udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Regionalis Fejlesztesi Ugynokseg

2000. április 14.

Ápr. 13-án a kormány sürgősségi rendelettel döntött négy kormányügynökség összevonásában. Az Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség keretében tevékenykedik ezután a Bányavidékek Fejlesztési és Újraépítésének Programjait Életbeléptető Ügynöksége, a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynöksége és a Román Fejlesztési Ügynökség. A négy ügynökség 475 alkalmazottját és vezetőit az új struktúrában fogják alkalmazni. /Kormányügynökségek összevonása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2000. május 24.

Az RMDSZ javaslatára az újonnan alakult Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnökévé nevezték ki Kerekes Gábort, aki előzőleg hasonló beosztásban dolgozott a Román Fejlesztési Ügynökség keretében. Ugyanakkor az ügynökségek átszervezésekor az előbbi struktúrába beolvasztott Kis- és Középvállalatok Ügynökségének korábbi alelnöke, Birtalan József a Köztisztviselők Országos Ügynökségének alelnökeként folytatja kormányzati tevékenységét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24. - 1728. sz./

2000. szeptember 22.

Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) október 6-7-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban konferenciát tart Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel. Meghívott előadók: Németh Zsolt (magyar külügyi államtitkár), Glattfelder Béla (magyar gazdasági államtitkár), Hernádi Zsolt (UKK kuratóriumi elnök), Szabó Ottó (magyar külügyminisztérium), Kerekes Gábor (Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke), dr. Lenk Géza (Eximbank Rt. elnöke), dr. Váradi Zoltán (Corvinus Rt. vezérigazgatója), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke), dr. Melega Tibor (ITD Hungary vezérigazgató), dr. Tolnai Lajos (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke). /Konferencia vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2000. október 21.

A Zilahi Napok keretében a vállalkozók fórumára került sor, melynek házigazdája Seres Dénes szenátor volt, s meghívott előadókként jelent meg Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja, Nicu Cehan, az amerikai befektetők ösztönzéséért alakult kolozsvári iroda vezetője, Birtalan József államtitkár, Kerekes Gábor, a Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Vida Gyula parlamenti képviselő. Ez utóbbi szerint az elmúlt tíz esztendőben nem volt határozott vállalkozásfejlesztési akarat Romániában. Árgyelán György arról tájékoztatott, hogy Magyarország kivitelének 83 százaléka irányul a fejlett ipari államokba, a külföldi befektetés összege elérte a 21,8 milliárd dollárt az eltelt évtizedben, a további beruházásokat hivatott ösztönözni a jelenleg létező 75 ipari park; a kis- és közepes vállalatokra jellemzően nyolcszázezer vállalkozás termeli meg a GDP 45 százalékát és foglalja magába a foglalkoztatottak 70 százalékát. Romániából vegyipari cikkeket, fűrészárut, személygépkocsikat szállítanak Magyarországra. Ipari kooperáció keretében a magyar fél beszállítana a Daewoonak, erről már tárgyaltak. Magyarország Romániában a külföldi befektetők listájának a 10-12. helyén áll 160 millió dollárral. Zilah számára értékes hír volt, hogy a délkelet-európai stabilitási paktum keretében indított hitelprogram révén a szilágysági székhely és más helységek vízellátásának javítására a magyar kormány 43 millió dollár kedvezményes kamatú hitelt ajánlott fel. /Fejér László: Továbbra is a vállalkozásfejlesztés a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2001. február 19.

Febr. 17-én Kolozsváron tartotta első nagyszabású tanácskozását az Északnyugati Régiófejlesztési Ügynökség. A kolozsvári székhelyű és hat megyére (Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar) kiterjedő intézmény egyike az ország nyolc hasonló ügynökségének, melyeket 1999-ben az európai uniós gazdasági-szociális támogatások adminisztrálása érdekében hoztak létre. A mostani konferencián a térség prefektúrái, önkormányzatai képviseltették magukat, parlamenti képviselők, szenátorok is részt vettek. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus hangsúlyozta, hogy egész Erdély húzóerőt jelent az ország integrációs törekvése számára. Kerekes Sándor Kolozs megyei tanácsi alelnök a régiófejlesztés fontos céljai között említette meg a térségek fejlődésbeli különbségének csökkentését, az országhatárokon túli együttműködés serkentését. 2000-ben 242 millió eurót utaltak ki a főleg beruházásokat szolgáló PHARE-programok keretében, az ISPA és SAPARD programok keretében pedig összesen 650 millió euró térítésmentes hitelhez jutott az ország. Az ISPA csatornahálózatok és a nagyvárosok szennyvíztisztító állomásainak építését támogatja, a SAPARD pedig a mezőgazdaság és a környezetvédelem olykor 4 éves lejáratú hitelekkel való megsegítését jelenti. Jelenleg 449 programot támogatnak (ebből 331 városi, 118 falusi környezetben), amelyek 10 090 új munkahely létesítését fogják eredményezni. /Ördög I. Béla: Régiófejlesztési konferencia Kolozsváron. Erdély húzóerőt jelent az integrációs folyamatban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Az EU tagországai növelni szándékoznak az ISPA-, PHARE- és SAPARD-programokkal járó finanszírozások pénzügyi volumenét. "Románia jelenleg az első helyen található az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-európai államok közül az ISPA-programok kidolgozása és alkalmazása tekintetében. Az itt megvalósított projekteket a nyugat-európai szakemberek nagyra értékelik" - jelentette ki Aura Raducu EU-s koordinátor a fejlesztési ügynökség kolozsvári konferenciáján. A kolozsvári székhellyel működő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség fennállása óta 2,4 millió euró értékben valósított meg projektet, a legtöbb pályázati finanszírozást az idegenforgalom, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordították. Románia százmillió eurót kap az elkövetkező hat évben az Európai Uniótól regionális fejlesztési programok finanszírozására. /Farkas Tibor: Százmillió euró régiófejlesztésre. Románia élenjáró a PHARE- és ISPA-programok végrehajtásában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2003. május 12.

A regionalizáció volt a tízéves Civitas Alapítvány által Szovátán máj. 8-11. között rendezett konferencia fő témája, melyen önkormányzati szakemberek, közösségépítéssel foglalkozó civil szervezetek képviselői, diplomaták és politikusok, valamint finanszírozó intézmények vezetői vettek részt. A Regionális együttműködés Délkelet-Európában című szakmai konferencián a PolgárTárs Alapítvány, a Bosporus Nemzetközi Hálózat és a Focus Eco Center képviselői rajzoltak helyzetképet, majd Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója értekezett a régiókra tagolódó Európáról. Kolumbán Gábor, Hajdó Csaba és Orbán Árpád, a Civitas elnöke, ügyvezető, illetve regionális igazgatója mutatta be a Civitast. Kolumbán rámutatott: fontosnak tekintették, hogy a politikai szférától távolodva az önkormányzatok egyre szorosabb viszonyt alakítsanak ki a civil társadalommal és a gazdasági élet szereplőivel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumát is elnököli. Pomogáts szerint elkerülhetetlen, hogy a politikum hatással legyen a magyar állami költségvetésből származó pénzalapokat elosztó intézményre. Az Illyés Alapítvány elnöke ugyanakkor leszögezte, ha az RMDSZ által ellenőrzött alkuratórium olyan döntéseket hoz, amelyek hátrányosan érintik a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalomhoz tartozók pályázatait, kész Budapesten korrigálni ezen döntéseket. /Zilahi Imre: A régiókat önszerveződés hozza létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2005. január 26.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa integrációs tárca államtitkári tisztségére Csutak Istvánt, a Gyulafehérváron székelő Regionális Fejlesztési Ügynökség Hargita megyei munkatársát jelölte. Csutak az RMDSZ választási programjában tett ígéretek teljesítését tartaná szem előtt. „A legnagyobb feladat számomra a fejlesztési régiók átszervezése lesz, ez egyszerre szakmai és politikai feladat is.” – hangsúlyozta Csutak. Továbbá több információ eljuttatását tartja fontosnak a potenciális pályázókhoz. /Köllő Katalin: A régiók átszervezése a legnagyobb feladat. RMDSZ-es államtitkárjelölt az integrációs tárcánál. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2007. március 20.

Csutak István volt integrációs államtitkár a vele készült interjúban elmondta, hogy a régiók 1996 és 1998 között jöttek létre. A folyamat felügyeletét az akkori Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség látta el. PHARE-alapokból elkészült egy ún. Zöld Könyv. Ebben a dokumentumban a felosztásnak csupán egy lehetséges változata látott napvilágot, amelyet jobb híján a megyék képviselői elfogadtak. Szigorúan statisztikai szempont szerint volt jöttek létre ezek a régiók. Kimutatták például, hogy Kovászna és Szeben megye azonos problémával küszködik. A felosztást végzők elkerültek minden ésszerű szempontot: a környezeti, gazdasági, földrajzi, történelmi, társadalmi és kulturális hagyományokat nem vették figyelembe. A régiós felosztás kiindulópont lehet, de nem jelenti föltétlenül a területi autonómiát Székelyföldnek. Az azonban egyértelmű, hogy a működőképes régióhálózathoz gazdaságilag, társadalmilag homogén térségeknek kell összekerülniük. /Kovács Adrienn: Nem lehetetlen a régiók átrajzolása. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998