebbségnek jó oka van tartani a rendőrállami módszerektől. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Vita a jogállamiságról, a korrupció elleni harcról. Rendőrállami félelmek temetik a nagykorrupció elleni küzdelmet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2006. október 25.

Bogdan Olteanu házelnök visszaküldte a képviselőház jogi bizottságához a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény legfontosabb cikkelyeit. A házelnök azért döntött így, mert a múlt héten a szaktestület gyakorlatilag a lényegétől fosztotta meg a jogszabályt. A jogi bizottság konzervatív (PC), szociáldemokrata (PSD), nagy-romániás (PRM) és RMDSZ-es tagjai ugyanis leszavazták azt, hogy az ANI a köztisztségviselők és közjogi méltóságok vagyonát és esetleges összeférhetetlenségeit ellenőrizze. Az RMDSZ, a PC és a PRM képviselői háborogva fogadták Olteanu döntését, a liberálisok (PNL) és a demokraták (PD) pedig üdvözölték a házelnök eljárását. Monica Macovei igazságügyi miniszter ismét azzal érvelt, hogy az ANI létrehozását az Európai Bizottság is kérte a legutóbbi jelentésében. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök azzal a felhívással fordult a képviselőkhöz, hogy a kormány által előterjesztett változatban fogadják el a törvényt. /Cs. P. T.: „Újabb kört fut” az ANI-törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

2006. november 1.

Október 31-én elfogadta a képviselőház az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását előíró törvénytervezetet. A jogszabály a tisztségviselők, hivatalnokok vagyonellenőrzési módját írja elő. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) állt ki a törvény Monica Macovei igazságügyi miniszter által beterjesztett radikálisabb változata mellett, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP), valamint a két ellenzéki párt közös összefogásának köszönhetően a jogszabály megszelídült. A Feddhetetlenségi Ügynökség alkalmazottai ezek után nem ellenőrizhetik a képviselők, szenátorok és a hivatalnokok vagyonát, csak vagyonnyilatkozataikat vizsgálhatják meg. Az RMDSZ vezetői szerint a tervezet korábbi formája emberi jogokat sértett. A nem kormányzati szervezetek azzal vádolták meg a bővített hatáskörű ügynökség létrehozását ellenző pártokat, hogy politikusaik rejtegetnivaló vagyonnal rendelkeznek. /B. T.: Egyhangúlag elfogadott Feddhetetlenségi Ügynökség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2006. november 7.

A képviselőház által elfogadott formában támogatják az RMDSZ szenátorai az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezetet – döntött az RMDSZ felsőházi frakciója. /Gujdár Gabriella: Az alsóház ANI-törvénytervezete mellett az RMDSZ-szenátorok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2006. november 8.

„Veszélyesnek érzem azt, hogy egy ködös és általános megállapítással egyik kollegánk olyan véleményt fogalmazott meg, ami nem pontos, és ezért sértőnek érezheti magára nézve bárki” – reagált Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője Eckstein-Kovács Péter szenátor által a Transindex internetes portálnak adott nyilatkozatára. Ebben Eckstein az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezet kapcsán azt mondta: „azt sem tudom kizárni, hogy vannak olyan RMDSZ-es tisztségviselők, akiknek van takargatnivalójuk, s nem szeretnék, hogy valaki megkapirgálja, hogyan szerezték az első milliót vagy éppen milliárdot.” Verestóy szerint Ecksteinnak pontosan meg kellett volna mondania, hogy melyik RMDSZ-es kollégájára gondol, megadva ezzel az esélyt a reakcióra. „Eltérően a közemberektől, akik természetes módon, mindig védekezhetnek azzal, hogy az ártatlanságot nem kell bizonyítani, a politikusnak igenis be kell tudnia bizonyítani, hogy ártatlan. Szeretném, ha ezt pontosítaná és megnevezné, hogy kikre gondol” – mondta a frakcióvezető. „Én is, és tudtommal az összes kollégám, akinek számottevő vagyona van, az adó- és jövedelembevallásait következetesen nyitott könyvként tárta a világ elé. Személyemet illetően, például, ez több ellenőrzésen is átesett, ráadásul vagyonnyilatkozataink megtalálhatók a szenátus honlapján” – fejtette ki Verestóy. Eckstein-Kovács Péter azt nyilatkozta, továbbra sem kíván nevesíteni, és az említett interjúban tett állítását fenntartja. „Nem tudom kizárni, hogy azoknak, akik ellenzik ezt a törvényt, valamint nem akarnak vagyonellenőrzést, csak nyilatkozatellenőrzést, takargatnivalójuk van. Bizonyítékaim nincsenek, de mint lehetőség ez él, akár az RMDSZ honatyáiról, akár a törvény más ellenzőiről legyen szó” – mondta Eckstein. /Gujdár Gabriella: Verestóy: Eckstein nevesítsen! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2006. november 27.

Markó Béla honoráriuma, rejtélyes szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében vizsgálódik a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek az elmúlt hetekben több erdélyi magyar könyvkiadótól levélben kértek tájékoztatást arról, hogy milyen szerződéseket kötöttek az elmúlt időszakban Markó Bélával, és ezek folyományaként milyen összegeket fizettek ki a miniszterelnök-helyettesnek. „Épp a napokban állítottuk össze a DNA által kért dokumentációt” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. Markó Béla miniszterelnök-helyettes márciusi vagyonbevallásában feltűnően nagy összegű szerzői jogdíjként kapott jövedelemről számolt be. A dokumentumból az derült ki, hogy Markó 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként, szenátorként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Államminiszterként ugyanis 43 197 lejt, RMDSZ-elnökként 45 376 lejt, irodalmi művei jogdíjaként viszont 90 000 lejt és 16 000 forintot könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2005-ben egyetlen könyvet sem jelentetett meg, korábban pedig kijelentette: 1990 óta, amikor politikai pályára tért, nem jut már ideje versírásra. A Krónika május 2-án közölt írásában Markó azzal magyarázta a nagy összegű bevételét, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. Jelezte, hogy nagyon rövid időn belül megjelenik egy gyermekverseskötete. A Markó-sorozat azonban nem jelent meg. – Mi már májusban elküldtük az ügyészség által kért dokumentumokat – nyilatkozta Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A Pallas-Akadémia jelentette meg idén Lábujjhegyre állt ország címen Ágoston Hugó Markóval készített interjúsorozatát. „Ezután azonban csak Ágoston Hugónak járt honorárium.” – mondta Tőzsér József. A Mentor Kiadó a Markónak fizetett osztalékról tudott beszámolni. A miniszterelnök-helyettes ugyanis a kiadó részvényeinek a 22,2 százalékát birtokolja, ennek alapján kilencezer lejt utaltak át Markó bankszámlájára. – Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni – vágott vissza ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdezte a Krónika, hanem a június-júliusra ígért gyermekverseskötetét is szóba hozta. Markó kitért a válasz elől, jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy könyvkiadási ügyeiről is kérdezze a lap. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjút kérni a miniszterelnök-helyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie. Az RMDSZ képviselői segítségével nyirbálta meg a parlament azt a törvénytervezetet, mely az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozik. A kormány által benyújtott tervezet szerint az ügynökség feladata a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrzése lenne. A törvény vitája során az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Konzervatív Párttal alkotott alkalmi koalíciót, hogy le tudjon faragni az ANI ellenőrzési jogosítványaiból. A szövetség ezzel az EU haragját is kiváltotta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és Olli Rehn bővítési biztos szeptemberben személyesen Markó Bélának címzett levélben kifogásolta, hogy a szövetség az ANI-törvény ellen fordult. /Gazda Árpád: Ki lehet a honor-donor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2006. november 28.

A csíkszeredai Bookart Kiadó adja ki Markó gyerekversköteteit – derítette ki a Transindex erdélyi magyar internetes portál. A Transindex annak járt utána, hogy melyik kiadó vásárolta meg Markó Béla gyerekversei kiadásának exkluzív jogait 900 millió régi lejért, a mindeddig meg nem nevezett kiadó által fizetett összeg ugyanis a Transindex szerint aránytalanul nagy. A Krónika napilap november 27-i számában Gazda Árpád vezető szerkesztő Ki lehet a honor-donor című cikkében arról írt: Markó Béla szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálatot indított. A Krónika a honoráriumügyet összefüggésbe hozta az RMDSZ parlamenti képviselőinek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezettel szembeni ellenérzéseivel. Markó Béla hozzájárult ahhoz, hogy a Transindex megnézhesse a jogvásárlási megállapodást. Ebből kiderült: a kiadó a csíkszeredai Bookart. A kiadó vezetője, Hajdú Áron, a csíkszeredai Alutus nyomda cégvezetője elmondta, hogy a 2005. szeptember 21-én keltezett megállapodás tárgya Markó Béla gyermek- és ifjúsági verseinek öt évre szóló jogvásárlása és a kiadott címek további öt évre terjedő forgalmazási joga. A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította. – Nem könyvkiadásból élek, így az azonnali piaci sikerek nem életbevágó fontosságúak számomra – fejtette ki Hajdú. A gyermekvers mindig jobban eladható. Az első Markó-kötet megjelenését 2006 tavaszára tervezték. Természetes, hogy a szerző már türelmetlen. 2007-ben két gyermekvers kötete jelenik meg Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek címmel. Összesen hat gyerekvers-kötetet terveztek. Hajdú cáfolta, hogy az Alutus nyomda vagy a Bookart kapott volna támogatásokat a Communitastól vagy más RMDSZ-alapítványoktól. A Transindexnek Markó Béla is nyilatkozott az ügyben. „Politikai lejáratásom történjen politizálásom miatt, ne írói pályám felhasználásával” – kommentálta a Krónikában megjelent írást Markó Béla, hozzátéve: – Egyre többet tudunk, arról hogy ’89 előtt kik és miért jelentgettek fel, de érdemes feltenni a kérdést, hogy áll a helyzet ’89 után.” A Krónika napilap egyébként az ÚMSZ és a Román Posta között létrejött reklámszerződésekkel kapcsolatban is a Korrupcióellenes Ügyészségnél kutakodott afelől, hogy szándékozik-e eljárást indítani a DNA. Mindkét cikknek Gazda Árpád a szerzője, aki az RMDSZ ellenében politizáló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyik vezetőjének, Gazda Zoltánnak a testvére. Az ÚMSZ információi szerint a DNA-nál maga Gazda Árpád tette meg a feljelentést, amelynek alapján a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálódni kezdett a Markó-ügyben. A könyvkiadói szerződés nyilvánosságra kerülése után a feljelentés alaptalannak bizonyult. /DNA-t próbálták felhasználni a politikai ellenfelek és a piaci versenytársak ellen. Meghiúsult a lejáratási szándék. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998