udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Privatizacios Ugynokseg /AVAS/

1991. október 1.

Okt. 1-jén Iliescu elnök tárgyalt a parlamenti pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról, számolt be az ülésről Domokos Géza, az RMDSZ elnöke. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Iliescu elmondta, hogy a miniszterelnök személyére több javaslat elhangzott, köztük öt tábornok neve, végül az államelnök Teodor Stolojant ajánlotta, aki nem tagja egyik pártnak sem, független szakember. Stolojant a pártok vezetői elfogadták, a jelen levő Petre Roman pedig kijelentette: nem mondott le, az új kormány megalakulásáig hivatalban marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Theodor Stolojan korábban pénzügyminiszter volt, máj. 14-e óta a privatizációs ügynökség vezetője.

1992. június 1.

Elkezdték a privatizációs kuponok kiosztását: minden felnőtt állampolgár 5 kupont - ingyen vagyonjegyet - kap. Az Országos Privatizációs Ügynökség /ANP/ programja alapján az állami vállalatok 30 százalékát adják a kupontulajdonosok kezébe, a fennmaradó 70 százalékot magánberuházóknak adják el. /MTI/

1995. július 19.

Az Erdélyi Naplóban több cikk ismerteti a privatizációt gyorsító, júniusban hatályba lépett 1995/55-ös törvényt. Országos Privatizációs Ügynökséget hoztak létre, melynek munkáját Németország egymilliárd márkával, a PHARE 2,8 millió ECU-vel segíti, de az amerikaiak is adtak támogatást. Mindenki megkapja az egymillió lejt érő kuponját és az állampolgárok dec. 31-ig eldönthetik, hogy melyik kereskedelmi társaságnál fektetik be értékpapírjaikat. Amennyiben ezt nem teszik meg, a Magántulajdon Alaphoz kell fordulniuk, mert 1996. márc. 31-e után a kuponok értéküket vesztik. A kereskedelmi társaságok részvényeinek 60 %-át fogják térítésmentesen átruházni a lakosságra, az alaptőke 40 %-át pedig készpénzért bocsátják áruba, itt remélik a külföldi tőke bekapcsolódását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1997. december 2.

Victor Ciorbea kormányfő dec. 2-án este ismertette a román kormány új összetételét. A hét hete folyó tárgyalások nyomán végrehajtott kormányátalakítás céljaként a reform gyorsítását, a kormányzati fegyelem erősítését, a hatékonyság növelését jelölte meg. Az új miniszterek a következők: ipari és kereskedelmi miniszter: Mircea Ciumara /az eddigi pénzügyminiszter/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, a Nemzeti Bank eddigi vezető közgazdásza, reformügyi miniszter, a Reformtanács elnöke: Ilie Serbanescu közgazdász, ismert hírmagyarázó, az erdők, vizek és a környezetvédelem minisztere: Sorin Frunzaverde, menedzser, közoktatási miniszter: Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, privatizációs miniszter /újonnan létrehozott tárca/: Valentin Ionescu, aki korábban a Privatizációs Ügynökséget /ANP/ vezette, egészségügyi miniszter: Victor Bruckner professzor, számos orvosi könyv szerzője, ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu. A miniszterelnök mellé delegált tájékoztatási miniszter: Sorin Botez nagykövet. - A kormánystruktúra további átalakítását tükrözi az államminiszteri /miniszterelnök-helyettesi/ rangok elosztása. Államminiszter maradt Adrian Severin külügyminiszter, új posztján Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszter, akinek e tárcánál elődje is az volt, továbbá államminiszteri rangot kapott Ioan Stoica igazságügy-miniszter, Gavril Dejeu belügyminiszter és Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter. Az előző kormányban államminiszteri rangja volt Ulm Spineanu reformügyi miniszternek is, aki nem tagja az új kabinetnek, és Ciumara pénzügyminiszternek - utódaik nem kapták meg ezt a rangot. A kormányba több olyan személyiség került (például Daniel Danescu, Ilie Serbanescu), aki nem tartozott valamely párt tagjai közé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A kormányfő jelezte, hogy a jövőben nem lesz hajlandó elfogadni a kormány tagjainak fegyelmezetlenségét. Intett attól is, hogy egyes miniszterek sztárszerepet töltsenek be. /MTI/

2001. május 29.

A szovátafürdői üdülőtelepet működtető Balneoclimaterica S. A. Sovata társaság 82,17 százalékot kitevő részvénycsomagját két héttel ezelőtt adta el a privatizációs ügynökség a Salina Invest társaságnak. A tavaly novemberben marosvásárhelyi székhellyel megalakult Salina Invest társaságban meghatározó szerepet játszik a magyarországi Corvina Rt és a Danubius Rt. A privatizációra már hosszas vita és bírósági pereskedés után kerülhetett csak sor, mivel a négy szovátai szálloda korábbi bérlői tavaly a marosvásárhelyi táblabírósághoz fordultak, és kérték a magánosítás leállítását. A május 18-án kötött megállapodás értelmében a Salina Invest 1,9 millió dollárért megvehette a részvényeket, annak vállalásával, hogy két éven belül további 5 millió dollár értékű befektetést hajt végre. A privatizációs megállapodás hírére az egyik korábbi bérlő ismét a marosvásárhelyi táblabírósághoz fordult, s az szinte azonnal semmisnek mondta ki az adásvételi szerződést. /Jogi huzavona a szovátai szállodák privatizációja ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2001. június 5.

A Corvinus Rt. bízik abban, hogy hamarosan rendeződnek a szovátai privatizációval kapcsolatos jogi és egyéb viták, s az új tulajdonosok hozzákezdhetnek az ígért beruházásokhoz - közölte Várady Zoltán, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. vezérigazgatója az MTI-vel. A szovátai fürdővállalatot a közelmúltban vásárolta meg a Salina Invest nevű társaság, amelyben meghatározó szerepet játszik a Corvinus Rt. és a Danubius Rt. A privatizáció törvényességét a bíróságnál támadta meg az egyik szálloda korábbi bérlője, ezzel egy időben pedig szélsőségesen nacionalista hangvételű politikai vádak is elhangzottak. Adrian Paunescu, a kormánypárt egyik szenátora "Erdély elleni bűntettnek" minősítette, hogy Szováta "magyar kézbe kerülhetett" és tiltakozott amiatt, hogy "a magyarok román javakat vásárolhatnak meg". Várady Zoltán leszögezte, hogy a szovátai privatizációt a román jogszabályok, illetve az állami privatizációs ügynökség, az APAPS szabályainak megfelelően versenytárgyaláson keresztül nyerték meg. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy rövid időn, két éven belül 5 millió dollár értékű beruházást vállaltak, s ennek nagyobb részét mihamarabb teljesíteni szeretnék. A Salina Invest a szovátai fürdővállalat részvényeinek 82,17 százalékát 1,9 millió dollárért vásárolta meg és ehhez járul a privatizációs szerződésben vállalt legkevesebb 5 millió dolláros befektetés. /Rendeződik a szovátai privatizáció... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2001. július 3.

Hónapokig tartó huzavona után máj. 17-én végül aláírták a szovátai fürdővállalat magánosítására vonatkozó szerződést. Az új tulajdonos, a Salina Invest Rt. a részvények 83 százalékát birtokolja. A tavaly ősszel bejegyzett társaság fő részvényese a magyarországi Danubius Hotels Group, amely nemrég döntött úgy, hogy Romániában is terjeszkedni fog. További részvényesek a szintén szállodaláncolatot működtető Cívis Hotels, a turizmus terén komoly tapasztalatokkal bíró Aktív Konferencia Rt., a turisztikai létesítmények tervezésére és kivitelezésére szakosodott Alfa Invest, valamint az egyik legjelentősebb magyarországi befektetői társaság, a Corvinus. Még meg sem száradt a tinta a szerződésen, a szélsőséges román politikai erők és a szolgálatukban álló román média máris magyarellenes kampányba kezdtek. Ceausescu udvari költője, a jelenleg kormánypárti szenátor Adrian Paunescu egyenesen Erdély és a románság ellen elkövetett bűntettnek minősítette az esetet, s az "elkövetők" felelősségre vonását követelte, amiért Szovátát "magyar kézre játszották". Állítólagos törvénytelenségekre hivatkozva a szállodák bérlői pert indítottak a privatizációs ügynökség (APAPS) ellen, követelve a szerződés semmissé nyilvánítását. A pert az ügynökség a Legfelsőbb Bíróságon idén márciusban megnyerte. A május 17-én lebonyolított versenytárgyaláson pedig a Salina Investtel kötötték meg a privatizációs szerződést. A privatizációs szerződésben foglaltak szerint az új tulajdonos az első öt esztendőben 7 millió dollár befektetésére vállalt kötelezettséget. Első lépésként a kezelőbázis felújítását szeretnék befejezni, ami pénzhiány miatt 1997-ben abbamaradt. A hosszabb távra tervezett befektetések összege eléri a 20 millió dollárt. Az új tulajdonosok remélik, hogy ezáltal sikerül az európai normáknak megfelelő szintre emelniük szolgáltatásaikat, ami az utóbbi évtizedben vészesen megcsappant szovátai idegenforgalom felélénküléséhez vezethet. /Szentgyörgyi László: Szováta. Privatizáció és magyarellenes kampány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

2003. március 12.

Mind Szovátán, mind Brassóban meglepetés fogadta a hírt, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) vizsgálja a fürdővállalat magánosítási ügyét. A bűnügyi feljelentés Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselőtől származik, aki szerint az Állami Privatizációs Ügynökség (APAPS) törvénytelenséget követett el a fürdővállalat eladásakor. Moisoiu több ízben hangoztatta, hogy az APAPS átjátszotta a magyarok kezére a céget, melyet valós értékének mindössze 15 százalékáért kínált fel. Török Ernő, a magánosítási folyamatot elkezdő brassói APAPS (akkori nevén FPS) egykori vezérigazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kivizsgálás beindítása még nem egyenlő a törvénytelenség megállapításával. Wisky Péter, a fürdővállalatot birtokló Salina Invest Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az általa vezetett cég eddig teljes mértékben betartotta a privatizációs szerződést. Wisky Péter légből kapott információnak nevezte a Romania libera című napilap értesüléseit, miszerint a Salina hajlandó volna borsos áron továbbadni a részvényeit a szállodák eddigi bérlőinek. /Szucher Ervin: Az érintettek nem tudnak a vizsgálatról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

2004. március 9.

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2005. március 9.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Gyerkó Lászlót nevezte ki a Román Privatizációs Ügynökség (AVAS) alelnökének. Gyerkó László 1966-ban született Csíkszeredában. 1996-ban Magyarországon, a gyöngyösi Mezőgazdasági Egyetem keretében szerzett gazdasági mérnöki diplomát, majd 2000-ben a temesvári egyetem Mezőgazdasági Management karán hasonló képesítést szerzett. 1994 és 2000 között a Hargita megyei Takarékpénztárnál dolgozott pénzügyi ellenőrként, valamint a Perla ásványvíztársaságban töltött be vezető funkciót. /RMDSZ-es alelnöke van az AVAS-nak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2008. október 20.

Benyújtották iratcsomóikat az RMDSZ parlamenti jelöltjei a Hargita Megyei Választási Irodához. A megyében az RMDSZ öt képviselőt és két szenátort indít. Képviselőjelöltek: Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő, Antal István parlamenti képviselő, Pál Árpád, és Bende Sándor, szenátorjelöltek: Gyerkó László, az Állami Privatizációs Hatóság alelnöke és Verestóy Attila szenátor. Több Hargita megyei választókerületben is magyar–magyar párharc várható: a Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott függetlenként Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke száll versenybe, Garda Dezső, aki tizenkét éve az RMDSZ színeiben képviseli a gyergyóiakat, szintén függetlenként indul. Román pártok is indítanak magyarokat a megyében: Orbán László és Orbán Imre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorjelöltjeiként, Dósa Barna és Zilahi Imre pedig a Zöld Párt képviselőjelöltjeiként vesznek részt a megmérettetésben. /Startnál a hargitai jelöltek is. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2008. okt. 20./

2008. december 11.

Traian Basescu államfő a Demokrata Liberális Párt (PD-L) hivatalos miniszterelnök-jelöltjét, Theodor Stolojant kérte fel kormányalakításra. Folytatódtak a nagykoalíció létrehozására irányuló tárgyalások a PD-L és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között. December 10-én ismét tárgyalt a PD-L és az RMDSZ. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a demokraták tartják a szavukat, az RMDSZ-t be akarják venni a kormányba. Markó kijelentette: Mircea Geoana RMDSZ-t kirekesztő nyilatkozataival sérti a romániai magyarságot. Theodor Stolojan /sz. Targoviste, 1943/ 1990 után pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd az országos privatizációs hatóság elnöke volt. Az 1991-es bányászjárás után miniszterelnöki székbe került. A 2000-es elnökválasztásokon a PNL jelöltje, 2002-ben pedig a párt elnökévé választották. 2003-ban választási szövetségre lépett az akkori – Traian Basescu által irányított – PD-vel, így jött létre a D. A. Szövetség, amely a 2004-es választások előtt Stolojant nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének. Nem sokkal azonban a választások előtt Stolojan – egészségi állapotára hivatkozva – bejelentette visszavonulását. Stolojant és több társát 2006-ban kizárták a PNL-ből, megalakítva a PLD-t, amelynek elnöke lett. Később egyesültek a PD-vel, jelenleg ennek alelnöke. /Theodor Stolojant kérte fel Basescu kormányalakításra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2008. december 30.

Gyerkó Lászlót, az RMDSZ képviselőt kérésére felmentették az országos privatizációs szakhatóság (AVAS) alelnöki tisztségéből. A határozatot Emil Boc miniszterelnök írta alá. Gyerkó László 2006 márciusától kezdődően volt az AVAS vezetőségi tagja. Gyerkó 1997 és 2000 között az Országos letéti- és takarékpénztár Hargita megyei fiókjánál volt hitelfelügyelő, ezt az időszakot követően pedig a Perla Harghitei borvíz-vállalatnál töltött be vezető funkciót. /Felmentették Gyerkót. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998