udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Rendõr-Fõkapitanysag (Romania)

1992. február 18.

A Romania Libera román napilap közölte Kincses Előd Marosvásárhelyről elüldözött politikus /jelenleg a Magyarok Világszövetségének főtitkára/ cikkét. A cikket /A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje/ magyarul közölte a Népszabadság. 1989. dec. 21-én Marosvásárhelyen a hadsereg, a milícia és a Securitate egyesített erői belelőttek a tüntető tömegbe, hat fiatalt agyonlőttek. Senkit sem állítottak bíróság elé ezekért a gyilkosságokért. A Maros megyei milícia parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 19-én a rendőrtisztek videofelvételek által megörökített kézfogással üdvözölték a helyi lakosság megtámadására érkezőket. Ez alkalommal Sütő András gyilkossági kísérlet áldozatává vált. A tetteseket nem tudták azonosítani a rendőrök. A Maros megyei rendőrkapitányság parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 20-án Gheorghe Gambra ezredes parancsot kapott az akkori belügyminisztertől, hogy akadályozza meg a Marosvásárhelyre való újabb beözönlést és az etnikai összecsapásokat. Azt, hogy miként hajtotta végre a kapott parancsot, az világszerte közismert. Gheorghe Gambra már nem ezredes, előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnokává. /Kincses Előd cikke a Romania Libera-ban. A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje. = Népszabadság (Budapest), febr. 18./

2002. március 22.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) honlapján a napokban megjelent egy jelentés, mely szerint az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy az őrző-védő cégek – a távközlési vállalatok alkalmazottainak bevonásával – különböző személyek telefonjait lehallgatják, hogy később az így szerzett információkat zsarolásra használják fel. Az SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan szerint egyes őrző-védő cégek "még azt is megengedik maguknak, hogy parlamenti képviselőket hallgassanak le, vagy akár figyeljenek meg". Daniela Buruiana alelnök szerint a honatyák lehallgatása évek óta folyik, politikai hovatartozásuktól függetlenül. Pénzügyi és politikai megrendelésekről van szó, az ezeket teljesítő cégek pedig valóságos politikai rendőrséget alkotnak – mondta Buruiana. A helyzet megoldása a bizottsági elnök szerint az lenne, ha a kormány elfogadná az őrző-védő cégek működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Stan szerint a SRI és a Belügyminisztérium közös tervezete alapján az őrző-védő cégek bejegyzését a belügyi tárcán kívül mellett a jövőben, a SRI-nek és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is jóvá kell hagynia. /A honatyákat is lehallgatják. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2003. január 31.

Nov. 30-án a Romániát és Magyarországot érintő természeti katasztrófák hatékony kivédésére dolgozott ki egyezményt Bukarestben a román és magyar belügyminisztérium szakértői csoportja. A készülő román-magyar katasztrófaegyezmény kitér a kétoldalú programokra és projektekre. A magyar minisztériumi csoport tagja lesz Salgó László országos rendőrfőkapitány is, aki a román országos rendőr-főkapitányság vezetőivel a két ország közti kormányközi egyezményben rögzített, bűnüldözési területen elért eredményeket, illetve a két állam hatóságai közti együttműködést tekinti át. /Incze Ferenc: Közös katasztrófavédelem= Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2004. február 21.

Behívatták a gyerekeket a helyi rendőrőrsre és nyilatkozatot kértek tőlük az iskola által szervezett magyarországi útjukkal kapcsolatosan – tett panaszt a szerkesztőségben egy mezőpaniti szülő. Arra hivatkozott, hogy a vonatkozó előírások értelmében a rendőrségnek nincs joga a szülő jelenléte nélkül nyilatkozatra kényszeríteni a kiskorú gyereket. Mezőpanit általános iskolájának igazgatója elmondta, jelen volt a rendőrőrsön, amikor a gyerekeknek a nevük és a születési adataik mellett arra kellett válaszolniuk, hogy voltak-e az elmúlt évben külföldön, és az ott-tartózkodás alatt elhagyták-e a csoportot vagy sem. Az iskolaigazgató szerint a helyi rendőrőrs vezetője megmagyarázta, hogy ezzel az eljárással egy körlevélben megfogalmazott kérésnek tesz eleget, amely szúrópróbaszerűen azt vizsgálja, hogy nem estek-e áldozatul egyes gyerekek az emberkereskedelemnek, vagy az arra irányuló próbálkozásoknak. A Népújság Ardelean Augustin biztostól érdeklődött, aki a Megyei Rendőr-felügyelőségen a vidéki rendőrőrsök munkájáért felel. A biztos eredetileg nem tudott a körlevélről, a későbbiekben viszont arról tájékoztatott, hogy az Országos Rendőr-felügyelőség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályától ered, ahol egyes, Magyarországon járt csoportoknak a reklamációja miatt készítenek felmérést, hogy kiszűrjék a gyanús eseteket. Véleménye szerint akkor lenne szó jogsérelemről, ha bűnügyi kihallgatásra került volna sor a szülők beleegyezése nélkül. /(bodolai): A szülők megfélemlítésre gyanakodnak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

2004. április 26.

Az Országos Rendőrfelügyelőségen tesznek panaszt azok az újságírók, akiket a letartóztatott Csibi István emberei bántalmaztak ápr. 23-án a Hargita Megyei Törvényszéken. Az újságírók elégedetlenek azzal, ahogyan a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség sajtóközleménye tükrözi az incidenst. Az újságírók sérelmezték, hogy a rendőrök késéssel, csak a bántalmazott riporterek kiáltozásai nyomán avatkoztak be a törvényszéken a szemük előtt folyó agresszióba. Robert Veress, az Adevarul újságírója, aki a bántalmazottak között volt, kijelentette, hogy a Hargita megyei rendőrök és az ügyészek tétlenül nézték, amint Csibi István gorillái bántalmazzák a sajtó képviselőit. /Csibi emberei újra újságírókra támadtak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2004. június 25.

Tovább gyűrűzik Csíkszeredában a Csibi-ügy. Az Országos Rendőr-főkapitányság ellenőrző testülete vizsgálata után újabb negyven rendőr ellen hoztak büntetőintézkedést. Három osztályvezetőt felfüggesztettek tisztségéből, több mint harmincat megbüntettek. Az indoklás szerint az ismert a rendőrök csíkszeredai üzletemberrel kapcsolatos ügyekben gondatlanul, esetenként szabálytalanul jártak el. /Negyven rendőrt büntettek meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

2005. június 30.

A rendőrség nem engedélyezte, így elmarad a június 30-ára tervezett útelzárásos autóstüntetés – tájékoztatott Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. A megyei rendőrparancsnok tájékoztatta, út­elzárásos tüntetést csak az Országos Rendőrkapitányság hagyhat jóvá, ha engedély nélkül megtartják, börtönbüntetésre kell számítaniuk. Gazda elmondta, megállapodtak, egy hónap múlva újra leülnek, elemzik a helyzetet, és az eredmények függvényében döntenek, szerveznek-e újabb tüntetést. /(-kas): Elmarad az autóstüntetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

2005. augusztus 16.

Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./

2006. január 4.

Bár sikeresen versenyvizsgázott az Országos Rendőr-főkapitányságnál (IGP), formai okokból még késik Albert-Tóth Jakab százados beiktatása a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) parancsnokhelyettesi tisztségébe. Személyében első ízben lesz magyar nemzetiségű vezető beosztású rendőrtiszt a megyei rendőrség élén, miután 1985 őszén a Mihai Viteazul-szoborcsoportnál bekövetkezett robbantásos merénylet nyomán Nicolae Ceausescu utasítására a belügyminisztérium leváltott két magyar nemzetiségű vezető beosztású tisztségviselőt. A 39 éves Albert-Tóth százados építészmérnöki és jogi oklevél tulajdonosa, illetve részt vett korábban két egyetem utáni továbbképzőn. /Domokos Péter: Magyar alparancsnok Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2006. február 27.

Nyílt levélben fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz az Academia Catavencu lap körül szerveződött Sajtófigyelő Szolgálat. A nyílt levélben Mircea Toma igazgató kérte Dan-Valentin Fatuloiu rendőr-főkapitányt, hogy személyesen sürgesse a nyomozást azon petrozsényi újságíró ügyében, akit az utóbbi hetekben többször is megpróbáltak megfélemlíteni. A Reporters Sans Frontieres (RSF) szervezet arra szólította fel a román hatóságokat, hogy ejtsék a katonai információk ügyében két újságíró ellen megfogalmazott vádakat. Sebastian Oancea és Marian Garleanu ellen a hatóságok titkos információk nyilvánosságra hozása miatt emeltek vádat. A két újságíró hét évig terjedő börtönbüntetést is kaphat. /I. I. Cs.: Catavencu-nyílt levél a megfélemlítés ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2006. március 2.

Magyar anyanyelvű rendőrök toborzására hirdetett kampányt az RMDSZ, miután az Országos Rendőr-főkapitányság márciusra országos szinten 863 rendőri helyet hirdetett meg. Kolozs megyében jelenleg csak 11 magyar rendőr teljesít szolgálatot. A román rendőrségben az alkalmazottak mindössze 0,69 százaléka magyar anyanyelvű, vagyis országos szinten alig több mint 300 személy. A kampány során az RMDSZ igyekszik vonzó képet kialakítani a rendőrségről. /Balázs Bence: Magyar rendőrök kerestetnek. Az RMDSZ is vállalta a toborzást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2006. június 14.

A rendőrség inkompetenciájáról és visszaéléseiről a sepsiszentgyörgyi Európai Idő című hetilap elkobzása kapcsán a Pro Európa Liga PEL a nemzetközi intézményekhez fordul – jelentette ki a Smaranda Enache, a PEL társelnöke és Haller István, a szervezet emberjogi irodájának vezetője. Köztudott, hogy a hetilap összes aznapi számát összeszedte március 8-án a rendőrség. A Liga azonnal értesítette a sajtót és a Sajtómonitorizáló Ügynökséget, amely közleményt adott ki az ügyben. Erre, ugyanaznap délután a megyei rendőrség alkalmazottjai visszavitték az újságárusokhoz a korábban elkobzott lapokat. A PEL magyarázatot kért a megyei rendőrségtől, amelyre az egy keltezés és iktatószám nélküli választ küldött március 21-én, de a PEL által felvetett problémákra nem adott választ. A megyei rendőrparancsnok azt válaszolta, hogy azért volt szükség az összes lapszám begyűjtésére, mert „a sajtóterméket bizonyítéknak akarták felhasználni egy bűnügyi perben” A rendőrség precedens nélküli akcióját visszaélésnek, cenzúrának nevezték, amely ártott a rendőrség imázsának. A Liga felkérte a Közigazgatási és Belügyminisztériumot, indítson kivizsgálást az ügyben, ez azonban ahelyett, hogy elindította volna a kivizsgálást, a PEL kérését az Országos Rendőrparancsnoksághoz továbbította. A rendőrség válaszában a megyei rendőrség válaszát kiegészítette: azért szedték össze az újságokat, hogy „lássák mekkora a terjesztettsége”. Ez a válasz, jelentette ki Smaranda Enache, újabb bizonyítéka a rendőrség inkompetenciájának. /(mózes): A Pro Európa Liga tájékoztatja a nemzetközi intézményeket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2006. június 27.

Az erdészeti törvénykönyv módosításával kapcsolatban szervezett tanácskozást az országos rendőrfelügyelőség, a Mezőgazdasági Minisztérium, valamint a Romsilva országos erdőgondnokság június 26-án Bálványoson. Dan Aldea, a Romsilva Erdő Alap Főigazgatóságának kifejtette, a törvény nem tiltja a tulajdon megállapítása és a tulajdonba helyezés közötti időben történő vágásokat, és az állami erdészet az értékesített faanyag eladásából származó profitból kárpótolja a magántulajdonosokat. /Domokos Péter: Kárpótolnak az erdővágásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2006. szeptember 20.

Ciprian Minodor Dobre, Maros megye prefektusa cáfolta a Mohácsi Viktória európai parlamenti (EP) képviselő romániai sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Mohácsi Viktória és Lévai Katalin EP-képviselők Szászrégen Abafája lakónegyedében tájékozódtak az itt történt rendőrségi túlkapásokról. Ezt követően zárt ajtók mögött tárgyaltak a megye prefektusával, az Országos Rendőr-főfelügyelőség főbiztosával és a megyei rendőrfőkapitánnyal, majd Mohácsi Viktória az esti órákban sajtótájékoztatót tartott. Mint elmondta, nem áll módjában a zárt ajtós megbeszélések tárgyában nyilatkozni. Annyit azonban közölt: a rendőrfőkapitány nyilatkozata szerint kétfajta vizsgálat folyik, egy belső rendőrségi és egy ügyészségi. Mindent megtesznek azért, hogy ha bármilyen szabálytalanság történt, annak meglegyenek a következményei. Dobre szerint a találkozó nem csupán protokolláris jellegű megbeszélés volt, hanem konkrét adatokat és információkat cseréltek arról, ami szeptember 7-én Abafáján történt. Mohácsi Viktória a prefektus szerint közölte, hogy a jelentés, amit Olli Rehn bővítési biztos és az Európai Parlament elé terjesztenek csak az abafáji romák álláspontját fogja tükrözni, ha a rendőrség addig nem bocsátja rendelkezésükre a vizsgálat végső eredményeit. A sajtótájékoztatón a roma nemzetiségű Radu Ioan Olimpiu rendőrfelügyelő, aki a lövöldözést megelőzően egy szászrégeni bár teraszán került konfliktusba két abafáji roma fiatalemberrel, áldozatként tüntette fel magát, s nehezményezte, hogy az EP-képviselők vele nem vették fel a kapcsolatot. Megjegyezte még, hogy az események óta állandó zaklatásnak van kitéve jómaga és a családja az abafáji roma közösség részéről. Azért jött ide, mert kivonult egy egység Abafájára és ott elkezdtek lövöldözni, reagált erre Mohácsi. /Bakó Zoltán: Mi hangzott el a zárt ajtók mögött? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2009. január 12.

Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2009. március 26.

Korrupciós vádak miatt lemondott posztjáról Cornel Serban, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI), a belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, akit a korrupció ellenes ügyészség (DNA) bűnpártolással és bizalmas információk kiszivárogtatásával gyanúsít. Serban mellett az ügyészek őrizetbe vették a titkosszolgálat egyik részlegének a vezetőjét is, Petre Pitcoviciot, de kihallgatták Puiu Popoviciu üzletembert és Ioan Alecut, a bukaresti mezőgazdasági egyetem volt rektorát is. A DNA ügyészei szerint Puiu Popoviciu, Románia egyik leggazdagabb üzletembere kapcsolatba lépett a két titkosszolgálati tiszttel, akik korábban az ingatlan-tranzakció kivizsgálásával foglalkoztak. A források szerint Serbant és beosztottját az üzletember megvesztegette, és ők ezért cserében megpróbáltak nyomást gyakorolni a DNA-nál a kivizsgálást irányító ügyészre, hogy ne indítson bűnvádi eljárást az üzletember, valamint az egyetem volt rektora ellen. Serbant alig másfél hete nevezte ki Dan Nica belügyminiszter a titkosszolgálat élére. A belügyi hírszerzés vezetésével /Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI)/ ideiglenesen Gelu Drajneanut bízták meg, aki korábban az országos rendőrparancsnokság főfelügyelő-helyettese volt. /-or-: Botrányt botrányra halmoz a belügyi titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998