udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pecskai Helyi Onkormanyzat/Tanacs

2007. szeptember 11.

A pécskai önkormányzatban helyet foglaló két szerb nemzetiségű tanácsos kezdeményezésére és az RMDSZ-es Bölöni György támogatásával háromnyelvű helységnévtáblát helyeztek el Tornya bejáratánál. /(irházi): Háromnyelvű helységnévtábla Tornyán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2007. november 26.

Pécskán kétnapos rendezvényen emlékeztek meg a Szentháromság tiszteletére, 1887. november 13-án felszentelt katolikus templom 120. évfordulójáról. A városi tanács rendkívüli ülését tartott, melyen Pécska díszpolgári címéről szóló oklevelet átnyújtották Heinrich József tiszteletbeli főesperesnek, jelenleg újszentesi plébánosnak, aki egy évtizedig Pécskán szolgált plébánosként. Nagy István városi tanácsos két nyelven ismertette az ünnepelt laudációját, amelyben 1991. szeptember elejével kezdve hallgatóságát végigvezette Heinrich József tízéves szolgálatán. Ennek útjelzői: 1992 májusában együtt kiadták a Pécskai Újság első számát, amely azóta csaknem tíz éven keresztül 76 alkalommal jelent meg. Heinrich József tagságot vállalt Pécska első, szabadon választott tanácsában, amely hozzájárult a templom körbekerítéséhez. 1993-ban megalapították a Kolping Család Egyesületet. A fiatalok a plébános köré gyűlve, rengeteg önkéntes munkával a plébánia használaton kívüli alagsorából pinceklubokat varázsoltak, ahol manapság is működik a fogorvosi rendelő. A templom elé a két világháború pécskai áldozatainak két obeliszk formájában, míg a templom falain jeles helybeli elődöknek állítottak emléket. 1995-ben Heinrich József jelentős hozzájárulásával jelentette meg dr. Kovách Géza Fejezetek Pécska nagyközség múltjából című kiadványát. 2000-ben állítottak mellszobrot Pécska nagy szülöttének, gr. Klebelsberg Kunónak, akinek szegedi címerére ezt vésték: “Te saxa loquuntur – Rólad a kövek beszélnek”. Heinrich József azon Pécskán szolgált kevesek közé tartozik, akiről a kövek beszélnek – fejezte be laudációját Nagy István. November 25-én, vasárnap a katolikus templomban ünnepélyes szentmisén emlékeztek meg a templom felszentelésének a 120. évfordulójáról. /Balta János: Ft. Heinrich József Pécska díszpolgára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

2008. február 12.

Huszonnyolcadik esztendejét kezdte meg idén Arad megye legismertebb és legnagyobb táncegyüttese, a pécskai Búzavirág. Süli Erzsébet csoportvezető elmondta, hogy a nagycsoportban hat pár, a középsőben tizenhárom dolgozik, és foglalkoznak tizenkét kicsivel is. A szülők készíttetik a ruhákat. Makra András táncoktató hat éve Szegedről, általában hétvégeken jön próbálni Pécskára. A Búzavirág egyik legnagyobb gondja a próbaterem kérdése. A Zágoni iskola egyik termében próbálnak, ahol „katasztrofális a padozat”. A zenei kíséret is megoldatlan, jelenleg egy mp3-as lejátszóval dolgoznak. Erre az esztendőre hat-hét pécskai fellépést és négy-öt kiszállást terveznek. Nagy István, a Búzavirág Egyesület vezetője beszámolt arról, hogy a helyi önkormányzat 2008-ban az évadzárót, egy tánctábort és a tánccsoportok találkozóját fogja finanszírozni, idén először négyezer lejjel hozzájárulnak az oktató honoráriumához is. Eddig csak a román csoport oktatói munkáját támogatták. /Irházi János: Búzavirág-tervek 2008-ra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

2008. június 21.

Pécskán Iustin Cionca polgármester Antal Pétert javasolta alpolgármesternek, mondván, az elmúlt négy évben is remekül együttműködtek. A titkos szavazáson a 17 tanácsosból 16 voksolt Antal Péterre. A pécskai önkormányzatban 10 mandátummal a PD-L van többségben, az RMDSZ-nek pedig három tanácsosa van. /Irházi János: Megalakult a Pécskai önkormányzat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2008. december 18.

A Pécska központjában lévő obeliszk ügyében írt levelet Barmos László, a lap pécskai olvasója Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, és ebben némi helytörténeti adatok mellett elmondta, hogy az obeliszk kihasználatlanul áll a városban, és ő azt javasolta, legyen rajta Kossuth–Balcescu dombormű, jelképezze a magyar–román barátságot. Szili Katalin válaszlevelében remek, támogatandó ötletnek ítélte az obeliszk hasznosítását, és azt javasolta, amennyiben a helyi önkormányzat, RMDSZ, polgármesteri hivatal is az ügy mellé áll, elkészülnek a tervek, akkor anyagi támogatásért pályázni lehet, például, a Szülőföld Alapnál. /Irházi János: Szili Katalin Pécskára látogatna. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2008. december 30.

A pécskai önkormányzat rendkívüli tanácsülést tartott, ennek keretében kiválósági díjat adtak 14 olyan személynek, akik munkatársként, szerzőként részt vettek a város monográfiájának megírásában, többek között Nagy István, Szabó András, Balázs Márta, Kurunczi István és Andó András. /Irházi János: Kiválósági díjat kaptak a pécskai monográfia szerzői. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2009. március 7.

Pécskán a helyi RMDSZ közgyűlésén Csepella János elnök tartott beszámolót a tavalyi év legfontosabb eseményiről. Elmondta, a kampányokba rengeteg energiát, időt fektettek, ennek ellenére az eredmény elmaradt, mindössze három tanácsost sikerült bejuttatni az önkormányzatba. A közgyűlésen Csepella János bejelentette, elérkezett a pillanat a fiatalításra, nem vállal egy újabb jelölést az elnöki tisztségre. Kocsik Imre egyedül vállalta a jelölést az elnökségre, őt választották meg. /Irházi János: RMDSZ-közgyűlés Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998