udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pecsi Tudomanyegyetem

2000. április 14.

Ápr. 13-án Tusnádfürdőn, a Tulipán vendéglőben megkezdte meg munkálatait a Székelyföld 2000 Konferencia. Kolumbán Gábor, a rendezvényt szervező Hargita Megyei Tanács elnöke megnyitóbeszédében a konferencia céljaként a Székelyföld mint régió, valamint a fejlődés megfogalmazását jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása után következik a tényleges munka. Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke üdvözlőbeszédében Háromszéket ismertette, Tóth Miklós, a vendéglátó Tusnádfürdő város polgármestere pedig a század elején szintén e városban tartott Székely Kongresszusról emlékezett meg. A konferencia munkálatai plenáris üléssel kezdődtek. Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy az egyesülő Európa az államok Európája helyett egyre inkább a régiók Európája lesz. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központja főigazgatója előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió regionális politikája nem a brüsszeli bürokráciának köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek. Mint mondotta, jelentős átalakulások mentek végbe az európai gazdasági tér fejlődésében, új fejlett régiók jelentek meg. Dr. Egyed Ákos, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a székely társadalom tagolódásának főbb irányzatait vette számba. Kolumbán Gábor az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásairól szólt előadásában, hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem cél, hanem eszköz. A Székelyföld legnagyobb gondját az előadó abban látta, hogy a régió intézményi és személyi kapacitása nagyon alacsony, emiatt nem tudják a meglévő erőforrásokat hasznosítani. Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy jól körülhatárolt kulturális térségek vannak az országban. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2000. szeptember 12.

Aug. 14-19. között Veszprémben tartották meg a határokon túli magyar történelemtanárok nyári továbbképzését. A tanfolyamot a Pécsi Tudományegyetem 1992 óta minden évben megszervezi a Közoktatási Minisztérium Határon Túli Titkárságának a támogatásával. A nevezetes évfordulóra való tekintettel ebben az évben a helyszínt Veszprémbe tették át, abba az ősi városba, amely az első magyar királyné, Gizella személyéhez kapcsolható, hisz ő tette a magyar királynék szálláshelyévé. A pécsi és a veszprémi egyetem tanárai előadásokat tartottak Gizella királynéról, az Árpád-házi magyar királynékról, az Anjou királynőkről és királynékról, Mária Teréziáról, Erzsébetről. A tanfolyam részvevői négy országból érkeztek: Erdélyből kilencen, Kárpátaljáról heten, Délvidékről szintén heten, Felvidékről öten. /Kupán Árpád: Vendégségben... otthon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2000. december 20.

Dec. 18-án Budapesten, az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. évi Kisebbségekért-díjakat. ″Magyarország bonyolult, de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendőben: olyan világot kell építenünk, amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élő kisebbségeknek is″ - mondotta Orbán Viktor. ″Azt a hitvallást kell magunkkal vinni a következő évezredbe, amely szerint a határon túli magyarok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak. És azt a hitvallást is, hogy a Magyarországon élő görögök, szerbek, németek, románok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó görögöknek, szerbeknek, németeknek, románoknak, szlovákoknak és szlovénoknak″ - mondta Orbán Viktor. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megőrzésért tett munkájukért, Wild Katalin egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Lénár Károly pápai káplán, tardoskeddi esperes-plébános és Szilágyi Pál professzor, a kolozsvári Páli Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kar Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetője. (Az MTI nyomán) /Átadták az idei kisebbségekért-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kisebbségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök a BBTE egykori rektor-helyettesét, Szilágyi Pált. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök - Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára - azoknak a személyiségeknek adja át, akik kiemelkedő tevékenységeket fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági élet terén. ″Úgy tekintek erre a kitüntetésre, mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintő díjra, hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát, és 2000-ben Kása Zoltán rektor-helyettesnek adtam át, akinek nagyon komoly segítőtársa is van Néda Árpád személyében″ - nyilatkozta a professzor. Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig rektor-helyettese volt. Ebben az időszakban nem kis mértékben áldozatos tevékenysége nyomán kiépült a magyar nyelvű képzés széles skálája - áll a méltatásban. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon, ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvű képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségű hallgató tanulhat így anyanyelvén. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, ennek eredményeként ma a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön valamint Szatmárnémetiben olyan, zömmel magyar nyelvű képzés, amely a magyarság nyomasztó szakemberhiányát csökkenti. A romániai oktatási reform sodrában, az elmúlt esztendőkben vált felsőfokúvá a romániai tanítóképzés. Ezen intézmények - köztük a magyar tanítású nyelvű székelyföldi (kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi), nagyenyedi, szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképző főiskolák szintén a BBTE hálózatához tartoznak. /Szabó Csaba: Szilágyi Pál volt rektor-helyettes Kisebbségekért-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2001. február 27.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb együttműködési szerződést írt alá azzal a nyolc magyarországi egyetemmel, amelyekkel az elmúlt években is szoros kapcsolatban volt. A nyolc magyar egyetemmel külön-külön aláírt kétoldalú szerződések elsősorban a hallgatók és az oktatók cseréjét, közös kutatási terveket, a Socrates és Ceepus programok adta lehetőségek kihasználását érintik. Andrei Marga, a BBTE rektora kiemelte, hogy az eddigi közös tevékenység már szinte minden tudományterületet érintett, most azonban, hogy Románia és Magyarország is pályázik az európai uniós tagságra, az új keretszerződéseket a csatlakozási szándékhoz igazították. Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint, azokat az együttműködési formákat dolgozták ki, amelyekkel közösen jelenhetnek meg az európai egyetemi élet színterén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a Pécsi Egyetem, a budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem vezetőségének képviselői kolozsvári látogatásuk során találkoztak a Sapientia Alapítvány vezetőségével is, és felajánlották segítségüket a tervezett Erdélyi Magyar Magánegyetem beindulásához. /Magyar egyetemek és a BBTE együttműködése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

2001. augusztus 12.

Környezet és nevelés címmel tartották meg július 6-16. között Illyefalván, a budapesti Sándor-kör (ökumenikus pedagógus szervezet) és a Kárpát- medencei Háló szervezésében azt a pedagógus-továbbképző tábort, amelynek célja a nevelők nevelése és a kölcsönös felelősség tudatosítása volt. A tábor előadói és résztvevői, erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági pedagógusok, illetve jövendőbeli pedagógusok voltak. A művészeti környezetről tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan, a Pécsi Tudományegyetem néprajztanára hangsúlyozta, hogy a művészeti nevelés mellőzése a csupán száraz tudományosságra és elméletre beállítódott iskolai oktatásban káros hatással lehet a gyermeki lélekre. Mezey Katalin költő és Oláh János író-szerkesztő az irodalmi környezetről szólva szomorúan állapították meg, hogy az utóbbi évtizedekben az irodalom mint érték háttérbe szorítódott, és valóban értékes művek, fontos szerzők maradnak ki az iskolai oktatásból, a színházakban mellőzik a színvonalas magyar drámát, a könyvesboltokból kiszorulnak a magyar verseskötetek, hiszen többnyire csak a divatos külföldi regényekre van igény. A tábor témái között a magyar történelem is helyet kapott: Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék szerkesztője előadása és Molnár Imre budapesti értekezése révén. A nyelvi környezetről, a hagyományok átörökítésének fontosságáról beszéltek Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora, Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője és Tánczos Vilmos, a BBTE néprajztanára. Elek István magyarországi író és politikus a politika ismeretének mint a világban való eligazodás eszközének fontosságát emelte ki. /Deák Tünde Klaudia: Pedagógustábor környezetünk érdekében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./

2003. május 28.

Drescher J. Attilát, a pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának vezetőjét bízták meg a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetésével - írta a Magyar Nemzet május 20. száma SZDSZ-es váltás a szakkollégiumban címmel. A határon túli magyar hallgatók budapesti diákotthonának előző főigazgatója Horváth Tamás volt, akinek hároméves megbízatása idén április közepén járt le. Az Oktatási Minisztériumban (OM) elégedettek voltak Horváth szakmai munkájával, ennek ellenére új pályázata sikertelen maradt. Drescher - aki 1998-ban SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt - OM-támogatásának hírére április 7-én a MÁSZ munkatársai levelet írtak Magyar Bálint miniszternek és az összes államtitkárnak, melyben a bizottság javaslatának felülvizsgálatát kérték. A szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is levelet küldött az OM-be, melyben kifogásolták, hogy nem kérdezték meg a véleményüket. A vezetőváltás hírére néhány nap alatt összesen kilencven határon túli szakmai szervezet és több közéleti személyiség juttatott el ajánlást a minisztériumba, amelyben Horváth főigazgatót támogatták. A MÁSZ 1991 óta működik. A budapesti diákotthonban 900 teljes és 120 részképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató lakik. Horváth Tamás munkája nyomán Szegeden, Pécsen és Debrecenben is beindult a kollégiumi képzés. A döntés mögött személyes, politikai indítékok állnak: az RMDSZ csúcsvezetése nem kedvelte az OM előző közigazgatási államtitkárát, s a jelenlegi főigazgatót az államtitkár egykori közeli munkatársának tartják. Az is köztudott, hogy az RMDSZ az OM politikai államtitkárságára beültette emberét, határon túli ügyekben való tanácsadás céljával, Szatmári Ildikót (Markó Béla egykori tanácsadójának, a pár évnyi bukaresti pártszolgálat után Budapestre költözött és újabban Erdély-szakértő médiaemberként fel-feltünedező Szatmári Tibornak a felesége). Úgy tudják, hogy az OM Határon Túli Magyarok Főosztályán már semmi sem történik Szatmári Ildikó bólintása nélkül, s a Márton Áron Szakkollégium megregulázása után jelenleg az Apáczai Közalapítvány van terítéken, ahol már sikerült elérnie, hogy az alapítvány kuratóriumi elnökének hiányában ő hozza meg a döntéseket. /Jól dolgozott, de Markóék nem szerették. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

2003. augusztus 5.

Aug. 3-án megnyílt a IV. Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem Pécsett, amelynek keretében 16 országból érkezett, mintegy 80 fiatal egy hónapon át ismerkedhet a magyar nyelvvel és kultúrával. A nyári egyetemet Lénárd László, a Pécsi Tudományegyetem rektora nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: a magyar nyelv 2004 májusától az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik majd, ezzel jelentősége felértékelődik Európában. /Külföldiek magyarul tanulnak Pécsett. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2004. október 12.

A Maros megyei roma szervezetek képviselői romániai cigány középiskola jövőbeni alapításához gyűjtenek tapasztalatokat, valamint romák számára indult szociális programokról tájékozódnak október 11-13-a között Pécsett. „A magyar kisebbségi vezetőkhöz hasonlóan úgy gondoljuk, a romániai cigányság felemelkedése elsősorban az oktatás révén lehetséges” – mondta Petre Zelarin, a Roma Szociáldemokrata Egyesület Maros megyei elnöke. Meglátogatják az 1994-ben alapított roma Gandhi Gimnáziumot, a Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszékét és konferencián vitatják meg a cigány kisebbségek helyzetének javítását célzó európai uniós és magyarországi programokat. /Pécsen gyűjtenek tapasztalatot a Maros megyei roma iskolához. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

2004. november 10.

A Pécsi Tudományegyetemen nov. 4-én a Magyar Tudomány Napja alkalmából megrendezett ünnepi szenátusi ülésen dr. Vincze Mária egyetemi tanárnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Üzletvezetés Kara dékán-helyettesének díszdoktori címet adományoztak. Dr. Vincze Mária székfoglaló előadásában a regionális gazdálkodás és vidékfejlesztés romániai vonatkozásait mutatta be. Laudációjában, dr. Horváth Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karának tanára, röviden ismertette Vincze Mária szakmai életútját, pályájának lényegesebb eredményeit és külön hangsúlyozta azokat az óriási erőfeszítéseket, amelyeket a magyar nyelvű közgazdászképzés beindításáért, majd működtetéséért tett és tesz továbbra is. A tanárnő nemrég kapta meg a doktorátus vezetés jogát is. Köszönőbeszédében Vincze Mária hangsúlyozta azt a hathatós segítséget, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Kara tesz egyrészt a közös kutatómunka keretében, másrészt név szerint fel is sorolta azoknak a tanároknak a nevét, akik immár rendszeresen Kolozsvárra jönnek és alkalmanként nyolc-tíz órában, oktatják a kolozsvári magyar diákokat. A látogatás során külön megbeszélésre került sor a kolozsvári és a pécsi kar együttműködéséről. /Dezső Gábor: Vincze Mária professzor asszony a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. augusztus 4.

Mezőpetri tipikus sváb falu a Nagyvárad–Szatmárnémeti országút mentén. Lakói sváb származásúak, de magyar nyelven beszélnek. A vidék egyik legrégibb települése, amely a törökvész, a kuruc–labanc háborúk alatt szinte teljesen elnéptelenedett. Károlyi Sándor gróf 1738-tól kezdődően népesítette be Württemberg környékéről származó telepesekkel. Mezőpetriben emlékoszlopot állítottak az utódok a község jeles szülötte, dr. Vonház István nyelvész (1881–1945) tiszteletére. A pécsi egyetem professzora, a nemzetközileg elismert svábkutató több évtizedes kutatás nyomán írta meg az ősök Württembergből Szatmárba telepedésének történetét. Legutóbb Augsburgban, a nyelvjáráskutatók konferenciáján Szabó József ismertette a német–magyar nyelvi kölcsönhatás néhány kérdését a Nagykároly környéki Csanálos, Mezőfény és Mezőpetri nyelvjárásában. Bura László, Szatmárnémeti tudós tanára pedig egy Bécsben megtartott élőnyelvi konferencián értekezett „a sváb alapnyelvi réteg hatásáról Mezőpetri tájnyelvére”. Ugyanő névtani kutatásokat is végzett, s önálló kötetben jelentette meg Mezőpetri ragadványneveit. – Az ulmi székhelyű Dunai Svábok Központi Múzeuma vándortárlatot szervezett Háztörténetek. Német sorsok a Duna mentén címmel. A kiállításon négy ország tizenkét lakóházának példáján mutatják be a 18–19. században szétszóródott svábok történelmét, kultúráját és életkörülményeit. – Mezőpetriben óvoda és négyosztályos iskola működik német nyelven. A tanulók nem otthon sajátították, sajátítják el a német nyelvet, hiszen otthon magyarul beszéltek. Mezőpetribe hazalátogatnak a németországi rokonok. Több mint ezer van belőlük. A hetvenes-nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is zajlott a kivándorlás. Mára 1600 lélek körül stabilizálódott Mezőpetri lakosságának száma. /Szilágyi Aladár: A Bodeni-tó mellől a Kraszna mellékére cseréltek hazát. Sváb természetű magyarok között (2.). = Erdélyi Riport (Nagyvárad), aug. 4./

2005. november 12.

November 11-én a Korunk folyóirat szervezésében kétnapos történésztanácskozás kezdődött Kolozsváron Társadalomalakító elképzelések és a hatalom mechanizmusai a Kárpát-medencében 1944/45–1968 között címmel. Kántor Lajos főszerkesztő megnyitója után L. Balogh Béni (Komárom-Esztergom Megyei Levéltár) az 1940–1944 közötti magyar–román viszonyról és az erdélyi kérdésről értekezett. Dr. Romsics Ignác (ELTE, Budapest) Magyar békeelképzelések a II. világháború végén című előadásában számba vette az Erdélyt érintő terveket is. Dr. Gyarmati György, dr. Ormos Mária (Pécsi Tudományegyetem) és dr. Stefano Bottoni (Bolognai Egyetem) tartott előadást, majd levetítették és kiértékelték Zágoni Balázs (Kolozsvár) Az elképzelt forradalom című dokumentumfilmjét. /Ördög I. Béla: Történészkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2006. április 21.

Ma Magyarországon két alapvetően eltérő kép él Erdélyről. Az egyik Erdély hozzánk hasonló, sőt velünk azonos, magyar, sőt magyarabb, mint a mai Magyarország bármely régiója. Erdély az ősi, autentikus magyar kultúrát őrző kultuszhely. A másik Erdély a távoli, különböző, más, idegen vagy elmaradott, kevésbé modernizált, sőt egyenesen civilizálatlan. Mindkét esetben olyan Erdély-képről van szó, amely távol áll a mindennapi valóság tapasztalati tényezőitől – hangzott el április 14-én a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos hallgatói és az érdeklődők előtt Feischmidt Margit, a pécsi egyetem adjunktusának előadásában. A vendég azt a Tabula könyvek sorozatban megjelent kötetet ismertette, amely a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke valamint a Néprajzi Múzeum közös kiadásában jelent meg Erdély (de)konstrukciók címen. A kötet többéves kutatómunka eredményeként látott napvilágot. Akárcsak a bevezető tanulmányában, Feischmidt Margit a Magyarországon kialakult Erdély-képet tekintette át, s ezen belül az Erdélyről folyó politikai elképzelések változását a két világháború közötti revizionista felfogástól, a hallgatás korszakán, majd azt követően, a nyolcvanas évek táncházmozgalmának hatására kialakult Erdély-képen át Antall József beszédéig, amelyben lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének vallotta magát. A magyar népi kultúra felfedezése az erdélyi falvakban, e tájegység felfedezése a turizmus számára, a magyar turisztikai irodalom Erdély-képe, a nemzeti zarándoklat helyszínévé váló Csíksomlyó, az örökségturizmusra való berendezkedés Máréfalván – e témákról szól az első rész. A második csoportba sorolt írások az etnikai kivándorlás jelenségét térképezik fel: Magyarországon élő erdélyi vendégmunkások, a táncház mítosza és valósága, a széki építőmunkások és széki asszonyok magyarországi munkavállalása, az etnikumközi viszonyok helyzete. Az előadást megbeszélés követte, amelyben a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak nemzeti zarándoklattá, nemzeti ünneppé váló átalakulásáról folytattak eszmecserét. /(bodolai): Erdély-kép Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2006. június 27.

Együttműködési megállapodást kötött a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kara. Az erről szóló dokumentumot június 26-án írta alá Nagyváradon Geréb Zsolt, a PKE rektora és Horváth Béla, a szekszárdi főiskola főigazgatója. Ez a tizennegyedik egyetem, amellyel együttműködési egyezményt kötött a PKE. A program fő célja a diák- és oktatócsere, az oktatás, a kultúra, a tudományok, a kutatások területén való együttműködés, továbbá közös pályázatok készítése, a különféle európai projektekben való részvétel, konferenciák szervezése stb. /T. H.: Tartalmas kapcsolatban reménykednek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 27./

2006. július 24.

Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2006. október 3.

Pécsen, a szeptember végi Kolozsvár Napokon, a Pécs Expón bemutatkozott három kolozsvári kiadó: a Polis, a Komp-Press és a Koinónia. Röviden ismertették Demény Péter a Koinonia Kiadó Éneklő Borz-sorozatában megjelent Visszaforgatás című regényét, a Komp-Press Buday György és Kolozsvár című könyvét, és Bányai Éva: Sikertörténet kudarcokkal. Bukaresti életutak című interjúkötetét, illetve a Polis Kiadó László Ferenc Bartók markában című művét. Ugyancsak Pécsen, a Korunk-Jelenkor irodalmi találkozón Kántor Lajos, Egyed Péter, Balázs Imre József és Demény Péter ismertették a Korunk történetét, majd felolvastak már megjelent, illetve készülőben levő munkáikból. A legnagyobb sikere a mini-konferencia volt, amelyen László Ferenc, Egyed Péter, Kántor Lajos, Balázs Imre József és Demény Péter tartottak előadásokat a Pécsi Tudományegyetem Irodalom Tanszékén egyetemista és doktorandusz hallgatóknak, az előadásokat beszélgetések, viták követték. /-f-: Mini irodalmi konferencia és könyvismertetők Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2006. november 25.

„Ha 1848. március 15. a magyar nemzet születésnapja, akkor 1956. október 23. a magyar nemzet újjászületésének napja” – jelentette ki Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke a Kolozsváron megtartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű fórumon. 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című konferencia második napján Egyes Ákos elmondta: 1956 a huszadik század egyik történelemformáló eseménye, amelynek hatása kiterjedt Erdélyre, a Kárpát-medencére, az egész világra. Az értekezleten tizenöt előadást hallgathattak meg a jelenlévők, jeles magyarországi és hazai történészek elemezték az 1956-os forradalom eseményeit, illetve annak hatását Erdélyben, a Kárpát-medencében, a világtörténelemben. Előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, Gyarmati György, a magyar Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatóság nyugalmazott főlevéltárosa, Dávid Gyula irodalomtörténész, Novák Zoltán Csaba, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Kutatóintézet képviselője, továbbá Tófalvi Zoltán, az ELTE doktorandusza, Buzogány Dezső egyetemi tanár, Vekov Károly docens, Bura László irodalomtörténész, Olti Ágoston, valamint az ELTE doktoranduszai, Ioanid Ilona és Benkő Levente kutatók. A rendezvényen hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapokat nyújtottak át Pál Antal Sándornak, Dávid Gyulának és Bura Lászlónak az ’56-os események kutatása terén, illetve az EME-ben kifejtett munkásságuk elismeréseképpen. Ez alkalomból jelentette be Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, hogy 2007. január 1-től létrejön az MTA hatodik, egyben első határon túli akadémiai bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), amelynek az EME ad majd otthont, feladata a romániai magyar tudományos közösség munkájának a segítése és a tudományos ismeretterjesztés lesz. /P. A. M.: Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2007. január 17.

Új egyetem kezdi meg működését jövő hónapban Háromszéken: az intézmény az országban egyedüliként művelődésszervezőket képez majd – tájékoztatott Imreh-Marton István, a Kovászna megyei Művelődési Központ vezetője. Elmondta, a Pécsi Tudományegyetem Andragógiai Intézetének háromszéki tagozata az árkosi EU-központban kap helyet. Már februártól beindulhat az oktatás. Első lépésként két csoport diákot, összesen 40 személyt vennének fel az egyetemre. Ők a bolognai rendszernek megfelelően három éves képzésben vesznek részt, és a végén művelődésszervezésre, illetve személyügyi szervezésre szakosodhatnak. A tervek szerint a diákokat a Pécsi Tudományegyetem szakemberei hétvégenként – péntektől vasárnapig – oktatnák. Az EU-csatlakozást követően magyarországi egyetem immár könnyen létesíthet tagozatot Romániában. /Kovács Zsolt: Árkoson is lesz egyetem. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2007. augusztus 29.

Vladimir Tismaneanu az Egyesült Államokban élő történész-politológus történészekből és társadalomkutatókból állította össze csapatát. Alig fél év alatt készítették el a parlament előtt is bemutatott Jelentést, amely alapján Traian Basescu államfő elítélte a román kommunizmust. Idén ősszel jelenik meg könyv formájában a 660 oldalas dokumentum. A Jelentés magyar vonatkozású fejezetének megírására magyar szakembereket kértek fel. A fiatal történészekből álló kutatócsoport tagjai: Stefano Bottoni, a Bolognai Egyetem oktatója; László Márton, a Pázmány Péter Egyetem PhD-hallgatója és a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa; Lázok Klára, az ELTE PhD-hallgatója és a csíkszeredai Sapientia Egyetem oktatója; Nagy-Mihály Zoltán, a pécsi egyetem doktorandusza és az EME főmunkatársa; Novák Csaba Zoltán, a bukaresti egyetem PhD-hallgatója és a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókintézetének munkatársa, valamint Olti Ágoston, az ELTE PhD-hallgatója. Nagy Mihály Zoltán kolozsvári történész elmondta, Vladimir Tismaneanu a kolozsvári Etnokulturális Központ vezetőjét, Salat Levente politológust kérte fel a magyar munkacsoport szervezésére, illetve a magyar fejezet megírására, tudva, hogy ebben a kutatóközpontban etnikai, kisebbségi és kisebbségtörténeti témákban folytak kutatások. Salat Levente a budapesti Bárdi Nándorhoz fordult, aki akkor a Teleki Intézetben dolgozott, és akinek a munkatársi köréből kerültek ki a felsorolt fiatal történészek. Romániában intézményesen nem folyik kisebbségkutatás, csak próbálkozások vannak a Jakabffy Elemér Dokumentációs Tár vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület részéről. Bárdi Nándornak köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben megpróbálták intézményesíteni a magyarság kommunista korszakának kutatását, fiatal erdélyi történészeket avatva be a kutatómunkába. – A magyar történészeknek azokat a kérdéseket kellett beemelni a román történetírásba, amelyeket az egyáltalán nem ismer. Például, hogy 1945-től kezdődően hogyan történt a magyar gazdasági intézmények államosítása és megszüntetése. A szövetkezeti központok megszüntetésével óriási vagyonállományt kebelezett be a román állam. Azért szedték össze mindezt, mert a román történetírásban létezik egy feltevés, miszerint a kommunizmus alatt mindenki egyformán szenvedett, sőt, a kommunizmus első időszakában a romániai magyarság pozitív diszkriminációban részesült. - Mindössze fél év állt rendelkezésre a Jelentés elkészítésére. A magyarországi levéltárakban megkezdődött a Romániára vonatkozó kutatás, de a romániaiakban nem. Nagy Mihály Zoltán hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság 20. századi történetének felkutatásával hadilábon állnak. Reméli, hogy a Tismaneanu-jelentés magyar fejezete felgyorsítja ezeket a kutatásokat. /Oláh-Gál Elvira: Tismaneanu-jelentés – megjelenés előtt a könyv. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 29./

2007. október 6.

Harminckét hallgatóval kezdi meg működését a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának Háromszékre kihelyezett csoportja. Az árkosi Európai Oktatási Központban berendezkedett felsőoktatási fiókegységben október 5-én tartották a tanévnyitót, azt megelőzően a Pécsi Tudományegyetem és a Kovászna Megyei Tanács között együttműködési megállapodást írt alá dr. Koltai Dénes egyetemi docens, dékán és Demeter János, a megyei tanács elnöke. A felnőttképzés /andragógia/ célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű társadalomtudományi, pedagógiai és pszichológiai alapozás mellett ismerik a felnőttképzés történetét, sajátosságait, intézményes és intézményen kívüli formáinak működését és az emberierőforrás-fejlesztés kapcsolatát. Tavaly indult Kolozsváron és most Sepsiszentgyörgyön andragógusképzés, amelynek koordinátora az erdélyi származású Pályi Péter, a sepsiszentgyörgyi csoport oktatási felelőse Orosz Attila, a megyei tanács alkalmazottja. /Fekete Réka: Tanévnyitó a Pécsi Tudományegyetem háromszéki műhelyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2007. november 6.

„Európa régiók közössége lesz, és mi egy régióba tartozunk, egy értékrendet vallunk” – mondta Tonk Márton, a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja azt követően, hogy hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá november 5-én a szlovákiai Selye János Egyetem képviselőivel. Miután megalakult a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, minden adott, hogy létrejöjjön a Pozsonyi Akadémiai Bizottság is, és a most aláírt szerződés alapja lehet akár az akadémiák egyesítésének is. Albert Sándor, a révkomáromi egyetem rektora örvendetesnek tartja, hogy magyar nyelven írhatták alá a szerződést, és reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot a közeljövőben sikerül majd tartalommal is megtölteni. Az új együttműködési megállapodás immár a kilencedik partnerségi kapcsolatot jelenti az Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára. A korábbi években hasonló megállapodás született többek között a Pécsi Tudományegyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel, valamint az egri és a kecskeméti főiskolákkal. /Nánó Csaba: Sapientia–Selye János: közös EU-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2008. február 16.

A népfőiskola szempontjából az idei esztendő is igen gazdagnak ígérkezik – jelezte Haszmann Pál, a csernátoni múzeum és népfőiskola vezetője. A Pécsi Tudományegyetem június végén, július elején érkező csoportja többféle mesterséget szeretne gyakorolni. Magyarkanizsáról huszonnégy tagú csoport érkezik júniusban. A múzeum udvarán négy falukapu is elkészül. Idén hagyományos népi hangszerekből szándékoznak időszakos kiállítást szervezni. A hálás utókor idén szobrot szeretne állítani az alsócsernátoni születésű és az Amerikai Egyesült Államokban élt Cseh Tibor (1925–2004) mérnöknek, írónak, lapszerkesztőnek, közéleti személyiségnek, akinek hamvait kívánsága szerint hazahozták szülőfalujába. /Iochom István: Csernátonban Cseh Tibor-szobrot állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2008. április 7.

Pócs Éva Herder-díjas néprajztudós, a Pécsi Tudományegyetem professzora tartott Boszorkányság és a boszorkányüldözés kora az újkori Európában címmel többnapos, az Értékek Akadémiája részét képező előadás-sorozatot Kolozsváron. /B. É., V. M. : Strigák természetrajza. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./

2008. augusztus 7.

A Paks melletti Cseresnyéspusztán immár 15 éve gyűlnek össze nyaranként Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről a magyar középiskolások. Egykori táborozó diákok kísérő tanárként térnek vissza, s szeretettel idézik fel a 10-15 évvel ezelőtti emlékeket. Olvasótábor lévén, minden esztendőnek megvan egy évfordulóhoz kapcsolódó témája. Az idei téma a Nyugat folyóirat volt. A neves meghívottak: a pécsi egyetem és a Pázmány Péter Egyetem tanárai, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész tartottak előadást. Idén is volt újságírói kör, amelynek eredménye a Visszhang című tábori lap. Volt filmező csoport is, valamint szavaló kör. A szórványban élő lupényieknek sokat jelent az anyanyelvvel, s az anyanyelvi kultúrával való kapcsolat. /Farkas Éva: Lupényi diákok Pakson táboroztak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

2008. november 22.

Nem mindennapi költői tehetség volt jelen Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján. A huszonkét éves Kiss Nelli, a Pécsi Tudományegyetem jog és magyar szakos hallgatója, Erdélybe az ERASMUS, az egyetemek közötti áthallgatást támogató program révén került. Ma este költőt avatunk, jelentette be Farkas Wellmann Endre. /Potozky László: Költőavatás a Bretter-körön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2009. május 7.

Jelentős esemény volt a Népegészségügyi Társaság XVII. nemzetközi kongresszusa, melyet elsőként szerveztek meg Magyarország határain túl: április 17–19-e között Marosvásárhelyen. Az idei Dr. Johan Béla-díjat dr. Bedő Károly nyugalmazott marosvásárhelyi egyetemi tanár és dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem professzora kapták, a magyarországi és erdélyi kapcsolatok ápolása terén kifejtett munkásságukért. Dr. Balázs Péter professzor, a SOTE egyetemi tanára Orvosok migrációja Románia és Magyarország viszonylatában címen készített statisztikát az elvándorlásról. 1989–92 között 1462 erdélyi magyar orvost vettek nyilvántartásba Magyarországon. Az elmúlt két-három évben csökkent a kitelepülők száma. A helyi népesedési helyzetet dolgozta fel dr. Bedő Károly és dr. Domahidi János munkája az 1949–2008 közötti marosvásárhelyi migrációról. Románia 1945–2007 közötti demográfiai helyzetét dr. Farkas Evelyn és dr. Hadnagy Ildikó munkája mutatta be. Kisebbségi sors, gyógyítás és nyelvi kommunikáció címmel a kettős nyelvi környezetben szolgáló orvos és beteg viszonyának sarkalatos kérdéseit, kritikus momentumait, gyakorlati és erkölcsi vonatkozásait mutatta be dr. Matekovits György és dr. Ábrám Zoltán munkája. /b. gy. : Népesedési kérdések a marosvásárhelyi kongresszuson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2009. június 9.

Majd fél évszázados szünet után most először ballagtak önálló magyar, államilag elismert felsőoktatási intézmény végzősei Erdélyben. A Partiumi Keresztény Egyetem kétszázhetven diákja búcsúzott el június 6-án Nagyváradon a tavaly akkreditált intézettől. Az egyetem hét szűk esztendejének vége szakadt – fogalmazott Tőkés László református püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. Tőkés megemlítette: nem csupán az évzárót ünneplik, hanem azt is, hogy éppen tíz évvel ezelőtt jött létre az intézmény. A tervekről beszélt Horváth Gizella, az egyetem rektora. Az eddigi tizenhárom képzési területet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A rektor elmondta, hogy idén 475 helyet hirdetnek meg, amelyből 220 lesz tandíjmentes. /M. T. R. : Ballagtak a PKE diákjai. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./ 50 év után létrejött az önálló magyar egyetem Erdélyben – írták közleményükben a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői egyúttal bejelentve, hogy kihasználva az intézmény akkreditációja által adódó “új lehetőségeket”, új szakokat és mesterképzést indítanak. “Egyetemünk hivatalos állami elismertetése számos előnyt biztosít azáltal, hogy bekapcsolódhattunk az egyetemi világ nemzetközi vérkeringésébe. Partnerintézményekkel kötöttünk együttműködési szerződéseink – Debreceni Egyetem, Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem, Sorbonne Egyetem stb. – hallgatóink és oktatóink számára lehetőséget teremtenek az ún. mobilitási programokban való részvételre” – áll a Tőkés László, Horváth Gizella és Tolnay István aláírta közleményben. Az egyetemet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészet és irodalomtudomány tanszékeinek vezetői közleményben tiltakoztak az általuk indokolatlannak nevezett szakduplázási kezdeményezés ellen. /Magyar irodalom és nyelv szakot, mesteriket indítana a PKE. = Transindex. ro, jún. 9./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998