udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Paneuropai Unio

2005. november 30.

Baján november 10–12-e között rendezték meg az Európai Konferenciát Európai uniós integráció és a kisebbségek – fejlődhetünk együtt? címmel. A konferencia társszervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete mellett a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Antall József Alapítvány is kivette részét, csakúgy, mint az Eötvös József Kollégium, az Alsó-Ausztriai European House, valamint az ausztriai Pán-európai Unió és az EALIZ. A Magyarországon élő kisebbségek helyzetét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Christoph Pann professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képviseletében pedig az európai kisebbségek jogi helyzetéről beszélt. Előadást tartott Dr. Günther Rautz, a boseni (bolzanói, Dél-Tirol, Olaszország) Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osztályának képviselője is, aki az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) főtitkára is. A második világháború előtt és alatt a magyarországi németek száma elérte a félmilliót, azóta azonban folyamatosan csökken. 1947-ben 250 000 magyarországi németet telepítettek ki az országból. Akik maradtak, az asszimiláció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási alkalmával a lakosoknak négy kérdésben kellett választ adniuk: anyanyelv, nemzetiség, a nemzeti kultúrához való kötődés, és a családban, illetve baráti körön belüli nyelvhasználat. A négyből legalább egy kérdés alapján 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, A legutóbbi, 2002-es helyhatósági választásokat követően Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a maguk 341 kisebbségi önkormányzatával és 35 polgármesterével a romák után a második helyen állnak. /Günther Rautz: Tudósítás a bajai kisebbségi konferenciáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2007. május 3.

Kolozsvár május 3-tól – bizonyos értelemben – a kontinens figyelme középpontjában áll, az itt megrendezett A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az Európai Unióban című nemzetközi konferencia miatt. A rendezvényt a Szabadság a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával, valamint a dél-tiroli székhelyű Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületével (MIDAS) közösen szervezi. A konferencián többek között a szlovákiai, németországi, spanyolországi, olaszországi, litvániai, írországi, horvátországi és finnországi kisebbségi és regionális nyelvű napilapok kiadóinak vezetői, főszerkesztői, illetve képviselői vesznek részt. Néhány évvel ezelőtt a Szabadság Balló Áron néhai főszerkesztő kezdeményezésére vált a MIDAS teljes jogú tagjává, s neki köszönhető az is, hogy a civil szervezet Kolozsváron tartja idei soros közgyűlését. Szükség van arra, hogy a Szabadság napilap bemutatkozzon európai társainak a közös érdekek képviselete érdekében. Európában a legtöbb kisebbségi és regionális nyelven íródott napilap nem részesül semmiféle kormányzati szubvencióban. A rendezvényre meghívták a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE), valamint a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének képviselőit is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke is jelen lesz a konferencián. Európában csaknem ötven millióan élnek kisebbségben. /Kiss Olivér: Kolozsváron – az európai nemzeti kisebbségekért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

2007. május 5.

Május 4-én megnyílt Kolozsváron a kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia /MIDAS/ megnyitója, melyen Európa minden tájáról csaknem 30 kisebbségi kiadvány képviselője jelent meg. A megnyitón a MIDAS elnöke, Toni Ebner, majd annak főtitkára, Günther Rautz is üdvözölte a résztvevőket. Ezek után a rendezvény illusztris vendége, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke, Habsburg Ottó tartott előadást. /Habsburg Ottó: Ne ismételjük meg a múltbéli hibákat. Kolozsváron elkezdődött az idei MIDAS konferencia és közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A MIDAS konferencián a romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái című programponton Markó Béla RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese a kormányülés miatt nem lehetett jelen, helyette Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke értekezett a témában. A német kisebbséget Zeno Pinter, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese képviselte. Az RMDSZ a parlamenti demokráciában látta a konfliktuskezelés legfontosabb eszközét, szögezte le Takács Csaba. Kitért arra, hogy a Babes–Bolyai Egyetemen még katedrai szinten sincs biztosítva az önállóság. Az RMDSZ továbbra is küzd a felsőoktatás önállóságáért. /Köllő Katalin: Kisebbségi politikai és kulturális perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke előadásában felvázolta mindazt, ami a kisebbségi jogérvényesítés terén az elmúlt 17 évben történt. Az anyanyelven történő oktatást szabályozó tanügyi törvényt és anyanyelvhasználatot a közigazgatásban szavatoló helyhatósági törvény jelentőségét emelte ki. A tanügyi törvény továbbra is megszorító intézkedéseket tartalmaz /Románia történelmének és földrajzának román nyelven történő oktatása, az állami magyar egyetem ügye/. A kisebbségi törvényre parlamenti elfogadására nincs politikai akarat. Markó Attilára államtitkár, a Kisebbségi Hivatal vezetője kifejtette, a gyakorlat nem követi minden esetben a törvényt, Románia adós a kisebbségi jogok érvényesítésével. A közigazgatásban például 70-80 százalékban helyezték ki a nemzeti kisebbségek számára szimbolikus jelentőséggel bíró két- vagy háromnyelvű táblákat. Kolozsváron ezek hiányoznak, a helyi vezetés még mindig ellenségesen viszonyul a többnyelvűséghez. /Székely Kriszta: Kisebbségi jogok: hiányosságok az alkalmazás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Bemutatkozott a MIDAS konferencia résztvevői előtt a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két szervezet ismertette alakulásának körülményeit, célkitűzéseit. Kiderült, hogy Romániában eddig csak a magyar sajtóban létesültek ilyen kiadói, illetve szakmai szervezetek. A szervezetek után röviden bemutatkozott még a romániai német kisebbség lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung für Rumänien, illetve két megyei napilap, a Maros megyében megjelenő Népújság, és a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék. /E. -R. F. : Bemutatkozott az erdélyi kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2007. május 5.

A 95 éves Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnökeként tökéletes szellemi frissességgel tevékenykedik, eljött Kolozsvárra, beszédet mondott. A Páneurópai Uniónak az integrációban óriási szerepe volt, fejtette ki a vele készült interjúban. Nem híve annak, hogy Törökország tagja legyen az Európai Uniónak. Az együttműködés sokkal jobb megoldás. A muzulmánok integrálása nagyon-nagyon nehéz munka, nagy feladat. Habsburg Ottó leszögezte, mindig beszélt magyarul, ez természetes folyamat volt, nem kellett magyarul tanulnia. Hét gyereke és huszonhárom unokája van. Egyik unokája katalán politikus, egyik lánya svéd képviselő, György fia a Magyar Vöröskereszt elnöke és az államfő külpolitikai tanácsosa. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lebontottuk a határokat! Interjú Habsburg Ottóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998