udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Rendõr-fõkapitanysag /ORFK/ (Magyarorszag)

1993. július 14.

Mircea Geoana külügyi szóvivő júl. 14-i sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy mélységes aggodalommal értesült a magyarországi agresszióról: magyar rendőrök "fizikai megsemmisítéssel fenyegettek meg egy román szenátort". Adrian Paunescuról van szó. Az utóbbi időben több hasonló incidens történt, ezek hozzájárulnak a románellenes légkör fenntartásához, "amitől nem idegenek egyes magyar politikai pártok és erők, illetve tömegtájékoztatási eszközök sem". /A román külügyi szóvivő készpénznek veszi a szenátor rémtörténetét. = Népszava, júl. 15./ Budapesten az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy Paunescu esetéről csak a sajtóból értesültek, mert azt a román szenátor nem jelentette. /Magyar Hírlap, júl. 15./

2000. január 12.

Orbán Péter rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnoka jan. 10-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett. A magyar és a román rendőrség együttműködésének bővítéséről tárgyalt Bukarestben Nicolae Berechet tábornokkal, a román Országos Rendőr Főfelügyelőség (IGP) parancsnokával, s megbeszélést folytatott Ioan Muresan tábornokkal, a belügyminisztériumi államtitkárral. A magyar rendőr-főkapitány jan. 11-én és jan. 12-én vidéki körutat tesz Romániában. Orbán Péter elmondta, hogy a magyar és a román rendőrség kétéves együttműködési megállapodása az elmúlt év végén lejárt. Most a megállapodás kibővített formájáról tárgyalt a román rendőrség vezetőivel. Az együttműködés bővítésének keretében szó volt közös munkacsoport létrehozásáról. /Bővítik az együttműködést. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

2002. április 15.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint több mint másfél millió ember vett részt ápr. 13-án Budapesten, a Kossuth téren a FIDESZ választási nagygyűlésén. Egy héttel a választások második fordulója előtt a jobboldal megmozdulása látványos volt, kiváltva ezáltal a riválisok tiltakozását. Mindig lehetnek olyanok, akik gyűlölnek, de csak akkor győzhetnek le, ha te is gyűlölöd őket, ezért mi hiszünk az összefogás, a szeretet erejében ? mondta Orbán Viktor miniszterelnök a gyűlésen. A kormányfő utalt arra, hogy a jelenlegi kabinet négy év kormányzás után több bizalmat kapott az első fordulóban, mint 1998-ban. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az összegyűlt tömeg folytatni szeretné a négy éve elkezdett lépéseket. A kormányfő álláspontja szerint az első fordulóban voksolók közül sokan elfelejtették, hogy mi volt 1994 és 1998 között. ? Akik nem emlékeznek, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék a múltat ? fogalmazott a kormányfő. Hozzáfűzte azt is, hogy ápr. 21-én, a választások második fordulójára mindenkinek hoznia kell magával egy embert. ? A választásokig mindennap többen kell legyünk, így ápr. 21-én éppen elegen leszünk, és a polgári erők győzni fognak, Magyarország pedig nyerni fog ? zárta beszédét a miniszterelnök. Egy igazi versenyző nagy erénye, ha a hajrában győzni tud ? idézte Pokorni Zoltán pártelnök Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó levelét a Fidesz ? Magyar Polgári Párt nagygyűlésén. Írásában a sportoló sok sikert, a kitűzött célok megvalósítását kívánta, hangot adva annak a reményének, hogy Orbán Viktor keddi, ?tűzzel átitatott és igazságot tükröző" beszéde meggyőzi majd a szavazópolgárokat, hogy érdemes erre a jövőre szavazni. ? Ismét együtt a nemzet ? fogalmazott beszédében Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke. A politikus kijelentette, nem gondolja, hogy két részre szakadt a magyar társadalom, de tudja, annak egy jelentős része már felismerte, hogy a forradalom elkezdődött, egy másik része pedig nem. Szavai szerint ?mindannyiunkon múlik, hogy ezt elmagyarázzuk nekik, és akkor ismét mindenben együtt lesz a nemzet". Kovács László szocialista pártelnök szerint Orbán Viktornak a budapesti Testnevelési Egyetemen elmondott beszéde óta szembe kellett néznie azzal, hogy a magyar választók többsége nem fogékony a háborús hangvételre, elutasítja az indulatok felkorbácsolását, a kormányfő bizonyára ezért váltott hangnemet. A politikus a Fidesz választási kampánygyűlésén elhangzottakra reagált. Kovács László úgy látja: Orbán Viktor megismételte ugyan a szocialista párttal szembeni hamis vádakat, de a szeretet fontosságát hangsúlyozta a gyűlöletkeltéssel szemben. Nagyon rossz ötletnek tartom ilyen mértékben kivinni a politikát az utcára, ez tovább fokozza a politika által gerjesztett mesterséges megosztottságot a társadalomban ? közölte Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök. MTI. / FIDESZ választási nagygyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./ A Kossuth téren a díszvendégek között volt Tőkés László püspök és Tempfli József püspök.

2003. szeptember 20.

Nagy Imre miniszterelnök és munkatársainak az 1956-os forradalom után történt Romániába hurcolása ügyében a magyarországi Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ismét megszüntette a nyomozást; a feljelentő Deport- 56 a Legfőbb Ügyészséghez fordult - tartalmazzák a civil szervezet által az MTI-hez eljuttatott dokumentumok. A Deport- 56 feljelentése nyomán 2000 decemberében rendelt el első ízben a nyomozást az ORFK háborús bűntett alapos gyanúja miatt az 1956. nov. 4-ei szovjet megszállást követő deportálások, köztük Nagy Imre és munkatársai elhurcolása ügyében. Tavaly áprilisban az ORFK megszüntette a nyomozást azzal, hogy a korabeli politikai és történelmi helyzetben Nagy Imre és családtagjainak, közvetlen munkatársainak internálása a genfi egyezmény 42. cikke értelmében nem volt jogsértő. A történész szakértő bevonásával akkor elkészített rendőrségi határozat azt állapította meg Nagy Imre elhurcolásával kapcsolatban, hogy erről az akkori szovjet vezetés, elsősorban Hruscsov határozott. A magyar vezetés pedig az ország helyzetéből adódóan nem volt döntési helyzetben. A civil szervezet panasza nyomán a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy részben hiányos a rendőrségi határozat, és új eljárásra utasított. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az 56-os forradalom résztvevőinek lefegyverzése, elfogása a szovjet állami és pártvezetés döntése volt, a döntést hozó személyek pedig időközben meghaltak. A főügyészség határozata szerint az eljárás során megállapítható volt az is, hogy a forradalomban részt vevők elfogásában, letartóztatásában számos magyar állampolgár vett részt. Azonban személyazonosságukat a tanúként kihallgatott sértettek nem tudták megállapítani, és kijelentették, hogy nem is ismernék fel őket. Az új eljárásban az ORFK ismét megszüntette a nyomozást, amely hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyt Nagy Imre és munkatársai, valamint családtagjaik Romániába internálása ügyében. /Ismét megszüntették a nyomozást Nagy Imre elhurcolása ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2004. február 17.

Újabb levelet küldött a magyarországi Legfőbb Ügyészség a tiszai ciánszennyezés ügyében Romániának, miután több mint három éve hiába vár a jogsegély-megkeresésre adandó válaszra. A budapesti Fővárosi Főügyészség 2000 nyarán rendelt el nyomozást a tiszai ciánszennyezés ügyében ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás gyanúja miatt. A nyomozást a magyar Országos Rendőr Főkapitányság végzi. A magyarországi Legfőbb Ügyészség eddig öt alkalommal – legutóbb az idén januárban – fordult megkereséssel a román hatósághoz, ám az eddig válaszra sem méltatta. A magyar ügyészség nem tud többet tenni, ugyanis a törvények szerint nincs eszköze arra, hogy a román hatóság hozzáállásán változtasson. /Újabb levél cián-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2004. február 17.

Újabb levelet küldött a magyarországi Legfőbb Ügyészség a tiszai ciánszennyezés ügyében Romániának, miután több mint három éve hiába vár a jogsegély-megkeresésre adandó válaszra. A budapesti Fővárosi Főügyészség 2000 nyarán rendelt el nyomozást a tiszai ciánszennyezés ügyében ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás gyanúja miatt. A nyomozást a magyar Országos Rendőr Főkapitányság végzi. A magyarországi Legfőbb Ügyészség eddig öt alkalommal – legutóbb az idén januárban – fordult megkereséssel a román hatósághoz, ám az eddig válaszra sem méltatta. A magyar ügyészség nem tud többet tenni, ugyanis a törvények szerint nincs eszköze arra, hogy a román hatóság hozzáállásán változtasson. /Újabb levél cián-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2007. február 14.

Ismeretlen tettesek kalasnyikovval lőttek február 13-án hajnalban az ORFK budapesti székházára. Jól jellemzi a magyarországi közhangulatot és közállapotokat, hogy a Teve utcai rendőrszékház elleni támadás nyomán az összeesküvés-elméletek jelentik az alapértelmezést. A véleményt nyilvánító polgárok megdöbbentően nagy hányada véli úgy, hogy a kancelláriaminiszter bejelentése után gyanús hirtelenséggel adtak életjelet magukról a „terroristák”. A székházba ellátogató miniszterelnök meglehetős pátosszal leszögezte, a köztársaság egyik alapintézményét érte támadás, amelyhez csakis a közelmúltbeli radikális események láncolata vezethetett el. /Balogh Levente: Összeesküvés-elmélet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2007. március 15.

Ostromközeli hangulatban készül Budapest a magyar nemzeti ünnepre. A rendfenntartó szervek készenlétben állnak. Az országos, illetve a budapesti rendőr-főkapitányság külön műveleti központot hozott létre az „események koordinálására”. A rendőri készültség kiterjed a budapesti rendezvények helyszínének közelében működő mintegy száz térfigyelő kamerára is. Egy nemzetközi emberjogi megfigyelő-hálózat 100-150 tagja felügyeli az eseményeket. /Március 15. – egy ünnep, több nemzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2007. június 26.

Az egész lakosságot le kell vizsgáztatni román nyelvből, ha a parlament elfogadja a konzervatívok törvényjavaslatát. Ennek lényege, hogy mindenkinek tudnia és beszélnie kell az ország hivatalos nyelvét. „Ha nem tud románul, meg fog tanulni, mert nincs más választása, ha Romániában akar élni” – jelentette ki Dan Voiculescutól, a Konzervatív Párt (PC) elnöke azt követően, hogy Borbély László régiófejlesztési miniszter szerinte „arcátlan módon” magyarul szólította meg. A PC elnöke már korábban bejelentette: pártja olyan törvény elfogadását kezdeményezi, amelynek alapján megvonható az állampolgárság bárkitől, aki nem ismeri a román nyelvet. Voiculescu kikelt azok ellen a jogi előírások ellen is, amelyek megkövetelik a köztisztviselőktől, hogy a magyar lakossággal magyar nyelven kommunikáljanak azokon a településeken, ahol a törvényben meghatározott számarány ezt indokolttá teszi. A konzervatívok javaslatát még a nyíltan magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu Vadim Tudor is badarságnak nevezte. A román hatóságok nem tárolhatnak adatokat az állampolgárok etnikai hovatartozásáról. Ezt tucatnyi olyan európai szerződés tiltja, amelyeket a csatlakozási folyamatban Románia átemelt saját törvénykezésébe. Sarmiza Fetcu, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője nem adott választ arra, hogy tárolhat-e és feldolgozhat-e az etnikumra vonatkozó személyes adatokat a rendőrség. „Ez szigorúan bizalmas információ” – mondta. Ellenben nyilvános az Europol-egyezmény, amelyhez Románia is csatlakozott. Eszerint „tilos feldolgozni azokat a személyi adatokat, amelyek a faji vagy etnikai származásra, politikai nézetekre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, politikai párttagságra, szakszervezeti tagságra vagy az egészségre és nemi életre vonatkoznak. ”A román rendőrség korábban gyűjtött adatokat az etnikumra vonatkozóan, többek között a személyazonossági igazolvány kiállításakor. /Szőcs Levente: Megafelmérő román nyelvből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2007. október 24.

Kádár bűnös címen jelent meg könyv a Magyarok Világszövetségének kiadásában. 2004. június 17-én, Kádár bűnös szalagcímmel számoltak be a napilapok arról a rendőrségi határozatról, amely Nagy Imre miniszterelnök és a vele együtt Romániába deportáltak ügyében indult nyomozást az elkövető halála miatt szüntette meg, mivel – mutatott rá a határozat indokolása – mind Kádár János, mind Münnich Ferenc már meghalt. Innen ered a könyv címe. 1996-ban megalakult az ‘56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport – ‘56) és azt kutatta, hogy akiket 1956-ban a Szovjetunióba deportáltak, azok mind visszatértek-e, és ha nem, mi lett a sorsuk? Az egykori deportáltakkal, valamint szemtanúkkal készített harmincórás videofelvétel elkészítése után a bizottság felvetette, hogy az ‘56-os deportálások a genfi jog szerint háborús bűntettnek minősülnek. Ezért 2000. október 23-án feljelentést tett a Deport – 56, legalább 860 rendbéli, aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésével megvalósított háborús bűntett alapos gyanúja miatt. A feljelentés kiterjedt Nagy Imre miniszterelnök és környezetének Romániába való deportálására is. A könyv egyrészt a tényfeltáró bizottság jelentése, másrészt dokumentumkötet, amely egyszerre szól 1956-ról és napjainkról. A könyv a feljelentést, valamint az arra született rendőrségi, ügyészségi határozatokat és a határozatokkal szembeni jogorvoslati kérelmeket, a nyomozati iratok részét képező szakértői véleményt mutatja be, és a tanúvallomások közül Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nyers Rezső, Piros László vallomását tettei közzé. Az Országos Rendőr-főkapitányság tanúként hallgatta ki Szalma Józsefet, és Halustyák Mihályt is, akik a Nagy Imre és társai ellen folytatott törvénytelen büntetőeljárásban kihallgató tisztként vettek részt, az ő vallomásuk is megtalálható a könyvben. /Kádár bűnös. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 24./

2008. február 22.

Teljesen más megvilágításba helyezi a Csibi István által Csíkszeredában meghonosított terror kialakulásának és fenntartásának fejlődéstörténetét a Hargita megyei rendőr-főkapitány rovott múltjának felderítése. Csibi első, 2004-es őrizetbe vételét és részleges bukását eredményező tényfeltáró újságcikkek a kívülállóban elsősorban azt a kérdést vetették fel: miként lehetséges, hogy egy helyi kiskirály éveken keresztül annyi pénzt sikkaszt, embert ver(et), törvénytelenséget követ el?A Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet Radu Moldovan hargitai rendőrparancsnok elleni, tanúvallomásokon alapuló feljelentése választ ad a Csibi-dilemmára: uralkodása törvényszerű volt. Gaztetteiről az áldozatok sokáig nem tehettek panaszt azoknál a csíkszeredai rendőröknél, akik közismerten falaztak a maffiózónak, bűncselekményeit eltussolták. Érthető, miért ódzkodnak sokan ma is tanúskodni, amikor azt látják: 2008-ban olyan főrendőr irányíthatja a megyei kapitányságot, aki a nyolcvanas években milicistaként kiskorúakat kínzott, brutálisan verte a polgárokat. A hargitai helyzet annál súlyosabb, hogy ezt az önkényuralmi állapotot a Belügyminisztérium vezetői nyilvánvaló szándékossággal tartják fenn, elképzelhetetlen ugyanis, hogy az országos rendőr-főkapitányság személyzetisei ne ismernék Moldovan múltbeli tévelygéseit. /Rostás Szabolcs: Egyenruhás csibik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998