udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 141 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-141
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Korrupcioellenes Hivatal/Ugyeszseg /Directia Nationala Anticoruptie – DNA/

2004. február 26.

Ioan Amarie, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) főügyésze a minap a sajtó előtt jelentette ki, hogy valóban létezik "nagykorrupció" Romániában, de nagyon nehéz elérni azokat, akik a korrupciós eseteket "patronálják". Amarie szerint a minisztériumok egyfajta országos vállalatokká váltak, amelyek költségvetési pénzekkel manővereznek. A PNA 2003-as mérlege a korrupciós jelenségeket keltő okok között a hatalommal való visszaélést, a pártok finanszírozására törvénytelenül szerzett pénzalapok használatát, klientúraépítést, a privatizációs folyamat és a közbeszerzési szerződések ellenőrzésének hiányát sorolta fel. A korrupció fészkei egyes minisztériumok, amelyek "valóságos állami vállalatokká váltak", amelyek importtal, termeléssel foglalkoznak, szolgáltatásokat végeznek. Tavaly összesen 22 személy ellen indítottak eljárást és hoztak ítéletet. Azonban csak 18,75%-uk "fontos ember", nagy részük "más kategóriába" tartozik. Amíg ilyen méretű a korrupció Romániában, kilincselhet a kormányfő meg a külügyminiszter a nyugat-európai országokban. /Mózes Edith: Lobbi és valóság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

2004. május 8.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a júniusi helyhatósági választásokon azokat a politikai erőket támogatja, amelyek a magyar önrendelkezés ügye mellett állnak – olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet Tőkés László püspök írt alá. Mélységesen elítélik "az RMDSZ autonómia-ellenes politikáját, az utódkommunista többségi hatalommal való elvtelen megalkuvását és a romániai magyar nemzeti közösségnek az elárulását". Megdöbbenéssel tapasztalták, "hogy az RMDSZ-pártnomenklatúra a demokrácia elemi szabályait felrúgva miként vette ki részét a Magyar Polgári Szövetség törvényen kívül helyezéséből." Elítélik "az RMDSZ félrevezető sikerpropagandáját, a modellértékűnek hazudott román kisebbségpolitikát igazoló képmutatását, valamint a rendszerváltozás 1989-es hagyományaitól végletesen eltávolodott politikai opportunizmusát". Az egyházkerület támogatja a magyar civil szervezeteknek az RMDSZ pénzügyi átvilágítására irányuló kezdeményezését, és fontosnak tartja, hogy a Román Korrupcióellenes Bizottság az RMDSZ-re is terjessze ki vizsgálódásait. Felhívja a magyar kormányt, illetve a kormánypártokat arra, hogy ne részesítsék egyoldalú és kizárólagos támogatásban a hivatalos RMDSZ-t. /Tőkés a korrupcióellenes bizottság figyelmébe ajánlja az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2005. január 25.

Kiderült, hogy lehallgatták a Mediafax hírügynökség telefonjait. A Közigazgatási és Belügyminisztérium Belföldi Hírszerző és Védelmi Főosztálya „érdeklődött” a szerkesztőségi munka iránt. A Ziua című napilap szerint Virgil Ardelean, a belföldi hírszerző főosztály vezetője Ioan Amarie, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (OKÜ) főügyészének engedélyét kérte a Mediafax és az A. M.Press telefonjainak lehallgatására arra hivatkozva, hogy bizonyos rendőrök titkos információkat adtak ki a médiának. Ardelean szerint beosztottjai megállapították, hogy Constantin Duvac főfelügyelő „személyes haszonszerzés céljából folyamatban levő vizsgálatok adatainak illetéktelen személyekhez juttatása érdekében eddig azonosítatlan személyeket használ fel, akik kártyás, nyilvános telefonokról a kért adatokat médiaintézményeknek továbbítják”. A Mediafax kijelentette: soha nem vásárolt információkat rendőrtisztektől, ez a módszer idegen a hírügynökség újságírói gyakorlataitól. A Medifax kérte, hogy indokolják meg a két telefonvonal lehallgatásával kapcsolatos kérelmet. Radu Stroe (NLP), a szenátus honvédelmi bizottságának vezetője hangsúlyozta: Virgil Ardeleant, a főosztály vezetőjét meneszteni kell, ha bebizonyosodik, hogy törvénysértést követett el. Az ügyészség leszögezte: soha nem rendelték el újságírók vagy médiaintézmények telefonbeszélgetéseinek lehallgatását. /Lehallgatták a Mediafax telefonjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2005. január 27.

A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

2005. február 10.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség lehallgatta a Közpénzek Bihar megyei Felügyelősége igazgatójának, a korrupciós ügyekbe keveredett Ioan Lascaunak a telefonbeszélgetéseit. A hírek szerint az ügyészség engedély nélkül használt lehallgatókat Lascau irodájában, akit tavaly botrányos körülmények között váltottak le a pénzügyi felügyelet éléről. A napokban ez ügyben folytattak vizsgálatot Nagyváradon a korrupcióellenes ügyészség bukaresti szakemberei. Lascau azt állítja, hogy leszámolás áldozata. /(Balla Tünde): Lehallgatási botrány Váradon is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2005. február 18.

Traian Basescu államfő a napokban megfenyegette a magisztrátusokat, hogy ha hat hónapon belül nem mutatnak fel látványos eredményt a korrupció elleni harcban, akkor meneszt a Legfelsőbb Bírói Tanácstól a Korrupcióellenes Ügyészségig mindenkit, most pedig kiderült, hogy polgármestersége idején illegálisan szerzett magának egy lakást Bukarest belvárosában. Ezt a lakást „elfelejtette” megemlíteni a vagyonnyilatkozatában. Basescu először azt mondta, hogy „az én szempontomból”, nem volt törvényellenes a lakásszerzés, majd Antonie Iorgovan szenátornak esett, aki a feljelentést megtette, mondván, a szenátor „halálra gázolt egy gyalogost az átjárón”. Iorgovan valójában senkit sem gázolt halálra, az illető régen felgyógyult. Szánalmas államfői produkció volt, írta Mózes Edith. /Mózes Edith: Szánalmas produkció. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

2005. november 3.

Nem indít bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Főosztály azon Hargita megyei rendőrök ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy éveken keresztül szemet hunytak Csibi István és emberei törvénytelenségei fölött. A csíkszeredai üzletember tavalyi letartóztatását követően nyolc, többségében magas beosztású rendőrtisztet mentettek fel tisztségéből belügyminiszteri rendelettel, de mindannyian a rendőrség kötelékében maradtak. Közülük hatan már nyugdíjba vonultak. A belügyminisztérium, valamint Ioan Rus volt tárcavezető beperelését fontolgatja Sándor István, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság egykori logisztikai parancsnoka. A főfelügyelőt néhány nappal Csibi István tavaly áprilisi letartóztatását követően mentette fel tisztségéből Ioan Rus belügyminiszter. /D. Balázs Ildikó: Tisztára mosott csíki rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./ A Korrupcióellenes Országos Főosztály (DNA) október 12-én keltezett átiratban arról értesítették az elhíresült Csibi-üggyel kapcsolatosan meggyanúsított Hargita megyei rendőröket, hogy nem kezdeményeznek ellenük büntetőjogi eljárást. Ez azt is jelenti, hogy a feltételezett bűntényt nem követték el. /Megszüntették az eljárást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2005. december 21.

Frunda György szenátor cáfolta a Gandul bukaresti napilapban megjelent információt, miszerint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatot indított volna ellene Andreea Ciuca marosvásárhelyi bírónő megvesztegetési perével kapcsolatosan. Ciuca, a Maros megyei törvényszék volt elnöke ellen 2003 júniusában indult bírósági eljárás korrupciós vádak miatt. A Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság idén júniusban első fokon felmentette Ciucát valamennyi vádpont alól. A szenátor elmondta, Rodica Stanoiu minisztert annak idején arra kérte, hogy tájékozódjon megfelelően Andreea Ciuca személye felől, akit ő gyanún felül álló, kiváló szakembernek tart. Felháborította ugyanis az, ahogyan Andreea Ciucával bántak: őrizetbe vették és kihallgatták az éjszaka kellős közepén. Frunda úgy vélekedett, a Gandulban megjelentek időzítése nem véletlen: közeledik a Ciuca-per fellebbezésének tárgyalása. /S.M. L.: Frunda elleni vádak a Ciuca-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

2006. január 10.

A Legfelső Bírói Tanács (CSM) ügyészei teljesen elszakadtak a realitástól, és nem látják, vagy nem akarják látni azokat a korrupciós problémákat, amelyekbe az egyszerű ember naponta beleütközik – nyilatkozta január 9-én Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Ezt a következtetést a miniszterelnök az Országos Korrupcióellenes Stratégia Alkalmazása Vezetőtanácsának ülését követően vonta le. Elsősorban azt sérelmezte, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét önkényesen, felelősségektől mentes szabadságként értelmezik az ügyészek. A kormányfő felhatalmazta Monica Macovei igazságügyi minisztert az összes megszorító intézkedés alkalmazására a korrupció elleni harcban. A szellemi tulajdonra vonatkozó törvénykezés a másik olyan terület, amelyen az EB komoly elmaradásokat, hiányosságokat regisztrált Bulgária mellett Romániában is. Az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal mára teljeses EU-átvette a jogszabályokat, a gond ezek alkalmazásával van. A „vámhatóság és a gazdasági rendőrség azonban nem alakította ki azokat a megyei struktúrákat, amelyek a törvény betű szerinti alkalmazását ellenőrizhetnék” – nyilatkozta Varga Gábor. az Állami Szabadalmi és Találmány Hivatal vezérigazgatója. /Gujdár Gabriella: Korrupcióellenes csúcs Bukarestben – haladékot kapott a bírói testület. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2006. január 17.

Felfüggesztette a Szociáldemokrata Pártban (SZDP) betöltött ügyvezető elnöki tisztségét Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a vagyonnyilatkozata kapcsán kirobbant botrány miatt. A politikus ügyészségi vizsgálatot kért. Ezzel egyidőben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály bejelentette a Nastase-dosszié kivizsgálásának kiterjesztését a bukaresti Zambaccian utcai ingatlan és földterület kapcsán. Nastase leszögezte, hogy esze ágában sincs kilépni az SZDP-ből, és a politikai élet porondjáról sem kíván távozni. A képviselőházi elnök „lejáratási kampány” áldozatának nevezte magát. /Felfüggesztette ügyvezető elnöki tisztségét Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2006. január 20.

Nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti politikusok is korrupciós botrányokba keveredtek: az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ugyanis nyomozást indított George Copos miniszterelnök-helyettes ellen egymillió eurós adócsalás vádjával. A DNA ugyanakkor a Lottótársaság elnöke, Nicolae Cristea, valamint az Ana Electronic vállalat másik részvényese, Gilio Giuseppe Roza ellen is elindította a nyomozást. George Copos miniszterelnök-helyettes kijelentette: nem fél az ellene indított eljárástól. A kormány sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a DNA vizsgálata Copos üzletemberi tevékenységének arra az időszakára vonatkozik, amikor még nem volt a kormány tagja. /Farcádi Botond: Bűnügyi vizsgálat George Copos kormányfő-helyettes ellen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2006. január 27.

George Copos kormányfő-helyettes a kormányülésen tájékoztatta a kabinet tagjait, hogy adócsalással vádolják bizonyos ingatlantranzakciók kapcsán, és hogy átadta az ügyészségnek azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy minden adót és illetéket befizetett az államkasszába, jelentette be Calin Popescu Tariceanu kormányfő. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) büntetőjogi vizsgálatot indított George Copos államminiszter, Nicolae Cristea, a Román Lottótársaság elnöke, valamint Giulio Giuseppe Rosa, az Ana Electronic társaság egyik részvényese ellen. A három személyt gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolják. /Copos szerint adócsalással vádolják. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

2006. február 8.

Vesztegetés miatt vád alá helyezte az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ügyészei Adrian Nastase volt kormányfőt /2000–2004 között volt miniszterelnök/, a képviselőház jelenlegi elnökét a bukaresti Zambaccian utcai gyanús ingatlanügylet miatt. A feljelentés szerint Nastase tényleges piaci értékénél 25-ször olcsóbban vásárolt meg egy 700 négyzetméteres telket. Adrian Nastase szerint az egész ügy valójában ellene és a legerősebb ellenzéki párt ellen irányított politikai leszámolás, amelyet Traian Basescu államelnök irányít. Szintén az államelnököt sejti Sorin Rosca Stanescu, a Ziua című országos napilap igazgatója is a Rompetrol-dossziéban folytatott vizsgálatok mögött. Az újságírót gyanúsítottként idézték be. A Legfőbb Ügyészség szervezett bűnözési ügyekkel foglalkozó ügyosztálya kérte 60 személy bankszámláinak ellenőrzését, az érintettek között szerepel Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Teodor Melescanu liberális szenátor, volt külügyminiszter is. /Vád alá helyezték a volt miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2006. február 9.

Gyanúsítottként idézték be a Rompetrol-részvények ügyében folyó vizsgálatban a Korrupcióellenes Ügyészségre az Országos Értékpapírpiac-felügyelet (CNVM) alelnökét, Paul Miclaust és Erős Viktor igazgatótanácsi tagot, akiket korábban tanúként hallgattak ki az ügyészek. /Rompetrol-ügy: Erős is gyanúsított. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. február 10.

A korrupcióellenes ügyészek hatáskörének korlátozásáról döntött a szenátus. A felsőházi honatyák 96:47 arányban leszavazták a 2005/134. számú kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy a korrupcióellenes ügyészek eljárást indítsanak a parlament és a kormány tagjai ellen. Az alsóház már korábban elfogadta a jogszabályt, azonban a kérdésben a szenátus mondja ki a döntő szót. A rendelet elutasítása nyomán a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) visszaalakul ügyészséggé (PNA), illetve kikerül a legfőbb ügyészség hatásköréből. “Ennek megakadályozására egyetlen mód van: kérni fogom Traian Basescu elnököt, küldje vissza a jogszabályt a felsőházba új megvitatás végett” – mondta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. /Törvényhozási puccsal zárul le a korrupcióellenes harc? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ “Egyelőre mindenképpen érvényben marad a DNA létrehozásáról rendelkező kormányrendelet, a szenátus elutasító szavazata ellenére” – nyilatkozta Kibédi Katalin igazságügy-minisztériumi államtitkár. Kibédi elmondta, a törvényhozási folyamat csak az államelnök jóváhagyásával zárul le. /Kibédi: érvényben maradt a kormányrendelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2006. február 11.

Mind a nemzetközi közvélemény, mind a romániai civil társadalom felháborodással fogadta a szenátus február 9-i döntését, amellyel megakadályozták, hogy az egykori Országos Korrupcióellenes Ügynökség (OKÜ–PNA) működési szabályzata oly módon változzon meg, hogy az új testület, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH–DNA) akár honatyákat is érintő korrupciós esetekkel foglalkozó intézményként működjön. Külön-külön kíván a pártokkal konzultálni Traian Basescu elnök a kormányrendelet szenátusi visszautasítása nyomán kialakult helyzetről. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök levelet intézett az államfőhöz, arra kérve Basescut, küldje vissza a parlamentbe a tervezetet újratárgyalás végett. A civil szervezetek szintén azt kérték Traian Basescutól, ne hirdesse ki az ezzel kapcsolatos törvényt. Az Európai Bizottság bukaresti képviselete is aggodalmának adott hangot a szenátus döntésével kapcsolatban. A testület közleménye szerint ez visszalépésnek számít a megvesztegetés elleni harcban. Az öt jelen lévő RMDSZ honatyából ketten igennel voksoltak, ketten tartózkodtak, egy pedig nem szavazott. /Visszalépés a korrupcióellenes harcban. Basescu konzultációra hívta a pártokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2006. február 11.

Mind a nemzetközi közvélemény, mind a romániai civil társadalom felháborodással fogadta a szenátus február 9-i döntését, amellyel megakadályozták, hogy az egykori Országos Korrupcióellenes Ügynökség (OKÜ–PNA) működési szabályzata oly módon változzon meg, hogy az új testület, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH–DNA) akár honatyákat is érintő korrupciós esetekkel foglalkozó intézményként működjön. Külön-külön kíván a pártokkal konzultálni Traian Basescu elnök a kormányrendelet szenátusi visszautasítása nyomán kialakult helyzetről. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök levelet intézett az államfőhöz, arra kérve Basescut, küldje vissza a parlamentbe a tervezetet újratárgyalás végett. A civil szervezetek szintén azt kérték Traian Basescutól, ne hirdesse ki az ezzel kapcsolatos törvényt. Az Európai Bizottság bukaresti képviselete is aggodalmának adott hangot a szenátus döntésével kapcsolatban. A testület közleménye szerint ez visszalépésnek számít a megvesztegetés elleni harcban. Az öt jelen lévő RMDSZ honatyából ketten igennel voksoltak, ketten tartózkodtak, egy pedig nem szavazott. /Visszalépés a korrupcióellenes harcban. Basescu konzultációra hívta a pártokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2006. február 13.

Azért nem sikerült elfogadni a DNA létrehozásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet, mert a koalíciós szenátorok jó része hiányzott, a PSD és a PRM pedig ellene szavazott. A hiányzás okát magyarázandó, egyesek személyes okokra hivatkoztak (Eckstein Kovács Péter), mások betegségre. Ion Vasile PSD-s szenátor azt állította, hogy a hatalom képviselői megkeresték és arra kérték, szavazzon a sürgősségi kormányrendelet ellen, mert az „alkotmányellenes”. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a hatalom szenátorai a szavazás pillanatában elhagyták a gyűléstermet. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

2006. február 13.

A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) létrehozására vonatkozó rendelet szenátusi elutasítását számos civil szervezet, valamint Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetei is élesen bírálták. Az Európai Bizottság is elemzi a rendelet elutasításának következményeit. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő kérésére Traian Basescu államelnök egyeztetésekre hívta meg a politikai pártokat. A demokraták alelnöke, Ioan Oltean elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormánykoalíció ne tudja mozgósítani honatyáit egy ennyire fontos jogszabály elfogadtatása érdekében. Ion Iliescu PSD-szenátor szerint megengedhetetlenek a nagykövetek bírálatai, közben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke bejelentette: pártja kész megszavazni a sürgősségi rendeletet, amennyiben az visszakerülne a parlamentbe. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint nem megfelelő az igazságügy-miniszter kapcsolata a parlamenttel, ezzel magyarázható a sürgősségi rendelet elutasítása. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a kormánykoalíción belüli kommunikációs zavarral indokolta a rendelet elutasítását. /Heves nemzetközi reakciókat váltott ki a DNA létrehozására vonatkozó rendelet elutasítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2006. február 13.

Öt RMDSZ-es szenátor volt jelen azon az ülésen, amelyen a felsőház elvetette a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kompetenciáinak növeléséről szóló kormányrendeletet. Az RMDSZ szenátorai közül ketten megszavazták a jogszabályt, ketten tartózkodtak, egyikük pedig nem szavazott. A napilap felkérte a törvényhozókat, indokolják meg döntésüket. A rendeletet megszavazó Puskás Bálint szenátort nem sikerült elérniük. Szabó Károly megszavazta a kormányrendeletet annak ellenére, hogy kevesebb érvet tud felhozni mellette, mint ellene. Szerinte le akartak nyomni a koalíciós partnerek torkán egy rendeletet. A kormányrendeletben semmi sem garantálja, hogy a DNA vezetősége nem politikai indíttatásra cselekszik. Pete István tartózkodott. „Azok, akik tartózkodtak vagy a rendelet ellen szavaztak, nem a korrupció ellen voksoltak, hanem az intézményrendszer felépítése ellen” – mondta. Fekete Szabó András tartózkodott, mert zavarosnak tűnt a kormányrendelet. Verestóy Attila nem voksolt. Magyarázta, hogy minden törvényes kötelezettségnek eleget tett, nem vesz részt közvetlenül az üzleti életben /Gujdár Gabriella: RDMDSZ-frakció: le akartak nyomni egy kormányrendeletet a parlament torkán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2006. február 13.

Megbukott a szenátusban az ügyészség korrupcióellenes ügyosztályának (DNA) a létrehozását rögzítő sürgősségi kormányrendelet. A szenátorok jelentős hányadának ugyanis épp akkor támadt sürgős elintéznivalója, amikor a személyes érdekeinek ellentmondó jogszabályra kellett volna igent mondani, írta Gazda Árpád, a Krónika munkatársa. Az országnak és a lakosság többségének jó a jogszabály, de egyáltalán nem kedvez a honatyák személyes érdekeinek. Az ügyészségi csoport rövid működése alatt politikusok egész sora ügyében kezdett vizsgálódni, és ha lehetőséget kapna a folytatásra, aligha lehetne biztosítani, hogy nem kerülnek meghatározó államférfiak is a vádlottak padjára. /Gazda Árpád: Szégyentelenül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2006. február 15.

“Kérni fogjuk az államfőtől, hogy küldje vissza a parlamentbe a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) működését szabályzó sürgősségi kormányrendeletet” – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendeletet február 9-én utasított el a szenátus, megakadályozva ezzel, hogy a korrupciós eseteket vizsgáló DNA tevékenysége a honatyákra is kiterjedjen. Az RMDSZ abban bízik, hogy a rendelet visszaküldésével lehetőség nyílik annak megfelelő megvitatására és közös álláspont kialakítására. “Módosító javaslataink is vannak. Elsősorban azt akarjuk, hogy az előírások sokkal tisztábban szabályozzák a DNA-nak a Főügyészséghez történő átkerülését” – szögezte le Markó Béla. Az RMDSZ továbbra is elutasítja azt, hogy a kormány felelősséget vállaljon a kormányrendeletért, és általában ezen rendkívüli törvényhozási procedúra túl gyakori alkalmazását. /Az RMDSZ újravitatná a DNA-törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2006. február 16.

Ion Iliescu SZDP-szenátor kijelentette, Traian Basescu államfőnek ki kell hirdetnie az Országos Korrupcióellenes Ügyészségről (DNA) szóló sürgősségi kormányrendeletet elutasító törvényt, mivel a rendelet alkotmányellenes. Kifejtette, az alkotmány szerint az olyan intézmények szerkezetét, mint a Legfőbb Ügyészség, nem sürgősségi rendelettel, hanem törvénnyel kell szabályozni. Az SZDP azt javasolja, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) működését törvény szabályozza, amelynek tervezetéről a pártok egyeztetnének, megvitatása pedig sürgősségi eljárással történne. /Iliescu: a DNA-rendelet alkotmányellenes. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

2006. február 17.

Traian Basescu államfő február 16-án és 17-én fogadja a politikai pártok vezetőit, akikkel a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) működését szabályzó sürgősségi rendelet szenátusi elutasításáról, valamint Románia EU-csatlakozásához szükséges törvénykezési prioritásairól tárgyal. Az ellenzékben levő szociáldemokraták /PSD/, nagy-romániások, illetve a nemzeti kisebbségek csoportjának képviselőin kívül a koalíciós partner Konzervatív Pártot /PC/ is február 16-án fogadta az államelnök. A Nagy-Románia Párt vezetői többek között egy, a nagy-korrupciós ügyekkel foglalkozó intézmény létrehozását és Frunda György Románia Európa tanácsi delegációjának elnöki tisztségéből történő leváltását kérték az államfőtől. /Gujdár Gabriella: Pártvezetők a Cotroceni-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2006. február 18.

Traian Basescu államfő „ezek a kisebbségi botrányhősök” megjegyzéssel fogadta az RMDSZ küldöttségét, amikor megbeszélésre hívta a pártokat. Korábban Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről és az ennek kapcsán a közéletben elharapódzott nacionalista megnyilvánulásokról akar egyeztetni. A megbeszélés után Traian Basescu kijelentette: szükségesnek tartja a kisebbségi törvény elfogadását, mivel a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvényes előírások igen sok jogszabályban vannak „szétszórva”. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül majd olyan megoldást találni, amely nem vezet a kisebbségek esetében túlzott pozitív diszkriminációhoz. Az RMDSZ vezetői kérték az államfőt, hogy nyilvánítson véleményt a kisebbségi törvény kapcsán kialakult nézeteltérésekről. Az RMDSZ képviselői emlékeztettek, hogy az utóbbi időszakban felerősödött a nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorika. Az RMDSZ, a liberálisok és a demokraták is a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) működését szabályzó sürgősségi rendelet parlamentbe való visszaküldését kérték. A nacionalista retorikát bizonyítja, hogy konzervatívvá vált volt nagy-romániás parlamenti képviselő, Petru Calian javasolni fogja: a parlament írásban kezdeményezze Frunda Györgynek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése román küldöttségének éléről való visszahívását. Közölte: ha ezt nem fogadják el törvényhozó kollégái, akkor büntető feljelentést fogalmaz meg az RMDSZ-es szenátor ellen. Jó és fontos tervezetnek nevezte a Velencei Bizottság főtitkára, Gianni Buquicchio a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló jogszabályt. Gianni Buquicchio Markó Attilának kifejtette: a Velencei Bizottság aggódva figyeli a felerősödő nacionalista hangulatkeltést, amely nem vet jó fényt Románia külföldi megítélésére. /Basescu: „botrányhős kisebbségiek”. Az államfő nem akar túlzott pozitív diszkriminációt a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Újabb egyeztetésre várja a pártvezetőket Traian Basescu elnök, miután a hét végi tárgyalásokon eltértek a vélemények arról, hogyan lehetne kiutat találni a zsákutcából, amelyet a DNA működését szabályozó törvény elutasítása okozott. „Na mi van, leváltottak?” Ezzel a kérdéssel fordult az RMDSZ-delegációban részt vevő Frunda Györgyhöz Traian Basescu elnök, miután az „Itt vannak a botránykeltő kisebbségiek!” felkiáltással köszöntötte február 17-én a magyar politikusokat, köztük Markó Bélát, Takács Csabát, Verestóy Attilát, Márton Árpádot, Borbély Lászlót és Nagy Zsoltot. „Ez nem jött össze a nagy-romániásoknak” – válaszolt Frunda. A tárgyalás végén Markó Béla elmondta az újságíróknak, hogy valamennyi kérdést érintették. A szélsőséges megnyilvánulások közé sorolta Markó a Frunda elleni támadásokat is. Hangsúlyozta, Frundát dicséret, nem elmarasztalás illeti az ET parlamenti közgyűlésében kifejtett tevékenységéért. /Salamon Márton László: Traian Basescu és a „botránykeltők”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2006. február 21.

Február 20-án az Országos Korrupcióellenes Hivatal (DNA) ügyészei házkutatást tartottak Adrian Nastase volt miniszterelnök bukaresti rezidenciájában. Kihallgatták Dana Nastasét, a politikus feleségét is, mindkettőjük ellen korrupciós vádak miatt indított vizsgálatot a DNA A képviselőház folyt a vita a házkutatás engedélyezéséről, közben a házkutatás megtörtént. Nastase kijelentette: nem értesítették a házkutatásról, fogalma sincs mit műveltek a házban. A vád: Adrian Nastase egy másik kormány-tisztségviselő készséges közbenjárásával kineveztette Irina Jianut az Állami Építkezésügyi Felügyelőség vezető tanácsának elnökévé. A hölgy 100 ezer USD értékű, Kínából importált műtárgyakkal hálálta meg Nastase szívességét, továbbá állta Nastase két ingatlanának felújítási munkálatainak tetemes részét 1,2 millió új lej értékben. Egyetlen korábbi kormány ideje alatt sem sikerült ilyen mértékben csökkenteni a magas szintű korrupciót – jelentette ki Traian Basescu államfő. Hozzátette, ennek veszélye nem szűnt meg. /Házkutatást tartottak Nastasénál. Fölöslegessé vált a képviselőház rábólintása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2006. február 28.

Megszavazta a képviselőház a Korrupcióellenes Ügyészség létrehozását szabályozó kormányrendeletet, amelyet a szenátusi bukás után, a pártokkal folytatott egyeztetést követően küldött vissza a parlamentnek Traian Basescu államelnök. A szenátusi elutasítást követően sok vád érte a honatyákat, hogy tulajdonképpen saját bőrüket próbálták menteni, azért nem szavazták meg a kormányrendeletet. /Képviselőházi igen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

2006. március 3.

Március 2-án megszavazta a szenátus az Országos Korrupcióellenes Hivatal (DNA) működését szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt a képviselőház már korábban jóváhagyta. A rendeletet gyakorlatilag valamennyi parlamenti párt támogatásával fogadták el, amint arról előzőleg megállapodtak. Traian Basescu elnök a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetések alkalmával ígéretet tett arra, hogy a jogszabályt kihirdetés előtt – normakontroll végett – elküldi az Alkotmánybírósághoz. /Basescu előtt a DNA-rendelet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2006. március 13.

Basescu elnök Bukarestbe hívta Székelyudvarhely polgármesterét, a Magyar Polgári Szövetség elnökét, ezzel gyakorlatilag legitimizálta, elismerte őt a romániai, az erdélyi magyar politika egyik jelentős „aktorának”, az RMDSZ ellenzéke vezetőjének. Ha Basescut valóban a Székely Nagygyűlés nemzetbiztonsági következményei érdeklik, titkosszolgálatai alaposabb felvilágosítással tudnak szolgálni. Azonban ez jól megfontolt lépés, illeszkedik a basescui stratégiába. Az „oszd meg és uralkodj!” fejezetnél keresendő a dolgok nyitja. Szász Jenő meghívása ugyanis az RMDSZ-nek szánt pofon. Az RMDSZ nem volt hajlandó belemenni az Országos Korrupcióellenes Hatóság átalakításáról szóló kormányrendelet szentesítésébe, illetve házkutatás-ügyben a név szerinti szavazás jóváhagyásába. Ezt kívánja megtorolni most Basescu, amikor Szász Jenővel parolázik? – kérdezte Székely Kriszta, a lap munkatársa. Toró T. Tibor képviselő említette blogján, furcsa, hogy az RMDSZ éppen a korrupció-ellenes jogszabályok kapcsán szedi elő alkotmányossági aggályait. /Székely Kriszta: Csúcs ez a találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. április 26.

A jó ideje lappangó, Monica Macovei igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti nézeteltérés tört felszínre. A miniszter asszony az egyik bukaresti központi napilapban adott interjúban kijelentette: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban tölti be a fék szerepét. Az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ellen szavazott az RMDSZ. Markó Béla RMDSZ-elnök bocsánatkérést vár a tárcavezetőtől. Sajnálja, hogy Macovei is átvette a magyarellenes magatartást. Hozzátette: a „korrupció megfékezésének nemes céljait” nem az állampolgári jogok korlátozásával és a magánélet megsértésével kell megvalósítani. /B. T.: Ismét feltört a Macovei–RMDSZ konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-141




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998