udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Radio es Televizio Tarsasag (Romania)

2004. január 7.

Legjobb esetben a nyár folyamán, de mindenképpen a parlamenti választások előtt beindul a Marosvásárhelyi Televízió – vélte Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Társaság kuratóriumának tagja. A közszolgálati televízió marosvásárhelyi stúdiójának újraindítása immár sokadszor került a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ együttműködési megállapodásának a meg nem valósított pontjai közé. /Szucher Ervin: Tévé még nincs, de a kampányra lehet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

2004. január 29.

Napokon belül indul az erdélyi magyar televíziót működtető alapítvány létrehozása, közölte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, politikai és közéleti személyiségek lesznek az alapítók. Sem az RMDSZ, sem a civil szervezetek, sem az egyházak nem vesznek majd részt jogi személyekként az alapításban. Az erdélyi magyar történelmi egyházak korábban jelezték: igényt tartanak arra, hogy a tévé létrehozásában helyet és szerepet kapjanak. Az erdélyi magyar történelmi egyházak egyszersmind arra is figyelmeztettek: a leendő televízió ne legyen RMDSZ-tévé, sem politikai, sem az erdélyi magyarságot megosztó eszköz. Markó Béla elmondta: a televízió esetében nem lesz semmilyen háromlábú pillér, az egyházak sem vesznek majd részt intézményesen az alapítványban. „A szakma dolga lesz, hogy a leendő televíziót menedzselje” – jelentette ki Markó Béla. A Krónika értesülése szerint Markó Béla mellett a kezdeményezők számítanak Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának tagja, A Hét nyugalmazott főszerkesztője, Gáspárik Attila színművész, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, valamint Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, szentszéki tanácsos személyére. /Benkő Levente: Verbuválják a csapatot. Alakul az erdélyi magyar tévé alapítványa. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2004. február 14.

Az erdélyi magyar televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány bejegyzése folyamatban van. A Krónika értesülései szerint az alapítók között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának aligazgatója, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke, valamint Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerepel. Az öttagú alapítói testület mellett az alapítvány munkájában – információk szerint – egy 13 tagú kuratórium vesz részt. Az operatív döntéseket hozó kuratórium tagjai közül eddig csak Jakab Gábor kolozsvári római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói előadó neve került nyilvánosságra. A magyar állami pénzekből létrehozott erdélyi intézmények közül a státusirodák esetében három pillérre – RMDSZ, egyházak, civil szféra – helyezték a döntéshozatalt, míg a Sapientia Tudományegyetem alapítói között kizárólag az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői szerepelnek. /Lukács János: Egyházi igény... = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2004. február 16.

Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2004. április 2.

Márc. 30. és ápr. 3-a között Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház előcsarnokát a kiadók, könyvek vették birtokukba. Az úgynevezett Gaudeamus Karavánt (mely Marosvásárhelyen kívül Kolozsváron és Craiován „landol") második alkalommal szervezte meg a Román Rádió Közhasznú Társaság. A vásáron mintegy harminc kiadó, könyvforgalmazó cég van jelen, és az egész sokaságból mindössze egyetlen egy stand sarkában látható néhány magyar nyelvű kötet, melyeket a marosvásárhelyi Lyra Kiadó állított ki. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem standján egyetlen magyar nyelvű egyetemi jegyzet, tankkönyv sem található – ugyanis a rendezvény profilja az egyetemi tankönyv, az ifjúsági és gyermekirodalom. A Gaudeamus Karaván marosvásárhelyi könyvvásárának a fő védnöke az a Nicolae Baciut író, tévétudósító, a Maros Megyei Művelődési Felügyelőség vezetője, aki 1989 óta számtalanszor adta tanúbizonyságát magyarellenességének. /(Máthé Éva): Magyar könyv, román könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2005. március 10.

A képviselőház és a szenátus március 9-i együttes ülésén újabb közös parlamenti bizottságok és nemzetközi küldöttségek összetételét hagyták jóvá, ezekben RMDSZ-es képviselők, szenátorok is részt vesznek. Az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsában Sógor Csaba szenátor, a NATO Parlamenti Közgyűlési Küldöttségében Verestóy Attila szenátor, a képviselők és szenátorok statútumáról szóló törvénykezdeményezések kidolgozásának közös képviselőházi és szenátusi bizottságában Kerekes Károly képviselő és Puskás Bálint szenátor vesz részt. A két ház együttes üléseinek szabályzatát módosító és kiegészítő határozat kidolgozásának képviselőházi és szenátusi közös bizottságának Varga Attila képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Román Rádió- és Televízió Társaság tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottságnak Kelemen Hunor képviselő a tagja. Ugyanakkor megválasztották a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző közös állandó bizottság vezetői testületét, az alelnöki tisztséget Verestóy Attila szenátor fogja betölteni. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2005. május 9.

Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ képviselő, az Országos Rádió és Televízió Társaság ellen kezdeményezett vizsgálatot végző bizottság tagja kijelentette: az intézménynél nem tapasztalhatók rendellenességek, cenzúráról sincs szó. Úgy látja, a jelenlegi vezetőségeket hagyni kellene, hadd végezzék tovább zavartalanul a munkájukat. /Kelemen Hunor: Nincs cenzúra az ORTT-nél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2005. augusztus 24.

A Román Rádiótársaság elnök-vezérigazgatója, Maria Toghina bejelentette, hogy általános átszervezés vár a közszolgálati adóra. Nicolae Dolanga, a temesvári területi stúdió igazgatója kijelentette, hogy sem a román, sem a kisebbségi műsorok nem szenvednek kárt. Bartha Csaba, a Temesvári Rádió Magyar Adásának szerkesztőségvezetője viszont aggódik, hogy a vezetőség tovább kurtítja büdzséjüket, kevesebb mozgásterük lesz. Valamennyi területi stúdiónál – a román és magyar nyelvű adásoknál egyaránt – voltak leépítések bukaresti utasításra. Mindenütt tiltakoztak ez ellen, csak a Temesvári Rádió igazgatója hajtott fejet. A “fénykort” az jelentette, amikor 16-an dolgoztak a magyar nyelvű adásnál, jelenleg már csak öt fizetett munkatárs maradt a temesvári magyar adásnál: Bartha Csabán kívül Lehőcz László rovatvezető és Erdély Rita riporter főállású, Koczka György és Molnár Krisztina külsős. Megszűnt többek között a Temesvári séták című helytörténeti rovat (Szekernyés János), A szó és az ember (Bányai Aranka, Szekernyés Irén), az Utazás a zene világába (Ohanovics Miklós) és a gyermekműsor is, amit a mesefelolvasás “pótol” (Kiss Anikó). /Pataky Lehel Zsolt: Aggodalom a temesvári magyar rádióadásért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998