udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 73 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pazmany Peter Katolikus Egyetem /PPKE/

1990. december 23.

Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ püspök az egyház egyik vértanúja. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karán végzett, pappá szentelték, Rómában folytatta tanulmányait, megszerezte a hittudományok doktora címet. 1940-től Kolozsváron, az egyetemen egyházjogot adott elő, 1942-ben szatmári megyéspüspöknek nevezték ki. 1948-ban az állam hivatalosan betiltotta Scheffler János püspöki működését. 1950-ben Kőrösbányát jelölték ki a püspöknek kényszerlakhelyül, majd 1952 márciusában letartóztatták, Jilavára vitték és ebben a börtönben halt meg 1952. dec. 6-án. /Jakabffy Tamás (Sipos Ferenc adatközlése alapján): Emlékeztető Scheffler János püspökre. = Keresztény Szó (Kolozsvár), dec. 23./

1996. február 15.

Súlyos anyagi gondokkal küszködik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem /Piliscsaba/, nyilatkozta Marót Miklós dékán. A pénzhiány legfőbb oka a diszkrimináció: a törvény előírása ellenére a hallgatók után alig negyedannyi támogatást kap a katolikus egyetem, mint a világi intézmények. Ráadásul ez az összeg hallgatónként 80 ezer forint, az infláció ellenére azonos a tavalyival. Ez ügyben az egyetem már tavaly az Alkotmánybírósághoz fordult állásfoglalásért, és a testület alkotmány-és törvénysértőnek ítélte a hátrányos megkülönböztetést. Ennek ellenére az 1996-os költségvetésben sem emelték meg ezt az összeget. /Magyar Nemzet, febr.15./

1996. április 10.

Dr. Jakubinyi Györgyöt /sz. Máramarossziget, 1946. ápr. 13./ 1969-ben szentelték pappá. 1970-től 1974-ig a római Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait Márton Áron kívánságára. A Gergely Egyetemen teológiai és szentírástudományi licenciátust szerzett. 1974-től szentírástudományt tanított a gyulafehérvári teológián. 1978-ban Budapesten teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. 1990. ápr. 29-én szentelték püspökké a csíksomlyói kegytemplomban, 1994. ápr. 8-án nevezte ki a pápa gyulafehérvári érseknek. /Dr. Jakubinyi György, Erdély 77. püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Dr. Jakubinyi György amerikai papok meghívására közel egy hónapot /febr. 28-tól márc. 21-ig/ töltött Amerikában. Ezalatt sok katolikus plébániát megkeresett. Az ottani magyarok gyűjtést rendeztek a gyulafehérvári érsekség javára. - Az amerikai magyar közösségek kiöregedtek, kihalófélben vannak. Az ifjúság szétszóródott, angol nyelvűvé vált. Kivételt a nagy központok képeznek, ahol még van ifjúság, van élet. Ilyen a kanadai Toronto vagy az USÁ-ban Cleveland. - Az Egyházi Törvénykönyv tiltja a papok politizálását. Erdélyben a magyarság ügyének képviseletét az RMDSZ vállalta fel, a katolikus egyház támogatja az RMDSZ tevékenységét. Sok az érintkezési felület, ilyen volt például a Mátyás-szobor előtti kétszeri tüntetés: egyszerre vallásos és nemzeti, vagy ha úgy tetszik, politikai. - Jakubinyi György németül, románul, franciául, latinul, olaszul, angolul, eszperantóul, héberül, görögül és oroszul tud. /Schuller Mária: Törődnek velünk, gondolnak ránk Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1996. szeptember 2.

Szept. 2-án betöltötte 80. évét Jakó Zsigmond /sz. Biharfélegyháza/ történész. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem történeti-nyelvtudományi karán szerzett képesítést. Doktori disszertációját /Bihar megye a török pusztítás előtt, Bp., 1940/ a Magyar Tudományos Akadémia Körössy-díjjal tüntette ki. Budapesten, az egyetemen, majd a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, 1941-ben Kolozsvárra költözött, megszervezte az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárát, 1942-től egyidejűleg tanársegéd az egyetemen, 1945-től 1981-es nyugdíjazásáig a Bolyai Egyetem professzora. 1989 után újraszervezte az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, melynek elnöke lett /1990-1994/, majd tiszteletbeli tagja, 1988-tól az MTA tiszteletbeli tagja, 1996-tól pedig a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1990 óta a Magyar Történészek Világszövetségének társelnöke, 1996. márc. 15-én tudományos munkásságáért Széchenyi-díjat kapott. Jakó Zsigmond számos értékes könyv szerzője, ezek között van az erdélyi művelődéstörténet és írásbeliség múltjára, levéltártörténetére vonatkozó kutatásait összefoglaló Írás, könyv, értelmiség /Kriterion, 1976/, melynek román változata Philobiblon transilvan /1977/ címmel jelent meg. Jakó Zsigmond kutatási területe Erdély középkori történelme, leginkább művelt szakterülete a történeti segédtudományok, mindenekelőtt az írásbeliség, az oklevéltan és a paleográfia. Paleográfiai kutatásait Radu Manolescuval együtt adta ki, a hozzácsatolt albummal /Scrierea latina in evul mediu, 1971/ címmel, ezzel megteremtette az alapot a latin paleográfia oktatásához. /Magyar kiadása: A latin írás története, Budapest, 1987/. Jakó Zsigmond bemutatta a kolozsvári könyvtárak középkori latin kódexeit, elkészítette az erdélyi magyar könyvtártörténet vázlatát, foglalkozott iskolatörténettel is, munkatársként részt vett a romániai középkori oklevélanyag közzétételében. Magára vállalta az erdélyi középkor írásos dokumentumainak vizsgálatát, mintegy 35 ezer oklevelet tanulmányozott át és értékelt. Nemzetiségtörténeti munkája: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, I-II., 1990. /Miklós László: Jakó Zsigmond 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Tibori Szabó Zoltán: Hiteles történetírásunk nesztora, Jakó Zsigmond akadémikus, 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület erre az alkalomra emlékkönyvet készített, amelyet szept. 2-án Benkő Samu, az EME elnöke ünnepi beszéd keretében adott át a 80 éves Jakó Zsigmondnak. Az ünnepelt meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést és felidézte életútját, pályájának alakulását. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1996/. Szerkesztette: Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. A hatszáz oldalas kötet tartalmazza Jakó Zsigmond irodalmi munkásságának könyvészetét, továbbá erdélyi és magyarországi történészek tanulmányait, továbbá négy román történész román nyelvű munkáját.

1998. május 3.

Ápr. 13-án Keresztes K. Sándor leköszönő elnök megnyitójával kezdődött meg Siófokon a Magyar Pax Romana 40. kongresszusa, melynek témája a kommunikáció volt, A párbeszéd egyháza címen. Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója tartott előadást, Hankiss Elemér professzor az értékek válságáról beszélt, Nagy Endre professzor kifejtette, hogy nem szükséges keresztény pártot alakítani, Szabó Ferenc jezsuita teológus, a Távlatok főszerkesztője szerint a médiának mindenkihez kell szólnia, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a hierarchia szót elemezve hangsúlyozta, hogy az inkább a szent kezdetét jelenti, amely a tradíció által él tovább. Előadást tartott Heller Ágnes filozófus is, az utolsó napon Horányi Özséb egyetemi tanár, a Magyar Pax Romana új elnöke mondott beszédet. /Vasárnap (Kolozsvár), máj. 5./

1998. június 17.

Jún. 5-6-án Medgyes magyarsága ünnepelte a 10. számú magyar általános iskola első írásos említésének 275. évfordulóját. Az iskolát a római katolikus egyház szervezte és működtette 1948-ig, az iskolák államosításáig. Az iskola felvette Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevét. Az évfordulós ünnepség kezdetén megkoszorúzták a temetőben az elhunyt tanárok sírjait, majd jún. 5-én délután tudományos ülésszak kezdődött. Az egybegyűlteket Fekete Szabó Katalin, a szilágysomlyói Báthory Alapítvány képviselője köszöntötte. Előadást tartott Sipos Gábor /Kolozsvár/, Kovács István, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Vincze Zoltán /Kolozsvár/ és Murádin László /Kolozsvár/. A következő napok ünnepségeinek egyik vendége Kötő József államtitkár volt. Leleplezték az iskola falán a magyar nyelvű bronz, valamint a román nyelvű márvány emléktáblát, melyeket Gergely István szovátai szobrászművész készítette. /Szabó M. Attila: Iskolai névadó ünnepség Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./

1998. június 17.

Életének 89. évében, jún. 17-én Nagyváradon elhunyt László Gyula régészprofesszor. Sepsiszentgyörgyre indult, hogy előadást tartson. László Gyula 1910. március 14-én született, a ma Romániában található Kőhalmon. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként folytatta tanulmányait, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1937-től 1940-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1940-től négy esztendőn át Kolozsvárott egyetemi magántanárként, azt követően nyilvános rendes egyetemi tanárként tevékenykedett. László Gyula 1951-től múzeumi előadói, illetve osztályvezetői beosztásban dolgozott. 1957-től 1980-as nyugdíjba vonulásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára volt. A professzor nevéhez fűződik számos könyv és mintegy hétszáz tanulmány, cikk publikálása. A honfoglaló magyarság életének legjobb ismerőjeként számon tartott tudós tollából látott napvilágot az Árpád népe című monográfia, az Õseinkről, az Arckép és kézírás, a Szent László legenda középkori falképei, valamint A zurói temető című munka. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, majd három évvel később Széchenyi-díjban részesült. A Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át. /MTI/ A kolozsvári napilapban Benkő Samu írt bensőséges búcsúztatót László Gyuláról. /Benkő Samu: Kőhalomtól Váradig. Búcsú László Gyulától. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

1998. augusztus 22.

Aug. 22-én tartotta Szatmárnémetiben a helyi Szent István Kör ünnepi előadását. A meghívott előadó dr. Kovács István költő és történész, egyetemi docens, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész professzora Bem tábornok és az erdélyi hadsereg címen tartott előadást. Ezután Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője méltatta Bem életútját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

1998. december 2.

Dec. 2-án a filológiai tudományok doktorává avatták Orbán Gyöngyit, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának irodalomelmélettel és hermeneutikával foglalkozó adjunktusát. A műalkotás létmódjának hermeneutikai megközelítése című doktori disszertációjának bemutatása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárai méltatták tevékenységét. Ugyanezen a napon történt Berszán György doktori dolgozatának megvédése is. /Kettős avatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1998. december 14.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott kerekasztal-beszélgetést tartottak a határon túli magyar oktatásról. Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kijelölt elnökhelyettese kijelentette: "Magyarországnak közre kell működnie abban, hogy hatékonyabbá váljon a határon túli magyarok oktatási rendszere" - Szilágyi Pál, Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese emlékeztetett arra: a Román Nemzeti Egységpárt kezdeményezésére az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létesítésére hozott kormányhatározatot. A romániai rektorok konferenciája is hasonló álláspontot képviselt, arra hivatkozva, hogy az egyetem létrehozása a nemzetiségek elszigetelődéséhez vezetne. Ez a konferencia december 14-én újra összeül. Szilágyi Pál azt tervezi, hogy ezen a konferencián felolvassa a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói által megfogalmazott nyilatkozatot, amelyben a legerélyesebben tiltakoznak a konferencia véleményük szerint kisebbségellenes döntése ellen. Orosz Ildikó /Ungvár/ rámutatott: Ukrajnában az oktatási intézmények a tervezett támogatás csupán 30-40 százalékához jutnak hozzá, a pedagógusok pedig egyes járásokban 4-7 hónapja nem kapják meg bérüket. A legtöbb iskolában szénszünetet tartanak, az elmaradt oktatást rövidített tanórákkal, illetve szombati tanítással pótolják. Megítélése szerint kedvezőtlenül befolyásolná a magyar nyelvű oktatást, ha elfogadnák Ukrajnában azt a koncepciótervezetet, amely a kisebbségek számára úgynevezett átirányításos oktatási technikát javasol. Ennek lényege, hogy az elemi iskolákban még a kisebbség nyelvén tanítanának, az érettségi idejére azonban az oktatás folyamatosan ukrán nyelvűvé válna. Orosz Ildikó úgy vélte, a felsorolt okok miatt összeomolhat a magyar oktatási rendszer Ukrajnában. - Gábrity-Molnár Irén újvidéki egyetemi tanár elmondta: az oktatásirányítás rendszerét Jugoszláviában a merev központosítás jellemzi, amely akadályt jelent a kisebbségek oktatásában. A gondok enyhítésére tovább kell dolgozni a Magyar Oktatási Tanács megalakításán, amelynek tevékenységében civil szervezetek és szakmai fórumok szakemberei vennének részt. Utalt arra, hogy az anyanyelvükön tanuló magyar nemzetiségű diákok száma évről évre csökken. A Vajdaságban emellett nagy a pedagógushiány: az általános iskolákból jelenleg mintegy 200 magyar nyelvű tanár, illetve tanító hiányzik, a középiskolákban pedig 94 szaktanárra lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy a szerbiai felsőoktatási intézményekben meg kell valósítani legalább az anyanyelvű felvételizés gyakorlatát, emellett fejleszteni kell a magyar nyelven folyó pedagógusképzést. - Szigeti László, Szlovákia oktatási államtitkára szerint a parlamenti választások után minden esély megvan arra, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy előrelépjen. A kormányprogram ugyanis több olyan pontot foglal magában, melyek a magyar okatásügyet pozitívan befolyásolják. Az államtitkár közölte, várhatóan már ebben a tanítási félévben kétnyelvű bizonyítványt kaphatnak Szlovákiában a magyar és az ukrán tannyelvű iskolákban tanulók. Felhívta a figyelmet arra: nem szabad azt várni, hogy egyik napról a másikra megoldódik a magyar oktatásügy helyzete, apró lépések sorozatával azonban komoly eredményeket lehet elérni. /Fórum a határon túli magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

1999. június 19.

Szinte minden magyarországi egyetemmel kapcsolata van a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, így a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel is két éve együttműködési szerveződésben áll. Június 15-17-e között látogatást tett a Pázmány-egyetem háromtagú küldöttsége, dr. Erdő Péter rektor vezetésével. Ittlétük alatt a rektori szintű tárgyalások mellett a vendégek meglátogatták a bölcsészkart, a négy (ortodox, protestáns, görög és római katolikus) teológiai kart, a jogi, a politikatudományi és közigazgatási, valamint az európai tanulmányok fakultásait. "A két évvel ezelőtti együttműködési szerződés megkötése után most a kapcsolat konkrét tartalommal való megtöltéséről volt szó - mondta dr. Erdő Péter rektor. Reméli, hogy közös kongresszusokra kerül sor, a következő egyetemi évben például az állam és egyház jogi kapcsolatai témában. Egy másik jelentős terület a jogászokkal és politológusokkal való együttműködés: a nemzetközi kapcsolatok és az európai tanulmányok képzés terén való együttműködés és egy angol nyelvű nemzetközi jellegű diplomáciai képzés az, amit dr. Erdő Péter ajánlott, hozzátéve: nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül várják az alkalmas jelölteket. - A látogatás eredményeképpen különleges együttműködés van kialakulóban a Pázmány-egyetem és a kolozsvári római katolikus teológiai kar között. Õsztől ugyanis lehetővé válik, hogy a hittanárit végzett hallgatók doktorátusi programban vegyenek részt a kolozsvári karon, amelyre beiratkozhatnak a Pázmányon végzettek is (náluk ugyanis a hittanárok nem doktorálhatnak). Ugyanakkor a magyarországiak vendégtanárok küldésével és diákok fogadásával segítik az ittenieket - tájékoztatott Nóda Mózes kolozsvári dékán-helyettes. /Bereczki Silvia: Gazdagodó tudományos kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1999. szeptember 18.

Az universitások közti együttműködés nyomán nyílt lehetőség arra, hogy már a következő, 2000-2001-es tanévtől meginduljon a párhuzamos képzés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem /Budapest/, a kolozsvári illetve a pozsonyi tudományegyetem jogi karai között. Ennek eredményeképp a hallgatók hat év alatt megszerezhetik a magyar mellett a román illetve a szlovák jogi diplomát. A katolikus egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora idén nyáron aláírta a két intézmény közti együttműködésről szóló keretmegállapodást. A párhuzamos képzés eredményeképpen két nyelven és két jogrendben is otthonos jogászok szerezhetnek majd diplomát, tíz helyett hat év alatt. Ez a végzettség a diplomáciai, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási pályán is nagy lehetőségekkel kecsegtet, tájékoztatott Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja. /Jobbágy András: Duplán államvizsgázó hallgatók. Kétnyelvű jogászképzés Budapesten és Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1999. november 17.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai kara november 18-20. között Teológiai Napokat szervez Kihívások a teológiában a harmadik évezred küszöbén címmel. Az előadók között van Jakubinyi György gyulafehérvári érsek /A szövetség teológiája a Tórában és Lisieux-i Szent Teréznél/, Benyik György szegedi biblikus /A Qumrán-kutatás újszövetségi vonatkozásai/, a szegedi Thorday Attila /Szent Pál evangéliuma a feltámadásról/, a budapesti piarista tanár Jelenits István /Az Apostolok Cselekedetei az újabb kommentárok tükrében/, a protestáns teológia tanára, Molnár János /Az Egyiptomból való szabadulás és az új kronológia (20. század végi archeológia kutatási eredményei és az ószövetségi kortörténet)/, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora /A vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházi nyilatkozatok/. Ezután szekciókra osztva folytatódnak az előadások. /Teológiai Napok a katolikus teológiai karon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2000. február 10.

Jan. 27-28-án Esztergomban 15 országból mintegy kétszázan vettek részt az Egyház és magyarság címet viselő konferencián, a Magyarország 2000 konferenciasorozat megnyitóján, melynek rendezője a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tettek és mit tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élő magyarok vallás- és nemzettudatának erősítéséért. Az előadásokat könyv alakban is megjelentetik a szervezők. Csató Béla római katolikus főesperes /Marosvásárhely/ beszámolt tapasztalatairól. megállapíthatta, hogy érdemes együtt gondolkodni és cselekedni. A továbbiakban is szükség van egy-egy ilyen rendezvényre. Ezek sorát tulajdonképpen Tabajdi Csaba kezdte, az esztergomi a harmadik ilyen jellegű megbeszélés volt. A konferencián látható volt, hogy a különböző régiók vezetői, munkásai keveset tudnak egymásról. Csató Béla úgy érezte: ki kellett volna mondani, hogy az egyház Isten szülötte. Az egyháztól nem kívánhat senki nacionalizmust. Azok az igazi keresztények, kik elfogadják az egyházat, mint valami védő, óvó kezet, ami megóvja a népeket az esetleges nemzeti túlhajtástól, túlfűtöttségtől.- Esztergomban ott volt a konferencián dr. Paskai László bíboros, Gyulai Endre, Szeged-Csanád egyházmegyei püspök, Keresztes Szilárd, hajdú-dorogi görög katolikus püspök, Mayer Mihály pécsi püspök, Erdő Péter, a Pázmány Péter Egyetem rektora, Erdélyi Géza felvidéki református püspök, Erdélyből Csiha Kálmán, Tőkés László, Tempfli József, Reizer Pál, Szabó Árpád, a magyar kormány részéről a HTMH elnöke, Szabó Tibor mellett ott volt Németh Zsolt államtitkár, megjelent Tabajdi Csaba, korábbi szervező is. Szabó Tibor nagyon jó összefoglaló előadást tartott. Megfigyelőként jelen volt a budapesti zsidó főrabbi és a New York-i főrabbi, aki először vett részt ilyen találkozón. /Máthé Éva: Egyház és magyarság. Az egyház nem pártolhatja a nacionalizmust! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2000. augusztus 12.

Megjelent a Vallásosság és nemzettudat - vizsgálódások Erdélyben /Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, Budapest/ című munka, melyben egy-egy tanulmányt adott közre Tomka Miklós vallásszociológus és Gereben Ferenc művelődésszociológus. Előbbi a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársa, az Országos Lelkipásztori Intézet Vallásszociológiai Központjának igazgatója, utóbbi a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának tanára, és a budapesti Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet vezetője. Tomka Miklós leszögezte, hogy a vallásosság milyensége nem megítélés, hanem vállalás kérdése. Vallja, hogy ″... a mai élő vallásosság tőke, ami megmenthető a jövő javára. Kérdés, hogy hogyan? Hogyan lehet felkészülni a türelmetlenül kopogtató modernizációra? (...) Mi ma sokmindent tudunk arról, hogy miért vesztett az európai kereszténység embermilliókat. Ezt a tudást használni lehet. (...) Erdély okulhat a magyarországi társadalom veszteségeiből, hibáiból, ″viszonzásul″ adhat valamit saját hívőbiztonságából, s hozzájárulhat az egész magyar kereszténység gyógyulásához″. A magyarországi 64 százalékkal szemben az erdélyi magyarok 81, az erdélyi románoknak pedig 82 százaléka hiszi, hogy az egyház az embereket az igazságra tanítja. Gereben Ferenc kifejtette, hogy az erősen kisebbségi helyzetben benne rejlik a fokozott késztetés (az asszimiláció mellett) az identitás vállalására. Gereben Ferenc rámutatott arra, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a vallásosság és a tudatos identitásvállalás között az érzelmi hangoltság tekintetében: ″A templomba soha nem járó és nem imádkozó rétegek (Erdélyben nincsenek sokan; az ottani felnőtt magyar népességnek mindössze 6-7%-át teszik ki) az identitás kérdésében lényegesen közömbösebbek az átlagnál; a rendszeresen imádkozók, de különösen a rendszeres (hetenkénti) templomlátogatók pedig kitűnnek a nemzeti azonosságtudat pozitív beállítódású típusaiban″. - Nincs különbség az erdélyi katolikusok és reformátusok nemzeti identitásarculata szempontjából. A nemzeti önkép, múlt- és jövőkép a legreálisabb a művelt egyetemi ifjúság és az értelmiség körében. A torzulások az alacsony műveltségi fokkal (pl. románul végzett inasiskola) és az életkorral fokozódnak. Örvendetes, hogy a 90-es évek első feléhez viszonyítva a magyar történelem ismerete felértékelődött. /Fodor György: Vallásosságunk és nemzettudatunk helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2000. szeptember 5.

A magyar természettudományos muzeológusok augusztusban tartott XVIII. országos találkozójának fő témája: ,,Természettudományi múzeumok a Kárpát-medencében". A szakmai összejövetelen meghívottként külhoni munkatársak is részt vehettek. Romániából a gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi, nagyenyedi, nagyváradi, nagybányai, nagyszebeni, valamint a temesvári természettudományi múzeumok és részlegek képviseltették magukat. A megjelentek tájékozódhattak a szomszédos országok múzeumi törekvéseiről. A piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajlott a szakmegbeszélések zöme is. Az egyetem épületei Makovecz Imre építész tehetségét dicsérik. A találkozót közös szándéknyilatkozat aláírásával zárták, amelyben mindannyian a testvéri együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás zálogát látják. Sok érdekes javaslat is elhangzott. A temesváriak javasolták például: érdemes lenne felújítani a magyar orvosok és természetvizsgálók múlt századi vándorgyűléseinek hagyományát. Szükséges lenne egy alapdokumentáció elkészítése a természettudományi múzeumokban őrzött közgyűjteményekről s a nevezetesebb magángyűjteményekről. Ez a könyv a múzeumok kialakulásáról, a gyűjtemények sorsáról, a hozzájuk kapcsolódó személyiségekről, a fejlődés vagy a hanyatlás ismérveiről, a mai szakembergárdáról stb. szólna. /Dr. M. Kiss András: Természettudományi Múzeumok a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2000. november 13.

Nov. 10-11-én A keresztény család: eszmény és valóság címmel a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának rendezésében teológiai napokat tartottak Kolozsváron. Az értekezleten hazai és külföldi egyházi személyiségek, lelkészek, tanárok, egyetemi hallgatók vettek részt. Az előadások sorát Székely János a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára nyitotta meg, A házasság az Újszövetség-teológia tükrében című értekezésével. Marton József professzor, a BBTE Katolikus Kara dékánjának Márton Áron a családról című előadásában olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak közismertek. Molnár Lajos a Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium valamint a BBTE Katolikus Karának tanára A keresztény házasság szentségi jellegének kérdéskörét boncolgatta. /A keresztény család: eszmény és valóság. Nemzetközi teológiai értekezlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2000. december 9.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem idén ilyen megállapodást kötött a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Ennek előnyeit egyelőre a jogi kar diákjai élvezhetik. A szerződés értelmében a két egyetemen a diákok párhuzamosan végezhetik tanulmányaikat, majd diplomát is szerezhetnek ilyen módon. Emellett be lehet iratkozni egy másik európai egyetemre is. Az érdeklődők négy lezárt félévvel vagy az egyetem elvégzése utáni két évben kérvényezhetik felvételüket a testvéregyetemre, ahová az e célra fenntartott helyek számának függvényében veszik fel őket. - A hallgatóknak csupán a kötelező tantárgyakból kell mindkét egyetemen vizsgázniuk, a többi tárgy esetén szabadon választhatnak a két egyetem között. Továbbá a megállapodás értelmében a tanulmányok befejezése után mindkét egyetemen jogi licenciátusi vizsgára kerül sor. A BBTE chartája szerint a licenciátusi vizsgát bármikor le lehet tenni az egyetem elvégzése után; a PPKE-en csupán az egyetem elvégzését követő három évben nyílik erre lehetőség. - Az egyezménybe foglaltakat még jóvá kell hagyni a két egyetem szenátusának, de a PPKE-n való tanulást már lehet kérvényezni. /Kokoly Zsolt: Új lehetőségek a jogon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2001. február 17.

Rendhagyó vándorkiállítást nyílt Székelyudvarhelyen, a magyar állam kialakulását, Szent István korát mutatják be a tablók. Az anyagot Rubovszky Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történész professzora állította össze. A vándorkiállítás első állomása Pozsony volt, az állomások között van Sepsiszentgyörgy is. A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett kiállítás jó alkalmat kínál diákoknak és tanároknak egyaránt rendhagyó történelemóra tartására. /Sarány István: Szent István király és kora. Millenniumi kiállítás Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

2001. február 27.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb együttműködési szerződést írt alá azzal a nyolc magyarországi egyetemmel, amelyekkel az elmúlt években is szoros kapcsolatban volt. A nyolc magyar egyetemmel külön-külön aláírt kétoldalú szerződések elsősorban a hallgatók és az oktatók cseréjét, közös kutatási terveket, a Socrates és Ceepus programok adta lehetőségek kihasználását érintik. Andrei Marga, a BBTE rektora kiemelte, hogy az eddigi közös tevékenység már szinte minden tudományterületet érintett, most azonban, hogy Románia és Magyarország is pályázik az európai uniós tagságra, az új keretszerződéseket a csatlakozási szándékhoz igazították. Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint, azokat az együttműködési formákat dolgozták ki, amelyekkel közösen jelenhetnek meg az európai egyetemi élet színterén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a Pécsi Egyetem, a budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem vezetőségének képviselői kolozsvári látogatásuk során találkoztak a Sapientia Alapítvány vezetőségével is, és felajánlották segítségüket a tervezett Erdélyi Magyar Magánegyetem beindulásához. /Magyar egyetemek és a BBTE együttműködése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

2001. július 15.

A magyar premontrei rend váradhegyfoki apátsága a közelmúltban újabb taggal gazdagodott. Pék Sándor, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem végzőse felvételét kérte a rendbe. A kegytemplomban Fejes Rudolf Anzelm főapát celebrálta a beöltöztetési szentmisét, melyre eljöttek a váradi püspökség lelkészei, és a városban működő apácák - vincések, mallersdorfiak, orsolyiták - képviselői is. /Tüzes Bálint: Sziklára újjáépített rend. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./

2001. augusztus 30.

Kárpát-medencei Jogász Találkozó kezdődött a határon túlról érkezett félszáz jogászhallgató és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanuló száztíz jurátus részvételével Agárdon. A hatnapos programsorozatot a magyar egyetem jog- és államtudományi karának Jogtörténeti Intézete szervezte a Rákóczi Szövetséggel és a Régiók Szövetségével karöltve. A találkozó célja, hogy a résztvevők gyakorlati ismereteket szerezzenek különböző jogászi területekről, valamint tájékozódjanak a jog és a közélet kapcsolatával összefüggő kérdésekről. Megismerkedhetnek az egyetemisták a kedvezménytörvény jogi hátterével, megalkotásának fázisaival, illetve a törvénynek a határon túli magyarság életére várhatóan kifejtett hatásával. /Kárpát-medencei Jogász Találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2002. május 14.

Máj. 12-én Temesváron dr. Neumann Ernő főrabbit köszöntötték 85. születésnapja alkalmából a zsidó hitközség (zömmel magyar ajkú) tagjai, a történelmi egyházak püspökei, a Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének vezetői és a sok vendég. A temesvári főrabbit levélben köszöntötte Ion Iliescu államelnök, az ünnepségen jelen volt és köszöntőt mondott többek között Nicolae Corneanu ortodox metropolita, Tőkés László püspök és Schöner László, a Budapesti Rabbiképző Egyetem rektora. Dr. Neumann Ernő 1940-ben, a Budapesti Rabbiképző Intézetben szerzett teológiai oklevelet, közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiából is doktorált. Temesvár kiemelkedő személyisége, a nemzet- és felekezetközi megbékélés, az ökumenizmus rendíthetetlen híve 61 éve szolgálja a helyi zsidó közösséget. Ezalatt tanúja volt az 1941-ben még 12.000 lelket számláló temesvári zsidóság meghurcoltatásának, majd tömeges elvándorlásának, amelynek eredményeképpen mára néhány százra fogyatkozott a közösség. Az ünnepelt arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint fél évszázaddal a Holokauszt után megjelentek és hódítanak az antiszemitizmus és a rasszizmus új apostolai, mint Jean-Marie Le Pen, Jörg Haider, Corneliu Vadim Tudor, Csurka István, Vladimir Zsirinovszkij és társaik. /(Pataki Zoltán): A béke és a fény papja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2002. július 20.

A szatmári római katolikus püspökség felkérésére egy magyarországi szociológus-hallgató csoport végzett felmérést az egyházmegyében. A kutatók a személyes életútról is elbeszélgettek az interjúalanyokkal, érdeklődtek egyházhoz és valláshoz való viszonyukról a különböző életesemények bekövetkeztekor. Az "Önismeretünk számokban" kutatás során több mint 400 beszélgetést folytattak, melyek feldolgozását követően várhatóan 24 szakdolgozat és egy gyorsjelentés készül az év végére, jövőre pedig egy nagyobb zárótanulmányban összegzik az eredményeket. Dr. Tomka Miklós professzor, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológiatanára, a kutatás vezetője sajtótájékoztatón beszámolt a felmérésről és annak részeredményeiről. Dr. Tomka Miklós szerint az erős vallásosság mellett erős nemzeti tudat jellemzi az itt élőket. Románia egészében, ezen belül a szatmári egyházmegyében is a vallásosság erősebb, mint majdnem bárhol Európában. Ez a vallásosság nagyon hagyománycentrikus. A nemzet és vallás egysége a román népességben éppúgy megvan. Ebből következik, hogy az egyháznak felelőssége van a kisebbség minden problémájával kapcsolatban. /Túrós Lóránd: Szociológiai felmérés a szatmári egyházmegyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./

2002. augusztus 13.

Aug. 11-én, vasárnap este a Magyar ATV műsorában Lovas István Tasnádi Péter első fokon elítélt, házi őrizetben lévő bűnöző kihívására a nyílt vitán nem jelent meg, emiatt a műsor árnyékbokszolássá vált. A maffiavezérnek tartott Tasnádi többször is megfogalmazta, hogy féljenek a magyar jobboldal reprezentánsai, mert őket levadásszák. Ez a műsor roham volt a magyar polgári erők, a demokrácia ellen. Egy házi őrizetes, alvilági maffiózókapcsolatokkal vádolt potenciális bűnöző tévényilvánosságra engedése a Medgyessy-féle kémbotrányról hivatott elterelni a figyelmet."Jó volt a cenzúra", "ne vonuljon külön a jobb és a bal", hanem "együtt vitassák meg...", "Lovas válassza a lámpavasat", "kérjen Kövértől kötelet", hagyja ott a Pázmány Péter Egyetemet, "gyakoroljanak önkritikát", jelentette ki Tasnádi. /Sylvester Lajos: A jobboldal levadászása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

2002. október 29.

Száz éve halt meg Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspök. Ebből az alkalomból okt. 26-án több színvonalas előadással idézték fel a nagy tudású főpap alakját Nagyváradon, a Posticumban megtartott emlékülésen. Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke ismertette a bíboros művelődéstörténeti szerepét. Tempfli József megyés püspök megköszönte a szervezők munkáját, immár negyedik alkalommal tartanak emléküléseket Nagyvárad tudós püspökeiről. Dr. Erdő Péter püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora Schlauch Lőrinc jogtörténeti és egyházjogi munkásságát mutatta be. Dr. Rencsik István egyház-jogász előadása Nagyvárad bíborosairól beszélt. Fodor József általános helynök kiemelte azt a csodálatos nyelvezetet, amelyet a kardinális beszédeiben használt. A bíboros sokoldalú tevékenysége közé tartozott a könyvtáralapítás is - amelyről Emődi András könyvtáros beszélt -, bár ez nem a váradi, hanem szatmári püspökségének idejére vonatkozott. Schlauch Lőrinc haláláról és temetéséről Pálkovács István temesvári helytörténész beszélt, akinek most mutatták be a bíborosról írt könyvét. /Emlékülés Schlauch Lőrinc bíborosról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. november 26.

Nov. 24-én Zabolán, a római katolikus templomban bemutatták Pozsony Ferencnek a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban frissen megjelent Zabola című kötetét. Dr. Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem történelemprofesszora, a könyv szerkesztője a sorozat határon túli településeiről készült köteteinek történetéről, illetve kiadási szempontjairól beszélt. Mint elmondta: a száz magyar faluról szóló sorozatot a magyar állam millenniumára adták ki, és a trianoni szerződéssel elcsatolt részekről csupán hat település: Deáki (Felvidék), Gát (Kárpátalja), Szilágynagyfalu (Partium), Laskó (Drávaszög), Alsóőr (Burgenland) és Zabola (Erdély) került be a sorozatba. A Zabola-kötetet Csáky Árpád, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum történésze méltatta. Pozsony Ferenc hangsúlyozta: az embernek csak egy szülőfaluja van, és sok-sok kötelessége. Ezzel a könyvvel egyik kötelességének tett eleget. A rendezvény előtt Budapestről érkezett közel kétszáz kötet egytől egyig elkelt. /Bodor János: Könyvbemutató Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

2002. november 29.

A huszonnégy éves Iancu Laura magyarfalusi (félreeső moldvai csángó település) kislány hetedik osztályos tanulóként került a csíkszeredai József Attila Általános Iskolába, amikor még alig beszélte a magyar nyelvet. A székelyudvarhelyi tanítóképző elvégzése után tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen folytatja. A Johófiú Jankó című "magyarfalusi csángó népmeséket és más beszédeket" tartalmazó könyv összeállítója, ha kezdetben néprajzi szakkutatók irányításával dolgozott -, ma már az önállósulás felé tart. Iancu Laura verseit már kezdik közölni a lapok. /Ferencz Imre: Ajánlás versekhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./ Iancu Laura Johófiú Jankó - Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek című gyűjtése abból a vágyból is született, hogy Moldva "legdélibb csángómagyar településének", Magyarfalu népmeséi megmeneküljenek az elmúlástól. A könyv megjelenését támogatta a Kulturális Örökség Minisztériuma. /Dr. Balázs Lajos: Vágyak könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

2002. december 9.

Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki a pápa az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye élére. A szentszéki közlemény hangsúlyozza, hogy a 75. életévét betöltött Paskai László bíborosnak az egyházjogi szabályozás szerint kötelezően fel kell ajánlania lemondását. Erdő Péter kinevezett bíboros 1977 és 1980 között az Örök Városban végezte teológiai és egyházjogi tanulmányait, 1986-ban a tekintélyes Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzorának nevezték ki. Erdő Pétert 2000. jan. 6-án II. János Pál pápa avatta püspökké a római Szent Péter Bazilikában. /Erdő Péter az új esztergomi bíboros. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Idén októberben Erdő Pétert a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Jogi Kar és a Római Katolikus Teológiai Kar javaslatára díszdoktorrá avatták. Az eseményen dr. Csucsuja István professzor, a BBTE Történelem Karának dékán-helyettese mondott laudációt, amelyben kiemelte: Erdő Péter professzor hatalmas műveltsége és tudományos munkássága biztos, alapos képzésre épül. 1952-ben született Budapesten. Teológiai és kánonjogi doktorátust, majd egy második PhD fokozatot szerzett teológiából. További tanulmányokat és kutatásokat végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Legfőbb területe az egyházjog és a jogtörténet. Munkásságát több mint 200 tanulmány és 16 monográfia jellegű könyv foglalja össze. Könyvei és monográfiái között van a Bevezetés a kánonjogba, az Egyházi törvénykönyv fordítása és kommentárja. Az egyházjog teológiája intézménytörténeti megközelítésben vagy az Egyházi alkotmányjog című munkai olyan alapművek, amelyek a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Az egyházjog teológiája és a Bevezetés a kánonjogba megjelent magyarul, németül, angolul, olaszul és ukránul, A kánonjogi tudomány története latin, német, magyar, olasz, spanyol, angol nyelven, az Egyházi alkotmányjog magyar, német, ukrán nyelven, Az egyházjog forrásai olaszul, magyarul, németül és angolul. Könyvei Budapesten, Rómában, Vatikánban, Torinóban, Buenos Airesben, Münsterben, Würzburgban, Lvovban, Pisában, Párizsban és Firenzében jelentek meg. Erdő Péter több, nemzetközileg elismert szakfolyóirat és jól ismert tudományos sorozat főszerkesztője; tanulmányait folyamatosan publikálja nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, de gyakran közreműködik a Bari-i, Ljubljana-i, krakkói, lublini püspöki és érseki kiadványokban is. Számos kánonjogi és jogtörténeti forrásművet, kéziratot, és kódexet adott ki. Ezek legjelentősebbike Az egyházjog forrásai. Történeti bevezetés, amely 1999-ben jelent meg Budapesten. Több más forrásmunkát és dokumentumot jelentetett meg az "Archív für Katolisches Kirchenrecht"-ben, az "Österreichisches Archív für Kirchenrecht"-ben és másutt. Munkásságának kiemelkedő területe az ökumenizmus, valamint az egyház és állam viszonyának kérdésköre. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora; itt egymás után tanszékvezető, a hittudományi kar dékánja volt, majd 1998 óta az egyetem rektora. 2000. jan. 6-án, II. János Pál pápa Rómában püspökké szentelte, azóta székesfehérvári segédpüspök. Három szentszéki kongregáció, ill. Tanács: a Katolikus Nevelés és a Megszentelt Élet Intézményei Kongregációja, valamint a Pápai Törvényhozó Tanács tagja. /Erdő Péter - új esztergom-budapesti érsek. Műveltsége, munkássága biztos, alapos képzésre épül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2002. december 17.

A Szatmárnémetiben és Szamoskrassón megrendezett Bem-napokon előadóként vett részt dr. Bona Gábor magyarországi hadtörténész, akit foglalkozásáról kérdezett az újságíró. Bona Gábor 1973-ban végzett az akkori debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Harminc éve foglalkozik a XIX. századi magyar és egyetemes hadtörténelemmel, elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmével. Erről jelent meg két nagy összefoglalása és öt egyéb könyve a szabadságharc tisztikaráról, melyekben a honvédsereg tizenegyezer tisztjének az életrajza olvasható. Még vannak hiányosságok, de ezeket pótolni lehet. Szatmárnémetiben olyan anyagokhoz jutott, amelyek felhasználásával kiegészítheti saját kutatásait. Régen bizonyos tevékenységek a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoztak, ezek mind katonai helyek voltak. 1986-ban Bona lett a Történelmi Közlemények főszerkesztője, ami azt jelentette, hogy őrnagyként felvették a hadseregbe. Később egy időre intézményük bécsi levéltárának lett a vezetője 1987-1992 között, majd a Hadtörténeti Intézet igazgatójaként (ez egy tudományos kutatóintézet, ahol közel húsz ember dolgozott). 1992-ben mint katona, nyugállományba került, és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa maradt, ez évtől tanít Debrecenben, az egyetemen. Óraadóként eddig is tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és most várja a professzori kinevezését Miskolcra. /Elek György: "Szatmárnémetiben is vannak olyan történészek, akiktől érdemes tanulni". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998