udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Partium Alapitvany

1995. április 8.

Egyes román lapok támadják a szatmárnémeti Partium Alapítványt, nem a céljáért, hanem a nevéért. Az alapítvány célja a vidéken élő falusi fiatalok gazdaképzése, mondta Muzsnay Árpád, az alapítvány elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./

1999. július 13.

A Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ vezetőtanácsa júl. 7-én tartotta szokásos félév végi ülését. Dr. Kovács Béla rektor leszögezte, hogy a hallgatók jól szerepeltek: a szociális munkás-vallástanár és a némettanár-vallástanár szakon (amelyek már négy, illetve három éve előzetes akkreditációval rendelkeznek) végzettek 87-88 százaléka idén sikeresen államvizsgázott Kolozsváron. Ezen szakok számára végleges működési engedélyt kérnek szeptembertől. E két elismert szak jelentené a jövendőbeli Partiumi Egyetem magját. A jogi hátteret a bejegyzendő Pro Universitate Partium Alapítvány jelenti. A rektor hangsúlyozta, hogy nem a Bolyai Egyetem vetélytársát akarják létrehozni. Szerinte a 2000-2001-es tanévtől mindenképpen működni fog a Partiumi Egyetem. - A Sulyok István Református Főiskola túlnőtte magát, most 500-nál több hallgatójuk van. Az egyházkerület nem bírja anyagiakkal a felduzzasztott szakokat. Múlt év decemberéig elfogyott az egész tanévre szánt alap. Jövőre viszont az alapítványi támogatás eredményeképpen ilyen gondok nem lesznek. Az iskola tanárai megkapják elmaradt béreiket. /Felsőoktatás magyarul. Születőben a Partiumi Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./

1999. július 22.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége és a Sulyok István Református Főiskola rektori hivatala tájékoztatást adott ki a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. 1990-1991-ben történt megalakulása óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet keretében működött. Az 1995-ös román tanügyi törvény, illetve az 1997/36. számú tanügyi sürgősségi kormányrendelet ez év júliusában való törvényerőre emelkedése nyomán az egyházi tanintézetek végképpen a magánoktatás keretébe szorulnak, másfelől eldőlt, hogy Romániában önálló, állami, magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény újraalakítására vagy alapítására egyhamar nem nyílik lehetőség. Ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magyar tannyelvű, keresztyén magánegyetem létrehozását határozták el. - A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa ez év tavaszán jóváhagyta a Sulyok István Főiskola önállósulását. A Partiumi Keresztény Egyetemet a Pro Universitate Partium Alapítvány fogja megalapítani és fenntartani. Az egyetem ökumenikus jellegű intézmény lesz. Az egyházkerület a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásához kéri az egyházak, az RMDSZ, a magyar kormány és a magyar közvélemény hathatós támogatását. - A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásával és a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás keretében betöltött helyével kapcsolatban a közeljövőben sokoldalú egyeztetést tartunk szükségesnek. /Tájékoztatás a Partiumi Keresztény Egyetem ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. szeptember 11.

Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

1999. szeptember 20.

Nagy F. István oktatási ügyvezető alelnök elmondta, hogy a Partium Keresztény Egyetem létrehozását célzó Pro Universitate Partium Alapítvány megkapta a bejegyzéshez szükséges jóváhagyást az oktatási tárcától. Ennek érdekében az RMDSZ által megbízott oktatásügyi államtitkár, Kötő József járt el. A most megszerzett engedély nem tévesztendő össze az egyetem működésének engedélyezésével. /Megkapták a bejegyzési jóváhagyást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1999. október 4.

Okt. 3-án, vasárnap tartották a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes évnyitóját. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Kovács Béla, az immár Partiumi Keresztény Egyetemmé vált felsőoktatási intézet rektora arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc év nehézségei ellenére az intézmény fennmaradt, végre önállóvá vált. A Pro Universitate Partium Alapítványt szept. 20-án a törvényszék is jóváhagyta. Az akkreditációs törvény értelmében kérik a Partiumi Keresztény Egyetem működési engedélyét, amelynek elnyerésére reális esély van. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszédében méltatta a kezdeményezést. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében is szólt "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról", Apáczai Csere János gondolatainak időszerűségéről. Alföldi László magyar kolozsvári főkonzul Orbán Viktor miniszterelnöknek a nevében is köszöntött mindenkit, majd a magyar kormány támogatásáról, odafigyeléséről biztosította az alakuló egyetemet. /Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./

2000. január 7.

1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

2000. január 21.

A Temesváron élő dr. Kovács Béla egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora 1996 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar magánegyetemi hálózatról nyilatkozott a Heti Új Szónak. Elmondta, hogy az általa vezetett intézmény modellértékű lehet a létrejövő magyar egyetemi központok felépítői számára, a püspökség anyanyelvi felsőoktatási intézményalapítási elgondolása történelmi lépés. 1999 nyarán kezdeményezték a Sulyok István Református Főiskolára épülő Partiumi Keresztény Egyetemet. 1999 július 8-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta az egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítványt, amelyet szeptember 20-án sikerült bejegyeztetni. A Partiumi Keresztény Egyetem október 3-án megkezdte működését. Az egyetem ideiglenes akkreditálását kérő dossziét december 17-én benyújtották. Az egyetem egyházkerületi döntés alapján megkapta az Arany János Kollégium épületét és a tíz éves küzdelem után visszakapott Református Püspöki Palota jó részét is használhatja. A Partiumi Keresztény Egyetemnél a legfontosabb a nagyváradi Református Püspöki Palota infrastruktúrájának fejlesztése, tantermek, diákkollégiumok, tanári lakások építése vagy vásárlása. /Mi nemcsak tanítani akarunk, hanem igaz embereket nevelni! = Heti Új Szó (Temesvár), január 21./

2000. május 31.

Ideiglenes működési engedélyt adott a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek az Országos Akkreditációs Tanács. A Pro Universitate Partium Alapítványt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozta létre, hogy alapítója és működtetője legyen a Partiumi Keresztény Egyetemnek, amelynek alapját az egyházkerület által korábban létrehozott Sulyok István Főiskola jelentette. Az egyházkerület már tavaly bejelentette: 1999 szeptemberétől a főiskola egyetemként működik. /Megvan az akkreditáció. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 31./

2000. szeptember 29.

A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./

2000. november 27.

A Sulyok István Református Főiskola - Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának tizedik évfordulóján háromnapos /nov. 24-26./ jubileumi megemlékezést és tudományos ülést szerveztek a PKE központi épületében, a Református Püspöki Palotában. Nov. 24-én a diákfórum keretében Szabó László, a magyar ifjúsági és sportminisztérium államtitkára tartott előadást a határon túli ifjúságpolitikáról. Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az egyháznak fontos szerepe volt az egyetem létrehozásában. Szilágyi Zsolt, az Alapítvány Kuratóriumának tagja, parlamenti képviselő hangot adott ama meggyőződésének, mely szerint "...az egyetem nem egy váradi ügy, nem egy bihari ügy, nem egy erdélyi ügy. Számunkra, úgy érzem, ez egy nemzeti ügy". Nov. 25-én többek között dr. Tonk Sándornak, a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elnökének előadását hallgathatták meg a résztvevők. A nov. 26-i, vasárnapi záró-istentiszteleten Tőkés László hirdette az igét, majd dr. Kovács Béla rektor tartotta meg záróbeszédét. /Tököli Magdolna: Jubilált a református felsőoktatás. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./

2000. december 1.

Nov. 28-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában találkoztak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar történelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék álláspontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetéről. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én kibocsátott Állásfoglalását - egyetlen módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római katolikus és evangélikus egyházi elöljárók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját - ″Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatarozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság″ - egészítette ki azzal, hogy: ″Az egyház ezen tevékenysége opcionális.″ Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyértelmű a jelzett egyházak nemzetiségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római katolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházaknak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó után Tőkés László református püspök hangsúlyozta, hogy "abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogásbélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás vonatkozásában minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.″ Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: mindinkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársaságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állampolgárainak. Furcsa lenne, ha nekünk, akik ott élünk most délvidéki térségben, esetleg arra kellene panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanemzetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.″ - A határon túli magyar történelmi egyházak elöljáróinak találkozóját megelőzően az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapítványi egyetem kérdésében önálló tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügyminisztérium, az Oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítványnak a képviselői is. /Guther M. Ilona: Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

2001. december 28.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő tanítóképző szak akkreditálásának, valamint a tanulmányaikat befejezett diákok - két évfolyam mintegy 160 hallgatója - államvizsgájának elmaradása csak a legutolsó sorban a Sulyok István Református Főiskola (SIRF), illetve a PKE hibája. A főiskola, majd a jogutódjaként nyomába lépő egyetem minden lehetőt megtett a maga idejében az akkreditáció elnyerése, illetve az államvizsgák lebonyolítása érdekében - szerepel a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tájékoztató állásfoglalásában. A tanítóképző szak a kedvezőtlen törvényi szabályozások, a román tanügyben fennálló általános bizonytalanság miatt jutott arra a sorsra, hogy nem tudta biztosítani két évfolyam végzett diákjainak államvizsgázását" - szögezi le a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma nevében Tőkés László elnök és dr. Kovács Béla alelnök. Az állásfoglalás szerint a kolozsvári BBTE szenátusának december 7-i határozata értelmében a nagyváradi tanítóképzőn 1999-ben és 2000-ben végzettek 2002 februárjában diplomavizsgát tehetnek, míg a jelenlegi II. és III. éves hallgatók a Partiumi Keresztény Egyetemen folytathatják tanulmányaikat, és azok befejeztével szintén Kolozsváron diplomázhatnak. A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma kifogásoltak a Krónikában megjelent közléseket. /Állásfoglalás a tanítóképzőről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2002. április 3.

A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma megköszönte az erdélyi történelmi magyar egyházak híveinek, anyaországi és nyugati testvéreiknek a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához, ingatlanfejlesztéséhez a 2001?es esztendőben nyújtott erkölcsi és anyagi támogatását. A 2000?es esztendőtől kezdődően az egyetem anyagilag - az előző évekhez képest - összehasonlíthatatlanul jobb helyzetbe került azáltal, hogy a magyar kormány költségvetési támogatást biztosított az erdélyi?partiumi önálló magyar magánegyetemi rendszer kiépítéséhez. A Partium Keresztény Egyetem kórusának 2001. ápr. 20. ? máj. 8. között sorra került egyesült államokbeli és kanadai hangversenykörútja során /melyet az Illyés Közalapítvány támogatott/ összegyűlt 68 ezer USD és 13, 8 ezer kanadai dollár. Ezt az összeget szintén az egyetem fejlesztésére fordítják. /A Pro Universitate Alapítvány közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. július 4.

Szándéknyilatkozatot írt alá a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében a nagyváradi PKE mezőgazdasági szakot létesít a cívis városi egyetem együttműködésével - tájékoztatott Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke. Az együttműködési megállapodás alapján 2003-ban, legkésőbb 2004-ben bevezetik az agrárképzést a PKE-n. Kovács Béla rektor elmondta: a PKE-n tizenhárom szak közül hét már szerepel a Hivatalos Közlönyben és hamarosan másik három - közgazdaság, reklámgrafika és szociológia - is megkapja a szükséges engedélyeket. /Simon Judit: Mezőgazdasági szak a PKE-n. A debreceni és nagyváradi egyetemek együttműködése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2003. november 24.

A mezőgazdaság fejlesztésével szeretné elősegíteni a partiumi magyarság szülőföldön maradását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A partiumi mezőgazdaság felvirágoztatása lehetséges módozatainak kidolgozására az egyházkerület bizottságot állított fel néhány évvel ezelőtt, Csapó I. József volt szenátor vezetésével. Csapó elmondta, az elkészült tanulmány integrált fejlesztést javasol, melynek része a háztáji gazdaságok családi farmokká való átalakítása, körzeti gépállomások és kis feldolgozóüzemek létesítése, valamint egy marketingiroda felállítása. Az egyházkerület egyúttal hozzákezdett az anyagi függetlenségét biztosítani hivatott egyházközösségi farmok létesítéséhez, e célból az elmúlt években közel harminc sikeres pályázatot nyújtott be az Új Kézfogás Alapítványhoz. Az elnyert pénzek folyósítása folyamatban van, mostanáig mintegy 600 hektár földet sikerült megvásárolni, mondta Tőkés László. Negatívumként említette a püspök, hogy elakadt a körzeti gépállomások létrehozása. Csapó I. József reméli, jövőre sikerül beindítani a mezőgazdasági szakemberek képzését a Partiumi Keresztény Egyetemen. A Pro Universitate Partium Alapítvány már előre szerződést kötött több egyházközséggel, melyek hozzájárultak, hogy az egyetem rendelkezésére bocsássanak egy 53 hektárnyi területet a hallgatók gyakorlati képzését és a kutatást szolgáló farm létrehozására. /Pengő Zoltán: Alapítványi pénzen vásárol földet az egyház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

2006. január 13.

Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad és Berettyóújfalu a Magyar Kultúra Napját – jelentette be Nagyváradon a város alpolgármestere, Bíró Rozália. A két város önkormányzata, a bihari RMDSZ, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a Partium Alapítvány szervezésében zajló magyar kultúra ünnepe a Nagyváradtól mintegy harminc kilométerre fekvő Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban kezdődik. Január 16-án Fleisz János nagyváradi történész Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 és Váradi hétköznapok című köteteit mutatják be, majd nagyváradi képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás. Megrendezik a Bihari Népfőiskola szakmai napját, majd a rendezvénysorozat Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában folytatódik a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület kiállításának megnyitójával. Január 21-én a Nagyváradi Állami Filharmónia hangversenytermében Németh János kultúrakutató Az európai kulturális identitás gyökerei című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat január 22-én, vasárnap este díszelőadással zárul a Nagyváradon, az Állami Színházban, ahol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szigligeti Ede Liliomfi című darabját adja elő. /Balogh Levente: A Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2006. január 20.

Megtartotta éves beszámoló ülését Nagyváradon a Partium Alapítvány kuratóriuma. Az alapítvány 2005-ben az alábbi jelentősebb rendezvények kezdeményezésében, szervezésében és lebonyolításában vállalt jelentős szerepet: a magyar kultúra napja; március 15-i ünnepség; Ady Endre regionális szavalóverseny; a Kárpát-medencei magyarok sorskérdéseivel foglalkozó fórumok; 25 csángó gyermek Bihar megyei üdültetése, támogatások továbbítása csángó családok számára; több mint félszáz nyugdíjasnak Budapestre, a Parlamentbe tett látogatásának lebonyolítása. A 2006-ra tervezett fontosabb tevékenységek: a magyar kultúra napja záróünnepségének megszervezése; a Léda-ház bérbevétele a Nagyváradi Polgármesteri Hivataltól és a civil szervezetekkel közösen való működtetése; pénzgyűjtés a partiumi médiaközpont létrehozására és támogatására; a partiumi Ady-szavalóverseny lebonyolítása; az országos tanulmányi olimpia döntőébe jutott Bihar megyei magyar diákok felkészítő táborozásának megszervezése; negyedévenként író-olvasó találkozó szervezése; közös PHARE CBC pályázat a debreceni Eurorégió Házzal a Regionális európai képzések akadémiája címmel. /Számvetés és tervek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./

2006. január 27.

Kulturális központ, Magyar ház, újságíróklub – többek között ezek a javaslatok hangzottak el a Léda-ház hasznosítására Nagyváradon a Bihar megyei civil szervezeteket tömörítő Megyei Egyeztető Tanács (MET) találkozóján. A Partium Alapítvány nevében Földes Béla, a MET elnöke elmondta: Ady szerelmének, Dióssyné Brüll Adélnak egykori otthonát tíz évre bérli az alapítvány, s más magyar civil szervezetekkel karöltve a magyar közösség javára akarja fordítani. A Nagyváradi Ady Társaság (NAT) képviselői úgy vélték, semmi szükség emlékszobára, ahol Ady és Léda előtt tisztelegnek, hisz ott van erre az Ady Múzeum. Ennek anyaga úgysincs annyira gazdag, hogy mindkét helyre jusson belőle, ellenben itt kaphatna helyet a Horváth Imre-emlékszoba, amely jelenleg nem megfelelő körülmények között működik. /Pap Melinda: Ötletbörze a Léda-házért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2008. október 27.

Szacsvay Imrére, az Országgyűlés egykori jegyzőjére emlékeztek Nagyváradon, mártírhalálának 159. évfordulóján. Szacsvay Imre az Országgyűlés jegyzőjeként szerkesztette és írta alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, tettéért 1849. október 23-án halálra ítélték, és október 24-én kivégezték. A jegyző emlékére immár hagyományosan hol Budapesten, hol Nagyváradon tartanak ünnepséget. Az idei, tizedik megemlékezést a Bihar megyei RMDSZ és a Partium Alapítvány szervezte a nagyváradi városházán helyi és anyaországi méltóságok részvételével. Szacsvay Imre korát és szellemiségét az Ady Endre Gimnázium diákjai verses összeállítással idézték meg, valamint Fleisz János történész ismertette Az elfeledett vértanú című könyv bemutatásával. A tehetséges nagyváradi fiatalok ösztönzésére létesített Szacsvay Imre-díjat vehette át az eseményen Emődi Tamás építész, Pálfi József református lelkész, valamint Szabó József politikus tevékenysége értékeléseként. A díjat Németh Zsolt országgyűlési képviselő létesítette, és Szacsvay Imre szellemiségének továbbvivőinek ítélik oda. /Totka László: Szacsvayra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998