udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Hirszerzõ Kozosseg /CNI/

2005. november 19.

November 18-án döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács (LVT) az Országos Hírszerző Közösség (OHK) megalakulásáról. A testület létrehozását és működését szabályozó törvénytervezet szerint az OHK a LVT-vel szemben alárendeltségi viszonyban van, ezért mind az államfő, mind a kormányfő ellenőrzése alá tartozik, hiszen az Alkotmány alapján a védelmi tanács elnöke az államfő, alelnöke pedig a kormányfő. A tervek szerint az OHK olyan központ lesz, ahova nem csak a titkosszolgálatok jelentései kerülnek, hanem maguk a nyers információk is. Eddig a nemzetbiztonsági jelentőségű információk előbb a különböző titkosszolgálati főnökökhöz kerültek, akik aztán – megszűrve, átdolgozva, értelmezve – továbbították az elnöknek, illetve az erre érdemes tisztségviselőknek. A jövőben a különböző titkosszolgálatok fölött lesz egy, az államfőnek alárendelt testület, amelynek a vezetői kezelik az információkat, a különböző titkosszolgálati vezetők tehát elvesztik teljhatalmukat ezen a téren. Felmerült a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetőinek, nevezetesen Radu Timofténak és Ioan Fulgának a beharangozott leváltása is, de erről nem született döntés. /Megalakult az Országos Hírszerző Közösség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ A hírszerző szuperstruktúrát a nemzetbiztonsági elnöki tanácsos fogja vezetni, így közvetve az elnöki hivatalnak lesz alárendelve. Vezető testülete az Egyeztető Tanács lesz, amelyben a román hírszerző szolgálat (SRI), a kémelhárítás (SIE), a nemzetvédelmi miniszter, a külügy- és a belügyminiszter, illetve a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója vesznek részt. Ez a grémium fogja összehangolni a nemzetbiztonsági stratégiát, előírni a hírszerzési prioritások jegyzékét és egybefogni a belföldi és külföldi hírszerzési tevékenységet. A Hírszerző Közösségnek lesz továbbá egy, az SRI és a SIE aligazgatójából, valamint a katonai hírszerzés vezetőiből összetevődő operatív tanácsa. Szintén a Hírszerző Közösség intézményén belül működik az Integrált Hírszerzés Hivatala, ezt Constantin Degeratu tábornok, az elnöki hivatal állambiztonsági ügyosztályának államtanácsosa vezeti. /Egy kézben a titkosszolgálatok vezetése. Megalakult az Országos Hírszerző Közösség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2005. november 28.

A várakozásokkal ellentétben nem politikust nevezett ki az államfő az Országos Hírszerzési Közösség (CNI) élére. Az intézmény vezetője a Védelmi Minisztérium titkosszolgálati részlegének eddigi vezetője, Sergiu Tudor Medar tábornok lesz, aki az államfő nemzetbiztonsági tanácsadójaként felel majd a titkosszolgálatoktól befutó információk összesítéséért, feldolgozásáért és továbbításáért. Az ötvenhét esztendős tábornok mérnök képesítést szerzett, majd – kapitányi rangban – kutatóként dolgozott. A rendszerváltás után alkalmazta a katonai hírszerzés. 1996 és 1999 között Románia washingtoni katonai attaséja, majd a katonai hírszerzés vezetője volt. /Nem civil vezeti a Hírszerzési Közösséget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Évtizedes vajúdás után megszületett az Országos Hírszerző Közösség (CNI). A CNI nem a parlamentnek lesz alárendelve, hanem közvetett módon Traian Basescu államfőnek. A Hírszerző Közösség ötlete először az első koalíciós kormányzás idején merült fel. Az ellenzék valószínűleg óvást nyújt be az alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy túl sok hatalom összpontosul egyetlen kézben. A Védelmi Tanács kivonja a Hírszerzési Közösséget a parlament, illetve a civil szféra ellenőrzése alól. Ezt sérelmezi az RMDSZ is. Markó Béla elnök kijelentette: a titkosszolgálatokat csakis a parlamentnek vagy a kormánynak szabad alárendelni. /Sz. L.: Egy kézben a hatalom? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2005. november 30.

Még nem nevezte ki Traian Basescu az Országos Hírszerző Közösség (OHK) vezetőjét. A szabályzat szerint a központ vezetője az államfő nemzetbiztonsági tanácsosa. Basescunak tehát két lehetősége van: megváltoztatja a Legfelsőbb Védelmi Tanács által elfogadott szabályzatot, amely szerint a nemzetbiztonsági tanácsost illetné meg ez a funkció, vagy az időközben tanácsosi tisztségbe kinevezett Sergiu Medar altábornokról mond le. /Még nincs döntés az OIK vezetőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2005. december 8.

Két titkosszolgálat vezetőségének leváltásáról döntött a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ december 7-i ülésén. Menesztették Gabriel Naghit, a kormányőrség (SPP) igazgatóját, akinek megüresedő helyét Lucian Pahontu tábornok veszi át. Naghi-ot a CSAT tábornokká léptette elő és tartalékállományba küldte. Helyettesének szintén mennie kell; helyét Cretu Ioan Gabriel veszi át. Vezetőváltás történik a Különleges Távközlési Szolgálatnál (STS) is: Tudor Tanase igazgató helyére Marcel Opris kerül. Helyettese Vasilica Ionel Sorinel ezredes lesz. A Védelmi Tanács döntött a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezéséről is. Az új igazgató Constantin Croitoru, a katonai elhárításé pedig Francisc Radis lesz. A katonai hírszerzés korábbi vezetőjét, Sergiu Medar tábornokot nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki az államfő. Akkor mindenki azt gondolta, hogy Medar vezeti majd a Hírszerzési Közösséget. Traian Basescu elnök azonban közölte: a közösség élére mást nevez ki, mégpedig Daniel Andrei Moldoveanut. Két helyettese Aurel Sorin Zugravu és Ioan Vasile Cranganu lesz, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) részéről. Basescu elnök reagált az orosz kormány azon bejelentésére is, amely szerint Oroszország kiléphet az európai hagyományos erőket korlátozó, úgynevezett CFE-szerződésből. „Tiszteletben tartjuk és tudomásul vesszük mindegyik kormány bejelentését, de Romániában nem létesülnek állandó NATO-bázisok, hanem csak katonai létesítmények a román-amerikai kapcsolatok alapján. A keddi egyezmény nem NATO-bázisok létesítésére vonatkozik” – mondta. A CSAT engedélyezte a Külügyminisztériumnál, a Védelmi Minisztériumnál, illetve a Gazdasági Minisztériumnál levő, a Varsói Szerződés és a KGST összes dokumentumának átküldését az Állami Irattárba. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Új vezetők a titkosszolgálatok élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2005. december 12.

A Hírszerzési Közösség (CNI) fő célja a lakosság jobb és teljesebb tájékoztatása kellene hogy legyen, így gondolja Románia lakosságának 53 százaléka, derül ki a közvélemény-kutatás eredményéből. Huszonhét százalék úgy véli, hogy a CNI létrehozásának legfontosabb eredménye a titkosszolgálatok eredményességének növekedése kellene hogy legyen, a nemzetbiztonság megóvása érdekében. Az ország lakosságának negyedének az a véleménye – derül ki a kutatásból -, hogy a Hírszerzési Közösségnek az elnök jobb hírellátását kellene szolgálnia, húsz százalék pedig a titkosszolgálatok közötti jobb összehangolást jelölte meg, mint a CNI létrehozásának legkívánatosabb eredményét. A lakosság tizenegy százaléka úgy érzi, hogy egy ilyenszerű hatóság létrehozása veszélyezteti az állambiztonságot. /A Hírszerzési Közösség növeli a titkosszolgálatok eredményességét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2006. július 25.

A Civic Media Egyesület felkérte az Országos Információs Közösséget, segítsen közre abban, hogy a Romániában jelenleg tevékenykedő titkosszolgálatok bocsássák el a jelenleg alkalmazásukban lévő egykori „szekus pribékeket”. Szerintük bizonyítékok vannak arra, hogy a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) jelenleg is dolgoznak olyan személyek, akik korábban a kommunista rendszer politikai rendőrségének tagjaként bűncselekményeket követtek el. A Civic Media elnöke, Victor Roncea július 24-én több olyan tisztet is megnevezett, akik korábban a Szekuritáté tagjai voltak, és jelenleg a SRI alkalmazásában állnak. „Így például Emilia Balaci százados, aki gyermekeket szervezett be besúgónak, a Szeben megyei SRI parancsnok-helyettese lett. Constantin Mataragiu főhadnagy, a temesvári egyetem szekusa, Carol Sebastian újságíró korábbi beszervezője a Temes megyei SRI élére került” – példálózott a Civic Media Egyesület vezetője. Előzőleg Carol Sebastian, a Cotidianul volt főszerkesztője feltárta: a Szekuritáténak zsarolás révén sikerült beszerveznie őt. Sebastian elmondta, másodéves egyetemista volt, amikor arra kényszerítették, hogy az egyik évfolyamtársáról jelentéseket készítsen. /Cseke Péter Tamás: „Pribékek” a titkosszolgálatoknál? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2006. október 19.

Október 18-án, az EU-tagállamok titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottságainak konferenciáján Bukarestben Traian Basescu államfő emlékeztetett: Romániában a döntéshozó politikusok minden reggel nagy mennyiségű, nehezen átlátható információt kapnak a titkosszolgálatoktól. Az államfő vezetése alatt álló Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ezért határozott úgy tavaly év végén, hogy új hivatalt hoz létre, Országos Hírszerző Közösség (CNI) néven. Ennek feladata, hogy a különböző román titkosszolgálatoktól befutó tengernyi információt összesítse, tömörítse, hitelt érdemlő előrejelzéseket adjon a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben, elsősorban a terrorizmus elleni védekezés területén. Az államfő úgy vélte, hogy az EU-nak is szüksége lenne ilyen összesítő hírszerzési központra. /”Aszimmetrikus veszélyek” fenyegetnek. Basescu európai hírszerzési központot javasol. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ Basescu szerint az Európai Uniónak is meg kell teremtenie a saját hírszerző szolgálatát vagy úgynevezett információs közösségét. Szabó Károly RMDSZ-es szenátor, a hon- és közrendvédelmi, nemzetbiztonsági bizottság titkára szerint az államfő által javasolt európai uniós hírszerző közösség a jelenlegi helyzetben kivitelezhetetlen. /Gujdár Gabriella: Basescu: emberbarát hírszerzést! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998