udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Penzugyminiszterium (Romania)

2004. február 14.

A román kormány február 12-i ülésén döntött öt erdélyi megye 2004. évre szóló költségvetésének kiegészítéséről. A Pénzügyminisztérium felelős vezetőivel lezajlott tárgyalások során az RMDSZ-nek sikerült kiegészíteni a költségvetési törvénytervezetet. Ennek értelmében a kormány határozatával Maros, Szatmár, Kovászna, Szilágy és Hargita megyék költségvetései összesen 55 milliárd lej értékű többletfinanszírozásban részesülnek, Szilágy, Szatmár, Maros és Kovászna megye költségvetése 10 milliárd lejjel, Hargita megye költségvetése 15 milliárd lejjel egészül ki. E kormányhatározatok nagyjából infrastrukturális beruházásokat (utak, gáz-víz bevezetés) érintetnek. (RMDSZ Tájékoztató) /Öt megye költségvetése egészül ki. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2004. augusztus 10.

Borbély László képviselő a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén javasolta, hogy az RMDSZ készítsen egy átfogó törvénytervezetet a régiófejlesztésről. A tervezet készül, jelezték a pénzügyminisztériumnak, hogy tárgyalnának erről. Romániában a vidékfejlesztés, régiófejlesztés gyerekcipőben jár. Nincs átfogó stratégiai terv, amely megmutatná, hogy az egyes térségekben melyek a kiemelten fontos beruházások, hogyan tud több helység közös fejlesztési tervet kidolgozni. Célszerű lenne, hogy a székelyföldi régió egy térséget képezzen, ez nagyobb autonómiát jelentene. /(mózes): Nem tűzoltómunkára van szükség! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

2004. szeptember 24.

A pénzügyminisztériumi határozattervezet teljesen ellehetetleníti az új adótörvénykönyv által biztosított 1%-os személyi adófelajánlást a civil szervezetek részére – hívta fel a közvélemény figyelmét Winkler Gyula parlamenti képviselő. A tervezet szerint az adófizető polgárnak, amennyiben élni kíván az 1%-os felajánlás lehetőségével, egyrészt egy típuskérvényt kell kitöltenie, melyen feltünteti az általa kiszemelt civil szervezetet, a kódját és bankszámláját, illetve szponzorálási szerződést kell kötnie az illető szervezettel. Ez a követelmény annyira költséges, hogy nem is érdemes nekifogni. /Gáspár-Barra Réka: Ellehetetlenítik az egyszázalékos adófelajánlást? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2005. május 25.

A második világháború után a Pénzügyminisztérium egy román–magyar tannyelvű középiskolát működtetett Székelyudvarhelyen. Kereskedelmi, majd pénzügyi jellegű volt, és Mezőgazdasági Könyvelési Középiskolának nevezték 1955-ben, amikor felszámolták. Az akkori három végzős osztály 78 növendéket bocsátott ki összesen, ők még 1955-ben megkapták az érettségi (könyvelői) bizonyítványt. Az elmúlt 50 év alatt a székelyudvarhelyiek ötévenként megszervezték érettségi találkozókat. /Gergely Géza, Gyergyóditró: Ősz a tavaszban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

2005. június 8.

Csak átmenetileg állította le az észak-erdélyi autópálya munkálatait az amerikai Bechtel cég a román kormány 78 millió eurós tartozása miatt, de a szállítási minisztérium 24 millió euró kifizetését helyezte kilátásba, a pénzügyminisztérium pedig százmillió eurós kölcsönt készül fölvenni – mondta Borbély László, a középítkezésekért és infrastruktúráért felelős megbízott miniszter, aki szerint egy-két héten belül folytatódik a sztráda építése. A Bechtel a múlt hét végén felfüggesztette a munkálatokat. /Részben leállt az észak-erdélyi autósztráda építése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2005. június 23.

Markó Béla, az RMDSZ-elnöke, kormányfő-helyettes megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül nő a pluralizmus igénye. Ugyanakkor „ha több pártot akarunk magunknak, akkor egy sem lesz”, szögezte le. A romániai magyarság a maga 6 és 7 százalék közti arányával két szervezetet soha nem fog tudni bejuttatni a román parlamentbe, csakis egyet. – A kormány a déli fejlesztésekre koncentrál, az észak-erdélyi autópálya már túlságosan északra van nekik. A székelyföldi utak rossz állapotát sokan felvetették. A Pénzügyminisztérium nem képes a megfelelő forrásokat felkutatni, a gödrök betömésére sincsen elég pénz.- Az 1990-es marosvásárhelyi események feltárására is szükség van. /Tibori Szabó Zoltán: Nekik az észak-erdélyi autópálya túlságosan északra van. Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2005. november 15.

November 15-én kezdődik az Országgyűlésben a magyar költségvetés részletes vitája, amelynek a határon túli magyar közösségek számára is hatalmas a tétje. Ugyanis annak ellenére, hogy a magyar büdzsé jövőre 11 százalékkal nő, egyes számítások szerint a határon túli magyarok támogatása 25 százalékkal csökkenhet 2005-höz képest. „A tervezett csökkentés hírére az RMDSZ is készül felülvizsgálni az Erdélyt érintő tételek helyzetét” – jelezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „„Ha valóban 25 százalékkal kisebb összegről beszélünk, akkor a véleményünk egyértelmű: ez számunkra nagyon rossz lesz” – fogalmazott Markó. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyharmados csökkenést számolt ki, és kéréssel fordult a magyarországi pártok frakcióvezetőihez, kérve, ebben a formájában ne szavazzák meg a költségvetést. A Pénzügyminisztérium honlapján is fellelhető tervezetből kiderül: jövőre 9,6 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a határon túli magyarokat. A Transindex.ro portál elemzése szerint a jelenlegi tervezethez képest a 2004-ben határon túliak körében is nagy felzúdulást kiváltó Draskovics-csomag is mindössze 15 százalékkal „kurtította meg” az előirányzott támogatásokat. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint elképzelhető, hogy bizonyos területeken részben átcsoportosítással vagy más módon változások lesznek. A támogatáscsökkentés indokául az államtitkár egy „takarékosabbra és feszesebbre” szánt költségvetés elkészítését jelölte meg. Szabó Béla, a HTMH megbízott elnöke úgy értékelte: összegszerűen a 2006-os tervezetből a határon túli magyarságnak az ideihez hasonló nagyságrendű támogatás jön ki. „A múlt évben mintegy 12 milliárd forintot hagytak eredetileg jóvá, most 9,6 milliárdot irányoztak elő – fejtette ki az elnök. – Ha csak a 3,3 milliárdos oktatási-nevelési támogatást vesszük, amely várhatóan 5,5 milliárdos lesz, és amit mindenképpen ki fog fizetni a kormány, hisz felülről nyitott tételről van szó, és csak ezt az összeget hozzáadom a 9,6 milliárdhoz, ugyanott vagyunk, mint tavaly. Ugyanakkor még van más tétel is, amely felülről nyitott, mint például a Szülőföld Alap.” Szabó Béla szerint a végösszeg az ideihez hasonlóan alakul. Markó Béla szerint le kell ülni a magyar kormány képviselőivel, és meg kell beszélni ezt a kérdést. Kifejtette: „Az RMDSZ ezzel kapcsolatosan már állást foglalt ezelőtt legalább két hónappal, amikor szintén fölmerült, hogy bizonyos számítások szerint 25 százalékkal kevesebb összeg jutna a magyar költségvetésből a határon túli magyaroknak.” A Transindex adatai szerint a magyar kormány 2005-ben a 6582 milliárd forintra rúgó költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra. Egy adófizető minden ezer forintja után 2 forint ment a határon túlra. 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintból gazdálkodhat, ehhez képest a támogatások a rendelkezésre álló büdzsé mintegy 0,132 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy ezer forintonként csupán 1,3 forintot áldoznak határon túli támogatásokra. Hogyha a teljes magyar költségvetéshez viszonyítjuk, 2006-ban a határon túli támogatások 37 százalékkal csökkennek. /Gergely Edit, Gujdár Gabriella: Háromnegyedére csökkenhet a határon túli magyarok támogatása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2006. január 28.

Egyéves tevékenységének értékelésére hívta meg a sajtó képviselőit Jakab István, az RMDSZ pénzügyminisztériumi államtitkára. Két főigazgatóság munkájáért felel, amelyek közül az egyik az ISPA, a másik a PHARE csatlakozás előtti európai uniós fejlesztési alapok felhasználását hangolja össze, ugyanakkor ők készítik elő a csatlakozás utáni strukturális és kohéziós alapok felhasználásának lehetőségét. /(bálint): Egyéves tevékenységét értékelte Jakab István államtitkár. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2006. szeptember 15.

Jakab István menesztett államtitkár szerint megmaradhatott volna helyén, ha több a támogatója az RMDSZ-ben. Jakab István, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára nem tartja magát áldozatnak, mint mondta: tudatában van annak, hogy fel kellett áldozni valami pozíciót. Ami számára érthetetlen: hogy a Pénzügyminisztériumnál végül csak maradt három államtitkár, csupán az ő helyére más személy került. Pillanatnyilag Jakab munkanélküli. A miniszterelnöki kabinettől kapott ugyan munkaajánlatot, de egyelőre úgy érzi pihenésre van szüksége. /Bögözi Attila: Kirúgták, mert nem volt „háta”? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Szeptember 11-én megjelent a Hivatalos Közlönyben a felmentéséről szóló miniszterelnöki rendelet, Jakab István volt pénzügyminisztériumi államtitkár a kormányban töltött másfél évét és az ott szerzett tapasztalatot rövid sajtótájékoztató keretében foglalta össze. Kiderült, Jakab István államtitkári posztja végül is nem szűnik meg, ez azonban csak azután változott meg, hogy az RMDSZ a kormányátalakítási tárgyalások során lemondott a tisztségről, s ebben nagy valószínűséggel az is közrejátszik, hogy Jakab volt az első RMDSZ-képviselő a Pénzügyminisztériumban, s most egy sem marad. /”Bukarestben hajlamosak halogatni a dolgokat” – véli Jakab István, volt pénzügyminisztériumi államtitkár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2007. január 16.

Tizenkét európai parlamenti képviselőjelölt /Nagy Zsolt távközlési miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Jakab István volt pénzügyi és Csutak István volt integrációs államtitkár, Sógor Csaba és Szabó Károly szenátor, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Bara Gyula tanácsos, Hodgyai Géza városi tanácsos, Fekete Emőke miniszterelnöki tanácsos/ adta le a határidőig dossziéját az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. Nagy Zsolt hosszú gondolkodási időszak után határozta el, hogy jelöltesse magát. Korodi Attila azért vállalja a megmérettetést, mert a fiatal generáció részéről komoly igény mutatkozik arra, hogy képviselve legyen az Európai Parlamentben. Jakab István szerint a Pénzügyminisztériumban folytatott tevékenysége és az azt megelőző egyéves dublini ösztöndíja teszi alkalmassá az EP-képviselőségre. Sógor Csaba szenátor nyelvtudását és kommunikációs készségét tartja előnynek a megmérettetésben. Niculescu Tóni külügyi államtitkárt a Szabadelvű Kör támogatja. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter azért jelentkezett, mert úgy tartja, az EP az a fórum, ahol gazdasági szempontból nagyon sokat lehet tenni az országért és az erdélyi magyarságért. Csutak István úgy gondolja, hogy annak, aki az EP-be megy, tudnia kell, hogy egy szervezet programját hivatott képviselni. Fekete Emőke kihívásnak tartja a képviselőséget. Eckstein-Kovács Péter szenátor eredeti szándékával ellentétben úgy döntött, nem jelölteti magát az EP-választásokon. „Tekintve, hogy én liberális gondolkodású ember vagyok, nem tudom vállalni, hogy az Európai Néppárt soraiba üljek, és inkább nem jelöltetem magam” – indokolta a szenátor. Takács Csaba ügyvezető elnök cáfolta, hogy már eldőlt tény: Korodi és Winkler a befutó. /Tizenkét EP-képviselőjelölt az RMDSZ-listán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2007. március 13.

Elégedetlenséget váltottak ki az újabb törvényes kötelezettségek az önkormányzatok képviselőinek körében a március 12-én tartott polgármester-találkozón Sepsiszentgyörgyön, a felállítandó belső auditáló irodákról volt szó. Hozzájárult az ülés feszültségéhez Gheorghe Roghina megyei rendőr-főkapitányság közrendészeti osztályvezetőjének emlékeztetője is az önkormányzatokat terhelő vagyonvédelmi intézkedésekről. Demeter János megyei önkormányzati elnök közölte a települések elöljáróival, hogy György Ervin prefektussal együtt felkérik levélben a pénzügyi tárca vezetőjét az érvényben lévő törvénykezés módosítására. /D. P. : Túlterhelt a települések büdzséje. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2007. augusztus 7.

„Amíg bukaresti politikusok, saját autójukon utazva, saját autójuk alkatrészein nem tapasztalják meg a Hargita és Kovászna megyei utak állapotát, addig nem hiszik el, amit az RMDSZ több mint tíz éve hangoztat: hogy közutak tekintetében Székelyföld évtizedekig hátrányos helyzetbe volt” – reagált Tánczos Barna, a közlekedési tárca államtitkára az államfő székelyföldi látogatása kapcsán. Tánczos Barna tájékoztatása szerint ezeknek az országutaknak a modernizálása, illetve rendben tartása kizárólag a minisztérium hatáskörébe tartozik. Az államtitkár képtelenségnek tartja, hogy ilyen esetekben az önkormányzatokat szidják. Rávilágított arra, mit jelent egy székelyföldi, erdélyi projektre pénzt szerezni, majd példaként emlegette azt az egymilliárd eurós beruházást, amelyet múlt hónapban sikerült sürgősségi kormányrendelettel jóváhagyni, és amely egyébként, több mint fél évet hevert a pénzügyminisztérium valamelyik fiókjában. /Illyés Judit: Tánczos örvend az elnöksirámnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2007. szeptember 18.

Dokumentum. Keleti Ferenc nagykövet jelentése a Bolyai Egyetemen készült 1955-ös memorandummal kapcsolatban. Bukarest, 1956. október 5. SZIGORÚAN TITKOS! 327/szig. titk. -1956. Előadó: Juhász nagyköv. Tanácsos. Azok az események, melyek a Bolyai Egyetem pártalapszervezetében, valamint a Kolozsvári Írószövetségi Fiók alapszervezetének ülésén lejátszódtak, vezettek el voltaképpen egy olyan ankét megtartásához, melynek eredménye „a kolozsvári tartományi pártszervezet memoranduma” néven ismert. E memorandum története információink szerint a következő: a kolozsvári párttartományi szervezet megbízásából három magyar ember referátumot készített egy ankét számára. Ebben a referátumban a romániai magyarság sérelmeit tárták fel és foglalták össze. Mivel a referátumon több magyar aláírása is szerepelt, kapta a memorandum nevet. A kolozsvári párttartomány ezt a memorandumot felküldte a Központi Vezetőségnek, de nem említette meg, hogy ő hívta össze az ankétot, valamint ő adott megbízást a memorandum megírására is. A Központi Vezetőségben a memorandumot pártellenes akciónak nyilvánították, egy kicsit olyanformán, mint nálunk az Írószövetségben megtörtént aláírásgyűjtést. A továbbiakban a KV kitartott amellett, hogy a memorandum ellenséges cselekedet. A Bolyai Egyetemen, valamint a Kolozsvári Írószövetségi Fiók Alapszervezetében történt események után a memorandum tartalma fentről energikus intézkedéseket váltott ki. Éppen ezért szeptember utolsó napjaiban bizottság szállt ki Kolozsvárra a következő tagokkal: Miron Constantinescu, Fazekas János, Pavel Tugui, [Iosif] Ardeleanu (sajtó-főigazgatóság vezetője), Bihari (a KV agit-prop. osztályán a kiadási ügyek vezetője), Után Tiberiu, a KV aktivistája, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium, Tanügyi Minisztérium és Pénzügyminisztérium képviselői. Robotos Imre elvtársat is meghívták, de ő „lekésett” a repülőgépről és nem vett részt a bizottság munkájában. A Bizottság Kolozsvárott kiszállt a Bolyai-egyetemre, a magyarnyelvű középiskolákba, a Magyar Színházba, s egyéb magyar intézményekbe. A látogatások kapcsán elsősorban aziránt érdeklődtek, hogy az un. memorandum adatai mennyiben felelnek meg a valóságnak. A látogatások alkalmával a Bizottság megállapította, hogy a memorandum adatai hitelesek s így a memorandum szerzői ellen emelt vádak (pártellenesség) teljesen elesnek. A Bizottság azonban sok olyan sérelmet is megállapított, amelyek a memorandumban nem szerepeltek. Általános vélemény szerint a Bizottság kiszállását a fent említett okokon kívül a Pándi-cikk váltotta ki. Miután a Bizottság kutató munkáját befejezte, megbeszélésre hívta össze a magyar írókat. A gyűlésen részt vettek a teljes kolozsvári és vásárhelyi író-gárda, valamint nagyszámú egyetemista. A gyűlés három nap és három éjjel tartott. Valamennyi író feliratkozott és beszélt is. Ami a felszólalások hevességét s az elhangzott bírálatok éles hangját illeti, ez az ülés jóval erősebb volt, mint az az értekezlet, amelyet az Írókongresszus előtt tartottak a magyar írókkal Bukarestben a Központi Vezetőség épületében. Földes László, akinek a „kikészítését” már régen elhatározták, az utolsók között iratkozott fel. Ennek ellenére elsőnek adtak szót neki, a jelenlevő írók szerint provokatív szempontból. Ekkor felállt Csehi Gyula és kijelentette, hogy ez nem demokratikus eljárás és kéri a feliratkozási sorrend tiszteletben tartását. Ez már annak a jele, hogy a magyar írók közt egy-kettő kivételével kialakult az egységfront s képesek megvédeni egymást. Elsőnek – akárcsak Bukarestben – Szilágyi András szólalt fel. Ez a felszólalás rányomta a bélyegét az egész ülés lefolyására. Szilágyi általában a súlyos gazdasági helyzetről beszélt igen vehemens hangon. Ami pedig a magyar sajtót és irodalmat illeti, kijelentette, hogy a romániai magyarság érdeklődéssel és szeretettel olvassa az odaáti irodalmat, figyeli a magyarországi eseményeket, mivel azokat saját gondjaihoz közelállónak tartja. Szilágyi megemlítette, hogy ami a magyar nép magatartását illeti, amely bizonyos vezetők leváltására vezetett, az szintén közelről érdekel bennünket. Ezután sorrendben felszólaltak Asztalos István, aki igen hevesen bírálta a jelenlegi falupolitikát, Nagy István, aki a munkásosztály nyomoráról, tanügyi kérdésekről beszélt, Csehi Gyula, aki a Bolyai Egyetem helyzetéről s egyéb sérelmekről beszélt. Ezen az ülésen általában részleteiben kerültek megtárgyalásra a romániai magyarság sérelmei. Szabédi László például kijelentette, hogy tekintettel arra, miszerint Miron Constantinescu már a múltban egyes kijelentéseit eltorzította, felszólalását írásban adja be. A végkövetkeztetéseket Miron Constantinescu vonta le. Felszólalásából látszott, hogy a Földes-ügyet egyelőre elejtették, ellenben Csehi ellen fokozták a tüzet. Szabédi írásban beadott felszólalását Miron Constantinescu aprólékosan elemezte. Adott pillanatban Szabédi dühösen felugrott s azt kiabálta, nem igaz, amit mond, én ilyet nem állítottam. Erre a terem Szabédi mellett zúgni kezdett s Miron Constantinescu kénytelen volt félretenni Szabédi felszólalását. Az ülés légköre ismételten azt mutatta, hogy ma már kialakult a teljes értelmiségi arcvonal s ennek erejére jellemző, hogy folyamatosan vissza tudják verni a meg-megújuló provokációkat. Ezek a provokációk a régi módszer szerint abban álltak, hogy egyes felszólalásokat hirtelen kérdések bevetésével akartak megzavarni. Egy ilyen alkalommal állott fel Csehi Gyula s a következőket mondotta: „Kérjük az elvtársakat, ne szakítsanak félbe bennünket, mert megzavarodunk s esetleg félni is kezdünk s így aztán az elvtársak nem fogják megtudni mindazt, amire kíváncsiak. ” Erre a félbeszakítások elmaradtak. Az ülés eredményeképpen a romániai magyarság a többi között a következőket érte el: a Művelődési Minisztériumban magyar miniszterhelyettest neveznek ki, a Tanügyi Minisztériumban magyar főigazgatóságot állítanak fel, a megszüntetett magyar nyelvű Agronómiai és Pedagógiai Főiskolát visszaállítják, a magyar középiskolákból helyhiány ürügye miatt elutasított diákok felvételét elintézik, a Bolyai-egyetem korszerű felszerelését elintézik, ugyanis a Bizottság véleménye az volt, hogy ennek az egyetemnek a felszerelése több területen egy közepes középiskola színvonalát sem éri el, elérték továbbá a Kolozsvári Magyar Színház kibővítését, a Korunk folyóirat megindítását stb. Meg kell jegyezni, hogy az említett intézkedések közül egyesekről már beszéltek előzőleg is, de éppen az a veszély állott fenn, hogy Pándi cikke és egyéb események miatt ezek teljesítésére nem került sor. Érdekes jelenség volt még az ülésen az, hogy Balogh Edgár visszautasította a Pándi-féle cikket azzal, hogy a magunk dolgait saját pártunk segítségével magunk fogjuk elintézni. Felszólalását még ketten támogatták. Az a vélemény, hogy Miron Constantinescu-féle bizottság ezt a körülményt fel fogja használni, hogy három magyar értelmiségi ilyen hangnemben beszélt a Pándi-cikkről. A magyar íróknak egymás között az a véleménye, hogy ez a felszólalás mindössze taktikai fogás volt abból a célból, hogy a Pándi-cikk vonalán provokáció ne érhesse a magyar írók kialakult frontját. Ez azért is valószínű, mert Balogh Edgár és az írók általában egyetértettek a cikkel. Keleti Ferenc, nagykövet/Memorandum a Bolyain. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2007. október 31.

Erkölcsi, jogi és politikai elégtételt kell nyújtani a volt politikai elítélteknek, ez erkölcsi kötelessége egy demokratikus államnak. Ezt a következtetést vonták le október 30-án azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Kolozsváron szervezett a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Vizsgáló Intézet (IICCR). Raluca Grosescu, az IICCR kutatója elmondta: az erkölcsi, politikai és anyagi kártérítés mellett nagyon fontos a jogi jóvátétel is, hiszen az érintettek jogilag még mindig bűnözőknek tekinthetők. A rehabilitálásukat szolgáló törvénytervezet, amelyet az Igazságügyi Minisztériummal és a Romániai Volt Politikai Foglyok Egyesületével közösen terjesztett be, a Pénzügyminisztériumban akadt el, ugyanis nem sikerült dűlőre jutni a kártérítés mértékét illetően. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint elsősorban politikai akaratra van szükség. Kolozsváron ugyanezen a napon a Bánffy-palotában megnyílt a Sor(s)ok között című vándorkiállítás, amelynek témája az 1956-os magyar forradalom. /Papp Annamária: Rehabilitálni a volt politikai elítélteket! Bocsánatkérés és szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2007. november 15.

November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

2007. november 30.

„A román hatóságoknak garantálni kell a pénz visszaadását azoknak, akik a regisztrációs adót jelenlegi formájában fizették ki” – jelentette ki Kovács László brüsszeli adóügy biztos. Az Európai Bizottság előtt halmozódnak a papírcsomók, az adóval elégedetlen román állampolgárok panaszai, állítja a biztos. Az RFI-nak nyilatkozó brüsszeli politikus elmondta, hogy jól ismeri a helyzetet, mert Magyarország is átment ezen a folyamaton, végül az Európai Törvényszékre került az ügy, és ez elítélte Magyarországot. A Románia elleni jogsértési eljárás a második fázisába lépett, a pénzügyminisztérium vezetői azonban ragaszkodnak ahhoz, miszerint az adót fenn kell tartani. /I. I. Cs. : Kovács megrótta Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2008. augusztus 29.

Luka László András (Vasile Luca) egykori nagyhatalmú pénzügyminiszter Szentkatolnán született 1898. június 8-án, és 1963. július 23-án a nagyenyedi börtönben halt meg. Habár nem Lemhényben született, Luka élete végéig lemhényinek vallotta magát. Lemhényben az általános iskola falán – mely 1994 óta viseli a Bem József tábornok nevét, aki moldvai útjáról visszatérőben 1849-ben itt is átutazott – emléktáblát helyeztek el Luka, a Groza-kormány egykori pénzügyminiszterének tiszteletére. Ő építtette a jelenlegi alsólemhényi iskolát és a művelődési otthont, valamint a Brassót Bereckkel összekötő műutat. /Iochom István: Luka László Szentkatolnán született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./ Luka László pénzügyminiszert 1952. augusztus 14-en letartóztatták közeli munkatársaival és a minisztérium felső apparátusával együtt és 1954 októberében életfogytiglani kényszermunkára ítélték.

2008. október 15.

Eltérően magyarázta Basescu államfő és a miniszterelnök a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) október 14-i ülésének felfüggesztését. Basescu azzal indokolta döntését, hogy a CSAT tagjainak előzetesen nem mutatták be a nemzetbiztonsági szempontból fontos intézmények költségvetését, ugyanakkor kifogásolta a belügyminisztérium autóbeszerzéseit. Tariceanu kormányfő az elnök politikai játszmájának nevezte a vádakat. Felfüggesztette az október 14-i kormányülést Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, mert a pénzügyi és a munkaügyi tárca vezetői csak a kormányhoz közvetlenül tartozó ügynökségek fizetéseit tartalmazó jelentéssel érkeztek a megbeszélésre, míg a kormányfő a minisztériumokhoz tartozó hatóságokét is kérte. /B. S. : Asztalt borított Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2009. január 8.

Tántoríthatatlan Emil Boc kormányfő a nyugdíjasokra vonatkozó rendelettel kapcsoltban, bejelentette, csakis civil szerződéssel dolgozhatnak a nyugdíjasok, és kaphatnak nyugdíjat is. A belügy-, a pénzügy- és a munkaügyi miniszter korábban elismerte, hibás a kormányrendelet, amely választásra kényszeríti az állami vállalatoknál dolgozó nyugdíjasokat fizetésük és nyugdíjuk között. Boc hozzátette, január 8-án közlik a pénzügyi és munkaügyi minisztériummal a pontosításokat. A tanügyminiszterhez hasonlóan az egészségügyi miniszter is „hibaigazítást” kért a kormányfőtől a kormányrendelet kapcsán. Az utóbbi, Ion Bazac arra hivatkozva, hogy a hazai egészségügyi rendszer nagymértékű szakorvoshiánnyal küzd, javasolta, a nyugdíjas orvosokkal kössenek ideiglenes munkaszerződéseket, amelyek akkor járnak le, amikor az általuk betöltött állást új szakorvosok versenyvizsgával el tudják foglalni. A kormányfő elfogadta Bazac javaslatát. /O. M. : Boc: civil szerződéssel dolgozhat a nyugdíjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2009. március 2.

800 ezer euró kártérítést kap a román államtól Réman Domokos, a Mezőgazdasági Minisztérium volt államtitkára, egy bebizonyítatlan korrupciós vád miatt. Réman peres úton nyerte a kártérítést, azok után, hogy két hónapi letartóztatás és háromévi nyomozás után bebizonyosodott az ártatlansága. A bukaresti törvényszék 2008 novemberében ítélkezett Réman javára, ezt a Pénzügyminisztérium sikertelenül fellebbezte meg. Rémant 2004-ben tartóztatták le, állítólagos 180 ezer dollárnyi kenőpénz elfogadása miatt. Három év múlva a Korrupcióellenes Ügyészég lezárta a dossziét bizonyítékok hiányában, és Réman beperelte az államot. Réman Domokos, aki ma igazgató a Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatalban, elmondta, hogy letartóztatása és ügyének a sajtó elé való tárása politikai és tanári karrierjét törték derékba, felesége a letartóztatása hírére egy spontán abortusz miatt elveszítette gyerekét, ráadásul munkát kellett keresnie, hogy ügyvédeit fizetni tudja. /800 ezer euró kártérítést kap a korrupcióval megvádolt Rémán Domokos. = Erdély.ma, márc. 1./

2009. május 5.

Újra tárgyalóasztalhoz ült a négy tanügyi szakszervezet az oktatási tárca és a pénzügyminisztérium képviselőivel, mivel a szakszervezetek elégedetlenek a pedagógusok béralapját nyolcszázmillió lejjel csökkentő költségvetés-kiigazítással. A tanügyi szakszervezetek az elmúlt hetekben országszerte aláírásokat gyűjtöttek, melynek alapján kijelentették: a szakszervezeti tagok többsége a május 5-én megrendezendő általános sztrájk mellett döntött. Végül megállapodtak abban, hogy a sztrájkot felfüggesztették, az egységes félévi dolgozatírást május 7-re halasztották, a tárgyalások pedig folytatódnak. Ecaterina Andronescu tárcavezető szerint a napokban aláírhatnak egy megállapodást, melynek értelmében az oktatási tárca költségvetésének csökkentése nem érintené az ágazatban dolgozók béreit. /Sztrájkba fulladt az egységes félévi dolgozatírás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2009. május 27.

Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere a fűtéskérdés megoldása érdekében Magyarországon tárgyalt szakmai befektető bevonásáról, Pál Árpád gyergyói parlamenti képviselő viszont a privatizálás ellen foglalt állást. A képviselő szerint a gyergyói fogyasztó csak addig van biztonságban, míg a szolgáltatás nem kerül magánkézbe, addig a kormány segíti. A polgármester szerint viszont nem lehet az államra támaszkodni, ha már a faxpapírt is luxusköltségnek tartja a pénzügyminisztérium. Mezei János polgármester nem akarja, hogy oda jussanak, ahová Maroshévíz is jutott: tele farakásokkal, improvizált kéményekkel és sok illegális fatároló bódéval. /Balázs Katalin: A fűtés bizonytalan, csak a légkör forrósodik. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

2009. július 25.

A kormányapparátus karcsúsítása után Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy augusztustól év végéig a miniszterek fizetését is csökkentik 20 százalékkal. A döntés nem csak a miniszterek, hanem a kormányfő fizetését is érinti. Boc rámutatott: ezzel az intézkedéssel is jelezni akarják, hogy ésszerűsíteni kell a költségvetési kiadásokat. A kormány egyre több kölcsönre szorul a csökkenő bevételek miatt. A pénzügyminisztérium az idén 12 milliárd euró kölcsönt vett fel. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött csaknem 20 milliárd euró értékű többoldalú hitelegyezmény szerint az államháztartási hiány idén nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százalékát. /Csökkentik a miniszterek bérét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ Emil Boc kormányfő kifejtette, meg kell hozni a döntést az állami apparátusban folyó munka hatékonyságának növelése érdekében. Az állami ügynökségek túlméretezettek és nem működőképesek. Körülbelül 2 hét alatt fejezik be a jogszabálytervezetet, amely előírja a kormányügynökségek számának 50 százalékkal való csökkentését. /Túlburjánzott apparátus. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998