udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: PRO TV

1996. március 22.

Románia lakosságának 12 százaléka beszéli folyékonyan a magyar nyelvet - közölte egy nemrégiben végzett felmérésre utalva a PRO TV. Abban az esetben, ha Románia csökkenőfélben levő lakosságát 22,7 millió fő, akkor ez a 12 százalék 2 731 000 folyékonyan magyarul beszélő román állampolgárt jelent. Körülbelül egymillió százezren vannak tehát Romániában azok, akik nem vallják magyarnak magukat, de igen jól beszélik anyanyelvünket. Ez a 12 százalék Románia egész területére, tehát a Regátra is vonatkozik. Szabó Csaba szerint levonható az egymillió százezerből százezer a Regát számára: így egymillió nem magyar, de magyarul folyékonyan beszélő jut Erdélyre. Ennek zömét a magyar nyelvterületeken születettek-nevelkedettek, valamint az erdélyi gyökerűek adják. Bihar megyében az 1992-es népszámlálás 180 682 magyart talált. Mennyi lehet a nem magyar, de magyarul jól beszélők száma a megyében? Mondjuk, a magyarság fele: kb. 90 000. Így Kolozs megyében - ahol 145 405 magyart tartanak számon - ez a szám 73 000 felé közelítene. A magyarlakta megyéket hasonlóan számba véve mindig hiányzik félmillió! Szabó Csaba szerint a hiányzó félmilliót nem a magyarságukat bizonyos okokból kifolyólag "letagadók" között kell keresni, bár kétségkívül sokan vannak ilyenek is. /Szabó Csaba: Erdélyben hódít a magyar nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

1996. június 5.

Funar becsületsértés miatt 20 milliárd lej kártérítést követel Molnos Lajostól, az RMDSZ Kolozs megyei elnökévtől a Pro Tv-ben elhangzott kijelentése miatt. Molnos ugyanis "xenofóbnak, nacionalistának, középszerűnek, sőt, a középszerűnél gyengébbnek, tehetségtelennek, korlátozott észbeli képességű hülyének" nevezte Funart. Molnos Lajos az elhangzottakért nyilvánosan bocsánatot kért. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

1996. november 3.

Nov. 3-án este Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és más RMDSZ-tisztségviselők részt vettek a Pro TV hajnalig tartó egyenes adásában. Markó Béla éjfélkor, az urnák lezárása után közzétett közvélemény-kutatás adatait kommentálva elégedetten nyugtázta az RMDSZ eredményeit. Frunda György államelnök-jelölt úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ elnökjelöltjére adott szavazatok bizonyítani fogják, hogy elérte a célt, amiért vállalta az elnökjelöltséget: lebontani a magyarellenes pszichológiai falat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 4., 901. sz./

1997. május 6.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a tavalyi helyi választások után hivatalos szerv elleni rágalmazás vádjával indított pert Molnos Lajos ellen, aki akkor még az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke volt. A törvényszék úgy értékelte, hogy csak magánszemély elleni rágalmazás esete áll fenn. A lap megemlíti, hogy Molnos Lajos Funart minősítő szavai a PRO TV riporterével való magán beszélgetésen hangzottak el. A polgármester két újságírót nevezett meg tanúként, akiket elfogadott a bíróság is. Funar 20 milliárd lej kártérítést követel. /Folytatódik Molnos Lajos zaklatása . = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1997. május 15.

Máj. 15-én 23.30 órakor a PRO TV "Találkozó a sajtóval" című késő esti műsorában a vendég Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lesz. A moderátor Iolanda Stniloiu mellett a sajtót ez alkalommal is Dumitru Tinu és Cristian Tudor Popescu, az Adevrul című központi napilap igazgatója, illetve főszerkesztője, valamint Octavian Andronic, a Libertatea című fővárosi lap igazgatója ? a műsor állandó meghívottai ? képviselik. A minden bizonnyal érdekesnek ígérkező "találkozó" alkalmat ad az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos kérdések megválaszolására, ugyanakkor ? a műsor szerkesztőinek szándéka szerint ? arra is, hogy a PRO TV nézői megtudják, mit gondolnak az egyszerű magyarok az RMDSZ kormányzásban való részvételéről, és mit várnak a szövetségtől ebben az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./

1997. szeptember 30.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ platform szept. 23-án tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Tiltakoztak amiatt, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő durva, rágalmazó nyilatkozatot tett a Pro TV júl. 13-i híradójában, az utóbbi pedig a Romániai Magyar Szó júl. 17-i számában. A sértett, Katona Ádám, az EMK elnöke az RMDSZ Etikai Bizottságához fordult és panaszának bizonyító anyagát szétosztotta az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi /szept. 20-21./ tanácskozásán. - Az SZKT Állandó Bizottságának napirendre kellett volna tűznie a dr. Csapó József szenátor által kidolgozott személyi autonómia statútum-tervezetet, azonban ezt nem tette meg. - Az EMK nem tudta elérni, hogy az SZKT tárgyaljon a katonaság, rendőrség és ortodox egyházi intézmények Székelyföldre telepítéséről. - Az EMK megdöbbenéssel fogadta, hogy nem az SZKT tárgyalta meg az RMDSZ alapszabályzat- és programmódosítási javaslatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1998. január 13.

A Kolozsvár főterén álló Szent Mihály templom renoválására nem kaptak állami támogatást, ismertette helyzetüket dr. Czirják Árpád érseki helynök. Magyarországon katolikus testvéreik gyűjtöttek erre a célra, továbbá nyugati adományok érkeztek. 1989 után rendszeresen megjelentek plébánián az adóhivatal emberei, közéjük rendőrök is vegyültek. Elrejtetett fegyverekről érdeklődtek. A plébánia tulajdonát képező Szentegyház utcai épület tetőterének beépítését elkezdték, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újonnan létesült hitoktató-idegen nyelv szak hallgatói bentlakását megoldják. Funar polgármester megtiltotta az építkezést és húszmillió lejes büntetést rótt ki az egyházra. A kolozsvári Pro Tv napokig alaptalan információt közölt Czirják Árpádról /elhagyta az országot, stb./ Az ügyészség utólag mossa kezeit. - A Donát úti Szent István templom építését nem tudják befejezni anyagiak miatt. /Horváth Arany: Rágalomhadjárat dr. Czirják Árpád érseki helynök ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1998. január 22.

Jan. 22-én folytatódott Kolozsváron, a törvényszéken az a per, amelyet Gheorghe Funar polgármester indított Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének volt elnök ellen. Molnos Lajossal 1996-ban interjút készített a román Pro Tv, a riporter a beszélgetés utáni magánbeszélgetést is felvette /Molnos Lajos tudta nélkül/ és azt közvetítették. Az ebben szereplő kijelentés miatt indított pert Funar, húszmilliárd lejes erkölcsi kártérítést követelve Molnos Lajostól. Funar kérte a bíróságot, szerezze meg Magyarországról a vádlott erkölcsi bizonyítványát, ugyanis Molnos Lajos Budapesten született, amit érdemes figyelembe venni, hangoztatta a polgármester. Molnos Lajos csak hároméves koráig élt Magyarországon. A tárgyalást febr.19-én folytatják. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

1998. május 27.

A legnagyobb román ellenzéki párt, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP, amely korábban még polémiát kerülő nyilatkozatot tett közzé a magyarországi választások eredményéről, új állásfoglalást publikált. Ebben azt a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak tulajdonított, a román sajtóban a bécsi Der Standardra hivatkozva publikált nyilatkozatot bírálja, mely szerint "Romániának új törvényt kellene kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról", és meg kellene próbálni a Magyarország és a szomszédos államok közötti szerződések módosítását. A volt kormánypárt szerint Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatai "súlyos feszültséget teremthetnek a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban". Az SZDRP - emlékeztetve előző bizakodó állásfoglalására, amelyben éppen az alapszerződésre hivatkozott - máj. 27-i közleményében azt hangoztatta, hogy "sajnos a szomszéd ország új politikai vezetői nem csupán az alapszerződés tartalmát vonják kétségbe, hanem a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét. Egyidejűleg azt is megengedik maguknak, hogy leckéket adjanak a kisebbségi jogok tekintetében". Az SZDRP közleményében felszólította Radu Vasile miniszterelnököt, hogy kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól Orbán Viktor nyilatkozataival kapcsolatban, és határozottan utasítsa vissza az RMDSZ politikai vezetőinek túlzó követeléseit. - A Rompres ismertette Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és pártelnök állásfoglalását is, amely szerint Orbán Viktor nyilatkozatai az állam és a nemzet határairól "felelőtlenek" és a magyarországi jobboldal győzelme után a feszültség növekedése várható a szomszéd országokkal, mivel ismét a közvélemény figyelmének középpontjába állítják a trianoni békeszerződés és a "bécsi diktátum" következményeit. Funar szerint a budapesti kormány és a bukaresti kormányban lévő RMDSZ "románellenes offenzívája fokozódni fog", ezért minden román parlamenti erő összefogására lenne szükség. /MTI/ Annak ellenére, hogy a PRO TV magántelevíziónak nyilatkozva Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke már cáfolta a Der Standard hasábjain Orbán Viktor nyilatkozataként tálalt kijelentéseket arról, hogy törvényt kell kidolgozni Romániában a magyar nyelvű oktatásról és módosítani kell az alapszerződéseket Magyarország szomszédaival, a román nacionalista politikusok és sajtó által széles körben felkapott kijelentések a román kormány legmagasabb szintjein is reagálásokat váltottak ki. Radu Vasile miniszterelnök a Mediafax közlése szerint - előrebocsátva ugyan azt, hogy "amennyiben az AFP által ismertetett nyilatkozatra valóban sor került" - kijelentette, hogy az "semmi esetre sem tekinthető pozitív jelzésnek a kétoldalú kapcsolatokban". Egy új törvény kidolgozása a magyar nyelvű oktatásra vonatkozólag "kívül esne bármiféle európai standardon és ellentétes lenne magának a magyar kisebbségnek az érdekével is" - vélekedett a miniszterelnök. Radu Vasile kifejezte reményét, hogy fordítási hibáról volt szó, s hozzáfűzte, hogy további magyarázatokat fog kérni a bukaresti magyar nagykövettől a dolgok tisztázása végett. (/Szőcs Ferenc nagykövethez szerda estig nem érkezett ilyen megkeresés - a tud./. Az Emil Constantinescu elnök kíséretében Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter abbeli meggyőződésének adott hangot a Mediafax tudósítása szerint, hogy Orbán Viktor nyilatkozatát a magyar partnerek nem fogják politikai vita eszközévé tenni és a magyar fél ésszerű párbeszédre lesz kész. A külügyminiszter megjegyezte, a jelenlegi kormány maga is úgy véli, hogy az oktatási törvénynek nem szabad a magyar kisebbség ellen irányulnia: "jó törvénynek kell lennie, amely megfelelő jogokat biztosít bármely román állampolgárnak" - mondta a román diplomácia vezetője. /MTI/

1998. október 17.

Andrei Plesu román külügyminiszter a Pro TV magánadó egyik műsorában bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy "az ország súlyos gazdasági helyzetében taktikai hibát követ el egyetem-követeléseivel". A külügyminiszter azt is elmondta: Ukrajnának nem volt ellenvetése az ellen, hogy Csernovicban multikulturális egyetemet hozzanak létre, amelynek a román mellett magyar és német kihelyezett főiskolái is legyenek. Románia egy ilyen egyetemben gondolkozhat: "súlyos pénzügyi helyzetünk nem engedi meg egy önálló magyar egyetem létrehozását" - mondta Plesu. /Plesu szerint mehetünk Csernovicba egyetemre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

1999. szeptember 15.

Határokon túli arányait tekintve határokon túl többen hallgatják nemcsak a Határok nélkül című műsort, hanem a Kossuth Rádiót is, mint az anyaországban. Nagyon fontos szerepük van a magyar nyelvű televízió-adásoknak is. Magyari Tivadar média-szociológust kolozsvári otthonában kérdezte Gecse Géza /Kossuth Rádió/ a legfrissebb közvélemény-kutatásokról.- Magyari elmondta, hogy helyi kutatást végeztek székelyudvarhelyi mintán, és ott a Príma Rádió áll az első helyen. Viszont a második a Kossuth Rádió. - Székelyföldön igazából a Kossuth Rádiót nem nagyon lehet fogni. Igen, de valószínű, hogy valamennyire behallatszik, mert a Kossuth Rádió elég jól jelen van, főleg a hírműsoraival. - A Príma Rádió magyar nyelvű kereskedelmi adó, ami nem régen kezdte meg a sugárzást a Székelyföldön. Főleg Székelyudvarhely területén és a hozzá tartozó falvakban fogható, ez 45 ezer embert érint. - A romániai magyar hallgató leginkább magyar nyelvű rádióadásokat hallgat, hiszen a tv meg a sajtó esetében inkább folyamodik román forrásokhoz.- Székelyföldön 3-4 kereskedelmi rádió működik - Az erdélyi magyar közösségek magyar nyelvű tájékoztatásában rendkívül nagy jelentősége van a magyar nyelvű televízióknak és a Kossuth Rádiónak is. Úgy néz ki, a Kossuth Rádió az élvonalas, a televíziózásnál viszont érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Székelyföldön, például Székelyudvarhelyen a TV3 vezeti a tévézés toplistáját. Ugyanakkor erős konkurense a Duna Televíziónak, és egy idő óta az MTV-2-nek az egyik legnagyobb román kereskedelmi televízió, a Pro TV, amelyet a szórakozásra éhes néző igényel a leginkább. - Sepsiszentgyörgyön a legtöbben a Duna Televíziót helyett kérték a Pro TV felvételét a kábelszolgáltatások sorába. A kereskedelmi tévék szórakoztatóbb, könnyebb műsort adnak, és ilyen szempontból a székelyföldi ember sem különbözik sem a magyarországitól, sem az amerikaitól. - A Partiumban, például Szatmáron vagy Nagyváradon megint elég nagy arányú a magyar lakosság a nagyvárosokban, de a kisebb városokban is. Ott megengedik maguknak a kábelesek, hogy több magyar televíziót is feltegyenek a kínálatukba. - A pénzügyileg, gazdaságilag rosszul álló Duna Televízió meg a közszolgálati televíziók általában nehezen tartják a lépést az akár román, akár magyar kereskedelmi tévékkel. - Tartósan Közép-Erdélyben a Duna Televízió és az MTV-2 lesz és marad a fő magyar televízió az itteni magyarok számára. Székelyföldön nagyon erős konkurenciát jelentenek a magyar kereskedelmi televíziók. Székelyföldön az emberek szeretik a Szív Tv-t, a TV-2-t, a TV-3-at. - Határok nélkül c. műsor, Kossuth Rádió (1999. augusztus 19.) /Mit hallgatunk, nézünk? - Interjú Magyari Tivadar média-szociológussal. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./

1999. november 2.

November elsejétől a PRO Tv marosvásárhelyi nézői magyar nyelven is hallhatnak hírösszeállítást, amelyet hétfőtől péntekig 22 óra 25 perckor sugároznak román feliratozással. Stefan Ghergheli, a kolozsvári PRO Tv igazgatója szerint Kolozsváron is megszülethet egy magyar nyelvű hírműsor, de az 2001 előtt semmiképp sem indulhat meg. /Magyar nyelvű PRO tv-hírek Kolozsváron is? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1999. november 13.

Nov. 12-én indította földi műsorsugárzását a népszerű PRO TV csatorna Csíkszeredában. A napi háromórás helyi műsor fele román, fele magyar nyelven készül. Az igazgató szerint ez lesz az első nagyobb román kereskedelmi stúdió által létesített kétnyelvű stúdió. Beindult a marosvásárhelyi stúdió magyar nyelvű hírműsora, hamarosan magyar nyelvű adást indít a PRO TV kolozsvári és nagybányai stúdiója is. /Új tévéadó Csíkszeredában. Földi sugárzású PRO TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./

2000. november 4.

Az elektronikus médiában máris mozdul valami: felelősségre vonják azt, aki az alkotmánnyal ellenkező különvéleményt jelent be a nyilvánosság előtt. Florin Calinescu, a PRO TV sztárja okt. 3-án műsorában kifejtette, hogy nem ismer el romániai etnikai kisebbségeket, sem jogukat az iskolához, mert Amerikában is mindenki angolul tanul. Kijelentette továbbá, hogy a magyar beruházók jelenléte veszélyt jelent Románia számára, és minden magyar honfitársának esküt kellene tennie, hogy lojális a román államhoz. A műsor elhangzását követően három RMDSZ-képviselő: Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt és Márton Árpád levélben tiltakozott a PRO TV vezetőségénél és az Országos Audiovizuális Tanácsnál, szó szerint idézve Calinescu "eredeti" kijelentéseit. Az Országos Audiovizuális Tanács okt. 20-án 12 330-as számú közleményében bejelentette, hogy az említett műsorban elhangzott kommentárok ellentmondanak az Alkotmány szellemének, ezért Florin Calinescut nyilvános figyelmeztetésben részesíti. /Barabás István: Másfajta cenzorok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

2001. január 23.

Az elmúlt napokban a román nyelvű média számos híradásban foglalkozott a katolikus segélyszervezet és a kergemarhakór vélt kapcsolataival. Az RTV 1, a PRO TV híradója, a Ziua napilap több száma szenzációsnak szánt című cikkben számolt be arról, hogy a gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltségének állítólagos közvetítésével marhahúskonzervek kerültek egy Negru Voda-i, fogyatékos gyerekeket ápoló rehabilitációs központba. Az ellenőrzések elvégzése után kiderült, hogy a Heart to Hand ír alapítványtól származó adomány nem marhahúskonzerveket, hanem - okmányokkal igazoltan - zöldségkonzerveket tartalmazott. A Caritas nevet előbb Romániában egy pénzügyi csalásnak számító pilótajáték neveként próbálták lejáratni, holott ez évtizedek óta szerte a világon a katolikus egyház segélyszervezetének hivatalos neve. Ma Romániában hat római és öt görög katolikus egyházmegyei Caritas létezik, közös fórumunk a Romániai Caritas Konföderáció, amely a nem kormányzati szervezetek között az igen előkelő negyedik helyen áll segítő tevékenység vonatkozásában. Jellemző, hogy a Caritas több mint tíz éve segít a rászorulókon - vallástól, nemzetiségtől függetlenül -, mégis csupán egy ilyen botránynak "köszönhetően″ kerül a román(iai) sajtó figyelmének középpontjába! Eddigi, a katolikus lakosság számarányát túlhaladó mértékű segítő tevékenysége nem volt elég érdekes ahhoz, hogy azt a média a nagy nyilvánossággal megismertesse. Csupán néhány adat az elmúlt évek szociális tevékenységéről az erdélyi egyházmegyék Caritasairól. 2000-ben Nagyváradon körülbelül 60 000 személyen segítettek (otthoni idősgondozás: 400, Szent Márton Öregotthon: 40; szociális konyha: 150; szociális segélyiroda: 17 000; gyógyszerkiosztó: 30 000; poliklinika: 11 500) 63 segélyszállítmányt fogadtak, ahonnan 9,5-10 milliárd lej értékű adományt kaptak. A szatmári Caritas szociális programja keretében 51 126 rászorult személyt és 175 intézményt támogattak. Ezek közül 18 758 római katolikus, 4039 görög katolikus, 22 266 ortodox, 5688 református vallású volt. Az akciók során 101 336 kg ruhaneműt, 6020 kg élelmet, 2970 kg játékot, 92 bútordarabot, 40 gyerekkocsit, 83 biciklit és 10 írógépet adományoztak. A gyulafehérvári Caritas-szervezet összforgalma 58 milliárd 500 millió volt, ebből 38 milliárd a külföldről érkezett anyagi segítség, ezeket az elmúlt évben is - a korábbiakhoz hasonlóan - a rászorultaknak juttatta el a Caritas, azaz gyermek- és öregotthonok, fogyatékosokat ápoló intézmények, kórházak, alapítványok, iskolák és óvodák, egyesületek, plébániák, valamint egyes rászoruló személyek, családok kaptak segélyt. A kiosztott segély egy része pénzjuttatás volt, egy másik része pedig ruhanemű, élelmiszer, bútor, gyógyszer. A külföldi szállítmányok fogadása, szétosztása mellett a nagyváradi Caritasnál nyolc projekt keretében (otthoni idősgondozás, segély árvízkárosultaknak, Szent Márton Öregotthon, szociális konyha, szociális segélyiroda, gyógyszerkiosztó, poliklinika, Bach tanácsadó iroda fogyatékosoknak) segítenek a rászorultakon. A szatmári egyházmegyei Caritasnál rehabilitációs központ, házi betegápoló, szegénykonyha, bántalmazott nők számára refugium, utcagyermekközpont, cigánygyermekek számára óvoda, iskola, tanulóház működik. A gyulafehérvári egyházmegyei Caritas két öregotthont, romaközpontot és iskolát, Zsögödön árva gyermekek számára tábort, tanulmányi házakat működtet, több városban van házi betegápoló központja, kirendeltsége. /Bodó Márta: Össztűz alatt a katolikus Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

2002. március 6.

Együttműködési tárgyalásokat folytat a Pro TV a Kaho Kft. vezetőségével, amely az országos kereskedelmi televízió helyi hírműsorának elindítását célozza. Hízó Zoltán, a Pro TV helyi megbízottja elmondta, reményeik szerint hamarosan a Csíki TV jelenlegi csapatával és stúdiójában a Pro TV-től megszokott stílusú és tartalmú helyi híradót sugároznak majd élőben. A Pro TV már régóta szeretett volna betörni a csíki televíziós piacra. Az indulás után a csíkszeredai és környékbeli nézők a Pro Tv megszokott frekvenciáján követhetik figyelemmel az adást, román nyelven 17 órától 10 perces hírműsort, míg magyar nyelven 22 óra körül hosszabb, 15-20 perces összeállítást. A csapatot egyelőre a Csíki TV jelenlegi hírszerkesztőségének stábjából állítják össze – ami az eddigi híradó megszűnését vonja maga után –, hiányozni fog belőle a főszerkesztő, Székedi Ferenc, aki a továbbiakban csupán a Csíki TV vezetője lesz. A Csíki Tv akkor vesztette el az élő műsorok sugárzási engedélyét, amikor a Kaho Kft. eladta az Astral Telecomnak a tulajdonában levő kábeltelevíziós hálózatot – tájékoztatta a Krónikát Szabó Gyula, a Kaho igazgatója. /Rédai Attila: Megszűnhet a Csíki TV híradója. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2002. március 8.

Rendkívüli esemény történt: március 3-án magyar történésznek is alkalma nyílott román tévéműsorban véleményt mondani a múlt vitatott kérdéseiről. A bukaresti Humanitas Ungurii címen román nyelven adta ki Paul Lendvay bécsi magyar közíró könyvét, erről szólt Cristian Tabara, a Pro TV népszerű sztárjának szokásos vasárnapi rovata. A ProTV Demény Lajos akadémikust, Kereskényi Sándor szenátort és Bogdan Murgescu tudományos kutatót hívta meg a beszélgetésre. Demény Lajosnak alkalma nyílott egy román tévéműsorban román közhelyeket, legendákat szertefoszlatni. Ezt ugyan a maguk háza táján megtették egynémely kiátkozott román tudósok is, mint például Lucian Boia, Giurescu, Constantiniu professzorok, de objektív szemléletű könyveik csak egy szűk értelmiségi réteghez jutottak el. Mi az igazság a Hunyadiak román származásáról? Demény: Mátyás király édesanyját Szilágyi Erzsébetnek hívták. Mi az igazság, hogy erdélyi románok csak jobbágyok lehettek. Demény: nem igaz, mert közülük is kerültek ki nemesek, politikusok, neves értelmiségiek. Demény: egyetlen épeszű magyar sem képzeli már határmódosítással megváltoztatni a múltat. Erdélyt egyébként hétmillió románnal együtt kellene a tízmilliós Magyarországhoz csatolni. A műsor kritikus pontja természetesen a dák–román kontinuitás volt. Demény Lajos: nem azon kell rágódni, ki volt itt előbb, hanem bemutatni a dokumentumokat, régészeti leleteket, a demográfiai, nyelvészeti, antropológiai érveket, és ezáltal kiiktatni a kliséket. Erdély népessége a honfoglalás idején... Itt a felvétel montírozói elvágták a képet és a hangot, hogy a műsor beilleszkedjék az egy órába. Csak a későbbiekben sikerült Demény Lajosnak némely utalásokat tenni tévhitekre, rossz beidegződésekre, veszélyekre. A középkorban nem nemzetek, hanem vallások és rendek voltak, tehát Hunyadi János nem magyarokat, románokat vagy szerbeket védelmezett, hanem a keresztény világot. A másik nagy veszély, amire Demény figyelmeztette a történészeket: társadalmi konfliktusokból ne gyártsanak nemzeti felszabadítási harcot. /Barabás István: Magyarok nyilai román képernyőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2002. március 15.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar nemzetiségű hallgatóinak 77,7 százaléka kiváltaná a magyar igazolványt - derül ki abból a felmérésből, amelyet a BBTE IV. éves szociológus hallgatói végeztek. Az egyetemen márc. 14-én bemutatták a Civil Kurázsi nevet viselő szociológiai felmérés eredményeit. A BBTE-n tanuló magyar nemzetiségű egyetemisták körében immár harmadik alkalommal végeztek felmérést a magyar nyelvű szociológia tanszék hallgatói. Az adatokból kiderül, ha ezen a vasárnapon tartanák a parlamenti választásokat, a hallgatók 82,2 százaléka menne el szavazni, 89,7 százalékuk pedig az RMDSZ-re adna le voksát. A diákok 67 százaléka nem szimpatizál egyetlen anyaországi párttal sem, a fennmaradó 33 százalékból 28 a Fideszt kedveli.A diákoknak a más nemzetiségűekhez való viszonya alig változott, intoleranciaszintjük még mindig meglehetősen magas. A megkérdezettek 59,4 százaléka úgy ítéli meg, hogy a kedvezménytörvény negatívan hat a román–magyar államközi viszony alakulására, és 55 százalék vélekedik úgy, hogy kedvezően befolyásolja az erdélyi magyarok gazdasági gyarapodását. A hallgatók körében a legnézettebb tévéadó a Pro TV. Az adatok szerint a diákok legfontosabb magyar nyelvű információforrása a Krónika, a hallgatók 24 százaléka naponta, illetve hetente többször a napilapból tájékozódik az eseményekről./Ifj. Cseke Péter: Civil Kurázsi III. Felmérés a BBTE magyar diákjairól. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2002. május 14.

Csíkszeredán ma már négy kereskedelmi rádió működik. Egyikük, az Uniplus Rádió másfél éve sugároz, és igényes, jó zenéje mellett még egyebet is kínál: magyarságot. Igazi, profi rádiósok dolgoznak egy magyarul szóló rádióban. Mezey Zsolt programigazgató elmondta, hogy szignáljaik mind magyarul szólnak, a mai napig rádiójuk az, amelyik a legmagyarabbul szól. Óránként frissítik híreikkel web-oldalukat is a világhálón. A címen bárki értesülhet Csíkszereda legfrissebb történéseiről, a város programajánlatairól. Reggeli szórakoztató és információs műsorukat, a Talpra, magyart! hamarosan a Csíkszeredában induló Pro TV-stúdió is közvetíti a helyi tévénézőknek. Csibi Zoltán az egyedi reklámok elkészítésében vállalt főszerepet a rádiónál. /Kristály Lehel: Nem százasok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2002. augusztus 17.

Az érintettek minden cáfolata ellenére a Csíki TV gyakorlatilag megszűnt létezni, helyét hetek óta a Pro TV vette át. Román tulajdonú tévéről van szó, tehát a fő hír vagy katasztrófa, vagy gyilkosság, esetleg katasztrófával végződő bűnös cselekmény. Magyar híradó, magyar helyszín, magyar szereplők - és románul beszélnek, románul beszéltetnek. Mindennap, minden áldott este ezt teszik. Szondy Zoltán, a Hargita Népe főszerkesztője kérte: aki a Pro Tv kamerája előtt beszél, ha magyar, a csíkszeredai magyar híradóban beszéljen magyarul. /Szondy Zoltán: Vicc vagy csúfság? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./

2002. október 2.

Megszűnt a Csíki TV név - a csíkszeredai kábeltévés csatorna ezentúl Astral TV néven sugároz. Székedi Ferenc főszerkesztő jogszabályi kötelezettséggel magyarázta a változás okát. A kábelhálózat korábbi gazdája, a Kaho Kft. már korábban eladta tulajdonát az Astral Telecomnak, ezúttal az adónak miatt nevet is kellett változtatnia. Az Astral rendelkezik a műholdas adók továbbítási, valamint helyi szerkesztésű konzervműsorok kábelen való sugárzási engedélyével. A televízió szerkesztősége az utóbbi időben átalakult szolgáltató stúdióvá, a Pro TV helyi adója számára gyárt kereskedelmi jellegű híradókat. Emiatt a szerkesztőség elvesztette a város életében elfoglalt közéleti szerepét. A Csíki TV korábbi híradójának sávján ezentúl este negyed nyolctól, Csíkszereda közelképben címmel közéleti magazinműsort sugároznak. /Rédai Attila: Csík közelképben. Ezentúl Astral TV néven sugároznak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2005. május 5.

A közelmúltban jó néhány intézmény, jelentés elmarasztalta a román államot, illetve a politikumot a sajtót ért nyomásgyakorlások, és általában a sajtószabadságot korlátozó tényezők miatt: a Freedom House, Agentia de Monitorizarea Presei, a Román Akadémiai Társaság (SAR), az SEENPM (South Eastern European Network for the Professionalization of the Media) tanulmánya, de Pierre Moscovici EU raportőr jelentése is megemlíti e témát. Már az alkotmányban is van egy-két furcsaság. A 30. szakasz szerint: „A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, (…), a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást, valamint a jó erkölccsel ellenkező obszcén megnyilvánulásokat.” Mi számít ország, illetve nemzet gyalázásnak, ki és mi alapján dönti el, hogy mi az obszcén megnyilvánulás? És ha valaki a szeparatizmus gondolatával ért egyet? Ez büntetendő? A román rádió és tévétársaságok szervezését és működését szabályozó törvény meghatározza a közszolgálatiság mibenlétét is: mutassa be a román nyelv értékeit, a nemzeti és egyetemes, illetve a nemzeti kisebbségek autentikus kulturális és tudományos alkotásait, „harcoljon az ország függetlenségéért és nemzeti egységéért (sic!-szerk.), az emberi méltóságért, igazságért és törvényességért.” Gyakori újságírói tapasztalat, hogy a közhivatalok megtagadják az igényelt adatokat, mivel a sok kétértelmű megfogalmazás kibúvókra, önkényes döntésekre ad lehetőséget. A televízió elfogult, ezt mutatta a Sajtómonitorizáló Ügynökség felmérése a kormánypárt választások előtti szerepeltetéséről. Az RTV1 a következő arányban szerepeltette képernyőjén a pártokat: kormánypárt 72%, ellenzéki 26%, RMDSZ 2%. A kilencvenes évek elején, bányaszjárás idején a „rendcsinálás céljából” Bukarestbe hívott bányászokkal, mint a „munkásosztály megbízható elemeivel”, szószerint szétverették nemcsak az ellenzéki megmozdulást, hanem az ellenzéki pártok székházait, az ellenzéki szerkesztőségeket. A közszolgálatinak nevezett tévé készségesen beszámolt az ott talált drogokról, dollárokról. A posztkommunista hatalom elsősorban ott vesztette el a ’96-os választásokat, ahol a kereskedelmi tévék (PRO TV és az Antena 1) elterjedtek. A törvények azon pontjai, amelyek kiszolgáltatják a sajtót a politikumnak, megmaradtak. A Capital gazdasági hetilapnak 13 városbeli 22 helyi tévéadó tavalyi monitorizálása nyomán tizenegyről sikerült beazonosítania, hogy az SZDP, öt pedig a NLP közvetett vagy közvetlen irányítása alatt áll. A többiről sem állították a szerzők, hogy függetlenek lennének a politikumtól. Nem sikerölt megtudni, hogy a román média híreit uraló Mediafax hírügynökségnek kik az igazi tulajdonosai. /Herédi Zsolt: Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., folyt.: máj. 4., 5./

2005. június 27.

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felkérte Gheorghe Dobre közlekedésügyi minisztert, hogy tárgyalja újra a Bukarest–Bors autópálya megépítésére a Bechtellel 2004-ben kötött szerződést a költségek csökkentése érdekében, és tegyen bűnvádi feljelentést Miron Mitrea korábbi miniszter ellen. Tariceanu a ProTV egyik műsorában elmondta: az előző kormányzat által kötött szerződésben bizonyos építőanyagok és munkálatok ára ötször magasabb a hazai piaci átlagszintnél. A miniszterelnök szerint a volt miniszter nem tett eleget annak a kötelezettségnek, hogy jóváhagyásra a kormány elé terjessze a szerződés pénzügyi mellékleteit. /Sztrádabonyodalom. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2007. július 11.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Gigi Becali lekörözte a Nagy-Románia Pártot (PRM) és legfőbb riválisát, Cornaliu Vadim Tudort. Becali a referendum óta támogatja Traian Basescu elnököt, de ez nem gátolja meg abban, hogy elnökjelöltnek tekintse magát. George Becali, a pásztorból lett milliárdos felküzdötte magát a legnépszerűbb politikusok közé. Becali Viorel Lis volt bukaresti főpolgármestertől megvette a nacionalista Új Generáció Pártot (PNG). A PNG 2004-ben a szavazatok 2,5 százalékát szerezte meg, George Becali elnökjelöltre pedig a választók 1,77 százaléka szavazott. Nagy botrány lett, amikor kiderült, hogy Becali több közvetítő útján pénzt juttatott a Pro TV-nek – többek között kifizette a tévétársaság tetemes adósságát -, cserében a tévécsatorna híradója a PNG elnökével kezdődött-végződött. Becali maga mellé vett egy neves politológust, Dan Pavelt. Becali hazát, Istent emleget, uszít a roma és a szexuális kisebbségek ellen. Retorikája a Vasgárdát, a misztikus ultranacionalizmust idézi. A legutóbbi felmérések szerint a PNG 13,1 százalékos támogatásnak örvend, a PRM viszont 4,1 százalékkal nem érné el a bejutási küszöböt, Becali pedig a harmadik legnépszerűbb politikus Traian Basescu és Mircea Geoana mögött. /Simon Judit: Gigi Becali lekörözte Vadim Tudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2007. szeptember 12.

Mintegy 600–650 ezer romániai háztartásban néznek magyar nyelvű televíziót, a fő hírforrást azonban a román adók jelentik – vélekednek a médiaszakértők. Magyari Tivadar szociológus szerint a romániai magyarság körében a médiafogyasztás alapvetően anyanyelvű. Főleg magyar nyelvű újságot olvasnak, magyar nyelvű rádiót hallgatnak, viszont a televíziózás tekintetében más a helyzet, hiszen a képernyő előtt pillanatok alatt át lehet váltani román nyelvű adókra. A román adók nézettsége tíz évvel ezelőtt nőtt látványosan, a Pro Tv és az Antena 1 megjelenésével. A legszélesebb körben két magyarországi adó fogható Erdélyben, a Duna Tv és az m2, ezek a kábelszolgáltatók alapcsomagjában is megtalálhatók. Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedtek a digitális platformok, amelyek szinte minden jelentős adóhoz hozzáférést biztosítanak. A legjelentősebb digitális szolgáltató a Digi Tv, amelynél mintegy 400 ezren fizettek elő a magyar csomagra. Ez utóbbi tartalmazza az RTL Klub, a Tv2, az m1, az m2, a Cool Tv, a Viasat 3, a Minimax, a Hálózat, az ATV és a Hír Tv adót, illetve több mint százezer háztartásban magyarra állítható a hangsáv a Discovery csatornáknál, az Animal Planet, az Eurosport, a Cinemax, az AXN és a Hallmark adóknál. A romániai magyar televíziózók köre kiegészül még azokkal a székelyföldiekkel, akik Magyarországon fizetnek elő a kábelszolgáltatásra, hogy követhessék a magyar labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. /Magyar tévé Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2007. december 7.

Az erdélyi magyarság politikai vélekedéseiről készített közvélemény-kutatást a kolozsvári Desiré Alapítvány Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának felkérésére. A Magyari Nándor László csapata által készített közvélemény-kutatás adatainak hitelességét az EP-választások eredménye igazolta, ezért a szerző közvitára bocsátotta dolgozatát. A november 25-i választásokon az RMDSZ a magyar szavazatok 61,57 százalékát kapta meg, Tőkés 38,43 százalékot. A Desiré műhelye a megkérdezettek választási preferenciáit mérve az RMDSZ-nek 52 százalékot jósolt, Tőkésnek 29-et; a felmérés pillanatában nem döntött kilenc százalék. A kutatás külön fejezetben foglalkozott a helyhatóság kérdéskörével. A tanácsi listák esetében 42,8 százalékot kapna az RMDSZ, 8,1 százalékot az EMNT, 4 százalékot az SZNT és 5,7 százalékot az MPSZ. A megkérdezettek 39,6 százaléka RMDSZ-es polgármesterre voksolna, 6 százalék függetlenre, 7,9 százalék az EMNT jelöltjére, 4 százalék az SZNT-ére és 5,1 százalék az MPSZ színeiben indulóra. A parlamenti választásokon 42,6 százalékot érne el az RMDSZ, 15,7 százalék még nem döntött, 18,6 százalékon osztoznak a magyar ellenzéki pártok. A válaszadók 48,4 százaléka szerint rossz irányba halad a romániai magyarság, csak 23,1 százalék véli jónak az irányt, és 26,6 százalék nem tudta a választ a kérdésre. Alig 18,8 százalék hiszi azt, hogy az RMDSZ jó irányba halad, és 41,4 százalék válaszolt nemmel erre a kérdésre. Magas, 38 százalékos azok aránya, akik nem tudták a feleletet. Az erdélyi magyarok 72,9 százaléka szükségesnek tartja a politikai pluralizmust. Az országos RMDSZ-tevékenységgel 47,5 százalék nagyon vagy inkább elégedetlen, 6,7 százalék az elégedettek aránya, és 37,1 a nagyon elégedetteké. A legismertebb romániai magyar politikus Tőkés László 95,4 százalékkal, őt Markó Béla követi 94,2 százalékkal, Frunda 87 százalékot kapott. A bizalmi index szintén Tőkésnél a legmagasabb, 63,6 százalék, őt Frunda követi 60,8 százalékkal. Markóban alig 45,7 százalék bízik, nála nagyobb szavazatot kapott számos magyar politikus, 76 százalék azonban nem bízik meg Verestóy Attilában. Hasonló a szimpátiaindex, itt is magasan Tőkés vezet, és Verestóy a legutolsó. A legolvasottabb megyei napilap a Háromszék, látványosan kevesebb voksot kaptak a más megyei lapok. Az országos újságok közül a legnépszerűbb az erdélyi szórású Krónika 111 említéssel, alig 18-an hozták szóba az Új Magyar Szót. A tévéadók közül legtöbben a Duna Tévét említik, ezt követi az RTL Klub, a román adók közül a legnézettebb a Pro TV. /Farkas Réka: Merre tovább, romániai magyarság? (Közvitára bocsátott közvélemény-kutatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998