udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Orszagos Vizugyi Igazgatosag

2005. november 29.

Cianid tartalmú folyadék vagy zagy került a hétvégén a Csiszla-patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Visó folyóba a borsabányai bányavállalat ércelőkészítő üzeméből. A vegyszerek között nátriumcianid is volt. Böndi Gyöngyike prefektus összehívta a Máramaros megyei katasztrófavédelmi bizottságot, amely elrendelte a vízminőség ellenőrzését. A vállalat nem jelentette a törvényszabta időn belül a szivárgást, ezért a Remin Társaságot 27 ezer új lejre bírságolták. Madalin Mihailovici, az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetője kijelentette, nem juthat magyar területre a Visó folyón levonult ciánszennyezés. Politikai vitát váltott ki Magyarországon az újabb romániai ciánszennyezéses eset. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz a kormányzati intézkedéseket hiányolta, és az ügy kivizsgálását kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. /Farkas Zoltán: Újabb ciánszennyezés a Tiszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ – Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene – jelentette ki Sólyom László magyar köztársasági elnök november 28-án. – Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Fel kell lépni ellene, meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak erre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket – mondta a köztársasági elnök a romániai Visó folyó ciánszennyezése kapcsán. Legutóbb 2000-ben történt hasonló baleset Romániában, amely akkor teljesen tönkretette a Tisza élővilágát. /Ismét ciánpánik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2006. július 7.

Ökológiai baleset történt Topánfalva közelében. A duzzasztógát vize kiöntött, a vízáradat nagy mennyiségű üledéket és iszapot sodort magával. Stefan Popescu, a Sporthalászok Egyesületének elnöke elmondta: az Állami Vízügyi Hivatal a „tettes”, miatta pusztult ki az Aranyos folyó élővilága és halállománya 25 kilométeres körzetben. Traian Matis a Fehér Megyei Vízgazdálkodási Hivatal igazgatója szerint a szakemberek éppen a gát megerősítésén dolgoztak, amelyhez le kellett ereszteniük a vizet. Amikor észrevették, hogy a víz magával sodorja az iszapot és az üledéket, azonnal leállították a munkálatot. Véleménye szerint a Sporthalászok Egyesülete eltúlozta a károkat, az iszaphullám csak 7 kilométert érintett és nem 25-öt. /Újabb ökológiai baleset: szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2008. július 9.

Visszavonulását fontolgatja Ion Iliescu, az elmúlt húsz esztendő meghatározó személyisége, a korára hivatkozik, az elemzők szerint azonban tart az új választási rendszertől. Ion Iliescu szenátor, a PSD tiszteletbeli elnöke 1965-től a Nagy Nemzetgyűlés tagja, 1967 és 1971 között ifjúsági miniszter. 1971-ben eltávolították a párt felső vezetéséből, bírálta a pártvezetést és felvette a kapcsolatot a hazai ellenzékkel. 1979 és 1984 között az Országos Vízműveknél dolgozott, majd 1989-ig a Műszaki Könyvkiadó igazgatója. 1989. december 22-én a tévé által közvetített forradalom sztárja, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökévé nevezték ki. 1990-ben alapító tagja a Nemzeti Megmentési Front nevű pártnak, amelyből később osztódással megalakul a Demokrata Párt (PD) és a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR). Utóbbi névváltoztatással lett a mai Szociáldemokrata Párt (PSD). Iliescu az ország elnöke volt az 1992-es szabad választásokig. Az első bányászjárás idején megköszönte a bányászoknak a bukaresti rendcsinálást. Nem utazott Marosvásárhelyre, hogy megakadályozza a román–magyar összecsapást. Csak a titkosszolgálatok megalakulása után utasította a belügyet, hogy rendet teremtsen. 1992-ben megválasztották államfőnek. 1996-ig vezette kemény kézzel az országot, a magyarsággal szemben elutasító volt. 1996-ban Emil Constantinescuval szemben elvesztette a választásokat, és rá egy évre megválasztották a PDSR elnökének. Ezt a tisztségét 2000-ig töltötte be. 2000-ben ismét államfővé választották. 2004-ig az Adrian Nastase-kabinet kisebbségben, az RMDSZ támogatásával kormányzott. 2004-ben Iliescu támogatta Adrian Nastasét a kampányban, de Traian Basescu lett az államfő. Iliescu a pártvezetési tisztséget is elvesztette, azonban 2006-ban a PSD tiszteletbeli elnökévé választották. /Simon Judit: „Az első ember” búcsúja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998