udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Mûemlekvedelmi Hivatal (Magyarorszag)

1998. november 23.

Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere nov. 23-án Romániába utazott, Temesváron találkozott Ion Caramitru művelődésügyi miniszterrel, a magyar-román kulturális kapcsolatok fejlesztéséről, a műemlékvédelem területén való együttműködésről és közös kulturális programok megvalósításáról tárgyaltak. Hámori József látogatása során felkeresi a Temesvár közelében fekvő Bánlakot, ahol a román fél regionális kulturális központot szeretne létrehozni. Román elképzelések szerint több közép- és kelet-európai ország - köztük Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Jugoszlávia és Bulgária - közösen venne részt az 1991-es földrengésben megrongálódott Karátsonyi-kastély helyreállításában, majd kulturális központként történő üzemeltetésében. Nov. 24-én Bukarestben folytatódnak a két miniszter megbeszélései. Bukarestben Hámori József és Ion Caramitru aláírja a két ország műemlékvédelmi megállapodását. A magyar miniszter kíséretében van Entz Géza, a magyar Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke is. /Magyar-román együttműködés a műemlékvédelemben. Ion Caramitru, a művelődésügyi tárca vezetője Temesváron fogadta Hámori Józsefet, a magyar nemzeti kulturális örökség miniszterét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

1998. november 23.

Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere nov. 23-án Romániába utazott, Temesváron találkozott Ion Caramitru művelődésügyi miniszterrel, a magyar-román kulturális kapcsolatok fejlesztéséről, a műemlékvédelem területén való együttműködésről és közös kulturális programok megvalósításáról tárgyaltak. Hámori József látogatása során felkeresi a Temesvár közelében fekvő Bánlakot, ahol a román fél regionális kulturális központot szeretne létrehozni. Román elképzelések szerint több közép- és kelet-európai ország - köztük Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Jugoszlávia és Bulgária - közösen venne részt az 1991-es földrengésben megrongálódott Karátsonyi-kastély helyreállításában, majd kulturális központként történő üzemeltetésében. Nov. 24-én Bukarestben folytatódnak a két miniszter megbeszélései. Bukarestben Hámori József és Ion Caramitru aláírja a két ország műemlékvédelmi megállapodását. A magyar miniszter kíséretében van Entz Géza, a magyar Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke is. /Magyar-román együttműködés a műemlékvédelemben. Ion Caramitru, a művelődésügyi tárca vezetője Temesváron fogadta Hámori Józsefet, a magyar nemzeti kulturális örökség miniszterét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

1999. június 9.

A műemlékek történetéről, védelméről és restaurálásáról értekeztek jún. 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Káldy Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal kárpát-medencei referense, Mihály Ferenc restaurátor és Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a főegyházmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának vezetője tartottak előadást. Az erdélyi magyar műemlékek megvédésének ügyével szemben ellenségesnek minősíthető tettek is történtek, mint például Fadrusz János világhírű szobrának, a kolozsvári Mátyás király-szobornak veszélyeztetése vagy a Házsongárdi temető folyamatos pusztítása. Az erdélyi műemlékek ügyét egységes kérdésként felfogó és kezelő szervezeti keretek nem hiányoznak /Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány, Keöpeczi Sebestyén József Társaság stb./, ráadásul az erdélyi magyar egyházak, püspökségek mindegyikének megvan a maga műemlékbizottsága, ezek azonban rendszeres restaurálásra nem gondolhatnak, elsősorban anyagi nehézségek miatt. Ezért a szórványos restaurálás mellett a műemlékek számbavételével, leltározásával, könyvészeti utalások, történeti források gyűjtésével, fényképek, rajzok, felmérések készítésével és rendszerezésével foglalkoznak A csíksomlyói szemináriumon elsősorban a székelyföldi katolikus műemlékekről, templomokról volt szó. /A templomok fenntartásáról és védelméről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

1999. augusztus 16.

Hármasfalu - Székelyszentistván, Atosfalva, Csokfalva - székely közössége a hét végét államalapító királyunk emlékének szentelte. A már hagyományossá vált Szent István-napokat Székelyszentistvánon tartották. A szent király nevét viselő Kárpát-medencei települések küldöttségei minden év augusztus 15-én találkozóra gyűlnek össze. Az ünnepi rendezvények nyitányaként két anyaországi művész állította ki alkotásait. A Györfi Lajos királyszobrait és Ferency Zsolt grafikáit bemutató kiállítást Kötő József közoktatási államtitkár nyitotta meg. Aug. 14-én Entz Géza, a Magyar Műemlékvédelmi Hivatal elnökének vezetésével a helybeli művelődési házban színvonalas tanácskozást tartottak. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten a szentbeszédet Tempfli József partiumi római katolikus megyéspüspök mondotta el. A magát német származásúnak, de magyar kultúrájúnak valló püspök a székelység erényeit, hitét, kitartását, optimizmusát dicsérte, majd a szent istváni örökség jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: Hajlamosak vagyunk arra, hogy a vereségeket hangsúlyozzuk, holott történelmünk a megmaradás, a felemelt fő története is. A szónokok sorát Egyed Ákos történész, akadémikus zárta. /Bodolai Gyöngyi: Szent István örökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ A találkozón 16, a Szentkirály Szövetségbe tartozó település küldöttei vettek részt, közel százötvenen. A szövetség 1997-ben alakult a magyarországi Szentkirályszabadján. /S. Muzsnay Magda: István király köszöntése Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2000. március 20.

Idén kilencedik alkalommal rendezik meg Tusnádfürdőn a nemzetközi műemlékvédelmi tudományos ülésszakot. A márc. 19-25-e közötti rendezvényen 250-en vesznek részt, 15 országból. A főszervezők: a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesülete, a Köpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, társszervezők a romániai Művelődésügyi Minisztérium és Területfejlesztési Minisztérium, a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. A tanácskozás témája ezúttal az építészeti örökség és a társadalom viszonya. A konferenciához idén is kapcsolódik egy szakmai tárlat: márc. 21-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyitják meg a Pusztuló építészeti örökség Erdélyben című kiállítást. /Műemlékvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

2000. március 20.

Idén kilencedik alkalommal rendezik meg Tusnádfürdőn a nemzetközi műemlékvédelmi tudományos ülésszakot. A márc. 19-25-e közötti rendezvényen 250-en vesznek részt, 15 országból. A főszervezők: a Transylvania Trust Alapítvány, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesülete, a Köpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, társszervezők a romániai Művelődésügyi Minisztérium és Területfejlesztési Minisztérium, a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. A tanácskozás témája ezúttal az építészeti örökség és a társadalom viszonya. A konferenciához idén is kapcsolódik egy szakmai tárlat: márc. 21-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyitják meg a Pusztuló építészeti örökség Erdélyben című kiállítást. /Műemlékvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./

2000. március 25.

A gyulafehérvári római katolikus székesegyház - amelynek helyén Szent István király építtetett egykor templomot -, napjainkig az egyik legépebben megmaradt középkori szakrális emlék Közép-Európában. A magyar-román államközi együttműködési program kiemelt fontosságot tulajdonít a gyulafehérvári székesegyháznak. Az idei munkálatok elkezdésének tiszteletére ünnepi megnyitót szervez az érsekség március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Ismertetik a helyreállítási tervet. Az ünnepségre meghívót kapott dr. Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, Dan Nicolae, a Kulturális Minisztérium Műemlékvédelmi Osztályának igazgatója, továbbá a munkálatokat vezető csoport tagjai, Káldi Gyula építész, Sarkadi Márton építészmérnök, Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere, valamint több más hazai és külföldi személyiség. A székesegyház helyreállítási munkálatai tíz éven keresztül, 1999 és 2009 között fognak tartani. /Ünnepi megnyitó Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2000. március 25.

A gyulafehérvári római katolikus székesegyház - amelynek helyén Szent István király építtetett egykor templomot -, napjainkig az egyik legépebben megmaradt középkori szakrális emlék Közép-Európában. A magyar-román államközi együttműködési program kiemelt fontosságot tulajdonít a gyulafehérvári székesegyháznak. Az idei munkálatok elkezdésének tiszteletére ünnepi megnyitót szervez az érsekség március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. Ismertetik a helyreállítási tervet. Az ünnepségre meghívót kapott dr. Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, Dan Nicolae, a Kulturális Minisztérium Műemlékvédelmi Osztályának igazgatója, továbbá a munkálatokat vezető csoport tagjai, Káldi Gyula építész, Sarkadi Márton építészmérnök, Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere, valamint több más hazai és külföldi személyiség. A székesegyház helyreállítási munkálatai tíz éven keresztül, 1999 és 2009 között fognak tartani. /Ünnepi megnyitó Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2000. június 7.

A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. június 7.

A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. szeptember 16.

Szept. 15-én Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban a Lázár-kastély restaurálásának folytatását előkészítő tanácskozás kezdődött. A magyar küldöttségben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal részéről Káldi Gyula, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről Sebestyén József volt jelen a megbeszéléseken. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a megbeszélés célja: tisztázni azt, hogy ki mivel járulhat hozzá a félbeszakadt munkálatok folytatásához. Első nap megegyeztek abban, hogy: a megyei és a helyi önkormányzat legégetőbb feladata a tulajdonjog tisztázása; kineveznek egy személyt, aki a munkálatok fő irányítójaként egyeztet a régészek, a restaurátorok és egyéb szakemberek között; rövid távú elképzelést fektetnek le és fontossági sorrendet állapítanak meg. Délután Kelemen Hunor államtitkár román, Sebestyén József magyar részről a két ország illetékes minisztériumai által elfogadott keretegyezmény lehetőségeiről tárgyalt. /Bajna György: A Lázár-kastély megmentéséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2000. szeptember 16.

Szept. 15-én Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban a Lázár-kastély restaurálásának folytatását előkészítő tanácskozás kezdődött. A magyar küldöttségben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal részéről Káldi Gyula, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről Sebestyén József volt jelen a megbeszéléseken. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a megbeszélés célja: tisztázni azt, hogy ki mivel járulhat hozzá a félbeszakadt munkálatok folytatásához. Első nap megegyeztek abban, hogy: a megyei és a helyi önkormányzat legégetőbb feladata a tulajdonjog tisztázása; kineveznek egy személyt, aki a munkálatok fő irányítójaként egyeztet a régészek, a restaurátorok és egyéb szakemberek között; rövid távú elképzelést fektetnek le és fontossági sorrendet állapítanak meg. Délután Kelemen Hunor államtitkár román, Sebestyén József magyar részről a két ország illetékes minisztériumai által elfogadott keretegyezmény lehetőségeiről tárgyalt. /Bajna György: A Lázár-kastély megmentéséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2001. április 10.

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt Myskovszky Viktor élete és műve címet viselő, felvidéki műemlékeket dokumentáló kiállítás. A bemutatott várak, kastélyok és templomok némelyike már csak Myskovszky rajzai él. Myskovszky Viktor (1838-1909) a kassai Állami reáltanoda tanára és a Magyar Tudományos Akadémia tagja a kárpát-medencei műemlékvédelem legjelentősebb személyiségei közé tartozik. Egész életét a műemlékvédelemnek szentelte. A kiállítást a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal készítette. Myskovszky szakfolyóiratokban több mint 250 dolgozatot jelentetett meg, ezernél több dokumentációs rajzot és festményt készített. /Mózes László: Felvidéki emlékek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

2001. április 10.

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt Myskovszky Viktor élete és műve címet viselő, felvidéki műemlékeket dokumentáló kiállítás. A bemutatott várak, kastélyok és templomok némelyike már csak Myskovszky rajzai él. Myskovszky Viktor (1838-1909) a kassai Állami reáltanoda tanára és a Magyar Tudományos Akadémia tagja a kárpát-medencei műemlékvédelem legjelentősebb személyiségei közé tartozik. Egész életét a műemlékvédelemnek szentelte. A kiállítást a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal készítette. Myskovszky szakfolyóiratokban több mint 250 dolgozatot jelentetett meg, ezernél több dokumentációs rajzot és festményt készített. /Mózes László: Felvidéki emlékek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

2001. június 22.

A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2001. június 22.

A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2004. június 20.

A gyulafehérvári római katolikus székesegyház alapítását a történészek Szent István nevéhez kötik és 1009-re datálják. A legjelentősebb helyreállítás 1906-17 között zajlott a Műemlékek Országos Bizottsága, illetve Möller István építész vezetésével. Az 1922-1938, illetve 1945-1955 közötti időszakban kisebb intenzitású munkálatokat végeztek. 1967-73 között a román kulturális tárca által támogatott, átfogó méretű helyreállítási munkálatokat bukaresti szakemberek vezették. 1991-től az érsekség önerőből indított helyreállítási munkálatokat. 1999-ben a Gyulafehérvári Érsekség és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal között született egyezmény nyomán, ez utóbbi intézmény szakemberei részletes helyreállítási programtervet dolgoztak ki. Négy év leforgása alatt a Káldi Gyula és Sarkadi Márton vezetésével elvégzett munkálatok tervszerűen és magas színvonalon történtek. A restaurálási munkák új fejezetének megnyitására került sor az érsekségen idén februárban tartott megbeszélésen. /Mihálcz Márta: Új fejezet a gyulafehérvári székesegyház helyreállítási munkálataiban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998