udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Restitucios Bizottsag /ANRP/

2004. február 6.

Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontban pozitív változások történtek: két közfal eltávolítása révén négy megengedhetetlenül kis méretű osztályteremből két lényegesen tágasabbat nyertek; saját hőközpontot, fűtőtesteket szereltek be, a mosdót is beleértve beindult a gázfűtés. Nagykárolyban a római katolikus egyháztól annak idején öt épületet vettek el. Ezek közül a volt konviktust már visszakapta ugyan az egyház, de rossz állapotban, hogy le kellene bontani, az újjáépítése pedig sokba kerülne. Az Országos Restitúciós Bizottság január végén mind a négy szóban forgó nagykárolyi ingatlant visszaítélte a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek. /Boros Ernő: Nagykároly: Rendeződni látszik a katolikus líceum ügye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./

2004. február 28.

Az egyházi ingatlanok restitúcióját végző bizottság február 27-i ülésén újabb 71 ingatlan visszaszolgáltatásáról született döntés. Ezek közül ezúttal 41 az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza: 20 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 10 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 8 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és további 3 ingatlan a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába. Az említett ingatlanok között található a romániai magyarság számára nagy jelentőséggel bíró nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületcsoportja, amely az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza. /Visszaadták a Bethlen-kollégiumot. Újabb ingatlanokat kaptak vissza a magyar egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2004. április 30.

Ápr. 27-én, kedden ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. Markó Attila, a Bizottság alelnöke elmondta: az ülésen 146 ingatlan ügyében született döntés, amelyek közül 94 a magyar történelmi egyházakat érinti. Ennek értelmében a kolozsvári Unitárius Egyház tulajdonába 16, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tulajdonába 3, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába 24, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába 13, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába 7, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába pedig 27 ingatlant szolgáltatnak vissza. A Bizottság mindeddig 494 iratcsomó ügyében döntött, ezek közül 314 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – tájékoztatott Markó Attila. A legutóbbi ülés döntésének értelmében olyan patinás épületek kerülnek visszaszolgáltatásra mint például: a székelykeresztúri Orbán Balázs Általános Iskola épülete, valamint az Orbán Balázs Líceum bentlakása (Unitárius Egyház), a nagylaki Tajovsky iskolacsoport (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Művészeti iskola (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a székelyudvarhelyi Református Kollégium (Erdélyi Református Egyházkerület), a máramarosszigeti múzeum épülete (Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség) valamint a nagyváradi Partenie Cosma iskolacsoport (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség). /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2004. május 20.

Az egyház szerepe a közéletben volt a fő témája a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye közgyűlésének, amelyet máj. 19-én tartottak meg a türkösi evangélikus-lutheránus templomban. A közgyűlésen jelen volt meghívott előadóként Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Varga Attila RMDSZ-képviselő, valamint Markó Attila, az Országos Restitúciós Bizottság alelnöke. – Elsősorban autonóm, gazdaságilag is erős egyházra van szükségünk, melynek működéséhez azonban nélkülözhetetlen a jogi keretek megteremtése: az RMDSZ immár 14 éve dolgozik ennek érdekében, és most is folyamatosan munkálkodik rajta – hangsúlyozta Markó Béla. Az elmúlt évek jelentős eredményének számít, hogy az egyházaktól elvett föld- és erdőtulajdon egy részét sikerült visszaszerezni, és most folyik az államosított épületek visszaszolgáltatása is. – Az egyháznak az egységes politikai képviselet eszméjét kell támogatnia, és segítenie kell abban, hogy az erdélyi magyar közösségen belül ne érvényesüljenek a megosztási kísérletek – szögezte le az RMDSZ elnöke. /Eszmecsere az egyházak közéleti szerepvállalásáról. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2004. szeptember 30.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. október 1.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság a magyar egyházak által benyújtott 2000 kérésből 326-ot bírált el: az Evangélikus Püspökségnek 12-öt, az Erdélyi Református Püspökségnek 88-at, a Királyhágómelléki Református Püspökségnek 69-et, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 61-et, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 40-et, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 15-öt, a Szatmárnémti Római Katolikus Püspökségnek 13-at, az Unitárius Püspökségnek pedig 28-at adott vissza. Az egész országból összesen 7500 ingatlant kérnek vissza, amelyből mintegy 2000 a magyar történelmi egyházak államosított épületei. Az eddigi 574 elvi döntésből 326 vonatkozik magyar ingatlanokra. /Alig 324 magyar egyházi ingatlant szolgáltattak vissza a 2000-ből – elvileg. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 13.

Okt. 12-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság (ORB), és 20 elvi döntést hozott, ezek közül 12 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A legfontosabb a szatmári Hám János Líceum épületére vonatkozik, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Az épület visszaszolgáltatásáért az RMDSZ évek óta küzd. Mostani ülésén az ORB további 35 végleges határozatot is jóváhagyott, amelyek közül 20 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – közölte Markó Attila, a testület alelnöke. A határozatok többek között olyan ingatlanokra vonatkoznak, mint például a kolozsvári Iuliu Maniu utca (volt Szentegyház) 1., 3. és 5. szám alatt levő három státuspalota, amelyek döntő fontosságúak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség számára, valamint a dési kultúrház épülete, amely szintén az említett egyházkerület tulajdonát képezte. Jóváhagyták ugyanakkor a nagylaki Tajovski Líceumra és annak könyvtárára (erdélyi magyar evangélikus püspökség), a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonát képező fugyivásárhelyi kultúrházra, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonát képező magyarnemegyei (Beszterce-Naszód megye) iskolára és művelődési otthonra vonatkozó végleges határozatot is. /Visszaszolgáltatták a státuspalotákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2004. november 12.

Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontnak ma sincs önálló épülete, az Országos Restitúciós Bizottság által visszaszolgáltatott öt ingatlan közül ez az épület válik leghamarabb szabaddá. Az épületet mostanáig az 1–es Számú Általános Iskola használta, jelenleg pedig kőművesek dolgoznak. Az épület egy részének a felújítására a termek felszabadulása után kerül sor. Visnyai Csaba, a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont igazgatója olyan iskolának az igazgatója, amelynek nincs önálló épülete. Reméli, hogy egy varróosztályt és a számítástechnikai labort átköltöztethetik a Zárda épületébe. /Boros Ernő: Két éven belül a katolikus líceumé a volt Zárda iskola épülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./

2004. november 15.

Az erdélyi magyar történelmi egyházakkal együttműködésben a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) nyilvánossá tette az Elkobzott Egyházi Ingatlanok Adatbázist – jelentette be Hámos László, a HHRF elnöke a Magyar Állandó Értekezleten. A négy erdélyi felekezettől – római katolikus, református, unitárius és evangélikus – a kommunizmus idején jogtalanul elvett 2140 ingatlan visszaszolgáltatását a gyakorlatban nyomon követő adatbázis figyelemmel kíséri a 2001/501-es restitúciós törvényt végrehajtó Különleges Restitúciós Bizottság (KRB) munkáját. A kereshető adatbázis a www.hhrf.org/restitucio internetes címen elérhető. Az egyházakkal közösen összeállított adatlap – rendszeres frissítés esetén – pontos képet nyújt az egyes épületek visszaszolgáltatásának aktuális fázisáról. A nagyközönség a papíron már visszaszolgáltatott ingatlanok listájához fér hozzá. Emellett a restitúciós folyamat aktuális állásáról mindenki pontos képet kaphat a teljes adatbázisból generált statisztikák megtekintésével. /Megnyílt az Elkobzott Egyházi Ingatlanok Adatbázisa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2004. december 1.

A Központi Restitúciós Bizottság (KRB) újabb ingatlanok visszaadásáról döntött, nyilatkozta Markó Attila helyettes államtitkár, a KRB RMDSZ-es alelnöke. A gyulafehérvári római katolikus érsekség 5 ingatlana esetében született elvi döntés, közülük is kiemelkedő a dési művelődési ház visszaadása, az Erdélyi Református Egyházkerület esetében pedig 2 ingatlan visszaadásáról, ezek egyike a szórványban nagy jelentőséggel bíró lupényi óvoda épülete. Ugyancsak nov. 30-án el fogadták 11, korábban elvi döntéssel már rendezett ingatlan végleges határozatát is. A listán 5 magyar ingatlan szerepel, valamennyi az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza. /További egyházi ingatlanok sorsáról döntöttek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 23.

Megtartotta ez évi utolsó ülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős Országos Restitúciós Bizottság. Az ülés napirendjén szerepelt három az unitárius egyház, kettő az Erdélyi Református Egyházkerület, és egy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által visszaigényelt épület. A Bizottság eddigi munkájának mérleg: az evangélikus püspökség esetében 12 elvi döntés született (végleges határozat 12, jóváhagyó 11, elutasító 1); az erdélyi református püspökség esetében 97 elvi (végleges határozat 76, 75 jóváhagyó, 1 elutasító); a Királyhágómelléki Református Püspökség esetében 72 elvi (45 végleges határozat, 45 jóváhagyó); Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 70 elvi (60 végleges, 53 jóváhagyó, 7 elutasító); Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40 elvi (30 végleges, 29 jóváhagyó, 1 elutasító); Temesvári Római Katolikus Püspökség 15 elvi (11 végleges, 11 jóváhagyó); Szatmári Római Katolikus Püspökség 14 elvi döntés (9 végleges, 9 jóváhagyó); unitárius püspökség 31 elvi döntés (24 végleges, 23 jóváhagyó, 1 elutasító). Összesen 351 elvi (267 végleges, 256 jóváhagyó, 11 elutasító) döntés született, a magyar egyházak esetében ez a 2000 kérelemnek a 27%-a. /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2005. március 3.

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nem csak a Bolyai Farkas Líceum, hanem az Unirea és a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását is megfellebbezte. Míg a két első esetében nyert, a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását jogosnak találta a bíróság. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség jogtanácsosa elmondta, hogy a Restitúciós Bizottság tavaly szeptember 20-i határozatában juttatta vissza az Unirea Líceumot a püspökségnek, ezt a határozatot is megtámadta Florea. A Táblabíróság február 18-án döntött úgy, hogy a Restitúciós Bizottság határozata jogtalan volt. A Restitúciós Bizottság megfellebbezte a marosvásárhelyi táblabíróság döntését – tájékoztatott Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, ugyanúgy a püspökség is. /(antalfi): Vajon még mi minden fog kiderülni? Az Unirea Líceumot is visszapereli a polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

2005. március 5.

Marosvásárhelyen a Fellebbviteli Bíróság törvénytelen ítéleteket hozott, amikor a Bolyai Farkas, illetve az Unirea Líceum ügyében a polgármesteri hivatalnak adott igazat. Dorin Florea polgármester és a hivatal jegyzője a tanács nevében támadta meg a restitúciós bizottság döntését, de erről a tanácsot nem tájékoztatták. Az RMDSZ illetékeseinek „hivatalból” figyelemmel kellene kísérniük a restitúciós ügyek haladását. /Mózes Edith: Tátott szájjal? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

2005. március 9.

2004 szeptemberében a Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta a református egyháznak a Bolyai Farkas Líceum épületét, a katolikus egyháznak a marosvásárhelyi Unirea Líceumot és a Művészetit. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megtámadta a döntést, a táblabíróság a Bolyai és az Unirea visszaszolgáltatását törvénytelennek hirdette ki. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kijelentette: „a polgármester alattomosan járt el, nem nyújthatott be a testület nevében fellebbezést, a véleményünket nem kérte ki”. Bárczi Győző alpolgármester elmondta, ő tudott az ügyről, és a február 7-i táblabírósági döntés után átadta Borbély László területrendezési miniszternek a táblabíróság indoklását, és támogatását kérte az ügyben.. Borbély László pedig azt mondta, hogy tudott az ügyről, ezért megkereste a marosvásárhelyi alpolgármestereket, nézzék meg, mi a valós helyzet. A Restitúciós Bizottság fellebbezett az ítélet ellen. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár átiratot küldött az igazságügy-minisztériumnak, amelyben felhívja a figyelmet, hogy fennáll a gyanú, miszerint a marosvásárhelyi bíró részrehajlóan döntött. /(mózes): Borbély László a visszaszolgáltatott líceumok ügyéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

2005. március 11.

Megtartotta első ülését újjáalakulása után az Országos Restitúciós Bizottság. Elvi döntés született – többek között – 3 gyulafehérvári római katolikus, 3 temesvári római katolikus és 3 erdélyi református egyház által visszaigényelt épület esetében, továbbá végleges határozatot bocsátottak ki két szatmári római katolikus és egy erdélyi református egyház által visszaigényelt ingatlanra vonatkozóan. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

2005. április 9.

Tom Lantos rámutatott, hogy az eddigi erőfeszítések az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszerzésére nem sok eredményt hoztak. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa (HHRF) április 8-i tájékoztató közleményében rámutatott: a mostani nem az első eset, hogy az amerikai törvényhozás figyelmet szentel a kérdésnek. Tom Tancredo képviselő az előző ciklusban is kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Tom Lantos már a NATO bővítését megelőző, 2002. októberi kongresszusi vitában is bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának lassúsága miatt. 360 fölé emelkedett az elvi döntések és 280-at is meghaladja a végleges határozatok száma az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyében, tájékoztatott Markó Attila, a restitúciós bizottság elnöke, a legutóbbi gyűlésen nyolc egyházi ingatlan dossziéját tárgyalták meg. A bizottság emellett húsz végleges határozatot fogadott el, amelyekből tíz a magyar történelmi egyházakra (három a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökségre, hét pedig az Erdélyi Református Püspökségre) vonatkozik. Az egyházak gyakorlatilag csak a végleges döntés után, a telekkönyv elkészítése után jutnak egykori ingatlanjuk birtokába. A végleges határozatok értelmében visszaszolgáltatandó ingatlanok között olyan jelentős épületek vannak, mint például a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába tartozó nagyszebeni Andrei Saguna Kollégium, a szászmedgyesi Városi Múzeum, az EREK tulajdonába pedig visszakerült a nagyenyedi Bethlen Gábor utca 6. és 8. száma alatti két ingatlan, amelyek a tavaly visszaszolgáltatott Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttesének részét képezték. Szintén az EREK tulajdonába került vissza a tordai iskola. /Tom Lantos restitucio in integrumot kér. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2005. május 31.

Nem egy esetben a helyi hatóságok gördítenek akadályt a törvény alkalmazásuk útjába – áll a Szabó Árpád unitárius püspök és Mikó Lőrinc egyháztanácsos által aláírt levélben, amelyet az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségéhez intéztek az egyházi ingatlanok viszontagságos visszaszolgáltatása kapcsán. Az állítás alátámasztására kolozsvári példát említettek: 2004 decemberében az Országos Restitúciós Bizottság (ORB) határozott három épület sorsáról, és úgy döntöttek, hogy vissza kell azokat szolgáltatni az unitárius egyháznak. Ennek ellenére Emil Boc bíróságon támadta meg a bizottság döntését. /Ellenszegül Emil Boc a visszaszolgáltatásnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2005. június 24.

Június 23-án a Restitúciós Bizottság több magyar történelmi egyház ingatlan-visszaszolgáltatásáról döntött. Összesen 19 egyházi ingatlanról született elvi döntés. Markó Attila államtitkár szerint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek 2 ingatlant, az Erdélyi Református Egyházkerületnek 3, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 11, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 1, valamint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 2 ingatlant adnak vissza, közülük az egyik legfontosabb az aradi Csiky Gergely Gimnázium épülete, mely a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Ugyancsak június 23-án végleges határozatot hoztak a történelmi egyházak 11 elkobzott ingatlanának visszaszolgáltatásáról. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1, az Erdélyi Református Egyházkerület 6, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 1, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2 ingatlanját kapja vissza. /Harmincat adnak vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2005. július 23.

Az Országos Restitúciós Bizottság július 21-én újabb 28 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról hozott elvi döntést, ebből 21 a történelmi magyar egyházak ingatlanjaira vonatkozik. Az Erdélyi Református Egyházkerület 7, a Gyulafehérvári Érsekség 5, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 4, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 4 újabb ingatlant kaphat vissza. A bizottság mindeddig, a mai döntésekkel együtt, 438 elvi döntést hozott a történelmi magyar egyházak ingatlanjaival kapcsolatosan. /Újabb 21 magyar egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról született döntés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

2005. augusztus 16.

Az RMDSZ többéves küzdelmének eredményeként néhány éve sikerült újraindítani az aradi Csíki Gergely Líceumot, és a katolikus egyház most már telekkönyvezheti is a líceumnak otthont adó épületet – közölte Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, a Központi Restitúciós Bizottság alelnöke, a testület ülését követően. Az ülésen egyébként tíz magyar egyházi ingatlan visszaadásáról született elvi (4 az Erdélyi Református Egyházkerület, 6 a Temesvári Római Katolikus Püspökség volt tulajdona), 12 épületről pedig (3 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerületé, 1 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségé és 8 a temesvári Római Katolikus Püspökségé – köztük a már említett két jelentős líceum épülete) végleges döntés. /Visszaadták az aradi magyar líceumot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2005. október 12.

A református egyház vezetői után a katolikusoknak főhet a fejük a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság miatt. Az igazgatóság évekig az Erdélyi Református Egyházkerület Bocskai/Avram Iancu téri ingatlanját foglalta el. A kormány október eleji határozata a mezőgazdászokat elköltöztette a Bocskai téri épületből. A reformátusok ezután teljes mértékben birtokba vehetik épületüket. Azonban az igazgatóság új székhelyének kiszemelt, a Fagului utcában lévő Agronómusok Házának is otthont adó épület a római katolikus egyházé. A katolikusok 2004. április 27-én visszakapták az épületet az Országos Restitúciós Bizottság határozata alapján, a tényleges visszaszolgáltatás azonban nem történt meg. /B. T.: A katolikusoknak passzolták az agronómusokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2005. október 28.

Nem született végleges döntés arról, kié lehet az egykori marosvásárhelyi Református Kollégium. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság ugyanis nemrég megsemmisítette a Maros megyei táblabíróságnak a városháza javára hozott döntését, és újratárgyalásra küldte vissza az iratcsomót. Így jövőben újrakezdődhet a pereskedés a Bolyai Farkas Gimnáziumnak helyet adó épületért. Az Országos Restitúciós Bizottság visszajuttatta ugyan a református egyháznak a Református Kollégium épületét, de Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a táblabíróságon támadta meg a döntést. Dorin Florea a marosvásárhelyi önkormányzat nevében, de annak tudta és felhatalmazása nélkül indított pert az Országos Restitúciós Bizottság döntése ellen, amelyet alapfokon megnyert. A marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-es tagjai még a tavasz folyamán írásban tiltakoztak a polgármester eljárása ellen. /Szucher Ervin: Bolyai-per: újratárgyalják a restitúciós kérést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2005. október 31.

Végképp le kell mondania az Erdélyi Református Egyházkerületnek a szászvárosi kollégium épületéről. Az erdélyi szórványmagyarság egyik legrégebbi iskolája, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet létrehozó Kún Kocsárd gróf által is támogatott Hunyad megyei kollégium visszaszerezhetetlen. Az iskolát 1926-ban, máig sem tisztázott körülmények között vásárolta meg a református egyháztól a román állam. A szászvárosiak úgy tudják: az állam kikényszerítette a kollégium adásvételét. „Nincs mit tennünk, egyetlen hazai bíróságon sem lenne esélyünk, de talán még Strasbourgban sem járnánk sikerrel” – fejtette ki Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület jogásza. Időközben a hatalom minden Kún Kocsárdra utaló emléket kiirtott az iskolából. Előbb a református kollégium szellemi és anyagi támogatójának 1910-ben felállított szobrát távolították el. Az iskolában az 1960-as évek végétől csak román nyelven folyik az oktatás. Kún Kocsárd szobra helyét Aurel Vlaicu és repülője vette át a talapzaton. A városban sem tér, sem utca nem viseli egyik mecénás nevét sem. Kún Kocsárd algyógyi, nehezen megközelíthető sziklasírját többször meggyalázták. A református püspökség mindössze az iskola bentlakását, a valamikori református árvaházat igényelhette vissza, azonban az Országos Restitúciós Bizottság még nem hozott döntést ebben az ügyben. /Szucher Ervin: Csak románul tanítanak az egykori református iskolában. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2006. január 5.

Továbbra is akadozik az egyházi ingatlanok restitúciója Marosvásárhelyen. A református egyház egyik rendkívül értékes, főtéri ingatlana visszaszerzéséért kész a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulni – nyilatkozta Lakatos Péter, a marosvásárhelyi református egyházközségek kuratóriumának elnöke. Az Országos Restitúciós Bizottság kedvezőtlen elbírálása után a tíz marosvásárhelyi református egyházközség kuratóriuma peres úton próbálta visszaszerezni a Rózsák tere 19. szám alatt álló ingatlant. A legfelsőbb bíróság azzal utasította el a reformátusok fellebbezését, hogy a főtéri ingatlanért az egyház egy másik épületet kapott. „1977-ben lemondtunk a főtéri épületünk másik feléről, ahhoz, hogy egy másik, szintén saját ingatlanunknak kapjuk vissza az ötven százalékát. Most pedig úgy állítják be, hogy mi megkaptuk azt, ami minket illet. Volt két ingatlanunk, s abból maradt egy” – jelezte Lakatos Péter. A református egyház még az előző kormány idejében kapta vissza Marosvásárhelyen a Szentgyörgy utcai volt leányiskola épületét. Csak az épület utca felőli részt vehették birtokba, a városháza és az iskola vezetősége hallani sem akar arról, hogy az udvar felőli részt átadja. Évekig nem fizettek bért, a vízdíjba nem pótoltak semmit, szerződést sem akartak kötni. Ennél is bonyolultabb Marosvásárhelyen az Ifjúsági Keresztyén Egylet egykori székházában helyet kapott bábszínház esete. Az épületet kormányrendelettel 2000 decemberében adták vissza, de Ioan Toganel egykori prefektus, a Maros Megyei Tanács jelenlegi jegyzőjének akadékoskodása nyomán a református egyháznak azóta sem sikerült birtokba vennie.. /Szucher Ervin: Viszontagságos restitúció. Akadozik a marosvásárhelyi református egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2006. január 25.

Január 25-én jár le a magyar történelmi egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatását célzó dokumentumok leadási határideje. Hozzávetőlegesen 2000 ingatlant kértek vissza a magyar történelmi egyházak. Az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 650 ingatlant kért vissza, ebből közel 140-et meg is kaptak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 49 kérést nyújtott be, jelezte Máthé Edit jogtanácsos. Ezek tárgyát földterületek, erdők, és jelentős számban ingatlanok képezik. “Mi mindent visszaigényeltünk, ami egykor a miénk volt; ha tudomásunkra jutott, hogy egy terület, vagy ingatlan valamikor a római katolikus egyház tulajdonát képezte, azonnal kértük azt” – nyilatkozta Fodor József általános helynök. Közlése szerint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye eddig csupán 1000-1200 hektár termőföldet és erdőt kapott vissza, s most újabb 5-6 ezer hektárt kértek főleg Nagyváradon és környékén. Összesen 186 ingatlant igényelt vissza a szatmári római katolikus püspökség, ezekből a mai napig a hivatalos formaságok szerint 15 került vissza tulajdonába. Balog István, a püspökség jogtanácsosa szerint a bizonylatok beszerzése jelentette a legnagyobb gondot, mivel államosításkor széthordták a katolikus egyház irattárát, melyből fontos iratok vesztek el. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye 2003 óta összesen 146 volt egyházi ingatlant: iskolaépületeket, bérházakat és telkeket igényelt vissza, eddig mintegy harminc visszaszolgáltatási kérést hagytak jóvá. A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, közel 70-nek a visszaszolgáltatásáról határozat is van. Az Evangélikus Püspökség az eddig kért 25 ingatlanból 18-at visszakapott. Az Unitárius Püspökség igénye 84 ingatlan volt, ebből 28 van már a birtokukban van. A restitúciós bizottság adatai szerint a magyar egyházak eddigi benyújtott kérelmeinek egynegyedét hagyták jóvá. /Lejár a restitúciós határidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2006. május 25.

Május 24-én rendhagyó megbeszélés volt a kolozsvári városházán. Emil Boc polgármester és dr. Adrian Iancu városi főépítész a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel, valamint gondnokaival és jogi szakértőivel tárgyalt. A reformátusok küldöttségét dr. Pap Géza püspök vezette, a katolikusokét dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, az unitáriusokét pedig a dr. Szabó Árpád püspök. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, László Attila elmondta, hogy a tárgyalás során sikerült megegyezni azokban a konkrét lépésekben és határidőkben, amelyeket mindkét fél szükségesnek tart. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumnak otthont adó ingatlan kérdése évek óta húzódik. Az épület az unitárius egyház tulajdona, az Országos Restitúciós Bizottság részéről minden szükséges beleegyezés megtörtént, ennek ellenére mindmáig nem írták alá a várossal a bérleti szerződést. A megbeszélés során a felek megegyeztek abban, hogy a szerződést legtöbb tíz napon belül aláírják. A résztvevők megegyeztek abban, hogy az ehhez hasonló tárgyalásokat rendszeresítik, az egyházak és az önkormányzat képviselői kéthavonta találkozni fognak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Magyar egyházak képviselőivel találkozott Boc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2007. február 7.

A közzétett kormányrendelet-tervezet értelmében a Tulajdonrestitúciós Országos Hatóság (ANRP) keretében külön igazgatóságot hoznának létre, amelynek útján legfeljebb 200 ezer euró értékig pénzben kárpótolnák azokat a volt tulajdonosokat, akiknek a kommunizmus idején ingatlanjaikat államosították. A kormány az új tervezettel az utóbbi időben lelassult visszaszolgáltatási folyamatot szeretné felgyorsítani. A szándék szerint – és összhangban a hatályos restitúciós törvényekkel – a természetben vissza nem szolgáltatott államosított ingatlanokért azok piaci értékének megfelelő kárpótlást kell fizetni. Ha a tervezetet elfogadják és az hatályossá válik, a minden egyes esetben szakértők által megállapított kárpótlás értékéből legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő összeget pénzben fizetnek majd ki az arra jogosultaknak, és csak a fennmaradó értékben kap majd a volt tulajdonos avagy annak örököse részvényeket. /Pénzbeli kárpótlást adnának az államosított ingatlanokért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998